Minden oltóanyagnak, a koronavírus ellenieknek is lehet mellékhatása, de az sokkal kisebb kárt okoz az emberi szervezetnek, mint a megbetegedés – mondta Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója a Hír Tv-nek.
Az Astrazeneca vakcinája is szóba került a videointerjúban, Karikó azt mondta, hogy a szakemberek szerint nem okoz vérrögképződést az oltóanyag. A Szputnyik V-ről is beszélt, szerinte az orosz oltóanyag hasonlít az Amerikában elfogadott Johnson & Johnsonhoz, így az megfelelő védelmet nyújt.
A Pfizer vakcinájáról úgy fogalmazott, bizonyított, hogy mind a brit, mind a brazil variánssal felveszi a harcot. Karikó úgy látja, hogy a járvány Amerikában nyárra, a világ más részein, pedig a nyár végére visszaszorulhat.
A kutató beszélt a Széchenyi-díjról is, amit március 15-én tüntették ki. Azt mondta, „Nagy megtiszteltetés számomra a Széchenyi-díj, mert ezzel a honfitársaim, a magyar emberek nevében a kormány elismerte a munkám jelentőségét, de a legnagyobb elismerés a vakcina által védett emberek öröme jelenti.”
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Interjút adott az M5 Ez itt a kérdés című műsorának Karikó Katalin. A beszélgetésben szó esett a világhírűvé vált kutató gyerekkoráról, a disszidálásáról, és az általa kifejlesztett vakcináról is – írja a Magyar Nemzet.
– Kisújszálláson, egy egyszerű, nádfedeles vályogházban laktunk. Gondtalan gyermekkor, sok játék, boldogság – ez jellemezte az életemet.
Életem első tíz évében éltünk itt. Nem volt televízió, nem volt víz sem bevezetve, a kútra mentünk vízért – mesélte gyerekkoráról Karikó Katalin.
A szolnoki születésű kutatóbiológus aztán a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója lett. 1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. 1985-ben azonban létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor döntöttek úgy, hogy férjével és két és fél éves kislányával az Egyesült Államokban folytatja pályáját.
– Nagyon rosszul éreztem magam, hogy el kell mennem Amerikáig – mondta, és arról is beszélt, el kellett adni a Ladájukat, hogy legyen pénzük külföldön. Feketén átváltották a pénzt, aztán belevarrták a kislánya játékmacijába.
Jelenleg a BioNTech cég alelnöke, amely részt vett a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében. Amikor eldöntötte, hogy ehhez a céghez igazol, volt olyan kollégája, aki egyáltalán nem hitt benne. Sőt már-már kinevette őt emiatt. Karikó azonban nem ad ezekre a véleményekre, mert úgy érzi, hogy másként nem jutott volna el oda, ahol most tart.
Szóba került lánya, Francia Zsuzsanna is, aki kétszeres olimpiai bajnok amerikai evezős.
– A lányom mindig azt mondta, a szüleitől látta, hogy kitartóan és becsülettel dolgoznak, és ő is úgy tett – mondta mosolyogva a biokémikus, aki örül a Közmédia Év Embere Díjának is.
A kutatót december 18-án oltották be a koronavírus elleni vakcinával, ez meghatározó élmény marad számára.
– A folyosón álltak az orvosok és a nővérek, hogy megkapják a vakcinát, és amikor megtudták, hogy mi vagyunk ott, elkezdtek tapsolni. Ez volt a legmeghatóbb – mondta, és elárulta, hogy még a szúrás helye sem fájt neki, és semmilyen mellékhatást nem tapasztalt. Kiderült: az első injekció után legalább tíz napot kell várni, és ekkor 88 százalék az esély arra, hogy nem kapjuk el a koronavírust. A másodiknál egy hetet kell várni, akkor 95 százalék az esélye annak, hogy nem leszünk betegek.
UPenn "told me that they’d had a meeting and concluded that I was not of faculty quality,” she said. ”When I told them I was leaving, they laughed at me and said, ‘BioNTech doesn’t even have a website.’”
https://t.co/VvdKpYk8z0 Congratulations to Penn Medicine mRNA Pioneers, Drew Weissman and Katalin Karikó, for receiving the 2022 Breakthrough Prize in Life Sciences Award - honored for engineering mRNA technology which enabled rapid development of effective COVID-19 vaccines
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Magyar kutató, nevezetesen az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin biokémikus érdemelne Nobel-díjat a koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséért – követelte Twitter-bejegyzésében Richard Dawkins a világhírű evolúcióbiológus.
