Több tucatnyi fertőzöttet el kellett szállítani a brazíliai Manaus városából, mivel elfogyott a lélegeztetőgépek működtetéséhez szükséges orvosi oxigén – írja az Associated Press.
Manaus kórházai a járvány terjedése miatt túlzsúfolódtak az utóbbi időben.
Csütörtökön többen is meghaltak amiatt, hogy kifogyott a lélegeztetőgépjük oxigénpalackja. Időközben Manausba befutottak újabb oxigénszállítmányok, de ezek már sajnos néhány ember számára túl későn érkeztek.
A brazil hatóságok végül csütörtökön este közölték, hogy a városból repülővel szállítanak el 235 fertőzöttet az ország öt másik államában, valamint fővárosában, Brazíliavárosban található kórházakba.
Segítségre van szükségünk. Az embereinknek oxigén kell – mondta Wilson Lima, Amazonas állam kormányzója.
Emellett azt is megköszönte a többi brazil kormányzónak és városvezetőnek, hogy segítséget nyújtottak a manausiaknak azt követően, hogy a városból érkező hírek elözönlötték a közösségi médiumok brazil nyelvű oldalait.
Brazília alelnöke, Hamilton Mourão a Twitteren azt közölte, hogy az ország légiereje több, mint nyolc tonnányi kórházi eszközt – köztük oxigénpalackokat is – szállított Manausba a vészhelyzet miatt.
Manaus szövetségi ügyészei szerint a vészhelyzethez az is hozzájárult, hogy a városba az oxigént szállító katonai repülőgépnek „javításra van szüksége” és emiatt akadoztak az ide érkező oxigénszállítmányok. Ezt a híresztelést azonban sem a brazil egészségügyi minisztérium, sem a légierő nem erősítette meg egyelőre.
A White Martins nevű cég – amely a Manausba szállított oxigénpalackokat állítja elő – úgy nyilatkozott az AP-nek az esetről, hogy az utóbbi napokban „exponenciálisan nőtt” a város oxigénszükséglete, és továbbra is növekszik. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy a város elszigetelt elhelyezkedése komoly logisztikai kihívások elé állítja a szállítókat.
December óta Manaus környékén a koronavírus egy új variánsa terjed, tudósok szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ilyen mértékben megnőtt a fertőzések száma a régióban.
IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
Csütörtökön ideiglenesen felfüggesztették az antigén gyorsteszteket Ljubljánában, ugyanis kétségek merültek fel a tesztek megbízhatóságával kapcsolatban − adta hírül a helyi sajtó.
A kínai gyártmányú gyorsteszt-készletek a Necenzurinano portál szerint több esetben is hamis pozitív eredményt mutattak.
A beszerzéssel megbízott cég, a Majbert Pharm a teszteket 1,9 eurós áron szerezte be − írja az MTI.
A kabinet által közzétett adatok szerint Szlovéniában szerdán 2663-mal 134 545-re nőtt a fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 23 beteg, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 2922-re emelkedett. A koronavírusos betegek közül 1169-en vannak kórházban, 189-en intenzív osztályon.
Kedden 18 280 tesztet végeztek az országban. A PCR-tesztek 32,1 százaléka, az antigén gyorstesztek 5,2 százaléka lett pozitív. Az új esetek száma százezer főre vetítve az elmúlt hét nap adatai alapján napi 1749 volt az országban − tájékoztatta a sajtót Jelko Kacin kormányszóvivő.
Eközben Horvátországban az elmúlt 24 órában 562 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta a fertőzöttek száma ezzel elérte a 216 848-at. Szerdán 43 beteg halt bele a fertőzés szövődményeibe, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 4266-ra emelkedett. Kórházban 2284 beteget ápolnak, közülük 200-an vannak lélegeztetőgépen.
Vili Beros egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint Horvátországban eddig 20 603 embert oltottak be a koronavírus ellen zömében idős otthonok lakóit és egészségügyi dolgozókat.
A horvát államfő csütörtökön a kamerák előtt vette fel az oltást és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát koronavírus ellen.
