Az emberkereskedelem elleni küzdelem Európai Uniós és nemzetközi összefüggéseit vizsgálják majd a szakemberek a pécsi egyetemen belül megépülő kutatóközpontban – jelentette be a jogi kar dékánja, Fábián Adrián.
Emberkereskedelem elleni kutatóközpont létesül együttműködve a magyar és a holland rendőrséggel a pécsi egyetemen.
A jogi egyetem dékánja Fábián Adrián elmondta, hogy az együttműködés a holland partnerekkel már hosszú évek óta tart. Azzal, hogy aláírták az együttműködési megállapodást, formálisan is kijelentették, hogy a munka már folyik.
„Olyan munka, ami jövőbemutató és már eredményeket tud felmutatni” – tette hozzá.
Mohai Ágoston dékánhelyettes rámutatott arra, hogy a kutatóközpont rendeltetése elsődlegesen az lenne, hogy olyan kutatási eredményeket tudjon felmutatni az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, ami hasznosítható lesz az elmélet és a gyakorlat számára is. Elmondta, hogy a megközelítésüknek a központi eleme a nemzetközi és uniós nézőpont.
A dékánhelyettes azt is hozzátette, hogy az emberkereskedelemnek nagyon sok aspektusa van, mert egyrészt kötődik a szervezetbűnözéshez és ilyen esetekben a szexuális kizsákmányolás veszélye is fennáll.
„Bízunk abban, hogy a kutatás eredményei hasznosulhatnak, adott esetben a döntéshozatal szintjén is, de az elsődleges fókusz az az, hogy különösen a partnerek számára – mert a nagykövetségek és a magyar és holland rendőrség egyaránt foglalkozik ezzel a jelenséggel – nyújtsunk hasznosítható eredményeket” – tette hozzá bizakodva.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatási eredményeket nem csak magyar nyelven szeretnék közzétenni, hogy a tapasztalataik uniós szinten hasznosíthatóak legyenek.
Mohai Ágoston a kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kutatóközpont azért épül Pécsen, mert az ottani egyetem már hosszabb ideje foglalkozik olyan témakörökkel, amik érintik a bel- és igazságügyi együttműködés különböző aspektusait.
Rövid időn belül újra megfertőződhetnek koronavírussal a fertőzésen már átesett, de beoltatlanul maradtak – ezt állapította meg a Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatói által készített tanulmány.
A pandémia kezdete óta fontos kérdés, hogy vajon meddig tart azoknak a természetes úton szerzett védettsége, akik átestek a Covid-19-en. A Yale Egyetem Közegészségügyi Karának és az Észak-Karolinai Egyetem charlotte-i intézményének kutatóiból alakult tudóscsoport eredményei szerint a természetes fertőzést követő erős védettség rövid életű.
Három hónap vagy ennél is rövidebb idő elteltével újra megfertőződhet a koronavírussal az, aki csak természetes védelmet szerzett, ezért a kutatók szerint azoknak is fel kell venniük a védőoltást, akik átestek a fertőzésen. „A korábbi fertőzés önmagában nagyon kevés hosszú távú védelmet nyújthat a későbbi fertőzésekkel szemben” – szögezte le Jeffrey Townsend, a Yale professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A The Lancet Microbe című folyóiratban közzétett tanulmány az első, amely meghatározza az újrafertőződés valószínűségét a természetes fertőzést követően olyanok esetében, akik nem kaptak védőoltást – írta a kutatást ismertető medicalxpress.com portál.
Townsend kollégáival elemezte a SARS-CoV-2 közeli vírusrokonainak, az egyszerű megfázást okozó vírusoknak az ismert újrafertőzési és immunológiai adatait, valamint a SARS-CoV-1 és a közel-keleti légúti szindróma (MERS) immunológiai adatait. A kutatók az evolúciós elvek alapján modellezték a koronavírussal való újrafertőződés kockázatát az idő múlásával.
A tanulmány szerint az újrafertőződések már röviddel a gyógyulás után is előfordulhatnak, és elő is fordultak. Az újrafertőződés az immunitás csökkenésével és a SARS-CoV-2-változatok megjelenésével egyre gyakoribbá válik. „Az immunitásról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy immunisak vagyunk vagy nem vagyunk immunisak. Tanulmányunk arra hívja fel a figyelmet, hogy inkább az idő múlásával bekövetkező újrafertőződés kockázatára kellene összpontosítani” – mondta Alex Dornburg, az Észak-Karolinai Egyetem adjunktusa, a kutatás másik vezetője. „Ahogy új variánsok jelennek meg, a korábbi immunválaszok egyre kevésbé hatékonyak a vírus elleni küzdelemben. Azok, akik a világjárvány korai szakaszában természetes úton fertőződtek meg, a közeljövőben egyre nagyobb valószínűséggel fertőződnek újra” – tette hozzá.
