Az Ukrajnából érkezett menekültek 64 %-a nem alkalmazkodni a befogadó országokban, és végül haza kíván térni, de 62 % nem tudja, hogy mikor – közölte hétfőn a Dzerkalo Tizsnya online újság a Gradus Research felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint Ukrajnába leginkább az ukrán vállalatoknál távmunkában dolgozó menekültek szeretnének visszatérni, az arányuk 70 %. Hasonlóképpen, az átmenetileg munka nélküli menekültek fejezik ki a legnagyobb vágyat, hogy visszatérjenek Ukrajnába, az arányuk 68 %.
Az Ukrajnába való visszatérés iránti óhajt részben befolyásolja más országok állampolgárainak menekültekkel szembeni agresszív viselkedése. A válaszadók legalább 23 %-a számolt be arról, hogy volt ilyen negatív tapasztalata. Ugyanakkor a válaszadók nem kevesebb, mint 60 %-a gondolja úgy, hogy a külföldi tartózkodás garantálja személyes biztonságát, 65 %-a érzi a gyerekek biztonságát ilyen életkörülmények között. Ennek megfelelően az önmaga vagy saját gyermeke biztonságérzete a visszatérést akadályozó egyik kulcstényező.
A felmérés másik fontos mutatója az, hogy hány százalékban tudják megnevezni a hazaérkezés időpontját, illetve megjelölni a hozzávetőleges időpontját. Jelenleg több mint a menekültek fele – 62 % – nem tudja megmondani, hogy mikor tér haza.
A megkérdezett menekültek 36 %-a úgy gondolja, hogy a döntését befolyásoló jelentős tényező az lesz, hogy a letelepedés időpontjában rendelkezésre áll-e valódi pénzügyi támogatás. A válaszadók valamivel kisebb száma – 33 % – számára fontos, hogy Ukrajnában szerezzenek lakhatást, vagy legyen lehetőség arra, hogy lakást rendezzenek be, ahol magas szintű a biztonság. A válaszadók 27 %-a gondolja úgy, hogy azonnal haza kíván térni, ha megfelelően megerősítik a légvédelmet az országban.
A felmérést a Gradus Research kérdőíves módszerrel végezte a Gradus mobilalkalmazásban. A minta az 50 000-nél több 18-60 éves lakosú városok lakosságának szerkezetét tükrözi nem, életkor, településméret és régió szerint, nem számítva az ideiglenesen megszállt területeket és az aktív harcok területeit. A felmérés időtartama: 2024. május 17-22. Mintavétel: 656 válaszadó.
A CDU főtitkára, Karsten Linnemann megjegyezte, hogy hazájában sokan „elvileg nem akarnak dolgozni”.
A legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára, Carsten Linnemann a munkanélküliek, köztük az ukrán menekültek állami támogatásának megszüntetését szorgalmazza. A politikus ezt a Funke médiacsoport kiadványának adott interjújában nyilatkozta.
Elmondása szerint Németországban „hat számjegyű azok száma, akik alapvetően nem akarnak dolgozni”, ezért a szociális juttatások csökkentésével sem lehet őket munkakeresésre ösztönözni. Véleménye szerint csak a kifizetések teljes törlése lesz eredményes.
A CDU politikusa többek között az állami juttatásban részesülő ukrán menekülteket is említette.
„Meg kell beszélnünk, hogy az ukránok több mint 50%-a miért dolgozik európai országokban, de csak 25%-a Németországban” – mondta Linnemann.
Itt arról van szó, hogy a szövetségi kormány nem ösztönzi az Ukrajnából érkező menekülteket munkavállalásra – véli a politikus.
„Az ukránok a mi szabadságunkat is védik. De ha van haszon, az valamivel cserébe társul. Ez vonatkozik a foglalkoztatásra is” – fejtette ki véleményét a párt főtitkára.
A német szövetségi kormány szigorúbb szabályokat akar bevezetni, hogy minél több segélyben részesülőt ösztönözzen a munkavállalásra: annak megtagadását és az illegális foglalkoztatást a javaslat szerint a segélyek csökkentésével sújtják.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A lengyel hatóságok újabb ukrán menekülthullámra számítanak, miután az orosz erők fokozták az ukrajnai energetikai létesítmények elleni támadásokat, írta a Bloomberg .