A koronavírus elleni küzdelem kampánya a védőoltás segítségével fokozatosan világméretű lendületet vesz. És itt példaként fel lehet hozni Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat és Indiát.
Január 4-én, az Egyesült Királyságban megkezdték a második adag oltóanyag kiadását, India, a világ második legnagyobb országa pedig engedélyezte az első adag beadását.
Az Egyesült Államokban pedig a tisztviselők minap bejelentették, hogy az egyértelműen „lassú” kezdetet követően a vakcináció az utóbbi napokban jelentősen felgyorsult: 72 óra alatt 1,5 millió injekciót adtak be, aminek eredményeként összesen mintegy 4 millió személy kapott védőoltást.
Nagy-Britannia lett az első ország, amely az Oxfordi egyetem és az AstraZeneca által kidolgozott koronavírus elleni vakcinát kezdte el használni, a fertőzöttek számának gyors növekedése mellett aktivizálva az országos oltási kampányt, amelynek egy új, fertőzőbb vírus törzs az oka.
Emlékeztetőül, a brit tömeges oltási programot december 8-án kezdték el az amerikai gyógyszeripari óriás Pfizer és a német BioNTech társaság által közösen kifejlesztett vakcinával.
Az elmúlt hat napban az Egyesült Királyságban naponta több mint 50 000 új koronavírus fertőzéses esetet regisztráltak, és az elhalálozások száma több mint 75 ezer, ami az egyik legnagyobb mutató Európában.
Boris Jonhson, brit kormányfő a katolikus karácsony előtt az országban a szinte teljes zárlat bevezetését jelentette be arra figyelmeztetve, hogy „nehéz hetek elébe néz az ország, hamarosan szigorúbb intézkedésekre kerülhet sor, amelyeket időben fognak bejelenteni”. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják az iskolák bezárását, a kijárási tilalom bevezetését, valamint szomszédok látogatásának illetve vendégek fogadásának teljes tilalmát.
India a minap két Covid-19 elleni vakcinát is engedélyeztetett, a brit Oxford-AstraZeneca-t valamint a saját, az indiai Bharat Biotech gyógyszergyár által kifejlesztett oltóanyagot, ezzel zöld utat adott a nagyszabású oltási program számára, amely megállíthatja a koronavírus fertőzés kitörését egy meglehetősen szegény országban, amelynek körülbelül 1,4 milliárd lakosa van.
Narendra Modi indiai miniszterelnök az országos vakcinációval kapcsolatos helyzetet kommentálva ezeket az intézkedéseket a világjárvány elleni küzdelem „fordulópontjának és küzdelem energikusabbá válásának” nevezte.
COVID 2/187. Hétfőtől minden magyar regisztrálhat oltásra, éljen bárhol is // From Monday, all Hungarians can register for vaccination, wherever they may live
Több mint ötvenezer zászlót helyeztek el egy madridi parkban a koronavírus áldozatainak emlékére – írta meg a Euronews.
Felidézik, hogy Spanyolországot különösen súlyosan érintette a járvány, ezért szigorú korlátozó intézkedéseket vezettek be. Különösen a főváros környékén, ami a 3.3 millió lakosság közel harmadát érinti.
A dél-európai államban eddig több mint 735 ezren fertőződtek meg, a halálos száma pedig 31,232 fő.
More good news. #Spain increasing its supply of air defenses to #Ukraine. It's training of ?? military on the Aspide anti-aircraft missile system finishes tomorrow (first pic). And today #NATO announced Spain will also provide 4 Hawk missile launchers. https://t.co/L22CfCPZPfpic.twitter.com/vTrGFiXjup
Hol van már az idő, mikor az egész világ a kísértetvárossá változott Vuhant figyelte szájtátva? A városban, ahonnét januárban pusztító útjára indult a koronavírus, szerdán lesz napra pontosan nyolc hónapja, hogy bevezették a karantént, mellyel alig két és fél hónap drákói szigor után megfékezték a kór terjedését.
