„Öt nő, egy még nem férfi, egy majdnem férfi és egy már nem férfi tánca…” A Brian Friel drámája alapján színpadra vitt Pogánytánc (Tánc Lughnasa idején) című előadás premierjével nyitották meg a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház harmincadik évadát szeptember 22-én.
A bemutató előtt a színház zsúfolásig megtelt nagytermében helyet foglaló nézőközönséget Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója köszöntötte: „Szavakkal ki sem tudjuk fejezni, hogy mekkora öröm számunkra, hogy az elmúlt 19 hónap fényében mi már sokadik alkalommal állhatunk itt új előadással, illetve régi előadások megelevenítésével az önök – remélhetőleg – örömére, megelégedésére.” Elmondta, nagyon hosszú út vezetett odáig, hogy a mostani előadást be tudják mutatni, ugyanis a próbafolyamat sokszor viszontagságos volt. Éppen emiatt van benne az előadásban az a fajta kitartás és küzdelem, amely a kárpátaljai magyarokat jellemzi, és talán sajátos jegyként is tartják már rólunk számon. „Itt vagyunk, s örömmel vagyunk itt. Megpróbáljuk megélni azt a szeretetet, amely minket a magyar kultúránk, azon belül a magyar színház iránt tart. Azt kívánom, hogy a mai este folyamán érezzék meg ezt az odaadást, és ezzel a lelkülettel feltöltődve tudják a mindennapokat folytatni, a nem kevés nehézséget leküzdeni, és megélni azt, hogy Kárpátalján magyarokként élhetünk” – emelte ki Sin Edina.
A kultúra művelése és őrzése, azon belül a színház nem elhanyagolható a háborús időben sem, ugyanis ez reménységet adhat a kárpátaljai magyaroknak, köztük azoknak az embereknek, akik itthon maradtak és bíznak a jövőben – erre helyezte köszöntőjében a hangsúlyt Bacskai József ungvári magyar főkonzul, aki az előadást követően hozzátette: „A ma este egy csodálatos este volt. Háborús időben nagyon fontos, hogy színházi előadások legyenek, s reménységet adjanak. Ma este éppen ezt a boldogságkeresést láttuk ebben a csodálatos előadásban. Öt gyönyörű nő a színpadon, a színészek a távolból vettek részt, de mindannyian úgy éreztük, hogy mi, magyar emberek együtt vagyunk.” A beregszászi színház feladata magyarságunk megőrzése, és ennek, mint ahogyan az elmúlt harminc év során, ma este is ragyogóan eleget tett – fűzte hozzá a diplomata.
„Mint ahogyan a színháznak szüksége van ránk, nézőkre, a tapsunkra, a biztatásunkra, az elismerésünkre, úgy nekünk is szükségünk van színházunkra, hiszen a magyar és a nagyvilági kultúrát közvetíti felénk, és megörvendeztet minden alkalommal a nagyszerű előadásaival” – szögezte le felszólalásában Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. Rámutatott arra, hogy amint a színészek kitartanak a színház mellett, úgy a nézők is ki fognak tartani mellette, hisz immár harminc éve szórakoztatja és lelkesíti a kárpátaljai magyar közönséget. Sin József felidézte a múlt század kilencvenes éveinek történéseit, s kiemelte, hogy az emberpróbáló időszakban a kárpátaljai magyarság és a KMKSZ magyar iskolákat, magyar főiskolát, magyar színházat akart és teremtett, leküzdve minden nehézséget, akadályt és kishitűséget. „Jól emlékszem az első előadásra, melyet a beregszászi kultúrházban mutattak be rendkívüli körülmények között. Farkasordító hideg volt, mégis hozzájutottunk hatalmas élményekhez, s a beregszászi társulat a Szentivánéji álom után elhozta városunkba a nagyvilágot, hiszen olyan darabokat játszottak, mint Az ember tragédiája, A szarvassá változott fiú, Godot-ra várva, Tóték, Csehov művei, és még sorolhatnám” – emlékeztetett a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, hozzátéve: „A beregszászi magyar színház immár több mint húsz országban szerepelt és vitte jó hírét a kárpátaljai magyarságnak, törekvéseinknek, és bizonyítja, hogy a háborús körülmények közepette is él, működik s bátorít minket, hitet ad. Az egyetlen kárpátaljai magyar színház él és élni akar.” Ezt támasztja alá az is, hogy Gogol Háztűznéző című komédiájának tavaszi premierjét követően most újabb bemutatónak lehettünk tanúi.
A köszöntők után a terem elsötétült, majd a lassan világosodó, sziluettekből nőalakokká változó szereplők játékára irányultak a tekintetek. Brian Friel Pogánytánca (Dancing at Lughnasa) 1990-es megírása óta számos elismerést kapott. Az 1936 nyarán játszódó történetben két esemény bolygatja fel az Írország északnyugati csücskében, a Donegal megyei kis falu melletti tanyán élő Mundy család életét, amikor beköltözik házukba a kor egyre népszerűbbé váló technikai vívmánya, a rádió, s egy ugandai lepratelepen eltöltött huszonöt évnyi misszionárius papi szolgálat után hazaköltözik a família legidősebb tagja (Jack – Ivaskovics Viktor) hajadon unokahúgaihoz. Öt nagyon szerény körülmények között élő, többé-kevésbé mélyen katolikus nő (Kate – Vass Magdolna, Maggie – Orosz Melinda, Agnes – Orosz Ibolya, Rose – Gál Natália, Chris – Mónus Dóra) világa bontakozik ki előttünk, akik közül csak a legfiatalabbnak volt dolga férfival, szerelemgyereke együtt is lakik velük. Felnőtt korából visszatekintve ő (Michael – Séra Dániel, Ivaskovics Olivér) meséli el a nézőnek a történetet: közeledik az aratás ideje, az egész környék a termékenység ősi pogány istene, Lugh ünnepére készül, amit egyrészt állatáldozatok bemutatásával, másrészt féktelen vad táncokkal szoktak megülni. A testvérek közül négyen örömest részt is vennének rajta, azonban a családot összetartó legidősebb nővér a keresztény hit nevében mindenáron vissza akarja tartani őket. Ráadásul váratlanul betoppan a hűtlen szerető (Gerry – Ferenci Attila), Michael apja, s vele együtt beköszönt otthonukba a kísértés is. Vajon van-e kiút a szegénység, a kielégítetlenség, az előítéletek és az összezártság hálójából? Szerencsére a lányok mindegyike örökölt felmenőiktől jócskán szeretetet, gyengédséget és odaadást egymásért, valamint a legnehezebb helyzeteken is átsegítő derűt és talpraesettséget. És nem utolsósorban azt a különleges képességet, hogy vágyaikat és fájdalmukat zenébe és táncba fojtsák.
