Október 28-án búcsúfogadást adott Jánosiban, a Helikon Hotelben Szilágyi Mátyás főkonzul, aki négy éven át irányította Magyarország Beregszászi Konzulátusának munkáját. A kárpátaljai képzőművészet iránt közismerten érdeklődő és nyitott diplomata a búcsúfogadásán egy nem mindennapi tárlattal is meglepte a megjelenteket, illetve elköszönt a kárpátaljai közélet fontos szereplőitől, történelmi egyházaink vezetőitől és a két külképviselet munkatársaitól.
Szilágyi Mátyás búcsúbeszédében elmondta: „Az itt, Beregszászban eltöltött közel négy esztendő számomra egy szívemhez igen közeli és érdekes világ megismerését jelentette. Szerencsésnek tudom magamat, hogy e szép kulturális, történelmi és művészeti hagyományokban gazdag, nemzeti, etnikai és vallási szempontból sokszínű és nagyon toleráns régióban, a kárpátaljai magyar nemzeti közösség hagyományos fővárosában, valamint az ahhoz tartozó konzuli kerületben képviselhettem Magyarország konzuli, kulturális, külgazdasági és nemzetpolitikai érdekeit.”
A diplomata elmondta, hogy azon dolgoztak a konzulátuson, hogy a nagy forgalom lebonyolítása mellett ügyfélbarát módon segítsék a hozzájuk fordulók ügyintézését. Arról is biztosította a jelenlévőket, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint Magyarország Beregszászi Konzulátusa mindent megtesz a jövőben is „az ügyfelek lehető leghatékonyabb és legmagasabb szintű kiszolgálásáért és segítéséért”. A főkonzul kiemelte, hogy munkájukat segítette megyénk közigazgatási vezetőivel meglévő jó kapcsolatuk, ezért név szerint is köszönetet mondott a Kárpátaljai Megyei Tanács és állami közigazgatás, a járási tanácsok és közigazgatási hivatalok jelenlegi és korábbi vezetőinek, valamint a létrejött kistérségek vezetőinek és a beregszászi főiskola elnök asszonyának és rektorának. Ugyancsak köszönetet mondott az ukrán külügyminisztérium kárpátaljai kirendeltségének, az ott dolgozóknak a jó együttműködéséért. Elmondta, hogy megyénkben az elmúlt egy év alatt magyarországi támogatással óvodák, iskolák épültek, szépültek, egészségügyi központok, orvosi rendelők, színházak, kultúrházak fejlesztésére került sor ugyancsak magyarországi segítséggel. Áll II. Rákóczi Ferenc fejedelem lovas szobra a Vérke partján, számos műemlék újult meg, új szobrok örökítik meg a kárpátaljai magyar történelem és kultúra nagy alakjait. Ugyanakkor még nagyon sok a tennivaló – hangsúlyozta Szilágyi Mátyás –, sok a szinte teljesen kidolgozott, befejezésre váró kétoldalú projekt. Kiemelte közülük a határátkelő infrastruktúra fejlesztésében, új határátkelőhelyek nyitásában, az autópálya-összeköttetés megteremtésében, a vasúti és légi összeköttetés fejlesztésében a két ország előtt álló feladatokat. Fontos magyar–ukrán környezetvédelmi projektek is megvalósítás alatt állnak, például Jánosi területén a Tisza ETT keretében tervezett hulladékválogató üzem. A főkonzul hangsúlyozta, hogy a projektek befejezése mindkét ország állampolgárainak érdekében állnak.
A magyar diplomácia a konstruktív magyar–ukrán együttműködés mellett ugyanakkor elvi következetességgel kiáll a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség szerzett jogainak védelméért – hangsúlyozta a vezető magyar diplomata, külön méltatva Brenzovics László KMKSZ elnök és Grezsa István miniszteri biztos megyénk fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét, egyúttal azon reményének is hangot adva, hogy a két nagy formátumú vezető hamarosan újra Kárpátalján munkálkodhat majd a megye minden lakója javára.
