Amint az november 13-án Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter szavaiból kiderült, Lengyelország 2022 első félévének végére szigorítanak a fehérorosz határvonal elkerítésén. Emellett a vasúti összeköttetés esetleges megszüntetésére is figyelmeztetettek. A lengyel kormány így reagál a két ország határán kialakult migrációs válságra.
„Szeretnénk, ha 2022 első felének végére átépítenék a kerítést, ami egy 180 méter hosszú, 5,5 méter magas építmény lesz. A Bug folyó mellett más típusú biztonsági rendszereket is használunk majd” – mondta el.
A fehérorosz határon Lengyelország oldalán 13 ezer katona, 4,5 ezer határőr és 2 ezer rendőr tartózkodik. „Folyamatosan provokálnak bennünket, de az embereink felkészültek. A határ közelében lévő migránstábor a fehérorosz szolgálatok ellenőrzése alatt áll és folyamatosan bővül” – közölte a lengyel miniszter.
[type] => post
[excerpt] => Amint az november 13-án Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter szavaiból kiderült, Lengyelország 2022 első félévének végére szigorítanak a fehérorosz határvonal elkerítésén. Emellett a vasúti összeköttetés esetleges megszüntetésére is figyelmezt...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1636976700
[modified] => 1636914502
)
[title] => Lengyelország mindenképpen falat épít a fehérorosz–lengyel határvonalon, és megszüntetheti a vasúti összeköttetést is
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=79089&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 79089
[uk] => 79002
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 79006
[image] => Array
(
[id] => 79006
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/4-1.png
[original_lng] => 1672672
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/4-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/4-1-300x158.png
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/4-1-768x403.png
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/4-1-1024x538.png
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/4-1.png
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/4-1.png
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/4-1.png
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1636907304:5
[_thumbnail_id] => 79006
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3116
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_12d76edb36889e3a36f246be3098aa41] => {{unknown}}
[_oembed_c6c1ecf1c7ef85f1173057509233bd25] =>
W lutym rozpoczęła się budowa zabezpieczeń na granicy z obwodem kaliningradzkim. Dziś żołnierze rozpoczęli stawianie umocnień na granicy z Białorusią. To element naszej strategii obrony i odstraszania. pic.twitter.com/PiR6LlQlgy
Ukrajna teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja a helyzetet a Fehéroroszországgal közös határán, a határőrök erősítik a védelmet és felkészültek az esetleges provokációkra – közölte Jevhen Jenyin első belügyminiszter-helyettes szerdán az rbc.ua hírportállal.
A belügyminiszter első helyettese elmondta, hogy a határhelyzet teljes ellenőrzés alatt van. A szomszédoknak tudniuk kell, hogy az ukrán határ fel van készítve a hasonló provokációkra – tette hozzá. Jelezte, hogy már meghatározták azokat az irányokat, ahonnan a migránsok elérhetik Ukrajnát.
Jenyin megjegyezte, hogy az ukrán-fehérorosz határon jelenleg folyik a határőrizet és az eszközállomány megerősítése, hogy szükség esetén fel lehessen tartóztatni a migránsokat. „Intézkedések történnek a Fehéroroszországgal közös határszakasz műszaki védelmi rendszerének a kiépítése. Az ukrán határvédelmi szerveket megerősítik legénységi állománnyal, technikával és speciáliseszközökkel, köztük drónokkal és szolgálati kutyákkal” – mutatott rá az első belügyminiszter-helyettes.
Két és fél méter magas kerítést épít Lengyelország a fehérorosz határon a magyar–szerb határszakaszon létesített kerítés mintájára, és kétezerre emeli a határőrök támogatására kivezényelt katonák létszámát – jelentette be hétfőn Mariusz Blaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter.
Az észak-lengyelországi, a határhoz közeli Kopczany községben szervezett sajtóértekezleten Blaszczak közölte: az új szögesdrót-kerítés építését még ezen a héten megkezdik, mégpedig a júliustól már épülő, jelenleg 130 kilométer hosszú, egyszerű szögesdrót-tekercsekből álló akadályvonal mentén.
