Az Európai Bizottság üdvözölte a 22 európai és 7 ukrán távközlési szolgáltató közötti önkéntes, a roamingra vonatkozó megállapodás ötödik, további 12 hónapos meghosszabbítását, amelynek célja az Ukrajnából érkező menekültek kapcsolattartásának biztosítása, olvasható az EB honlapján.
Az EU és Ukrajna távközlési szolgáltatói 2022 áprilisában először írtak alá közös nyilatkozatot az EU és Ukrajna közötti megfizethető vagy ingyenes roaming és nemzetközi hívások biztosítására és stabilizálására irányuló összehangolt erőfeszítésekről.
Az elérhető hívások lehetővé teszik az Európában menedékjogot kérő ukránok számára, hogy kapcsolatban maradjanak családjukkal és barátaikkal Ukrajnában, és fordítva.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC tanúsította az EU és Ukrajna szolgáltatói közötti megállapodás eredményességét.
2023 februárjában az Európai Bizottság javasolta Ukrajna csatlakozását az EU roaming zónájához. Ugyanezen év áprilisában az Ukrajna és az EU Társulási Bizottsága elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU roaming szabályaihoz.
Ukrajna párhuzamosan azon dolgozott, hogy jogszabályait teljes mértékben összhangba hozza az uniós jogszabályokkal annak érdekében, hogy integrálódjon az uniós roaming térbe. Az alaptörvényt Volodimir Zelenszkij elnök június 18-án írta alá.
Ugyanakkor további törvényeket kell még elfogadni, és miután Ukrajna teljes összhangról számol be, ami a következő hónapokban várható, az Európai Bizottság értékelni fogja az ukrán nemzeti jogszabályok megfelelőségét.
A tagállamok által jóváhagyott pozitív elbírálás, valamint az Ukrajna–EU Társulási Bizottság végső döntése alapján Ukrajna az EU roaming terének részévé válik, ami stabilabb és hosszabb távú roamingot biztosít.
Az Európai Unió 27 országának lakossága immár második éve növekszik, 2023-ban 1,6 millió fővel 449,2 millióra nőtt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Eurostatra hivatkozva.
Az EU statisztikai hivatala szerint a negatív természetes változást (több halálozás, mint születés) kiegyensúlyozta a pozitív bevándorlási egyenleg. „A megfigyelt népességnövekedés nagyrészt a Covid–19 utáni migrációs mozgások növekedésével és az Ukrajnából menekülők beáramlásával magyarázható, akik a 2022. februári orosz agresszív háború következtében ideiglenes védelmi státuszt kaptak az EU-tagországokban” – áll az Eurostat jelentésében.
Az EU lakossága az 1960. évi 354,5 millióról 2024. január 1-re 449,2 millióra nőtt, ami 94,7 millió fős növekedést jelent. A népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult, az EU lakossága 2015 és 2024 között átlagosan évi 0,6 millió fővel nőtt, szemben az 1960-as évek átlagos évi 2,9 millió fős növekedésével.
Bár az EU lakossága rövid időre körülbelül 0,5 millió fővel csökkent 2020-ban, 2021-ben pedig csaknem 0,3 millió fővel a Covid–19 világjárvány miatt, ismét növekedésnek indult. Az egyes uniós országok lakossága 2024. január 1-jén a máltai 0,6 milliótól a németországi 83,4 millióig terjedt. Németország, Franciaország és Olaszország együttesen 2024. január 1-jén az EU teljes lakosságának csaknem felét (47%-át) tette ki.
Bár 2024-ben nőtt az EU összlakossága, nem minden uniós országban regisztráltak növekedést. Összesen 7 országban regisztráltak népességcsökkenést 2023. január 1. és 2024. január 1. között, a legnagyobb csökkenést Lengyelországban (–132 800), Görögországban (–16 800) és Magyarországon (–15 100) regisztrálták. Növekedés további 20 országban volt tapasztalható, a legnagyobb növekedés Spanyolországban (+525 100), Németországban (+330 000) és Franciaországban (+229 000).
