Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által meghirdetett Keleti Partnerség Programnak köszönhetően megújult a Bótrágyi Általános Iskola főépülete.
A Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány által koordinált projekt révén az egykori kastély épületében felújították a csatornahálózatot és a padlózatot, valamint a falak és a mennyezet új burkolatot kapott.
Az iskola nem először részesül támogatásban, korábban ugyancsak a Keleti Partnerség programnak köszönhetően a tetőszerkezetet sikerült felújítani.
A Program a jövőbe is folytatódni fog és hamarosan megkezdik a további intézmények helyreállítását is, szintén anyaországi támogatással.
Bótrágyon a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány ( KMF JA) szeptember 22-én adta át az általános iskola és családorvosi rendelő a felújított épületét.
A Bótrágyi Általános Iskola felújítása Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által támogatott „Keleti partnerség Ukrajna 2019 – fejlesztési együttműködés Kárpátalján” című projekt keretében valósult meg, míg a családorvosi rendelő épületét a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával a „Kárpátaljai magyar családorvosi rendelők felújításának támogatása” elnevezésű projekt keretében újították fel. A renoválás kiterjedt az épületrészek nyílászáróinak cseréjére, a padlócserére, a belső felújításra, a falak javítására, festésére, az iskola tetőszerkezetének felújítására, az elektromos hálózat cseréjére, valamint a vizesblokkok felújítására és felszerelésére mindkét intézményben.
A Bótrágyi Általános Iskola átadóján ifj. Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára köszöntötte a megjelent vendégeket, valamint elmondta, ezek a felújítások kiemelt fontosságúak, hiszen így a kárpátaljai magyar diákok és pedagógusok is európai színvonalú körülmények között folytathatják tanulmányaikat, munkájukat.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul úr ünnepi beszédében kiemelte, hogy az anyaország szívén viseli az egész Kárpát-medence magyarok által lakott vidékeinek sorsát. Előtérbe helyezve a fiatalok oktatásának, nevelésének korszerűsítését.
Brenzovics László, a KMKSZ és a KMF JA elnöke elmondta, hogy a szóban forgó programok keretében már több mint száz intézmény került felújításra Kárpátalja-szerte. Az elnök úr köszönetét fejezte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy már évek óta támogatják a programot, melynek segítségével a kárpátaljai magyarság fenn tud maradni szülőföldjén, és megfelelő színvonalat tud biztosítani az intézményei számára.
Balogh Erzsébet, a Bótrágyi Általános Iskola igazgatónője háláját fejezte ki a felújításokért, emellett hangsúlyozta, örvendetes dolog számára, hogy a fiatalok színvonalas intézményben tanulhatnak, a pedagógusok pedig igényes környezetben nevelhetik a felnövekvő generációt.
Az iskola ünnepélyes átadóját az intézmény diákjainak színes kulturális programja kísérte.
A Bótrágyi Családorvosi Rendelő átadóján Szilágyi Mátyás főkonzul úr beszédében elmondta: „Az egészségügy, valamint az egészségügyben dolgozók állhatatos munkája nélkül nehezen tudnánk boldogulni, főleg ezekben a koronavírus-járvány által tépázott időkben. Egészség nélkül az ember nem lehet boldog. Így a családorvosi rendelő felújítása elsődleges fontosságú mindannyiunk számára.”
Az Ukrajnában bevezetett új egészségügyi reform következtében a családorvosi rendelőkre még nagyobb felelősség hárul, épp ezért a rendelőintézetek korszerűsítése és megfelelő felszereltségének biztosítása mindannyiunk közös érdeke, ami a magyar kormány támogatásával folyamatosan meg is valósul – mondta beszédében Brenzovics László.
Kovács Györgyi, a Bótrágyi Családorvosi Rendelő vezetője köszönetét fejezte ki az újonnan átadott intézményért, valamint reményeit fejezte ki, hogy a továbbiakban még gördülékenyebb munkát tudnak majd folytatni, és megőrzik egészségünket.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke hetilapunknak elmondta, hogy az egészségvédelem rendkívül fontos az emberek életében, az utóbbi években mégis azt tapasztalhattuk Kárpátalján, hogy egyre csak romlott az egészségügyi intézményeink állapota. Ahhoz, hogy méltó körülmények között fogadhassák a pácienseket, a KMKSZ néhány éve úgy határozott, hogy az anyaország támogatásával felújítja ezeket, valamint korszerűsíti az intézmények felszereltségét. Ennek eredményeként csak az elmúlt egy évben több mint tíz nagy egészségügyi intézményt újítottak fel sikeresen.
