Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain, amelyek túlnyomó részt Közép-Amerikában, a Közel-Keleten, Ázsia egyes részein, Közép- és Kelet-Afrikában találhatók – mondták el klímakutatók Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Ezekben a régiókban sokkal gyakoribbak lesznek az áradások, aszályok és viharok. Ennek következtében az érintett országokban a halálozás 15 százalékkal lehet magasabb, mint azokban a régiókban, amelyeket kevésbé érint a globális felmelegedés.
Mindez még több embert késztet majd otthona elhagyására: a következő évtizedekben a globális felmelegedés miatt milliók kelhetnek útra.
A Tíz új felismerés az éghajlat-tudományban című 2022-es jelentés elkészítésében több tucatnyi tudós vett részt.
Simon Stiel, az ENSZ klímavédelmi vezetője a jelentés új megállapításait riasztónak nevezve hangsúlyozta: a katasztrófákat már nem lehet elhárítani, de az érintett országoknak kártérítést kell fizetniük. Ennek most jött el az ideje – szögezte le.
Johan Rockström, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója szerint ki kell számolni az üvegházhatású gázok – elsősorban a légkörbe került szén-dioxid és metán – által okozott károkat. A tudós szerint a kikalkulált ár ösztönzően hatna az éghajlatbarát gazdasági rendszerre való áttérésre.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Több mint kétezer év után került felszínre egy jég borította svájci hágó, a Glacier 3000 gleccserrégió területén található Zanfleuron.
A hágót 2012-ben még tizenöt méteres jég borította. Az átjáró által elválasztott Scex Rouge és Zanfleuron gleccser idén az elmúlt tíz nyár átlagánál háromszor többet vesztettek vastagságukból. Szakértők szerint a Zanfleuron-hágó szeptember végére lesz teljesen jégmentes.
A tudósok úgy becsülik, a Vaud és Valais kanton közötti, 2800 méter magasan fekvő keskeny földdarabot legalább kétezer éve, valószínűleg azonban még ennél is régebb óta borítja jég. Mauro Fischer, a Berni Egyetem glaciológusa szerint további kutatások nélkül egyelőre nem lehet megmondani, hogy a hatezer évvel ezelőtti, utolsó interglaciális időszakban a hágó valóban jég alatt volt-e.
A Glacier 3000 régiót kezelő szervezet beszámolt arról is, hogy a változások már a közeljövőben is jelentősen befolyásolják a téli sportokat, eddig például a Zanfleuron-gleccseren a Scex Rouge gleccser alsó végénél lévő ülőliftig lehetett síelni.
Bernhard Tschannen, a Glacier 3000 kötélpályákért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy az új helyzetben meg kell fontolni, miként alakíthatják át a meglévő infrastruktúrát.
A következő tíz-tizenöt évben várhatóan a Scex Rouge-gleccser helyét egy természetes tó foglalja majd el, amely előreláthatólag körülbelül tíz méter mély lesz, térfogata pedig eléri a 250 ezer köbmétert.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az erősödő globális felmelegedés következtében egyre több ember tapasztalhatja meg a vízhiányt és az árvizeket, ám nem csak ez a probléma. A vízminőség folyamatos romlása miatt a közegészségügyi kockázatok is megnőnek majd.
Jelenleg a világ lakosságának egynegyede nem kap megfelelő minőségű ivóvizet, amelynek minőségére az éghajlatváltozás miatt bekövetkező szélsőséges időjárási események is hatással vannak. Megmaradt ivóvízkészleteink minőségét sok minden befolyásolja, például a permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is.
Az IPCC második munkacsoportjának az éghajlatváltozás hatásaival és a lehetséges alkalmazkodással foglalkozó jelentése szerint az ember tevékenysége révén bekövetkezett folyamatok több ponton is jelentősen veszélyeztetik a vízbiztonságot. Miközben az emberiség közel harmadának arra sincs lehetősége, hogy megfelelően megmossa a kezét, és minden negyedik ember nem jut biztonságos ivóvízhez, az éghajlatváltozás hatásai következtében közvetlenül és közvetve is növekszik a szennyező anyagok koncentrációja a vizekben.
A legfőbb okok: a vizek általános melegedése; a szélsőséges időjárási események és következményeik, mint árvizek, erdőtüzek; a permafroszt és a gleccserek olvadása; valamint a szélsőséges események és az olvadás hatására fokozódó talajerózió – írja a Szeretlek Magyarország.