A beregszászi színház számára a szövegkönyv Upor László fordításának felhasználásával készült, a darabot pedig a társulattal már 15 éve együtt dolgozó Gyevi-Bíró Eszter rendezte. „Egy egészen különös történelmi helyzet miatt úgy kellett gazdálkodnunk a színészekkel, hogy sajnos nem mindenki tudott hazajönni, és éppen ezért esett a választás Brian Friel Pogánytáncára, amely nyolc szereplőre van írva, öt nő és három férfi, de mi a férfiszerepeket bejátszva jelenítjük meg. Ezek nem monológok, hanem párbeszédek a jelen lévő szereplőkkel, és ezt a párbeszédet felvenni, összeállítani és aztán élővé tenni, beleszőni úgy az előadásba, mintha ezek a számunkra fontos és szeretett emberek itt lennének, ez egy nagyon komoly feladat volt, amit úgy érzem, hogy megléptünk” – mondta a rendező, s reflektálva a helyzetre a bemutató előtt így fogalmazott: „Színháztörténeti pillanatnak leszünk a tanúi” – s így is történt.
Bebizonyosodott, hogy akármilyen problémával kell szembenéznünk, a művészeten keresztül meg lehet találni az utat az élet harmóniájához és szépségéhez. Az este folyamán egésszé állt össze az a munka is, amely az elmúlt hónapokban jellemezte a beregszászi színházat s a benne zajló folyamatokat. A dráma férfinélkülisége pedig sok ponton cseng most egybe a kárpátaljai nőléttel, ábrázolja a nők mindennapi nehézségeit, küzdelmeit és az ezekre adott szükségszerű megoldásokat, míg a virtuálisan megjelenő férfi szereplők sem csak egy technikai bravúr, hanem a mindennapok valóságának a tükre.
Az előadást a színház októbertől műsorra tűzi; emellett a jubileumi évfordulóra is nagy erőkkel készülnek, hiszen október 3–9. között egyhetes nemzetközi színházi fesztivállal kedveskednek a kárpátaljai közönségnek.
A háborúban érintett ukrán családok több mint 300 gyermekét látta vendégül egy hétig a Rákóczi Szövetség Magyarországon. A mostani a nyári időszak utolsó ukrán gyermekcsoportja, amely Magyarországon pihenhetett a magyar kormány támogatásával. A 10 és 18 éves kor közötti fiatalok Budapesten megtekinthették az atlétikai világbajnokság versenyszámait, a sátoraljaújhelyi üdülő központban pedig számos érdekes programot szerveztek a számukra. Bacskai József ungvári magyar főkonzul kiemelte: a háború kitörése óta a magyar kormány folyamatosan támogatja Ukrajnát és az ukrán fiatalokat. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta: a nyár folyamán több mint 13 ezer diákot táboroztattak, a nyár utolsó hetét pedig a háborúban érintett ukrán családok gyermekeinek tartották fenn a sátoraljaújhelyi táborban. A magyar kormány idén nyáron is több ezer ukrán gyermek üdültetését támogatta Magyarországon. Budapest célja az, hogy örömet szerezzenek a rendkívül nehéz időszakot megélő ukrán fiataloknak. A gyerekek pozitív energiával feltöltődve, élményekkel gazdagodva térhetnek haza. Bajban ismerszik meg a barát. Az ismert mondás most a gyakorlatban is bizonyítást nyert.
https://youtu.be/KBOe3eVdTx0
[type] => post
[excerpt] => A háborúban érintett ukrán családok több mint 300 gyermekét látta vendégül egy hétig a Rákóczi Szövetség Magyarországon. A mostani a nyári időszak utolsó ukrán gyermekcsoportja, amely Magyarországon pihenhetett a magyar kormány támogatásával.
