Görögország hivatalosan május 15-én nyílt meg a turisták előtt, ezzel megkezdte a nyári szezont: a koronavírus járvány okozta hosszú szünet után megérkeztek az országba az első nyaraló turisták, számolt be a Reuters.
Hónapok óta tartó lockdown korlátozásokat követően Görögország ezen a héten megnyitotta múzeumait és híres régészeti lelőhelyeit, köztük az ősi Akropoliszt is.
A külföldi turistákat akkor engedik be Görögországba, ha be vannak oltva, vagy negatív COVID-19 teszt eredményt tudnak felmutatni. A régiók közötti utazás, beleértve a szigeteket is, azok számára lesz megengedett, akiknek negatív a tesztje vagy be van oltva.
Görögország oltási kampányt indít szigetein, és reméli, hogy az ott élők többségét június végéig be fogják oltani. A kormány kijelentette, a vakcinák és a gyorstesztek, valamint a meleg időjárás, amely lehetővé teszi a szabadtéri rendezvényeket, lehetővé teszi a turisták biztonságos utazásait.
Az Égei-tengeren lévő Mykonos-szigeten az egyik repülőjárat leszállásakor a turizmus újraindulását vízi tűzijáték fogadta. A Jón-tengeren lévő Korfu-szigete Németországból és Franciaországból érkező vendégeket fogadott. A görögök is üdvözölték számos karantén intézkedés feloldását, szombaton sokan a szárazföld szigeteire vagy nyaralóikba utaztak. „A szabadság első hétvégéje” – emelte ki az Alfa-TV a Piraeus kikötőjéből sugárzott adása során.
A világjárvány első hulláma alatt, az európai adatokhoz viszonyítva, Görögország rendelkezett a legjobb epidemiológiai mutatókkal, viszont később, 2020-ban, a fertőzések számának növekedése arra kényszerítette az ország vezetését, hogy lockdown-t vezessen be egészségügyi rendszere védelme érdekében.
A 11 millió lakosú Görögországban jelenleg 373 881 fertőzéses beteget és 11 322 halálos kimenetelű esetet tartanak nyílván. Emlékeztetőül, Görögország határai május 14-én nyíltak meg az ukránok előtt. Az országba való bejutáshoz a turistáknak:
mielőtt Görögországba érkeznek, ki kell tölteniük egy elektronikus PLF űrlapot a travel.gov.gr weboldalon, (a határ átlépéséhez QR-kóddal ellátott PLF űrlapra van szükség);
legkevesebb 14 nappal a határátlépés előtt kitöltött koronavírus elleni oltási tanúsítvány felmutatása (angol nyelvű).
Az oltási tanúsítvány negatív PCR-vizsgálattal, amelyet legkésőbb 72 órával Görögországba érkezés előtt végeztek el, vagy a fertőzésből való felépülésről szóló igazolással helyettesíthető.
Törökország hétfőtől fokozatosan enyhíteni kezd az április vége óta érvényben lévő „teljes zárlaton”, amelyet a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járvány romló mutatói miatt vezettek be – közölte vasárnap a török belügyminisztérium. Az új intézkedéscsomag június 1-ig lesz érvényben.
A rendelkezések értelmében a tartományok közötti utazást a nappali órákban ismét szabaddá teszik. Hétköznaponként az eddiginél később, 21 órakor kezdődik az éjszakai kijárási tilalom és reggel öt óráig tart. A hétvégékre vonatkozó eddigi kijárási tilalom azonban érvényben marad, ami azt jelenti, hogy a lakosok napközben csak a közeli élelmiszerboltokat kereshetik fel.
Újranyitnak az óvodák, de az iskolai oktatás két évfolyamtól – a 8. és a 12. évfolyamtól – eltekintve online formában folytatódik.
A 18 év alattiak esetében feloldják a lakhely elhagyását a 10 és 14 óra közötti idősávban engedélyező rendelkezést, mozgásszabadságukra ezentúl rájuk is a főszabályok vonatkoznak. A 65 év felettiek esetében viszont ez csak akkor válik lehetővé, ha az érintett megkapta a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisát. A tömegközlekedést az említett két korcsoport továbbra sem veheti igénybe.
