Munkácson, a Munkácsy Mihály Magyar Házban mutatták be Kárpátalján először a Matl Péter szobrászművész munkásságáról szóló, mintegy 300 oldalas kötetet. A szobrászművész alkotásait ismertető művészeti kötet március végén jelent meg Budapesten. A kiadvány ismerteti a Munkácsy-díjas alkotó életútját és bemutatja a megannyi tematikájú, fából és kőből faragott alkotásait. A könyv előszavát Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor írta.
Longest single-volume book in the world goes on sale – and is impossible to read The 21,450-page volume of manga series One Piece is physically unreadable, to highlight how comics now exist as commodities. Priced at €1,900 (£1,640)
Wandsworth Libraries has a new longest overdue book. Returned after 48 years and 107 days. Thank you to whoever sent it back to Tooting Library from Port Moody in Canada. The questions is, how did it get there? pic.twitter.com/5qb1wCHPod
— Wandsworth Libraries (@wandsworthlibs) June 6, 2022
A Közi Horváth József Népfőiskola által Agyagosszergényen szervezett 4 napos fesztiválon bemutatták az érdeklődőknek a Matl Péter szobrász életét és munkásságát bemutató könyvet. A fesztivál résztvevői megtekinthettek a munkácsi művészről egy kis filmet is, melyet a TV 21 Ungvár munkatársai készítettek.
A háború életünk minden területére begyűrűzött, s mindannyian a béke mihamarabbi eljövetelét várjuk. A művész mindezeket az alkotómunkával tudja kifejezni. A nyíregyházi székhelyű Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE) éppen ebből a célból szervezte meg Tiszapéterfalván azt az egyhetes alkotótábort, melyen tizenhárom neves művész vett részt.
A magyarországi és kárpátaljai képzőművészek összefogásából alakult egyesület idén ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját, s ennek apropóján született meg a július 3–10. közötti Ecsettel a békéért címmel ellátott kárpátaljai alkotótábor ötlete is. A KMKE más rendezvényeihez hasonlóan a mostani esemény is magában hordozta az alapítók egyik alapgondolatát, mely szerint a kultúrának nemzetmegtartó ereje van, ugyanakkor hidat is teremt a különböző nemzetek között, mely által kölcsönösen gazdagítja azokat.
Őry László, a KMKE elnöke kiemelte, az egyesület egyik legfontosabb törekvése a magyar–ukrán határ menti művészeti együttműködés erősítése. Ezt támasztja alá a KMKE jeligéje is: a kultúra összeköt, és nem elszakít. Elmondta, hogy a 15 éves évforduló kapcsán 2022 elején egy budapesti kiállítás szerepelt a tervek között, az Oroszország és Ukrajna közötti háború azonban keresztülhúzta a számításokat. Az egyesület ezután döntötte el, hogy a kiállítást megszervezi. Ennek eredményeként Művészettel a békéért címmel június 23-án a magyar fővárosban megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt az a jubileumi kiállítás, melynek anyagát az Őry László által működtetett Nyíregyháza-Sóstófürdőn található Mária Alkotóház gyűjteményéből válogatták össze. A kiállítás 11 magyarországi és 11 ukrajnai képzőművész alkotását vonultatta fel, hitet téve a háború mihamarabbi befejezése mellett.
A népszerű és nagy sikernek örvendő kiállítást követően a főszervező Kárpátalja felé vette az irányt, ahol július elején Ecsettel a békéért címmel alkotótábort szerveztek, ezzel is reflektálva napjaink eseményeire.