Májusban ugyan még egyszer felütötte a fejét a fertőzés a településen, ám a kínai hatóságok már ismerték a hatékony védekezés receptjét: lokálisan elkülönítették a betegeket, és a város összes, 11 millió polgárát letesztelték. Vuhanban mára minden visszatért a régi kerékvágásba. Mikor nemrégiben a világsajtót bejárta, ahogy a városban már ezrek buliznak egy medencés partin a fizikai távolságtartásra fittyet hányva, az állami Global Times című lap azzal vágott vissza a bíráló nyugati hangoknak: „keserű a szőlő”?
De nem csak Vuhanban, lényegében az egész országban sikerült megfékezni a koronavírus terjedését. Miközben a világ egy része még mindig az első hullámot nyögi, a másik része a második hullámmal küzd,
addig Kínában hétfőn mindössze 12 új fertőzést jelentettek. Ráadásul azokat is kivétel nélkül külföldről hurcolták be.
És a járványügyi görbe hosszú hónapok óta ilyen lapos. A világ legnépesebb országában a napi új esetek száma március óta folyamatosan 100 alatt van, – sőt volt, hogy a 10-et sem érte el – egy-két tüskét leszámítva.
A hatékony védekezés kulcsa pedig valószínűleg éppen ezekben a tüskékben rejlik. Mikor például az egyik pekingi piacon júniusban felbukkant a vírus – melyet valószínűleg szintén Európából hurcoltak be –, az egész létesítményt, de még a környéket is haladéktalanul lezárták, és tömeges tesztelésbe kezdtek. Hozzájárulhat a sikerhez a fejlett megfigyelési rendszer is, továbbá, hogy számos óvintézkedés folyamatosan érvényben van. Például külföldiek számára korlátozott a beutazás az országba, a belföldi forgalom is szabályozott, ahogyan az éttermekben, mozikban és más létesítményekben is figyelnek a fizikai távolságtartás betartatására. A maszk viselése ugyan már nem mindenütt kötelező, de a kínai társadalomban már a koronavírus felbukkanása előtt is sokkal megszokottabb és elfogadottabb volt a hordása, így a legtöbben továbbra is használják.
A szakértők szerint ebben az évben ajánlatos az oltás a szezonális influenza ellen.
Kora ősszel az orvosok emlékeztetik pácienseiket arra, hogy fel kell készülni a hideg évszakra, és be kell oltaniuk magukat az influenza ellen. Általában sokan figyelmen kívül hagyják ezt a figyelmeztetést. De 2020-ban jobb, ha ezt komolyan veszik.
Közeledünk az influenza és a Covid-19 úgynevezett „kettős pandémiájának” lehetséges kezdetéhez. A kutatások is azt mutatják, hogy mindkét vírust egyszerre kaphatja el – írja a National Geographic. Sajnos az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek nem veszik eléggé komolyan az influenzát. Tavaly például az Egyesült Államokban a felnőttek csupán 45%-át oltották be a betegség ellen – derült ki az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központja adataiból. És ez annak ellenére, hogy az influenza az elmúlt évtizedben átlagosan 37 000 ember halálát okozta.
Két betegség egyidejű terjedése túlterhelheti az országok egészségügyi rendszereit, és még nagyobb kockázatot jelenthet az emberi életre nézve. A National Geographic két, fertőző betegséggel foglalkozó szakembert kérdezett meg a hideg évszakokban ránk váró veszélyekről. Mi történik, ha influenzát és Covid-19-et is kap? Lisa Maragakis, a Hopkins Egyetem Orvostudományi Fertőzés-megelőzési egészségügyi iskolájának igazgatója megerősítette, hogy az emberek valójában mindkét vírussal egyszerre fertőződhetnek meg. Az immunrendszernek pedig nehezebb lesz harcolni velük.
„Súlyos tüdőkárosodást okozhat, hosszabb lesz a gyógyulási folyamat, súlyosabb szövődményeknek nézhetnek elébe. Akár halált is okozhat. Jelenleg nem tudjuk, hogy egy korábbi koronavírus vagy influenzafertőzés növeli-e az esélyét annak, hogy újabbat elkapjon. De ilyen körülmények között az emberek határozottan sebezhetőbbé válnak, mivel a vírusfertőzések károsítják a légutak szöveteit. Tehát nehéz lesz megvédeni magát egy újabb vírustól. A tüdőgyulladás (mindkét betegség kiválthatja) a baktériumok számára lehetőséget teremt” – magyarázta az infektológus.