A bevásárlóközpontok kinyitnak, míg a sportlétesítmények, a mozik, valamint az éttermek és a kávézók zárva maradnak, utóbbiak azonban elvitelre vagy házhoz szállításra vehetnek fel rendelést.
A június 1-ig tartó időszakban az élelmiszerboltok hétvégénte kizárólag „alapvető szükségletet” jelentő termékeket árusíthatnak, illetve lakodalmat is tilos lesz még tartani.
A turisták továbbra is mentesek a korlátozások alól. Ezen rendelkezés a kezdetek óta sok török állampolgárban ellenérzéseket vált ki.
A török vezetés először április 13-án, a ramadán, tehát az iszlám böjti hónap kezdetén szigorított a járványhelyzet kezelésén, majd április 29-től egészen május 17-én reggel 5 óráig „teljes lezárást” rendelt el, hogy a járvány terjedését jelentősen visszaszorítva indulhasson neki a nyári turisztikai szezonnak.
Törökországban a járványügyi adatok nagymértékben javultak az utóbbi hetekben. Az újonnan regisztrált fertőzöttek napi száma április közepén még 60 ezer felett, április vége felé 40 ezer körül járt, a napokban pedig már 11 ezer közelében alakult. Ugyan ez még mindig elmarad Recep Tayyip Erdogan török elnök azon célkitűzésétől, hogy a „teljes lezárással” a napi esetszámokat legalább 5000 alá vigyék le.
Ráadásul a betegség halálos áldozatainak napi száma nem mérséklődött ilyen mértékben. A napi mutató április 30-án 394-en tetőzött, most szombaton pedig még mindig 236 volt.
A kis-ázsiai országban jelenleg a Sinovac, valamint a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájával végzik a lakosság immunizálását. A kétdózisú oltóanyagok első adagját eddig 14 millió 941 ezer, míg a másodikat 10 millió 820 ezer ember kapta meg a 83,6 millió lakosból. Az oltási kampány tempója a február közepi gyors felfutás óta számottevően lassult.
Emellett Törökország április végén megállapodást kötött 50 millió adag orosz Szputnyik V vásárlásáról is. A beszerzésen felül Törökország a készítmény gyártásáról szintén szerződést írt alá Oroszországgal.
Forrás: infostart.hu
[type] => post
[excerpt] => Törökország hétfőtől fokozatosan enyhíteni kezd az április vége óta érvényben lévő "teljes zárlaton", amelyet a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járvány romló mutatói miatt vezettek be
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1621195500
[modified] => 1621195225
)
[title] => A teljes zár után jön az enyhítés a turisták kedvelt nyaralócélpontján
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56634&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56634
[uk] => 56676
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 56635
[image] => Array
(
[id] => 56635
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/torokorszag-antalya-antalya-utazas-last-minute-delphin-imperial-0.jpg
[original_lng] => 218048
[original_w] => 1280
[original_h] => 854
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/torokorszag-antalya-antalya-utazas-last-minute-delphin-imperial-0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/torokorszag-antalya-antalya-utazas-last-minute-delphin-imperial-0-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/torokorszag-antalya-antalya-utazas-last-minute-delphin-imperial-0-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/torokorszag-antalya-antalya-utazas-last-minute-delphin-imperial-0-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/torokorszag-antalya-antalya-utazas-last-minute-delphin-imperial-0.jpg
[width] => 1280
[height] => 854
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/torokorszag-antalya-antalya-utazas-last-minute-delphin-imperial-0.jpg
[width] => 1280
[height] => 854
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/torokorszag-antalya-antalya-utazas-last-minute-delphin-imperial-0.jpg
[width] => 1280
[height] => 854
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1621184426:2
[_thumbnail_id] => 56635
[_edit_last] => 2
[views_count] => 2466
[_oembed_aa4ebe3667b5436a693086e50da4cae9] =>
This week, Ukraine’s Antonov AN-124 delivered 101 tons of humanitarian aid to Incirlik Air Base to help families affected by recent earthquakes. Coordinated by ?? armed forces, delivered by ?? aircraft, unloaded by ?? and ?? military. As allies, we come together in trying times. pic.twitter.com/gLVFo29ZOs
Ciprus felvette Ukrajnát azon vörös zónás országok közé, melyek állampolgárai beléphetnek a szigetre április 1-től.