Ugyanis a magyar biokémikus Drew Weismann nevű kollégájával kidolgozott közös szabadalma alapján hozta létre az oltóanyagot a BioNTech. Ennek lényege, hogy a vakcina nem DNS-alapú, hanem a módosított, hírvivő RNS-t (mRNS) használja fel. Karikó – akit eredetileg a Szegedi Biológiai Központból bocsátottak el az 1980-as években – huszonnégy évet kutatott a Pennsylvaniai Egyetemen, de munkáját itt sem vették komolyan, 2013-ban állást vállalt az akkoriban még nem nagyon ismert BioNTechnél.
UPenn "told me that they’d had a meeting and concluded that I was not of faculty quality,” she said. ”When I told them I was leaving, they laughed at me and said, ‘BioNTech doesn’t even have a website.’”
A módosított mRNS jelentőségét egyébként 2004-ben fedezték fel, és egy évvel később jegyeztették be a szabadalmat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására. A szabadalmi jogon a Pennsylvaniai Egyetem 300 ezer dollárért túladott, egy kívülálló cég vette meg, amely hét évvel később már 150 millió dollárért passzolta tovább a Modernának és a BioNTechnek. Ekkor még híre-hamva sem volt a járványnak. Mára mindenki megismerte a BioNTech nevét, amely a Pfizerrel közösen dolgozta ki elsőként a koronavírus elleni vakcinát.
UPenn "told me that they’d had a meeting and concluded that I was not of faculty quality,” she said. ”When I told them I was leaving, they laughed at me and said, ‘BioNTech doesn’t even have a website.’”
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
UPenn "told me that they’d had a meeting and concluded that I was not of faculty quality,” she said. ”When I told them I was leaving, they laughed at me and said, ‘BioNTech doesn’t even have a website.’”
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Az amerikai hírcsatorna Karikó Katalin egész életútját bemutatja, kiemelve, hogy a szakembert és társát többen is Nobel-díjra esélyesnek tartják. Az általuk kidolgozott eljárást használva készülnek ugyanis a legígéretesebb koronavírus-vakcinák – olvasható a HVG oldalán.
A magyar biokémikus, Karikó Katalin életéről készített hosszabb összeállítást a CNN, kiemelve, hogy a tudós szabadalma alapján készült el az első, bizonyítottan hatásos koronavírus-oltás. Karikó tudóstársával, Drew Weissmannal együtt fedezte fel azt a módosított ribonukleinsavra épülő módszert, amely fontos alapja a vakcináknak.
A CNN megemlíti, hogy az eljárás megszületéséig vezető út nem volt egyszerű, ugyanis a nagy pénzügyi kockázat miatt alig akarták támogatni Karikóék ötletét.
A CNN cikkében szó esik arról is, hogy a magyar tudós hazájában, Magyarországon kezdett kutatni, de 1985-ben családjával az Egyesült Államokba ment, miután a philadelphiai Temple Egyetem dolgozni hívta. Három év után azonban távozott az intézménytől. A hírcsatorna kitér arra is, hogy Karikóék az autójuk eladásából szerzett 1200 dollárral vágtak neki a tengerentúli kalandnak, a pénzt pedig a lányuk plüssmackójába varrták, nehogy elvesszen.
A magyar biológus eközben továbbra is a hírvivő RNS-en (mRNS) dolgozott, amely a már említett vakcinafejlesztés alapköve. Karikónak ugyanis meggyőződése volt, hogy a módszert betegség elleni küzdelemre is fel lehet használni, ám ezzel többen nem értettek egyet, túl radikálisnak tartották az elképzelést. Az eljárás végül azonban megszületett, a vakcinák pedig úton vannak. A CNN ki is emeli, hogy az áttörésnek számító eljárást már most Nobel-díjra esélyes munkaként emlegetik.
A csatorna utolérte a szakembert, aki azt mondta, egyáltalán nem a dicsőség jár a fejében. Az eredményeket ugyanakkor meg fogják ünnepelni, de csak azután, hogy az emberiség túljutott a koronavírus-járványon. A szolnoki születésű biokémikus jelenleg a mainzi BioNTech cég alelnöke. A CNN kérdésére azt is mondta, hogy beoltatja magát, mert bízik a vakcinákban.