Idén 63 kisiskolással kezdte meg a tanévet a Técsői Hollósy Simon Magyar Tannyelvű Középiskola. Az iskola igazgatója, Pávlik Tünde szerint az intézmény egyre népszerűbb a helyi magyarok és vegyes családok körében.
– Az idei tanévet 63 elsős diákkal kezdtük meg, így két osztályt tudtunk nyitni, ám tanterem szűkében vagyunk. Jelenleg a diákok fele magyar családból származik, a többiek pedig ukrán vagy vegyes családokból. Iskolánkban 422 diák tanul, a legnagyobb problémát az intézmény működésében az étkeztetés jelenti, mivel nincs saját étkezdénk – közösen használjuk a helyiséget a református líceummal –, így a karanténintézkedéseket betartva egyre nehezebben tudjuk megoldani, hogy mindenkit étkeztetni tudjunk.
– Sikeresen megkezdték a tanévet, és az intézmény minden tagja átesett a megfelelő teszten is.
– A polgármester jóvoltából az intézmény minden munkatársán elvégezték a koronavírustesztet. Hála Istennek, mindenki egészséges, így megkezdhettük a tanévet. További nehézség számunkra, hogy csak egy bejáratot tudunk használni az intézményben, de igyekszünk ezt is valahogy orvosolni.
– Az utóbbi években egyre népszerűbb a magyar iskola. Minek köszönhető ez?
– Tapasztalatom szerint a főiskola felnőttképzése által indított magyar tanfolyamok is hatással voltak a szülőkre, hiszen akik beiratkoztak, azok rájöttek, hogy gyermekkorban célszerűbb elkezdeni nyelvet tanulni. Ezenfelül az iskolánk elég népszerű a városban, hiszen mindenünk megvan ahhoz, hogy jó oktatásban részesüljenek a gyerekek. A legnehezebb általában az alsósoknak, mert a gyerekek egy része nem beszél magyarul, de az alsó osztály végére már megtanulnak.
– Sajnos az oktatási „helyzet” továbbra is bizonytalan egy esetleges karantén miatt, így, gondolom, mindenre fel kell készülni. Önök, hogyan készülnek rá?
– Kopasz Béla kollégám részt vett egy ötnapos tanfolyamon, melyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezett az online oktatás keretében Beregszászban. Elvégezte a képzők képzőjét, miután a kollégák között megtartotta a gyakorlati felkészítő foglalkozásokat. Bevallom, magam is részt vettem a gyakorlati oktatáson, és el kell mondjam, hatalmas segítséget jelentett számunkra. A képzésnek köszönhetően a kollektíva felkészült az online oktatásra is.
– Van-e különbség az online és a gyakorlati tananyag között?
– A tananyag között igazából nagy eltérés nincs. A nagyobb problémát az jelenti, hogy nem látjuk a gyerekek szemét, ebből adódóan a digitális világban sokszor nem érzékelhető, hogy a gyerek megértette-e az anyagot, lehet-e tovább haladni vagy sem. Illetve problémát jelent az online oktatásban az is, hogy vannak hátrányos helyzetű gyerekek, akiknek nincs meg a megfelelő eszközük az ilyen oktatás kivitelezéséhez. Ebből adódóan az élő órákat semmi nem tudja felváltani, helyettesíteni.
– Hogyan látja, az iskolát befejező diákok között mennyire divat a külföldi továbbtanulás?
– A diákjaink fele sajnos elmegy. Azonban ami nálunk a legnagyobb problémát jelenti, az az, hogy a diákjaink jelentős része a református líceumot választja, ebből adódóan az idén nem volt például tizenegyedik osztályunk. Nem egyszerű a helyzetünk.
– Milyen eredményeket ért el igazgatói tevékenysége idején?
