Közvélemény-kutatások szerint az európaiak többsége támogatja, hogy a ukrajnai konfliktust tárgyalások útján rendezzék, ugyanakkor határozottan elutasítják a jelentős területi vagy biztonsági engedményeket Oroszország számára – írta az Euronews.
Ahogy az orosz invázió ötödik évébe lép, Kijevben jelenleg elemzik az Egyesült Államok közvetítésével kidolgozott béketerv legfrissebb, 20 pontos változatát, amelyet eredetileg egy 28 pontos javaslatként terjesztettek elő tavaly novemberben.
Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten bejelentette, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok széles körű megállapodásra jutott a biztonsági garanciák terén, azonban továbbra is nézeteltérések vannak a területi kérdésekről, ami a terv legérzékenyebb pontja marad. Bár az európai vezetők csak közvetetten vettek részt a dokumentum alakításában, egy friss YouGov-felmérés feltárja, hogyan viszonyulnak az európai polgárok a javaslatokhoz Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban.
A válaszadók minden vizsgált országban a legkevésbé elfogadhatónak azt tartják, ha Oroszország megtartja az összes jelenleg ellenőrzése alatt álló ukrán területet – ez Ukrajna területének körülbelül egyötödét jelenti. A második legelutasítottabb lépés, ha Ukrajnát köteleznék hadseregének 600 ezer fős korlátozására. Emellett erőteljesen ellenzik azt is, hogy Ukrajna kimaradjon a NATO-ból. Mindhárom engedményt – területi veszteségek, haderőcsökkentés és NATO-tagság tilalma – a legmarkánsabban a britek utasítják el.
Ezzel szemben Olaszország mutatja a legnagyobb nyitottságot a területi kompromisszumokra.
Az olaszok csak enyhén ellenzik, hogy Oroszország megtartsa az összes megszállt területet, és ők az egyetlen nemzet a felmérésben, ahol elfogadhatónak tartják, hogy Ukrajna a háború lezárása érdekében átadja a Donbaszt Oroszországnak.
A közvélemény megosztott abban, hogy Európának addig kell-e támogatnia Ukrajnát, amíg Oroszország teljesen ki nem vonul, vagy inkább egy olyan békemegállapodást kell-e elősegíteni, amelyben Oroszország megtarthat bizonyos területeket.
A britek és a lengyelek többsége az előbbit részesíti előnyben, míg Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a válaszadók többsége elfogadná a területi engedményekkel járó békét is.
[type] => post
[excerpt] => Közvélemény-kutatások szerint az európaiak többsége támogatja, hogy a ukrajnai konfliktust tárgyalások útján rendezzék, ugyanakkor határozottan elutasítják a jelentős területi vagy biztonsági engedményeket Oroszország számára – írta az Euronews.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767822000
[modified] => 1767789873
)
[title] => Felmérés: a britek még harcolnának, de az olaszok és a németek már odaadnák Ukrajna egy részét az oroszoknak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=268290&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 268290
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 268291
[image] => Array
(
[id] => 268291
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[original_lng] => 65234
[original_w] => 1347
[original_h] => 758
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/zelenszkij-7.jpg
[width] => 1347
[height] => 758
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1767782673:12
[views_count] => 1127
[_thumbnail_id] => 268291
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 626460698002
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] =>
[_oembed_time_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] => 1767782647
[_oembed_6aa5ba89d81a2a26adb60127607cb572] =>
[_oembed_time_6aa5ba89d81a2a26adb60127607cb572] => 1768656627
[_oembed_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] =>
[_oembed_time_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] => 1773149318
[_oembed_8cad9e65cc815cc19197a3019e7048e4] =>
[_oembed_time_8cad9e65cc815cc19197a3019e7048e4] => 1781208457
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 83882
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 44769
[2] => 1985
[3] => 541185
[4] => 55721
[5] => 4533
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => háború
[2] => közvélemény-kutatás
[3] => lengyelek
[4] => németek
[5] => olaszok
)
)
[1] => Array
(
[id] => 268038
[content] =>
Nehéz évet zárt Ukrajna, hisz lassan négy éve zajlik a háború. Az országban az év végi elcsendesedés is egyre nehezebb volt emiatt, hiszen a hosszú órákig tartó áramszünetek szinte mindent lehetetlenné és élhetetlenné tettek. Azonban a két szilveszter hagyománya az ország nyugati-felében évtizedek óta hagyomány, hiszen az emberek közép-európai és kijevi idő szerint is köszöntik egymást újévkor.