UPenn "told me that they’d had a meeting and concluded that I was not of faculty quality,” she said. ”When I told them I was leaving, they laughed at me and said, ‘BioNTech doesn’t even have a website.’”
A win for science: our partners at @Zoetis, a veterinary pharmaceutical company, developed a vaccine for SARS-CoV-2 (the virus that causes COVID-19) that we used to vaccinate great apes at the Zoo. The vaccine was created specifically for animals. @NatGeohttps://t.co/ZpM5QVD4pl
— San Diego Zoo Wildlife Alliance (@sandiegozoo) March 5, 2021
https://t.co/VvdKpYk8z0 Congratulations to Penn Medicine mRNA Pioneers, Drew Weissman and Katalin Karikó, for receiving the 2022 Breakthrough Prize in Life Sciences Award - honored for engineering mRNA technology which enabled rapid development of effective COVID-19 vaccines
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Karikó Katalin biokémikus a nyolcvanas években ment ki Amerikába, hogy az RNS-ben rejlő orvosi lehetőségeket kutassa. Munkássága legnagyobb sikerét érheti el, ha az általa alelnökként vezetett BioNTech cég és a Pfizer közös koronavírus-ellenes oltóanyaga bizonyítja hatásosságát. Sok azonban a bizonytalanság, hiszen eddig még semmilyen betegség ellen nem vetettek be klinikai teszten kívül RNS-vakcinát. A magyar kutatót és tevékenységét az Index mutatja be.
A védőoltások mindegyike azt igyekszik biztosítani, hogy a szervezet immunrendszere már a fertőződés előtt felkészülhessen a kórokozó ellen. Így, amikor az ténylegesen megtámadja az embert, már harcra kész védelemmel találja szemben magát, amely még azelőtt kisöpri a szervezetből, hogy betegséget tudna okozni.
Ezt a célt többféle módon is el lehet érni. Klasszikusan legyengített kórokozót használtak, amit az immunrendszer felismer, és elkészíti a semlegesítéséhez szükséges ellenanyagokat, illetve immunsejteket.
Karikó Katalin(Fotó: BioNTech)
Később elölt kórokozókat vagy azok egy-egy részletét tették az oltóanyagba, mivel a legyengített vírusoknál, baktériumoknál fennállt annak csekély esélye, hogy esetleg nem sikerült annyira legyengíteni, hogy egy sérülékeny immunitású embert ne tudjon megbetegíteni. Ezt elméletben úgy lehet a legbiztosabban kivédeni, ha a kórokozóból semmit nem teszünk az oltóanyagba.
Ehelyett elképzelhető, hogy a kórokozó azon fehérjéjét kódoló hírvivő RNS-t (mRNS) fecskendezünk a szervezetbe, amelyet az immunrendszer felismer, és ami ellen ellenanyagot termel (ezt a fehérjét hívjuk antigénnek). Vagyis ilyenkor maga a sejt gyártja le a vírus antigénjét az mRNS alapján, majd erre az antigénre rögtön ellenanyagot is készít.
A Covid-19 és az RNS nagy pillanata
A folyamat túl egyszerűnek és kézenfekvőnek hangzik ahhoz, hogy ilyen könnyedén működjön a valóságban. Az elmúlt évtizedekben egyszerűen nem volt elegendően fejlett a biotechnológia ahhoz, hogy megbízható és megfizethető módon fehérjét kódoló nukleinsavakat állítsunk elő, így nem csoda, hogy eddig még egyetlen mRNS-alapú vakcina sem került forgalomba. A koronavírus azonban elhozhatja az áttörést, de ehhez még bizonyítania kell, hogy a gyakorlatban is működőképes.
Karikó Katalin 1980-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (Fotó: Magyar Kémikusok Lapja)
Hiába válaszolnék bármit is arra a kérdésre, hogy mikor fog elkészülni a hatékony vakcina, annak nem lenne semmi alapja, hiszen ezt senki sem tudja. A BioNTech kutatásainak jelenlegi állapotáról megint csak nem mondhatok semmit, mert tőzsdei cég lévén az árfolyam-manipulációként is értelmezhető lenne. De egyébként sem lehet jósolni, hiszen még az új koronavírusról sem tudunk sok mindent. Nem tudjuk például, hogy milyen hosszú ideig tarthat a védelem – mondta el az Indexnek Karikó Katalin, a BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem volt professzora. A BioNTech és a Pfizer közös vakcinafejlesztésének aktuális állapotáról nemrég adtak ki egy közleményt. A jelenleg is folyó tesztek előzetes eredményei nagyon bíztatók. A beoltott emberek vérében megjelent SARS-CoV-2-ellenes antitestek mennyisége nagyobb volt, mint a betegségből felgyógyult emberekében.
