Az ELTE Informatikai Karán működő T@T Kuckó idén is várja a 9–16 éves gyerekeket a júliusban induló, ezúttal online formájú informatikai foglalkozásokra.
A foglalkozásokat mindazoknak ajánlják, akiket érdekel az informatika, szívesen megismerkednének az IT-eszközök nyújtotta lehetőségekkel, és szeretnék megtanulni, hogyan alkalmazhatják azokat a mindennapi életben.
Az alkotókörök résztvevői az egyes turnusokban hétköznaponként 10–12 óra között találkoznak a virtuális térben, ahol megkapják a vezetői iránymutatásokat. A csapatmegbeszélés után minden vezető további 1 órában elérhető lesz egyéni kérdések megválaszolására.
Mivel sikerült pályázati forrást találni, az ELTE IK vezetése a nyári alkotótáborokat ingyenessé tette.
Amivel minden résztvevőnek rendelkeznie kell:
Számítógép külső vagy beépített mikrofonnal
Stabil internetkapcsolat
Gmailes e-mail cím
Google Chrome böngésző program
Jókedv
Az induló turnusokról az alábbi linkeken olvashatók részletek:
Országunkban a koronavírus-járvány megfékezése érdekében lassan két hónapja bevezetett karantén nagyban megváltoztatta az emberek életét. Az oktatási intézmények ideiglenesen áttértek a távoktatásra. Az eltelt majd két hónap tapasztalatairól és a tanév lezárásának menetéről Rácz Béla, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektorhelyettese és Soós Katalin, a főiskola szakgimnáziumának igazgatója nyilatkozott.
– A karantén bevezetése óta eltelt több mint 7 hét, s a tavaszi
szemeszter nagy része távoktatásban valósult meg. Hol tart jelenleg a
távoktatás a főiskolán?
– Valóban, az elmúlt közel két hónap alatt mindenkinek
hozzá kellett szoknia az új körülményekhez, az online távoktatásnak ugyanis a
karantén ideje alatt nincs alternatívája. Az oktatók rövid időn belül
kialakították a tantárgyaikra vonatkozó online felületeket, amelyeken azóta is
tartják a kapcsolatot a hallgatókkal, távoktatásban valósultak meg az
előadások, gyakorlati foglalkozásoknak egy része, illetve a végzős évfolyamokon
alap- és mesterképzésen sikeresen lezajlottak az első vizsgaidőszakok is. Az
oktatási folyamattal kapcsolatos adminisztratív munkát ugyancsak elektronikus
úton végezzük, hiszen az oktatók és a hallgatók munkáját egyaránt nyilván kell
tartani, ki kell mutatni. Jelenleg már a tanév lezárásának kérdéseivel
foglalkozunk.
– Említette, hogy a távoktatás menetét folyamatosan figyelemmel
kísérik. A tanárok visszajelzései és beszámolói alapján továbbra is
zökkenőmentesen zajlik a munka?
– Az oktatóink továbbra is hetente beszámolnak a
tevékenységükről, illetve az elmúlt hetekben megkérdeztük a hallgatói
önkormányzataink véleményét, problémáit is a távoktatást illetően. A
leggyakrabban felmerülő gondok technikai jellegűek: sok településen gyakoriak
az áramkimaradások, illetve nem eléggé stabil az internetkapcsolat ahhoz, hogy
akár órákon keresztül részt tudjanak venni az online oktatásban. Ugyancsak
nehéz megoldani a távoktatásban való folyamatos jelenlétet azoknak a
családoknak, ahol több fiatal is ebben a formában tanul, miközben csak egy
számítógép áll rendelkezésükre. Ne felejtsük el, hogy az összes oktatási
intézmény – az elemi iskolától kezdve egészen a felsőoktatásig – online
platformokon szervezi a mindennapjait. A hírportálokon gyakran olvashatunk
olyan cikkeket, miszerint a chat-programok szerverei túlterheltek, hiszen
eredetileg nem számoltak ekkora „népszerűséggel”, és ezt mi is tapasztalhatjuk
napi szinten.
Mindent összevetve, a technikai és szervezési nehézségek ellenére a távoktatás
továbbra is zökkenőmentesen zajlik, de a visszajelzések alapján azt a
következtetést vonhatjuk le, hogy az oktatási folyamat ezen formája mind a
hallgatók, mind pedig az oktatók számára igen fárasztó és időigényes.
– Történtek-e változások az elmúlt hónapban? Közeledik a tanév vége,
ezzel együtt a vizsgák, szakdolgozat- és diplomamunka-védések, államvizsgák. Mi
a szakminisztérium álláspontja a tanév lezárását illetően?