Donald Trump második ciklusának egy éve telt el, és az amerikaiak közel fele helyteleníti az oroszországi háborúval kapcsolatos intézkedéseit a The Economist/YouGov közvélemény-kutatás szerint, amelynek az eredményeit a The Hill hozta nyilvánosságra.
Amint azt megjegyezték, a felmérésben résztvevők 49%-a „valamennyire helyteleníti” vagy „határozottan helyteleníti” Trump hozzáállását az Oroszország és Ukrajna közötti helyzethez. A válaszadók 30%-a részleges vagy teljes támogatását fejezte ki, további 20% pedig nem tudott dönteni.
Trump második ciklusának első évében a kormányzat megpróbált segíteni az ukrajnai háború befejezésében, de kevés előrelépést ért el.
A közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy az amerikaiak 27%-a úgy véli, hogy Oroszország jelenleg előnyben van a háborúban, 6% úgy véli, hogy Ukrajna rendelkezik az előnnyel, 44% úgy véli, hogy nincs előnye, és 24% nem döntött.
A The Economist/YouGov a közvélemény-kutatást december 26. és 29. között végezte 1550 válaszadó körében. A statisztikai hiba 3,6 százalékpont.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump második ciklusának egy éve telt el, és az amerikaiak közel fele helyteleníti az oroszországi háborúval kapcsolatos intézkedéseit a The Economist/YouGov közvélemény-kutatás szerint, amelynek az eredményeit a The Hill hozta nyilvánosságra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767473400
[modified] => 1767461471
)
[title] => Az amerikaiak közel fele helyteleníti Trump hozzáállását Oroszország Ukrajna elleni háborújához
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=267893&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 267893
[uk] => 267759
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 267760
[image] => Array
(
[id] => 267760
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230047-1-large-1.jpg
[original_lng] => 65760
[original_w] => 1140
[original_h] => 651
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230047-1-large-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230047-1-large-1-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230047-1-large-1-768x439.jpg
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230047-1-large-1-1024x585.jpg
[width] => 1024
[height] => 585
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230047-1-large-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 651
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230047-1-large-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 651
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230047-1-large-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 651
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1767454272:5
[_thumbnail_id] => 267760
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1209
[_algolia_sync] => 658225229000
[_oembed_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] =>
[_oembed_time_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] => 1767770964
[_oembed_20eed09bae4d9a1671c9865075b080ab] =>
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója szerint a mélyállam egyes szereplői mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrajnai rendezést, és végső soron fegyveres konfliktusba vonják Washingtont Moszkvával.
Gabbard hangsúlyozta: Donald Trump elnök fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy békemegállapodás szülessen, amely véget vethet az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak. Elmondása szerint az elnök csapata jelenleg is tárgyalásokat folytat ennek érdekében.
A hírszerzési igazgató ugyanakkor élesen bírálta azokat, akiket háborúpárti erőknek nevezett. Szerinte, amikor a hatóságok előrelépést érnek el, és közelebb kerülnek a béke reményéhez, ezek a szereplők mindent megtesznek annak megakadályozására, hogy a folyamat sikerrel járjon, mert céljuk az amerikai hadsereg közvetlen bevonása egy Oroszországgal vívott konfliktusba.
Korábban Tulsi Gabbard hazugságnak nevezte a Reuters egyik cikkét, amely szerint az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egész Ukrajna elfoglalását tervezi.
A politikus ezt az állítást propagandának minősítette.
Ezzel párhuzamosan az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője, Kirill Dmitrijev hamisnak nevezte a The Wall Street Journal azon cikkét, amely Oroszország feltételezett befolyásáról írt az ukrajnai válság rendezésére irányuló tárgyalásokban részt vevő amerikai különmegbízott, Steve Witkoff szerepvállalásával kapcsolatban.