– Két éve vagyok az intézmény igazgatója, ez idő alatt a városháza segítségével sikerült a mellékhelyiségeket, valamint több termet is rendbe hozni. A KMKSZ elnökétől, Brenzovics Lászlótól ígéretet kaptunk, hogy a szervezet segít az étkezde- és a teremhiány problémájának megoldásában, mivel a teremhiány miatt nem is lenne nagyobb kapacitásunk több diákot fogadni. Az ukrán iskolában 72 diák kezdi az első osztályt, nálunk 63. Szerintem ez nagyon jó arány, így indokolt a terembővítés igénye.
– Milyen szakköri foglalkozásokra van lehetőség az iskolában?
– Iskolánkban lehetőség van magyar néptáncot tanulni. Nemrégiben például Kristofóri Gyöngyi pedagógusunk vezetésével a Nereszen Néptáncegyüttes megnyerte a „Szól a fülemüle!” – VI. Kárpátaljai Népzenei és Néptánc Tehetségkutatót. Ezenkívül asztalitenisz-szakkörünk van, a diákjaink itt is dobogós helyezéseket érnek el járási versenyeken. Bízunk abban, hogy a koronavírus-járvány ellenére is tovább működhetnek a sport- és táncfoglalkozások.
Bakosban eddig csupán a két egyházközösség alkalmain, továbbiakban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által működtetett vasárnapi iskolákban tanulhattak magyarul a gyerekek. Most azonban a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújították és kibővítették a P. Frangepán Katalin nevét viselő oktatási intézményt a településen. A teljes beruházás összértéke 6 995 400 hrivnya. Ezentúl a felújításra került épület szolgál az elemi iskola otthonául, míg az alaplétesítmény kibővített blokkját az ovisok birtokolják.
Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szili Katalin miniszterelnöki megbízott asszony szavait, melyek szerint az újonnan nyílt elemi iskola-óvoda szimbolikus értékű, hisz a kárpátaljai magyarok megmaradását hirdeti.
„Régóta várunk erre a napra” – kezdte ünnepi köszöntőjét Orosz Ildikó. „A sok próbálkozás és törekvés végre meghozta az eredményt” – folytatta, majd büszkén szólt a két kis elsőshöz, akik történelmet írtak, hisz ők ketten az újonnan induló elemi iskola első két diákjai. Továbbá külön köszönetét fejezte ki a bátor családoknak, akik a vadonatúj intézményt választották, illetve a polgármesternek, aki támogatta a kezdeményezést.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ünnepi szavaiban elmondta, hogy a kárpátaljai magyarságban 100 év után is megvan az az erő, amely a magyar nyelven tanulni akarást életben tartja. Ezt követően köszönetét fejezte ki Magyarország Kormányának, Szanyi János alapszervezeti elnöknek, s végezetül Bessenyei György szavaival zárta ünnepi köszöntőjét: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, idegenen sohasem.”
A falu polgármestere, Ruscsák Vaszil is köszönettel fordult a jelenlévők, és minden egyéb támogató iránt, amiért egy ilyen színvonalas intézménnyel bővülhetett a község.
Szanyi János alapszervezeti elnök beszédében felhívta a figyelmet a közös munka, az egymás iránti tisztelet és az összetartozás fontosságára.
Orosz Zsolt református lelkész a Példabeszédek könyve 22. részének 6. verséből olvasta Isten igéjét, majd azt kívánta, hogy az oktatás mellett a krisztusi értékekre való nevelés is helyet kapjon az intézmény falai között.
Az ünnepi köszöntők elhangzása után a két bátor kis elsős verssel köszöntötte a meghívott vendégeket és a pedagógusokat.
A szeptember számunkra mindig pozitív és nosztalgikus emlékeket, az iskolát és a tanévkezdést juttat eszünkbe. De idén nem – és mindennek oka – a koronavírus világjárvány. Sokáig fogjuk „enni” ennek a fertőzésnek a gyümölcseit, amely életünk abszolút minden területét érintette, sőt azokat is, amelyekről még nem is tudunk.
De küzdeni kell ellene, ami meg is tesznek a tudósok világszerte, akik oltóanyag és egyéb védekezési módszer kutatásával keresik a kiutat. A Kaliforniai Egyetem tudósai nemrégiben arról számoltak be, hogy a legveszélyesebb csoport, amely a fertőzés terjedését okozhatja, azok a felső osztályos tanulók. Tanulmányukat a MedRxiv honlapján tették közzé.