Az egyhetes művésztelepen tizenhárom kárpátaljai – vagy jelenleg vidékünkön menedékre találó – művész vett részt. Kopriva Attila, az alkotótábor kurátora elmondta, a közös alkotói munka nagyban hozzájárul a lelki traumák feldolgozásához is. „Most nagyon fontos, hogy valamilyen szinten legyen tartás minden emberben, hogy kibírjuk ezt a nehéz időszakot, és a művészet sokat segít ebben” – közölte a munkácsi festőművész, aki egyet értett abban, hogy a háború kihatással van mind a művészre, mind annak művészetére. „Én magam is keresek új formákat, új eszközöket, melyekkel próbálnám azt az emocionális jelleget átadni, hiszen a művésznek az a lényege, hogy őszintén alkosson és azt alkossa meg, ami benne van” – szögezte le. Bár minden résztvevőnek megvan a saját technikai felszereltsége és a rá jellemző stílusa, ha egy pillantást vetünk az elkészült képekre, feltűnik, hogy szinte egytől egyik változásokon mentek keresztül.
Látogatásunkkor Andrij Csebikin, az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia elnöke kitüntető oklevelet adott át Őry Lászlónak a 15 éves magyar–ukrán határ menti művészeti és kulturális munkája elismeréseként.
A művészek ellátogattak a településen található képtárba, valamint a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskolába is, ahol a helyi fiatalok egy rövid koncert keretében betekintést adtak az intézményben zajló zenei életbe. Az előadás színes volt, ugyanis a tanulók népi énekeket, klasszikus zenét és modern táncot mutattak be, melyet a KMKE művészeti kellékekből álló adománnyal köszönt meg.
„Amit itt láttam az az, hogy ebben a környezetben, a Tisza mellett, a gyönyörű környezetben alkotnak a művészek. Rögtön a látottakat viszik vászonra, és sok dolgot megjegyeznek, melyek évekig az emlékükben maradnak, s több alkotásukban is megjelenik majd. Más elfoglaltságaim miatt kicsit késve érkeztem, de ez alatt a három-négy nap alatt nagyon komoly feltöltődésben volt részem, melyre ezelőtt már rég volt lehetőségem. Nagy öröm számomra, hogy együtt lehettünk a művészekkel, s különösképpen, hogy a magyarokkal közösen alkottunk” – foglalta össze Andrij Csebikin a helyszínen töltött napok impulzusairól.
Az alkotótáborban részt vett Andrij Csebikin (Kijev), Angyalossy Sándor (Munkács), Borisz Kuzma (Ungvár), Erfán Ferenc (Ungvár), Homoki Gábor (Tiszapéterfalva), Ihor Lucenko (Munkács), Jurij Selevickij (Munkács), Kopriva Attila (Munkács), Matl Péter (Munkács), Olekszandr Zsilcov (ideiglenesen Munkácson tartózkodó, Donyeckből majd Kijevből menekült művész), Szerhij Biba (Ungvár), Szerhij Lakatos (Munkács), Villásek Tibor (Munkács), valamint a fotográfus Andrej Avdeenko (Kijev).
„Egy bizonyos gyógyszert próbálunk kovácsolni abból, amit csinálunk, hiszen a társadalomnak meg kell tartania azokat az értékeket, melybe a kultúra is tartozik. […] Az alkotói folyamat be van zárva a művészbe, de a művei által képes közvetíteni azt a néző irányába. A művészetnek és az alkotói folyamatnak pedig ebben rejlik a legfontosabb szerepe” – magyarázta Erfán Ferenc festőművész, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója.
Az itt készült alkotásokból a tervek szerint a Munkácsy Mihály Magyar Házban jótékonysági aukcióval egybekötött kiállítást szerveznek a jövőben. Az árverezésen befolyt összeget kárpátaljai rászorulók, valamint a háború elől menekülők támogatására ajánlják majd fel.
Idén 93. alkalommal rendezte meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvénysorozatát, az Ünnepi Könyvhetet. Idén lehetőség volt beszerezni többek között kárpátaljai dedikálásokat is az érdeklődőknek a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén június 9–12. közötti irodalmi eseményen.
