Az ukránok túlnyomó többsége, 82%-a véli úgy, hogy a kormány jó munkát végez az ország védelmében, de problémásnak tartja a bűnözés és a korrupció elleni harcot – derült ki egy frissen végzett közvélemény-kutatás adataiból, számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint a Razumkov Központ által végzett felmérés eredményei azt jelezték, hogy „az állampolgárok szerint a kormány a következő területeken oldja meg a legjobban a problémákat: védelem (a válaszadók 82%-a azt válaszolta, hogy a kormány „nagyon jól” vagy „inkább jól” végzi a feladatát, és csak 13% azt, hogy „nagyon rosszul” vagy „inkább rosszul”), az energiaellátást tekintve az arány (80%, illetve 16%), a külpolitikában (75%, illetve 15,5%), az oktatási szférában (56%, illetve 29,5%), az egészségügyben (54% és 36%), a szociális védelem és a nyugdíjellátás terén (53%, illetve 37%).
Ugyanakkor a kutatás kimutatta, hogy az ukránok rosszabbul értékelik a kormány tevékenységét a gazdasági szférában (45%, illetve 45,5%), illetve az ország újjáépítésében (38%, illetve 36%). A megkérdezettek gyakrabban értékelték negatívan a bűnözés elleni küzdelemmel (38%, illetve 47%), az igazságszolgáltatással (29%, illetve 48%), valamint a korrupció elleni küzdelemmel (24%, illetve 66%) kapcsolatos kormánytevékenységet.
A felmérés személyes interjúvolás módszerével készült 2020 18 éven felüli válaszadó megkérdezésével. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot. A Razumkov Központ a kutatást 2023. február 22. és március 1. között végezte a MATRA Program részeként, a Holland Királyság ukrajnai nagykövetsége által finanszírozott szociológiai felmérés keretében.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok túlnyomó többsége, 82%-a véli úgy, hogy a kormány jó munkát végez az ország védelmében, de problémásnak tartja a bűnözés és a korrupció elleni harcot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1678911000
[modified] => 1678910469
)
[title] => Az ukránok 82 százaléka elégedett azzal, ahogy a kormány védi az országot
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=140299&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 140299
[uk] => 140303
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 140300
[image] => Array
(
[id] => 140300
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukranok.jpg
[original_lng] => 27373
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukranok-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukranok.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukranok.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukranok.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukranok.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukranok.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1678903371:2
[_thumbnail_id] => 140300
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2065
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ca4640e56e451219953f517a41c0a0b2] =>
[_oembed_time_ca4640e56e451219953f517a41c0a0b2] => 1684948606
[_oembed_a03e56bda15083468c6a81d9388804b9] =>
? On 30 June 2023, almost 4.07 million non-EU citizens who fled ?? Ukraine had temporary protection status in EU countries.
Main countries hosting: ?? Germany (1 133 420 people; 28% of the total) ?? Poland (977 740; 24%) ?? Czechia (349 140; 9%)
Az orosz erők által megszállt régiókban az ellenség nem biztosítja az emberek létfontosságú tevékenységéhez szükséges eszközök működtetését – hangsúlyozta Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes a Telegram-csatornáján.
Így az adminisztratív, a pénzügyi és egyéb problémák megoldása érdekében a polgárok kénytelenek kizárólag a régiók nagyvárosaiban található intézményekhez, létesítményekhez fordulni – írja az Unian.
Emellett folyamatosan bonyolítják a lakott területek közötti átjárást is – tette hozzá Hanna Maljar. Megjegyezte, hogy a Luhanszk területen lévő Szvativ járásban és a Herszoni és Zaporizzsjai terület egyes körzeteiben az embereknek nincs lehetőségük a felmerülő adminisztratív, egészségügyi és egyéb problémák megoldására lakóhelyükön.
Ez az állapot a lakosság elégedetlenségét fokozza, és tiltakozást válthat ki az orosz hatóságokkal szemben – jegyezte meg a miniszterhelyettes.
A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata ismételten felhívja a lakosság figyelmét a tűzbiztonsági előírások betartására, mind otthon, mind a munkahelyükön. A napokban a tűzoltók újabb, az esetleges tűzesetek megelőzésére irányuló ellenőrzéseket és tájékoztató munkát végeztek Ungváron, ugyanis az elmúlt hónapok során több halálos áldozattal járó lakástűz volt a megyeszékhelyen.