A kutatás során iskolai, karantén utáni helyzetet szimuláltak és megállapították, hogy ősszel jelentősen megnőhet a fertőzöttek száma a tanárok és a felső osztályosok körében: 40,7%-nál jelentkezhetnek a Covid-19 tünetei.
Szakértők szerint a kórokozó terjedése a kisgyermekek között alacsonyabb, mint az idősebb diákok csoportjában. Az előrejelzés olyan adatokon alapul, amelyek szerint a 10 év alatti gyermekek kevésbé érzékenyek a kórokozóra, mint az idősebb gyermekek.
Megjegyezték, hogy a fertőzés szintjét az osztálylétszám csökkentésével lehet. A kutatók szerint a közép- és felső-iskolában a kedvező forgatókönyv szerint a tanulók száma nem haladhatja meg a 10 főt. Ugyanakkor az elemi iskolákban maximum 20 tanuló lehetne egy osztályban.
Néhány nappal ezelőtt ismertté vált, hogy a koronavírus fertőzöttek 90%-nak nincsenek tünetei és nem jelentek veszélyt másokra. Az Egyesült Államok szakértői kijelentették, hogy a teszt-vizsgálatok azt mutatták, hogy számos olyan ember van, aki hordozója jelentéktelen számú vírusnak. A tanulmány eredményeit a The New York Times kiadvány tette közzé.
Ez a helyzet felkeltette a szakértői kör érdeklődését. Véleményük szerint a hagyományos tesztek sokaknál diagnosztizálják a fertőzést, akik jelentéktelen számú vírus hordozói. Így a Covid-pozitív eredménnyel rendelkező emberek túlnyomó többsége nem jelent kockázatot a környezetében élők számára, mert nem biztos, hogy elegendő számú vírussal rendelkeznek ahhoz, hogy másokat is megfertőzzenek.
A kutatók megjegyezték, hogy ez megnehezíti a fertőző esetek azonosítását. Egyben pontosítják: nem az a megoldás, hogy kevesebb tesztet végezzenek vagy a tünetmentesek hagyják ki, hanem ellenkezőleg- az új adatok azt mutatják, hogy szélesebb körben kell használni az express-teszteket, még ha azok kevésbé érzékenyek, írja a The New York Times.
Mint tudjuk, ma a diagnosztizálás terén a legelterjedtebb a PCR-teszt. Arra a kérdésre, hogy fertőzött beteg-e, egy ilyen teszt egyértelmű választ ad – „igen” vagy „nem”.
„Egyetlen mutató van – ez csak egy »plusz« vagy egy »mínusz« – ez minden” – mondta dr. Michael Mina, a Harward egyetem járványügyi szakembere. Hozzátette, hogy az ilyen mutatók nem elégségesek – szerinte sokkal fontosabb lenne meghatározni a beteg fertőzésének mértékét.
A porózus szövetekből, különösen a gézből készült maszkok rendkívül alacsony szűrési hatékonysággal rendelkeznek – legfeljebb 3%, még ha sokrétegű is. Ezért nem észszerű ezeket alkalmazni, figyelmeztet a Közegészségügyi Központ.
A szövetmaszk kiválasztásakor az alábbiakra kell figyelni:
Méret – egyedileg kell kiválasztani, különösen a gyermekek számára (a maszknak szorosan illeszkednie kell az orrhoz, a szájhoz és az állhoz, de nem szabad összenyomnia);
Rögzítés – a fülhuroknak szorosan kell megtartania a maszkot az arcon, de nem szabad nyomja a fejet vagy a füleket;
Szín – világos színű legyen, így a gyermek és a szülők számára könnyen meghatározható a szennyeződés mértéke az időben történő csere érdekében;
Dekoratív applikáció – nem ajánlott hímzéssel, matricákkal, feliratokkal ellátott maszkokat használni, mivel ezek növelhetik a légzéssel szembeni ellenállást (légszomj érzetét kelthetik);
Anyag – mosás közben ellen kell állniuk a magas hőmérsékletnek.
