Az ukrán mobilszolgáltatók újabb áramszünetekre készülnek, generátorokat telepítenek és korszerűsítik a hálózatokat, az új berendezések lehetővé teszik számukra, hogy három napig biztosítsák a kapcsolatban maradást – jelentette ki kedden Lilija Maljon, az Ukrán Elektronikus Kommunikáció, Rádiófrekvenciák és Postai Szolgáltatások Szabályozó Hatóságának (NKEK) vezetője jelentette interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a KNEK 2022 óta ellenőrzi a mobil- és vezetékes szolgáltatók áramszünet idején való működésre való felkészültségét. „A szolgáltatók biztonsági követelményeket kaptak: ezek akkumulátorok, generátorok. És nemcsak a mobilszolgáltatók, hanem a vezetékes internet-szolgáltatók is készülnek” – mondta el Maljon. Szerinte a NKEK 2023 óta ellenőrzi az üzemeltetők műszaki felkészültségét – a generátorok és az üzemanyag elérhetőségétől kezdve a mobil személyzetig és a kezelőkig.
„Látjuk, hogy az üzemeltetők valóban sokat fektetnek be a hálózatok működésének biztosítására áramszünetek alatt. De mi mindig az emberekre támaszkodunk, mert az emberek a legnagyobb érték” – hangsúlyozta a szakember. Mint kifejtette, a bázisállomások még generátorokkal vagy akkumulátorokkal sem tudnak sokáig áram nélkül működni. „Gyakran előfordul, hogy az akkumulátor lemerül, és újra kell tölteni, a dízelgenerátorból pedig kifogy az üzemanyag. Ki kell kapcsolni, le kell hűteni, és után kell tölteni” – mondta Maljon. Éppen ezért szerinte az áramszünetek alatti kommunikációt nem stabil szolgáltatásnak, hanem átmeneti lehetőségnek kell tekinteni.
A szabályozó hatóság a fix internet használatát javasolta, mivel a router csatlakoztatható külső akkumulátorhoz vagy más áramforráshoz. „A szolgáltatók tömegesen térnek át a PON technológiára, amely lehetővé teszi a hálózat akár 72 órás fenntartását” – jegyezte meg a szakember. Ezenkívül Ukrajnában is működik a nemzeti roaming – amikor az egyik szolgáltató hálózata leáll, a felhasználó automatikusan vagy manuálisan válthat egy másikra. „Az áramkimaradás idején a statisztikák szerint napi egymillió felhasználót is elérhet. Ez egy igazán működő eszköz” – mondta.
A NKEK vezetője felszólította az ukránokat, hogy felelősségteljesen használják a mobilkommunikációt. „Minél nagyobb mennyiségű tartalmat töltünk le, annál jobban terheljük a hálózatokat. Ez rontja a kommunikáció minőségét és gyorsabban lemeríti az akkumulátorokat” – magyarázta. Elmondása szerint áramszünetek idején a kommunikációnak a fő funkciót kell ellátnia – biztosítania a mentőszolgálatok hívásának és az információk fogadásának lehetőségét. „Ne nézzenek feleslegesen tartalmakat, ne feledjék, hogy a kommunikáció ebben az időben a túlélésről szól” – összegezte Lilija Maljon.
Az Energetikai Minisztérium ismertette a fogyasztókat érintő áramszüneteltetési ütemtervek okait, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják azok időtartamát és betartását – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium megjegyezte, hogy az áramszolgáltatás korlátozása előfordulhat az energialétesítmények oroszok általi bombázása, hálózati hibák, tervezett javítások, valamint természeti jelenségek, például zivatarok, viharok vagy árvizek miatt. A sérült infrastruktúra működésének helyreállításához az energetikai mérnököknek időre, speciális felszerelésre és a hálózatok leállítására van szükségük a javítási munkálatok idejére.
Az Energetikai Minisztérium szerint háromféle áramszüneteltetést alkalmaznak:
vészhelyzet – vészhelyzeti vagy helyi, amelyet rendszerhibák vagy bombázás okozta károk esetén vezetnek be. Ilyen esetekben vészleállítási ütemterveket és teljesítménykorlátozási ütemterveket használnak;
stabilizáció (óránkénti) – óránkénti kikapcsolási ütemtervek, amelyeket a csúcsterhelések idején az energiarendszer kiegyensúlyozására használnak;
tervezett – javítások esetén szükséges, amelyekről az elosztórendszer-üzemeltetők előre figyelmeztetnek.