A gyakori áramszünetek idején a lakosság egyre gyakrabban használt áramfejlesztőket és gyertyákat, viszont az eszközök használatára vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása miatt több esetben volt lakástűz, ezért fontos, hogy ismételten ismertessék a polgárokkal a tűzbiztonsági szabályokat. A szakértők arra is kitértek, hogy fatüzelésű kályhák esetében is meg kell győződni azok állapotáról, ami pedig az elektromos árammal működő melegítőket illeti, ezekből csak a tanúsítvánnyal rendelkező eszközöket javasolják használni. A magánházak és lakások mellett a katasztrófavédelem munkatársai a különféle vállalatok és üzletláncok munkatársai körében is végeztek felvilágosító munkát.
A háború előtt csaknem másfél millió ember élt Harkivban. Sok lakos elhagyta a várost a teljes körű invázió kezdetén, de sokan már visszatértek Harkivba.
A hírt Ihor Terehov polgármester közölte az rbc.ua-nak adott interjújában.
A háború első heteitől kezdve rengetegen hagyták el a várost, más megyékbe vagy külföldre települtek. De aztán fokozatosan a lakosok kezdtek visszatérni otthonaikba. Jelenleg a városnak körülbelül 1 millió 100 ezer lakosa van.
A megszállt területek lakói szintén Harkivba költöztek. Terehov megjegyezte, hogy az emberek visszatérése a városba és a megszállt területek lakóinak áttelepítése kihívást jelent a város normál élettevékenységének biztosítása szempontjából.
[type] => post
[excerpt] => A háború előtt csaknem másfél millió ember élt Harkivban. Sok lakos elhagyta a várost a teljes körű invázió kezdetén, de sokan már visszatértek Harkivba.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1676843280
[modified] => 1676822352
)
[title] => Harkivban jelenleg több mint egymillió lakos él
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=137482&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 137482
[uk] => 137292
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 137293
[image] => Array
(
[id] => 137293
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/20210519140439-2698.jpg
[original_lng] => 172795
[original_w] => 1932
[original_h] => 1074
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/20210519140439-2698-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/20210519140439-2698-300x167.jpg
[width] => 300
[height] => 167
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/20210519140439-2698-768x427.jpg
[width] => 768
[height] => 427
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/20210519140439-2698-1024x569.jpg
[width] => 1024
[height] => 569
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/20210519140439-2698-1536x854.jpg
[width] => 1536
[height] => 854
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/20210519140439-2698.jpg
[width] => 1932
[height] => 1074
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/20210519140439-2698.jpg
[width] => 1932
[height] => 1074
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1676815153:5
[_thumbnail_id] => 137293
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1401
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_29324611e48106cc30718e3f1c23997b] =>
[_oembed_time_29324611e48106cc30718e3f1c23997b] => 1676836087
[_oembed_d95279161c13ad6ce58327a65ee9f70c] =>
[_oembed_time_d95279161c13ad6ce58327a65ee9f70c] => 1677502100
[_oembed_7ba23c307f8acac5f93ea67d8f28fd2c] =>
[_oembed_time_7ba23c307f8acac5f93ea67d8f28fd2c] => 1682084389
[_oembed_ca4640e56e451219953f517a41c0a0b2] =>
[_oembed_time_ca4640e56e451219953f517a41c0a0b2] => 1684955536
[_oembed_b4abf84943dc2541c5e1d85b271bed21] =>
A graduation ceremony outside a Kharkiv school damaged by russian terrorists. pic.twitter.com/ivqdc1ptZ7
Oroszországot Lengyelországban nevezték meg a legtöbben a háború elsődleges felelőseként, ahol ez az arány elérte 88 százalékot.
A megkérdezett európai uniós állampolgárok többsége, 61 százaléka Ukrajna győzelmét jósolja az Oroszországgal vívott háborúban – közölte csütörtökön legfrissebb közvélemény-kutatásának adatait ismertetve a német Bertelsmann Alapítvány.
A reprezentatív, 13 300 uniós állampolgár megkérdezésével végzett kutatást decemberben készítették. Elsőként arra az állításra kellett reagálniuk a megkérdezetteknek, hogy „Ukrajna fogja megnyerni ezt a háborút” – írta beszámolójában az alapítvány. Az adatokból kiderült, hogy a német lakosságon belül az átlagos 61 százaléknál valamivel kevesebb, 55 százalék azok aránya, akik ukrán győzelemre számítanak a háborúban.