A Covid-19 sokkal rosszabb betegség. Miért követelik az orvosok hirtelen az emberektől az oltást? Maragakis szerint az influenza és a Covid-19 tünetei hasonlóak. Ezért a gyors és helyes diagnózis nagy kihívást jelent ebben az évben.
„Még abban az esetben is, ha enyhe tünetei vannak, ne próbálkozzon meg azzal, hogy egyedül próbál megszabadulni a vírustól. És ne gondolja, hogy a köhögés az egyetlen jele annak, hogy Covid-19 fertőzése van. Ha fáj a teste, láza vagy torokfájása van vagy más légúti tünetei vannak, azonnal forduljon orvoshoz. Gyorsan le kell adnia a Covid-19 tesztet. A koronavírus jeleinek listája folyamatosan növekszik, és most a szagvesztést, émelygést, hasmenést és akár vörös duzzadt ujjakat is tartalmaz” – magyarázta Maragakis, hozzátéve, hogy nagyon fontos pontosan tudni, melyik fertőzéstől szenved a beteg. Ha influenza, orvosa vírusellenes gyógyszereket írhat fel. De ha egy beteg Covid-19 fertőzésben szenved, az orvos segíthet eldönteni, hogy kórházi kezelésre, szteroidokra vagy kísérleti gyógyszerekre van szükség. Ezen kívül a betegnek be kell tartania a karantént, hogy ne fertőzzön meg másokat.
„Ön azt gondolhatja, hogy az influenza – nem komoly, ha enyhe lefolyású, amikor a tünetek néhány nap alatt elmúlnak. De kérdezzen meg olyanokat, akiknek influenza okozta vírusos tüdőgyulladása volt, hogy megértse, hogy nagyon téved. Influenzával is kórházba mennek. Nem hiszem, hogy az emberek felfogják, hogy ez milyen súlyos is lehet” – mondta Maragakis.
A déli féltekén az influenzaszezon már elmúlt. Mit várhatnak az északi félteke országai, tekintettel a déli tapasztalatokra? Robert Webster, a memphisi Gyermek Klinika fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere szerint senki sem tudja megjósolni, mennyire súlyos lesz az idei influenzaszezon. Néhány jó hírre azonban rámutat olyan déli országokból, mint Ausztrália, Új-Zéland és Chile, ahol az influenzaszezon éppen véget ér.
„Az influenza terjedése ott meglepően alacsony volt. Ennek oka, hogy ezen országok kormányai hatékony stratégiákat megvalósítottak meg a koronavírus elleni védekezésben, mint például a társadalmi távolságtartás, a gyakori kézmosás és a maszkok használata” – magyarázta Webster.
A szakember rámutatott arra is, hogy hagyományosan a gyermekeknél a legmagasabb az influenza előfordulásának mutatója. Az iskolák bezárása pedig segített a vírusok terjedésének megállításában is.
„De ne legyen hamis biztonságérzete. Még akkor is, ha óvatos és betartja az egészségügyi hatóságok összes ajánlását. Ha felelősségteljes személy, akkor be kell oltania magát influenza ellen. Mert átadhatja a betegséget más, veszélyeztetettebb embereknek, aki belehalhatnak” – hangsúlyozta a szakértő. Az influenza és a koronavírus veszélyes kombinációja: mit tudtak eddig? Egy ukrán orvos elmagyarázta, hogy egy influenzás beteg „elkaphatja-e” a koronavírust. Alla Mironenko, az orvostudományok doktora szerint ez nem lehetséges. Mivel a vírusok bizonyos értelemben „versenyeznek” egymással. Azt is hozzátette, hogy amikor több vírus kering a környezetben, „az újabb” szokott győzni. Ezért valószínűleg – a koronavírus fog dominálni.