[type] => post
[excerpt] => Az erősödő globális felmelegedés következtében egyre több ember tapasztalhatja meg a vízhiányt és az árvizeket, ám nem csak ez a probléma. A vízminőség folyamatos romlása miatt a közegészségügyi kockázatok is megnőnek majd.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1658078220
[modified] => 1658064004
)
[title] => A vízkészletet veszélyezteti a globális felmelegedés
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=111280&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111280
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 111281
[image] => Array
(
[id] => 111281
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany.jpg
[original_lng] => 428221
[original_w] => 1199
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/india-vizellatas-vizhiany.jpg
[width] => 1199
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1658053204:12
[_thumbnail_id] => 111281
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1476
[_oembed_326bc185c9f91fb10d1e3c481007e1a7] =>
[_oembed_time_326bc185c9f91fb10d1e3c481007e1a7] => 1658053206
[_oembed_e753f5a78bd00e89c1c88fb306e89b10] =>
The level of the hydropower storage in Portugal is incredibly low. The grid operator says this is the worst #drought in 100 years, the Portugues metservice says that 2022 is the driest year since 1931. pic.twitter.com/tIoN67yLUh
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az Antarktiszt eddig nem érte el a világ többi részéhez képest a felmelegedés, ezért igazán megdöbbentő, hogy az átlagosnál 40 fokkal melegebb hőmérsékleteket mértek a kontinensen.
Párhuzamosan melegedett fel extrém mértékben az északi és a déli sark és környéke az elmúlt napokban – jelenti az AP hírügynökség. Az Antarktiszon, a több mint 3 ezer méteres magasságban található Concordia állomáson -12,2 fokot mértek, ami 40 fokkal magasabb a megszokottnál, míg a még magasabban fekvő Vosztok állomáson a korábbi rekordnál 15 fokkal magasabb értéket jeleztek. A kontinens partvidékén található Terra Nova bázison pedig bőven fagypont feletti 7 fokos hőmérsékletet találtak.
Ugyanakkor az északi sarkvidéken is harminc fokkal melegebb van az ilyenkor megszokottnál, és az Északi-sark közelében is közelíti a fagypontot a hőmérséklet, ami március közepén nem szokott jellemző lenni. Arra pedig, hogy az olvadásra egyszerre kerüljön sor mind a két területen, nem nagyon volt korábban példa.
A hírügynökségnek nyilatkozó szakértők is döbbenetüket fejezték ki az események kapcsán, ám az Antarktiszon tapasztalt rendkívüli hőmérsékletről azt állították, hogy valószínűleg egy véletlenszerű időjárási jelenség, és nem a klímaváltozás eredménye. Azonban ha megismétlődik, akkor érdemes jobban megvizsgálni a történés hátterét.
Az Antarktisz egészének hőmérséklete 4,8 fokkal haladta meg az 1979 és 2000 közötti adatokból számolt bázisértéket, miközben az északi sarkkör egésze 3,3 fokkal volt ennél az átlagnál melegebb. Összehasonlításként a bolygó egésze csak 0,6 fokkal volt melegebb ennél az átlagnál, ám érdemes megjegyezni, hogy az 1979 és 2000 közötti adatokból számolt bázis is 0,3 fokkal melegebb a teljes huszadik századból számított átlagértéknél.
Még furcsábbá teszi az adatokat az, hogy az Antarktisz a világ többi részéhez képest nem igazán melegedett fel az eddigiekben, ugyanakkor február végén az 1979 óta rendelkezésünkre álló adatok alapján a legkisebb nyári jégtakaróval rendelkezett, miután 1,9 millió négyzetkilométert (több mint Magyarország területe 20-szor) vesztett jégpáncéljából.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A Tel-Aviv-i Egyetem kutatói 236 fajról készített metaelemzésükben kiderítették, hogy a Földközi-tenger felmelegedése miatt a tengeri fajok több tíz méterrel mélyebbre, a hidegebb vizekbe vándorolnak túlélésüket biztosítandó.
A halak, a rákfélék, a puhatestűek megváltoztatják élőhelyüket, átlagosan 55 méterrel mélyebbre vándorolnak a Földközi-tengerben.
Miközben az elmúlt évtizedekben az egész bolygó melegszik, ez a folyamat különösen megfigyelhető a Földközi-tenger térségében. Harminc év alatt a víz átlaghőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedett, és ez a növekedés gyorsul – írták a kutatók a Global Ecology and Biogeography című folyóiratban közzétett tanulmányukban.