A főkonzul végezetül bejelentette, hogy az eddigi hagyományokhoz híven, távozása alkalmából is szeretné egy igazi képzőművészeti élménnyel megörvendeztetni a megjelenteket. Majd a kárpátaljai képzőművészetet és a kiállító festőművészek munkásságát értékelő beszéde után megnyitotta Erfán Ferenc, Kopriva Attila és Gogola Zoltán festőművészek válogatott munkáiból összeállított kiállítást.
Információink szerint a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumban még nem jelölték ki a távozó Szilágyi Mátyás utódját, addig, ideiglenesen Bacskai József ungvári főkonzul irányítása alatt folytatja munkáját Magyarország Beregszászi Konzulátusa.
Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály Galériájában szeptember 20-án Garanyi József ismert kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóján elsőként Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte a jelenlévőket, majd Szilágyi Mátyás főkonzul mondott ünnepi beszédet.
„Beregszász valóban gazdag volt és ma is gazdag tehetségekben, így a város lakói büszkék lehettek és lehetnek mind a mai napig” – kezdte beszédét Szilágyi Mátyás főkonzul, aki bemutatta Garanyi József életének és munkásságának jelentős eseményeit.
Garanyi József 1921. március 16-án született Bátyúban sváb családban, azonban négyéves korában Beregszászba költöztek, s ő magát is beregszászinak vallotta. A Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban töltött évei alatt kiváló tanárai irányításával betekintést nyert a rajz és a festészet világába. A háborús idők azonban az ő életébe is beleszóltak, ezért 25–26 éves korától kezdett rendszeresen festeni, teljesen autodidakta módon. Később megismerkedett Boksay Józseffel, akitől elsajátította a festés kulisszatitkait, ugyanakkor tanítómesterei között tudhatta Erdélyi Bélát és Soltész Zoltánt is. Első kiállítása 1947-ben volt a beregszászi mozi előcsarnokában, ahol közel 30 művét állította ki. 1957-ben már egy moszkvai kiállításon is feltűnt egy alkotása, s 1958-ban lett a Szovjet Képzőművészeti Szövetség, 1961-től pedig Ukrajna Képzőművészeti Szövetségének tagja. Festményei a világ számos múzeumában megtalálhatók: a moszkvai Tretyakov Galériában, Prágában, Budapesten és magángyűjteményekben világszerte. 2009. május 20-án hunyt el.
„A ma megnyitott kiállítással szeretnénk tisztelegni a művész munkássága előtt, születésének századik évfordulóján” – húzta alá a főkonzul, majd kiemelte: „Garanyi József alkotásai Beregszász városához kapcsolódó igazi kincsek, amelyek reményeim szerint egy szép napon méltó helyet kaphatnak egy állandó kiállításon, és lehetőség szerint a kárpátaljai festőművészet jelentős alakjait bemutató leendő képtárban.”
Kovács László műgyűjtő, akinek gyűjteménye felhasználásával jött létre a kiállítás, összefoglalta a Garanyi József munkásságára jellemző különböző korszakokból kiválasztott festmények háttértörténetét, majd köszönetet mondott a Garanyi családnak, Dobos Attilának, Kovács Istvánnak és Horváth Bélának, akik szintén festményekkel járultak hozzá a kiállításhoz.
Kopriva Attila kárpátaljai festőművész Garanyi József stílusvilágát ismertette a megjelentekkel. Elmondása szerint a festő Boksayhoz hasonló stílust képviselt, ugyanakkor megjelenik Kassai Antal és Soltész Zoltán szintézise is műveiben. Egy azonban vitathatatlan: alkotásai kitűntek egyediségükkel és olykor a korát megelőző stílusával.
A kiállítást egy hónapon át bárki megtekintheti a konzulátuson történő előzetes bejelentkezést követően.
Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke magas állami kitüntetéseket adományozott kárpátaljai magyarok számára augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából. A két kárpátaljai magyar külképviselet közös szervezésének köszönhetően ünnepélyes keretek közt adták át az illetékeseknek a kitüntetéseket a beregardói Perényi Kultúrkúriában.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul ünnepi beszédében Szent István királyunk történelmi szerepét méltatta, majd gratulált azoknak a kitüntetetteknek, akik Kárpátalján a magyarságért, közösségükért végzett rendkívül sikeres, értékes tevékenységük és teljesítményük okán magas állami kitüntetésben részesültek.
Magyarország köztársasági elnöke által odaítélt állami kitüntetéseket Szilágyi Mátyás főkonzul és Kuti László ungvári ideiglenes ügyvivő adta át.
Zsukovszky Miklós református esperes, lelkész, a derceni önkéntes tűzoltóság elnöke és parancsnoka, az egyházi önkéntes tűzoltóság megszervezésében vállalt szerepe, valamint a Munkácsi és a Beregszászi járásban élők biztonságát szolgáló önzetlen tevékenysége elismeréseként vehette át a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést.
Szeles Emma, a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola igazgatóhelyettese, a kárpátaljai magyar oktatás területén, valamint a helyi közösség szolgálatában végzett munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át.
Mészáros Györgyi, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnökhelyettese, a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum tanára részére a kárpátaljai, elsősorban a felső-Tisza-vidéki magyar oktatás, illetve kulturális élet területén végzett értékteremtő pedagógusi és közéleti tevékenysége elismeréseként a köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta.
Palkó Katalinnak, a Tiszasalamoni Gimnázium tanárának, a magyar nyelv ápolása és igényes használata iránt elkötelezett pedagógusi pályafutása elismeréseként Áder János a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta.
Popovicsné Palojtay Márta, a Munkácsi Római Katolikus Püspökség Egyházmegyei Pasztorális Tanácsának titkára, a munkácsi Család és Élet Egyesület vezetője, a Kárpátaljai Karitász segélykoordinátora a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át a kárpátaljai magyarság körében végzett szolgálata, az elesettek, rászorulók felkarolását szolgáló, példa értékű karitatív tevékenysége elismeréseként.
Kudron Zoltánnak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Nagyszőlősi Középszintű Szervezete alelnökének, a kárpátaljai magyarság kultúrájának ápolása és identitásának megőrzése, valamint politikai érdekképviseletének biztosítása érdekében végzett munkája elismeréseként Áder János a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta.
Akadályoztatása miatt a későbbiek során veheti majd át magyar állami kitüntetését Hrabár Tamás, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye nyugalmazott áldozópapja, akinek a kárpátaljai magyar görögkatolikus közösség anyanyelvének ápolását szolgáló munkája, valamint a fiatal papság számára példaértékű életútja elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.
Ugyancsak később veszi majd át az Áder János által számára adományozott Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést Berlanyuk Anikó, a Magyar Melódiák Kamaraegyüttes énekese, aki a magyar operettek és nóták széles körű megismertetését szolgáló előadó-művészeti tevékenységének elismeréseként kapta a magas állami kitüntetést.
Vidékünkön a természeti kincseket kizsigerelő különféle emberi tevékenységek következményeként az elmúlt évtizedekben számos ökológiai probléma jelent meg, melyek nemcsak szűkebb pátriánkra, de a kontinens élővilágára is fenyegetést jelentenek. Ám környezetvédelem tudatosítása az emberekben vidékünkön is egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen mindenki érzékeli például a klímaváltozás hatását, vagy a felelőtlen környezetszennyezés következményét.
A magyar kormány felismerve az ökológiai problémák súlyosságát az elmúlt időszakban számos környezetvédelmi projektben nyújtott segítő kezet Kárpátaljának. Gondoljunk Aknaszlatina vagy Nagymuzsaly bányáinak helyzetére, a Tiszán lezúduló szemétmennyiségre vagy a szennyvízelvezetés és csatornarendszer hiányára, mely problémák jelentősen kihatnak a saját környezetünkre és a szomszédos országokéra. A jelenleg futó projektekről Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzullal beszélgettünk.