Arra az állításra, hogy „az Ukrajnát ért orosz agresszió egész Európa megtámadásával egyenlő”, a megkérdezettek 68 százaléka értett egyet. Az egyetértők közül kiemelkedtek a lengyelek és a spanyolok, ahol 79, illetve 78 százalék válaszolt igenlően az állításra.
A szankciók haszna és a háborús felelősség kérdése
A közvélemény-kutatás résztvevői jóval szkeptikusabbnak bizonyultak az Oroszországra kirótt pénzügyi és gazdasági szankciók hatékonyságával kapcsolatban: az összes megkérdezettnek 40 százaléka ítélte hatékonynak a szankciókat, a német megkérdezetteken belül pedig csak 35 százalék.
Arra a kérdésre, hogy „kit terhel elsődleges felelősség a háborúért?”, 66 százalék Oroszországot, 11 százalék pedig az Egyesült Államokat nevezte meg. 5 százalék viszont úgy vélte, hogy Ukrajna vagy a NATO felelős elsősorban a háborúért, a fennmaradó 18 százalék pedig azt mondta, nem tudja megítélni ezt a kérdést.
Oroszországot Lengyelországban nevezték meg a legtöbben a háború elsődleges felelőseként, ahol ez az arány elérte 88 százalékot. A másik szélső értéknek ebben a kérdésben az olaszországi eredmény bizonyult, mely szerint az olaszoknak csak 54 százaléka tartja Oroszországot a háború elsődleges felelősének, míg 23 százalék az Egyesült Államokat vagy a NATO-t.
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes arra szólította fel az ideiglenesen megszállt területek lakosságát, hogy ne fogadják el az oroszok az ukránok eltulajdonított vagyonának birtokbavételére vagy használatára vonatkozó javaslatait. Az erre vonatkozó felhívást a Reintegrációs Minisztérium vezetője Telegramon tette közzé – számolt be az Ukrinform.
„Az ellenség ideges, mert a lakosság elhagyja az ideiglenesen megszállt területeket. A megszállók megfenyegették az ukránokat, hogy elveszik földjeiket. Ezért figyelmeztetnem kell a megszállt területek lakosságát: ne fogadják el azt a vagyont, amit a megszállók a honfitársaiktól vettek el. Először is, mert törvénytelen. Másodszor – erkölcstelen. Harmadszor, az ilyen ingatlan megszerzésének körülményei a felszabadítást követően büntetőjogi felelősségre vonás alapját képezhetik” – jegyezte meg Verescsuk. Hangsúlyozta, hogy az ellenségek és cinkosaik el fognak menekülni, ahogy az Harkiv és Herszon régiókban történt – és „szégyen lesz, ha valakinek a más tulajdonának törvénytelen megszerzéséért kell felelnie”.
Az Ukrinform korábban közölte, októberben az orosz megszállók megkezdték a Zaporizzsjai régió ideiglenesen megszállt Enerhodar vagyonának elszállítását, többek között kirabolták a Szkifszkij szállodát.
Egy év alatt, 2023. január 1-ig 555 332 fővel csökkent Oroszország lakossága – derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által közölt adatokból.
A szolgálat szerint Oroszország lakossága az év elején 146 millió 424 ezer 729 fő volt. Ennek kiszámításához a 2020-as népszámlálás adatait használták fel, ezekhez minden évben hozzáadták a születettek és az országba érkezők, valamint kivonták az elhalálozottak és az Oroszországból eltávozottak számát. Ugyanakkor az Ukrajnától Oroszországhoz csatolt négy régió – a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni terület – lakosságára vonatkozó hivatalos statisztikákat még nem vették figyelembe.
A frissített oroszországi statisztika szerint a Központi Szövetségi Körzetben több mint 40 millióan élnek, ebből több mint 13 millióan Moszkvában és több mint 8,5 millióan Moszkva megyében. Az Északnyugati Szövetségi Körzetnek több mint 13,6 millió állandó lakosa van, ebből közel 5,6 millió Szentpéterváron, több mint 2 millió pedig Leningrád megyében él – írta az MTI.