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1693761300
[modified] => 1693760286
)
[title] => Több ezer ukrán gyermek üdülhetett nyáron Magyarországon a magyar kormány támogatásával (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=160264&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160264
[uk] => 160394
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 160266
[image] => Array
(
[id] => 160266
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/a-2.jpg
[original_lng] => 154109
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/a-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/a-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/a-2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/a-2-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/a-2.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/a-2.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/a-2.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1693749487:14
[_oembed_1994f1dfc0097becbea6c7ea71d7ae38] =>
[_oembed_time_1994f1dfc0097becbea6c7ea71d7ae38] => 1693749396
[_thumbnail_id] => 160266
[_edit_last] => 14
[views_count] => 2287
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_adf5af5b539a6b993be944502695bd37] =>
[_oembed_time_adf5af5b539a6b993be944502695bd37] => 1693750507
[_oembed_f97f97f532c08d4aeddaa6a5b2cd3ef7] =>
[_oembed_time_f97f97f532c08d4aeddaa6a5b2cd3ef7] => 1693750507
[_oembed_1b62618f1871e96af2414ca7228876ab] =>
[_oembed_time_1b62618f1871e96af2414ca7228876ab] => 1693750507
[_oembed_940bf3e327ab9d2c1e1ec53559d46fd1] =>
[_oembed_time_940bf3e327ab9d2c1e1ec53559d46fd1] => 1693750507
[_oembed_129ce9f13513cf56868d4bf5f8709dfe] =>
[_oembed_time_129ce9f13513cf56868d4bf5f8709dfe] => 1693751960
[_oembed_9543b5095417d6155ee481cc8919c58f] =>
[_oembed_time_9543b5095417d6155ee481cc8919c58f] => 1693751960
[_oembed_5c887c2da76a3032b5840bd1a5cf9721] =>
[_oembed_time_5c887c2da76a3032b5840bd1a5cf9721] => 1694010967
[_oembed_e49c3d44a1806c149df9412e93c7a599] =>
[_oembed_time_e49c3d44a1806c149df9412e93c7a599] => 1694010967
[_oembed_c0bc69a3ab3413c2442160109c2d8958] =>
[_oembed_time_c0bc69a3ab3413c2442160109c2d8958] => 1694103206
[_oembed_e949aae86e94db2b37433a3787804613] =>
[_oembed_time_e949aae86e94db2b37433a3787804613] => 1694768162
[_oembed_35fc5f0bc1b51f7d5ef65fa81aec5350] =>
[_oembed_time_35fc5f0bc1b51f7d5ef65fa81aec5350] => 1695624899
[_oembed_908201082065864994631ea4e5a3a487] =>
[_oembed_time_908201082065864994631ea4e5a3a487] => 1695624899
[_oembed_b29a7145ef860ef603842573a8808c0b] =>
[_oembed_time_b29a7145ef860ef603842573a8808c0b] => 1696317609
[_oembed_378ad565d5b331535c8191ff59ba3f92] =>
[_oembed_time_378ad565d5b331535c8191ff59ba3f92] => 1696317609
[_oembed_44b39f91e6c0965bd59ed0b0702588ec] =>
[_oembed_time_44b39f91e6c0965bd59ed0b0702588ec] => 1696955417
[_oembed_ee8c5f3bb7a1270d10ce1af9d77315cc] =>
[_oembed_time_ee8c5f3bb7a1270d10ce1af9d77315cc] => 1697007172
[_oembed_9bdf205f0fc8807974963073d2c2ac6f] =>
[_oembed_time_9bdf205f0fc8807974963073d2c2ac6f] => 1697007172
[_oembed_93e9f7b53d5b8f47303792933d7bd540] =>
[_oembed_time_93e9f7b53d5b8f47303792933d7bd540] => 1697724650
[_oembed_e7555084afb0fd4cdb65a4408e42353a] =>
[_oembed_time_e7555084afb0fd4cdb65a4408e42353a] => 1697724650
[_oembed_4457d53338bedf02690c0510a5e49152] =>
[_oembed_time_4457d53338bedf02690c0510a5e49152] => 1697724651
[_oembed_bf662d47a46aafd353e49943f835ff83] =>
Three more Ukrainian children returned to the Homeland!
The work of returning children home will continue, so once again I sincerely thank everyone who helps to do this.
„A magyar nép több mint ezeréves tapasztalata az, hogy a népek képesek békében együtt élni, szokásaikat, hagyományaikat, kultúrájukat, történelmüket, függetlenségüket, anyanyelvüket emberöltőkön át meg tudják őrizni, és egymást gazdagítva mindezt a jövő nemzedékeinek jogbiztonságban képesek továbbadni. Ez a bátor egymást megbecsülő ezeréves tapasztalat fennmaradásunk egyik záloga, amely biztosítja az itt élők és családjaik számára a szülőföldön való megmaradást, a határokon átívelő gazdasági együttműködést és kölcsönös lelki gyarapodást” – emelte ki beszédében Bacskai József ungvári magyar főkonzul a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban tartott megemlékezésen június 25-én.
A rendezvény elején a jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek a háborúban elhunyt áldozatokra.
A Vereckei-hágón több mint 1 100 évvel ezelőtt átkelt honfoglalók egy csoportja a Tisza-menti rónaságra érve a mai Tiszacsoma határában telepedett le – idézte fel köszöntő beszédében Rácz János, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszacsomai Alapszervezetésnek elnöke.
A régészek először mintegy 130 éve kezdtek el ásatásokat végezni a területen, miután egy honfoglalás kori település nyomaira bukkantak. Közel száz év elteltével a szakértők több mint egy évezredes titkokat, ma múzeumokban őrzött emlékeket rejtő leletre bukkantak: egy X. századi magyar határvédő közösség nyughelyét és egy korabeli települést tártak fel – ezek az eredmények meghatározó bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a magyarok letelepedtek a vidéken.
1996-ban a KMKSZ kezdeményezésére a több mint ezeréves temető északi részén emlékparkot alakítottak ki, ahol azóta évente megszervezték a honfoglalási emlékünnepséget, majd a koronavírus-járvány és a háború kitörése miatt ezek a nagyszabású rendezvények elmaradtak, azonban csendes koszorúzásra az elmúlt években is sor került.
A Tiszacsomától alig száz kilométerre található Geszteréd község határában 1927-ben rátaláltak egy honfoglaló fejedelem sírjára, mely a mára világhírűvé vált aranyszablyát rejtette. A geszterédi szablya nagy hasonlóságot mutat a Bécsben megtekinthető aranyszablyával, amely szakértők szerint egy XI. századból való kijevi ötvösmunka. Ezt a szablyát Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem adta vejének, aki később I. András néven magyar király lett. „A Magyarországon és Ukrajnában élőket tehát nemcsak most és ma köti össze a bajban a sorsközösség, az európai kapcsolat, hanem ilyen sorsközösség, rokoni kapcsolat és egymásra utaltság már létezett a honfoglalás korában és majd az azt követő évszázadokban is” – emelte ki köszöntőjében Bacskai József ungvári magyar főkonzul, hozzátéve: „A múltban történtek és az ősök, elődök tetteinek emlékezete, részletes ismerete alapozza meg számunkra a közös jövőt, példát mutatva mindennapi gondjaink, problémáink párbeszéddel történő megoldására is.”