– Aknaszlatinán nemrég indult el a REVITAL 1 elnevezésű projekt, amely a sóbányák helyzetét térképezi fel, illetve egy esetleges környezeti katasztrófa elhárításán dolgozik. Milyen szakaszban tart jelenleg ez a projekt?
– A projekt vezető partnere a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT), finanszírozója a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a beregszászi konzulátus pedig rásegítő szerepet játszik. A projekt története 2015-ig nyúlik vissza, amikor az EU Duna Régió Stratégia akkori miniszteri biztosa, Joó István a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről személyesen is szembesült az aknaszlatinai sóbánya okozta problémákkal. Az egyes tárnák összeomlása feltöltötte vízzel az egykor virágzó bányák nagy részét, ami hatalmas kockázat napjainkban is (ökológiai szempontból, valamint a helyi lakosság és az épített környezet tekintetében). Hiszen ez a hatalmas sósvíz-mennyiség nagyban szennyezheti a környezetet, s katasztrófához vezethet, ha a nem messze lévő Tisza folyóba ömlik. Ennek a megelőzése érdekében Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma töretlenül támogatja és szorgalmazza a veszélyhelyzet felszámolását.
– Elindult a határokon átívelő közös projekt. Mit lehet erről tudni?
– Magyarország és Ukrajna külügyminisztériuma, valamint a brüsszeli állandó képviselet hatékony együttműködésének köszönhetően a két ország katasztrófavédelmi szerveinek vezetői közös levélben fordultak az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságához, így aktiválták az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusát Aknaszlatina vonatkozásában. 2016-ban egy nemzetközi tanácsadói küldöttség érkezett a helyszínre, amelyben az EU Duna Régió Stratégia magyar szakemberei is részt vettek. A magyar katasztrófavédelem kérésére az Európai Unió Kopernikusz programja keretében felbocsájtott műholdak Aknaszlatina felszínmozgásait vizsgálták. Anyagilag és szakmailag is támogattuk a REVITAL 1 projekt elindítását, hogy kiépítésre kerüljön egy monitoring rendszer a bánya térségében. Számos egyeztetés történt a két ország szakértői között, megtörtént a szükséges engedélyek beszerzése, ami különleges teljesítmény volt abban az időszakban is. A projektben a Miskolci Egyetem és alvállalkozóként a Geogold Kárpátia Kft. meghatározó szerepet játszik, hiszen a felszín alatti vízáramlásokat tanulmányozza, valamint geofizikai méréseket végez. Ma már olyan modern XXI. századi magyar szakértelem bevonásával kidolgozott UX1 robotrendszer-technika segítségével végzik a vízzel elárasztott bányaterületek feltérképezését, amely egyedülálló fejlesztés, s ennek köszönhetően a szakemberek széles körű képet kapnak majd a bányák ezen részéről. A technika vízre bocsátása már néhány hete megtörtént Aknaszlatinán. Az esemény egyik mérföldköve a projektnek, hiszen preventív gondolkodásról van szó, amely a környezeti katasztrófa megelőzésére szolgál.
– Az aknaszlatinai sóbánya fontos szerepet töltött be a vidék életében.
– A bánya nagyon hosszú ideig fontos egészségügyi intézményként is működött, az asztmás és más légzőszervi betegek számára komoly terápiás lehetőség volt. Jó lenne ezt a funkciót is visszaállítani. Ennek elősegítésén is fáradozunk, s reményeink szerint az egymillió eurós nagyságrendű projekt eredményei megfelelő alapot nyújtanak majd a további térségfejlesztés irányainak meghatározásához.
– A bánya mellett komoly figyelem hárul a Tisza folyóra is.