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 4,263 millióan vannak ideiglenes védelem alatt Ukrajnából az uniós országokban. Az ukrajnai háború elől menekülők többségét a következő EU-országok fogadták be: Németország (1,332 millió fő; az EU összlétszámának 31,3%-a), Lengyelország (953 ezer; 22,4%); Csehország (356 ezer; 8,4%).
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió 27 országának lakossága immár második éve növekszik, 2023-ban 1,6 millió fővel 449,2 millióra nőtt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Eurostatra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720783980
[modified] => 1720719435
)
[title] => Már második éve növekszik az Európai Unió lakossága az Ukrajnából érkező menekülteknek köszönhetően
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=207674&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 207674
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 207677
[image] => Array
(
[id] => 207677
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg
[original_lng] => 69284
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1720710703:2
[_thumbnail_id] => 207677
[_edit_last] => 12
[views_count] => 858
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 596
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Érdekes
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 1155915
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => néoesség
[2] => ukrán menekültek
)
)
[2] => Array
(
[id] => 207199
[content] =>
A cseh rendőrség megkezdte az ukrán menekültek lakóhelyének ellenőrzését, mivel megszaporodtak a fiktív adatok benyújtásának esetei, ami az anyagi támogatás lehetőségének elvesztéséhez vezethet. A menekülteknek azt tanácsolják, hogy adjanak naprakész információkat lakóhelyükről, hogy elkerüljék a jogi problémákat.
Szeptember 1-től új szabályok lépnek életbe Csehországban a menekültek lakhatási biztosítására vonatkozóan.
Kötelezik az ideiglenes védelmet kapott ukránokat, hogy adjanak tájékoztatást jelenlegi lakóhelyükről. Ha az illető nem a megadott lakcímen él, a megadott adatok hamisnak minősülnek, aminek súlyos következményei lehetnek.
Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén kedden további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig meghosszabbította az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státust biztosító irányelv érvényességét.
Közleményében az uniós tanács kedden emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára válaszul az Európai Unió 2022. március 4-én léptette életbe az átmeneti védelemről szóló irányelvet. A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek az irányelv révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az Európai Bizottság most azért javasolta a jogállás érvényességének meghosszabbítását, mert véleménye szerint a polgári és más létfontosságú infrastruktúrák elleni folyamatos orosz támadás miatt a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek ahhoz, hogy visszatérjenek Ukrajnába.
„A végső cél az, hogy mindazok, akik Oroszország háborúja elől menekülnek, védelmet találjanak az EU-ban, és az EU-tagállamokban már ideiglenes védelemben részesülő csaknem 4,2 millió embernek a lehető legnagyobb stabilitást biztosítsák” – fogalmaztak.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.
A holland kormány úgy döntött, hogy további 10 millió eurót különít el azon ukrajnai állampolgárok nyelvtanfolyamaira, akik a teljes körű orosz agresszió miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, számolt be a holland kormány.
Megjegyezték, hogy a finanszírozás lehetővé teszi a holland helyi hatóságok számára, hogy 2025-ben is folytassák az ukránok nyelvtanfolyamaikat.
„A nyelvtanulás segít az ukránoknak megfelelő állást találni, amelyre Ukrajnában képezték ki őket. A nyelvtudás a helyi lakosokkal való kapcsolatteremtést és a társadalom életében való részvételt is segíti” – indokolták a döntést az ország kormányában.
Mint ismeretes, Hollandia 2023-ban 15 millió eurót, 2024-ben pedig 2 millió eurót különített el nyelvtanfolyamokra.
Lengyelországban módosításokat fogadtak el az ukrán menekülteknek nyújtott kedvezményeket illetően. Július 1-től korlátozzák a számukra biztosított juttatásokat. Az erre vonatkozó törvénymódosításokat Andrzej Duda államfő írta alá.
A dokumentum előírja, a magánszemélyeknél élő ukrán menekültek esetében eltörli a tartózkodási és élelmezési költségek kompenzációjával kapcsolatos kedvezményeket: július 1-től nem nyújtanak 300 zloty összegű egyszeri pénzbeli támogatást.
