Idén is közzétette 2025-ös évre vonatkozó jóslatait a Financial Times, egy neves brit gazdasági lap. A londoni vállalat egyebek mellett úgy látja: 2025-ben vége lesz az ukrajnai háborúnak, Trump vámháborút indít Kína ellen, de nem lesz támadás Irán atomlétesítményei ellen.
A Financial Times úgy látja, 2025-ben sikerül majd békeszerződéssel lezárni a háborút: Donald Trump szankciókkal és fegyverszállítmányokkal kényszeríti majd tárgyalóasztalhoz a háborúzó feleket.
Ukrajna területeinek egy része megszállva marad majd, az ország egyelőre nem léphet be a NATO-ba, viszont biztonsági garanciákat kap Európától.
Arról is írnak, hogy tarifaháború lesz Amerika és Kína közt, illetve Kanadára és Mexikóra is nagyobb vámot vethet ki az új amerikai elnök. Ugyanakkor nem biztos, hogy a kivetett tarifák súlyosak lesznek.
Az FT arra is kitér, hogy nem valószínű, hogy Izrael és Amerika Irán atomlétesítményeit fogja támadni, mivel Trump nem akar átfogó háborút a Közel-Keleten.
Emellett megjósolják egyebek mellett még, hogy az amerikai jegybank óvatos lesz, nem lesznek jövőre nagy kamatvágások, Emmanuel Macron marad a francia elnök, nem fognak jelentősen magasabbra száguldani a nagy kapitalizációjú techrészvények, 200 ezer lesz a bitcoin, az „AI-ügynökök” lesznek a 2025-ös év nagy hypeja.
Elhagyta a svéd partokat az a kínai hajó, amelyet hírbe hoztak azzal, hogy elvágta a Finnországot és Svédországot összekötő távközlési vezetéket. Az eset miatt egymásnak esett a svéd és a kínai diplomácia.
Svédország azzal vádolta Kínát, hogy megtagadta a svéd ügyészek kérését, hogy szálljanak fel egy kínai hajóra, amelyet két tenger alatti kábel átvágásával hoztak összefüggésbe a Balti-tengeren, annak ellenére, hogy Peking „együttműködést” ígért a regionális hatóságokkal, írja a Visegrad24.
November 17-én és 18-án a svéd felségvizeken, Gotland és Öland svéd szigetek közelében vágták el az optikai kábeleket, emiatt ideiglenesen leállt az adatforgalom a Finnországot Svédországgal összekötő távközlési vezetéken. Ezt követően több mint egy hónapig a Svédország és Dánia közötti Kattegat-szorosban horgonyzott Yi Peng 3 nevű kínai hajó, több ország is megfigyelte, majd a múlt héten a svéd rendőrség és más hatóságok a fedélzetére léptek.
A VesselFinder hajómegfigyelő oldal szerint a Yi Peng 3 északi irányban hagyta el a tengerszorost, hétfőn pedig Kína megerősítette, hogy a hajó elhagyta a tengerszorost.
A svéd külügyminiszter, Maria Malmer Stenergard hétfőn azt mondta, hogy Kína nem működött együtt Svédország azon kérésével, hogy svéd ügyészeket engedjenek a fedélzetre.
„A svéd rendőrség megfigyelőként vett részt a kínai nyomozással kapcsolatban” – mondta. „Az állami baleseti bizottság balesetvizsgáló hatóságként vett részt. Ugyanakkor megjegyezhetem, hogy Kína nem hallgatta meg a kérésünket, hogy az ügyész előzetes vizsgálatot folytathasson a fedélzeten”.
Továbbra is fennáll az a kérésünk, hogy a svéd ügyészek a rendőrséggel és másokkal együtt a fedélzeten folyó nyomozás keretében bizonyos nyomozati intézkedéseket hozhassanak. Ezzel kapcsolatban egyértelműek voltunk Kínával – fogalmazott Stenergard, aki elmondta, hogy bár arra számít, hogy a tárgyalások folytatódnak Svédország és Kína között „különböző szinteken”, az ügyésznek kell eldöntenie, hogy milyen nyomozati intézkedéseket kell tenni.
„Nagy tisztelettel tekintünk a független módon zajló előzetes vizsgálatra, és még mindig várjuk annak eredményeit” – tette hozzá. „Feltételezem, hogy különböző szinteken folytatni fogjuk a tárgyalásokat Kínával az ügyről, hogy továbbra is azon munkálkodjunk, hogy a rendőrség és az ügyészség számára megteremtsék a feltételeket a történtek kivizsgálásához”.
Új, megfigyelésre használt kínai eszközt azonosítottak biztonsági kutatók, amivel a hatóságok érzékeny adatok gyűjtésére használnak – jelen ismeretek szerint csak Kínában.
Az EagleMsgSpy nevű eszközre a Lookout amerikai biztonsági cég kutatói bukkantak, akik egy konferencián azt is elmondták, hogy már több változatát is felfedezték – és legalább 2017 óta működhetnek.
A szakemberek megállapításai szerint „sok” hivatal használja Kínában a kémprogramot kiterjedt információgyűjtésre. A hívásnaplók mellett a névjegyeket, a GPS-adatokat, a könyvjelzőket, az üzenetküldő programokban lévő beszélgetéseket is el tudja lopni, de akár valós időben készíthet felvételt a képernyő tartalmáról is. A hangrögzítésről nem is beszélve – részletezi a TechCrunch.
A Lookout által megszerzett „kézikönyv” a kémprogramot egy mobiltelefonos, igazságügyi megfigyelési eszköznek írja le, amivel valós időben lehet információkat szerezni a gyanúsítottakról – azok tudta nélkül. Tényleg szinte bármit meg lehet szerezni vele, de még össze is tudja foglalni a szerzett adatokat.
Az ugyanakkor jelenleg nem ismert, hogy hány személyt – és pontosan: kiket – célozhattak meg az EagleMsgSpy-jal, de jó eséllyel belföldi megfigyelésre készítették. A kutatók azonban figyelmeztetnek: bárki, akár még egy Kínába utazó személy is veszélyben lehet.
Fokozódik a feszültség a Tajvannak nyújtott amerikai támogatás miatt, kedden Kína a haditengerészet és a parti őrség mintegy 90 hajóját küldte vízre. A tajvani védelmi tisztviselők szerint ezzel Kína nemcsak azt demonstrálja, hogy teljesen körbeveheti a szigetet, hanem azt is, hogy sikeresen meg tudnák akadályozni, hogy a szövetségesek (USA, Japán és Fülöp-szigetek) Tajvannak segítsenek – számolt be a New York Times nyomán a 444.
A kínai hajók megjelenésére Tajvan fokozott készültséggel reagált. Kína szándékai azonban nem egyértelműek, hiszen Pekingből nem érkezett hivatalos bejelentés hadgyakorlatról. A külügyminisztérium szóvivője pedig hárította a kérdést, hogy Kína gyakorlatozik-e Tajvan közelében.
Azok után egyébként, hogy Tajvan elnöke nemrég ellátogatott Hawaii-ra és Guamra is, az Egyesült Államok külső területére, ahol telefonon egyeztetett Mike Johnson házelnökkel és Nancy Pelosival, csak felerősödtek a találgatások a kínai reakciót illetően. Kína ugyanis hagyományosan ellenzi az ilyen jellegű hivatalos eszmecseréket Tajvan részéről.
Mindenesetre a kínai hajók megjelenése egyben jelzés is lehet a hivatalba lévő Trump-adminisztráció számára, amely még nem fejtette ki álláspontját Tajvant illetően. Trump korábban felszólította Tajvant, hogy növelje a katonai kiadásait, miközben panaszkodott a sziget félvezető-gyártásban meglévő dominanciájára. Ráadásul az általa kiválasztott kormánytagok között többen is vannak, akik inkább Kínával állnak szemben, és Tajvan támogatását növelnék.
Elképesztő új dróntechnológiát és légvédelmi rendszert fedett fel Kína a Csuhajban tartott légibemutatón. A kínai fegyverexpó központjában egy drónellenes mikrohullámú légvédelmi rendszer és egy teljesen új drónhajó állt.
Kína mindig élen járt a hadászati technológiában, és ez most sincs máshogy: a Csuhajban tartott légibemutatón olyan fejlett drónokat és drónellenes légvédelmi rendszereket mutattak be, melyeket kulcsfontosságúnak tartanak egy esetleges Tajvan körüli háborús helyzetben. A China Aerospace Science and Technology Corporation bemutatta az FK-4000 mobil légvédelmi fegyverrendszert, amely nagy teljesítményű mikrohullámokat (HPM) használ a legkisebb, legkönnyebb drónok, akár mikroméretű, pilóta nélküli légi járművek elfogására.
Az FK-4000 egy körülbelül nyolc méter széles antennarendszerrel rendelkezik, amely kevesebb mint egy másodperc alatt képes mikrohullámú támadást indítani akár 3 kilométeres távolságra.
A mikrohullámok nemcsak gyorsabbak, mint a hagyományos ellentámadási eszközök, de gyakorlatilag láthatatlanok is más radarok számára,
és nagyobb felületet képesek lefedni, így hatékonyabbak, mint a lézerek nagy területek esetén. A bemutatón szerepelt egy másik HPM-rendszer is, amelyet a Norico Group fejlesztett ki, és hasonló méretű mikrohullámú sugárzóval rendelkezik, mint az FK-4000, felszerelve egy követőállvánnyal, valamint integrált kereső- és nyomkövető radarral a tetején.
Egy másik védelmi óriás, a China Electronics Technology Group Corporation (CETC) is integrálta ennek a technológiának az előnyeit a Thunder nevű alacsony magasságú védelmi rendszerébe. A CETC egy modellt is bemutatott a rendszerből a Csuhaj eseményen, amely egyértelműen tartalmazza a mikrohullámú radar, az elektrooptikai érzékelők és a nyomkövető berendezések egy járműbe történő integrálását – írja a South Chine Morning Post.
A drónhordozók is nagy szerepet kaptak a kínai fegyverexpón
A katonai elektronikai gyártó bemutatta egy olyan rajindító jármű második kiadását is, amely 48 merevszárnyú drónt képes indítani négy percen belül. A CETC szerint minden jármű két drónszettet hordozhat, és minden eszköz maximális hasznos terhelése és felszálló tömege 7 kilogramm (15,4 font), illetve 30 kilogramm (66 font), míg üzemidejük 120 perc. A csuhaji légibemutatón számos pilóta nélküli jármű is helyet kapott, köztük a Jentank, egy új típusú intelligens konfigurációjú támogató pilóta nélküli légi jármű (SS-UAV), amely drónrajok légi hordozójaként szolgálhat.
A nagy, sugárhajtású drón maximális felszálló tömege 10 tonna, széles sebességtartományt, rövid felszállási és leszállási időt, valamint nagy teljesítményt kínál:
gyorsan cserélhető, nehéz terhelésű küldetési modullal,
és nyolc felfüggesztési ponttal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a rugalmas bővítést és a folyamatos fejlesztéseket a felhasználói igények szerint.
A Jentank nemcsak példátlan felderítési és csapásmérési képességeket biztosít a többi drónhoz képest, hanem meghosszabbítja a kisebb drónok hatótávolságát azáltal, hogy azokat a levegőből indítja.
A bemutatón leleplezték az Orca nevű, 500 tonnás pilóta nélküli harci hajót is, amely tűzerőcsapásokra, légvédelemre, rakétaelhárításra és tengeralattjáró-elhárításra készült, és maximális hatótávolsága 4000 tengeri mérföld. Az Orca képes önállóan működni, vagy összehangolt „farkasfalkás” támadásokban részt venni, több egység együttes munkájával az ellenség legyőzésére.
Németországban egy fiatal anyukát egy mérgező skorpió csípte meg. Az ízeltlábú a nő Kínából rendelt csomagjában rejtőzött.
A 25 éves, Szíriából származó nő gyorsan megvágta az ujját egy késsel, hogy a vér és a méreg kifolyjon, majd felhívta a szomszédját, hogy segítséget kérjen – írja a Bild.
A mentősök kórházba vitték, ahol szakszerűen ellátták, és egy napig megfigyelés alatt tartották. A nő nagyobb baj nélkül úszta meg a támadást.
A Shein csomagküldő cég azonnal reagált a történtekre: „Nagyon mélyen érintett minket az eset, amiről a médiából értesültünk. Felvesszük a kapcsolatot az ügyféllel, hogy felajánlhassuk neki a támogatásunkat. Jó közérzete a legfontosabb számunkra, és mielőbbi felépülést kívánunk neki” – áll a cég sajtóközleményében.
Hiába a politikai nyomásgyakorlás. A kínaiak vonakodnak a gyerekvállalástól, és ebben fontos szerepet játszanak a nemek közötti túl nagy különbségek.
„Három gyerek a legjobb” – hirdette egy vibrálóan pink neonfelirat a dél-kínai Csangsában a héten rendezett esküvőexpón, amelyen többek között azzal próbálják propagálni a kormány gyerekvállalást ösztönző politikáját, hogy a férfiak egy mű terhességi pocak segítségével átélhetik a szülési fájdalmakat.
Igen, pont akkora a siker, ahogy ez utóbbi ötlet alapján vélhető, a Reuters helyszíni tudósítása szerint a hatás pontosan ellentétes a kívánttal, és még inkább elveszi az emberek kedvét a házasságtól. Ami pedig szorosan kötődik a családalapításhoz, Kínában ugyanis csak a törvényes keretek között született gyerek számít.
A házasságkötések száma pedig az év első három negyedében 16 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A központi kormány pedig mindent megtesz a népesség elöregedésének megállítása érdekében. A múlt héten utasította a helyi önkormányzatokat: irányítsanak forrásokat az emberek ösztönözésére, hogy „a megfelelő életkorban” házasodjanak és vállaljanak gyermeket.
Peking elvárásai között szerepelt az anyasági és gyermekgondozási ellátások javítása, valamint lakhatási támogatás nyújtása a többgyermekes családok számára. Ez az eddigi a legátfogóbb program, bár a finanszírozás és a végrehajtás részletei hiányoznak.
Xiujian Peng, az ausztrál Victoria Egyetem Politikai Tanulmányok Központjának vezető kutatója szerint azonban alighanem korlátozott lesz a kormányzati politika hatékonysága, hacsak nem támogatják meg olyan intézkedésekkel, mint a munkaidő csökkentése és a nők munkahelyi nemi diszkriminációjának megszüntetése.
A közösségi médiában megjelent több bejegyzés szerint azonban a helyi hatóságok ehelyett ingyenvitaminokat kínálnak a nőknek, és telefonhívásokkal vagy előre be nem jelentett látogatásokkal „ösztönzik” őket a gyerekvállalásra.
A nőket azonban elriasztják egyrészt a gyereknevelés és a megélhetés orbitális költségei, másrészt a roppant versenyszellemű oktatási rendszer és a nagy intenzitású munkakörnyezet, amelyek mellett egyszerűen választani kell a karrier és a gyerek között.
A pekingi YuWa Population Research Institute jelentése szerint Kína a világ egyik legdrágább helye, ha a gyereknevelés költségeiről van szó: 18 éves korig átlagosan 538 ezer jüanba kerül – az egy főre jutó GDP-t tekintve 4,11-szor többe, mint az Egyesült Államokban, és 4,26-szor többe, mint Japánban. (Egy jüan 53,4 forint.) A városi gyerekek felnevelése még drágább, átlagosan 667 ezer jüan.
Bár Kínában 35 év után, 2015-ben megszüntették az egy gyerek politikát, nem sikerül növelni a születési arányt, éppen ellenkezőleg, tavaly rekordalacsony szintre süllyedt. Hamarosan kétszer annyi házi kedvenc lesz az országban, mint kisgyerek.
Demográfusok szerint ráadásul nem is várható egyhamar nagyobb változás, és abban is biztosak, hogy az egyébként is súlyosan eladósodott helyi önkormányzatok korlátozott mértékben fognak költeni a gyerekvállalás ösztönzésére.
Kína új áttörést ért el a nagy átmérőjű alagútfúró gépek gyártásában. A körülbelül 145 méter hosszú és körülbelül 5000 tonna súlyú berendezéssel a világ leghosszabb víz alatti autópálya-alagútját fogja megépíteni.
Elkészült a kínai Hunan tartományban lévő Csangsában egy rekordátmérőjű alagútfúró gép (TBM). A maga nemében ez az eddigi legnagyobb, Kína által önállóan kifejlesztett TBM. A Jianghai (Csianghaj) nevű alagútfúró gép konstruálása áttörés a hasonló, belföldi gyártású, nagy átmérőjű TBM-ek gyártásában.