– Elsősorban a Tisza védelme a fontos, szeretnénk elkerülni a folyó szennyeződését. Ebből adódóan több olyan projekt is indult az EU Duna Régió Stratégia magyar társkoordinálású vízminőség és környezeti kockázatok prioritás területeinek támogatásával, amely a folyót igyekszik megvédeni. A nagymuzsalyi volt aranybánya esetében például egy, a felhalmozódott meddőhányó érctartalmának kinyerésére és elszállítására irányuló tevékenység indult meg az utóbbi egy évben, amelynek biztonságos folytatása fontos magyar érdek. Természetesen nagyon fontos lenne azt kizárni, hogy a kitermelés során esetleg keletkező szennyező anyagok a település ivóvizébe, a Tisza vizébe jussanak (a terület a Tisza folyó vízgyűjtőjében, részben annak árterében található!), így határon átnyúló kockázati forrásként a folyó vizével Magyarország területére is átkerüljenek. Az ukrán fél a kockázatok felmérése érdekében környezeti hatásvizsgálatot végzett. A Tisza esetében döntő fontosságú az árvizek kivédése is. Nagyszőlős térségében elindult egy projekt SAFETISZA, illetve Ungváron is FloodUZH néven. Előbbi a kárpátaljai töltések megerősítése révén növeli az ott lakók árvízi biztonságát, utóbbi pedig az Ung folyó hidrodinamikai modelljének készítését, valamint Ungváron mobil árvízvédelmi fal kialakításának tervdokumentációját hivatott elkészíteni. A nemrég indult DIKEINSPECT projekt keretében pedig az árvízvédelmi töltések állékonyságát vizsgálják magyar–szlovák–román és ukrán szakértők. Az utóbbi időkben az árvizek elkerülése érdekében egyre több gát épült meg a magyar–ukrán határvonalon a Tisza érintett szakaszain. Az erdők túlzott mértékű irtása következtében az esőzésekkor akadálytalanul lezúduló vízmennyiség – lepusztítva a hegyoldalakat – rövid idő alatt árvizeket okoz. Nagyon fontos ezeknek a projekteknek a folytatása.
– Mindezek mellett jelentős programok indultak a Tisza szeméttől való megtisztítása érdekében, hiszen évente többtonnányi szemét, PET-palack érkezik Ukrajnából és Romániából a folyó magyarországi szakaszára.
– Igen, a szemetet Vásárosnaménynál próbálják megállítani, kihalászni. Erre egy generális, rendszerszintű megoldás lehetne az előrelépés a szennyeződés forrásánál, vagyis szelektív hulladékgyűjtési rendszerek működtetése és hulladékfeldolgozó üzemek létrehozása Kárpátalján. A Tisza ETT keretében folyamatban van egy hulladékfeldolgozó létrehozása Jánosiban. Fontos lenne egy ilyen üzem Rahón is, ahol jelenleg akadálytalanul mosódik a Tiszába a szeméttelep összes szennyező, káros anyaga. Ideiglenes megoldást jelentenek a különböző hulladékgyűjtési akciók, melyeknek már többször tanúi lehettünk Kárpátalján, s mely akciókban a magyarországi PET-Kupa önkéntesei is segítenek. A Duna Régió Stratégia vízminőség területe pedig támogatja a szintén magyar vezetésű Tid(y)Up transznacionális projekt megvalósítását, amelyben két Kárpátaljai szervezet is részt vesz, és a Tisza–Duna-vízrendszer műanyag szennyezésének felszámolására dolgoznak ki cselekvési tervet. Nagyon fontosak ezek a kezdeményezések, de hosszú távon önmagukban nem jelentenek megoldást. Eredményhez csak a szemétfeldolgozó üzemek létrejötte és működése vezethetne. A folyók tisztaságát illetően már felső szinten folynak a tárgyalások Magyarország és Ukrajna között.
– A Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával Beregszászban komoly projekt indul a Vérke folyó megtisztítása érdekében.
– A Vérke megtisztítása érdekében együttműködés körvonalazódik a két ország között, egyrészt a szakértők, valamint a beregszászi önkormányzat és a Külügyminisztérium által. Itt nemcsak a Vérkéről van szó, hanem a szennyező források felszámolása is elengedhetetlen lesz, hogy ne állhasson újra elő a jelenleg tapasztalható rossz környezeti állapot. Ehhez Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma nyújtott támogatást a Vízipari Pályázati Program keretében. Magyar szakértők előbb felmérték a Vérke állapotát, majd Magyarország Kormánya finanszírozásában kezdődhet meg a Vérke helyreállítása. Mindemellett Beregszászban meg kell oldani a szennyvíztisztítás problémáját. Adott esetben is jelentős környezetvédelmi programról beszélünk, melynek első lépései már megtörténtek. Bízunk a sikeres végkifejletben!