A The Guardian ugyanerről a vírusok közötti versenyről írt. A koronavírus esetében azonban ez a szabály, mint kiderült, nem működik. Például Vuhan városában 2020 januárjában a Covid-19 kórokozót és az influenzát is kimutatták a betegek testében. Az ilyen betegeknél nagyobb valószínűséggel alakultak ki súlyos szövődmények. Ezért a szakértők most ragaszkodnak ahhoz, hogy a Covid-19 járvány kapcsán ősszel mindenképpen be kell oltatni az embereket influenza ellen. Ha másért nem, akkor legalábbis azért, mert a hideg évszak beköszöntével az emberek nagyobb valószínűséggel többet lesznek zárt helyiségben, ahol a koronavírus jobban elterjedt.
Még hét hónappal az első megerősített koronavírus fertőzés esetét követően Latin-Amerikában vannak a világ legrosszabb, a megbetegedések előfordulási mutatói. Számos ország kormányának nem sikerült csökkentenie a Covid-19 fertőzések és elhalálozások számát. Brazília, Peru, Mexikó, Kolumbia és újabban Argentína is az első tízben vannak, ahol a legnagyobb a betegek száma. Chilével, Bolíviával és Ecuadorral együtt ők alkotják a világ 12 országából azt a 8-at, ahol a legmagasabb, az egy főre jutó halálos kimenetelű esetet regisztrálták.
Ezen régió államaiban kétségtelenül meg vannak az előfeltételei annak, hogy gyorsan terjedjen a világjárvány. Európához, Óceániához, Ázsiához vagy Afrikához képest Latin-Amerikában urbanizáltabb a lakosság, ezért a koronavírus könnyen terjedt a brazíliai Sao Paulo-ban és Buenos Airesben, a perui Limában és a mexikói Mexikóvárosban. A sűrűn lakott területek, a több generáció egy lakásban való élése akadályozta meg a társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedések bevezetésének kísérleteit.
Ezenkívül, ezekben az országokban magas az anyagi egyenlőtlenségek szintje, az egészségügyi ellátás egyenlőtlenül oszlik el, a szociális garancia rendszere korlátozott. Sokan kénytelenek dolgozni a túlélésért, ezért minden nap megsértik a karantént.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az ország vezetésének kaotikus intézkedései is szerepet játszottak, különösen Brazíliában, a szkeptikus Jair Bolsonar és a mexikói Andres Manuel Lopez Obrador révén.
Kolumbiában több ezer underground partit szerveztek júliusban, emiatt hirtelen megnőtt a betegek száma. Peru egyik városának polgármestere folyamatosan megsértette a karantént, részeg partikat szervezett, sőt halottnak tettette magát, így próbálta elkerülni a felelősségre vonást. Ugyanakkor Brazíliában, ahol csaknem 4,4 millió fertőzöttet és 135 000 halálesetet regisztráltak, tömve voltak a strandok, tele voltak vendégekkel a bárok és kávézók, és tömegesen hanyagolták a védőmaszkok viselését.
A kritikusok szerint a latin-amerikai vezetők meggondolatlan és néha érthetetlen döntései „hozzájárultak” a régió nehéz koronavírus-helyzetéhez. A mexikói kormány, ahol ma majdnem 680 000 fertőzött van és 72 000 az áldozatok száma, kijelentette, hogy ilyen hatalmas számú fertőzés oka „az ország mérete”.
Jelenleg Peruban a legnagyobb a világon az egy főre jutó halálos kimenetelű esetek száma, és amiatt, hogy kevés tesztet végeznek el, a közel 740 000 fertőzöttről és 31 000 áldozatról kiadott hivatalos adatok sem fedhetik a valóságot. Elemzők becslései szerint a fertőzések száma elérheti a 7 milliót.