A beutazóknak a felszállás előtti 72 órában PCR-tesztet kell elvégeztetniük, s a repülőgép elindulása előtt fel kell mutatniuk a negatív eredményt. Ezt követően leszállás után a reptéren is elvégzik rajtuk a tesztet, azonban ennek költségeit maguk a turisták állják, s az eredmény meglétéig házi karanténba kell lenniük.
Ukrajna eddig a szürke zónában szerepelt, melynek állampolgárai csak speciális engedéllyel léphettek az ország területére.
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
Görögországban idén hivatalosan május 14-től kezdődik az idegenforgalmi szezon, határait azonban várhatóan már április közepétől megnyitja az Európai Unióból érkező turisták előtt – jelentette be pénteken Bukarestben Harisz Theoharisz idegenforgalmi miniszter Claudiu Nasui román gazdasági és turisztikai miniszterrel folytatott tárgyalásai után.
Az országba azok léphetnek be, akiket már beoltottak a koronavírus ellen, akik ellenanyagteszttel bizonyítják, hogy átestek a betegségen, vagy akik negatív Covid-teszttel igazolják, hogy nem fertőznek. A tíz év alatti gyerekek esetében nincs szükség tesztre.
A beutazókat szúrópróbaszerűen antigén gyorstesztekkel ellenőrzik a határon (tehát nem kell már olyan sokáig várniuk az eredményre, ahogy tavaly történt), ha pedig a teszt eredménye pozitív, akkor elkülönítésbe kerülnek egy görög szállodában, amelynek költségeit a görög fél fedezi a karantén idejére – idézte a görög minisztert az Agerpres hírügynökség.
Theoharisz elmondta: Románia az első ország, amelyet felkeresett a 2021-es turisztikai szezonra vonatkozó protokoll kidolgozása óta, látogatása pedig egyebek mellett azt célozza, hogy kétoldalú megállapodással tegyék lehetővé a román turisták beutazását, akik szívesen töltik Görögországban a húsvéti ünnepeket. Az ortodox egyház idén május 2-án ünnepli Jézus feltámadását. A görög miniszter úgy vélekedett: a világjárvány közepette is lehet biztonságosan működtetni a turizmust, és kifejezte reményét, hogy az Európai Unió mielőbb bevezeti a közös uniós egészségügyi igazolást, az úgynevezett „zöld tanúsítványt”. Addig is könnyíteni akarják a román turisták beutazását, ezért Görögország kész elfogadni a román állam által románul és angolul kiállított igazolásokat.
Görögországban jelenleg még szigorú járványügyi korlátozások vannak érvényben azokban a térségekben, ahol magas a fertőzöttek száma. Athénban és más piros besorolású fertőzöttebb övezetekben március 22-ig fenntartják a korlátozásokat, csak a létfontosságú termékeket árusító üzletek tarthatnak nyitva, és március 29-éig zárva maradnak az iskolák.
A csaknem 11 millió lakosú országban eddig 230 ezer embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, csaknem 7300 halálesetet jelentettek, és a lakosság 8,7 százalékát oltották be.
Bulgária a turistaszezon megnyitására készül május 1-től, természetesen, a járványmegelőzési szabályok szigorú betartása mellett – közölte az ország Turisztikai Minisztériumának sajtószolgálata.
A hivatal közleménye szerint hamarosan elfogadják a rendeletet a kávézókat és éttermeket, valamint a szállodákat és szórakozóhelyeket illetően. A bolgár miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy az elkövetkezendő héten az EU elfogadja az ún. „egészségügyi igazolást” az országokba való beutazással kapcsolatban.
