Lengyel légierő repülőgépei szálltak fel az országban, hogy támogassák a lengyel állampolgárok Közel-Keletről való evakuálásával kapcsolatos műveleteket.
A Lengyel Fegyveres Erők Műveleti Parancsnoksága erről X közösségi oldalán számolt be, írja a Jevropejszka Pravda.
A művelet március 5-én, csütörtökön reggel, helyi idő szerint körülbelül 06:00 órakor kezdődött.
„A lengyel légierő repülőgépei szálltak fel Lengyelországban, hogy támogassák a lengyel állampolgárok Közel-Keletről való evakuálásával kapcsolatos műveleteket” – jelentette az ország fegyveres erőinek Műveleti Parancsnoksága.
Lengyelországban megszűnik a korábbi speciális szabályozás, amely automatikusan ingyenes közfinanszírozású orvosi kezelést biztosított az ukrán menekülteknek. Ingyenes ellátásra továbbra is jogosultak maradnak bizonyos csoportok.
Lengyelországban 2026. március 5-től jelentős változások lépnek életbe az Ukrajnából a háború kitörése után érkezett személyek állami egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésében. A lengyel parlament által elfogadott és az államfő által aláírt törvény értelmében megszűnik a korábbi speciális szabályozás, amely automatikusan ingyenes orvosi kezelést biztosított az ukránoknak.
A továbbiakban a lengyel egészségügyhöz való teljes hozzáféréshez – a lengyel állampolgárokhoz hasonlóan – egészségügyi járulék fizetése szükséges, például hivatalos munkaviszony, megbízási szerződés vagy önkéntes befizetés révén. Ingyenes ellátásra továbbra is jogosultak maradnak bizonyos csoportok:
kiskorú gyermekek és fiatalok,
terhes nők, valamint a szülést követő időszakban lévő anyák,
kínzás, nemi erőszak vagy más háborús atrocitások áldozatai,
A lengyel sajtóban megjelent adatok szerint a 2022–2024 közötti időszakban az ukrán állampolgárok összesen mintegy 9 milliárd zloty egészségügyi járulékot fizettek be a rendszerbe – főként munkavállalás révén –, miközben az általuk igénybe vett szolgáltatások becsült értéke mindössze 2,1 milliárd zloty körül mozgott.
A lengyel kormány lépése része annak a folyamatnak, amelynek keretében az ukrán menekültek fokozatosan a többi külföldi állampolgárra vonatkozó szabályok hatálya alá kerülnek, miközben a tartózkodásuk legális kereteit 2027. március 4-ig meghosszabbították.
Az egyik alagút falait betonoszlopokkal erősítették meg, hogy megakadályozzák az összeomlást; a Hamásznak és a Hezbollahnak tapasztalata van az ilyen munkákban.
A Fehéroroszországban uralkodó rezsim a migránsokat Vlagyimir Putyin orosz diktátor hibrid háborújának eszközeként használja. A közelmúltban a lengyel határőrök elkezdték kutatni a határ alatt ásott alagutak nyomait. Katonai szakértők szerint a közel-keleti csoportok, többek között a Hamász és a Hezbollah fegyveresei ügyesek ezen munkálatokban, nyilatkozta Katarzyna Zdanowicz alezredes a brit The Telegraphnak.
A Podlaskie vajdaság (Lengyelország északkeleti részén található, amelyen a Fehéroroszországgal közös határ több mint kétharmada áthalad) határőrei 2025-ben négy alagutat fedeztek fel.
Akik tervezék és kiásták „magas szintű szakértelemmel” rendelkeztek, valószínűleg „közel-keleti szakemberek” – magyarázták a lapnak a lengyel tisztviselők.
„Ahogyan az alagutak kiépítése is mutatja, a migráció megállításában elért hatékonyságunk olyan magas, hogy úgy döntöttek, közel-keleti szakembereket vonnak be a kiásásukhoz” – mondta Czesław Mroczek belügyminiszter-helyettes.
Az egyik legnagyobb alagutat december közepén fedezték fel, amelyen keresztül 180, főként afganisztáni és pakisztáni migráns próbált átkelni a határon. A körülbelül másfél méter magas alagút 50 méteren át vezetett Fehéroroszországon keresztül, és 10 méterrel a határ után lengyel területen bukkant elő.
Az alagútról készült felvételek azt mutatják, hogy a falakat beton tartószerkezetekkel erősítették meg az összeomlás megakadályozása érdekében.
A Gázai övezetben egész földalatti városokat létrehozó Hamász terroristák, valamint egy másik, Irán által támogatott csoport, a libanoni Hezbollah fegyveresei különösen jók az ilyen járatok építésében, mondják katonai szakértők.
Az Irán-párti csoportoknak, az egyik lehetséges opció, de másoknak is, a szíriai kurd milíciáktól az Iszlám Állam fegyvereseiig, szintén lehet ilyen tapasztalatuk, mondja Sarit Zehawi nyugalmazott ezredes, aki korábban az izraeli hírszerzésnél dolgozott.