Reméljük, hogy Ukrajnának az EU Duna Régió Stratégia esetében vállalt 2022. évi elnöki szerepköre elősegíti majd újabb hasznos nemzetközi projektek kidolgozását és megvalósítását Kárpátalján, melyre a magyar kormányzati és szakmai szervezetek a továbbiakban is nyitottak lesznek.
Asked by @GStephanopoulos how a real bullet got on the "Rust" set, Alec Baldwin says: “I have no idea. Someone put a live bullet in a gun. A bullet that wasn’t even supposed to be on the property.”
Aki a magyarországi oltáskor a védettségi igazolvány kézbesítési helyeként a beregszászi konzulátust jelölte meg és a védettségi igazolványa megérkezett a konzulátusra, az oltáskor megadott e-mail címen vagy telefonon értesítjük erről és az átvétel módjáról. Ezért kérjük, csak az jelenjen meg személyesen a konzulátuson, aki kapott már értesítést a konzulátus munkatársaitól!
Kérjük, hogy hozzák magukkal az oltáskor kapott „Igazolás SARS-COV-2 elleni védőoltásról / Certificate of SARS-COV-2 vaccination / Сертифікат вакцинації від SARS-COV-2” A/4-es méretű igazolást, valamint azt az útlevelet, melynek száma az igazoláson szerepel. Ezek hiányában, a védettségi igazolványt nem tudjuk átadni. Az ügyfélfogadó térbe csak a szájat és az orrot elfedő maszkban lehet belépni!
Akinek még nem érkezett meg a védettségi igazolványa, de sürgősen szüksége lenne rá
A járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 1. § (3) és (3d) bekezdése szerint a védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a Covid-19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid-19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) szerinti uniós digitális Covid-igazolvány (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány) felmutatásával igazolja, hogy
a) a koronavírus ellen
aa) az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett,
ab) az Egészségügyi Világszervezet vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján szereplő vagy
ac) a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált
oltóanyaggal legalább egy alkalommal beoltották, és az első oltástól számított egy év még nem telt el.
Fentiek értelmében az Uniós digitális Covid-igazolvánnyal karanténmentesen lehet beutazni Magyarországra. Más uniós országokba az Uniós digitális Covid-igazolvánnyal történő beutazás szabályait megtalálja a Re-open EU oldalon.
Letöltés menete: A piros START gomb megnyomása után ügyfélkapus azonosítás következik. Az ügyfélkapuba történő belépést követően ki kell választani az igazolvány típusát. Az oltási igazolványt kiválasztva az igazolvány letöltése gombra kattintva az Uniós digitális Covid-igazolvány PDF formátumban letöltődik, ami azt követhetően kinyomtatható és pecsét valamint aláírás nélkül is érvényes, mivel hitelességüket a rajtuk lévő QR-kód biztosítja.
Ügyfélkapuval nem rendelkező személyek az Uniós digitális Covid-igazolványt papíralapon a kormányablakokban, valamint a háziorvosoknál tudják díjmentesen igényelni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kormányablakokban akár előzetes időpontfoglalás nélkül is lehet ügyet intézni. Az igazolvány kiállítása a kérelem után azonnal megtörténik. A kormányablakoknál az uniós digitális Covid-oltási, teszt- és felgyógyulási igazolás igénylésre is van lehetőség, melyek az igénylést követően PDF formátumban letölthetők és nyomtathatók. A papíron kiállított igazolványok pecsét és aláírás nélkül is érvényesek, mivel hitelességüket a rajtuk lévő QR-kód biztosítja.
Gyógyultsági igazolvány: az a dokumentum, amely megerősíti, hogy a birtokosról egészségügyi szakember vagy képzett tesztelőszemélyzet rögzített az EESZT rendszerben pozitív NAAT-teszteredményt (PCR) és ezt követően felgyógyult a SARS-CoV-2 fertőzésből. Az igazolvány érvényességi idejének utolsó napja az első pozitív NAAT (PCR)-teszteredménytől számított 180 nap.
Tesztigazolvány: az a dokumentum, amely megerősíti, hogy a birtokoson egészségügyi szakember vagy képzett tesztelőszemélyzet NAAT-tesztet (PCR) vagy antigén gyorstesztet (a Covid19 antigén gyorstesztek közös és frissített jegyzékében felsorolt valamely típusát) végzett. A dokumentum feltünteti a teszt típusát, valamint azt a napot, amikor a tesztet elvégezték és az EESZT rendszerben rögzített teszt eredményét.
A Korm.r. 1. § (3) és (3d) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a védettségi igazolvánnyal egyenértékű az Uniós digitális Covid-igazolvány!
Homoki Gábor festőművész alkotásaiból rendeztek kiállítást Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Galériájában.
A szűk körű megnyitón Szilágyi Mátyás, főkonzul ismertette a művész munkásságát. Elmondta, mindig nagy öröm, ha egy ilyen neves Kárpátaljai festő képeit sikerül kiállítani a beregszászi magyar külképviseleten.
Első ízben szervezte meg a Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivált a Rimay János Alapítvány Beregszászban. A program központi helyszíne Sárospatak, itt vette kezdetét a fesztivál 2021. június 9-én, majd június 13-ig további 8 helyszínen terveznek fesztiválprogramot a szervezők. A 8 helyszín – Tokaj, Sátoraljaújhely, Miskolc, Szerencs, Kisvárda, Királyhelmec, Beregszász és Szatmárnémeti – között szerepelt Beregszász is, egész pontosan Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály kiállítóterme, ahol június 11-én találkozhattak a fesztivál tagjaival.
A 15 idegen ajkú és 15 magyar anyanyelvű költő részvételével megrendezett I. Rimay Nemzetközi Költészeti Fesztivál beregszászi vendégei Vári Fábián László Kossuth díjas költő, író, néprajzkutató, műfordító, Marcsák Gergely költő, Mihályi Molnár László költő, publicista és Papp Ferenc, a Rimay János Alapítvány elnöke volt. A program moderátora Csordás László irodalomtörténész volt.
Az esemény kezdetén Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy ezzel az alkalommal a konzulátus irodalmi kilátó sorozata méltó folytatást kapott, hiszen meglehetősen hosszú ideig szüneteltek a hagyományos formában megrendezett művészeti programjaink.
Ezt követően Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul osztotta meg köszöntőszavait a megjelentekkel. „Az irodalmi kilátó című programsorozatunk célja az irodalom előtérbe állítása, elsősorban Kárpátalján. Az elmúlt években rendszeresen megtartott programok mind ezt szolgálták” – mondta a főkonzul, majd örömét fejezte ki, hogy a hosszabb járványügyi kihagyás után ismét egy jelenléti formában megtartott program keretein belül láthatunk vendégül külföldi és helyi irodalmi személyeket.
A főkonzul köszöntőbeszédéből megtudhattuk azt is, hogy Rimay János amellett, hogy irodalmi személy, aktívan funkcionáló diplomata is volt, így különösen jelképértékű számunkra, hogy az ő nevét viselő fesztivál beregszászi állomása diplomáciai helyszínen került megrendezésre – emelte ki még beszédében a főkonzul.
Papp Ferenc, a Rimay János Alapítvány elnöke örömét fejezte ki, hogy a jelenlegi járványügyi helyzetet figyelembe véve mégis sikerült megszervezni egy nemzetközi fesztivált. „Hiszen, ha mindenki bezárkózik, és csak egymás között beszélünk, akkor egy belterjes irodalom, belterjes nép tud csak csatázni önmagával. Ahhoz, hogy nyissunk és lássanak minket, ahhoz beszélgetnünk kell egymással” – hangsúlyozta az alapítvány elnöke. Beszédéhez Csoóri Sándor szavait idézte: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók.”