Ezek a nagy számok szinte „sarokba szorították” az országot, mivel Martin Viscarra elnök határozottan korai és szigorú karantént vezetett be, amely súlyosan károsította Peru gazdaságát. A korlátozások továbbra is fennállnak, de a szegénység, a több évtizedes elégtelen egészségügyi finanszírozás és az, amit a kritikusok a kormány „stratégiailag téves számításoknak” neveznek – rendőrségi és katonai felügyelet, a kapcsolattartók felfedésének hiánya, a lokális karantén és az információs stratégia – nagyon negatív hatással voltak a koronavírus elleni küzdelemre. Ugyanakkor Peruban kialakulóban van az alkotmányos válság, múlt pénteken az ország parlamentje megszavazta az elnök felelősségre vonása folyamatának elindítását a hatalommal való visszaélés kapcsán.
Alberto Fernandez argentin elnök még márciusban szigorú általános karantént vezetett be, lezárta a határokat, leállította a más országokkal való és az országon belüli közlekedést, és követelte, hogy az emberek vonuljanak karanténba. Eleinte úgy tűnt, hogy a stratégia működőképes: a vírus átterjedt Buenos Aires szegény és sűrűn lakott nyomornegyedeire, ahol a lakosság nem engedhette meg magának a szabályok betartását, de az országos mutató viszonylag alacsony maradt Brazíliához, Chiléhez és Peruhoz képest, ami emelte az elnök renoméját.
Bizonyos értelemben Fernandez stratégiája túlságosan is sikeresnek bizonyult, és akkor az ellenzék, a társadalom egy része valamint a sajtó nyomást gyakorolt rá, hogy enyhítse a korlátozásokat. Májusban a gyermekek hétvégén egy órát sétálhattak, júniusban a „kötelező karanténba vonulást” a „kötelező társadalmi távolságtartás” váltotta fel. A karantén továbbra is fennmaradt a fővárosban és annak külvárosában, de a helyi hatóságok megengedte, hogy számos üzlet és edzőterem folytassa működését.
Júliusban megkezdődött a korlátozások feloldásának új szakasza, de a hónap végére Buenos Airesben, a középosztály lakta negyedekben jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, majd a vírus átterjedt az egész tartományra. Ugyanakkor a fővárosban továbbra is működnek bárok és a kerthelyiséggel rendelkező éttermek. A maszkok nyilvános helyeken kötelezőek, de ezt a szabályt gyakran megsértik. Az ország vezetése azt állítja, hogy az elhalálozás továbbra is viszonylag alacsony (csaknem 580000 fertőzött és majdnem 12 halálos kimenetelű eset).
Az erőfeszítések ellenére, leküzdeni a Covid-19 járványt a régióban még mindig lehetetlennek tűnik, és Latin-Amerika továbbra is ennek a negatív besorolásnak az „élén” áll.
Svájci kutatók megfejtették, hogyan veszi át az irányítást a SARS-CoV-2 nevű új koronavírus a megfertőzött sejt fölött. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Berni Egyetem tudósai által felfedezett mechanizmus azt idézi elő, hogy a sejtek a sajátjuk helyett szinte csak a vírusfehérjét állítják elő. Miután a vírus meglékelte az emberi sejtet, termelődni kezd az egyik első vírusprotein, az Nsp1 jelű. Más koronavírusokról már tudni lehetett, hogy az Nsp1 akadályozza a sejt saját proteinjeinek az előállítását. A tudósok most azt találták meg, ez pontosan hogyan zajlik.
A riboszóma nevű sejtszervecskék olvassák le a genetikai információt, és ennek alapján állítják elő a proteineket. A leolvasáskor a felépítési terv a riboszóma egy csatornáján fut keresztül. A kutatók kimutatták, hogy az Nsp1 fehérje ezen a csatornán belül kötődik meg és blokkolja a riboszómát. A svájci tanulmány a Nature Structural & Molecular Biology című szaklap aktuális számában jelent meg. Krio-elektronmikroszkóp segítségével atomi felbontásban mutatkozott meg az Nsp1 kötésének helye.
„A részletes ábrázolás fontos információkat szolgáltat egy lehetséges jövőbeli gyógyszer tervezéséhez, mely megakadályozza az Nsp1 kötését, de nem befolyásolja a riboszóma működését” – mondta Nenad Ban, az ETH molekuláris biológusa, a tanulmány társszerzője. Kísérleteik során a kutatók előállították az Nsp1 egy változatát is, amelyiknek már nem volt gátló hatása. A SARS-Cov-2 ezzel az inaktív variánssal annyira meggyengülne, hogy nem lenne képes súlyos betegséget okozni. Ilyen legyengített vírusok oltóanyagokban is alkalmazhatók a tudósok szerint.