A Földközi-tenger vízének hőmérsékleti skálája szélsőséges, északnyugaton hideg, délkeleten nagyon meleg. Emiatt a térség ideális terep annak tanulmányozására, miként alkalmazkodnak a fajok a globális felmelegedéshez – idézte Jonathan Belmaker professzort az egyetem közleménye.
A kutatók által a 236 tengeri fajról gyűjtött adatok felfedték, hogy a fajok a víz melegedésével párhuzamosan költöznek egyre mélyebbre nyugattól kelet felé haladva a Földközi-tengeren. A hideg vizekben élő fajok jelentősen mélyebbre vándorolnak, mint a meleg vizekben élők, és azok a fajok, amelyek szélesebb hőmérsékleti tartományban képesek élni, még mélyebbre vándorolnak, mint azok, amelyek egy keskeny hőmérsékleti tartományban.
Kutatásunk világosan megmutatta, hogy a fajok reagálnak a klímaváltozásra oly módon, hogy változtatják mélységi eloszlásukat”- mondta Shahar Chaikin, a tanulmány egyik szerzője. A jövőre gondolva a döntéshozóknak fel kell készülniük a fajok mélyebbre vándorlására. Például a jövőbeni tengeri rezervátumokat ennek figyelembevételével kell kialakítani. A halászatnál fel kell készülni arra, hogy ugyanazt a halat nagyobb mélységekben lehet kifogni, ami azt jelenti, hogy még távolabbra kell kihajózni a tengerre, ami több üzemanyag elégetésével jár – magyarázta.
Még ha mélyebbre is vándorolnak a halak, hogy elmeneküljenek a meleg vizekből, ez a gyors alkalmazkodás segíti őket, de van egy határ, ez pedig a tengerfenék.
Már látjuk ezt a mélytengeri halak esetében, mint amilyen a tőkehal, amelynek egyedszáma csökken, valószínűleg azért, mert már nem tud mélyebbre menni – tette hozzá Belmaker professzor.
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
A very rare sighting! Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef. ? by @jacintaskackleton #LovetheReef#EyeontheReef#GreatBarrierReefpic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
She’s back! #Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well! You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közlése szerint soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban, s mindez úgy, hogy az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt mind az ipar, mind a közlekedés csökkentett kapacitásokkal üzemelt. A szervezet szerint katasztrófafilmekbe illő forgatókönyv várható, ha a trend így folytatódik – számolt be az euronews.
2020-ban magasabb volt a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid szintje, mint az elmúlt 10 év bármelyik évének átlaga, és a világjárvány miatti szigorítások is csupán 5,6 százalékos csökkenést értek el a szén-dioxid kibocsátás terén – adta hírül a Meteorológiai Világszervezet. Publikációjuk szerint a Földön 3-5 millió éve volt utoljára ehhez hasonlítható koncentrációjú a szén-dioxid, mikor a hőmérséklet 2-3 Celsius-fokkal melegebb volt, a tengerszint pedig 10-20 méterrel magasabban állt, mint ma.
A szervezet vezetője szerint így nem tartható a párizsi klímaegyezményben célként kitűzött 1,5-2 fokos hőmérséklet-emelkedés, és annál nagyobb mértékben fog nőni a globális hőmérséklet – írja a BBC. Ez pedig azt vonja maga után, hogy egyre melegedő világunk minderre természetes forrásból származó, megnövekedett gázkibocsátással fog reagálni.
Miért rossz ez?
A Meteorológiai Világszervezet éves üvegházhatású gázkibocsátás kiadványa szerint az atmoszférában mért szén-dioxid szint 2020-ban elérte a 413,2/1.000.000-s szintet, ami 149 százalékkal több, mint az iparosodás előtti időkben volt. „Ez több, mint egy adat egy grafikonon. Óriási negatív hatása van a mindennapi életünkre és jóllétünkre, a bolygónk állapotára és a gyerekeink, unokáink jövőjére” – mondta Taalas.
A szén-dioxid kibocsátás az elmúlt évtizedben folyamatosan gyorsuló ütemben nőtt. Így még ha a tavalyi évben a szén-dioxid kibocsátás csökkent is, az atmoszférában mért szintje még így is magasabb volt, mint a 2011 és 2020 között mért átlag.
Ez pedig nagyon rossz hír a Föld hőmérséklet-növekedését illetően.