A SARS-CoV-2 fertőzés kockázatának csökkentése érdekében a szövetek és a rétegek ideális kombinációja a WHO ajánlásai szerint:
külső réteg hidrofób anyag (polipropilén, poliészter vagy ezek keveréke);
középső réteg hidrofób szintetikus anyag (polipropilén) vagy olyan anyag, amely fokozza a védőmaszk szűrési tulajdonságait (pamut);
belső réteg hidrofil anyag (pamut vagy pamutot tartalmazó szövet).
Egy napos használat után a maszkot 60 percig legalább 60 °C hőmérsékleten kell kimosni. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szerint napi egy eldobható maszk elegendő egy iskolás számára. A Közegészségügyi Központ azonban arra figyelmeztet, hogy a gyermeknek egy tanítási nap folyamán legalább két maszkra van szüksége, hogy szennyeződés esetén lecserélje.
Javasolják, hogy a gyermek egyedül válasszon maszkot vagy készítsék el együtt, ez a megközelítés növeli az elkötelezettséget a maszk viselése iránt.
Érthetően kell elmagyarázni a gyermeknek, hogyan kell felvenni, viselni, eltávolítani a maszkot. Személyesen mutassa meg a felnőtt a gyermekének.
Emlékeztetőül: hogyan kell tüsszenteni, ha maszkot visel.
Tüsszenteni:
a maszk eltávolítása után (nem ajánlott a maszkot az állra letolni, kézzel megérinteni a belső vagy a külső felületet);
a könyökhajlatba vagy egy papírszalvétában (a szalvétát a kukába kell kidobni, szappannal és vízzel kezet mosni, vagy alkoholalapú fertőtlenítővel lekezelni).
Nem ajánlott a maszkba tüsszenteni, de ha ez megtörtént – azonnal le kell cserélni.
Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola a magyar kormány támogatásával működő bázisiskola-program keretében újult meg közel 373 millió forintos beruházásnak köszönhetően. A harminc év után végre teljesen megújult épület egy új tornateremmel is bővült.
Az egykori bányásztelepülésen az iskolahálózat kiépítése már 1777-ben, Mária Terézia idejében megkezdődött. Az oktatás eleinte német nyelvű volt, majd 1790-től már magyar nyelven folyt a tanítás. 1868-ban épült fel a községben a Kincstári Elemi Népiskola a Sóbánya Hivatal segítségével, melyet aztán az 1930-as évek második felében lebontottak azzal az ürüggyel, hogy a sóbányák veszélyes zónáiban helyezkedik el. 1940-től megnyitotta kapuit a Magyar Állami Polgári Iskola, amely 1966-tól középiskolaként működött. Az egykori magyar iskola épületében a szovjet éra alatt vegyes tannyelvű oktatás folyt, majd 1989-től a helyi pedagógusok kitartó harcának köszönhetően megnyílt az egykor óvodának helyet adó épületben a magyar iskola. Az épület felújítása és bővítése 2018-ban kezdődött meg a kárpátaljai magyar bázisiskola-program keretében. Az aknaszlatinaiak kitartó, elkötelezett harca a magyar oktatásért meghozta gyümölcsét, az épület 2020-ra teljesen megújulhatott.
Az ünnepélyes megnyitó keretében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: „Izgalmas ennek az iskolának az építése és létrehozása, hiszen 1989-ben, amikor a KMKSZ létrejött, Benedek Imre vezetésével fiatal tanárok kezdtek hozzá ehhez az akkor teljesen reménytelennek tűnő feladathoz, hogy a volt óvodaépületből iskolát faragjanak. Nagy volt a lelkesedés, hiszen az egész Felső-Tisza-vidékről érkeztek segítő szándékú emberek, hogy az iskola épületét mielőbb rendbe szedjék, és megkezdődhessen a tanítás.” A KMKSZ elnöke szerint nagy kitartás kellett ahhoz, hogy az iskola egy nemzedéken keresztül fennmaradjon. Mint mondta, a Bolyai János-középiskola a kárpátaljai magyarság egyik bástyája, ezért fontos, hogy megfelelő segítséget kapjon. A bázisiskola-programnak köszönhetően harminc év után az aknaszlatinai diákok és tanárok végre méltó körülmények között tanulhatnak és dolgozhatnak.