Minden típusú ütemtervet sávokra osztanak, amelyekhez a megfelelő fogyasztói csoportok fokozatosan csatlakoznak vagy leválnak róluk. A minisztérium azt is elmagyarázta, hogy miért nem lehet időnként betartani a stabilizációs leállások óránkénti ütemtervét.
Elsősorban a következő tényezők befolyásolhatják az ütemtervet:
időre van szükség ahhoz, hogy a lekapcsolás után fokozatosan visszakapcsolják az összes fogyasztót;
az energiarendszer egyensúlyhiánya a tervezett bekapcsoláskor és a terhelés túllépése;
olyan vészhelyzetek, amelyek további vészleállításokat igényelnek, és meghosszabbíthatják az áramkimaradás időtartamát a hiba elhárításáig.
Az Energetikai Minisztérium az ukránok megértését kéri a helyzettel kapcsolatban, és hangsúlyozza: a menetrendek fő célja az energiarendszer stabilitásának fenntartása és a károk utáni helyreállításának biztosítása.
Ukrajnában az energiatermelő létesítmények elleni orosz csapások következtében számos régióban vezettek be vészhelyzeti áramszüneteket – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ukrenerho vállalat Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint „éjszaka az ellenség ismét dróntámadásokat indított energiatermelő létesítmények ellen több régióban. Ennek eredményeként ma reggel több megyében áram nélkül maradtak a fogyasztók. A sürgősségi helyreállítási munkálatok már megkezdődtek”.
A vállalat szerint az energiarendszer nehéz helyzete miatt vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be Harkiv, Szumi, Poltava, Zaporizzsja, Kirovohrad, Dnyipropetrovszk, Hmelnickij és Cserkaszi megyék egy részében. A korlátozások oka az energetikai infrastruktúra elleni korábbi orosz támadások következményei.
Csernyihihiv megyében az energiaszolgáltató vállalat utasítására óránkénti, három műszakos áramszünetet vezettek be. Ez az ellenség elmúlt hetekben a régió energiainfrastruktúrája ellen indított szisztematikus támadásainak a következménye. A régióban folyamatban vannak a sürgősségi helyreállítási munkálatok.
Ezenkívül csütörtök délután 4 órától a nap végéig Ukrajna minden megyéjében várhatóan két műszakban kapacitáskorlátozási menetrendet vezetnek be az ipari fogyasztók számára.
Ukrajnában az idei tél áramszünetekkel telhet. Ezért minden forgatókönyvre fel kell készülni, jelentette ki Jurij Fedorenko, a 429. különálló pilóta nélküli rendszerel „Achilles” ezred parancsnoka a Kijivszkij csasz adásában. Elmondása szerint a legforróbb csaták jelenleg Kupjanszkért folynak. Nemcsak drónokat alkalmaznak, hanem kézifegyvereket is használnak a városban.
A fűtési szezonnal és a megszállók általi tüzérségi támadások kockázatával kapcsolatban Fedorenko hangsúlyozta, hogy Ukrajnának fel kell készülnie a támadásokra: „Lesznek támadások. Nem lesz időnk a teljes légteret lefedni, rakéták fognak becsapódni, és sajnos a »shahidok« is be fognak csapódni. Minden szinten dolgoznunk kell óvóhelyek létrehozásán: mind a törvényhozás, mind az önkormányzatok szintjén.” Fedorenko hangsúlyozta a különböző forgatókönyvekre való felkészülés fontosságát, és felszólította a polgárokat, hogy fordítsanak figyelmet a biztonságra vészhelyzet esetén.
A leállás a ki- és belépő irányú határforgalmat egyaránt érinti.
A vihar okozta áramszünet miatt szünetel a határforgalom a haranglábi közúti határátkelőhelyen 2025. július 8-án 7 órától. A leállás a ki- és belépő irányú határforgalmat egyaránt érinti. A tájékoztatás szerint a szakemberek dolgoznak a hiba elhárításán.
Az utazóknak ajánljuk, hogy elindulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfo oldalán, valamint a magyar Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobil applikáció segítségével.