A diplomata hangsúlyozta: Magyarország a háború első pillanatától szolidáris a háborúban álló, hősiesen küzdő és méltóságát megőrző Ukrajna és azon belül Kárpátalja népével, a kárpátaljai magyarokkal. A Magyar Országgyűlés az elsők között ítélte el az orosz agressziót, a háborút, Magyarország a háború kitörésének első napja óta következetesen kiáll Ukrajna területi szuverenitása mellett, s álláspontja immár több mint egy éve egyértelműen, hangosan is kimondva változatlan: a diplomáciai rendezés és az igazságos béke pártján áll.
Magyarországon egyhangú politikai döntés van azt illetően, hogy az ország addig folytatja a humanitárius segítségnyújtást, amíg szükség lesz rá, folytatódnak a háború elől menekülteket, valamint a magyar közösségeket és intézményeket támogató programok és ukrajnai újjáépítési projektek – tette hozzá Bacskai József.
Ki vagyok én? Melyik néphez tartozom? Kik voltak őseink? Mivel gazdagították Európa kultúráját? Honnan érkeztünk és milyen kulturális értékekkel bírunk? Ezek a kérdések előbb-utóbb mindenkiben megfogalmazódnak, és sokan megpróbálják megtalálni a válaszokat is – mutatott rá beszédében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. „Büszkén beszélhetünk múltunkról, örökségünkről: a táltos kultúrától a kereszténységig, az államalapítástól az Európát védő harcokig, a számtalan szabadságharcunkig, s találmányainkról, felfedezéseinkről, melyek gazdagították az emberiséget” – mondta.
„Itt, Tiszacsomán szívmelengető érzés a nemzeti örökségről és összetartozásról beszélni. Itt, Árpád vezér és Szent István király szobra mellett elsősorban azt akarhatjuk, hogy legyünk jó magyarok, akik itt új erőre kapunk, hiszen a földünk alatt ősi magyarok nyugszanak, akik fennmaradtak utódaikban – bennünk” – szögezte le Sin József, majd Mikes Kelemen gondolatait idézve a megjelentekhez így szólt: „Ne feledjük: »Vagyunk, akik voltunk, s leszünk, akik vagyunk«”.
„Az az Isten, aki az ő választott népét óvta és vezette, óvjon és vezessen bennünket is, a mi népünket is” – kérte Isten áldását a megemlékezésre és az egybegyűltekre a köszöntőket követően Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke.
A rendezvényen szót kért Bakancsos László helyi lakos, a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje is.
A kulturális műsor keretében elsőként a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport mutatott be rábaközi és szatmári táncokat, majd elhangzott Babits Mihály Áldás a magyarra című verse Jancsik Félix előadásában. Ezután a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja a magyar identitásról, megőrzésének fontosságáról énekelt, s végül Ábrány Bence elszavalta Juhász Gyula Trianon című versét.
A rendezvény végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló emlékműnél, valamint Árpád vezér és Szent István király szobrának talapzatánál.
Ljudmila Szirko, az Ivano-Frankivszki Megyei Adminisztráció helyettes vezetője is részt vett az „Ukrán–magyar együttműködés az belföldi menekültek támogatása érdekében” című nemzetközi „kerekasztal” tematikus ülésén.
Az eseményre Ivano-Frankivszkban került sor, amelyen részt vett Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Gerevich János, az Ökumenikus Segélyszervezet ukrajnai kirendeltségének vezetője, Leszja Aronec, az Etalon Polgári Központ civil szervezet elnöke, Vaszil Visivanjuk, Magyarország ivano-frankivszki tiszteletbeli konzulja, és az Ivano-Frankivszk megye kistérségeinek képviselői.
„Több mint 150 000 belső menekült, több mint 40 000 gyermek, 18 000 nyugdíjas és több mint 4 000 fogyatékkal élő személy érkezett az ivano-frankivszki régióba. Ezen személyek ellátására az állami, a megyei és a kistérségek költségvetéseiből utalunk ki forrásokat. Ez azonban nem elegendő, ezért nemzetközi állami szervezeteket is bevonunk, hogy közösen végezzük ezt a munkát” – jegyezte meg Ljudmila Szirko.
Bacskai József felszólalásában kiemelte, folyamatosan tájékoztatták az Ivano-Frankivszki régióbeli, megoldandó problémás kérdésekről. A magyar emberek együtt éreznek az ukrajnai katonai eseményekkel, és a szükséges maximális segítséget nyújtják minden ukrán állampolgárnak, többek között azzal, hogy Magyarországon fogadják őket. Együttműködtek a sürgősségi szolgálatokkal is, megszervezték az ukrán egészségügyi intézmények egészségügyi felszerelésekkel való biztosítását a Covid-19 világjárvány idején, valamint részt vállalnak az infrastrukturális létesítmények helyreállításában. Támogatást nyújtottak az ukrán hadseregben szolgáló katonák gyermekeinek üdültetésében, rehabilitációjában, a sebesültek gyógykezelésében.
A találkozón szó esett a Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat munkájáról is. Bemutatták a „Vészhelyzeti reagálás az ACE ARREAL UKR 221 Ivano-Frankivszk régióban a belföldi menekültek életének megmentése érdekében” elnevezésű projekt tevékenységét.
Szóba került a végrehajtó hatóságok, a nemzetközi szervezetek az önkormányzatokkal való együttműködésének kérdése, a belföldi áttelepültek szociális támogatása, mint pozitív tényező a családok pszichés terheinek csökkentésében.