A miniszter hangsúlyozta: Fehéroroszország felől „hibrid támadás” irányul Lengyelország ellen, az újabb migrációs válság elindítására tett próbáról van szó. A jelenlegi helyzetet Blaszczak összehasonlította a 2015-ös válsággal, a nyugat-balkáni migrációs útvonal kialakulásával.
„Nem engedjük, hogy emberkereskedők kihasználják azoknak a naivitását és hiszékenységét, akiket repülőkkel visznek Fehéroroszországba, majd ide, a lengyel határra” – jelentette ki Blaszczak.
Megjegyezte: a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka rezsimje, amely a migrációs nyomás hátterében áll, szoros összeköttetésben van Moszkvával. „Emlékezetünkben tartjuk, mi történt 2008-ban Grúziában és 2014-ben Ukrajnában, nem engedjük meg, hogy Lengyelországon keresztül az Európai Unióba (EU) vezető migránscsempészeti útvonalat alakítsanak ki” – fogalmazott a miniszter.
A lengyel-fehérorosz határszakaszon vasárnap 84 illegális bevándorlót tartóztattak fel. Augusztus eleje óta több mint kétezer ember próbált illegálisan átjutni rajta. A lengyel határőrség mintegy 1350 esetben megakadályozta a határátlépést, több mint 780 személyt pedig feltartóztattak és őrzött központokba szállítottak.
Az észt, a lett, a litván és a lengyel kormányfő hétfőn közös nyilatkozatban állapították meg: Fehéroroszország nyugati határain a migrációs válságot a Lukasenka-rezsim tervelte ki és szervezte meg, ez a szomszédos uniós tagállamok, valamint az egész EU elleni hibrid (nem katonai eszközökkel vívott) támadásnak számít.
Szorgalmazták, hogy az EU szervei haladéktalanul megfelelő értékű többleteszközöket biztosítsanak a kialakuló újabb migrációs válság kezelésére.
Yevgeny Prigozhin sighted! He says Wagner will "be here in Belarus for some time" before "gathering our strength and heading off for Africa."
"We may return to [fight in Ukraine] when we will be certain that we won't be made to disgrace ourselves and our experience," he added. pic.twitter.com/G4W2uWSjNC
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
Az illegális bevándorlást megakadályozandó Lengyelország megerősíti keleti határának védelmét – jelentette be szerdán Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes. Mariusz Blaszczak védelmi miniszter pedig tudatta: több mint kilencszáz katonát vezényeltek a határőrök megsegítésére.
Jablonski a kelet-lengyelországi Biala Podlaska városban tett látogatása során újságíróknak megerősítette: a hatóságok az utóbbi időben a migrációs nyomás jelentős növekedését tapasztalják a lengyel-fehérorosz határon, és a Közel-Keletről Fehéroroszországon át az Európai Unió (EU) keleti határa felé irányuló bevándorlás erősödése „szervezett akció”. A helyzetet a miniszterhelyettes a litván-fehérorosz határon fennállóhoz hasonlította, és prioritásnak nevezte a határok biztosítását.
Közben Mariusz Blaszczak szerdán a Twitteren tájékoztatott arról, hogy a fehérorosz határon a lengyel hadsereg támogatja a határőrséget, a műveletben több mint kilencszáz katona vesz részt. A lengyel belügyminisztérium szóvivője az MTI-nek is eljuttatott szerdai közleményében azt írta, hogy az összességében 418 kilométer hosszú lengyel-fehérorosz határ legveszélyeztetettebb, 187 kilométeres szakaszára más térségekben működő alakulatoktól vezényeltek át határőröket. A határ közel száz kilométeres szakaszát eddig is szögesdrótos kerítés védte, most pedig újabb, ötven kilométer hosszú kerítés létesítését tervezik.
A lengyel-fehérorosz határszakaszon az utóbbi 24 óra alatt 138 illegális bevándorlót tartóztattak fel. Augusztus eleje óta 2100 ember próbált illegálisan átjutni rajta. A lengyel határőrség 1342 esetben megakadályozta a határátlépést, 758 személyt pedig feltartóztattak, és őrzött központokba szállították őket. Július elejétől keddig 380 külföldit visszafordítottak Lengyelország területéről, ebben a számban benne vannak a származási országaikba visszatoloncoltak is – olvasható a belügyi közleményben.