Az Elnöki Hivatal arra utasította a megyei katonai adminisztrációk vezetőit, hogy áramkimaradás esetére hozzanak létre energiafüggetlen oktatási intézményeket, számolt be Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal vezetőhelyettese Telegram csatornán, miután megbeszélést tartott az megyei adminisztrációk vezetőivel.
„Oroszország továbbra is csapásokkal sújtja az energetikai létesítményeket Ukrajnában, és további támadásokat tervez az energetika ellen, amelyek most talán kevésbé lesznek észrevehetők” – jegyezte meg az Elnöki Hivatal vezetőhelyettese.
Mikita elmondása szerint ebben a tekintetben minden szinten pragmatikusnak kell lenniük a válaszoknak és a döntéseknek.
„Készen állunk reagálni bármilyen válsághelyzetre és fenyegetésre. Ez az elmúlt négy évben többször is bebizonyosodott. A megszerzett tapasztalatok alapján az oktatást és az egészségügyet mindenhol a fő prioritások egyikének kell tekinteni” – magyarázta.
Egyben hangsúlyozta, hogy a találkozó napirendjén jelenleg az alábbi megoldások egyike szerepel: energiafüggetlen oktatási intézmények létrehozása a régiókban és kistérségekben, amelyek akár 12 órán át képesek lesznek önállóan működni az energiatermelő létesítmények elleni potenciális agresszor támadásai miatti esetleges áramkimaradások ellenére is.
A projekt célja olyan iskolai központok létrehozása, amelyek az esetleges áramkimaradások ellenére is akkumulátoroknak és napelemes energiatermelésnek köszönhetően autonóm módon működnek.
„Az energetikai objektumok elleni lehetséges támadások és áramkimaradások esetén a kistérségekben található bázisiskolák olyan helyekké válnak, ahol a gyerekek iskola után késő estig tartózkodhatnak. Itt sportolhatnak, filmeket nézhetnek, előadásokat hallgathatnak és oktató jellegű játékokat játszhatnak” – jegyezte meg.
Az Ukrenerho a nyári időszakban stabil energiaellátást jósol, jelenleg több áramot termelnek, mint amennyit fogyasztanak – jelentette ki szerdán Olekszij Breht, az Ukrenerho megbízott igazgatósági elnöke az Energia Napja 2025 konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Breht elmondta: „Ma az energiarendszer helyzete abszolúte ellenőrzés alatt van. Biztosítjuk a fogyasztást, az import kérdése kizárólag kereskedelmi jellegű. Ha félretesszük azt a kérdést, hogy lesz-e bombázás, akkor normálisan átvészeljük a nyarat, időben és magas minőségben felkészülünk az őszi-téli időszakra.”
Az Ukrenerho vezetője hozzátette, hogy ma óránként 300-2000 MW kapacitástöbblet van az árampiacon. Hozzátette, hogy nyáron a klímaberendezések működése miatt hagyományosan megnő a fogyasztás nappal. Ezt a fogyasztást naperőművek fogják fedezni.
A megbízott igazgató elmagyarázta a déli régiókban – Mikolajiv és Herszon megyében – tapasztalt áramkimaradások okát. Ezeket az Ukrenerho alállomásain található berendezések leállása okozza, mivel azokat nem sikerült tökéletesen helyreállítani.
Ez nem kapcsolódik a bombázáshoz… Meg kellene érteni, hogy milyen körülmények között állították helyre ezeket a létesítményeket (a főhálózat alállomásait – a szerk.). Sajnos nem ideális, nem úgy, ahogy szeretnénk, ezért vannak és valószínűleg lesznek is sajnálatos esetek rövid távú kiesésekkel
Áramszünetet jelentettek szombaton a Franciaország délkeleti részén lévő Alpes-Maritimes megyéből, az RTE francia áramszolgáltató szerint mintegy 160 ezer környékbeli háztartás lehet érintett Cannes-ban és környékén. A városban még tartó filmfesztivál szervezői azt mondták, megtartják az estére tervezett záróünnepséget. Helyi hatóságok az X-en azt közölték, hogy az áramkimaradás a megye nyugati részét érinti.
A filmfesztivál szervezői bejelentették, hogy a cannes-i híres fesztiválpalota – ahol a tervek szerint az este folyamán átadják az Arany Pálma-díjat is – saját áramfejlesztője segítségével újra áramhoz jutott, és várhatóan megtartják a záróünnepséget.