„A mai „kerekasztal beszélgetés” során felvázoltuk az együttműködés lehetőségeit a régiónkban élő menekültek nyújtandó sürgősségi és humanitárius támogatás terén, új projektek megvalósítását, valamint menedékház megnyitásának kérdéseit Kraszillyja településen – jegyezte meg Ljudmila Szirko. – A Magyar Ökumenikus Segélyszolgálat együttműködik velünk a humanitárius segítségnyújtásban, a menekültek foglalkoztatásában, valamint pszichoszociális foglalkozásokat tart. Nagyon örülök ennek a hatékony munkának” – tájékoztatott az Ivano-Frankivszki Megyei Katonai Adminisztráció.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusának közreműködésével két korszerű asztali számítógépet és két laptopot kapott a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége. Az eszközöket Bacskai József, főkonzul adta át, aki elmondta: egy korábbi látogatás során azt tapasztalták, hogy a szövetség irodájának számítógép-parkja rég elavult. Ezért döntöttek a támogatásról. Szarvas Gábor, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy irodájukban sokrétű tevékenység folyik. Munkájukat nagyban megkönnyítik majd ezek a számítógépek. Az említett magyarországi szervezetek jóvoltából a lembergi magyarok mellett a szolyvai magyar iskola és a Hmelnickiji Magyarok Szent István Egyesülete is kap korszerű számítógépeket.
Go-Ahead’s purple buses that once shuttled passengers between @LDNLutonAirport and the nearby railway station have arrived in Eastern Ukraine after being donated to a charity supporting the Ukrainian war effort.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyarok Kenyere Alapítvány két korszerű asztali számítógéppel és két laptoppal támogatta a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségét. Bacskai József ungvári magyar főkonzul április 12-én adta át az eszközöket Szarvas Gábornak, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége elnökének, és kiemelte, hogy több ukrajnai szervezet is kap számítógépeket a kezdeményezés keretében.
Szarvas Gábor elmondta, hogy irodájuk felújítása után szükségessé vált a számítógépek cseréje is, hisz már harmincéves eszközöket használnak. Az irodában működik a vasárnapi iskolájuk, ahol magyar kötődésű gyermekek és felnőttek egyaránt tanulnak magyarul. A tananyagnak a mai kor igényeinek megfelelő előkészítéséhez és oktatásához is szükség volt a korszerű eszközökre, valamint a szövetség más jellegű tevékenységének megkönnyítése miatt is.
Bacskai József főkonzultól megtudtuk, hogy néhány hónappal ezelőtt meglátogatták a lembergi magyarokat a székházukban, irodájukban, amit az elmúlt évben áldozatos munkával felújítottak. Ott látták, hogy ősrégi eszközök, monokróm monitorok vannak, amit ideje lenne már lecserélni, hisz a gyerekek azoknál a monitoroknál tanulják a magyar nyelvet a vasárnapi iskolában. A főkonzul ezt elmondta Jakab Istvánnak, a Magyar Országgyűlés alelnökének, a MAGOSZ elnökének, akinek kezdeményezésére, az említett szervezetek jóvoltából a lembergi magyarok mellett a szolyvai magyar iskola és a Hmelnickiji Magyarok Szent István Egyesülete is kap körszerű számítógépeket.
Go-Ahead’s purple buses that once shuttled passengers between @LDNLutonAirport and the nearby railway station have arrived in Eastern Ukraine after being donated to a charity supporting the Ukrainian war effort.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusán március 14-én a forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából kiállításmegnyitóval egybekötött ünnepi megemlékezést szerveztek.
Az egybegyűlteket Albertné Simon Edina konzul asszony köszöntötte, majd a Himnusz közös éneklését követően Bacskai József főkonzul mondott köszöntőt március 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából.
– Ma március 15-re emlékezünk, a szabadságot ünnepeljük, a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóját, azt a napot, amikor a szabadságra, függetlenségre vágyó magyar nép megmutatta erejét. Megemlékezünk és ünnepeljük a forradalom és szabadságharc hőseit, az ő tetteiket, felidézzük az emléküket, őrizzük örökségüket, s összegezzük a történelem máig tartó tanulságait.
1848 fordulópont a magyar nemzet sorsában, határkő a birodalmi elnyomás és a szabad nemzeti, független, önálló nemzeti jövő között, szakítás az elnyomással, és cselekvés azért, hogy a magyar szabadság ne csak álom maradjon, hanem valósággá váljék. A szabadság feltételezi a testvériséget, az összetartozást, mert az emberek csak együtt lehetnek szabadok. A közösségek csak együtt élhetnek szabadon, együtt, és nem egymás ellenében – hangsúlyozta a diplomata.
Elhangzott, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az országban azóta is háború dúl, ami nem egyszerűen rányomja a bélyegét, de meghatározza az ünnepeket is.
– Az egyik oldalon ott vannak azok, akik az érvek és a meggyőzés helyett a fegyvereket választották, a másik oldalon ott állnak azok az ukrán polgárok, akik a szabadságot, az egyén és a közösség szabadságát választották, s ezért vállalják akár a halált is. Vállalják a harcot, a küzdelmet, mert hisznek abban az általuk vallott örök magyar igazságban, hogy egyetlen népnek sem szabhatja meg senki, egy másik nép legfőképp, hogy milyen életformát válasszon, milyen utat kövessen – emelte ki Bacskai József.
Beszédében úgyszintén elhangzott, hogy a háború elől százezrek kerestek menedéket Magyarországon s szerte a világon.
– Keresik a reményt, a kiutat, s mentik az életüket, nők és gyerekek, szegények és gazdagok, együtt menekülnek és hisznek abban, hogy előbb vagy utóbb visszatérhetnek a békés szülőföldjükre. Amikor béke van, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a történelemkönyvekből ismert háború nem térhet vissza. Ilyenkor döbbenünk rá, hogy a szabadság, az önállóság mennyire törékeny dolgok. Ilyenkor látjuk és érezzük, hogy a szabadságért mint eszméért nemcsak állandóan meg kell harcolni, de azt meg kell óvni, őrizni – fogalmazott a főkonzul, és kitért arra is, hogy a nemzeti ünnep kapcsán Petőfi Sándorra is emlékezünk, a magyar nemzet költőjére, a forradalmárra, a nemzeti hősre, akinek idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját.