Az EU külső határain fokozódó migrációs nyomásra tekintettel a lengyel kormány kedden elfogadta az illegális bevándorlásra vonatkozó jogszabályok módosítását, amely egyszerűsítené és meggyorsítaná a határátlépők visszafordítására vonatkozó eljárást.
A balti országok és Lengyelország, valamint az uniós szervek is azzal vádolják Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy „hibrid háborút” folytat, és szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé, válaszul a rezsimje elleni nyugati büntetőintézkedésekre.
Cardinal Marcello Semeraro, under the mandate of @Pontifex, reads the apostolic letter by which the Pope inscribes the Venerable Servants of God Sr. Paschalis Jahn and nine Companions of the Congregation of the Sisters of St. Elizabeth among the Blessed. pic.twitter.com/Cfk8u7uVNR
Wysunięte dowództwo @VCorps USA, funkcjonujące w ??od 2020 r., otrzymało nazwę „Camp Kościuszko" w lipcu 2022. Jego głównym zadaniem jest koordynacja działań i nadzór nad siłami lądowymi USA w Europie oraz współpraca i synchronizacja działań sił amerykańskich z wojskami NATO. pic.twitter.com/A2CxivuCks
— Ministerstwo Obrony Narodowej ?? (@MON_GOV_PL) March 21, 2023
A magyar és a horvát határvédelem megerősítése miatt megváltozott az afgán menekültek útvonala, és már a megengedőbb Románián keresztül próbálnak bejutni az erődítménnyé vált Európába – írta kedden a román G4Media hírportál a spanyol El Confidencial című lapnak a „román útvonalról” írt cikkét ismertetve.
A spanyol lap bukaresti tudósítója a román határrendészet és az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) adataira és magyarázatára alapozza megállapítását. Az idei év első felében megháromszorozódott (8758-ra emelkedett) a román határokon elfogott határsértők száma 2020 első feléhez képest. A Frontex szerint az első félévben 3200 afgán határsértőt fogtak el az európai uniós határokon, 41 százalékkal többet, mint a tavalyi év első felében. Az afgán menedékkérők száma az utóbbi három hónapban 33 százalékkal emelkedett.
A lap megkeresésére adott válaszában a román határrendészet egyrészt a járványügyi előírások lazulásának tulajdonítja a migránsok számának emelkedését, egy másik lehetséges magyarázatként pedig a Nyugat-Balkánon keresztül haladó migráció útvonalának megváltozását említi.
A többnyire Szerbia felől érkező migránsok menedéket kérnek a bukaresti hatóságtól, amikor elfogják őket a román határrendészek, hogy elkerüljék visszatoloncolásukat – magyarázta az El Confidencial. Az idei első negyedévben két és félszeresére emelkedett a román bevándorlási hivatalhoz benyújtott menedékkérelmek száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
A lap összehasonlításképpen megjegyzi: csak Bulgáriában volt a romániainál jelentősebb (több mint 350 százalékos) növekedés a menedékkérelmek tekintetében. Horvátországban alig 13 százalékkal nőtt, Magyarországon pedig 85 százalékkal csökkent a menedékkérelmek száma az Európai Unió adatai szerint.
A migránsok azonban nem akarnak Romániában vagy a környező országokban maradni: Ausztriába, Németországba vagy Franciaországba próbálnak eljutni, ahol őket támogató közösségek élnek és a menekülteket a romániainál sokkal vonzóbb állami juttatásokkal segítik. A Románia által nyilvántartásba vett menedékkérők ezért rendre megszöknek a befogadó központokból, a szerb-román-magyar hármashatár térégében – elsősorban Temesvár elhagyott épületeiben – gyűlnek össze, és várják az alkalmat, hogy teherautók rakterében elbújva megpróbáljanak illegálisan átjutni a román-magyar határon.