[type] => post
[excerpt] => Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója szerint a mélyállam egyes szereplői mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrajnai rendezést, és végső soron fegyveres konfliktusba vonják Washingtont Moszkvával.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1766328660
[modified] => 1766319774
)
[title] => Az amerikai hírszerzés szerint a mélyállam képviselői háborúba akarják sodorni az USA-t Oroszországgal
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=266610&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 266610
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 266611
[image] => Array
(
[id] => 266611
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/amerikai-hirszerzes-a-melyallam-kepviseloi-haboruba-akarjak-sodorni-az-usa-t-oroszorszaggal-700x394-crop.jpg
[original_lng] => 82432
[original_w] => 700
[original_h] => 394
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/amerikai-hirszerzes-a-melyallam-kepviseloi-haboruba-akarjak-sodorni-az-usa-t-oroszorszaggal-700x394-crop-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/amerikai-hirszerzes-a-melyallam-kepviseloi-haboruba-akarjak-sodorni-az-usa-t-oroszorszaggal-700x394-crop-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/amerikai-hirszerzes-a-melyallam-kepviseloi-haboruba-akarjak-sodorni-az-usa-t-oroszorszaggal-700x394-crop.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/amerikai-hirszerzes-a-melyallam-kepviseloi-haboruba-akarjak-sodorni-az-usa-t-oroszorszaggal-700x394-crop.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/amerikai-hirszerzes-a-melyallam-kepviseloi-haboruba-akarjak-sodorni-az-usa-t-oroszorszaggal-700x394-crop.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/amerikai-hirszerzes-a-melyallam-kepviseloi-haboruba-akarjak-sodorni-az-usa-t-oroszorszaggal-700x394-crop.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/amerikai-hirszerzes-a-melyallam-kepviseloi-haboruba-akarjak-sodorni-az-usa-t-oroszorszaggal-700x394-crop.jpg
[width] => 700
[height] => 394
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1766312574:12
[_thumbnail_id] => 266611
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1136
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 584539159001
[_oembed_f7d85fd72314137512b2772cfb65a9d6] =>
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
A legtöbb ukrán hajlandó addig elviselni a háborút, ameddig szükséges, miközben körülbelül egyharmad nem tudja, mikorra várható az orosz invázió vége Ukrajnában – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásból kiderült: „Az ukránok többsége (63%) továbbra is azt válaszolja, hogy kész elviselni a háborút, ameddig csak szükséges (szeptemberben ez az arány 62%). További 1% válaszolta azt, hogy körülbelül egy évig hajlandó elviselni” – áll a KMISZ közlésében.
Az intézet azt is megjegyezte, hogy a válaszadók 15%-a szerint a háború rövidebb időn (hat vagy több hónapon) belül véget ér – szeptemberben ez az arány 21% volt, de ugyanakkor azoknak a száma, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre, 1 3%-ról 21%-ra nőtt.
Ezenkívül az ukránoknak mindössze 9%-a számít arra, hogy a háború 2026 elejére véget ér (szeptemberben ez az arány 18% volt), és csak 14%-uk számít arra, hogy legalább 2026 első felében véget ér (szeptemberben ez az arány 15% volt). Vagyis az ukránoknak csak az egynegyede számít arra, hogy a közel jövőben véget ér.
„Ehelyett 11% szerint 2026 második fele (ami 12% volt), 32% szerint 2027 és később (ugyanaz a szám volt). Minden harmadik válaszadó (33%, ami növekedést jelent a szeptemberi 23%-hoz képest) azt válaszolta, hogy »nem tudom«” – áll a KMISZ jelentésében.
Ukrajnában már körülbelül 1,5 millió veterán él, beleértve azokat is, akik a háború következtében váltak rokkanttá, és a számuk napról napra növekszik – jelentette ki kedden Natalja Kalmikova veteránügyi miniszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A miniszter elmondta, hogy jelenleg lehetetlen megjósolni, mennyivel fog növekedni a veteránok száma a háború befejezése után – elsősorban azért, mert nem tudni pontosan, az mikor ér véget. Ezenkívül a „veterán” fogalma nemcsak a volt katonákat foglalja magában, hanem azokat is, akik még mindig szolgálnak és harci küldetéseket teljesítenek – tette hozzá. „Ennek a másfélmillió embernek a nagy része még mindig az egységekben van és szolgálatot teljesít” – magyarázta.