– Ő számunkra azt jelenti, amit Ukrajnának Tarasz Sevcsenko, hiszen minden nemzetnek van nagy költője. Petőfi és Sevcsenko pedig összeköti a magyar és az ukrán népet, s összekapcsolja azokat az érzéseket, melyek bennünk ilyenkor megfogalmazódnak.
Hajtsunk fejet hőseink előtt, emlékezzünk rájuk, tetteikből merítsünk erőt, és kövessük céltudatos összefogásukat, amelyre ma is oly nagy szükség van – zárta ünnepi gondolatait Bacskai József.
A magyar Országgyűlés Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Petőfi-emlékévet hirdetett a 2022/23-as évre. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa Balla Pál festőművésznek a témához kapcsolódó alkotásaiból összeállított tárlattal emlékezik a nemzet költőjére.
Fuchs Andrea, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének alapító tagja és titkára méltatta Balla Pál (1930–2008) festőművészt, aki egykoron rajztanára is volt.
– Jó ötlet volt, hogy ezeket a festményeket a főkonzulátusnak ajándékozta, mert az alkotásokat látva rá is, Petőfire is, március 15-re is és a szabadságharcra is gondolunk, s így egyben kerek a történet. Képeiben minden benne van: kárpátaljai, klasszikus, magyar érzelmű, kidolgozott – mondta többek között.
Balla Pál a monumentális és a táblaképfestészet műfajában alkotott. 1945–50-ben az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában folytatott tanulmányokat, ahol Erdélyi Béla, Boksay József, Manajló Fedor, Koczka András voltak a mesterei. 1955–56-ban elvégezte a Lembergi Iparművészeti Főiskolát. 1958-tól az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola tanára, 1968-tól az Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetség tagja, 1976–80 között az Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetség kárpátaljai szervezetének elnöke. 1970–80 között a kárpátaljai és kassai művésztelepeken alkotott; kezdeményezte a Péterfalvai Képtár létrehozását. 2005-től a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének örökös elnöke, nevéhez fűződik a Tiszaháti Alkotótábor (Péterfalva) létrehozása is. 1946-tól vett részt csoportos és egyéni kiállításokon.
A rendezvényt az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola diákjainak tematikus műsora színesítette.
Az ünnepség zárásaként felcsendülő Szózat sorait – „A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell” – az aznap harmadik alkalommal megszólaló sziréna hangja törte meg, könnyeket csalva egyesek szemébe.
2022 februárja… ezek a felvételek a háború kitörése előtt két héttel készültek. A TV21 munkatársai pontosan egy évvel ezelőtt jártak a Nyugat-Ukrajna kulturális fővárosaként is emlegetett Lemberg városában. Akkor a Kárpátaljai Hazajáró Egylettel fedezték fel az egykori kereskedőváros történelmi és magyar vonatkozású emlékhelyeit. A város szemmel láthatóan a hideg időjárás ellenére is élt, hiszen turisták százai érkeztek oda nap, mint nap, hogy az óváros utcái rabul ejtsék őket, vagy kipróbálják a sör és kávé különlegességeket. Lemberg macskaköves utcáin sétálgatva akkor még senki sem gondolta volna, hogy néhány nap múlva mindenki élete gyökeresen változik meg. Idén februárban azonban a leglátogatottabb helyen, a piactéren is alig néhány helyi lakos járkál, nincsenek utcai árusok és az éttermekből sem hangzik ki a csalogató zene. Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja azonban nem turistaként, hanem régi barátként érkezett a történelmi városba. „Megtisztelő lenne, ha a jövőben is együtt dolgozhatnánk” – áll a köszöntő levélben, melyet Szijjártó Péter, Külgazdasági és külügyminiszter küldött Szarvas Péternek, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnökének születésnapja alkalmából. A belváros szívében található, az 1989-ben alapított szövetség székházában járunk. A múlt század 50-60-es éveiben sok kárpátaljai magyar került a városba, miután Magyarországra és Nyugatra nem mehettek tanulni, ezért itt keresték a boldogulást. A magyar szövetség végül ilyen baráti társaságból alakult civil szervezetté. Szarvas Gábor, aki főállású építész és egyetemi oktató is, 2003 óta vezeti a szövetséget. Fő feladatának a magyar kultúra megismertetését, népszerűsítését tekinti. A rendezvényeik, az általuk szervezett kiállítások, hangversenyek nagyon népszerűek, szép számú közönséget vonzottak. A háború kirobbanását követően egy időre azonban teljesen felfüggesztették a szövetség tevékenységét is, és inkább a menekültek megsegítésére koncentráltak. Lemberget 2022. március 18-án érte először támadás, amikor 4 rakéta csapódott be a repülőgép javító üzembe. Szerencsére emberi áldozata nem volt a támadásnak, és az azt követőknek sem. A lembergi magyarok mégis akkor érezték meg először, hogy a veszély közel van. A szövetség igyekezett mindig olyan kulturális élményt nyújtani, melyben nem csupán a magyarok, de az ukránok is kedvüket lelik. Korábban volt Liszt Ferenc zenei fesztivál a városban, de nagy sikerrel mutatkozott be a Honvéd Táncegyüttes, a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Állami Népi Együttes és a Budapesti Operettszínház is. Kiállításaikon és előadásaikon pedig Lába Marianna, a szervezet zeneművészeti tagja és a Lembergi Filharmónia szólóénekese ad rendszeresen koncertet. A háború miatt ezek a színes programok egy időre leálltak, azonban a szervezet szárnyai alatt működő vasárnapi iskolában továbbra is folytak az órák , hiszen a közösség számára fontos, hogy a magyar nyelv ápolása ne merüljön feledésbe. Szarvas Gábor és a szervezet közeli barátságot ápol Larisza Malehhel, Magyarország Lembergi tiszteletbeli konzul asszonyával, és szinte minden programjukat együtt szervezik meg. Az immár egy éve zajló háború következtében nagyon sokan hagyták el Ukrajnát. A népesség csökkenés igazi jeleit talán leginkább a lembergi magyar szövetséghez hasonló szervezetek érzik meg. Az utóbbi két évtizedben az alapító tagok közül mintegy harmincan költöztek át Magyarországra, most pedig ismét búcsúzni kellett néhány távozó családtól. Mindezek ellenére Szarvas Gábor és a maroknyi ottani magyarság minden erejével azon dolgozik, hogy továbbra is az az érdekes színfolt maradjon Lemberg életében, akikre a helyiek mindig elismerően tekintettek és tekintenek a későbbiek során is.