A tervek szerint megváltozik az ukránok ideiglenes tartózkodási engedélyének visszavonására vonatkozó indoklások listája. Az engedélyt abban az esetben vonják vissza:
ha ez biztonsági, nemzetvédelmi vagy közrendvédelmi okokból szükséges;
ha az polgár azon külföldiek listáján szerepel, akiknek nem kívánatos lengyelországi tartózkodása;
ha az ukrán állampolgár nem kevesebb, mint 6 hónapra elhagyja Lengyelország területét.
2025. szeptember 30-ig meghosszabbították az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Ez magában foglalja a szociális és családi ellátásokhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a társadalombiztosítási intézmények – ZUS – által biztosított ellátásokhoz való hozzáférés kiterjesztését, valamint a kollektív szálláshelyeken való tartózkodáshoz való jogot.
Változnak az iskolások támogatásának és a diákok ingyenes oktatásának feltételei is.
A Dobry Start program keretében nyújtott anyagi támogatás 300 zloty. Az iskolások szülei ezt évente egyszer kapják meg, hogy tanszereket és egyéb dolgokat vásároljanak gyermekeiknek. A kifizetés biztosítása attól függ, hogy a tanuló az egyéves iskolai felkészítő programban veszt részt, óvodába vagy iskolába jár. A törvény előírja a kulturális asszisztensi állás létrehozását az iskolákban a lengyel nyelvet nem ismerő vagy gyengén tudó külföldi gyermekek támogatására.
A diákok maximum három évig vehetnek részt ingyenes lengyel nyelvtanfolyamokon. A döntés azokra vonatkozik, akik 2022-2023-ban és 2023-2024-ben kezdtek el foglalkozni.
Új szabályok bevezetését tervezik a PESEL azonosítószámot kérelmező ukránok személyazonosságának igazolására. Ennek egyetlen módja a vajdaság által, a külföldi tartózkodási helyén kiállított érvényes úti okmány bemutatása, amelyet Lengyelországban és külföldön egyaránt lehet használni.
A törvény az UKR státuszú PESEL-szám igénylésének határidejét a Lengyelországba érkezéstől számított 30 napról „közvetlenül az érkezés után” határidőre csökkenti.
A különösen nehéz helyzetben lévő ukrán menekültek szállásának és élelmezésének finanszírozása július 1-től csak a helyi önkormányzattal vagy a helyi vajdasággal kötött megállapodás alapján lehetséges.
Németország nem akarja rábeszélni az ukrán menekülteket, hogy térjenek vissza a hazájukba, egy ilyen döntést egyedül kell meghozniuk – jelentette ki hétfőn Svenja Schulze német fejlesztési miniszter az RND tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a riporterek felvetették a miniszternek, hogy Ukrajnában hiányoznak a képzett szakemberek, miközben Németországban nagy számban élnek olyan ukránok, akik német közpénzekből élnek. Megkérdezték tőle, hogy Németország ennek fényében tervezi-e, hogy hazatérésre ösztönözni az ukránokat?
Schulze a válaszában hangsúlyozta, hogy az országa nem fog nyomást gyakorolni az ukránokra. „Hogy világos legyen: a nálunk menedéket találó ukránok maguk döntik el, hogy vissza akarnak-e térni az anyaországukba, és mikor” – tette hozzá.
A miniszter szerint Ukrajnában a munkaerőhiány problémája megoldható azzal is, hogy Európából visszatérnek az országba azok a menekültek, akik szakképzettséget szereztek. „Ukrajnában azonban nem ismerik el az európai országokban szerzett szakképesítést. Ezt a témát felvetjük az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián június 11-12-én Németországban” – ígérte Svenja Schulze.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Míg januárban még 4 303 115 azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, addig számuk februárra 4 234 595 főre, márciusra 4 211 495 főre, április végére pedig 4 198 490 főre csökkent – derül ki az Eurostat hétfői jelentéséből.
A 2022. február 24-i orosz invázió után Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Melyik országokban él a legtöbb ukrán menekült?
Mint írják, a tagállami adatok szerint a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállással rendelkező ukrajnai menekült április végén Lengyelországban (953 930) és Csehországban (345 405) élt, ám Németországból erre a hónapra nem érkeztek adatok. Az áprilisi uniós adatok így Németország és Spanyolország esetében a márciusi adatokkal számolnak. Márciusban 1 301 790 fő élt Németországban.