– Az oktatási minisztérium az összes eddigi
tájékoztatójában azt nyilatkozta, hogy a tanévet távoktatásban fogjuk lezárni,
a vizsgaidőszakokat és a záróvizsgákat, diplomamunka-védéseket is ilyen
formában kell megszerveznünk. A Rákóczi-főiskolán a következő vizsgaidőszakra,
illetve a diplomamunkák védésére és a záróvizsgákra nyár elején kerül sor, és
nem kizárt, hogy addig akár enyhíthetik is a karantén állapotokat. Jelen
helyzet szerint a karantén május 22-ig fog tartani, utána szakaszosan
számíthatunk enyhítésekre, ez persze az egészségügyi minisztérium javaslatainak
függvényében fog megtörténni.
A II. RF KMF Szakgimnáziumában
zajló távoktatási folyamat jelenlegi helyzetéről Soós Katalin igazgatónő
nyilatkozott.
– Milyen változások történtek a távoktatás kapcsán a legutóbbi
interjúnk óta? Hogyan élik meg a tanulók, illetve a tanárok ezt az időszakot?
– Minden kurátor arról számolt be, hogy egészségesek a
diákok, viszont nehezebb az online tanulás. A kurátorok tartják a kapcsolatot a
csoportjuk tanáraival és a szülőkkel. Ha a tanuló jelzi, hogy áramszünet vagy
internetprobléma van, arról a kurátor tájékoztatja az óraadókat. Ha nem elég a
diákot figyelmeztetni, akkor telefonon értesítik a szülőket is. Nincs olyan
diákunk, aki ne venne részt a tanulásban. Az egyik kolléga azt írta a
csoportjáról, hogy vannak diákok, akiknek jobbak az eredményeik a távoktatás
bevezetése óta.
Már túl vagyunk a hetedik távoktatásban történő tanítási héten is, amire
senki nem számított, hogy ilyen hosszúra nyúlik, és ennyi sokféle feladatot
kell megoldanunk ebben a formában. Rengeteg energiát, pluszmunkát, kreativitást
igényel a tanároktól, hogy fenn tudják tartani a diákok érdeklődését,
figyelmét, hogy ne váljon az oktatás egyhangúvá és túlzottan megterhelővé ebben
az otthoni bezártságban. Nem tudnám megmondani, kinek nehezebb: diáknak vagy
tanárnak. Megoldunk minden feladatot ebben a formában is, de mi az élő
találkozások hívei vagyunk továbbra is.
– Hogyan oldották meg a testnevelésórák pótlását és osztályozását?
– A diákoknak le kellett tölteniük a telefonjukra egy
alkalmazást, amely minden napra 7–10 perc alatt elvégzendő
teljes testedzésre irányuló gyakorlatokat mutat. Az elvégzett feladatok számát
és az elvégzésre fordított időt az alkalmazás rögzíti, amelyről a tanulóknak
minden héten jelentést kellett küldeniük. Az értékelésnél figyelembe vettük
ezen elvégzett feladatokat, valamint a karantén előtti foglalkozásokon nyújtott
teljesítményt.
A harmadik évfolyamosoknak készíteni kellett egy 2–3
perces videót arról, hogy mit tesznek egészségük megőrzése érdekében. Néhány
mondatban meg kellett fogalmazni, hogy milyen szerepe van a testmozgásnak az
immunrendszer erősítésében. Második héten letöltöttek egy fitneszkihívásos
programot, s annak végrehajtásáról készített fényképet kellett feltölteniük az
alkalmazásba. Egy másik csoport olyan feladatot kapott, hogy készítsenek egy 6–7
diából álló prezentációt a sport jótékony hatásáról. A feladatok mind megvannak
a Google Classroom alkalmazásban. Így mozogni is kellett, és a tudásuk is
gyarapodott.
– Az oktatási folyamat távoktatásban történő megoldása mellett
milyen más kihívás elé néztek ebben az időszakban?
– Szakgimnáziumunk sokban különbözik a középiskoláktól és a
felsőoktatási intézményektől is. Nálunk a középiskolai tárgyakat is tanulják a
diákok, készülnek az érettségire és szaktantárgyakat is tanulnak. Minden
másodikos diák három kötelező érettségit tesz ZNO formában, illetve az
intézményen belül magyar nyelv és irodalom érettségit is. A kollégák nagyon
ügyesen beletanultak a távoktatás fortélyaiba, és jól is működik az oktatási
folyamat, de nagyon nehéz megküzdeni a bizonytalansággal és a növekvő
félelemmel az érettségi vizsgákkal kapcsolatban, ami a tanulókon is kezd
elhatalmasodni.
A harmadik és a negyedik évfolyamon már az évfolyammunka-védések, vizsgák és
gyakorlatok is zajlanak. Több tanár jelezte, hogy a Classroom késéssel értesíti
a diákot a feladatról, még a jelenléti ívet is kb. 26 perccel később kapja meg
a diák, ezért tűnik úgy, hogy késve jelentkezett be az órára, vagy késve adta le
a munkáját.
– Nem volt szükség módosításokra a vizsgák időpontjait, illetve az
évfolyammunkák leadásának és védésének formáját illetően?