A kísérletben 24 embernek adták be az oltást, vagyis a mintanagyság ebben a fázisban nem volt túl nagy. A következő szakaszban 30 ezer amerikait fognak beoltani, várhatóan heteken belül, ahogy ehhez megkapják a hatósági engedélyeket.
Karikó Katalin 1985-ig a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott, már akkor is RNS-sel. Ezután fogadott el egy állást a philadelphiai Temple Egyetem biokémiai tanszékén, ahol folytatta az RNS-kutatásait. Majd a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karán folytatta, ahol számos betegség (például AIDS) ellen igyekeztek mRNA-terápiát fejleszteni.
2005-ben Drew Weissman kollégájával együtt szabadalmat jegyeztetett be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására, amely szabadalmat a Moderna, valamint annak fő riválisa, a BioNTech szerzett meg. Katalin 2013-ban elhagyta az egyetemet, és a BioNTech alelnöke lett, ahol most is vezeti a fejlesztést.
Védelem, de meddig?
Az mRNS-vakcina előnyeiről Karikó Katalin elmondta, hogy mRNS-ellenanyag csak a vírus egy-két alkotóelemét kódolja, ezért biztonságos. Az mRNS előállítása során nem merülhetnek fel azok a biológiai biztonsági problémák, amelyek egy potenciálisan fertőzőképes vírusok tömegét kezelő üzemben folyamatosan jelen vannak.
Vannak kipróbálás alatt olyan oltóanyagok, amelyek az antigént kódoló DNS-t tartalmazzak, de ezek kevésbé hatásosak. A DNS-nek először be kell jutnia a sejtmagba, ami kis hatásfokkal történik. Ezután mRNS készül róla, amelynek ki kell jutnia a citoplazmába.
Az mRNS alkalmazásával mindezeket a lépéseket meg lehet spórolni.
Az utóbbi hónapokban egyre több kétség merült fel a felgyógyult fertőzöttek szervezetében maradó ellenanyagok mennyiségével, vagyis a létrejövő immunitás hatékonyságával és tartósságával kapcsolatban. Ez a jövőbeli vakcina hatásosságát is érintheti. Karikó Katalin szerint azonban nem az ellenanyag szintje határozza meg a védelem tartósságát.
A termelődő ellenanyagok idővel teljesen természetes módon eltűnnek. A lényeg az, hogy maradnak-e a szervezetben memóriaimmunsejtek, amelyek fertőzés esetén azonnal aktiválódni tudnak. Ezekből olyan kevés van, ráadásul többségük a csontvelőben pihen, hogy kimutathatatlanok. De azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek a memóriasejtek milyen hosszú ideig maradnak a szervezetben, és a kutatásnak ezt a részét semmiképpen sem lehet felgyorsítani.
Szándékos fertőzés
A vírus elleni védelem hatásosságának mérését viszont fel lehetne gyorsítani, a klinikai tesztekben beoltottak megfertőzésével. Ahogy Európában mostanra viszonylag jól vissza sikerült szorítani a járványt (bár akármikor, akárhol megindulhat az esetszámok újbóli emelkedése), úgy csökkent a természetes megfertőződés esélye. Ez nagyon jó dolog, de a vakcinafejlesztés szempontjából probléma, hogy kisebb az esély a megfertőződésre.
Felmerült a lehetőség hogy egyes beoltott önkénteseket direkt fertőzzenek meg. „Ilyen kísérleteket már más kórokozók elleni oltóanyagok kutatásakor is végeztek. Én nem látok kivetnivalót abban, hogy legyenek ilyen tesztek. Önkéntesek lennének, hiszen olyan sokan jelentkeztek, hogy a honlap rögtön összeomlott.”
A majdani vakcina lehetséges áráról Karikó Katalin nem nyilatkozott, de annyit elmondott, hogy a technológia hiánya volt a fő oka annak, hogy még nincs mRNS vakcina a gyakorlatban. Az mRNS szintetikus elkészítése csak a legutóbbi időben vált lehetővé. Az első fehérjét kódoló mRNS molekulát 1984-ben készítették el kémcsőben, de az mRNS szintéziséhez alapul szolgáló mesterséges géneket csak másfél évtizeddel később lehetett rendelésre készíttetni.