Az egészségügyi miniszter hozzátette, hogy fontos lenne egy oltásigazolvány bevezetése is, mely lehetővé tenné a szabad beutazást azok számára, akik rendelkeznek oltással, negatív a PCR-tesztjük, esetleg átestek a betegségen, s még van antitestük.
Az Európai Unió vezetői csütörtökön állapodhatnak meg abban, hogy oltási igazolásokat dolgoznak ki azoknak az uniós állampolgároknak, akik Covid-ellenes vakcinában részesültek annak érdekében, hogy újraindulhasson a turizmus a közösségen belül, és ezen belül is azért mert a déli tagországok egyre inkább félnek attól, hogy a nyári üdülési szezont sem tudják megmenteni – közölte a Reuters hírügynökség cikke alapján a Világgazdaság.
A Covid-19 elleni oltások bevezetésének üteme felgyorsul, így egyes kormányok, például Görögország és Spanyolország kormányai, az egész EU-ra kiterjedő tanúsítvány gyors elfogadását szorgalmazzák a már beoltottak számára, hogy az emberek újra utazhassanak.
A tudósítás szerint az EU tagjai egyetértenek abban, hogy az oltási bizonyítvány üdvözlendő lenne, ugyanakkor egyértelmű, hogy még ki kell dolgozni a részleteket, többek között azt, hogy digitális formában kell-e elfogadni, globálisan elfogadják-e, és hogy a kétlépcsős oltási folyamat melyik szakaszában kell kiadni.
Egy videokonferencia-nyilatkozat tervezett, amelyet a Reuters tudósítója látott, úgy fogalmaz, hogy folytatni kell a munkát a közös oltási igazolások érdekében, ám időkeretet ebben nem határoztak meg, hogy mikorra kellene elkészülni ezzel a feladattal. Uniós tisztviselők szerint az EU a témában együttműködik a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetséggel, amely élénkíteni akarja a légi közlekedést, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és az Egészségügyi Világszervezettel.
Az igazolásokkal való utazás azonban jogi kérdéseket is felvetett – állítják a tisztviselők, mert az oltások sorában utolsók állíthatják, hogy mozgásszabadságukat igazságtalanul korlátozzák a gyakran hónapokig tartó sorok.
Arra is rámutatnak, hogy a WHO és az uniós ügynökségek egyelőre nem adnak útmutatást arról, hogy azok az emberek, akik megkapták mind a két Covid-19-es vakcina dózist, továbbra is képesek hordozni a koronavírust és megfertőzni másokat, még akkor is, ha őket már nem betegíti meg.
Az sem volt világos, hogy az emberek fertőzőek lehetnek-e, miután már maguk is leküzdették a koronavírust, és meddig maradtak immunisak, s hogy nekik is meg kellene-e szerezni az oltási igazolást.
A Reuters megjegyzi, annak ellenére, hogy a hivatalos álláspont szerint az összes EU-kormány együtt akarja megoldani a kérdést, egyesek úgy dönthetnek, hogy egyenként gyorsabban haladnak. Görögország e kérdésben már meg is állapodott például Izraellel.
(vg.hu)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió vezetői csütörtökön állapodhatnak meg abban, hogy oltási igazolásokat dolgoznak ki azoknak az uniós állampolgároknak, akik Covid-ellenes vakcinában részesültek annak érdekében, hogy újraindulhasson a turizmus a közösségen belül, és...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1614241920
[modified] => 1614209759
)
[title] => Még mindig az oltási útlevél bevezetésén ügyködik az unió
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=47059&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47059
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47060
[image] => Array
(
[id] => 47060
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/oltasi-igazolas.jpg
[original_lng] => 103823
[original_w] => 810
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/oltasi-igazolas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/oltasi-igazolas-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/oltasi-igazolas-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/oltasi-igazolas.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/oltasi-igazolas.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/oltasi-igazolas.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/oltasi-igazolas.jpg
[width] => 810
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1614202560:12
[_thumbnail_id] => 47060
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1654
[_oembed_f9f8795c37d57cae503651c11558dd66] =>
[_oembed_time_f9f8795c37d57cae503651c11558dd66] => 1614202567
[_oembed_c9cfb4292bfb25c9aeb12f4e475ad4f1] =>
1985 óta számos országban február 21-én ünneplik az idegenvezetők világnapját. Ezen a napon honfitársaiknak mutatják be településüket ellenszolgáltatás nélkül az idegenvezetők.