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára, a főváros születésnapjára egy egész éven át zajló eseménysorozattal készült a főváros. Az Ünnepi Könyvhét nyitónapja az emlékév programsorozatának felvezetésével indult, majd kezdetét vette a hagyományos megnyitóprogram: a díszegyenruhába öltözött Tűzoltózenekar zenés bevonulása után Gál Katalin, az MKKE elnöke köszöntötte a látogatókat. „Az Ünnepi Könyvhét 93 éves lett ebben az évben. Viszontagságos idők után 2021 szeptemberében már személyesen találkozhattunk a Vörösmarty téren és a Duna-korzón. Gyorsan felvettük a fonalat és azt gondoltuk, folytatjuk az életet úgy, ahogy az 2020 márciusa előtt zajlott. A valóság azonban másképp alakult. A járványok kora talán lecsendülőben, de jött újabb borzalom, a közelünkben háború dúl, mélyen érintve és mozgósítva minden érző embert. Mindeközben a járvány okozta gazdasági következmények is teljespályás letámadással sújtják a hétköznapokat, igénybe véve alkalmazkodóképességünket. A könyvkiadást nehezen feloldható papírhiány nehezíti, az egekbe szökő papírárak, az infláció és a költségek növekedése minden területre kihatnak. Mégis, a 93. Ünnepi Könyvhétre rekordszámú könyvstandot állíthatunk” – mondta az MKKE elnöke.
Az ünnepi köszöntőt követően került sor a Szép Magyar Könyv 2021 verseny ünnepélyes díjátadójára, végül Nádas Péter író megnyitóbeszédét hallhatták a jelenlévők a Vörösmarty téren. A négynapos rendezvényt az MKKE által szervezett központi programok, a résztvevő könyvkiadók műsorkínálata és könnyűzenei koncertek színesítették.
A végeláthatatlan könyvesbutyka-sorok nagyjából közepén helyezkedett el a Méry Ratio kiadó trafikja. Június 11-én az arra járók találkozhattak és beszerezhették a szignókat dr. Orosz Ildikótól, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnökétől, dr. Csernicskó István rektor úrtól, Matl Péter szobrászművésztől, valamint Milován Sándortól, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiszteletbeli elnökétől is.
Orosz Ildikó A magyar oktatásért Kárpátalján című könyvének bemutatója is jelen volt a rendezvényen. Az elnök asszony elmondása szerint ő egész életében azzal foglalkozott, amit szeretett: a pedagógiával. „Aki megért s megértet, egy népet megéltet” – idézte Kányádi Sándort, majd hozzátette: „Nekem is a célom.” Visszaemlékezése szerint a főiskola korábbi rektorasszonya mindig is az épp adott körülmények között az anyanyelvi oktatás kihívásaira kereste a választ. „Néha szüksége van az embernek arra, hogy eltávolodjon a problémától és messzebbről tekintsen rá, másrészt pedig, ha pont benne van a probléma közepén, a saját bőrén is érzi annak súlyát, ismeri a lehetőségeit, jobban tud tájékozódni a problémák sűrűségének labirintusában” – nyilatkozta. De mindehhez nem elég csak egy személy, mert „egy fecske nem csinál nyarat”, ehhez egy csapatra van szükség, hisz az oktatás is több részből áll (gyermekek, szülők, tanárok, társadalom, politika). Az említett könyv azt taglalja, hogy miként látta Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatást érintő különböző problémákat.
A könyvhéten Csernicskó István, a II. RF KMF rektora Az ukrajnai többnyelvűség színe és fonákja című könyve is beszerezhető volt. Véleménye szerint a könyv arra keresi a választ, hogy milyen is Ukrajnában a többnyelvűség, annak milyen gazdasági, politikai és jogi háttere van, hol lehet és hol nem lehet különböző nyelveket használni, és választ keres arra is, hogy mi az oka annak, hogy az ukrán nyelvpolitika és az ukrán függetlenség három évtizede alatt egyre inkább arra törekszik, hogy az ukrán nyelv minél több területen legyen használatos, valamint kiszorítsa azokat a nyelveket, amelyek egyéb helyeken még használatban vannak. „Ez a könyv okokat keres. Olyanokat, amelyek arra próbálnak meg rávilágítani, hogy mi az oka azoknak a politikai törekvéseknek, amelyeket a többség képviselőinek egy része úgy él meg, hogy az ukrán még mindig nem töltötte be megfelelően az államnyelvi funkcióit, miközben a kisebbségek úgy érzik, hogy az ő nyelvüket fenyegeti az ukrán nyelv erőteljes terjesztése” – világított rá a kötet alapkoncepciójára Csernicskó István.