A kutatócsoport adatokra épülő modellje feltűnő hasonlóságokat mutat a SARS-CoV-2 és az endémiás humán koronavírusok újrafertőződési kockázatai között. Townsend magyarázata szerint „a közönséges megfázáshoz hasonlóan egyik évről a másikra újra megfertőződhetünk ugyanazzal a vírussal, a különbség az, hogy a mostani pandémiát okozó SARS-CoV-2 sokkal halálosabbnak bizonyult”.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Rövid időn belül újra megfertőződhetnek koronavírussal a fertőzésen már átesett, de beoltatlanul maradtak - ezt állapította meg a Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatói által készített tanulmány.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1633457760
[modified] => 1633445196
)
[title] => Koronavírus: rövid életű a megfertőződéssel szerzett erős immunitás amerikai kutatók szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=74279&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 74279
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 74284
[image] => Array
(
[id] => 74284
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/covid.jpg
[original_lng] => 103204
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/covid-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/covid-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/covid-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/covid-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/covid.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/covid.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/covid.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1633434397:10
[views_count] => 2243
[_thumbnail_id] => 74284
[_edit_last] => 10
[_oembed_3e8533fe3eff017e8bde83de860e49c6] =>
[_oembed_time_3e8533fe3eff017e8bde83de860e49c6] => 1633447814
[_oembed_c2e51b29888377dd6750bee1bd8ea020] =>
[_oembed_time_c2e51b29888377dd6750bee1bd8ea020] => 1633542773
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1634462344
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
A világ korallzátonyainak 14 százaléka eltűnt egy évtized alatt – derül ki a korallzátonyok egészségét vizsgáló eddigi legnagyobb, átfogó kutatásból.
A tudósok arra jutottak, hogy 2009 és 2018 között a világ mintegy 11 700 négyzetkilométernyi korallzátonyt veszített el. Ez több, mint amennyi korall jelenleg Ausztráliában él – írja a Guardian.
A korallzátonyok monitorozásával foglalkozó szervezet (Global Coral Reef Monitoring Network) kedden bemutatott jelentése szerint ugyanakkor a korallok körül élő algák mennyisége 2010 és 2019 között 20 százalékkal nőtt. Ezek az algák akkor szaporodnak el, amikor a zátonyok stresszhatás alatt vannak.
A jelentéshez az adatokat 73 ország több mint 300 kutatója 40 éven át gyűjtötte. Tíz régiót elemeztek, ennek nyomán arra jutottak, hogy a korallok elvesztésének legfőbb oka a víz felszíni hőmérsékletének emelkedése okozta fehéredés. Az egyik ilyen tömeges korallfehéredés 1998-ban a világ koralljai 8 százalékának, vagyis mintegy 6500 négyzetkilométernyi korallnak a pusztulását okozta. A legnagyobb hatása ennek az Indiai-óceánban, Japánban és a Karib-szigeteknél volt.
A szakértők szerint az elmúlt évtizedben tapasztalt csökkenés a felszíni hőmérséklet folyamatos emelkedése közepette következett be. A tudósok a sürgős cselekvés szükségességére hívják fel a figyelmet, és arra, hogy a klímakrízis jelenti a legnagyobb fenyegetést a világ koralljai számára. Ugyanakkor a jelentés reményre is okot adó jelenséget is feltárt. A tudósok arra jutottak, hogy a stressz ellenére számos korall ellenálló maradt, megfelelő körülmények között képes volt felgyógyulni.
Bár a korallzátonyok az óceánok fenekének csupán 0,2 százalékát borítják, a tengeri fajok legalább egynegyedének nyújtanak otthont. Létfontosságú élőhelyet jelentenek, egyben az emberek számára fontos protein-, gyógyszer- és táplálékforrást, munkahelyeket teremtenek, emellett milliók számára nyújtanak védelmet a viharok és az erózió ellen.