Kalmikova hangsúlyozta, hogy a harcban részt vevő státuszt jelenleg automatikusan – az első harci küldetés után azonnal – adják meg. A törvény kimondja, hogy már egyetlen nap a frontvonalon is alapot ad a harcban részt vevő státusz megszerzéséhez.
Korábban a katonáknak maguknak kellett összegyűjteniük a dokumentumokat és benyújtaniuk a jelentéseket, de most az eljárás jelentősen leegyszerűsödött. A katonai egységben a személy a harci jelentési napló alapján rögzíti az információkat az elektronikus rendszerben, ezt követően a bizottság döntést hoz, és az adatok automatikusan bekerülnek a nyilvántartásba.
„A lehető legjobban leegyszerűsítettük, hogy ne jelentsen kihívást a hadsereg számára” – hangsúlyozta Natalja Kalmikova. A mozgósítás mértékét és a háború időtartamát tekintve az ukrajnai veteránok száma csak növekedni fog, de a pontos dinamikát csak a háború befejezése után lehet felmérni.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában már körülbelül 1,5 millió veterán él, beleértve azokat is, akik a háború következtében váltak rokkanttá, és a számuk napról napra növekszik – jelentette ki kedden Natalja Kalmikova.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764762480
[modified] => 1764712836
)
[title] => Ukrajnában már most 1,5 millió veterán van, de a számuk tovább fog nőni a háború végéig
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=264025&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 264025
[uk] => 264043
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 264026
[image] => Array
(
[id] => 264026
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[original_lng] => 41121
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/veteeran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1764705637:12
[_thumbnail_id] => 264026
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1750
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 553202418002
[_oembed_6aa5ba89d81a2a26adb60127607cb572] =>
[_oembed_time_6aa5ba89d81a2a26adb60127607cb572] => 1768941289
[_oembed_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] =>
[_oembed_time_d1ba94ce1a8fd52c136ca36dd4246d30] => 1768941289
[_oembed_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] =>
[_oembed_time_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] => 1772814968
[_oembed_a22b3bb31073f56f15c5a209d1ac3c3b] =>
[_oembed_time_a22b3bb31073f56f15c5a209d1ac3c3b] => 1781682271
[_oembed_8cad9e65cc815cc19197a3019e7048e4] =>
[_oembed_time_8cad9e65cc815cc19197a3019e7048e4] => 1781854723
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 44769
[1] => 1995
[2] => 111965
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => statisztika
[2] => veteránok
)
)
[6] => Array
(
[id] => 263816
[content] =>
A harc az ukrajnai béketárgyalások megkezdése után is legalább egy évig folytatódhat – véli Jevgenyij Mincsenko orosz politológus, akinek elemzését a Lenta idézte a hétvégén.
Mincsenko úgy fogalmazott: „mindig van esély egy fekete vagy fehér hattyú felbukkanására”, vagyis egy váratlan fordulatra, de jelenleg mindkét félnek még van tartaléka a harc folytatásához. Szerinte ezért hiába indulnak meg a rendezésről szóló egyeztetések, a fegyveres konfliktus nem ér véget egyik napról a másikra.
A politológus a Donald Trump amerikai elnök ukrajnai béketervéről folyó tárgyalásokat kommentálva azt mondta: Kijev egyelőre csak ideiglenes lépésként tekint a harcok befagyasztására, nem végleges megoldásként.
Mincsenko szerint Moszkvának olyan megállapodásra van szüksége, amely hosszú távú stabilitást és a jövőbeni konfliktusok elkerülését garantálja. Úgy fogalmazott: Oroszország „nagy katonai hatalom”, de a diplomácia és az elért eredmények rögzítése „nem mindig sikerül túl jól”.
Romániának fel kell készülnie a határai közelében zajló súlyos fegyveres konfliktus elhúzódására, az ezzel járó kockázatok kezelésére, és erősítenie kell nemzeti ellenállóképességét – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2026-ra szóló kockázatelemzése, amelyet hétfői ülésén vitatott meg a nemzetbiztonsági testület.