Matl Péter szobrászművész könyvében egy fantasztikus életpálya műveit veheti az érdeklődő a kezébe. Az alkotó elmondása szerint főleg köztéri szobrok találhatóak benne, de tervek, grafikák és festményeket is találhatunk benne, amelyeket Sulyok Miklós örökített meg. „A Kárpátalján otthon hagyott alkotások értelme egyszerű: ott élek, ott alkotok és ott teremtek értékeket. Nyomot hagyni magam után térben és időben. Ez a kötet legfontosabb mondanivalója” – emelte ki a szobrászművész. Matl Péter sok-sok éve olyan dolgokról alkot, melyek a világunkat képviselik Kárpátalján, legyen az múlt, vagy jelen.
Csak lazán, csak humorral című könyvében Milován Sándor tiszteletbeli KMKSZ-elnök olyan anekdotákat és történeteket válogatott össze, amelyek valós történeteken alapulnak. „Lazán van megírva, humorral van megírva, de nagyon komoly dolgok vannak benne, mert szerintem komoly dolgokról csak humorosan lehet beszélni” – nyilatkozta Milován Sándor. Véleménye szerint a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi nehéz helyzetben nagy szüksége van a humorra, vidámságra. „Nem szabad mellre szívni semmit, hisz a rossz után mindig jön valami jó. Ennek a háborúnak is, pont úgy, mint az ezt megelőző összes többinek is, egyszer vége lesz és kezdődik egy másik élet” – osztotta meg derűlátását velünk Milován úr.
A kárpátaljai írók dedikálásának napján sokan megfordultak a Méri Ratio kiadó standjánál. Voltak közöttük régi ismerősök, de új kapcsolatok is kialakultak, igazán hangulatos volt. Persze rengeteg más kiadó is jelen volt aláírásokra vadászó emberek hosszabb soraival, de egyik sem volt olyan, mint a miénk, a kárpátaljai. És ezt nem is lehet megmagyarázni, aki tudja, az tudja, mert érzi.
Hatalmas a sikere és sok látogatót vonz Budapesten a 93. Ünnepi Könyvhét, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervez. Magyarország egyik legfontosabb irodalmi rendezvényén ott vannak a kárpátaljai szerzők is. A Méry Ratio Kiadó pavilonja előtt Milován Sándor, Csak lazán, csak humorral című kispróza-gyűjteményét is megismerhették az érdeklődők. A 93. Ünnepi Könyvhét kínálatában ott volt a Matl Péter szobrász-művész munkásságát bemutató könyv is. A 93. Ünnepi Könyvhét kínálatában a többi között ott volt még Csernicskó István Az ukrajnai többnyelvűség színe és fonákja című kismonográfiája és Orosz Ildikó A magyar oktatásért Kárpátalján c. tanulmánykötete is.
A X. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábort május 25. – június 10. között szervezte meg a Pro Arte – Munkács civil szervezet ezúttal is a Királyfiszálláson található Kvitka Polonini Szanatóriumban. A hegyekkel körülölelt komplexum kertjében csütörtökön került sor a művésztelep záróünnepségére.