– A vizsgák és évfolyammunkák többnyire a végzős
csoportokban zajlanak, ahol már nincs hova tolni, halasztani a dolgokat, hiszen
szeptemberben ők már nem lesznek itt, hogy ismételjük a tananyagot. Itt komoly
erőfeszítéseket kellett tenni tanároknak és tanulóknak is, hogy az egész
tananyagot átvegyék, az évfolyammunkát időben leadják, és a vizsgaidőszakot is
a tanév elején elfogadott félévszerkezetnek megfelelően tudjuk teljesíteni. De
megoldjuk!
– Hogyan oldották meg az évfolyamunkák védését? Milyen
tapasztalatokat szereztek?
– Tanáraink nagyon pozitív tapasztalattal gazdagodtak az
évfolyammunka-védésen a számvitel és adóügy szakon, eddig csak ott vagyunk túl
rajta. Ezt is Classroomban oldottuk meg szinkronban a ZOOM élő kapcsolattal. A
Classroomba mindenki idejében feltöltötte a munkáját, a tanároknak volt idejük
ellenőrizni. A védés kiscsoportokban, ZOOM-on keresztül, szinte szokványos
módon zajlott. Minden diák bemutatta röviden a munkáját egy saját maga által
összeállított prezentációban, ezután válaszoltak a bizottság tagjainak
kérdéseire is, hiszen virtuálisan egy tanteremben voltak.
– Milyen előkészületekre volt szükség a vizsgák gördülékeny
lebonyolításához?
– A vizsgák lebonyolítására is hasonló rendszert dolgoztunk
ki. A Classroomon keresztül más platformokkal szinkronban oldjuk meg azokat.
Tantárgytól függően állítjuk össze a vizsgadolgozatokat. Van, ahol 3–4
részből is áll egy vizsga: tesztfeladatok, esszékérdések és szóbeli rész, vagy
akár gyakorlati feladat informatikai tárgyaknál.
Ez idáig a számvitel és adóügy, valamint az óvodapedagógia szakosok vannak
túl 2–2 vizsgán. A vizsgáztató tanárok lelkesen számoltak be a
vizsgákról. Mindenki félt egy kicsit, hiszen először csinálja ebben a formában,
de a diákok is felelősen álltak a felkészüléshez, így eddig jók a
tapasztalataink. Reméljük, a többi vizsgán és a többi szakon is hasonló
hozzáállással vágnak neki a vizsgaidőszaknak.
Sok újat tanulunk közben mi is, amit a későbbiekben is kamatoztatni fogunk.
De az emberi találkozásokat, a közös élményeket semmi virtuális kapcsolat nem
helyettesíti. Nagyon sajnálom az elmaradt rendezvényeket, vetélkedőket, közös
programokat, amelyek színesítik az oktatási folyamatot, bővítik a diákok
látáskörét, fejlesztik kulturális igényeiket.
– Felsorolna néhányat ezekből a rendezvényekből?
– A nagyobb márciusi rendezvényeinket még érkeztünk
megtartani. Ez volt a szónokversenyünk, amit már zárt körben szerveztünk, és a
közönség csak a YouTube-on nézhette meg és szavazhatott is. Megtartottuk utolsó
igazi tanítási napunkon a Sevcsenko-megemlékezést is, viszont áprilisban minden
elmaradt. Minden tanév áprilisában tartjuk a sportnapot, polgárvédelmi napot,
fordított napot. Ezt nagyon élvezi tanuló és tanár egyaránt. Együtt sportol és
versenyezik tanár és diák – ezek kiváló csapatépítő programok. Április 24-re
terveztük iskolánk fennállása ötödik évfordulójának megünneplését, hiszen öt
évig voltunk Felsőfokú Szakképzési Intézet, és most egy másik képzési szinten
folytatjuk munkánkat, másik névvel. Sajnos, most ez is elmaradt.
– Hogyan tervezik a tanév befejezését? Terveznek-e tanévzáró
ünnepséget?
– Az oktatási minisztérium eddigi nyilatkozatai szerint
távoktatásban fogjuk lezárni a tanévet. Az még nem világos, mennyire fogják
enyhíteni május 22-e után a biztonsági előírásokat. Mi készen állunk
távoktatásban is lezárni a tanévet, de nagyon szívesen jönnénk be
államvizsgáztatni az iskolába, és a diplomákat is személyesen szeretnénk átadni
a végzősöknek. Mindenki várja már, mikor láthatja az osztálytermet belülről is!
Itt szeretném megköszönni minden kollégámnak az odaadó és kitartó munkát.
Nagyon büszke vagyok, hogy ilyen megbízható és felelősségteljes kollektívában
dolgozom, akik nem csak a kötelezőt tanítják, hanem olyan értékeket
közvetítenek, amelyek napjainkban az éltető erőt jelentik! Kitartást és jó
egészséget kívánok mindenkinek! Nagyon hiányoznak a diákokkal együtt!