A számos témát érintő, több mint háromórás tanácskozás után kiadott közleményben a román elnöki hivatal úgy értékelte: növelni kell a román hadsereg harci képességét, és fel kell gyorsítani a román védelmi ipar „újjáélesztését”, azokkal a kiképzési és haderőfejlesztési programokkal összhangban, amelyeket Románia a többi NATO- és EU-tagállammal közösen bonyolít le. A reakcióképesség javítása a hadsereg alkotmányos, és a nemzetközi partnerekkel szemben is vállalt kötelezettsége, amihez elengedhetetlen a jól képzett aktív és tartalékos katonák számának növelése – állapította meg a dokumentum.
A CSAT hétfői ülése jóváhagyta az Európai Biztonsági Akcióprogram (SAFE) keretében lehívható, 16,7 milliárd eurót közelítő hitelkeret felhasználásáról szóló román pályázatot, amelyet a héten továbbítanak Brüsszelnek. Az összeg 75 százalékát Románia a haderő, közbiztonság és polgári védelem erősítéséhez szükséges felszerelések beszerzésére akarja fordítani, azzal a feltétellel, hogy a legjelentősebb projekteknél – szuverenitási és nemzetbiztonsági megfontolásból – legalább 50 százalékban a hazai gyártás is kikötés legyen. A keretösszeg maradék 25 százalékából a keleti országrészben épülő A7-es autópályát építenék tovább Pascanitól az ukrán (Siret), illetve a moldovai (Ungheni) határig.
A CSAT elfogadta a májusban megválasztott Nicusor Dan államfő megbízatásának időszakára vonatkozó, 2025–2030 közötti védelmi stratégia tervezetét. Az elnöki hivatal honlapján november 12-én közzétett, és első ízben közvitára bocsátott 40 oldalas nemzetbiztonsági dokumentum véglegesítésénél figyelembe vették a beérkezett javaslatokat is.
Az emberéletek tömeges tönkretételén és elpusztításán túl az Ukrajnában folyó háború jelentős éghajlat-károsító hatással is jár – hívták fel a figyelmet az üvegházhatás mértékét kutató kezdeményezés (IGGAW) szerdán közzétett jelentésében, írja az MTI.
A 2022 februárjában kirobbant ukrajnai háború során eddig keletkezett károsanyag-kibocsátás négy európai uniós tagállam – Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia – egyéves összesített üvegházhatásúgáz-kibocsátásának felel meg.
A német és a svéd kormány, illetve az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány által finanszírozott IGGAW kutatóinak számítása szerint ez 237 millió tonna szén-dioxid légkörbe kerülését jelenti.
A klímakárosító üvegházhatású gázok mintegy harmadát a harci cselekmények során többek között a tankok és a harci repülőgépek bocsátották ki. Jelentős részben hozzájárultak továbbá a károsanyag-kibocsátáshoz a háborúban keletkezett erdő- és bozóttüzek. Egyedül 2024-ben hússzor akkora területet perzseltek fel a lángok, mint a 2006 és 2021 közötti időszakban. A tüzek elsősorban a frontvonalak közelében és az ukrán–orosz határ térségében keletkeztek.
Eliza Manningham-Buller, az MI5 – brit nemzetbiztonsági ügynökség – egykori vezetője szerint Nagy-Britannia már háborúban áll Oroszországgal, mióta Moszkva kibertámadásokat, szabotázsokat és egyéb ellenséges tevékenységeket szervezett ellenük.
A The Guardian beszámolója szerint Manningham-Buller egyetért Fiona Hill Oroszország szakértővel, abban, hogy az Egyesült Királyság már háborúban áll az Oroszországi Föderációval.
Ez egy másfajta háború, de az ellenségeskedés, a kibertámadások, a fizikai támadások és a hírszerzési tevékenységek kiterjedtek –fogalmazott.
A lap emlékeztet, hogy idén öt bolgár állampolgárt ítélek börtönbüntetésre, mert egy orosz kémkör tagjai voltak, amely megfigyeléseket végzett szerte Európában. További öt férfit elítéltek, akik egy Moszkva által irányított gyújtogatást hajtottak végre, egy Ukrajnába szánt ellátmányt tároló raktár ellen.
Ugyanakkor több szövetségük is érintett az ügyben, szeptember elején mintegy húsz orosz drón sértette meg Lengyelország légterét.