A tavalyi, nagyon sikeres pályázatot követően – amikor a világ különböző részeiről több mint negyven szobrász nyújtotta be jelentkezését – 2021 telén meghirdették a világhálón a jubileumi nemzetközi szobrásztábort, mely ezúttal a víz tematikája köré épült volna. Az országban dúló háború azonban árnyékot vetett az alkotótáborra is, ugyanis jelentkező híján bizonytalanná vált annak megszervezése. „Már úgy volt, hogy nem lesz belőle semmi, amikor Vaszil Tatarszkij, szobrásztáboraink többszörös résztvevője, kitűnő kijevi szobrászbarátom felajánlotta, hogy vállalkozna egyik résztvevőnek. Rendben van! Akkor én leszek a második!” – elevenítette fel Matl Péter munkácsi szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke a pillanatot, amikor „kezdtek a fellegek szétfutni, s megjelent a remény sugara”. Ezután felgyorsultak az események, amikor hírek érkeztek arról, hogy neves szobrászművészek menekültek a háború elől Lemberg megyébe is, akik egy magyarországi és egy lengyelországi szobrász mellett elfogadták Matl Péter felkérését és összeállt a csapat, amely az eddigi legnagyobb, ugyanis tizenegy szobrászból és két fotográfusból tevődött össze.
A kéthetes szobrásztábor alatt olykor éjjelt nappallá téve munkálkodó művészek alkotásainak bemutatását az Ungvári Közművelődési és Művészeti Koledzs diákjainak performansza tette egyedivé. A szobrásztábor résztvevői a háború által kiváltott érzéseket, a reményt, a béke mihamarabbi eljövetelében való bizalmat, a hitet vésték kőbe, formálták acélból – alkották maradandóvá.
A szobrok ismertetését követően köszöntötte a jelenlévőket Andriana Szusko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési, nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője, Ukrajna érdemes művésze és Ivan Drohobeckij, a Polenai kistérség vezetője. Mindannyian elismerő jelzőkkel illették mind a szobrászművészeket, mind az alkotótábor kezdeményezőjét, Matl Pétert. Jevhen Tiscsuk beszédében hangsúlyozta, a háború minden ember életére óriási hatást gyakorol, s fontos, hogy a hátország támogatásáról biztosítsa a fronton az országért harcolókat. Az alkotások kapcsán elmondta, meggyőződése, hogy a művészek szívüket szőtték bele munkájukba, s így születtek meg ezek a csodás művek.
Vida László ungvári magyar első beosztott konzul beszédében kiemelte, Magyarország Kárpátalján működő konzuli képviseletei a kezdettől fogva segítették, támogatták azt a folyamatot, mely egyszerre tölt be kulturális és turisztikai szerepet, hiszen a képzőművészet „mindig is összekötő kapocs volt népek, nemzetek között, a megértéséhez nem kell tolmács”.
„Jelképes, hogy a szobrászok azoknak a határ menti magyar önkormányzatoknak ajánlották fel az elkészült műveket, amelyek több mint száz napja óriási odaadással, töretlen lelkesedéssel segítik a Magyarországra érkező bajba jutott ukrán embereket” – mondta a diplomata, hozzátéve: az Ukrajna elleni orosz katonai támadás kezdete óta több mint 750 ezer ember menekült el Ukrajnából Magyarországon keresztül. „A magyar kormány mindaddig folytatja a menekültek fogadását és ellátását, a humanitárius adományok szállítását Ukrajnába, ameddig szükség lesz rá. Elítéljük az orosz katonai agressziót, kiállunk Ukrajna mellett, és mindent meg fogunk tenni, hogy mielőbb béke legyen Európában. […] A szobrásztábor támogatásával is szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat Ukrajnával, Ukrajna soknemzetiségű népével” – szögezte le Vida László, majd reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy egy év múlva már békés körülmények között találkozhatnak.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a kezdetektől támogatója a szobrásztáboroknak. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke tudósítónknak elmondta: „A szobrászok kivételes helyzetben vannak, mert minden ember szeretne nyomot hagyni maga után a történelemben, s nekik megadatik az, hogy maradandó, kézzel fogható, szemmel látható alkotásokat hozzanak létre, és persze ezen keresztül formálják az emberek lelkét. Éppen ezért fontos ez a misszió, amit Péter felvállalt, hogy ezeket a szobrokat kivigyük a falvakba is. A városok tele vannak köztéri alkotásokkal, de a falvakban csak elvétve láthatunk szobrokat. Ha valamilyen jó kisugárzású dolog megjelenik, az mindig jó hatással van az emberekre. Mi a jövőben is igyekszünk majd felvállalni ennek az ügynek a támogatását.”
