Elszíneződnek az óceánok a globális felmelegedés következtében, mutatta ki egy tanulmány a NASA nemrég publikált műholdképei alapján, írja a Guardian. A jelenség hátterében az áll, hogy a klímaváltozás befolyásolja a tengerekben élő planktonpopulációkat.
A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője arról beszélt: „Nem önmagukban a színek miatt foglalkozunk a jelenséggel, hanem azért, mert a színek megmutatják a változásokat az ökoszisztémákban”.
A tudósok az elmúlt húsz év alatt készült műholdképek elemzése alapján jutottak arra, hogy a világ óceánjainak 56 százaléka szépen lassan színt vált. A különböző planktonok különböző módon verik vissza a fényt. A mikroszkopikus méretű fitoplanktonok azért kiemelten fontosak az élővilágban, mert a táplálkozási láncok alapjainak számítanak.
Hozzátették, hogy a zöldülés a legáltalánosabb jelenség, de olyan helyek is akadnak, ahol az óceánok kékebbé, vagy pirosabbá válnak.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy ezek a változások mekkora hatással lehetnek a Föld élővilágára – viszont bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az emberi tevékenységekkel járó károsanyag-kibocsátások az élővilág egészére hatással vannak.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Több tucatnyi melegrekord dőlt meg Szibériában a héten, a szakértők szerint pedig jócskán benne van a kezünk a dologban.
Szibéria egyes részein máris rekordok dőlnek meg, ahogy a szélsőséges hőség szokatlan szélességi körökbe nyomul. Olyannyira jelentősnek bizonyul a változás, hogy múlt szombaton a hőmérséklet elérte a 37,9 Celsius-fokot Jalturovoszkban, ezzel a történelem eddigi legmelegebb napja lett, azóta pedig még számos hőmérsékleti rekord dőlt meg Szibériában.
Szerdán több eddigi melegrekord is megdőlt, többek között Bajevóban, ahol 39,6 és Barnaulban, ahol 38,5 Celsius-fokot mértek.
Tehát azt mondhatjuk, hogy ez valóban kivételes, és a régió történelmének legsúlyosabb hőhulláma – írta Maximiliano Herrera éghajlatkutató a Twitteren.
Ugyan csak tudományos elemzéssel lehet megállapítani, hogy az ember okozta éghajlatváltozásnak pontosan mekkora hatása van erre az eseményre, de azt tudjuk, hogy a globális felmelegedés szélsőségesebb hőmérsékleteket okoz.
Szibériában általában is nagy havi és éves hőmérséklet-ingadozások tapasztalhatók, de az elmúlt évtizedekben erős felmelegedési tendencia volt tapasztalható.
Szibéria a bolygó egyik leggyorsabban melegedő régiója, ahol a szélsőséges melegek egyre intenzívebbé válnak – mondta Omar Baddour, a Meteorológiai Világszervezet éghajlatfigyelési és -politikai szolgálatainak vezetője.
Samantha Burgess, az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatóhelyettese így fogalmazott a melegrekordról: ezek a hőhullámok komoly következményekkel járnak az emberekre és a természetre nézve, és egyre gyakrabban fognak előfordulni, hacsak nem csökkentjük gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátását.
De nem csak Szibériában volt rekordmeleg a héten, hiszen a hőség egész Közép-Ázsiában elterjedt. Herrera szerint április elején Türkmenisztánban 42 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek, ami szintén világrekord volt azon a szélességi fokon.
„Ez egy történelmi hőhullám, amely átírja a világ éghajlati történetét” – írta Herrera a Twitteren.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet mérték az óceánokban idén májusban. Pedig már a XIX. század óta vizsgálják a nagy vizek hőmérsékletét.
A XIX. századig visszamenőleg vizsgálják az óceánok hőmérsékletét, és ezen adatok alapján kijelenthető: májusban még soha nem voltak ilyen melegek az óceánok, mint idén.
Az Európai Unió klímafigyelő egysége, a Copernicus Climate Change Service (C3S) adatai szerint a tengerek hőmérséklete körülbelül 10 méteres mélységben negyed Celsius-fokkal volt magasabb, mint ugyanebben a hónapban 1991 és 2020 között.
