Az ENSZ emberi jogként ismerte el a tiszta és egészséges környezethez való jogot a Glasgow-ban október 31. és november 12. között sorra kerülő COP26 klímakonferencia előtt − adta hírül az MTI.
Az erről szóló határozatot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken fogadta el Genfben a 47 fős testületben 43 támogató szavazattal négy állam, Oroszország, Kína, India és Japán tartózkodása mellett.
A határozat elfogadását követően az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának üléstermében percekig tapsoltak a jelenlévők. A testület egyben létrehozta a klímavédelmi különleges jelentéstevő tisztségét is, akinek feladata lesz az illetékességébe tartozó területen elért eredményekről rendszeres beszámolókat adni.
Az Emberi Jogi Tanács az ENSZ egyik kormányközi testülete. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés, illetve velük kapcsolatban ajánlások megfogalmazása. Tagjait az ENSZ-közgyűlésében három évre választják meg a világ különböző térségeiből, biztosítva a régiók arányos képviseletét.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Szelektáljunk felelősségteljesen! – Andrij Donicsenko ezzel a felirattal látja el azokat a standokat, amelyek segítségével a környezettudatosságot népszerűsíti az iskolákban és óvodákban a gyerekek és a szülők körében.
Szelektív hulladékgyűjtésről szóló tanórákat vezetnének be a kárpátaljai iskolákban. Az ötlet Mihajlo Dankanicstól, a Kárpátaljai Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatójától származik.
Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő június 16-án nagyszabású online konferenciát szervezett Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel, melynek legfőbb célja a tiszai szennyeződés hatalmasra duzzadt problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése, illetve hatékony megoldások keresése közösen.
A rendezvényt Bocskor Andrea nyitotta meg, aki kiemelte: a Tisza öt országot érint, ezért a folyó szennyezettségének megszüntetéséhez szükség van a határokon átívelő nemzetközi összefogásra és az Európai Unió támogatására egyaránt. „A tiszta Tisza és a tiszta Kárpátalja egy olyan erőforrása lehet az Európai Uniónak, Ukrajnának és az egész régiónak, amelyre érdemes nemcsak odafigyelni, hanem tenni is érte” – szögezte le a kárpátaljai származású politikus.
A TV21 Ungvár csatorna Tisz(t)a Víz című riportfilmje – amely világosan szemlélteti a szóban forgó problémát – bemutatását követően az első panelbeszélgetésben rátértek az Európai Unió környezetpolitikájára, valamint azon uniós eszközök és programok bemutatására, amelyek a határokon átnyúló vízszennyezés kezelésére és az érintett folyók ökoszisztémájának védelmére irányulnak. Elsőként Bettina Doeser, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Vízminőség Osztályának vezetője érintette az európai zöld megállapodás és vízpolitika kérdéskörét. Elhangzott, hogy a Keleti Partnerség Program keretében az Unió kiemelten támogatja Ukrajnát a környezetvédelem terén felmerülő gondok orvosolása érdekében, azonban bőven van még tennivaló helyi, regionális és kormányzati szinten, illetve a végrehajtás mechanizmusában egyaránt.
Fontos észrevételekkel gazdagította a konferenciát Markku Markkula, a Helsinki Régió és a finn Espoo Városi Tanács elnöke, a Régiók Európai Bizottságának tagja. Kárpátalja tekintetében sokrétű megoldásra van szükség, azonban a Helsinki Régió példáját követve vidékünk is mintarégiójává válhat Ukrajnának és Közép-Európának.
A második panelben a Tisza szennyeződésének veszélyeire és következményeire, a határon átnyúló problémára és vízvédelmi, hulladékkezelési megoldásaira hívták fel a figyelmet. Dr. Kolozsvári István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontjának vezetője A Tisza felső szakaszának élőhelyi sokszínűségét veszélyeztető hatások lehetséges következményei és az értékmegőrzés lehetőségei címmel tartott lényegre törő előadást, amelyben emlékeztetett: a folyó szennyeződése nem napjainkban öltött ilyen hatalmas méreteket, már évekkel ezelőtt találkozhattunk a problémával, amely a Tisza élővilágára is hatást gyakorol.
Olekszandr Bilak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Euroregionális Együttműködési Osztályának vezetője előadásában bemutatta, milyen regionális szintű környezeti monitoring, valamint hulladékgazdálkodási stratégia valósul meg Kárpátalján. Elhangzott, hogy fontos feladat hárul a kistérségek önkormányzataira a szemétgazdálkodás megoldása kapcsán, mely által nem kerül a Tiszába és a természetbe a hulladék.