Hasonlóképpen cselekedtek idén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének a szervezésében a turizmus szakon tanuló 3. évfolyamos diákok. Az egész napos rendezvény több programból állt. Mivel idén február 21-e vasárnapra esett, ezért az intézményben 22-én rendezték meg az idegenvezetői világnapot.
Dr. Sass Enikő, a Rákóczi-főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense, az esemény egyik szervezője lapunknak elmondta, hogy már 4. éve szervezik meg a főiskolán az idegenvezetői világnapot. Ilyenkor általában meghívunk egy neves előadót vagy Kárpátalja turizmusával foglalkozó személyt, aki minőségi előadást tart elsősorban az intézményben tanuló diákok, illetve az érdeklődők számára is. Idén a járványhelyzet miatt az utóbbi hallgatóság online formában követhette az eseményeket. A főiskolai docens a programokkal kapcsolatosan elmondta: minden évben valamelyik kárpátaljai iskolából hívunk meg gyerekeket, és interaktív idegenvezetést tartunk számukra a városban, viszont ezúttal sajnálatos módon a koronavírus-járvány miatt ez sem valósulhatott meg. Éppen ezért idén, a turizmus szakos diákok a földrajz szakos diáktársaiknak szerveztek versenyt, amely különböző feladatok teljesítését foglalta magába időkorlát mellett (60 perc) a város különböző részein.
A rendezvény hivatalos megnyitója 15.20-kor vette kezdetét a főiskola átriumában. Sass Enikő köszöntőjében hangsúlyozta: „A turizmus a világ egyik leggyorsabban és legdinamikusabban fejlődő ágazata, ugyanakkor egyik legsérülékenyebb iparága is. Működése számos környezeti, politikai, társadalmi, gazdasági kockázatnak van alárendelve, mint pl. a 2019-ben kezdődött koronavírus-pandémia, ami itthon is rányomta az ágazatra a bélyegét.”
Idén Bíró András, a Kárpátaljai Hazajáró Honismereti és Turista Egylet elnöke tartott előadást a világnap alkalmából Kárpátalja rejtett kincsei címmel. Előadásában kitért az egylet 2019-es megalakulására, a 2020-as év 18 sikeres túrájára, illetve a 2021-ben tervezett túraútvonalakra. A hazajáró egylet elnöke bemutatta a Tiszta Kárpátalja mozgalom (később alapítvány) munkáját, a Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület kárpátaljai hadi temetőkben végzett tevékenységét.
Az előadást követően következett az eredményhirdetés. A pontok összesítése alapján a 4. évfolyamos „Kurucz” csapat lett az első 117 ponttal, a második helyen pedig a 2. évfolyamos „Rákóczi Feri” csapata végzett 90 ponttal. A rendezvény végén a szervező turizmus szakos diákok átadták a versenyben részt vevő 2 csapat számára a szimbolikus ajándékokat.
Pripjaty városának alapkövét 1970-ben helyezték el a Szovjetunió vezetői, hogy a település otthont adjon a csernobili atomerőmű dolgozóinak és családjaiknak. Pripjaty lakói idilli életet éltek a szovjet modellvárosban, amit a rózsák városának is neveztek az útjait szegélyező virágültetvényekről.
1986-ban a 4-es reaktorblokk felrobbanása után a lakosságot evakuálták, és a csernobili munkások csak a legszükségesebb tárgyaikat vihették magukkal. A város elnéptelenedett.
A csernobili zóna mai látképéről és az eltűnőben lévő lakóövezetről kérdeztük a téma egyik európai szakértőjét, a francia Laurent Michelot-t, akinek a város megalapításának ötvenedik évfordulóján jelent meg helyszíni fotókkal illusztrált könyve „Csernobil – posztapokaliptikus látogatások” címmel.