A hosszú távú trendek szerint az elmúlt 40 év alatt átlagosan 0,6 Celsius-fokkal nőtt az óceánok felszíni hőmérséklete – mondta Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese, megjegyezve, hogy áprilisban új hőrekord is született.
De ez még rosszabb lehet az előttünk álló hónapokban, mert a melegedésre rásegítő El Niño jelei észlelhetők a Csendes-óceán egyenlítői részén. A földfelszíni átlaghőmérséklet májusban a második legmelegebb volt idén a mérések kezdete óta.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az éghajlatváltozás és a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt jelentősen csökkent a tavak vízszintje az elmúlt 28 évben. A tudósok rámutatnak, ha ez így megy tovább, a jövőben elveszíthetjük tavaink felét.
Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem kétezer nagy tavat vizsgált meg műholdas mérések, valamint éghajlati és hidrológiai modellek segítségével. A kapott eredmények alapján a tudósok megállapították: a tavak 53 százalékának jelentősen csökkent a vízszintje 1992 és 2020 között.
A Reuters által ismertetett tanulmányban kiemelték, a vízszint főként az éghajlatváltozás miatt csökkent, a folyamatot pedig fokozta a mezőgazdaság, a vízenergia és az emberi túlfogyasztás. A világ néhány legfontosabb édesvízforrása ugyanis 28 év alatt évente mintegy 22 gigatonnányi vízmennyiséget veszített.
Lassítani kellene a globális felmelegedést
Az éghajlatkutatók úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás hatására a világ szárazabb időjárású területei még szárazabbak, a nedvesek pedig még nedvesebbek lesznek. Ugyanakkor Fangfang Yao, a Virginiai Egyetem hidrológusa kiemelte, még a nedvesebb éghajlatú régiókban is jelentősen csökkent a tavak vízszintje.
Ez azt jelenti, hogy közel 2 milliárd ember élete kerülhet veszélybe, ugyanis a tavak eltűnésével egyre kevesebb édesvíz marad a Földön.
A tudósok és az aktivisták régóta hangoztatják, hogy a katasztrófa elkerülése érdekében meg kell akadályozni, hogy a felmelegedés elérje a kritikus 1,5 Celsius-fokot.
Emberi túlfogyasztás
A tanulmány szerint a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt olyan fontos tavak száradnak ki, mint a közép-ázsiai Aral-tó és a közel-keleti Holt-tenger.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A kutatók hozzáteszik, ugyanakkor az emberi szabályozás miatt a tavak negyedében megemelkedett a vízszint, erre példa a Belső-Tibeti-fennsík, ahol a gátépítések miatt egyre nagyobb vízmennyiséget mérnek a tavakban.
[type] => post
[excerpt] => Az éghajlatváltozás és a fenntarthatatlan mértékű emberi használat miatt jelentősen csökkent a tavak vízszintje az elmúlt 28 évben. A tudósok rámutatnak, ha ez így megy tovább, a jövőben elveszíthetjük tavaink felét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1684600980
[modified] => 1684586859
)
[title] => A világ tavainak a fele kiszáradhat a jövőben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=148005&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148005
[uk] => 147993
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147994
[image] => Array
(
[id] => 147994
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[original_lng] => 132945
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/630-360-1684490473-853.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1684576060:12
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Már 2027-re átlépheti a világ az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – közölte a Meteorológiai Világszervezet. A tudósok szerint, ha egy-két évtizedig évente átlépnénk ezt a hőmérsékleti küszöböt, az sokkal szélsőségesebb időjárást, hosszabb hőhullámokat, nagyobb viharokat, erdőtüzeket okozna világszerte. Sok szakértő úgy véli, most még korlátozni lehetne a globális felmelegedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésével.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett előrejelzése szerint jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – számolt be róla szerdán a BBC News brit közszolgálati portál.