„Harminc éve, hogy a csatát a magyar iskoláért megnyerték” – fogalmazott ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, megyei képviselő. Hozzátette, hogy az aknaszlatinai bányászok mindig fontosnak tartották az anyanyelvű oktatás meglétét. „1989-ben, a KMKSZ megalakulását követően az elsők között voltak az itteni emberek, akik a helyi alapszervezetet megalapították. Az elsők között voltak az itteni pedagógusok, akik szorgalmazták az önálló magyar iskola létrehozását. Az akkori csatát sikerült megnyerni, s az akkor életveszélyessé nyilvánított óvodaépületet megkapva a Felső-Tisza-vidék több településéről minden hétvégén érkeztek segítő szándékú emberek, akiknek köszönhetően sikerült az épületet rendbe szedni” – mondta Orosz Ildikó. Az elnök szerint az elmúlt harminc évben sajnos nem hullott kellő fény az aknaszlatinai iskolára, pedig alulról jövő, csatasorban álló katonák hozták létre. De a kárpátaljai bázisiskola-programnak köszönhetően az aknaszlatinai középiskola is megújulhatott. Mint mondta: „Az iskola nagy jelentőséggel bír, hiszen ez az utolsó olyan intézmény a Felső-Tisza-vidéken, amelyben elemitől egészen középiskolás szinten folyik magyarul az oktatás. Ez az utolsó bástyája a magyar kultúrának a Felső-Tisza-vidéken. Fontos, hogy a továbbiakban is az itteni nemzedékek ragaszkodjanak a magyar oktatáshoz” – emelte ki beszédében, majd felajánlotta, hogy a KMPSZ jövőre az Irka anyanyelvi gyermektáborát Aknaszlatinán valósítja meg.
Benedek Imre, az iskola igazgatója köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, a KMKSZ-nek, valamint a KMPSZ-nek. „Én mindig büszke voltam Szlatinára, mi mind bányászgyerekek vagyunk. A bányász mindennap úgy ment le a bányába, hogy nem tudta biztosra, hogy feljön-e onnan. Emlékszem, egy februári napon, amikor összeültünk az akkori magyar »kabinetben«, a vegyes tannyelvű iskolában, és eldöntöttük a pedagógustársakkal, hogy ha törik, ha szakad, mi különválunk – sikeresen végrehajtottuk. Hihetetlen volt az az összefogás, amely akkor segítségünkre sietett a kárpátaljai magyarság részéről, hiszen mindenhonnan jöttek, és segítettek rendbe hozni az épületet, hogy szeptemberben megkezdhessük a tanítást” – fogalmazott az igazgató visszaemlékezve az elmúlt harminc év küzdelmeire.
A köszöntéseket követően az iskola diákjainak előadásában az Örökségünk című dal csendült fel, ezt követően ünnepélyesen felavatták a megújult középiskolát.
A bázisiskola-program keretében az intézményben megújult a tető, a homlokzat, a belső elektromos hálózat és a kazánház, kialakításra került egy új bejárati rész, megtörtént a nyílászárók teljes cseréje, megújultak az iskola falai és belseje, új válaszfalakat és vizesblokkokat építettek. Az iskola területe 1148 négyzetméter volt, a felújításnak köszönhetően egy teljesen új tornateremmel bővült az intézmény, így a hozzáépített részekkel az összterülete 1687,10 négyzetméter lett.
Ünnepélyes keretek között, de a karantén szabályok betartásával szűk körben avatták fel Kárpátalján az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolát.
A Magyar Kormány támogatásával zajló bázisiskola program keretében mintegy 400 millió forintos beruházással az intézmény teljes külső és belső felújításon esett át, új tornatermet kapott. Benedek Imre, az iskola igazgatója elmondta: a modern körülmények jóval magasabb színvonalú oktatást tesznek lehetővé.
Ha az osztályban egy személy koronavírus beteg lesz, a tanároknak és az osztálytársaknak karanténba kell vonulniuk – közölte az Egészségügyi Minisztérium.
Az Egészségügyi Minisztérium megváltoztatta az iskolákra vonatkozó ajánlásokat, mivel szeptember 1-én a tanítás a koronavírus járvány feltételei közepette kezdődik meg- jelentette be Makszim Sztepnov az augusztus 25-én tartott eligazításon.