A román kamionsofőrök ezért már inkább nem állnak meg a nyugati határ közelében lévő parkolókban, elkerülendő, hogy a migránsok feltörjék a vámzárat. Többnyire bolgár és török gépkocsivezetőkkel történik ilyesmi, mivel be kell tartaniuk a törvény által előírt kötelező pihenőidőt – írta az El Confidential az egyik román kamionsofőrt.
Az embercsempészek számára ez migránsonként ötezer eurós üzlet – emelete ki alcímében a spanyol lap cikkét ismertető román hírportál. Legutóbb július 29-én buktattak le Romániában egy nemzetközi bűnszövetkezetet, amely közel ötszáz illegális bevándorlót csempészett a Törökország-Görögország-Szerbia (Bulgária)-Románia-Magyarország-Ausztria útvonalon Németországba – emlékeztet a G4Media.
Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért – kell folyamodniuk.
A londoni belügyminisztérium csütörtökön ismertetett havi összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül március 31-ig 5 301 500-an tették meg. A brit hatóságok a múlt hónap végéig 4 977 700 folyamodványt már elbíráltak, csaknem mindet kedvezően: az elutasított kérvények aránya mindössze 1 százalék. A benyújtott folyamodványok további 1 százalékát a kérelmezők visszavonták, szintén 1 százalék valamilyen okból érvénytelennek bizonyult az elbírálás során.
A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint a március végéig elbírált folyamodványok 53 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 44 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak. Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.
A brit belügyminisztérium a havi köztes statisztikákban nem közöl országokra lebontott adatokat arról, hogy az egyes EU-tagállamok állampolgárai közül hányan kértek letelepedési engedélyt; ezt csak a negyedéves átfogó összesítések tartalmazzák. A legutóbbi ilyen negyedéves statisztika szerint a Nagy-Britanniában élő magyarok közül január 31-ig 131 120-an folyamodtak letelepedett státusért.
Azoknak a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a Brexit után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük. Ez bizonyos esetekben – például akkor, ha valakit korábbi bűncselekmények miatt egy évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek – kizáró ok lehet.
A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok. Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis 2020. december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek. Akik december 31-én már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodtak, idén június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.
Az idei év első napjától az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány új, egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a letelepedési kérelmek elbírálásához.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a Brexit utáni átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak az országban. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért ke...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1618512720
[modified] => 1618506473
)
[title] => Több mint 5,3 millió EU-állampolgár kért tartós letelepedési engedélyt Nagy-Britanniában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=52816&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52816
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 52821
[image] => Array
(
[id] => 52821
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/london-1.jpg
[original_lng] => 318796
[original_w] => 882
[original_h] => 496
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/london-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/london-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/london-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/london-1.jpg
[width] => 882
[height] => 496
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/london-1.jpg
[width] => 882
[height] => 496
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/london-1.jpg
[width] => 882
[height] => 496
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/london-1.jpg
[width] => 882
[height] => 496
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618495675:10
[views_count] => 2007
[_thumbnail_id] => 52821
[_edit_last] => 10
[_oembed_bd64491a14fce7d2e525186bd1cd3e91] =>
2100-ban a Föld lakosságának több mint 43 százaléka afrikai lesz, az ENSZ számításai szerint. Emiatt a migrációs trendek markánsan megváltozhatnak a mai adatokhoz képest – számolt be a Migrációkutató Intézet elemzője.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) átfogó felmérése szerint az elmúlt években több mint 40 millió afrikai élt lakhelyétől távol. Az is látszik, hogy 2000 óta igen élénkké vált a regionális vándorlás, valamint 2019-ben az afrikai születésű, de a kontinensen kívül élő személyek leginkább Európában (10,6 millió fő), Ázsiában (4,6 millió fő) és Észak-Amerikában (3,2 millió fő) koncentrálódtak.
Az elemzésben vizsgált Száhel térség jövője kapcsán talán az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a klímaváltozás, a demográfiai robbanás, a dzsihádista szervezetek tevékenysége és az egyre gyorsabban kimerülő helyi erőforrások miként hatnak majd a migrációs mintázatokra.