A Tisza és a Szamos folyókon érkező kommunális hulladék eltávolításáról Veres József, a Nyíregyházai Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vezetője osztotta meg tapasztalatait, kiemelve, hogy az igazgatóság milyen erőfeszítéseket tesz a folyókon érkező hulladékok káros hatásainak csökkentése érdekében. Veres József elmondta, 2019-ben adódott a lehetőség arra, hogy megvalósítsanak egy hulladékmentesítő projektet 1,3 milliárd forint összegű magyarországi forrásból. Ennek lényege, hogy két fő elem száll szembe a hulladékok káros hatásaival: egyrészt fontos az érkező hulladékok észlelése, amelyek kihelyezett kamerák segítségével történik, másrészt meghatározók azok a műszaki létesítmények, betonozott felületek, ahol a hulladék felfogható, válogatható és további kezelésre elszállítható.
A Tisza ETT az első olyan európai területi társulás, amely egy uniós (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és egy nem uniós régiót (Kárpátalja) hozott össze, s amelynek lehetősége van olyan európai uniós pályázatok benyújtására, amelyek a határ menti problémák közös kezelésére szolgálnak. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke Az aknaszlatinai sóbánya helyzetfeltárása a REVITAL projekt keretében címmel tartott előadást, amelyben aláhúzta, hogy a REVITAL I nevű projekt célkitűzése a sószennyezés csökkentése és a Tisza természeti erőforrásainak megőrzése az aknaszlatinai bánya területének és környezetének revitalizálásával és a környezet fenntartható használatának megerősítésével a határövezetben, ugyanis ezen terület legnagyobb szennyező forrása a só, ami vízben oldódik és a folyóba kerülve eléri az összes érintett országot. Elmondta továbbá, hogy 2021. június 17-én egy sajtókonferenciát követően bevetésre kerül egy nemzetközi kutatók által kifejlesztett speciális robot az UNEXMIN projekt keretében, amely leereszkedve a bányajáratokba összegyűjti és értékeli a szakemberek számára eddig nem hozzáférhető információkat a mélyben zajló veszélyes geológiai folyamatokról.
Mykhailo Dankanych, a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határon Átnyúló Együttműködési Ügynökség vezetője ismertette a Tid(y) Up projektet, a Dunába ömlő folyók mikro- és makroműanyag-szennyezés problémájának elemzését kárpátaljai szemszögből.
A környezettudatosság és a civil szervezetek, aktivisták szerepe a környezetvédelemben című harmadik panelben elsőként Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője számolt be a Tisza hulladékmentesítésének lehetőségeiről, az eddigi eredményekről és tapasztalatokról. Az előadó tájékoztatott arról, hogy a PET Kupa keretében az elmúlt kilenc év alatt a több száz önkéntes munkájának köszönhetően többek között 171 tonna folyami hulladékot sikerült begyűjteniük, 282 területet tisztítottak ki, létrehoztak három lebegő kikötőt és egy folyami kajakot 100% újrahasznosított hulladékból. Ez csak egy része a munkájuknak, amelyet napjainkban is végeznek.
Ljasuk Dimitrij környezetvédelmi aktivista, A Tisza nevében című dokumentumfilm megalkotója a közelmúltban bemutatott filmjéről tartott előadást. Kifejtette, hogy a fő motivációja az, hogy szerinte a mai ember eltávolodott a természettől, ezért ő filmjeivel újra össze szeretné őket hozni. A filmet elsősorban azért készítette el, mert meg akarta mutatni, hogy az emberek mit tesznek a folyóval, felébreszteni a lakosságot és a döntéshozókat, megoldást keresni és mutatni a problémára, ezáltal elősegíteni a változást. A filmet eddig több mint 1 millióan látták.
A Tiszta Kárpátalja programhoz csatlakozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete is, amelynek elnöke, Dobsa István számolt be az eddigi eredményekről és a jövőbeli tervekről. Először 2017 tavaszán hirdették meg a mozgalmat a környezeti nevelés hangsúlyozása és az önkéntesség fontosságára való felhívás céljából, s ez idáig mintegy 5,3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Következő akciójukat június 24–26. között szervezik meg a Tisza mentén.
A konferenciát Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője összegezte. Aláhúzta, hogy nagyon sokan tettek azért, hogy felhívják a figyelmet a problémára, ugyanakkor sokan tettekben is mutattak fel megoldási lehetőségeket. A résztvevők előadásaikban rámutattak a legégetőbb problémára, amely a szilárd hulladékok nem megfelelő kezelése Kárpátalján. Rendkívül fontos az emberek tájékoztatása is, amelyek meg kell, hogy változtassák a hozzáállásukat a problémához. A KMKSZ elnöke biztosította a résztvevőket, hogy javasolni fogja egy megyei program kidolgozását a szilárd hulladékok kezelésére, továbbra is szorgalmazni fogja az együttműködést, valamint támogatni fogják a KMKSZ részéről azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a településeken legyenek szemétfeldolgozó udvarok.
A konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el.
A rendezvény valóban égető kérdésekre fókuszált: felhívta a figyelmet a Tisza nagymértékű szennyezettségének problémájára, s megoldást keresve ennek megszüntetésére szakértők számoltak be tervekről, projektekről, amely csak együttműködéssel valósulhat meg hatékonyan.
Áldott Karácsonyt és örömökben, szeretetben gazdag új évet kívánok! ???Bízom abban, hogy idén Karácsonykor határon innen és túl a szívekben megszületik a valódi béke és szeretet! ❤️
Posted by Bocskor Andrea on Wednesday, December 23, 2020
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM
Joe Biden kormánya visszavon, illetve felülvizsgál több olyan intézkedést, amellyel elődje enyhített a veszélyeztetett fajokra vonatkozó élővilág-védelmi törvényen – jelentette szombaton az AP hírügynökség előző napi hivatalos közlés alapján.
Donald Trump kormányának szóban forgó öt intézkedését a szövetségi hal- és vadvédelmi szolgálatok vizsgálják felül. Ezek között van olyan, amely a veszélyeztetett fajok élőhelyének kijelölésére vonatkozik, és olyan, amely meghatározza a szövetségi hatóságok intézkedési jogkörét.
A vadvédelmi szolgálat egyúttal visszaállítja azokat az eszközöket, amelyekkel az újonnan veszélyeztetettnek minősített fajokat lehet sürgősen megvédeni.
Az élőhelyek kijelöléséről szóló, visszaállított törvényi részek megakadályozhatnak vagy korlátozhatnak energiaipari fejlesztéseket, mint például a bányászatot vagy az olajfúrást.
Biden már választási kampányában megígérte, hogy visszaállítja azokat a szigorú szabályokat, amelyeket Trump eltörölt, vagy amelyeken enyhített az energiaipari lobbinak kedvezve. Ez a munka azonban több hónapig vagy akár évekig is eltarthat mostantól.
President Joe Biden's granddaughter, Naomi Biden, and her fiance, Peter Neal, are joining the small club of people who have gotten married at the White House pic.twitter.com/z6LC70sRLa
Petíciót nyújtottak be a műpázsitok betiltására Nagy-Britanniában. A beadvány szerint a műanyagból készült gyepszőnyegek kiszorítják a szén-dioxid megkötésében szerepet játszó növényeket a kertekből és beszűkítik a rovarok életterét, ezért a használatuk nem segíti a biodiverzitás fenntartását.
A műpázsitok bár kedveltek, hiszen tulajdonosát megszabadítják a fűnyírás és a locsolás terheitől és költségeitől, a teljes életciklusuk alatt jelentős környezeti terhelést jelentenek: az előállításukon túl az, hogy a lefektetett gyepszőnyegekből mikroműanyagok jutnak a talajba, az elhasználódásuk után pedig nem megoldott a műanyag újrahasznosítása – írta a G7.
A petíciót május óta már csaknem harmincezer brit állampolgár írta alá, így – mint a portál közölte – a kormánynak foglalkoznia kell vele. Ha november közepéig sikerül összegyűjteni százezer aláírást, akkor a parlamentnek is meg kell majd vitatnia a műfű jövőjét. Tavaly indult már ilyen kezdeményezés, igaz, azt a beadványt csak alig több mint tízezren írták alá. A brit kormány akkor a fogyasztókra bízta a természetes és a mesterséges gyepek közötti döntést.
I never forgot the pain of watching Notre Dame burn, the anger of hearing others cheer as the spire collapsed, and the relief of seeing many of the relics be saved. Have you? pic.twitter.com/H1ZBS3Tqnj
— Napoleon Bonaparte Appreciator (@NapoleonBonabot) December 24, 2023
I never forgot the pain of watching Notre Dame burn, the anger of hearing others cheer as the spire collapsed, and the relief of seeing many of the relics be saved. Have you? pic.twitter.com/H1ZBS3Tqnj
— Napoleon Bonaparte Appreciator (@NapoleonBonabot) December 24, 2023
Az egoizmus, a közöny és a felelőtlenség lassan végez a bolygóval, veszélybe sodorva a fiatalok jövőjét – jelentette ki Ferenc pápa egy videoüzenetben egy olyan platform elindítása alkalmából, amely az ökológiai átalakítási folyamatok megindítására ösztönző kezdeményezéseket fog össze.