Drienyovszki János nem először vett részt a Pro Arte – Munkács civil szervezet által életre hívott szobrásztáborban. A magyarországi szobrász elmondta: Matl Péter meghívásának eleget téve úgy érezte, bizonyos értelemben kötelessége hozzájárulni a kezdeményezéshez. „Ez egy nagyon furcsa szimpózium számomra, révén, hogy fára készültem, s Péter két fát is előkészített nekem, de sajnos mindkettő korhadt volt belül, így nem lehetett semmit sem kezdeni velük. Ezáltal egy maradék kő lett az osztályrészem. Változtatni kellett az elképzelésemen. Itt van ez a kis patak, ahol a köveket mossa a víz – innen jött az ötlet. A kő és a víznek a hullámát próbálja megfogalmazni az elkészült szobor” – mutatott rá.
Olekszandr Ridnij, Ukrajna érdemes művésze saját magát ábrázolja alkotásában, megjelenítve a háború előtti és mostani önmagát: „Ez a szobor a mostani időkről szól. Emlékszem magamra, hogy milyen voltam február 24-e előtt és milyen lettem utána. A világ is megváltozott, a feje tetejére állt, így a szobor olyan, mintha február 24-ig felülről néztem volna a világot, állami kitüntetéseket kaptam, és más ehhez hasonló dolgok történtek, majd hirtelen alulra kerültem, és azóta alulról nézem ezt a világot. Ez egy folyamat, ilyen az élet: van, amikor nyeregben vagyunk, máskor pedig a ló alá kerülünk. Viszont van remény a szebb jövőre és a győzelemre” – fogalmazott az ukrán művész.
Magyarország és a magyar emberek hatalmas részt vállaltak a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerültek megsegítésében. Mint ahogy azt Vida László konzul úr is említette beszédében, Matl Péter sajátos módon kívánja meghálálni a magyarországi határ menti települések ukrán menekültekért tett erőfeszítéseit, amiről korábban is nyilatkozott lapunknak: „Ezt a nagyívű karitatív támogatást látva jött az ötlet, hogy hogyan tudnánk meghálálni ezt a sok önfeláldozó munkát és anyagi segítséget a határ menti magyarországi településeknek, viszonzásul és köszönetünk kifejezése jeléül. Elhatároztuk, hogy az idei szobrásztáborunkban készült műveket odaajándékozzuk Záhony, Kisvárda, Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs, valamint Tarpa községeknek. A Nyugat-Ukrajnába menekült szobrászművészek hálájuk és köszönetük jeléül szimbolikus ajándékot készítenek, melyek időtálló térbeli emléket állítanának annak a sok-sok önkéntesnek, akik nemcsak a határ menti településekről, hanem az egész ország területéről segítik a mai napig a menekülteket.”
Az ajándékozásra kerülő acél- és kőszobrok szerves részévé válnak majd a Kárpátok Szoborútnak, ugyanis a már kiépített határ menti kiránduló-kerékpár-út mentén helyezkednek majd el, így segítik egységbe foglalni ezt a kulturális és turisztikai útvonalat.
A X. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor záróünnepségének végén Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész köszönetet mondott a művésztelep támogatóinak: Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának, Magyarország kárpátaljai külképviseleteinek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, az International Sculpture Symposium Alliance-nek, valamint a Kvitka Polonini Szanatórium vezetőségének.