A tág értelemben vett Száhelben napjainkban is csaknem 6 millió „külső” és belső menekült található, és a két nagy konfliktusgócban, a Csád-tó medencéjében, illetve a mali-burkina fasói-nigeri háromszögben zajló dzsihádista felkelés teljes régiókat képes destabilizálni. Az elmúlt évek ráadásul azt mutatják, hogy a szélsőségesek tevékenységének földrajzi kiterjedése folyamatosan nő.
Mivel a térség állattenyésztő lakosságának kultúrájában a migráció – már csak az életmódból fakadóan is – központi szerepet játszik, a helyzet romlásával egyre többen fognak élni az elvándorlás lehetőségével, aminek már most is látszanak a regionális, illetve a térségen túlmutató jelei.
[type] => post
[excerpt] => 2100-ban a Föld lakosságának több mint 43 százaléka afrikai lesz, az ENSZ számításai szerint. Emiatt a migrációs trendek markánsan megváltozhatnak a mai adatokhoz képest – számolt be a Migrációkutató Intézet elemzője.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615585080
[modified] => 1615502997
)
[title] => Nyolcvan éven belül a Föld lakosságának közel fele afrikai lesz
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=48881&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48881
[uk] => 49127
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48883
[image] => Array
(
[id] => 48883
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/afrikai-menekuktek.jpg
[original_lng] => 540596
[original_w] => 1673
[original_h] => 941
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/afrikai-menekuktek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/afrikai-menekuktek-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/afrikai-menekuktek-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/afrikai-menekuktek-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/afrikai-menekuktek-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/afrikai-menekuktek.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/afrikai-menekuktek.jpg
[width] => 1673
[height] => 941
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615663511:2
[_thumbnail_id] => 48883
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2951
[_oembed_d9f0dc759eeba77ee598eeab10e9d9e6] =>
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
China has been the world’s most populous country for hundreds of years. But it is now suffering from a demographic slump #WorldAheadhttps://t.co/Y7x3r6zcJM
Az, hogy bizonyos éghajlati jelenségeknek, mint például a hurrikánoknak neveket adnak a szakemberek, bevett szokás. Németországban a ciklonok a sokféleség elősegítése érdekében bevándorló hátterű neveket viselnek majd.
Kampány indult Németországban annak érdekében, hogy bizonyos éghajlati jelenségeket bevándorló eredetű nevekkel lássanak el. A kampány mögött a New German Media Makers (Neuen deutschen Medienmacher*innen) nevű szervezet áll.
„Bevándorló országban élünk. Ennek ellenére a hőmérsékleti csúcsoknak és mélypontoknak szinte mindig csak olyan neveik vannak, mint Gisela vagy Helmut. Ideje ezt megváltoztatni”, olvasható a kezdeményezés honlapján.
Hozzáteszik: a németeket Ahmetnek, Chanának, Khuê-nak és Romaninak is hívják.
Németországban nagyjából bárki elnevezhet egy ciklont vagy anticiklont 240–360 euró ellenében. A pénzt a Berlini Szabadegyetem Meteorológiai Intézetének (Free University of Berlins Institute of Meteorology) kell befizetni. Az összegből hallgatói projekteket finanszíroznak, és a nevek a hivatalos időjárás jelentésekbe is bekerülnek.
A kezdeményezés révén tizennégy név szerepel majd ezekben 2021-ben. Idén Németország időjárási eseményei arab és török eredetű neveket kapnak, mint például Ahmet, Cemal és Jussuf, valamint Bozena, Bartosz, Irek, Dragica, Goran és Chana, amelyek lengyel, délszláv és héber eredetűek.
A kezdeményezést a német bevándorlásügyi hivatal is üdvözölte.
„Ahmet vagy Alex, a lényeg az időjárás jelentés! 2021-ben ez is olyan változatos lesz, mint a társadalmunk – ami egy jó dolog”, írták a Twitteren.
— Integrationsbeauftragte (@IntegrationBund) January 5, 2021
Az időjárási jelenségek elnevezése azonban úgy tűnik nem lesz elég. A kezdeményezés honlapján arról is értekeznek, hogy a bevándorló elnevezések csak szimbolikusak, fontosabb, hogy a társadalom sokszínűsége mindenütt látható legyen. Szerintük ehhez szükség van a média. Éppen ezért azt javasolják, hogy 2030-ra a médiában dolgozók 30 százaléka legyen bevándorló hátterű.