Akkoriban még 5 dollárba került nukleotidonként (a nukleinsavak alkotóegységei) az mRNS felépítése.
A BioNTech magyar kutatói, Szabó Gábor kardiológus, Karikó Katalin biokémikus, Boros Gábor molekuláris biológus (2019, Mainz, Németország) (Fotó: Karikó Katalin)
Ez praktikusan megfizethetetlen volt, hiszen több ezer építőelemet is tartalmazhat egy mRNS molekula. Ezért fel sem merülhetett az mRNS technológia széles körű elterjedése. Az mRNS-t lipid nanohólyagokba csomagolva injektálják a szervezetbe, és ennek a technológiának is idő kellett a kifejlesztéséhez. Ma az mRNS olcsón előállítható, így Karikó Katalin szerint nem feltétlenül kell, hogy jelentősen drágább legyen az mRNS vakcina, mint a klasszikus oltóanyagok.
Katalin ma már nem vesz részt közvetlenül a laboratóriumi munkában, inkább irányítja a kutatást. Jelenleg is Philadelphiában tartózkodik, márciusban a férje születésnapjára érkezett vissza Amerikába Németországból, az egyik utolsó géppel a határok lezárása előtt. Azóta nagyrészt home office-ban dolgozik, a mindennapjaiban nem érzi az amerikai koronavírus-járvány súlyosbodását. Philadelphiában a legutóbbi adatok szerint 27 ezer fertőzöttet regisztráltak eddig, és több mint 1600-an elhunytak.
Two major US food companies have said they would change the Aunt Jemima and Uncle Ben's brands, both of which feature African American mascots https://t.co/gPHyP5xIDd
Yesterday, 45 common dolphins stranded in Wellfleet, MA—one of the largest mass strandings on Cape Cod in 20 yrs. Though the majority of the dolphins were refloated when the tide came in, many were in compromised condition due to the heat, sun exposure & stranding-induced trauma. pic.twitter.com/8naaO58QMD
BREAKING: President Trump emerges from the White House in a mask, flashes a thumbs up, and boards Marine One on his way to Walter Reed. He looks good. @FOXLApic.twitter.com/StZhVAsBLs
UPenn "told me that they’d had a meeting and concluded that I was not of faculty quality,” she said. ”When I told them I was leaving, they laughed at me and said, ‘BioNTech doesn’t even have a website.’”
Jesus loved us so much, that he died for us. He took our place and all the punishment we deserved. By his wounds we are healed!! Today we remember and honor the death of our savior Jesus Christ!
Recently, NPS staff saw a still smoldering and smoking giant sequoia tree from last year’s Castle Fire in the SW area of Sequoia NP. It's well away from any trails and poses no threats to life or property. Read full story: https://t.co/zXLPDKwTkypic.twitter.com/v6NkF8GMvM
— Sequoia & Kings Cyn (@SequoiaKingsNPS) May 5, 2021
It pains me to say this, but if you fear for your life or physical safety take off your kippah and hide your magen david. (Obviously, if you can, ask your rabbi first.) https://t.co/Dca2hpfY2s@shirahanau@BenjaminSales
The United States should not be rubber-stamping weapons sales to the Israeli government as they deploy our resources to target international media outlets, schools, hospitals, humanitarian missions and civilian sites for bombing.
The State of Health for Blacks in Chicago is a stark reminder of the legacy of unacceptable inequities that continue to plague our city and country to this day. pic.twitter.com/mtrc9SYM4v
— Mayor Lori E. Lightfoot (@chicagosmayor) June 17, 2021
https://t.co/VvdKpYk8z0 Congratulations to Penn Medicine mRNA Pioneers, Drew Weissman and Katalin Karikó, for receiving the 2022 Breakthrough Prize in Life Sciences Award - honored for engineering mRNA technology which enabled rapid development of effective COVID-19 vaccines
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
INL is pleased to support border guard partners & the #Ukraine national police by providing vehicles to protect its citizens. In addition to recent armored vehicles, INL has donated 25 Mitsubishi L200 pick-ups, 35 Renault Duster SUVs, 16 4x4 personnel carriers, & 13 cargo trucks. pic.twitter.com/eSrWBdhX5T
Today, the United States donated nearly 500,000 COVID-19 vaccine doses to Ukraine. We are proud to support the people of Ukraine in their fight against COVID-19. pic.twitter.com/d9ugSA0N2G
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU