A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban június 19-én, vasárnap csendes koszorúzással emlékeztek a honfoglaló őseinkre. A háborús események miatt a hagyományos, nagyszabású interaktív rendezvény elmaradt.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy a Tiszacsomán feltárt honfoglalás kori temető és település maradványai a bizonyítékai annak, hogy tizenegy évszázaddal ezelőtt honfoglaló őseink nemcsak átvonultak ezen a vidéken, hanem letelepedett életmódot folytattak itt. A KMKSZ 26 évvel ezelőtt, a honfoglalás 1100. évfordulójára létesítette az egykori temető helyén a honfoglalási emlékparkot, ahol csodálatos környezetbe emlékezhetünk meg honfoglaló őseinkről. Egyúttal a park feladata, hogy fiataljaink nemzettudatát erősítse, ez mindannyiunk egyik legfontosabb feladata – emelte ki a KMKSZ járási szervezetének elnöke.
A tiszacsomai Jancsi Szilveszter hazafias verset szavalt, majd Szűrös Mátyás beregszászi magyar konzul beszédében úgy fogalmazott: „Az emlékpark visszatükrözi a magyarság XX. századi kiszolgáltatottságát. Visszatekintve pontosan látjuk, hogy a magyarság a XX. század első évtizedeiben lezajlott európai dezintegrációnak miként vált vesztesévé. Feladatunk, hogy Magyarország a XXI. század eleji nagy európai átrendeződésének ne vesztese, hanem lehetőség szerint nyertese legyen. A XXI. században nekünk, mai magyaroknak erősebbé kell válnunk, mint amilyennek hisszük magunkat. Ez akkor lehetséges, ha semmilyen körülmények között nem mondunk le önrendelkezési jogunkról” – hangsúlyozta a magyar diplomata.
A beszédeket követően a jelenlévők – Kovács Attila ungvári és Szűrös Mátyás beregszászi magyar konzul, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke és Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, Orosz Ildikó megyei tanácsi képviselő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, valamint Sin József – megkoszorúzták az emlékpark Csirpák Viktória által megalkotott központi emlékművét, valamint Árpád vezér és Szent István királyunk szobrát.
Végezetül Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke az emlékezőket beinvitálta a látogatóközpontba, ahol egy frissítő elfogyasztása után megtekinthették a honfoglaló magyarok életét bemutató kiállítást.
Az alaptörvényben előírt feladatán túl a nemzeti egység kifejezését személyes vállalásának nevezte Novák Katalin megválasztott magyar köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Az este című portréműsorában.
Novák Katalinnal Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a műsor házigazdája beszélgetett.
A megválasztott államfő azt mondta: nehéz, de nem lehetetlen feladat lesz megjeleníteni a nemzet egységét; sok-sok olyan törésvonal van, amelyeken felül kell emelkedni.
Novák Katalin meggyőződésének nevezte, hogy a magyar emberek többsége vágyakozik ez után a nemzeti egység után, még akkor is, ha ezzel nem minden pillanatban vannak tisztában.
„Van egy olyan magától értetődő nemzeti egység, amelynek a kifejezése nekem feladatom is lesz, és ez nemcsak az alaptörvény által megkívánt feladatom, hanem személyes vállalásom” – fogalmazott.
Köztársasági elnöki tisztségével kapcsolatban közölte: arra törekszik, hogy – bár a körülményei jelentősen megváltoznak majd – a lényeg ne változzon. Ne változzon, hogy „honnan jöttem, hogy ki vagyok és milyen örökséget kaptam”, valamint azok a viszonyítási pontok, amit Isten, a hit, a család, a barátok jelentenek – hangoztatta.
Személyes élet- és családtörténetét felidézve Novák Katalin a család fontosságát is hangsúlyozva arról beszélt, „mindannyiunk családtörténetében benne van a magyar történelem és a magyar történelemben benne van mindannyiunk családtörténete”. Ez oda-vissza működik – jegyezte meg.
A megválasztott köztársasági elnök szólt arról is, ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyik még nem a szabadságba született bele, de élete tudatos részét már szabadságban élte.
Nagypéntek kapcsán Balog Zoltán református püspök arról is kérdezte Novák Katalint, hogy mit jelent számára a hitéről beszélni, megjegyezve: közéleti szereplő esetében „vallásról, hitről beszélni gyakran tud megosztó lenni”.
Novák Katalin hitének személyes dimenziójáról szólva elmondta: felnőtt fejjel ébredt rá arra, hogy mennyire fontos szerepet játszik Isten és az Istenbe vetett hit az életében, hogy annak minden területén meghatározóan jelen van.
A személyes hit közéletbeni helyére térve azt mondta: „meg kell találnunk azt a formát, ahol nem rekesztünk ki másokat azért, mert mi megvalljuk a személyes hitünket, ugyanakkor meg tudunk szólítani olyanokat, akiknek vagy már része az életének ez a hit […], vagy esetleg nem ébredtek még erre rá”.
A nagypénteki elcsendesülésről szólva Novák Katalin azt mondta: fontos a hagyományok őrzése, de még fontosabb az a lelki út, „amit bejárunk ilyenkor” és ennek része az elcsöndesedés.
„Halál nélkül nincs feltámadás” – jelentette ki Novák Katalin, hozzátéve, „mintha az is egy korszellem lenne, hogy a halált, a szenvedést kiiktatjuk az életünkből”. Ha nem beszélünk a halálról, nem tudunk beszélni a feltámadásról sem, és a halálban ott a feltámadás bizonyossága – fogalmazott.
Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, ez a nagypéntek lehetőséget ad, hogy átérezzük azoknak a fájdalmát, akik veszteséget szenvednek el. Úgy folytatta: a feltámadás bizonyossága pedig arra is reménységet ad, hogy lesz Kárpátalján száz év múlva is magyar szó.
Novák Katalin egyúttal méltatta Balog Zoltán kezdeményezését, amely alapján munkaszüneti nappá vált nagypéntek, kiemelve, hogy jó lenne, ha minél többen tudnának ezen a napon nagypéntek és a húsvét lényegéről gondolkodni.
Megjelent a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz második kötete, amely a romániai kisebbségi jogokat veszi górcső alá.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Markó Attila, a könyv szerzője és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója (b-j) a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz második kötetének bemutatóján a budapesti Körszállóban 2022. április 12-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a könyv keddi budapesti bemutatóján rámutatott: a szándékuk az volt, hogy szülessenek olyan kötetek, amelyek tükröt tartanak a 21. században a közösségek számára, melyek azok a jogok, amelyeket nemzeti kisebbségként a saját többségi társadalmukban gyakorolhatnak.
A második kötet a romániai kisebbségi jogokat tekinti át, és külön aktualitását adja, hogy Románia 15 éve az unió tagja. A nemzetközi szabályozáson túl áttekintést kínál a kisebbségi jogokról a szomszédos országban, a neuralgikus kérdéseket is számba véve – ismertette a miniszterelnöki megbízott.
Mivel folyton változó jogi anyagokról van szó, online felületen is elérhetővé teszik a köteteket, ahol folyamatosan frissítik majd – jelezte.
Kitért arra is, hogy Romániában jelenleg népszámlálás zajlik, és arra hívott fel, minden magyar nemzettársunk éljen a lehetőséggel.
A szerző, Markó Attila kiemelte: a tanulmánykötetekkel képet szerettek volna alkotni egy aktuális pillanatban a jogi helyzetről a Kárpát-medencében.
Románia arról híres, hogy miniszterei állandóan reformokat akarnak bevezetni és mindent átszerveznek. Folyamatos jogi hullámvasút jellemző, amit sokszor követni is nehéz. A parlamenti munka számtalan esetben arról szól, arra figyelnek, nehogy úgy változzanak a jogszabályok, hogy meglévő kisebbségi jogot elvesznek – közölte.
Kitért arra is: fontos, hogy Románia társadalma belássa, akkor tud erős lenni, ha minden közössége erős. Hiába vannak jó törvények, ha az alkalmazásuk nem megfelelő módon történik. Ezért jelennek meg a mostani kötetben hangsúlyosan az egyes jogszabályok alkalmazási hiányosságai – húzta alá.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a tanulmánykötetekről azt mondta: úgy gondolták, egy olyan sorozatot készítenek, ami tömören, közérthető módon tekinti át a kisebbségjogi kérdéseket.
Jelezte, néhány hét múlva mutatják be a Felvidékről szóló kötetet.
Jövőt építünk címmel pályázatot hirdet a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága a Kárpát-medencében 2010 óta a magyar kormány támogatásával megvalósított bölcsődei, óvodai létesítmények, épületek építészei részére – jelentette be Potápi Árpád János magyar államtitkár hétfőn a közösségi oldalán.
Kiemelte: a magyar kormány 2010 óta jelentős forrással támogatta, hogy a bölcsődei és óvodai intézményekben a magyar gyerekek számára fenntartott férőhelyek számottevően bővüljenek. Ezt is cselekvő nemzetként, a Kárpát-medence egységében valósították meg – mutatott rá Potápi Árpád János, jelezve, csak a külhoni magyar közösségek családjai több mint 900 új vagy felújított épületet vehettek birtokukba.
Hozzátette, az új vagy megújított épületek az építészek munkáját is dicsérik, hiszen nekik is köszönhető az, hogy egy-egy településképen is látható a közös és minőségi, magyar munka eredménye.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott felhívás szerint a 2022-ben, a cselekvő nemzet évében meghirdetett Jövőt építünk felhívásra magyarországi és külhoni építészek jelentkezhetnek. A pályázat célja díjazni és megismertetni a közvéleménnyel a Kárpát-medencében 2010 óta a magyar kormány támogatásával épült, mintaértékű bölcsődei, óvodai létesítmények, épületek építészeit.
A felhívásra benyújtott pályázatokat neves szakemberekből álló bírálóbizottság fogja szakmailag értékelni és több kategóriában díjazni. A nyertes pályázatokat ötszázezer és kétmillió forint közötti összegben pénzjutalomban részesítik.
A pályázati felhívásra február 21-én 10 órától március 8-án 14 óráig lehet jelentkezni.
Pályázni lehet bármely, a Kárpát-medencében 2010 óta a magyar kormány támogatásával megvalósult bölcsődei, óvodai létesítménnyel, épülettel.
A jelentkezés részletei és a részletes pályázati kiírás a https://www.kulhonimagyarok.hu/epiteszetipalyazat/ linken keresztül érhető el.
November 19-én a Bustyaházai Szent Erzsébet Katolikus Óvoda fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte.
– Szent Erzsébet lett az óvoda védőszentje, és éppen Szent Erzsébet ünnepén ünnepelhetjük meg ezt a jubileumot. Egy olyan asszony, aki egyszerre példaképe a lányoknak, az anyáknak és az özvegyeknek is – mondta el Majnek Antal, a Munkácsi római katolikus egyházmegye püspöke. Majd Isten áldást kérte az óvoda pedagógusainak, alkalmazottainak és növendékéinek életére.
Szulincsák Sándor római katolikus atya Szent Pál apostol korinthusiaknak írt első leveléből olvasott fel egy részletet: a szeretet himnuszát. Majd Majnek Antal püspök közös imára hívta a jelenlévőket.
Ezután Majnek Antal püspök, Szulincsák Sándor atya és Snep Román aknaszlatinai plébános felszentelték az intézményt.
Takács Mária, az óvoda igazgatója elmondta, hogy az évek során sok nehézséggel kellett megküzdeniük a szórvány településen. Az óvodában ápolják a magyar hagyományokat, igyekszenek továbbörökíteni a magyar kultúrát és örömmel látják, hogy erre van igény a településen. A legfontosabb feladatuknak tekintik a gyerekek vallásos nevelésben való részesítését és a magyar identitás erősítését.
– Ez az óvoda a magyar kultúra folytonosságát biztosítja a településen. A gyerekek azt a szellemiséget viszik tovább magukkal, ami Kárpátalját ezer éve békében megőrzi: elfogadni a másikat, a másik kultúráját. Azok az emberek, akik két nyelvet beszélnek, két kultúrát ismernek, gazdagabbak, ebben az intézményben pedig ezt tanulják meg a gyerekek – fejtette ki gondolatait Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke.
Ezután Orosz Ildikó egy meseszőnyeget és ajándékokat adott át a gyerekeknek.
A esemény színvonalát az óvoda és a helyi vasárnapi iskola növendékeinek műsora színesítette.
A Bustyaházai Szent Erzsébet Katolikus Óvodát 2001-ben alapították. Jelenleg két vegyes csoport működik az intézményben, ahol 50 gyermek tanul.
A málenkij robot néven álcázott haláltáborokba elhurcoltakról emlékeztek meg november 19-én Csapon.
A város temetőkertjében elhelyezett emlékműnél Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének és Csapi Alapszervezetének elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Beszédében felidézte a vidékünk lakosságát is érintő, a II. világháború befejezése előtti szörnyű eseményeket, amikor 1944 novemberében a Szovjetunió által kiadott rendelet értelmében minden 18 és 50 év közötti magyar és német férfit ún. málenkij robotra köteleztek. A behívás háromnapnyi férfimunkára szólt, de sokaknak a belerokkanást, az özvegységet, az árvaságot, míg több mint 30 ezer magyar férfinak a halált jelentette. Marhavagonok, éhség, járványok és árokba lőtt emberek emléke őrzi a totalitárius rezsim uralmát, mely az 1940–1950-es éveket jellemezte. „Azért jöttünk el ma mindannyian, hogy együtt emlékezzünk a történelem ezen sötét fejezetére. Hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. […] A félelem béklyói kötötték gúzsba az egész szovjet birodalmi rendszert, melynek ellensége volt minden, ami keresztény, nemzeti értékekre, s a polgári kultúrára épült” – emlékeztetett a történelem ezen szomorú időszakára.
Amikor azt hinnénk, hogy ez a korszak elmúlt, rádöbbenünk, hogy ma újra a félelem igazgat – fogalmazott Balogh Lívia, reflektálva a jelenkor eseményeire, amikor „a cél újra a káoszteremtés, az egyéni és társadalmi értékrend felmorzsolása, a közösségek meggyengítése. Az élet minden területét érintő információs háború zajlik, ahol újra virágkorát éli a történelemhamisítás, a cenzúra és az ideológiai diktátumok. A demokrácia és a tolerancia jelszavai mögé bújva, most nem fegyverekkel, hanem idegen kultúrák betelepítésével kívánják fellazítani az európai társadalmat”.
A kárpátaljai magyarságot hatványozottan érik a csapások, hiszen az „európai ideológiai háború mellett újra el kell viselnünk a megbélyegzést, a meghurcoltatást, a szeparatista vádakat” – jegyezte meg a KMKSZ UKSZ elnöke, aláhúzva: „Nekünk azonban az a feladatunk, hogy nemzeti értékeinket helyezzük előtérbe, hisz csak egymásra számíthatunk csatáinkban is. […] Összefogódzva helytállni mindig, minden körülmények között, és nem alkudni semmiben, ami hitünket, nyelvünket, identitásunkat semmisítené meg – ez a feladatunk ma!”
Az 1944 novemberi tragikus eseményekre emlékezett vissza beszédében Kórós Attila ungvári magyar konzul is: az áldozatok november 18-án indultak el az első állomás irányába, a szolyvai gyűjtőtábor felé, amely körülményeiben önmagában is megfelelt egy haláltábornak. Akik túlélték a szolyvai megpróbáltatásokat, azokat Sztarij Szamborig vezették, ahonnan marhaszállító vagonokban szállították őket a céltáborokba. „A szörnyű tetteket felelevenítve fontos, hogy megemlékezzünk az áldozatokról. […] Magyar emberként kötelességemnek érzem, hogy soha ne feledjük az ő sorsukat, szenvedésüket, s kötelességünk megőrizni emléküket a jövő generációi felé” – szögezte le a diplomata.
A megemlékezésen a KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubjának énekkara adott elő az alkalomhoz kapcsolódó éneket, majd Végső Veronika, Szilvási Brigitta és Puskás Flóra, a Csapi 2. Számú Széchenyi István Középiskola 10. osztályos tanulói mutattak be rövid prózai összeállítást. Ezután Thurzó Péter helyi római katolikus plébános imádkozott az elhunytak lelki üdvéért, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékmű elé a kegyelet virágait, s meggyújtottak egy-egy mécsest, ezzel tisztelegve a 36 csapi elhurcolt magyar férfi emléke előtt. Az esemény a Himnusz eléneklésével zárult.
Dr. Kész Barnabás történész, néprajzkutató, hagyományőrző a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felkérésére, hétről hétre különböző kárpátaljai településeken tart interaktív előadást a magyar huszárság történetéről, mely előadásokból megtudhatjuk, hogy ki hozta létre a magyar huszárságot; milyen szerepet töltöttek be a magyar hadtörténelemben ezek a lovas katonák; hogyan harcoltak a török uralom ellen, illetve a Rákóczi vagy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban; az első világháborúban, a limanovai csata hevében végrehajtott hőstettükről. Minden érdeklődő megismerhette ezeknek a könnyűlovasoknak a harcmodorát, felszereléseiket, harceszközeiket, viseletüket, és azt, hogy mindezek hogyan változtak a kor előrehaladtával.
November 13-án a Benei Kultúrház adott otthont az élő történelemórának, ahová szép számban érkeztek gyerekek, fiatalok és idősebbek egyaránt. A történész előadása kezdetén kitért a huszárok – az átlagember által is ismert – különböző történelmi tetteire: a hétéves háborúban Berlint is elfoglaló és megsarcoló Hadik András altábornagy vagy Háry János, A kőszívű ember fiai c. regényben szereplő Baradlay Richárd személyére, illetve más, a különböző történelmi korszakokban betöltött, a valóságban is létező huszárok szerepére.
Dr. Kész Barnabás bemutatta az érdeklődők számára, hogy Hunyadi Mátyás hogyan hozta létre a török könnyűlovas szpáhik ellen a magyar huszárságot, illetve miből állt a felszerelésük. Tovább folytatva elmondta, hogy Zrínyi Miklós a XVII. században már lőfegyverrel, keréklakatos pisztollyal is ellátta őket. Később pedig a sodronypáncélt, a pajzsot és a sisakot, a pallost, a tőrt, a reflexíjt és a kopját is elhagyták a fegyverarzenáljukból. A Rákóczi-szabadságharcban a szablya mellé már kovás pisztolyt kaptak – sok esetben párban –, amiket a nyeregre akasztottak, illetve karabéllyal is rendelkeztek.
A huszárokat alapvetően az ellenség összezavarására, portyázásra, felderítésre hozták létre, viszont az idő előrehaladtával a kemény ütközetek részeseivé váltak. Az interaktív előadáson az érdeklődők kérdezhettek, illetve kipróbálhatták a huszárok különböző harceszközeit, felpróbálhatták viseletüket. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban lőkupakos pisztolyt és karabélyt használtak, ekkor 12 császári huszárezred létezett, melyek mindegyikének más-más volt a viselete. Aztán az 1867-es kiegyezést követően megjelentek a magyar huszárságban az ún. hátultöltős ismétlőfegyverek, mint pl. a forgópisztoly. A néprajzkutató elmondta, hogy az I. világháborúban, a monarchia csapataiban még javában szolgáltak szép számmal huszárok. 1914-ben a galíciai Limanova mellett 300 huszár, leszállva a lovaikról, visszaverte a túlerőben támadó orosz gyalogosok és kozákok sokaságát, valamint vissza is vetette, kiűzve őket lövészárkaikból. A második világháborúból is kivette még a részét a huszárság, utoljára pedig a Rákóczi hadnagya című filmben szerepeltek valódi huszárok 1953-ban.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára lapunknak elmondta, a Szövetség fontosnak tartja, hogy a hagyományainkat, értékeinket, történelmünket, kultúránkat átadjuk, továbbítsuk a felnövekvő generációnak, így felkértük dr. Kész Barnabást, illetve Popovics Béla helytörténészt, hogy különböző időpontokban és helyszíneken tartsanak előadásokat a témában. Míg dr. Kész Barnabás a magyar huszárságot, addig Popovics Béla magát Kárpátalját, valamint annak történetét mutatja be.
Az előadás-sorozat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Bethlen Gábor Alap Zrt. és a Nemzeti Együttműködési Alap szervezésében és támogatásával valósul meg.
Online konferencia keretében ünnepli szombaton a magyar szórvány napját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Megőrizni az identitást Az eseményt megnyitó Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az oktatás kiemelt szerepét hangsúlyozta abban, hogy a szórványban élők is meg tudják őrizni identitásukat. Megemlítette: az Iskola Alapítvány által magyar állami támogatással működtetett iskola utáni (after school) program a szórványban – és vegyes családokban – nevelkedő gyermekek számára is vonzóvá teszi a magyar iskolát. Ma Románia 12 megyéjében 50 tanintézetben több mint 2300 diák a haszonélvezője a délutáni programnak. Hozzátette: az RMDSZ most azon dolgozik, hogy a délutáni oktatási programok működéséről a román állam gondoskodjék.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hagyatéka Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját nyilvánította előbb az RMDSZ, majd a magyar Országgyűlés a magyar szórvány napjává. Kijelentette: a szórványról való gondoskodással a magyarság Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hagyatékát élteti.
„Ahogy eddig, a jövőben is mindenben számíthatnak ránk, mi is számíthatunk önökre”– jelentette ki az államtitkár.
Hungarikum Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke köszöntésében hungarikumnak nevezte a szórvány szót, melyet a világ több részén meg sem értenek. Hozzátette: míg az eszkimóknak, a lappoknak több száz szavuk van a hó a jég minőségének a leírására, úgy a magyaroknak a léthelyzetük leírására alakult ki bő szókincsük.
„Vannak belhoni és külhoni magyarok, anyaországi magyarok, elszakított országrészek magyarjai, határon inneni és túli magyarok, van tömb, van sziget, van szórvány”– sorolta.
A konferenciát vezető Winkler Gyula európai parlamenti képviselő azokat a közösségeket tekintette szórványközösségeknek, amelyek identitásuk megőrzéséhez külső támogatásra, segítségre szorulnak. A felszólalók közül többen is annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy a 2022-es romániai népszámláláson a szórványban. Adott esetben vegyes házasságban élő magyarok is szabadon kinyilvánítsák nemzeti hovatartozásukat.
Részt kell venni a népszámlálásban Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélte: a népszámlálásnak a kisebbségek szempontjából van a legnagyobb jelentősége. Elengedhetetlenül fontos, hogy a magyarság romániai lélekszáma ne essen egymillió alá a hivatalos statisztikában. Arra buzdított, hogy minél többen már az első, online, önkitöltős szakaszban vegyenek részt a népszámláláson. Hozzátette: az RMDSZ megyékre és településekre bontott struktúrát alakít ki a népszámlálással kapcsolatos tanácsadásra.
Székely István az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy fogalmazzák újra az erdélyi magyar társadalmat az interneten. Megjegyezte: a járvány miatt felértékelődött online tér a járvány elmúltával is a közösségépítés fontos eszköze és lehetősége marad. Az internet lehetőséget teremt arra, hogy a szórványban számbeli kisebbségben élők nagyobb közösségeket alakítsanak ki, amelyekbe a településeikről elszármazottakat is bevonják.
A felvidéki MA7 médiacsalád háromfős küldöttsége Forró Krisztián, a 2021. október 2-án létrejött Szövetség szlovákiai magyar politikai párt elnöke nélkül léphetett csak be Ukrajnába, a pártelnököt ugyanis három évre kitiltották Ukrajnából. A kitiltás oka egyelőre ismeretlen. A három felvidéki magyar újságíró kétnapos látogatása során az itteni magyar médiaműhelyek munkájával, valamint a kárpátaljai magyarság helyzetével ismerkedett.
November 3-án Ungváron a KMKSZ vezetői tájékoztatták őket a kárpátaljai helyzetről, majd a TV21 Ungvár televízió székházában tettek látogatást. Másnap Beregszászban felkeresték a Pulzus FM szerkesztőségét, ahol megismerkedtek a rádió munkájával, illetve Orosz Ildikó elnök és Csernyicskó István rektor a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működéséről tájékoztatta a vendégeket.
A kétnapos látogatást értékelve Molnár Ildikó, a MA7 médiacsalád főszerkesztője a TV21 televíziónak elmondta: „Azt gondoltuk, hogy megéri nekünk ide eljönni. Fontos megismernünk, hogy hogyan működik az MTVA, a Kossuth Rádió, de tanulni igazából azt, hogy hogyan lehet kis közösségben médiát működtetni, egymástól tudjuk a leginkább – Vajdaságban, Erdélyben és itt Kárpátalján, na meg talán valamit mi is meg tudunk mutatni. Felvidéken nincs tévé, rádió, csak az állami közszolgálati televízió és rádió keretében, lehet, hogy el kellene kezdeni ilyen irányba is gondolkodni. Éppen azért jöttünk el szerkesztőségeket megnézni, milyen a műsorrács, hogyan épülnek fel ezek a szerkesztőségek, milyen egy-egy adás struktúrája. Nagyon hasznos tapasztalat volt” – hangsúlyozta a főszerkesztő.
Czibula Csaba, a MA7 médiacsalád audiovizuális tartalmakért felelős vezetőszerkesztője elmondta: „Mi megnéztük azt is, hogy működik ez a Vajdaságban, hogy működik Erdélyben, és azt is, hogy mit sikerült felépíteni itt, Kárpátalján. Úgy gondoljuk, hogy a határon túli magyarok számára jó lenne, ha kialakulna egy közös médiatér, ez sok problémát is megoldana. Gyakorlatilag hasonló helyzetben vagyunk, egy sorsközösségben élünk…”
A Kárpátalja hetilap főszerkesztője, Darcsi Karolina a felvidéki kollégák által elmondottakhoz hozzáfűzte: „Nagyon fontosnak tartjuk az ilyen műhelytalálkozókat, illetve munkalátogatásokat, ahol egyrészt tapasztalatot tudunk cserélni a kollégákkal, illetve át tudjuk beszélni azokat a dolgokat, amelyek a helyi médiát érintik. A tapasztalatcsere mellett tudtunk a jövőbeli együttműködésről is beszélni, ami rendkívül fontos, hisz a virtuális térben remélhetőleg újra tudjuk egyesíteni a Kárpát-medencét.”