A Jianghai TBM-et a China Railway Construction Heavy Industry és a China Railway 14th Bureau fejlesztette ki. A berendezés körülbelül 145 méter hosszú és körülbelül 5000 tonna súlyú. A világ leghosszabb víz alatti autópálya-alagútjának – a kelet-kínai Csiangszu tartományban, a Hajtaj Jangce folyó alagútjának – építésére szolgál a Global Times cikke szerint. Mindazonáltal nemrég egy ennél is nagyobb átmérőjű, kínai alagútfúró gép építéséről érkezett hír.
Song Huan, a Hajtaj Jangce folyó alagút projektjének vezető mérnöke a Kínai Vasút 14. Hivatalától elmagyarázta a CCTV-nek, hogy a TBM egy hosszadalmas, megszakítás nélküli fúrásra készül a Jangce folyó alatt.
Várnak majd meglepetések az óriási alagútfúróra
A projekt várhatóan számos egyedi geológiai kihívással szembesül majd – mondta Song. A mederben végzett geológiai vizsgálatok korlátozott köre azt jelenti, hogy sok az ismeretlen, illetve az ellenőrizhetetlen tényező.
A TBM kulcsfontosságú technológiai fejlesztéseiről ismert, mint például
a megnövelt vágófej nyílási aránya,
a nagynyomású központi öblítőrendszer,
valamint a vágófej-figyelő rendszer.
A berendezés összességében garantálja a hatékony építést a cikk szerint.
Kína sikeresen az űrbe juttatta eddigi legfiatalabb űrhajós csapatát, melynek tagjai között az ország első női űrhajósa is helyet kapott. A Shenzhou 19 küldetés indulását Peking sikeresnek nyilvánította, céljuk pedig a 2030-as holdra szállás megvalósítása.
A jelenlegi űrversenyben Kína az Egyesült Államokkal szemben igyekszik előnyt szerezni, és minden eszközt bevet ennek érdekében. A háromfős legénység hatórás utazást követően érte el a kínai űrállomást, mely hat hónapig lesz az otthonuk.
Küldetésük alatt több kísérletet és űrsétát hajtanak végre, hogy újabb tapasztalatokkal és információkkal támogassák Peking holdra szállási céljait. A Shenzhou 19 csapata találkozott a Shenzhou 18 küldetés három űrhajósával is, akik november 4-én térnek vissza a Földre.
Mint ismert, Hszi Csin-ping elnök már két éve hangoztatta, hogy „Kína örök álma a világegyetem felfedezése és az ország űriparának fejlesztése”, most pedig úgy tűnik, újabb hatalmas lépést tettek céljuk felé.
Mindeközben Washingtonban többen is kihívásként tekintenek Kína gyorsan fejlődő űrprogramjára: Bill Nelson, a NASA vezetője szerint az Egyesült Államok és Kína jelenleg versenyt fut a Hold eléréséért, ahol feltételezése szerint Peking saját területi követeléseket is érvényesítene.
A NASA közel ötven év után 2026-ban újra holdraszállást tervez, ezúttal pedig sokkal komolyabb munkálatokba akar kezdeni. Az Artemis III. program tervei között szerepel, hogy a Holdon olyan bázisközpontot építsenek ki, melyről a NASA képes lesz missziókat indítani a Marsra. A távlati tervekbe azonban bezavarhat, hogy Kína is meg szeretné vetni a lábát a Holdon, így az űrügynökségek kénytelenek lesznek együttműködni egymással, ha el akarják érni céljaikat.
A NASA 2026-ban, közel ötven év után újra embert küld a Holdra – ezt elképzelést az űrügynökség lassan már valós tényként kezeli. Az elmúlt években rengeteg információt osztottak meg az Artemis-program terveiről, melynek fő célja egy újabb sikeres holdraszállás, valamint egy állandó, tartós holdbázis kiépítése. Ha mindez sikerül a NASA-nak, akkor új korszak kezdődik az űrkutatásban, de most már az amerikai űrügynökség nem lesz egyedül: Kína is tervezi saját holdraszállását, ez pedig jelentősen megnehezítheti a NASA dolgát, és még heves vitákat szülhet.
Az Egyesült Államok 1969-ben kitűzte zászlóját a Holdon, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy területileg birtokolná az égitestet. A nemzetközi Hold-egyezmény szerint a Holdat kizárólag békés célra lehet használni, valamint a felszíne és természeti kincsei az emberiség közös örökségét alkotják – tehát nem kisajátítható. Ez az egyezmény addig nem is okozott gondot, ameddig csak a NASA volt képes leszállni a Holdon.