A Kreml fokozta az ukrán energiarendszer elleni támadásokat, ami a háztartások és az ipari vállalkozások számára áramkimaradásait eredményezett. Március óta van érvényben az áramszünetekre vonatkozó ütemterv, amely egyes napokon több mint 12 órás áramszüneteket ír elő.
„Egyértelmű jelzéseink vannak arra vonatkozóan, hogy az őszi-téli szezonban az orosz agresszió miatt újabb nagy menekültáradat várható” – mondta Dariusz Marczynski, a Lengyelország Belügyminisztériumnak polgári lakosságvédelmi és veszélyhelyzet-kezelési osztályának igazgatója.
A háború kezdete óta a határszolgálat adatai szerint több mint 18 millió ukrán lépte át Lengyelország határát.
Az ukrán menekültek több mint fele Csehországban foglalkoztatott, jelentette be Petr Fiala Csehország miniszterelnöke, tájékoztatott az Ukrinform.
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Csehország 2022 februárja óta több mint félmillió ukrán menekültet fogadott be, jelenleg mintegy 362 ezren maradtak az országban.
„Pozitívum, hogy a gazdaságilag produktív korú emberek több mint 50%-a dolgozik. Ez az arány nagyon magas az EU többi országához képest. Csak mintegy negyede kap humanitárius segélyt” – mondta Fiala.
Elmondása szerint a csehek kedvezően fogadták az ukránokat, ők pedig igyekeznek gyorsan beilleszkedni és „jól beilleszkedni a cseh társadalomban”.
A kormányfő beszélt arról is, hogy szeptember elsejétől milyen változások várnak a menekültekre. A legfontosabb az állam által biztosított humanitárius lakások elosztására vonatkozik. Ősz elejétől kizárólag a Csehországba érkezés után maximum 3 hónapra biztosítják, hogy az emberek megtalálják saját lakhelyüket. A lakosság különösen kiszolgáltatott rétegei azonban élhetnek majd a kompenzációs eszközökkel.
Amint arról korábban beszámoltunk, Csehországban az Ukrajnából érkező menekültek aránya a teljes lakosság számának megközelítőleg 4,5%-át érte el.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
A háború miatt távozott ukránok többsége (64 %) nem alkalmazkodott az ideiglenes tartózkodási hely szerinti országokban való élethez, ezért haza akar térni – derült ki a Gradus Research felmérésének adataiból, számolt be a biz.liga.net hírportál.
A kutatás szerint az alkalmazkodási tényező jelentősen befolyásolja az Ukrajnába való visszatérési szándékot: ezt a válaszadók 55 %-a jegyezte meg. Az Ukrajnába visszatérni szándékozók 62 %-a még nem hajlandó megnevezni visszatérésének pontos dátumát. A legszívesebben azok az ukránok térnének vissza, akik távmunkában dolgoznak ukrán cégeknél (70 %), vagy átmenetileg munkanélküliek (68 %).
A válaszadók nem kevesebb, mint 60 %-a érzi magát biztonságban külföldön, valamivel többen (65 %) pedig megnyugtatónak gondolják gyermekeik biztonságát, és ez számukra jelentős gátló tényezővé válik a visszatérésben. A válaszadók 41 %-a számára a garantált stabil foglalkoztatás hiánya a fő ok a visszatérésre.
A megkérdezett ukrán menekültek 36 %-a számára fontos, hogy Ukrajnában pénzügyi támogatás álljon rendelkezésre a hazatérés idejére, 33 % számára pedig az, hogy Ukrajna biztonságos régióiban lakást kapjanak vagy rendezzenek be. A válaszadók mintegy negyede (27 %) kész visszatérni, ha Ukrajna légvédelmét megerősítik.
A kollektív központokban élő lengyelországi ukrán menekültek pénzt kapnak a külön lakhatásra, és segítik őket az álláskeresésben.
Lengyelország több mint 22 millió euró értékű programot indított az ukrán menekültek támogatására. Az „Együtt a függetlenségért” elnevezésű projekt célja, hogy segítsen 6000 ukránnak áttérni a kollektív központokból az önálló életre.