Az elmúlt évtizedben a tömeges korallfehéredések olyan gyakoriak voltak, hogy a koralloknak nem maradt idejük a felgyógyulásra. A tudósok azonban megfigyelték, hogy 2019-ben a korallal borított területek 2 százalékának sikerült regenerálódnia. Ez reményt adhat arra, hogy ha az ezeket az ökoszisztémákat sújtó tényezőket kiiktatják, akár az 1998 előtti szintig is javulhat a korallzátonyok helyzete.
A korallzátonyokra terhet jelentő további tényezők a túlhalászat, a nem fenntartható fejlődés a partvidékeken és a romló vízminőség.
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
VIDEO: One of the world's largest rhino conservation farm is going up for auction in South Africa. After a 30-year quest to save the endangered species, owner John Hume has no choice but to throw in the towel. pic.twitter.com/sH3S7UhtSG
Mintegy ezer megkövesedett tojáshéj vizsgálatával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén földtörténeti kor embere.
Az Új-Guinea szigetén talált leletek szerint a hosszú, erős, tőrhöz hasonlító lábujja miatt a világ legveszélyesebb madarának tartott kazuár lehetett az első tenyésztett szárnyas madár, jóval a baromfi mintegy 9500 évvel ezelőtti háziasítása előtt – adta hírül a CNN hírtelevízió honlapja.
A futómadár tojásait az ősember összegyűjthette még az előtt, hogy kikeltek volna, majd felnevelte a madarakat. „Ez több ezer évvel a baromfi háziasítása előtt történt. És nem egy kis szárnyasról van szó, hanem egy hatalmas, harapós természetű, röpképtelen madárról, amely képes kibelezni az embert” – mondta Kristina Douglas, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusa, az amerikai tudományos akadémia (PNAS) folyóiratában megjelent tanulmány vezető szerzője.
A kazuároknak három fajuk van, és Ausztrália északi részén, Queenslandben és Új-Guineán őshonosak. Douglas szerint a ősi elődök a legkisebb fajhoz tartozó törpekazuárok lehettek, amelyek 20 kilogramm súlyúak. A megkövesedett tojáshéjakat a kutatók szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, így derítették ki, hogy azok 16-18 ezer évesek.
Hogy megbizonyosodjanak feltételezéseikről, először élő madarak, pulykák, emuk és struccok tojásait vizsgálták. A tojáshéj belseje ugyanis változik, ahogy az embrió nő, mivel abból kap kalciumot. Háromdimenziós nagyfelbontású felvételeket készítve és a tojások belsejét vizsgálva a kutatók alkottak egy modellt arról, milyen lehetett a tojás belseje a költés különböző időszakaiban. Modelljüket tesztelték a mai emuk és struccok tojásain, mielőtt azt az ősi tojáshéjak esetében alkalmazták volna. Ki tudták mutatni, hogy a legtöbb megtalált ősi tojáshéj érett volt, azaz a fióka már szinte teljesen kifejlődhetett bennük.
„Azt találtuk, hogy a tojáshéjak nagy többségét az utolsó időszakban keltették, azaz akkor, amikor az embrióknak már teljesen kifejlett végtagjuk, csőrük, karmaik és tollazatuk volt” – magyarázta a paleontológus.
Ahhoz, hogy sikeresen keltessenek és felneveljenek kazuárokat, az embereknek tudniuk kellett, hogy hol voltak a vadon élő madarak fészkei, és még az előtt be kellett a tojásokat gyűjteniük, hogy a fiókák kikeltek. Ez nem könnyű feladat, mivel a madarak nem ugyanazon a helyen költenek évente. Amikor a nőstény lerakja tojásait, a hím veszi át a fészket, ő költi ki 50 napon keresztül a tojásokat, nem hagyva magára a fészket.
„Az emberek valószínűleg vadászat során megölhették a hímet és begyűjtötték a tojásokat. Mivel a hím nem hagyja magára a fészket, a költés alatt alig táplálkozik, ezért könnyen ragadozók áldozatává válik” – tette hozzá a kutató.
Európa-szerte ismert rendezvény a Kutatók Éjszakája, mely hatalmas népszerűségnek örvend. Az Európai Kutatók Éjszakája (angolul European Researcher’s Night) egy 2005-ben indult programsorozat, mely az Európai Bizottság – Marie Sklodowska-Curie Actions (MSCA) programjának – kezdeményezésére és támogatásával jött létre, s az EU-ban és (nem csak az EU-ban) minden év szeptember utolsó péntekén rendeznek meg. A sikeres kezdeményezést 2006 óta Magyarországon is évente megrendezik, 2016 óta pedig a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) kémia és biológia tanszéke is csatlakozott a lehetőséghez. A program célja a kutatói életpálya bemutatása és vonzóvá tétele.