Ha Kína is landolni tud a Holdon, rögtön kialakulhat egy területi vita a NASA-val.
Bill Nelson, a NASA vezérigazgatója nemrég beszélt az Artemis III. terveiről. és kitért Kína céljaira, valamint az ország űrprogramjával való együttműködésre is. Amikor a Space.com megkérdezte, hogy voltak-e az Egyesült Államok és Kína között egyeztetések a Hold déli pólusának közös felfedezéséről, Nelson annyit mondott: „A válasz egyszerű: nem.” Ezzel pedig megerősítette, hogy a két fél között még várhatók nézeteltérések, amint a kínaiak is landolnak a Holdon.
NASA vs. Kína: ki hol fog dolgozni?
„Volt néhány egyeztetésünk a Mars körüli pályák összehangolásáról, ez néhány éve történt” – nyilatkozta Nelson, hozzátéve, arra számít, hogy a jövőben hasonló egyeztetések lesznek a Holdra irányuló küldetésekkel kapcsolatban is, különben ez meg fogja nehezíteni az egymás melletti munkát. „Feltételezem, hogy lesznek egyeztetések a Hold körüli pályák összehangolásáról, de ezek eddig még nem történtek meg. Ami a Hold déli pólusát illeti, ez még eldöntésre vár” – mondta Nelson.
Hasonlóan a NASA-hoz, Kína is szeretne holdbázist építeni, ehhez viszont egyértelműen ki kell majd jelölni a munkaterületeket.
Ha minden jól megy, a NASA már négy éve lesz jelen a Holdon, mire a kínai asztronauták megérkeznek. Ez hatalmas előny, ugyanis mire Kína megérkezik a Holdra, a NASA már rég lefoglalhatja magának a legkedvezőbb kutatási helyszíneket, elkezdheti a holdbázisok és a FLOAT holdvasút építését, és elfoglalhatja a kényelmes keringési pályákat.
A NASA – valamint a vele együttműködő Axiom Space és SpaceX – nem titkolt célja, hogy a Holdat használják kiindulópontként a Mars-expedíciókhoz, ugyanis a Hold gyengébb gravitációja sokkal kedvezőbb egy űrrakéta indítására.
A valódi nehézség az, hogy miközben az Artemis-egyezmény partnerei valószínűleg közös szabványokat és interfészeket követnek a felszerelések tekintetében, Kína és partnerei eltérő szabványokat használnak majd, ami technológiai problémákat okozhat, ha az egyik fél a másiknak segíteni akar.
Így jutunk el újra a Holdra
Az Artemis-programmal kapcsolatban Nelson kijelentette, hogy a SpaceX sikeres Starship tesztrepülése október 13-án – amely magában foglalta a Super Heavy rakéta első fokozatának látványos elkapását az indítótoronnyal – előrelépés az Artemis III. ütemterve szempontjából. A küldetés 2026 szeptemberére van kitűzve, de az amerikai Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2023. decemberi jelentése szerint valószínűleg késni fog. A NASA a SpaceX Starshipjét választotta az Artemis-program első, ember által vezetett holdra szálló egységének.
A vasárnapi SpaceX-teszt eredményei alapján úgy tűnik, hogy nagyon jól haladnak, és természetesen ez fogja meghatározni az Artemis III. leszállásának időzítését – mondta Nelson, majd megerősítette: „A vasárnapi teszten minden a terv szerint haladt.”
Ami pedig az űrruhákat illeti, a Prada és az Axiom Space szerdán felfedte együttműködésük gyümölcsét: az új űrruhát, amelyben 2026 szeptemberében közel ötven év után újra ember lép a Hold felszínére. A NASA új űrruhája az Axiom Extravehicular Mobility Unit nevet kapta, az előzetesen bemutatott prototípus végleges változata számos fejlesztést tartalmaz, a legfeltűnőbb, hogy már nem fekete, hanem fehér az alapszín.
A ruha fehér, szürke páncélzatszerű betétekkel a térdnél és könyöknél, piros csíkokkal és egy fényes ezüst sisakkal.
A tervezés fő célja az volt, hogy a ruha rugalmas legyen, alkalmas különböző testalkatú férfiak és nők számára, ugyanakkor esztétikus is legyen.
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