13 ezer adag gyermekoltóanyag érkezett Magyarországról Ukrajnába. Magyarország Kormánya ‒ hogy pótolja a korosztályos védőoltásokat Kárpátalján és javítsa a gyermekek átoltottságát ‒ az 5 éves immunizációs program keretében a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatással, valamint a Vöröskereszt megyei szervezetével együttműködve 2017 és 2021 között több mint 500 millió forint értékben adományozott vakcinát Ukrajnának.
Ez alkalommal 8 ezer adag Pentaxim (diftéria, pertusszisz, tetanusz, poliomyelitis és haemophilus) és 5 ezer adag M-M-RvaxPRO (mumpsz, morbilli, rubeola) vakcinát hoztak Kárpátaljára, aminek az összértéke 76 620 000 forint (Pentaxim – 66 620 400 Ft, az M-M-RvaxPRO – 10 000 000 Ft) értékben.
Az átadásra február 2-án délután került sor Ungváron, a megyei Köjál udvarán Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviselői, a megyei vezetés és az illetékes szakemberek részvételével.
– Magyarország immár egy éve folyamatosan segítséget nyújt jószomszédként Ukrajnának. Mi folyamatosan segítünk a bajba jutott Ukrajnának. Ezt tettük 5 éven át a vakcinák átadásával is. A gyermekek számára 2022-ig több mint 600 millió forint értékben biztosítottunk különböző vakcinákat. A mai napon folytatva ezt a tevékenységet az Ukrajnának való segítségnyújtás egy újabb állomásához érkeztünk – emelte ki Bacskai József főkonzul, és az előzményeket illetően elmondta: a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciója képviselőinek kérésére, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatallal és az egészségügyi szakemberekkel egyeztetve Magyarország 8 ezer adag Pentaxim és 5 ezer adag M-M-RvaxPRO oltóanyagot adományozott Kárpátaljának.
– Magyarországon a konkrét kérést személyesen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke továbbította a magyar kormányhoz, s ezt követően kormányzati döntés született arról, hogy ez a prevenciós gyógyszer ide kerüljön a mai napon Kárpátaljára, segítve az itteni gyerekek egészségét. Amikor Kárpátaljának segítünk, akkor Ukrajnának segítünk! Ezt munkát természetesen a jövőben is folytatni kívánjuk. Ukrajna, az ukrán barátaink mindig számíthatnak a magyar nép segítségére – hangsúlyozta a diplomata.
Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal első elnökhelyettese kiemelte, hogy 2017 óta Magyarország már több mint 100 ezer adag oltóanyagot adott át Kárpátaljának.
– A háború idején, 2022-ben mindenkihez fordultunk segítségért, mert nem lehetett tudni, hogy a vakcinaszállítók képesek lesznek-e a szállítást megoldani. Szétküldtük a kéréseket, sokan reagáltak rá, köztük Magyarország is. Ez rendkívül fontos, mert a szülőknek így van választási lehetősége, milyen oltóanyaggal oltassák be a gyereket.
Elmondása szerint az orvosok a háborús körülmények között és tartós áramszünet esetén is folytatják az immunizálást a térségben. Nemcsak a kárpátaljaiak, hanem a belső menekültek is kaphatnak védőoltást Kárpátalján.
– Hálásak vagyunk partnereinknek a támogatásért és az együttműködésért. A megfelelő oltási lefedettség kérdése a megye vezetésének folyamatos ellenőrzése alatt áll, és kiemelt szerepet játszik Ukrajna közegészségügyi rendszerének fejlesztésében – mondta Miroszlav Bileckij.
Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője megerősítette:
– Örvendetes látni, hogy Magyarország ismételten segít Ukrajnának. Mi, képviselők folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet és a jövőben is maximálisan hozzájárulunk ahhoz, hogy ez folytatódjon az elkövetkező években is.
Biró Erzsébet, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője és a megyei gyermekkórház ügyvezető igazgatója elmondta:
– Az állami programok keretében az Ukrán Egészségügyi Minisztérium biztosítja a szükséges oltóanyagokat, de mivel a szülők az európai gyártmányú, kombinált oltóanyagokat részesítik előnyben, nagyon örülünk, hogy ilyen vakcinát kaptunk, mivel így egy injekcióval egyszerre 5 gyermekbetegség ellen lesz védett a gyermek. Ezért rendkívül értékes számunkra Magyarország felajánlása – emelte ki dr. Biró Erzsébet.
Úgyszintén elmondta, hogy az oltás az egyetlen módszer megóvni a gyereket a fertőző betegségektől, mert vakcinálás hiányában nem egyszerűen megbetegednek, hanem komoly következményekkel is járhat a fertőzés. A kollektív immunitás eléréséhez a lakosság 96–98 százalékos átoltottságára van szükség. Sajnos Kárpátalján nem túl magas az oltakozási kedv. Nálunk átlagosan 76 százalékos a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekbénulás elleni oltottság, körülbelül ilyen százalékú a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni is. A polgárok nem értik, hogy ezt emelni kell.
– Reméljük, hogy a megyei közigazgatás, az egészségügyi főosztály és a magyar kormány erőfeszítéseinek köszönhetően javulni fog a statisztika, sikerül emelnünk a lakosság immunitásának szintjét, mert a szülőknek nagyobb a bizalma a kombinált vakcinák iránt – jegyezte meg dr. Biró Erzsébet.
Anatolij Psenicsnij, a megyei egészségügyi főosztály vezetője reményét fejezte ki, hogy mivel Ukrajna európai állam, ezért egyre többen megértik az oltás fontosságát.