„Az üvegházhatású gázkoncentráció növekedésének mostani szintjét tekintve a hőmérséklet-emelkedés jóval meghaladja majd a párizsi klímaegyezményben rögzített, 1,5-2 fokot az évszázad végére. Nagyon rossz úton járunk” – mondta a WMO főtitkára, Petteri Taalas.
A mesterséges gázkibocsátás felgyorsítja a természetes forrású gázokét is
Az emberi tevékenységből származó gázkibocsátás nagyjából felét nyelik el a fák, földek és óceánok – ám az ő szén-dioxid elnyelő képességük nagyban változik, attól függően, hogy milyen magas a hőmérséklet vagy épp mennyi eső esik.
A kutatók legnagyobb aggodalma emellett az, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a természetes forrásból érkező gázok mennyisége is nőhet, mint mondják, épp ez történik most a metánnal. És bár a metán élettartama rövidebb, mint a szén-dioxidé, annál sokkal veszélyesebb kémiai anyag.
Az atmoszférába kiszabaduló metán nagyjából 60 százaléka emberi tevékenységből – mezőgazdaságból, szén-alapú energiahordozók kitermeléséből, szeméttelepekből és biomassza égetéséből származik. A maradék negyven százalék természetes biológiai forrásokból, például mocsarakból szabadul fel.
Az elmúlt évben mért metánszint-növekedés a legnagyobb volt, mióta 2007-ben ismét elkezdett nőni a gáz koncentrációja – és a mért mennyiség nagy része természetes forrásból származott.
„Ha növeled a csapadékmennyiséget a mocsarak környékén, és ehhez nő a hőmérséklet is, akkor olyan baktériumok kezdenek el szaporodni, melyek még több metánt termelnek. Mivel a jövőben csak még inkább nőni fog a hőmérséklet, ez több, mint aggodalomkeltő” – mondta Dr Okszana Taraszova, a világszervezet munkatársa.
Már nem nyelik el az erdők a szén-dioxidot, hanem ők is kibocsátják azt
A tudósok azt is vizsgálják, miért van az, hogy az idei évben az Amazonas-menti őserdő bizonyos részei már több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyit elnyeltek. „Minél magasabb a hőmérséklet, annál kevesebb a csapadék, és annál több stressz éri a fákat – teszi hozzá a kutató. – A fák közti halandóság növekszik, így már nem vesznek fel szén-dioxidot. Hosszútávon a saját kibocsátásunkhoz még az erdőkből származó kibocsátás is hozzáadódik majd.”
A szervezet a dinitrogén-oxid emelkedése miatt is aggódik, melynek egy része szintén emberi tevékenységből származik, mint amilyen a műtrágyázás – más része azonban természetes úton szabadul fel. A dinitrogén-oxid szintje folyamatosan nőtt az elmúlt tíz évben.
„Az üvegházhatású gázok növekedése egyenes út a katasztrófa felé. Olyan, mint egy autóbaleset. Egyre közelebb és közelebb ér hozzánk, és ordítunk, mert látjuk, hogy mi következik, de semmit se tehetünk ellene, nincs rá mód, hogy megállítsuk” – mondta Prof Euan Nisbet a londoni egyetemről.
[type] => post
[excerpt] => A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb közlése szerint soha nem volt még olyan magas a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok koncentrációja, mint 2020-ban, s mindez úgy, hogy az év nagy részében a koronavírus-járvány miatt mind ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1635356160
[modified] => 1635269419
)
[title] => A Meteorológiai Világszervezet szerint katasztrófa közeledik
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=76695&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76695
[uk] => 77087
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 19902
[image] => Array
(
[id] => 19902
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[original_lng] => 45434
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/legszennyezes.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1635429915:2
[_thumbnail_id] => 19902
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2162
[_oembed_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] =>
[_oembed_time_9e4da1e6a8214aab6a62cdad67e81e90] => 1635196982
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] =>
[_oembed_time_b5f8588d9ba76fe7ea328f22ffb94993] => 1675869039
[_oembed_d6caafd88d297a4b63153fdda263271b] =>
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az ENSZ klímaügynökségének keddi figyelmeztetését idézve az MTI bejelentette, hogy Kelet-Afrika gleccserei két évtized alatt eltűnhetnek. a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP, s 118 millió szegénységben élő embernek kell szembenéznie a súlyos aszállyal, áradásokkal és szélsőséges hőhullámokkal.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Afrikai Unió szervezeteivel közös jelentésében szomorú képet festett a kontinensnek az egyre gyakoribbá váló időjárási katasztrófákhoz való alkalmazkodóképességéről. A mérések szerint 2020 az afrikai kontinens harmadik legmelegebb éve volt, az elmúlt három évtized átlagához képest 0,86 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas a jelentésről írt közleményében kiemelte, hogy a Kelet-Afrikában megmaradt gleccserek gyors ütemben zsugorodnak, és várhatóan már a közeljövőben teljesen eltűnnek, ami világosan jelzi a visszafordíthatatlan éghajlati változásokat a Földön.