Bár szeptember utolsó péntekén kellett volna megtartani ezt a kiemelkedően érdekes eseményt, de a szerda este nagy valószínűséggel jobb választásnak bizonyult, mivel péntek estére kevesebb diák tudott volna részt venni a programon.
„Rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy a Kutatók Éjszakáján olyan nem hétköznapi dolgokat mutassunk nektek, amelyekre a tanórák keretén belül nem lenne alkalom” – mondta dr. Kohut Erzsébet tanszékvezető. Köszöntőjében reményét fejezte ki többek között aziránt, hogy a jelen lévő diákok a jövőben is folytatják ezt a különleges hagyományt.
Az estét Hadnagy István előadása nyitotta meg, amelynek középpontjában a szelektív hulladékgyűjtés állt. A bemutató alatt szó volt a hulladékok típusairól, a hulladékgazdálkodásról és a környezetvédelmi termékjelek jelentőségéről is. „A természetben keletkező hulladék mindig újrahasznosul” – hívta fel a jelenlévők figyelmét az előadó. Elmondása szerint a keletkezett hulladék legoptimálisabb kezelése a megelőzés lenne, amit az újrahasználat, majd az újrahasznosítás követ. Kevésbé hatékony és egészséges módszernek tekinthető az energetikai hasznosítás és a deponálás (lerakás).
Az előadást követően Kohut Erzsébet egy komposzttá lebomló kukoricakeményítőből készült zacskót mutatott be a közönségnek, és beszámolt az ehhez hasonló termékek pró és kontra oldalairól is.
Miután a jelenlévők közelebbről is szem- és kézügyre vehették a lebomlani is képes tasakot, Poli-merek címmel Szaniszló Szebasztián kémiai kísérleteit is megtekinthették. Az érdekfeszítő és biztonságban végbemenő kémiai reakciókat Molnár Ferenc A talaj biológiai aktivitása című előadása követte, melyet követően mindenki részese lehetett egy úgynevezett Tea bag index elnevezésű kísérlet első lépéseinek, amely közel 90 napig folytatódik.
A Kutatók Éjszakája kötetlen beszélgetéssel zárult.
Amerikai kutatók jelentős lépést tettek a tornádók előrejelzésében: rájöttek, pontosan mi okozza azokat. A Stanford Egyetem tudósainak tanulmánya épp egy héttel azután jelent meg, hogy szupercella, viharok és tornádók az Egyesült Államok északkeleti részét sújtó rekordot döntő óriási esőzést és villámáradásokat okoztak a régióban. A tanulmányt jegyző kutatók azt állítják, hogy megállapításaik – különösen olyan helyeken, ahol a Doppler-radar rendszeren alapuló technológia nem működik, vagy nem használható – előrejelzést adhatnak a tornádó kockázatáról, az orkánokról és jégverésről.
Fontos eredmény lehet a tornádók előrejelezhetősége
A tornádók a világ egyik legpusztítóbb természeti katasztrófái. A legtöbb tornádót a szupercellák hozzák létre. Mielőtt egy súlyos vihar tornádót, heves szeleket, vagy jégverést okoz, jég- és vízpehely tornyosul fel a viharfelhők csúcsa felett és zúdul le, úgy viselkedve, mint az extrém időjárási eseményeket illető egyfajta korai figyelmeztető rendszer. Szeptember 10-én publikálták a Science magazinban a Stanford Egyetem által vezetett tanulmányt, ami feltárja ezeknek a pehelyfelhőknek a mechanizmusát, melyek a világ legrombolóbb tornádóinak legtöbbje fölött formálódnak.
A szupercella belsejében kialakuló nyomáskülönbség hozza létre a tornádót Fotó: Texas Hill County
Az időjárási radarokkal és geostacionárius pályára állított műholdak egycsatornás infravörös közeli detektoraival a tudósok előre tudják jelezni a viharokat. Amíg azonban a hurrikánokat előre tudják jelezni, addig azonban a tornádókat nem.
Most lehetséges, hogy a kutatók találtak egy olyan módszert, amivel a tornádókat is előre tudják jelezni.