A célokat több migránspárti szervezet is támogatja, azonban a támogatók listájában feltűnik egy olyan szervezet is, amely a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok kifizetési listáján is szerepel.
Az Each One Teach One nevű szervezet 2018-ban 356 ezer dollárt kapott Soroséktól.
Gemeinsame Erklärung zum Umgang mit #BeninBronzen in deutschen Museen – Staatsministerin Monika #Grütters: „Wichtige Wegmarke für Verständigung und Versöhnung“. #KolonialeKontexte
Ist Melchior in #Ulm rassistisch dargestellt? Dieser Streit um die Krippe im Ulmer Münster bewegte die Republik. Nun soll es eine Lösung geben – zumindest für 2021. https://t.co/NqQyygxxA9
Mein lieber Gott, wieso fällt es dem Bundespräsidenten so schwer zu erkennen, dass solange russische Bomben auf ??Städte fallen und Tausende Zivilisten Tag und Nacht ermordet werden, wir Ukrainer keinen Bock auf “große russische Kultur” haben. Basta https://t.co/nPYe7fup3a
Sehr geehrter Herr Botschafter @MelnykAndrij , wir bedauern Ihre Absage auf unsere Einladung zu dem Solidaritätskonzert der Berliner Philharmoniker für die Ukraine. Umso mehr, weil ukrainische, deutsche, russische, belarussische und weitere MusikerInnen miteinander auftreten, 1/6
??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Túl sok az eszkimó, és kevés a fóka – most nyer majd igazán értelmet ez a mondás, mert elérkezett az idő, amikor a saját bőrünkön is megtapasztaljuk, milyen is az, amikor nincsen már elég fóka…
Kalkuláció
Az Ausztráliában működő Insitute for Economics and Peace nevű szervezet megbecsülte, hogy mennyi ember lesz majd kénytelen elhagyni az otthonát 2050-re. A szempontok, melyeket figyelembe vettek nem csak a természeti katasztrófák számának növekedése volt, mert ez csak viszonylag kis mértékben kényszeríti ki a tényleges otthonelhagyást, rendszerint csak időleges távozást hoz magával. De míg a hurrikánok, tájfunok vagy az áradások egy idő után elvonulnak, a vízhiány és az élelmiszerkészletek zsugorodása megmarad, sőt, egyre komolyabb méreteket ölt.
2019-ben is érezhető volt már ez a fajta migráció, akkor 30 millió embert késztetett menekülésre a kialakult helyzet. A klímakatasztrófa kiteljesedése azonban nagyon gyorsan rontja az esélyeinket, így a kalkuláció alapján 2050-re az otthonukat elhagyni kényszerülők száma eléri majd az egy milliárdot(!).
Nem csak az ő bajuk
A vízhiány és az élelmezési válság azokat az országokat érinti a leginkább, ahol a népességnövekedés is jelentős, illetve azokat, ahol a középosztály jelentősebben erősödik. Ide sorolható Kína, vagy a szub-szaharai térség. De politikai labilitásuk és a környezeti veszélyek miatt Madagaszkár, Kenya vagy éppen Közép-Ázsia sincsen biztonságban.
A migráció következménye pedig az, hogy nem csak azokat az országokat és embereket viseli meg, akik, vagy ahonnan távozni kényszerülnek, hanem a világ összes többi országát is, hiszen ez az egy milliárd ember új élőhelyet keres majd magának.
2050-re mindemellett a helyzet még kilátástalanabb lesz, hiszen várhatóan a népesség száma eléri a 10 milliárd főt, amit a bolygó képtelen eltartani. Ennek következménye a súlyos élelmezési válság, amit sokkal durvábbá tesz majd még a migrációs helyzet is. És akkor még az ivóvízkészletekről nem is beszélhetünk, melyek hozzáférhető mennyisége csak az utóbbi 50 évben 60%-kal csökkent.