Ha az olvadás a jelenlegi ütemben halad tovább, Afrika mindhárom jégmezője, a tanzániai Kilimandzsáró gleccserei, valamint a kenyai és ugandai gleccserek is elolvadnak 2040-re.
Emellett a becslések szerint 2030-ra akár 118 millió mélyszegénységben élő, azaz magát napi kevesebb, mint 1,9 dollárból fenntartó ember lesz kiszolgáltatva a szárazságnak, az áradásoknak és a szélsőséges hőhullámoknak – közölte az Afrikai Unió mezőgazdasági biztosa, Josefa Sacko.
Afrika az üvegházhatású gázok kevesebb mint 4 százalékát bocsátja ki, de régóta számítanak arra, hogy a klímaváltozás súlyosan fogja érinteni a kontinenst. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben évi 30-50 milliárd dollárt, azaz a GDP 2-3 százalékát kellene az alkalmazkodásra költeni a még súlyosabb következmények elkerüléséért.
Becslések szerint 1,2 millió embernek kellett elhagynia a lakhelyét 2020-ban a szélsőséges időjárási viszonyok, viharok és áradások, miatt, ami majdnem két és félszer annyi ember, mint ahányan háborús konfliktusok miatt menekültek el otthonukból.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Sok területén jégmentes lehet a Balti-tenger az átlagos teleken az évszázad végére egy frissen publikált előrejelzés szerint.
A balti-tengeri klímaváltozási jelentés (Baltic Sea Climate Change Fact Sheet) a legfrissebb tudományos eredményeket összegzi a döntéshozóknak és a nagyközönségnek arról, hogyan befolyásolja a Balti-tengert jelenleg a klímaváltozás és mi mehet végbe a jövőben – mondta Markus Meier professzor, a Balti-tengeri Leibniz Kutatóintézet munkatársa, a jelentés koordinátora.
A dokumentum szerint a balti tengeri jeget 1750 óta kísérik figyelemmel. 1985 és 2015 között évtizedenként 10 százalék csökkenést figyeltek meg a tenger sok területén.
„A tenger vize az elmúlt száz évben folyamatosan melegszik, ez előreláthatóan a XXI. században is folytatódik” – mondta Meier. A jelentés leírja a melegedő tengervíz, az emelkedő vízszint és a csökkenő jégborítás hatásait az ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra. Ezek a tényezők befolyásolják a hajózást, a halászatot, valamint a vízi állattenyésztést és növénytermesztést, vagyis az akvakultúrát is.
A jelentést a Baltic Earth és a HELCOM néven is ismert Baltic Marine Environment Protection Commission állította össze a térség mintegy száz szakértője részvételével. Mostantól hétévente frissítik a dokumentumot.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az ENSZ éghajlat változási kormányközi csoportja világhírű szakértői (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) átfogó és rendkívül pesszimista jelentésükben arra szólítottak fel, halaszthatatlan intézkedéseket kell hozni a globális felmelegedés folyamatának lassítására, mert bolygónk légköri szennyezésének jelenlegi szintje katasztrofális következményekhez vezethet.
„Az utóbbi évek tűzesetei, árvíz, a szélsőséges időjárás – ez csak egy kis része annak, ami a jövőre, az emberiségre vár a jövőben az emberiségre a globális felmelegedés okán” – áll az IPCC jelentésében.
Ha 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken 50%-kal, akkor 2050-re a kulcsfontosságú hőmérséklethatár megszegése apokaliptikus kataklizmákhoz vezet.
A szakértők többek között a jéghegyek teljes eltűnését jósolják az Antarktiszon (és ez valójában egy emberöltő). A tudósok véleménye szerint 2100-re, a tengerszint emelkedése okán, erőteljes kataklizmák várhatóak évente, olyanok, amelyek korábban 100 évente következtek be.