Magával ragadó, ahogyan évről évre tanúi lehetünk annak, mennyire különbözőképpen nyilvánul meg egy adott téma a művészek képzeletében, majd alkotásaikban. Ilyenkor meggyőződhetünk arról, hogy a múzsák nem alszanak akkor sem, amikor ropognak a fegyverek és szólnak a szirénák. Az idei szobrásztábor munkái kőbe faragva hagynak méltó jelet a jelenlegi drámai helyzetről és a példa nélküli önzetlenségről.
A Matl Péter, kárpátaljai szobrászművész által életre hívott nemzetközi szobrásztáborra idén jubileumi, 10-ik alkalommal került sor. A háború azonban beárnyékolta a művésztelep szervezését, hiszen külföldi alkotók nem jelentkeztek a mostani alkalomra. Ezért főként belső ukrajnai menekült szobrászok és két fotográfus vett részt az alkotótáborban. Matl Péter sajátos módon kívánja meghálálni a magyarországi határ menti települések ukrán menekültekért tett erőfeszítéseit. Ezért az alkotók szobrait a menekültek fogadására és ellátására berendezkedett öt magyarországi településnek ajánlaná fel.
Matl Péter, a vereckei emlékmű alkotója idén tizedik alkalommal szervezi meg a nemzetközi szobrásztáborát. A háborús helyzet következtében külföldi alkotók helyett olyan művészek fognak részt venni az alkotótáborban, akik belső Ukrajnából érkeztek Kárpátaljára.
The City of Berlin refused to allow a destroyed russian tank to be displayed downtown in front of the ru Embassy. This court ruling just overturned that decision ? thanks to an appeal by lawyer & ?? Army reservist @P_O_Heinemann Danke Patrick & all involved! ?✊♥️? #DE4UAhttps://t.co/kUhGyRHX8Q
Das #Mondrian-Bild hängt seit 42 Jahren falschherum in Düsseldorf (links), man will es trotzdem so hängen lassen (rechts: wie es richtig wäre). pic.twitter.com/5eqKIjrc6O
A Pro Arte – Munkács civil szervezet által életre hívott nemzetközi szobrásztáborokban a világ megannyi pontjáról érkeztek művészek, akik évről évre egy adott témakörben alkottak olyan maradandót, melyek remélhetőleg nemzedékeken át fogják gazdagítani vidékünket. A szervezet tevékenysége Kárpát-medence-szerte látványos változást hozott az elmúlt évtizedben.
Matl Péter munkácsi szobrászművész, a Pro Arte – Munkács civil szervezet elnöke nemrégiben jelentette be a hírt, mely szerint az eredeti tervektől eltérően ugyan, de május 25. – június 10. között megszervezik a jubileumi alkotótábort, melynek ez alkalommal is a festői környezetben elhelyezkedő Kvitka Polonini szanatórium ad otthont.
Az előző évekhez hasonlóan 2021 telén meghirdették a világhálón a X. jubileumi nemzetközi szobrásztábort, melynek témája a víz lett volna. A tavalyi, nagyon sikeres pályázatot követően idén az országban dúló háború miatt nem akadt vállalkozó szellemű pályázó. „Már úgy volt, hogy nem lesz belőle semmi, amikor Vaszil Tatarszkij, szobrásztáboraink többszörös résztvevője, kitűnő kijevi szobrászbarátom – aki mellesleg szintén utolsó percig nem akart elmenekülni otthonából, csak amikor szétlőtték az orosz csapatok a szomszéd falut, hozzánk menekült, utána Párizsba, majd Lengyelországba, ahol szobrászkollégák ideiglenes műteremlakást is biztosítottak számára, és aki jelenleg a felújítás alatt lévő szentmiklósi rezidenciánkon él – felajánlotta, hogy vállalkozna egyik résztvevőnek. Rendben van! Akkor én leszek a második! Ekkor kezdtek a fellegek felszakadozni, megjelent a remény sugara, körülnéztem, hogyan lehetne mégis megtartanunk a tábort meghívásos alapon. Román Jancsi most diplomázott fiatal ungvári szobrászművész vállalta, hogy ő is beállna közénk. Közben jöttek a hírek, hogy Lemberg megyébe jeles szobrászművészek menekültek. Felkerestem őket, meghívtam egy ismerkedési napra hozzánk, és ők is beleegyeztek, hogy készítenek egy-egy művet. Így összeállt a csapat, mely az eddigi legnagyobb, ugyanis tíz főből áll” – osztotta meg a bizonytalanságból hirtelen újra életre kelt X. Kárpátaljai Nemzetközi Szobrásztábor hátterében zajlott mozzanatokat Matl Péter.