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Az ukrán fővárosban ma majdnem annyian élnek, mint az Ukrajna elleni orosz invázió február 24-i kezdete előtt – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy lapinterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a polgármester a Der Spiegel című német lapnak nyilatkozva elmondta: „becsléseink arra alapulnak, hogy hány mobiltelefont használnak. A háború előtt 3,8 millióan éltek itt, márciusban már csak egymillió alatt, júliusban kettő, kettő és fél millióan, most 3,6 millióan.” A város túlzsúfolt – tette hozzá. Ma mintegy 300 ezer regisztrált belső menekült él Ukrajna más régióiból Kijevben – emlékeztetett Vitalij Klicsko.
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, Klicsko azt közölte, hogy Kijev 40%-a áram nélkül maradt, de nem csütörtök reggeli hatalmas orosz rakétatámadás következtében, hanem mert az energetikai szakemberek által a légiriadó alatt alkalmazott biztonsági intézkedések következtében. „Most az áramszolgáltatás helyreállításán dolgoznak az energetikai vállalatok. A város a szokásos módon szolgáltatja a hőt és a vizet. Kivéve azokat a házakat, ahol nincs áramszolgáltatás, amelyektől a kazánok működése függ” – jelezte a polgármester.
Brad Paisley, the owner of three Grammy statuettes and United24 ambassador, sang Chervona Ruta in the center of Kyiv. Source: Alex Mochanov pic.twitter.com/WO6zt9S959
The Ukrainian Ministry of Culture promised to install the Ukrainian coat of arms instead of the Soviet one by the Day of Independence of Ukraine, which is celebrated on August 24. pic.twitter.com/fVa1ClxEfl
The replacement of the Soviet coat of arms with the Ukrainian one on Mother Motherland monument has begun. ?Yan Dobronosov/Telegraf pic.twitter.com/si5adm95Ra
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
Közel 8 millió állampolgár, ami Ukrajna tényleges lakosságának 20%-a, külföldre menekült a háború elől, és csaknem 5 millió az országon belül települt át – közölte szerdán Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberjogi biztosa, adta hírül az rbc.ua hírportál.
Mint jelentésében az ombudsman megállapította, „sajnos azt kell konstatálnunk, hogy Ukrajna 4 900 000 állampolgára vált belső menekültté az országon belül. Ezek 30%-a nyugdíjas és fogyatékkal élő.”
Az emberjogi biztos azt is közölte, hogy csaknem 8 millió ukrán külföldön keresett menedéket a háború elől. „7 millió 900 ezer ember hagyta el az országot. Ez az egész országunk tényleges lakosságának 20%-a” – hangsúlyozta Dmitro Lubinec. Ugyanakkor hozzátette: 13 millió ukrán kényszerült ideiglenesen megszállt területeken vagy háborús övezetében élni, 46 ezer állampolgárt pedig erőszakkal Oroszországba hurcoltak.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy több mint 82 ezer ukrán és családtagja lépett be az Egyesült Államokba az Egység Ukrajnáért amerikai kormányprogram részeként az Ukrajna elleni teljes körű invázió miatt.
Becslések szerint, az orosz légicsapások következtében, Ukrajna energia hálózatának 50-70 %- szenvedhetett jelentős károkat. Az országos áramhiány miatt, az államfő rendelete alapján több ezer melegedőt, úgynevezett megtörhetetlenségi pontot hoztak létre, amelyek főként a több napon át tartó áramszünetek esetén jelenthetnek segítséget a lakosok számára. A helyiségekben kötelezően van elektromos áram, internet, telefon töltő, hideg és instant élelmiszer, egészségügyi felszerelés, valamint a legfontosabb, meleg is. A legfrissebb adatok szerint 214 melegedő pont nyílt Kárpátalján, amelyek az adminisztratív és elöljárói épületekben működnek. A Beregszászi Kistérségben 25 melegedő pontot hoznak létre, többek között Mezőgecsébén és Benében is, ahol Babják Zoltán, a kistérség polgármestere ellenőrizte a felkészültséget. A melegedő pontok több feltételnek is meg kell, hogy feleljenek. Benében ezeket közösségi összefogással, valamint a testvértelepülések korábbi adományainak köszönhetően sikerült létrehozni a település közösségi házában. Bár mindenki abban bízik, hogy remélhetőleg nem lesz szükség ezekre a pontokra, de a munkálatok folynak, ezért minden településen kialakítanak majd egy, vagy akár több „megtörhetetlenségi pontot”.