A közelmúltban közzétett jelentés az egész történelem során az legátfogóbb. Különös gondossággal készítették több éven át a világ legjobb szakemberei (több mint 230 tudós a világ 66 országából – szerző). A dokumentum kevesebb, mint három hónappal az ENSZ sorsdöntő glasgow-i csúcstalálkozója előtt látott napvilágot. Ezen kívül néhány nappal ezelőtt ismertették a világ vezető országaival és politikusaival.
Az ENSZ 2021-es, összességében a 26. klímaváltozási konferenciára (más szóval COP26) 2021. november 1-12.-e között kerül sor Glasgow-ban az Egyesült Királyság és Észak-Írország elnökletével.
Mint ismeretes, az IPCC hétévente méri fel az éghajlatváltozást. A jelenlegi jelentés a hatodik, és valószínűleg a legfontosabb. A tudósok becslése szerint a következő évtized döntő fontosságú lesz, amikor felére kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a globális felmelegedés korlátozása érdekében.
Az ENSZ megbízásából készült jelentés szerzői kijelentették, hogy az emberiség által a környezetben okozott kár vitathatatlan tény, megjegyezve, hogy az olyan jelenségek, mint a grönlandi gleccserek olvadása és a világóceán vízszintjének emelkedése, visszafordíthatatlanok. Egyben kijelentették, van remény arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése a hőmérséklet stabilizálódásához vezethet.
„Ez egy vörös kód az emberiség számára” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a közzétett jelentésről. „Ha egyesítjük erőinket, meg tudjuk előzni az éghajlati katasztrófát. De, ahogy a jelentés világosan mutatja, nem halogathatóak az intézkedések és nincs helye a magyarázkodásoknak. Úgy gondolom, hogy az országok vezetői és a döntéshozók biztosítják a COP26 sikerét” – jegyezte meg António Guterres a novemberi konferenciára utalva.
Egyben emlékeztetett arra, hogy ez a jelentés mintegy cselekvési útmutató a világ minden országa számára, amelynek létre kell hozniuk saját programjaikat a légköri kibocsátás csökkentésére még az őszi csúcstalálkozó előtt.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
A globális felmelegedés miatt az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt egyre nagyobb területeken olvad az oroszországi Szibériában.
A nyáron kizöldülő tájon nem csak a kéken csillogó víztükrök jelentek meg az eddig állandóan fagyott talajtakaró olvadásával, hanem szürke foltok is a vízfelületek körül.
A talajrétegből kiolvadó és a mélyedésekben összegyűlő felszín alatti vizekben a növénytakaró egy része megfullad és rothadásnak indul.
Az élő növényfelület csökkenésével a táj kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, hiszen kevesebb növény végez fotoszintézist, azaz szénmegkötést napfény segítségével.
Végleg víz alá kerülhet Szibéria déli részén, a Sayan-hegység Alash nevű fennsíkján a föld eddig sosem olvadt fel, a nyári félévben sem. A hőmérséklet emelkedése azonban itt is olvadásához vezetett.
A tomszki és a tyvai egyetem tudósai arra számítanak, hogy ez a terület a nem is olyan távoli jövőben teljesen víz alatt lesz. Erre következtetnek abból, hogy évente egyre nagyobb a termokarszt vízfelülete.
2-4 fok közötti melegedés fél évszázad alatt A szibériai telek 2-4 Celsius fok között melegedtek az elmúlt 50 évben. Az emelkedő hőmérséklet és az éghajlatváltozás között egyértelmű a kapcsolat.
„Amikor a hőkarsztos folyamatok felerősödnek, ezekben a tavakban szerves anyagok kezdenek bomlani, és ennek megfelelően sok szén kerül a vízbe, amely aztán szén-dioxid vagy metán formájában kerül a légkörbe” – magyarázta Szergej Kirpotin, a Tyva Állami Egyetem kutatója.
Ez azt jelenti, hogy míg az élő növény kivonja a levegőből a szén oxidjait, addig a víz alá került területeken elrohadó növényi maradványokból visszajut a légkörbe a korábban megkötött karbonmennyiség.
A tudósok már most tanulmányozzák a jelenséget, hogy a COP26 skóciai klímacsúcsra már publikálhassák megfigyeléseiket.
This massive crater is at least the ninth spotted in Siberia since 2013.
Scientists are not sure exactly how the huge hole formed, but believe it could be linked to warming temperatures in the region: https://t.co/9FR6DWwxqL
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