Kezdeményezésük célja, hogy hozzájáruljanak szűkebb pátriánk kultúrájának és turizmusának fejlesztéséhez, a térségünkkel határos országok közötti szellemi-kulturális híd megteremtésével szolgálják a művelődést, egymás megértését és elfogadását, valamint a kárpátaljai magyar közösséget képviselve művészi értékek teremtésével hagyjanak nyomot maguk után.
A Pro Arte – Munkács civil szervezet vezetője a jubileumi szimpózium kapcsán arról is tájékoztatott, hogy ezt a kiemelkedő eseményt egy nyomtatvánnyal is megünneplik, mely a szobrok mennyisége miatt inkább könyvként jelenne meg. Hét év leforgása alatt több mint 75 szobor jött létre, ezekből 47-et a Kárpátok Szoborút program kertében elajándékoztak elsősorban Kárpátalja, Lemberg megye és Kelet-Magyarország falvainak, ahol kőbe, márványba, kerámiába, gránitba, acélba vésve, fába faragva hirdetik a művészet életet megszépítő, gazdagító erejét. A Lemberg megyei Szkolétól a magyarországi Geszterédig ez légvonalban 250 kilométert tesz ki, a tényleges szoborút azonban ettől sokkal hosszabb, ugyanis több összefüggő útvonalból áll, melyek külön programot ajánlanak a nálunk még újdonságnak számító kulturális turizmusnak.
Mint ismeretes, Magyarország és a magyar emberek hatalmas részt vállaltak a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerültek megsegítésében. „Ezt a nagyívű karitatív támogatást látva jött az ötlet, hogy hogyan tudnánk meghálálni ezt a sok önfeláldozó munkát és anyagi segítséget a határ menti magyarországi településeknek, viszonzásul és köszönetünk kifejezése jeléül. Elhatároztuk, hogy az idei szobrásztáborunkban készült műveket odaajándékozzuk Záhony, Kisvárda, Lónya, Barabás, Beregsurány, Tiszabecs, valamint Tarpa községeknek. A Nyugat-Ukrajnába menekült szobrászművészek hálájuk és köszönetük jeléül szimbolikus ajándékot készítenek, melyek időtálló térbeli emléket állítanának annak a sok-sok önkéntesnek, akik nemcsak a határ menti településekről, hanem az egész ország területéről segítik a mai napig a menekülteket” – fogalmazott Matl Péter.
Az ajándékozásra kerülő szobrok szerves részévé válnak majd a Kárpátok Szoborútnak, ugyanis a már kiépített határ menti kiránduló-kerékpárút mentén helyezkednek el, így segítik egységbe foglalni ezt a kulturális és turisztikai útvonalat.
Olekszandr Hvaszta, a szolyvai görögkatolikus egyházközség parókusa 2019-ben ismerkedett meg Matl Péter munkásságával a Kvitka Polonina szanatórium bázisán megrendezett szimpózium alkalmával. Szinte rögtön eldöntötte, hogy felkéri templomuk kőből megálmodott ikonosztáza elkészítésére.
Longest single-volume book in the world goes on sale – and is impossible to read The 21,450-page volume of manga series One Piece is physically unreadable, to highlight how comics now exist as commodities. Priced at €1,900 (£1,640)