Szlovénia, Ausztria, Csehország és Szlovákia külügyminiszterei Szlovéniában megállapodtak arról, hogy a jövőben összehangolt válaszintézkedéseket hoznak a koronavírus-járvány megfékezésére.
Az országok kéthetente rendszeresen egyeztetnek majd az új rendelkezésekről – mondta el Anze Logar szlovén külügyminiszter. A közép-európai országok az Európai Bizottságot is mihamarabbi közös cselekvési mechanizmus kialakítására sürgetik, arra az esetre, ha a fertőzöttek száma növekedne. A határok újbóli lezárását azonban nem szorgalmazzák.
Tomás Petrícek, a cseh diplomácia vezetője jelezte: ideje a közös fellépésnek az Európai Unióban a Fehéroroszországban kialakult válság kezelésére. Ivan Korcok szlovák külügyminiszter szerint az EU-tagországok külügyminisztereinek jövő hétfőn Brüsszelben egyértelmű jelzést kell küldeniük Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek arról, hogy hagyjon fel az erőszakkal, és kezdjen tárgyalásokat az ellenzékkel.
A bécsi ötök vagy más néven a középső ötök kezdeményezésnek Magyarország is tagja. Ez volt az említett országok külügyminisztereinek harmadik találkozója: júniusban Bécsben, júliusban pedig Budapesten tárgyaltak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Donald Trump amerikai elnök meghívására, egyedüli európai uniós miniszterként az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti békemegállapodások aláírási ceremóniáján vesz részt a washingtoni Fehér Házban, emiatt nem lehetett jelen a szlovéniai találkozón.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus-fertőzések áldozatai számának növekedésére számít az elkövetkezendő hónapokban Európában.
Ezt Hans Kluge, a WHO Európai Regionális irodájának igazgatója jelentette be.
„A helyzet egyre rosszabb. Több halálesetre számíthatunk Európában október–novemberben” – mondta az AFP-nek adott interjújában. Kluge úr felhívta a figyelmet az epidemiológiai görbe növekedésére az európai országokban.
Franciaországban és Spanyolországban új rekordokat regisztrálnak a betegek számát illetően, ami magasabb, mint a világjárvány elején. Csak múlt pénteken 55 országban több mint 51 000 új esetet jelentettek a WHO európai regionális irodájánál, ami meghaladja az idei áprilisi csúcsot.
Hans Kluge megjegyezte, hogy a napi halálos kimenetelű esetek száma továbbra is stabil az előző hónapokhoz képest. De lehetséges, hogy a következő hetekben nőni fog.
A WHO magas rangú tisztviselője arra is figyelmeztetett, hogy a járvány nem ér véget az oltással. „Egy ideje hallom ezt a kifejezést: az oltás véget vet a vészhelyzetnek. Természetesen nem. Azt sem tudjuk, segít-e a lakosság minden csoportján” – mondta Hans Kluge.
Szerinte kiderülhet, hogy különféle oltások megrendelésére és gyártására lesz szükség annak érdekében, hogy minden emberre kiterjedjen. „Ez egy logisztikai rémálom lesz” – figyelmeztetett.
„Véleményem szerint a világjárvány csak akkor ér véget, amikor a közösség megtanul együtt élni a vírussal. És csak rajtunk múlik” – mondta a WHO európai regionális irodájának igazgatója.
Az elmúlt nap alatt a világon csaknem 308 ezer új koronavírus-esetet regisztráltak. Erről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapja számol be. És ez a világjárvány kezdete óta a legmagasabb mutató.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
This is not an ordinary cargo, it carries 37 metric tons of life-saving: ◾critical trauma kits ◾medical supplies ◾medicines to be distributed to health facilities in #Türkiye & #Syria.@WHO has released $16+ million from the Contingency Fund for Emergencies for the response. pic.twitter.com/2AjgFPYk67