A kezdeményezés a lengyel Belügyminisztérium és Közigazgatási Minisztérium, a Lengyel Vöröskereszt és a PCPM közös kezdeményezése. A program finanszírozásának 90%-át az Európai Bizottság biztosítja.
A PESEL UKR számmal rendelkező ukrán menekültek, akik jelenleg kollektív központokban élnek, részt vehetnek a projektben. A program nemcsak anyagi támogatást, hanem átfogó segítséget is nyújt a beilleszkedéshez:
a költözés költségeinek társfinanszírozása 6 hónapig
egyéni karrier konzultáció
segítség az álláskeresésben
lengyel nyelvtanfolyam
kulturális és integrációs rendezvények
A program várhatóan 2026. március 31-ig tart, a részvétel szabályai és a támogatás felhasználási feltételei még fejlesztés alatt állnak. A részleteket a közeljövőben teszik közzé a projektet kidolgozók honlapján.
A Brit Vöröskereszt szerint több ezer ukrán menekült – akik a 2022-es orosz támadás után az Egyesült Királyságban kerestek menedéket – a hajléktalanság és a kizsákmányolás veszélyével néz szembe az országban – írja a The Guardian.
A „Homes for Ukraine” program 2022-es indulása óta az Egyesült Királyságban befogadott mintegy 200 ezer családból több mint 9000 került a hajléktalanság veszélyének kitett helyzetbe. Ennek oka a legtöbb esetben a befogadó családokkal való kapcsolat megromlása és a magánlakáspiacra való bejutás nehézségei.
A jelentés szerint az ukránok körében négyszer nagyobb valószínűséggel fordul elő hajléktalanság, mint az átlagnépességben.
A Brit Vöröskereszt több aggasztó esetről is részletesen beszámolt, például előfordult, hogy egy nőnek online ajánlottak szállást, azonban azt szexuális kizsákmányolásra alakították ki, az ajtó külső oldalán zárral, a hálószobában pedig videókamerákkal. Emellett egy másik esetről is beszámoltak, amikor egy családnak olyan szállást ajánlottak, ahol három generáció osztozott egy ágyon.
[type] => post
[excerpt] => A Brit Vöröskereszt szerint több ezer ukrán menekült – akik a 2022-es orosz támadás után az Egyesült Királyságban kerestek menedéket – a hajléktalanság és a kizsákmányolás veszélyével néz szembe az országban – írja a The Guardian.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721236680
[modified] => 1721243871
)
[title] => Romlik az ukrán menekültek helyzete az Egyesült Királyságban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=208222&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 208222
[uk] => 208291
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 208223
[image] => Array
(
[id] => 208223
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.jpg
[original_lng] => 133119
[original_w] => 1200
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek-1024x512.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.jpg
[width] => 1200
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.jpg
[width] => 1200
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukran-menekultek.jpg
[width] => 1200
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1721233072:12
[_thumbnail_id] => 208223
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1127
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83884
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1847
[1] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Egyesült Királyság
[1] => ukrán menekültek
)
)
[7] => Array
(
[id] => 207774
[content] =>
Az Európai Bizottság üdvözölte a 22 európai és 7 ukrán távközlési szolgáltató közötti önkéntes, a roamingra vonatkozó megállapodás ötödik, további 12 hónapos meghosszabbítását, amelynek célja az Ukrajnából érkező menekültek kapcsolattartásának biztosítása, olvasható az EB honlapján.
Az EU és Ukrajna távközlési szolgáltatói 2022 áprilisában először írtak alá közös nyilatkozatot az EU és Ukrajna közötti megfizethető vagy ingyenes roaming és nemzetközi hívások biztosítására és stabilizálására irányuló összehangolt erőfeszítésekről.
Az elérhető hívások lehetővé teszik az Európában menedékjogot kérő ukránok számára, hogy kapcsolatban maradjanak családjukkal és barátaikkal Ukrajnában, és fordítva.
Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC tanúsította az EU és Ukrajna szolgáltatói közötti megállapodás eredményességét.