A Meteorológiai Világszervezet 2020 óta becsüli meg évente, hogy mekkora az esély az 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés átlépésére. Az első évben 20 százalékra valószínűsítették, hogy ez öt éven belül megtörténhet. 2021-ben az arány már 50 százalékos volt, idén pedig már 66 százalékos esélyt adtak annak, hogy öt éven belül bekövetkezik a küszöb átlépése.
A tudósok magyarázata szerint a 66 százalékos valószínűség azt jelzi, hogy az 1,5 Celsius-fokos növekedés „inkább bekövetkezik, mint nem”.
Ez a jelentés nem jelenti azt, hogy tartósan túllépjük a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet, amely hosszú távú, sokéves felmelegedésre vonatkozik – magyarázta Petteri Taalas professzor, a WMO főtitkára. Hozzátette azonban, hogy a jelentéssel azért meg akarták kongatni a vészharangot, hogy átmenetileg egyre többször léphetjük majd át a küszöböt. A határérték átlépésének esélyét az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázkibocsátás növekedése és az idei nyáron érkező El Nino időjárási jelenség is növeli.
A tudósok ugyanakkor hozzáfűzték, hogy ha átlépi is a világ a határértéket, ez valószínűleg átmeneti lesz.
A küszöbérték elérése azt jelenti, hogy a 19. század második feléhez, az iparosodás fellendüléséhez képest a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal lenne melegebb.
A 2015-ös párizsi klímamegállapodás keretében az országok vállalták, hogy erőfeszítéseket tesznek, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést legfeljebb 1,5 Celsius-foknál megállítsák.
A tudósok szerint ha egy-két évtizedig évente átlépnénk ezt a hőmérsékleti küszöböt, az sokkal szélsőségesebb időjárást, hosszabb hőhullámokat, nagyobb viharokat, erdőtüzeket okozna világszerte.
Sok szakértő úgy véli, most még korlátozni lehetne a globális felmelegedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésével.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A tudósok a tengeri hőhullámok számának növekedésére figyelmeztetnek. A szélsőséges időjárási események fokozott kockázatát okozhatják. A világ-óceán felszíni hőmérséklete rekordmagasságot ért el a műholdadatok regisztrációja óta, számolt be a The Guardian.
Klimatológusok szerint idén április elején 21,1 Celsius-fok volt az óceán felszínének átlaghőmérséklete, ami 0,1°C-kal haladja meg a korábbi, 2016-ban mért rekordértéket.
Az elmúlt években a Csendes-óceán déli részéből eredő El Niña áramlat segített csökkenteni a világóceánok hőmérsékletét. A szél elűzte a meleg áramlatokat a partoktól, a mélyből hideg vízemelkedett fel, ami lehűléshez vezetett.
A tudósok egyben bejelentették, hogy a hő most az óceán felszínére emelkedik fel, jelezve egy El Niña kialakulásának lehetőségét a Csendes-óceán trópusi részén még ebben az évben.
Megjegyzendő, hogy az emelkedő vízfelszíni hőmérséklet növelheti a szélsőséges időjárási viszonyok kialakulásának kockázatát: viharok, olvadó gleccserek, amelyek a globális tengerszint emelkedését okozzák.
A gyors felmelegedés a tengeri élővilágot is elpusztíthatja, és a trópusi zátonyokon lévő korallok színeinek elvesztését okozhatja.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Több meteorológiai szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy Európa átlaghőmérséklete rendkívül gyorsan emelkedik. 1990 óta évtizedenként átlagosan 0,5 Celsius-fok a felmelegedés mértéke, ami a világátlag duplája. Jelenleg Európa a leggyorsabban melegedő földrész az egész világon.
A World Meteorological Organization (WMO) 2022. novemberi kiadványa szerint az elmúlt harminc évben Európa felszínközeli hőmérséklete kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a globális átlag. Vagyis a világátlagot megduplázva a leggyorsabban melegedő kontinensnek tekinthetjük Európát, 1990 óta évtizedenként 0,5 Celsius-fokos melegedéssel − írta meg az Átlátszó.