„Nagy a felelősségünk, különösen a jövőbeni generációk felé. Milyen világot akarunk hátrahagyni gyerekeink és fiataljaink számára? Az egoizmusunk, a közönyünk és felelőtlenségük veszélyezteti az ő jövőjüket! – idézi a katolikus egyházfőt az MTI.
Ferenc pápa egy olyan, többéves programon alapuló platform elindítása alkalmából tett közzé videoüzenetet, amelynek célja bevonni az egész katolikus világot egy ökológiai átalakítási folyamatba, amelyet a katolikus egyházfőnek a teremtés védelméről is szóló Áldott légy (Laudato si’) nevű 2015-ös enciklikája ihletett.
A nekünk otthont adó ház régóta szenved a sebektől, amelyeket ragadozó hozzáállásunkkal ejtettünk, amely hozzáállás miatt a bolygó és forrásai tulajdonosainak képzeljük magunkat, s amely miatt felhatalmazva érezzük magunkat, hogy felelőtlenül bánjunk a javakkal, amelyeket Isten adott nekünk. (…)
„Ezek a sebek drámai módon meglátszanak a példa nélküli ökológiai válságban, amely a földet, a levegőt, a vizet és általában az ökoszisztémát sújtja, amelyben az emberek élnek” – mondta. Hozzátette, a jelenlegi világjárvány még nyilvánvalóbbá tette a következményeket leginkább elszenvedő természet és a szegények jajkiáltásait, bizonyossá téve, hogy minden kapcsolatban áll és kölcsönösen függ egymástól, s hogy „egészségünk nem választható el annak a környezetnek az egészségétől, amelyben élünk”.
A pápa felszólított arra, hogy öleljünk magunkhoz egy új ökológiai megközelítést, amely átalakítja annak módját, miként a világon élünk, ezen belül életmódunkat, kapcsolatunkat a Föld forrásaival, és általában látásmódunkat, amellyel az emberi létre és arra tekintünk, hogy miként éljük életünket.
A szerves humánökológia – amely nem csak a környezetvédelmi ügyeket, hanem az embert is magában foglalja összességében – lehet képes arra, hogy ismét meghallja a szegények jajkiáltásait, és élesztőnek szolgáljon egy új társadalom számára.
A pápa szerint „van remény”, s úgy fogalmazott, hogy „a saját kultúránkkal és tapasztalatunkkal, valamint saját kezdeményezéseinkkel és kapacitásainkkal mindnyájan hozzájárulhatunk ahhoz, hogy földanyánk visszanyerje eredeti szépségét, és a teremtés ismét Isten terve szerint ragyogjon”.
The news coming out of Ukraine is very worrying. I entrust to the intercession of the Virgin Mary, and to the conscience of political leaders, every effort on behalf of peace. #PrayTogether
Только что я встретился с Папой Римским в Ватикане.
Вместе с Катей Прокопенко, женой командира защитников Мариуполя на Азовстали, и Юлей Федосюк, женой другого бойца, мы встретились с Папой, чтобы просить его участвовать в судьбе защитников Азовстали pic.twitter.com/RKYvHy8Et9
Today’s speech ofPope was disappointing& made me think about many things: can’t speak inSame categories aboutАggressor &Victim, Rapist and Raped; howPossible To Mention 1of ideologists of??ImperialismAs innocent victim?She wasKilledBy russiansAsSacredVictim &isNowOn Shield ofWar pic.twitter.com/GvvM7zJDCa
Talked to @Pontifex_it. Briefed him on RF aggression against ??, its horrible crimes. Grateful to the pontiff for his prayers for ??. Our people need support of world spiritual leaders who should convey to the world the truth about acts of horror committed by the aggressor in ??.
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
A magyarországi PET Kupa tagjai az „5 ország 1 folyó” elnevezésű projekt keretében a hétköznapokban is használható hulladékkezelő eszközöket, valamint az újrahasznosítás módszereit mutatták be a kőrösmezői magyar iskolában. Az intézmény ugyanis arra vállalkozott nemrég, hogy jelképesen örökbe fogadja a Tisza egy szakaszát, amit mindig megtisztít.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Világszerte komoly kihívást jelent a koronavírus-járvány megfékezésében kulcsszerepet játszó, eldobható arcmaszkok újrahasznosítása: Ausztráliában útépítési alapanyaggá alakítanák a kutatók, az Egyesült Államokban padokat, Franciaországban autókárpitot gyártanak belőlük.
Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint világszerte nagyjából 129 milliárd eldobható védőmaszkot használnak el havonta – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A polipropilénből készült maszkok használat után általában a kukákba, majd a szeméttelepekre kerülnek, esetleg elégetik őket. Találkozni velük azonban az utcákon, a folyókban és az óceánokban is, ahol fenyegetést jelentenek az állatvilágra. A kutatók és a vállalatok is keresik a módját a használt arcmaszkok újrahasznosításának.
Nagy-Britanniában számos kórház beszerezte a cardiffi székhelyű Thermal Compaction Group zúzó- és tömörítőgépét, amely kék színű táblákká olvasztja össze a védőruházatokat és a sebészeti maszkokat. A kapott anyagból egyebek között kerti székek és asztalok készülnek.
Franciaországban az újrahasznosítással foglalkozó Tri-o et Greenwishes nevű vállalat havonta – 250 eurótól kezdődő áron – begyűjti ügyfeleitől, köztük párizsi kórházaktól, a TF1 televíziós csatornától és a Saint-Gobain építőipari konszerntől a speciális szemetesekbe kidobott arcmaszkokat. A vállalat újrahasznosító üzemében kézzel kiválogatják a maszkok közé véletlenül bedobott zsebkendőket, kesztyűket és poharakat, majd a maszkokat egy hétre „karanténba” helyezik. A maszkokat végül két észak-franciaországi cég feldarabolja, fertőtleníti és kivonja belőlük a polipropilént, amelyből aztán autókárpit és egyéb műanyag autóalkatrész készül. A Tri-o et Greenwishes eddig egytonna arcmaszkot hasznosított újra és reményei szerint év végéig eléri a 20 tonnát. Ez azonban csak egy csepp a maszktengerben. Egy januári jelentés szerint ugyanis tavaly csaknem 40 ezer tonna maszk landolt a szemétben – újrahasznosítási opció nélkül – Franciaországban.
Az amerikai New Jersey állambeli Trentonban működő TerraCycle speciális hulladéktárolókat kínál az eldobható maszkok számára 88 dollárért. A begyűjtött arcmaszkokat aztán a partnercégek műanyagszemcsékké alakítják. Ezeket eladják a különböző gyártóknak, akik egyebek között padokat és burkolatokat készítenek belőlük.
A melbourne-i RMIT Egyetem kutatói szerint a fertőtlenített és feldarabolt arcmaszkok, valamint feldolgozott kőtörmelék elegyéből rugalmas és erős útépítési alapanyagot lehet előállítani. Hárommillió arcmaszkra van szükség egy kilométernyi úthoz. A szakemberek jelenleg partnereket keresnek egy próbaútszakasz megépítéséhez, és a maszkok cementben való használatát is vizsgálják.
Az Európai Bizottság a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességről szóló cselekvési tervet fogadott el, amelyben meghatározza a jelenlegi helyzethez képest a szennyezés forrásainál 2030-ig teljesíteni kívánt fő célokat – közölte Frans Timmermans, a brüsszeli testület európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke pénteken.
Frans Timmermans tájékoztatása szerint a cselekvési terv a levegőminőség olyan mértékű javítását célozza, hogy a légszennyezés okozta korai elhalálozások száma az évtized végére 55 százalékkal csökkenjen az Európai Unióban. A légszennyezés 25 százalékkal való csökkentését kívánja elérni ott, ahol az uniós ökoszisztémában veszélyezteti a biológiai sokféleséget. A vízminőség javításának érdekében a terv a tengerbe jutó műanyaghulladék mennyiségének 50 százalékos, a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének 30 százalékos csökkentését irányozza elő. Emellett 50 százalékkal szorítaná vissza a települési maradékhulladék mennyiségét. A talajminőség javítására a bizottság a tápanyagveszteség felére apasztását tűzte ki célul, és a vegyi növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentését javasolja. Azok arányát, akik tartósan szenvednek a közlekedésből származó zajtól, a terv révén harminc százalékkal szorítanák le. A cselekvési terv a felsorolt célok megvalósítására számos uniós jogszabály és előírás kiigazításának, illetve felülvizsgálatának fontosságát hangsúlyozza. A terv emellett elő kívánja mozdítani a tavaly elfogadott, a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiával együtt a mérgező anyagoktól mentes környezetre irányuló uniós szennyezőanyag-mentességi törekvés gyakorlati megvalósítását. Megerősíti továbbá az Európai Unió klímasemlegességre vonatkozó, illetve egészségügyi, biodiverzitási és erőforrás-hatékonysági céljait – tette hozzá az uniós biztos.