Cannes többi része továbbra is áramszolgáltatás nélkül van, beleértve a pályaudvart is.
A Spanyol Nemzeti Igazságügyi Kollégium titkosította az április 28-án az országban történt nagyszabású áramszünet ügyében indított nyomozás anyagait. Ez áll a spanyol igazságszolgáltatás hivatalos weboldalán közzétett dokumentumban.
Megjegyezték, hogy az erre vonatkozó indítványt az ország ügyészsége nyújtotta be a nyomozási folyamat hiteltelenítésének vagy szabotálásának megakadályozása érdekében.
„A titkosításról szóló nyilatkozatnak ebben az eljárásban konkrét célja van: megakadályozni egy olyan helyzet kialakulását, amely komolyan veszélyeztetheti a nyomozás kimenetelét” – áll a közleményben.
A vizsgálatnak ki kell derítenie, hogy az áramszünet Spanyolország kritikus infrastruktúrája elleni kiberszabotázs eredménye-e.
A spanyol kormány vizsgálóbizottságot hoz létre az ökológiai átmenetért felelős minisztérium ellenőrzése alatt, hogy feltárják mi okozhatta hétfőn az egész országra kiterjedő, általános áramszünetet – jelentette be kedden kora délutáni sajtótájékoztatóján Pedro Sánchez spanyol kormányfő.
A kormányfő biztosított afelől, hogy minden szükséges intézkedést meg fognak tenni annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló széles körű áramszünet Spanyolországban. Sánchez tájékoztatott arról is, hogy a szakemberek éppen átvizsgálják az áramszolgáltató rendszereket, néhány órán vagy néhány napon belül megérkezhetnek ezeknek az elemzéseknek az első eredményei. Hozzátette: semmilyen feltételezést nem fognak kizárni mindaddig, amíg meg nem kapják a vizsgálat eredményeit.
Annyit azonban leszögezett, hogy az országos áramszünet nem állt semmiféle kapcsolatban az atomenergia hiányával, ahogyan azt a Vox radikális jobboldali párt próbálta terjeszteni.
„Akik ezt az incidenst azzal hozzák összefüggésbe, hogy Spanyolország nem rendelkezik atomenergiával, azok vagy nyíltan hazudnak vagy tudatlanok” – jelentette ki Sánchez.
Spanyolországban hónapok óta politikai vita folyik az atomenergiáról, és a kormány bejelentette, hogy a még működő öt atomreaktorból kettőt hamarosan bezárnak. Jelenleg az áramtermelés 20 százalékát nukleáris energia fedezi, míg 40 százalékát nap- és szélenergia.
Eközben a legsúlyosabb bűncselekmények, köztük terrorcselekmények ügyében eljáró madridi bíróság is vizsgálatot indított „informatikai szabotázs” gyanújával. Azt akarják felderíteni, hogy a létfontosságú spanyol infrastruktúra elleni kiberszabotázs esete állt-e fenn, és ha igen, akkor terrorcselekménynek számít-e.
Mindazonáltal a spanyol áramhálózatot felügyelő hatóság (REE) vezetője, Eduardo Prieto azt közölte kedden, hogy a kibertámadás gyanúját ki lehet zárni. Ugyancsak kizárta a nyomozásnak ezt az irányát a portugál kormány is annak ellenére, hogy az országos áramkimaradások háttere Portugáliában is tisztázatlan.
Az REE szerint kedd reggelre 99 százalékban helyreállt az áramszolgáltatás Spanyolországban, napközben pedig az REE mellett a portugál hálózatüzemeltető, a REN is azt közölte: mindenhol megszűnt az áramszünet, és az élet visszatért a normális kerékvágásba.
Európa egyik legsúlyosabb áramszünete sújtotta hétfőn az Ibériai-félszigetet, ahol földön maradtak a légi járatok, megbénult a metrórendszer, megszakadt a mobilkommunikáció és leálltak a bankautomaták. A repülőterek és a pályaudvarok az ott rekedt utazók táborhelyévé változtak, az üzletek és irodák bezártak. Hétfő este sok városlakó, a többi között a spanyol fővárosban, Madridban is, teljes sötétségben tért nyugovóra.