A 2012 és 2021 közötti időszakot nézve 1,11–1,14 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest, vagyis ez az eddigi legmelegebb évtized. A felmelegedésért a kutatók többsége szerint leginkább az emberi tevékenység, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátása a felelős.
Az európai szárazföldi hőmérséklet ugyanebben az időszakban átlagosan 1,94–1,99 Celsius-fok körül emelkedett. A műszeres feljegyzések kezdete óta Európában a 2020-as évet tartjuk számon az eddigi legmelegebbnek, amikor az iparosodást megelőző időszakhoz viszonyítva (1850–1900) az anomália 2,51 és 2,74 Celsius-fok között alakult. A kiadvány szerint ekkor különösen nagy felmelegedés volt megfigyelhető Kelet-Európában, Skandináviában és az Ibériai-félsziget keleti részén.
A felmelegedés lassításának érdekében az uniós tagállamok a párizsi megállapodásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy az emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. Azonban az European Environment Agency (EEA) úgy látja, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának drasztikus csökkentése nélkül még a 2 Celsius-fokos határértéket is bőven túllépjük, még 2050 előtt. Az előrejelzéseik szerint a hőmérséklet az európai szárazföldi területeken ebben az évszázadban a globális átlagnál jóval nagyobb mértékben fog emelkedni.
A várható szén-dioxid-kibocsátás alapján többféle szcenáriót vázolnak fel, egy forgatókönyvük 1,2–3,4 Celsius-fok között jósolja a szárazföldi hőmérséklet emelkedését, de a 4,1–8,5 Celsius-fok közötti melegedést is elképzelhetőnek tartják a század végére.
A legnagyobb mértékű anomália Északkelet-Európában, Észak-Skandináviában és a mediterrán országok szárazföldi területein fordulhat elő. A legalacsonyabb Nyugat-Európában, azon belül is az Egyesült Királyságban, Írországban, Nyugat-Franciaországban, a Benelux államokban és Dániában várható.
[type] => post
[excerpt] => Több meteorológiai szervezet felhívta rá a figyelmet, hogy Európa átlaghőmérséklete rendkívül gyorsan emelkedik. 1990 óta évtizedenként átlagosan 0,5 Celsius-fok a felmelegedés mértéke, ami a világátlag duplája. Jelenleg Európa a leggyorsabban mel...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1674765420
[modified] => 1674674680
)
[title] => Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=134797&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134797
[uk] => 134998
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134798
[image] => Array
(
[id] => 134798
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa.jpg
[original_lng] => 548359
[original_w] => 1108
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/europa.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1674805970:8
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1674644124
[_thumbnail_id] => 134798
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 4054
[_oembed_61cda8e78bf7e990ffdb295d261e6eb8] =>
[_oembed_time_61cda8e78bf7e990ffdb295d261e6eb8] => 1674644359
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b7f59a5fdc4d879a6fe9035dfe4c14bb] =>
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain, amelyek túlnyomó részt Közép-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsia egyes részein, Közép- és Kelet-Afrikában találhatók – mondták el klímakutatók Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Ezekben a régiókban sokkal gyakoribbak lesznek az áradások, aszályok és viharok. Ennek következtében az érintett országokban a halálozás 15 százalékkal lehet magasabb, mint azokban a régiókban, amelyeket kevésbé érint a globális felmelegedés.
Mindez még több embert késztet majd otthona elhagyására: a következő évtizedekben a globális felmelegedés miatt milliók kelhetnek útra.
A Tíz új felismerés az éghajlat-tudományban című 2022-es jelentés elkészítésében több tucatnyi tudós vett részt.
Simon Stiel, az ENSZ klímavédelmi vezetője a jelentés új megállapításait riasztónak nevezve hangsúlyozta: a katasztrófákat már nem lehet elhárítani, de az érintett országoknak kártérítést kell fizetniük. Ennek most jött el az ideje – szögezte le.
Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója szerint ki kell számolni az üvegházhatású gázok – elsősorban a légkörbe került szén-dioxid és metán – által okozott károkat. A tudós szerint a kikalkulált ár ösztönzően hatna az éghajlatbarát gazdasági rendszerre való áttérésre.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Több mint kétezer év után került felszínre egy jég borította svájci hágó, a Glacier 3000 gleccserrégió területén található Zanfleuron.