🇧🇾 Mass conscription is taking place in the military departments in Belarus
🔹 In the city of Grodno and other western cities of Belarus, women are widely reporting urgent summons and men being "taken directly from their workplaces." According to local women, men are taken for… pic.twitter.com/fF5DBI7ohe
Az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta Lengyelország 29 000 Starlink-terminált adott át Ukrajnának, és jelenleg is támogatja azok működését – számolt be az ukrán Digitális Átalakulási Minisztérium.
Kiemelték, hogy a megszakítás nélküli internetkapcsolat a digitális állam működésének alapja.
A teljes körű háború idején a Starlink-terminálok lehetővé teszik, hogy a kórházak, iskolák, a kritikus infrastruktúra létesítményei és a front menti régiók még a legsúlyosabb áramkimaradások idején is kapcsolatban maradjanak
– közölte a minisztérium.
A közlemény hangsúlyozza, hogy Lengyelország Ukrajna stratégiai és megbízható partnere. A háború kezdete óta Lengyelország több mint 29 000 Starlink-terminált adott át, és továbbra is pénzügyileg támogatja azok működését. Ez jelentős hozzájárulás Ukrajna ellenálló képességéhez.
A kettős állampolgársággal rendelkező lengyelek Oroszországban mozgósítás alá eshetnek az megszálló hadsereg soraiba.
Lengyelország arra szólította fel állampolgárait, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború és a romló biztonsági helyzet miatt hagyják el Oroszország területét. Az erről szóló közleményt Lengyelország Külügyminisztériuma tette közzé.
A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy fontos tartózkodni az Oroszországba irányuló utazásoktól, amennyiben az nem feltétlenül szükséges.
Azt javasoljuk azoknak a lengyel állampolgároknak, akik Oroszországban élnek, hogy hagyják el az ország területét a rendelkezésre álló kereskedelmi vagy magánközlekedési eszközökkel, amennyiben személyes, családi vagy szakmai körülményeik nem teszik szükségessé a maradásukat
– áll a közleményben.
Külön kiemelték, hogy a konzuli segítségnyújtás lehetőségei egyre korlátozottabbak a diplomáciai személyzet csökkentése és több konzuli képviselet bezárása miatt Oroszországban. A biztonsági helyzet további romlása esetén az evakuálás rendkívül nehézzé válhat, vagy akár teljesen lehetetlenné is.
A nyilatkozat hangsúlyozza a kettős állampolgársággal rendelkező lengyel állampolgárok helyzetével kapcsolatos problémákat is: az orosz hatóságok őket kizárólag saját állampolgáraiknak tekintik. Újabb mozgósítási hullámok idején ezek a személyek behívás alá eshetnek.
A rendszer 18 drónelhárító ütegből, 52 tüzérségi- és 18 irányító szakaszból, valamint 703 járműből áll majd.
Lengyelország két éven belül egy modern San drónelhárító rendszert hoz létre, amely az ország légvédelmének szerves részét képezi majd, számolt be az Ukrinform a Fegyverzeti Ügynökség és az állami tulajdonú Lengyel Fegyverzeti Csoport (PGZ), az APS magánvállalat és a norvég Kongsberg vállalat alkotta konzorcium között január 30-án, pénteken aláírt megállapodásra hivatkozva.
A megállapodás aláírására Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Władysław Kosińska-Kamiś, a Lengyel Köztársaság miniszterelnök-helyettese és nemzetvédelmi minisztere jelenlétében került sor.
Elmondása szerint ez egy „példátlan, modern rendszer lesz, amelynek ma Európában nincsenek analógjai”.
Tusk megjegyezte, hogy a 2025 szeptemberi orosz dróntámadás után világossá vált, hogy a vadászgépek vagy rakéták nem megfelelő eszközök a drónok elleni küzdelemben.
A San rendszert „hatékony, olcsóbb és bölcsebb” módszernek nevezte az ilyen típusú légtérbeli agresszióra való reagálásra.
Kosińska-Kamiś ugyanakkor kifejtette, hogy a San rendszer 18 drónellenes ütegből, 52 tüzérségi- és 18 irányító szakaszból, 703 járműből, köztük 400 Jelcz teherautóból és 300 Legwan terepjáróból áll majd.
Lengyelország modern légvédelmének minden szintjének (San, Pilica, Narva, Wisła programok) teljes költsége eléri majd a közel 250 milliárd zlotyt (több mint 70 milliárd dollárt).
A lengyel média nem hivatalos információi szerint a San program megvalósításának költsége 15 milliárd zlotyt (több mint 4 milliárd dollárt) tesz ki.
Kijev és az ukrán főváros környéki települések 400 különböző típusú generátort kapnak Lengyelországtól, ezek már úton vannak – jelentette be csütörtökön Piotr Łukaszewicz, Lengyelország ideiglenes ukrajnai ügyvivője az X közösségi oldalon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ügyvivő azt írta: „Kedves kijevi lakosok és Kijev környéki települések lakói! Lengyelországból 400 különféle típusú generátor érkezik Önökhöz az állami tartalékokból. Lengyelország segít.”