Mi módosult:
az adagolók és fertőtlenítőszerek csak az intézmény bejáratánál legyenek, a tanulóknak és a tanároknak azt javasolják, hogy minden előadás után mossanak kezet;
az iskoláknak rendelkezniük kell a szükséges mennyiségű folyékony szappannal, valamint papírtörlővel és elektromos kézszárítóval;
az iskolákban korlátozni a tömegrendezvényeket, beleértve a tanácskozásokat, gyűléseket, versenyeket, ünnepségeket;
az iskolákban külön tartályokba kell összegyűjteni a használt egyéni védőeszközöket: maszkokat, kesztyűket, szalvétákat;
az iskolák egészségügyi rendelőijének elegendő mennyiségű maszkkal, kesztyűkkel, antiszeptikumokkal, hőmérővel kell rendelkezniük;
a tanároknak ki kell jelölniük a különböző korosztályú tanulók számára a megengedett mozgási útvonalat, ismertetni a vészkijáratok használatát;
a járványveszély narancssárga szintjén ajánlott, hogy a tanárok átlátszó védőpajzsokban oktassanak, a zöld vagy a sárga zónában elegendő a társadalmi távolság betartása;
az 1-4. osztályos tanulók számára megengedték, hogy maszk vagy respirátor nélkül tartózkodjanak az osztályteremben;
az iskolákban a koronavírussal kapcsolatos információkat tartalmazó plakátokat kell elhelyezni;
ajánlott 10 percenként szellőztetni a helyiségeket;
A karantén idején tilos a „svédasztalos” étkeztetés és az önkiszolgálás szervezése, valamint az ivóvíz-szökőkutak használata.
Az iskolabuszra vonatkozó ajánlások: a fuvarozócég köteles a buszsofőrt védőfelszereléssel ellátni, védőmaszk, fertőtlenítőszer, minden nap ellenőrizni az egészségi állapotát, és felfüggeszteni a munkavégzéstől, ha légzőszervi megbetegedés tüneteit tapasztalja valamint 37,2 °C feletti a testhőmérséklete.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Nem kell beoltatni vagy újraoltatni az iskolakezdés előtt azokat a 7–14 éves gyermekeket, akik megkapták az oltási naptár szerinti védőoltásokat – közölte Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján, adta hírül az unn.com.ua hírportál.
A tárcavezető kifejtette: ha a gyermek az oltási naptár szerint megkapta a védőoltásokat, akkor a 7. és 14. életév között nem kell beoltani vagy újraoltani. Ezért nagyon fontos, hogy a gyermekek a megfelelő időben megkapják a védőoltásokat, hogy ezt ne kell az iskola előtt elvégezni – tette hozzá.
Ugyanakkor – folytatta Sztepanov – az iskolában kérhetik a megfelelő oltási igazolvány felmutatását, hogy immunizálták-e a gyereket az oltási naptár szerint. Kiemelte, a gyerekeket a Covid-19 idején is oltatni kell, mert ez veszélytelen és szükséges. Vagyis be kell tartani az oltási naptár előírásait – mutatott rá.
Got vaccinated against #COVID19. Did this on the frontline with our soldiers as Supreme C-in-C. The same Oxford/AstraZeneca (Covishield) from India, which was delivered 1st to ?? & received by millions of people in the world. Vaccine ? will let us live without restrictions again pic.twitter.com/1diLtuRmqK
Do tej pory w grupie ponad 5,5 mln zaszczepionych jedynie 51 tys osób wykazało dodatni wynik testu na #COVID19, czyli 0,9%. Ponad połowa tych zakażeń nastąpiła w okresie do 14 dni po pierwszej dawce. Oznacza to w uproszczeniu, że poziom ochrony przekracza 99%.#szczepimysiepic.twitter.com/qDnBtL8lw1
COVID 2/187. Hétfőtől minden magyar regisztrálhat oltásra, éljen bárhol is // From Monday, all Hungarians can register for vaccination, wherever they may live
Israel authorized Pfizer’s Covid-19 vaccine for vulnerable children 5 to 11 years old, as cases of the highly contagious Delta variant rise sharply https://t.co/5ATbFgObLg