Áprilisban Romániában (3275), Svédországban (1855), Bulgáriában (1780) és Szlovákiában (1250) nőtt leginkább az ukrán menekültek száma, míg a legnagyobb csökkenést Csehországban (18 970) és Hollandiában (8415) jegyezték fel.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva április végén Csehországban (31,9), Litvániában (27) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,4 volt. A kedvezményezettek 45,7 százalékát a felnőt nők, 32,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,5 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 35 545, az elmúlt hónapban 580 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az észtországi ukrán menekültek arra készüljenek, hogy megvonják tőlük a kerületi buszokon való ingyenes utazás jogát, olvasható Hartman Piret a régiókért felelős miniszter rendeletében, számolt be a Jevropejszka Pravda az ERR-re hivatkozva.
Hartman azzal indokolta döntését, hogy az Észtországba érkezett ukránoknak már nincs szükségük a bevezetett juttatásokra az új környezethez való alkalmazkodáshoz.
Az ukrán menekülteket is érinti a régiókért felelős miniszter döntése, amely szerint a megyei autóbuszvonalakon az egyszeri menetjegy maximális ára 10 euró, a 30 napos utazási jegy ára pedig 150 euró, az ukránokat is érinti.
„Kikerülnek az ukrán menekültek a kerületi autóbuszokon ingyenesen utazni jogosult személyek listájáról” – áll a határozat indoklásában.
Piret Hartman elmondta, mivel az ukránoknak ugyanolyan joguk van a szociális garanciákhoz és a különféle támogatásokhoz, mint az észt állampolgároknak, ezért az a döntés született, hogy a tömegközlekedés tekintetében a menekülteket ugyanúgy kell kezelni, mint saját állampolgáraikat.
Hartman elmondása szerint bizonyos években ez természetesen indokolt volt, így a háború miatt otthonukat elhagyók maximális segítséget kaptak az országban az új környezethez való gyorsabb alkalmazkodáshoz.
Hozzátette: ez az időszak több éve tart, és a társadalom mindent megtett annak érdekében, hogy az Észtországba érkezett ukránok munkához jussanak, lakást találjanak és elsajátítsák az észt nyelvet.
„A mai megállapodás arról szól, hogy az ukránokra ugyanazokat a szabályokat alkalmazzuk, mint az észt állampolgárokra” – mondta a miniszter.
Az ukrán menekültek ingyenes utazási jogát a kerületi buszokon a Közlekedési Minisztérium hagyta jóvá 2022. március 8-án.
1700 ukrán menekült kapott felszólítást, hogy hagyja el a szászországi Érchegységben lévő lakásukat, hogy helyet csináljanak az újonnan érkezetteknek – írja a RMX News.
A járási hivatal Zschopau, Aue és Marienberg városokban 650 lakást elfoglaló ukrán menekültnek küldött felmondólevelet, amelyben közölték, hogy júliustól nem tartózkodhatnak a lakásban, vagyis mindössze néhány hetük maradt arra, hogy új lakhelyet találjanak.
Az ukránoknak Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkező, jelenleg menekültügyi eljárás alatt álló migránsoknak kell átadniuk a helyüket.
A probléma, hogy a rendelkezésre álló menekültügyi lakások 90 százaléka foglalt – hívja fel rá a figyelmet a V4NA hírügynökség.
A levélben, amelyet az ukránok kaptak, az áll, hogy korábban figyelmeztették őket, hogy keressenek új lakásokat, és azt írták: „Ezért ezúton felszólítjuk önöket, hogy haladéktalanul keressenek maguknak saját lakhatási lehetőséget, és június 15-én 12 óráig hagyják el a rendelkezésükre bocsátott lakást, ettől az időponttól kezdve a lakás használatát visszavonjuk.”
Az ukrán háborús menekültek nem részesülnek menedékkérői ellátásban, hanem a német „állampolgári ellátást” vehetik igénybe. A státuszuk hátulütője, hogy saját maguknak kell gondoskodniuk a lakhatásukról.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