– Pripjaty abban az atomerőművet övező körzetben fekszik, amelyet napjainkban a „30 kilométeres zónaként” emlegetnek világszerte – kezdi a beszámolót a szakértő. – A Zónán belül létezik a „10 kilométeres körzet” is, amely a még mindig legszennyezettebb területet jelöli.
Napjainkban a 30 kilométeres zónában 100-150 visszatelepülő él, őslakosok, akik olyan erősen kötődnek a helyszínhez, hogy ragaszkodtak a visszatéréshez a zord körülmények ellenére is. A visszatelepülés illegális, de az ukrán hatóságok szemet hunynak fölötte – magyarázta Michelot.
A Zóna 1987 óta fogad – akkreditált kísérettel – delegációkat. Később a turizmust is engedélyezték, így 2012 óta fennakadás nélkül utazhatnak a területre civil érdeklődők is, ha betartják a biztonsági előírásokat. Az idegenvezetők kötelező felszerelése a Geiger-számláló, amely közvetíti a sugárzás pontos mértékét, és szükség esetén pattogó hanggal riadót fúj. A látogatóknak is viselniük kell egy egyszerű sugárzásmérőt, amit mindenkinek a Zónába lépéskor osztanak ki. A doziméter csöndben készít számításokat, és a teljes sugárdózisról ad információt a körút végén. Sok turista hoz magával Geiger-számlálót is, hogy hangos pittyegésekor boldogan elborzadhasson.
Pripjaty központjában tökéletes a csend, a város kísértetiesen üres – folytatja a könyv szerzője. – Ugyanakkor nem állítható, hogy a terület kihalt, mert a radioaktív sugárzás csökkenésével a vadállatállomány megnőtt. A növények pedig nem csak a köztereket foglalják vissza, hanem az épületeket is körbenövik. Légifelvételen látszik, olyan a város, mint a fákkal benőtt Angkor romjai.
A város fénykoráról még ma is számos emlék tanúskodik. Az épületek stabilan állnak és látogathatók, de csak hivatalos kísérővel, mert a belső terek romosak.
A bölcsődék, óvodák és iskolák padlóján heverő játékok, könyvek, babák, a házi feladattal teleírt füzetek láttatják velünk a hajdani gyerekek hétköznapjait.
A tantermekben a padsorok ugyanúgy sorakoznak, mint 35 éve, és az egyik iskola aulájának padlóját beborító több száz gázálarchoz sem nyúlt senki. Ezek a hidegháborús korszak evakuációs gyakorlatának kellékei voltak.
A berozsdásodott kiságyak ma is ott sorakoznak a kórház újszülött osztályán. Apokaliptikus képet nyújt egy magára hagyott bevásárlókocsi a romos szupermarketben. Kísérteties hangulatot áraszt a vidámpark is: a növényzettel benőtt pályán még mindig ott állnak a dodzsemek, ahogy otthagyták őket az utolsó futam után. Némán magaslik fölénk a rozsdaette óriáskerék is. Ugyanakkor kiváló állapotban maradtak a szocialista korszakra jellemző falfestmények és domborművek, valamint Pripjaty egyik kávézójának vitrázsa.
A tárgyak sértetlenül vészelték át az atomszennyezést, az időjárás és a hőmérsékletingadozás rombolt le mindent, nem a robbanás.
Az HBO Csernobil című sorozatának megjelenése után a Zónába látogató turisták száma évi 30 ezerről 100 ezerre ugrott. A világméretű filmsiker hatására nem csak a látogatók száma gyarapodott, hanem a szellemváros problémái is.
A Zónába látogatók többsége ugyanis az úgynevezett sötét turizmus (dark turism) címén utazik oda.