A hágót 2012-ben még tizenöt méteres jég borította. Az átjáró által elválasztott Scex Rouge és Zanfleuron gleccser idén az elmúlt tíz nyár átlagánál háromszor többet vesztettek vastagságukból. Szakértők szerint a Zanfleuron-hágó szeptember végére lesz teljesen jégmentes.
A tudósok úgy becsülik, a Vaud és Valais kanton közötti, 2800 méter magasan fekvő keskeny földdarabot legalább kétezer éve, valószínűleg azonban még ennél is régebb óta borítja jég. Mauro Fischer, a Berni Egyetem glaciológusa szerint további kutatások nélkül egyelőre nem lehet megmondani, hogy a hatezer évvel ezelőtti, utolsó interglaciális időszakban a hágó valóban jég alatt volt-e.
A Glacier 3000 régiót kezelő szervezet beszámolt arról is, hogy a változások már a közeljövőben is jelentősen befolyásolják a téli sportokat, eddig például a Zanfleuron-gleccseren a Scex Rouge gleccser alsó végénél lévő ülőliftig lehetett síelni.
Bernhard Tschannen, a Glacier 3000 kötélpályákért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy az új helyzetben meg kell fontolni, miként alakíthatják át a meglévő infrastruktúrát.
A következő tíz-tizenöt évben várhatóan a Scex Rouge-gleccser helyét egy természetes tó foglalja majd el, amely előreláthatólag körülbelül tíz méter mély lesz, térfogata pedig eléri a 250 ezer köbmétert.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az erősödő globális felmelegedés következtében egyre több ember tapasztalhatja meg a vízhiányt és az árvizeket, ám nem csak ez a probléma. A vízminőség folyamatos romlása miatt a közegészségügyi kockázatok is megnőnek majd.
Jelenleg a világ lakosságának egynegyede nem kap megfelelő minőségű ivóvizet, amelynek minőségére az éghajlatváltozás miatt bekövetkező szélsőséges időjárási események is hatással vannak. Megmaradt ivóvízkészleteink minőségét sok minden befolyásolja, például a permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is.
Az IPCC második munkacsoportjának az éghajlatváltozás hatásaival és a lehetséges alkalmazkodással foglalkozó jelentése szerint az ember tevékenysége révén bekövetkezett folyamatok több ponton is jelentősen veszélyeztetik a vízbiztonságot. Miközben az emberiség közel harmadának arra sincs lehetősége, hogy megfelelően megmossa a kezét, és minden negyedik ember nem jut biztonságos ivóvízhez, az éghajlatváltozás hatásai következtében közvetlenül és közvetve is növekszik a szennyező anyagok koncentrációja a vizekben.
A legfőbb okok: a vizek általános melegedése; a szélsőséges időjárási események és következményeik, mint árvizek, erdőtüzek; a permafroszt és a gleccserek olvadása; valamint a szélsőséges események és az olvadás hatására fokozódó talajerózió – írja a Szeretlek Magyarország.
[type] => post
[excerpt] => Az erősödő globális felmelegedés következtében egyre több ember tapasztalhatja meg a vízhiányt és az árvizeket, ám nem csak ez a probléma. A vízminőség folyamatos romlása miatt a közegészségügyi kockázatok is megnőnek majd.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1658078220
[modified] => 1658064004
)
[title] => A vízkészletet veszélyezteti a globális felmelegedés
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=111280&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111280
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 111281
[image] => Array
(
[id] => 111281
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany.jpg
[original_lng] => 428221
[original_w] => 1199
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1658053204:12
[_thumbnail_id] => 111281
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2804
[_oembed_326bc185c9f91fb10d1e3c481007e1a7] =>
[_oembed_time_326bc185c9f91fb10d1e3c481007e1a7] => 1658053206
[_oembed_e753f5a78bd00e89c1c88fb306e89b10] =>
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