A költők a fesztiválra összeállított antológiából, valamint saját és más költők korábbi verseiből olvastak fel teljesítve a jelenlévők művészetek és az irodalom iránti igényét.
A kellemes hangulatú délutáni beszélgetésen a meghívott vendégek a moderátor irányításával különböző magyar és világirodalmat érintő kérdéseket taglaltak. Többek között a műfordítás problematikáját, a versek jelenkori fenntarthatóságát fejtegették, valamint próbálták definiálni a magyar irodalom és az irodalmi személyek helyét a nagyvilágban.
A főkonzul és a fesztivál szervezőinek reményei szerint a jövőben Kárpátalján is megrendezésre kerülhet majd a mostanihoz hasonló irodalmi-művészeti fesztivál.
A program zárásaként a szervezők minden jelenlévő számára finom italokkal és ételekkel kedveskedtek, melyek elfogyasztása közben kötetlen beszélgetésre volt lehetőség.
A Beregszászi Magyar Konzulátus Munkácsy Mihály kiállítóterme adott otthont a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány rajzpályázatának kárpátaljai díjátadójának. Az alapítvány még 2020 decemberében hirdetett rajzpályázatot „ A mi karácsonyunk” címmel, viszont a díjazottak eddig nem vehették át okleveleiket a járványügyi helyzet miatt.
A Kárpátalján jeles és ismert Harangozó Miklós festőművész képeiből nyílt kiállítás május 18-án Magyarország Beregszászi Konzulátusán. A művész nemcsak Ugocsa megye tájfestője, hanem Kárpát-medence-szerte népszerűségnek örvend.
A megnyitó alkalmával Beke Mihály András első beosztott konzul köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően Szilágyi Mátyás főkonzul beszélt Harangozó Miklós életútjáról. „A mai napon egy igazi népi tájfestő emlékezetét örökítjük meg képei kiállítása által. Ma olyan festményeket láthatnak, amelyek még eddig nem kerültek bemutatásra kiállításokon, egy része a festményeknek még befejezetlen a művész hirtelen halála okán. A festőművész alkotásai szerte Magyarország és Ukrajna képtáraiban megtalálhatóak. Harangozó Miklós mélyen szenvedélyes és sokszínű ábrázolásmóddal festi meg a falusi élet mindennapjait, érzéseit, örömét, bánatát. Festményein a paraszti élet megbecsülése, a munka szeretete látszik felsejleni” – mondta el a főkonzul, aki szerint a festőművész képei ma is aktuálisak, és elengedhetetlen részét képezik a kárpátaljai képzőművészeti világnak.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke köszöntőjében elmondta: „Ezek a képek, amelyeket itt látunk, egy vallomást tartalmaznak azokból az 1940-es és 1950-es évekből, amikor passzív ellenállásban élnek a magyar emberek.”
Ifj. Harangozó Miklós görögkatolikus lelkipásztor édesapja kiállításának megnyitóján elmondta: „Édesapám szülei nem tudták elfogadni azt a tehetséget, ami benne élt, azonban ő nem adta fel, valóra váltotta azt, ami benne volt. Ő példa számomra, bemutatta, hogyan lehet az Isten által bennünk rejlő tehetséggel élni.”
A megnyitót a Beregszászi Rezeda Folkműhely énekegyüttesének előadása tette színessé.
Nemrég ünnepelte 70. születésnapját Vári Fábián László, Kossuth- és József Attila díjas költő. Ebből az alkalomból szerveztek szűk körű ünnepséget Magyarország Beregszászi Konzulátusán.
The sacred Hanukkah lights, lit these days, remind us once again that light always prevails over evil. And of the value of life, which is worth fighting for. My best wishes to the Jewish community on Hanukkah! pic.twitter.com/ghoawSdy7b
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 7, 2023