Kijev a január 9-én, 13-án és 20-án energetikai létesítmények elleni orosz támadások következtében nagyon szélsőséges körülmények közé került. A fővárosban továbbra is vészhelyzeti áramszünetek vannak érvényben, és problémák vannak a vízzel és a fűtéssel. Különösen a legutóbbi orosz csapás után több ezer otthon maradt fűtés nélkül a –15 °C-os fagyban.
Megkezdődött az ukrán katonák első kiképzése 2026-ban Lengyelországban, számolt be a lengyel vezérkar az X közösségi oldalán.
„A lengyelországi kiképzőterepeken elkezdődött az ukrán fegyveres erők kiképzése” – áll a közleményben.
Megjegyezték, hogy a tanfolyam egyik irányvonala a harci orvosok képzése, amely a háborús tapasztalatokon és a harci körülmények között a sebesülteknek nyújtandó taktikai segítségnyújtási szabványokon (Tactical Combat Casualty Care) alapul.
A lengyel vezérkar hozzátette, hogy a kiképzés az EU Katonai Segítségnyújtó Missziója (EUMAM UA) keretében zajlik, és a lengyelországi misszió műveleti parancsnoksága (CAT-C) vezeti a Żagańi lengyel kiképzőtéren, az ország délnyugati részén.
Lengyelország előkészíti az aknák telepítését keleti határán, a robbanószerek azonban csak valódi háborús veszély esetén kerülnek helyükre – jelentette be Cezary Tomczyk lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes pénteken a Radio Zet kereskedelmi csatornán.
A politikus megerősítette: az előkészületekre a Keleti Pajzs nevű, Lengyelország keleti határának védelmét célzó projekt keretében kerül sor. A terv terepakadályok létesítését, valamint az aknagyártást is magában foglalja – idézte fel a miniszterhelyettes.
Tomczyk nem részletezte, taposóaknákról vagy a jelenleg is törvényesen hadrendben lévő harckocsi-elhárító aknákról van-e szó.
Elmondta viszont: a nyugat-lengyelországi Bydgoszcz városában működő BELMA fegyvergyár 25-szörösére növeli a páncélosok elleni aknák előállítását, és a hadsereg 48 órán belül képes azok elhelyezésére. A miniszterhelyettes megerősítette: Lengyelország február 20-én kilép a gyalogsági aknák (taposóaknák) használatát tiltó Ottawai Egyezményből. A lengyel parlament nyáron döntött erről, a jogszabályt Andrzej Duda elnök írta alá.
Tomczyk azt is bejelentette, hogy „néhány héten belül” elindítják a lengyel drónvédelmi pajzs létesítését a San nevű projekt keretében. A San a légvédelem erősítését célozza Lengyelország keleti és északi határán, és nagyrészt a lengyel fegyvergyártó cégekre épít. A rendszer az év közepén éri el az első készültségi fokot, és 24 hónapon belül valósul meg teljes egészében – mondta a miniszterhelyettes.
Tomczyk azt a korábbi bejelentést is kommentálta, miszerint Lengyelország további kilenc MiG-29-es vadászgépet ad át Ukrajnának. Közölte: a szállításra idén kerülhet sor, miután azt a kormány jóváhagyja. A döntés azzal is összefügg, hogy cserébe Lengyelország ukrán dróntechnológiák beszerzéséről tárgyal Kijevvel – tette hozzá.
A lengyelek megosztottak az ukrán menekültek befogadását illetően. Ezt a CBOS felmérésének eredményei mutatják.
A decemberi „Lengyelek az ukrajnai háborúról és a menekültek támogatásáról” című felmérés során a CBOS többek között azt kérdezte, hogy Lengyelországnak kell-e fogadnia az ukrán menekülteket a konfliktus sújtotta területekről. Az eredmények szinte azonosak voltak a szeptemberi felmérés eredményeivel.
Akárcsak akkor, 48% támogatja az ukrán menekültek befogadását, 46% ellenzi – ez utóbbi 1 százalékponttal nőtt. A „nehéz megmondani” választ 6% jelölte. A kutatók kiemelték, hogy az ellenzők határozott véleménye egyértelműen meghaladja a támogatókéit (19% vs. 13%).
Hozzátették, hogy 2022 elején a lengyelek 94%-a támogatta az ukrán menekültek befogadását, és ez a magas arány 2023 közepéig fennmaradt. A CBOS elemzői szerint a mostani eredmények „a mérés történetének legrosszabbjai, amelyeket tíz évvel ezelőtt, a Krím annektálása után kezdtek el”.
A felmérés szerint az ukrán menekültek befogadását főleg kisebb településeken élők ellenzik (59% vidéken szemben a nagyvárosok 27%-ával).
Összességében a felmérés szerint a jobboldali nézeteket vallók gyakrabban ellenzik a menekültek befogadását (54%), míg a baloldali nézetűek közül 31% ellenzi.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