– Tavaly a háború miatt tartottunk attól, hogy akadozni fognak a beszállítások, ezért kértünk segítséget. Egy részét megkaptuk akkor, a mostani szállítmány a második része annak. Hálásak vagyunk magyar szomszédainknak a vakcinákért.
A Pentaxim és M-M-RvaxPRO, fertőző betegségek elleni vakcinákat a megyei infektológiai kórház kapta, majd Kárpátalja egészségügyi intézményei között arányosan osztják el a gyermekek, illetve a megyében élő belső menekültek számától függően, s azokkal ingyen, nemzetiségtől függetlenül oltják be a gyerekeket.
Pásztor Ferenc egykori lelkipásztorról, aki a II. világháború utáni években hitéért üldöztetést, majd vértanúhalált szenvedett Szibériában. Októberben A Beregszászi Római Katolikus Egyházközség minden év októberében megemlékezik egykori lelkipásztoráról.
A beregszászi római katolikus templomban a vasárnapi szentmise keretében emlékeztek meg egykori plébánosukról, Pásztor Ferenc pápai prelátusról, püspöki helynökről, főesperesről, akit a szovjet hatóságok 1949-ben elhurcoltak Szibériába és 1951-ben mártírhalált halt egy szovjet munkatáborban. Az egyházközség azóta is őrzi emlékét. Két emléktáblát is avattak a tiszteletére, kollégiumot, közösségi házat és alapítványt is neveztek el róla, szobrot állítottak neki, valamint megalapították a Pásztor Ferenc-díjat, amelyet olyan személynek ítélnek, aki áldozatos munkát, szolgálatot vállalt az egyházközségért.
„Pásztor Ferenc meghatározó személyisége egyházközségünknek, hiszen hasonlóan nehéz időkben élt és tevékenykedett, mint a mai idők” – fogalmazott Molnár János beregszászi plébános, aki emellett kiemelte: „Pásztor Ferencnek azért fontos az élete, az alakja, a példája és bátorsága, mert a legnehezebb időkben a legdrágábbat, az életét adta Krisztusért és az egyházért, s ezzel adta bizonyságát a hűségének és a szívében lakozó hitnek.”
“Pásztor Ferenc a maga idejében megvallotta Krisztust az emberek előtt, megvallotta a hatóságok előtt, szenvedett, meghalt értünk, éppen ezért nekünk kötelességünk erre emlékezni, kötelességünk ezért őt tisztelni, bátorságot meríteni az ő életéből és példájából” – mondta az atya.
A szentmise után, melyet Molnár János püspöki helynök celebrált, ünnepi keretek között adták át a Pásztor Ferenc-díjat, melyet minden évben olyan személyeknek ítélnek oda, akik áldozatos szívvel, odaadással tevékenykedtek és tevékenykednek az egyházközség virágzásáért, közösségének megmaradásáért. A díjat idén Bacskai József ungvári magyar főkonzul kapta.
„A főkonzul úr három éven át vezette Magyarország Beregszászi Konzulátusát, majd öt éven át az ungvári főkonzulátust. Ez idő alatt a kárpátaljai közélet meghatározó és megbecsült szereplőjévé vált. Bacskai József Kárpátaljára érkezése óta figyelemmel kíséri egyházközségünk fejlődését, rendszeresen tesz megtisztelő látogatást rendezvényeinkre, egyházközségünk képviselői is számos éven át fordulhattak hozzá bizalommal. 2014-ben már javában terveztük a templomunk, és az azt körülvevő terület rendbetételét és parkosítását. Még ebben az évben az ungvári főkonzulátus támogatásával, és személyesen a főkonzul Úr biztatására belekezdtünk a Beregszászi római katolikus plébániatemplomot körülvevő park éjszakai világítása, térfigyelő kamerák beszerelése című projektünkbe, melynek eredményeként a templomunk és környéke világítást kapott, valamint kiépülhetett a 16 kamerából álló megfigyelőrendszer a közösség által használt területeken. Továbbá támogatásával sikerült felújítani a főút felől a templomot körülvevő, mintegy 120 méter hosszú régi kovácsoltvas kerítést, valamint két új bejárati kaput készíteni. Minden alkalommal közreműködött az ingatlanok, többek között a Pásztor Ferenc Ház fejlesztési projektjeiben, a felújítás anyagi támogatásának előteremtésében. A ne csak halat adj, hanem horgászni is tanítsd meg az éhezőt szellemében az anyagi támogatás biztosításán túl bölcs tanácsaival látott el bennünket a felújítások és a területrendezést illetően. Ezek után biztosak vagyunk abban, hogy a továbbiakban is figyelemmel kíséri egyházközségünk életét, és továbbra is számíthatunk rá. Bacskai József a szívünkhöz nőtt, közvetlen és barátságos, nyitott, segítőkész, jóindulatú embernek ismertük meg. Itt az ideje, hogy méltóképpen megköszönjük az értünk tett eddigi és jövőbeni erőfeszítéseit. Örömmel nyújtjuk át főkonzul úrnak a Pásztor Ferenc-díjat, amely által egyházközségünk tiszteletbeli tagjává is fogadjuk” – hangzott el Bacskai József laudációja, melyet Bárdos István olvasott fel.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a beregszászi egyházközösségnek a választása, a mártírhalált halt Pásztor Ferenc-díj átadása kapcsán rám esett” – fogalmazott a főkonzul úr, valamint kiemelte: „Az egyházi intézet támogatása különösen fontos ilyen nehéz időszakban, mikor egy országban háború dúl, hiszen a közösségeknek támogatást, lelki vigaszt kell nyújtani, ami lehetővé teszi számukra, hogy megmaradjanak, hitüket gyakorolják, a közösséget összefogják.”
Az esemény zárásaként a résztvevők megkoszorúzták Pásztor Ferenc atya emléktábláját, amely a róla elnevezett ház falán található.