A sötét turizmus a katasztrófaturizmus erősebb válfaja. Míg a katasztrófa turista passzív: odamegy, magába szívja az élményt, és hazamegy, addig a sötét turizmus utazója aktívan felhasználja a tragédia elemeit a maga előnyére: fotókat készít, lájkokat gyűjt. Ezeknek a turistacélpontoknak a listájára Csernobil is felkerült. Az Instagramon Csernobil hashtag alatt az látható, hogy az influenszerek abszurd beállításokat fényképeznek:
Akkor is, ha a fotók egyébként Pripjatyban készülnek, mert csak Csernobil felirattal lesznek megfelelően „menők”. Az influenszerek ráadásul grafitit mázolnak a közterekre, mások pedig szerelmi lakatot helyeznek el a városban, mintha Párizsban lennének romantikus utazáson. Legújabb divat a csernobili leánykérés: a radioaktív utcákon letérdelni, és átnyújtani a gyűrűt.
A természetnek még 900 évre van szüksége A Zóna még mindig sugárfertőzött. Ennek mértéke jóval magasabb az elfogadhatónál, de egy látogatás erejéig nem veszélyes. A területek között is van eltérés, például a temető talajának felső szintjét a zónát tisztító szakemberek nem cserélhették ki a sírok miatt, ezért a temetőben nagyon erős a sugárzás. Életveszélyes az erőműtől a Pripjatyba vezető utat szegélyező Vörös-erdő sugárzása is, ahol még megállni és kiszállni sem szabad a kocsiból. A természetnek 900 évre lesz szüksége a teljes megtisztuláshoz.
Pripjatyban 160 emeletes ház, 28 munkásszálló, 15 bölcsőde és óvoda épült. Öt általános iskola és két középiskola fogadta a diákokat. Huszonöt élelmiszerüzlet, 27 étterem és kávézó szolgálta ki a vásárlókat. Egy kórház és három klinika gondoskodott az egészségügyi ellátásról. Jól felszerelt vidámpark és 35 játszótér várta a gyerekeket, két stadion, három uszoda és tíz lőtér pedig a sportolókat. Négy könyvtár, kulturális palota és mozi gondoskodott a kikapcsolódásról. Kiváltság volt a modellvárosban élni – tudtuk meg a szakértőtől.
Pripjaty mozija Prométheusz nevét viselte, a titánét, aki ellopta a tüzet az Istenektől, és az embereknek ajándékozta, hogy hatalommal ruházza fel őket az Istenek akarata ellenére. Szobra ma a csernobili atomerőmű előtt áll.
A csernobili zóna fenntartásáért felelős állami ügynökség a vezetői szféra profilvállalkozásaival létrehozott Csernobilban egy kerékpár-útvonalat az Ukrajna mágnesei projekt keretein belül.
„Reméljük, hogy a kerékpáros útvonal lehetővé teszi a csernobili zónába látogatók számára, hogy megtekinthessék a rezervátum egyedülálló világát” – mondta el Makszim Sevcsuk, az állami ügynökség vezetője.
Azok számára, akik szeretnének ellátogatni az útvonalra, kidolgoztak egy listát a szabályokról és utasításokról, minden csoport két kísérővel léphet be a területre.
A múlt évinél mintegy 70 %-kal kevesebb turista látogatott idén a cserenobili atomerőmű-katasztrófa miatt lezárt övezetbe a koronavírus-járvány következtében – közölte hétfőn Makszim Sevcsuk, a csernobili tiltott övezet igazgatásáért felelős állami ügynökség helyettes vezetője az Ukrinform hírügynökséggel.
A tisztségviselő elmondása szerint idén eddig 24 ezer látogató kereste fel a tiltott zónát, azaz annyi, mint tavaly két hónap alatt. Mint jelezte, a korlátozások ellenére elég sok a külföldi turista, az év első hónapjában, a karantén bevezetéséig ők tették ki a látogatók 80-85 %-át, a többiek ukránok voltak. A zóna június 1-jei újranyitása óta a látogatók aránya: 40 % ukrán, 60 % külföldi – tette hozzá.
Sevcsuk reményét fejezte ki, hogy a jövő évi költségvetésből a csernobili tiltott zóna legalább olyan szintű támogatásban részesül, mint az idei év elején. Közlése szerint tavaly a zónát összesen 124 ezer turista kereste fel. Az idei költségvetés módosítása során a Legfelső Tanács jelentős mértékben csökkentette a csernobili övezet fenntartásának finanszírozására előirányzott összeg nagyságát.