2023 februárjában az Európai Bizottság javasolta Ukrajna csatlakozását az EU roaming zónájához. Ugyanezen év áprilisában az Ukrajna és az EU Társulási Bizottsága elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU roaming szabályaihoz.
Ukrajna párhuzamosan azon dolgozott, hogy jogszabályait teljes mértékben összhangba hozza az uniós jogszabályokkal annak érdekében, hogy integrálódjon az uniós roaming térbe. Az alaptörvényt Volodimir Zelenszkij elnök június 18-án írta alá.
Ugyanakkor további törvényeket kell még elfogadni, és miután Ukrajna teljes összhangról számol be, ami a következő hónapokban várható, az Európai Bizottság értékelni fogja az ukrán nemzeti jogszabályok megfelelőségét.
A tagállamok által jóváhagyott pozitív elbírálás, valamint az Ukrajna–EU Társulási Bizottság végső döntése alapján Ukrajna az EU roaming terének részévé válik, ami stabilabb és hosszabb távú roamingot biztosít.
Az Európai Unió 27 országának lakossága immár második éve növekszik, 2023-ban 1,6 millió fővel 449,2 millióra nőtt – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Eurostatra hivatkozva.
Az EU statisztikai hivatala szerint a negatív természetes változást (több halálozás, mint születés) kiegyensúlyozta a pozitív bevándorlási egyenleg. „A megfigyelt népességnövekedés nagyrészt a Covid–19 utáni migrációs mozgások növekedésével és az Ukrajnából menekülők beáramlásával magyarázható, akik a 2022. februári orosz agresszív háború következtében ideiglenes védelmi státuszt kaptak az EU-tagországokban” – áll az Eurostat jelentésében.
Az EU lakossága az 1960. évi 354,5 millióról 2024. január 1-re 449,2 millióra nőtt, ami 94,7 millió fős növekedést jelent. A népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult, az EU lakossága 2015 és 2024 között átlagosan évi 0,6 millió fővel nőtt, szemben az 1960-as évek átlagos évi 2,9 millió fős növekedésével.
Bár az EU lakossága rövid időre körülbelül 0,5 millió fővel csökkent 2020-ban, 2021-ben pedig csaknem 0,3 millió fővel a Covid–19 világjárvány miatt, ismét növekedésnek indult. Az egyes uniós országok lakossága 2024. január 1-jén a máltai 0,6 milliótól a németországi 83,4 millióig terjedt. Németország, Franciaország és Olaszország együttesen 2024. január 1-jén az EU teljes lakosságának csaknem felét (47%-át) tette ki.
Bár 2024-ben nőtt az EU összlakossága, nem minden uniós országban regisztráltak növekedést. Összesen 7 országban regisztráltak népességcsökkenést 2023. január 1. és 2024. január 1. között, a legnagyobb csökkenést Lengyelországban (–132 800), Görögországban (–16 800) és Magyarországon (–15 100) regisztrálták. Növekedés további 20 országban volt tapasztalható, a legnagyobb növekedés Spanyolországban (+525 100), Németországban (+330 000) és Franciaországban (+229 000).
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 4,263 millióan vannak ideiglenes védelem alatt Ukrajnából az uniós országokban. Az ukrajnai háború elől menekülők többségét a következő EU-országok fogadták be: Németország (1,332 millió fő; az EU összlétszámának 31,3%-a), Lengyelország (953 ezer; 22,4%); Csehország (356 ezer; 8,4%).
A cseh rendőrség megkezdte az ukrán menekültek lakóhelyének ellenőrzését, mivel megszaporodtak a fiktív adatok benyújtásának esetei, ami az anyagi támogatás lehetőségének elvesztéséhez vezethet. A menekülteknek azt tanácsolják, hogy adjanak naprakész információkat lakóhelyükről, hogy elkerüljék a jogi problémákat.
Szeptember 1-től új szabályok lépnek életbe Csehországban a menekültek lakhatási biztosítására vonatkozóan.
Kötelezik az ideiglenes védelmet kapott ukránokat, hogy adjanak tájékoztatást jelenlegi lakóhelyükről. Ha az illető nem a megadott lakcímen él, a megadott adatok hamisnak minősülnek, aminek súlyos következményei lehetnek.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