A vihargócok jellemzően a troposzférában maradnak. Amikor ezek a viharfelhők a heves feláramlás miatt elérik a sztratoszféra alsó határát, gyakran szétterülnek, egy üllő alakú felhőt hozva létre.
Amikor eléri a földfelszínt a zivatarfelhőből kiinduló rendkívül heves légáramlás, alakul ki a pusztító erejű tornádó Fotó: Texas Hill County
Az erős vihargócokban a levegő sokkal gyorsabban és magasabbra emelkedik, mint a „normál” zivatarfelhőkben. A felhők betörhetnek a sztratoszféra alsó határába és úgynevezett túllövő csúcsokat hoznak létre. Az üllő feletti pehelyfelhők, az úgynevezett vékony pehelyfelhők, amik a túllövő csúcsok közelében jönnek létre.
Eddig még sohasem tapasztaltak ilyen jelenséget a viharfelhők felett
2018-ban a kutatók publikáltak egy dolgozatot, amelyben bemutatták a súlyos vihargócok és a belőlük „füstként” feláramló felhőpelyhek közti kapcsolatot. Viharok százait hasonlították össze radarmérésekkel, villámok adataival és ezeket összevetették az előrejelzésekkel. A viharok, amik elég erősek voltak, hogy az üllő feletti pehelyfelhőket létrehozzák, szintén valószínűbben hoztak létre tornádókat, jégesővel és heves szelekkel együtt. Ezek a földfelszínen is jelentkező súlyos hatás előtt előtt általában 10-30 perccel korábban jelennek meg.
Egy magasba nyúló zivatarfelhő, cumulonimbus képe. A zivatarfelhőkben rendkívül heves fel és lefelé tartó áramlások uralkodnak Fotó: wikimedia.org
Ha kellő időben észlelik az üllő felett kialakuló pehelyfelhőt, ez életeket menthet, mert ezzel előre tudnák jelezni a tornádókat, és az emberek időben fedezékbe vonulhatnánk. Különösen ott segíthet ez a módszer, ahol nincsen radar.
Mostanáig a kutatók nem teljesen értették, hogy jönnek létre a felhőpelyhek.
De egy új tanulmány némi bepillantást nyújt ebbe a kérdésbe.Ebben az új tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy alakulnak ki ezek a pelyhek, amikor gyors, sztratoszferikus szelek ütköznek egy túllövő csúccsal. A szelek feláramlottak a csúcsok fölé, aztán olyan gyorsan (386 km/h zúdultak alá), hogy úgynevezett hidraulikus ugrást okoztak.
Egy szupercella fotója Fotó: Facebook/OMSZ
Ezeket a sebességeket a vihar csúcsánál korábban még sosem figyelték meg illetve nem feltételezték ezt a jelenséget. Hidraulikus ugrásokat könnyű látni gátaknál, vagy folyóknál. Amikor a víz túl gyorsan folyik és sziklába ütközik, az áramlás iránya és sebessége hirtelen megváltozik. A hidraulikus ugrások ott alakulnak ki, ahol az egyenletes folyás turbulenssé válik. Ugyanez a mechanizmus játszódik le, amikor a száguldó szelek átbuknak a hegyeken és turbulenciát generálnak a lejtős oldalon, Ezért van az, hogy ha a repülőgép hegyoldalhoz közel landol, rázós utunk lehet.
Hidraulikus ugrásokat ezelőtt sose észleltek magasan fent az atmoszférában, mivel a viharfelhők nagyon hatékony fizikai határokként viselkednek. Érdekes módon az új modell azt mutatta, hogy a viharok, még ha folyadékból is állnak, úgy viselkednek, mint a szilárd hegyek, vagy a folyóban lévő sziklák.
Megvan a technológia a pontosabb előrejelzéshez
A viharok körülbelül 75%-a nagy jégverést és tornádókat hoz létre, így a kutatás valószínűleg hasznos lesz, hogy javítsák a jövőbeni meteorológiai modelleket.
Viharok lánca üllő feletti pehelyfelhőket hoz létre 2021. május 27-én az Egyesült Államokban a Déli- és a Közép-Alföldön. (Image credit: Kelton Halbert/NOAA/NASA) A tudósok régóta felismerték, hogy a felső atmoszférába emelkedő nedves levegő túllövő vihar csúcsai úgy viselkednek, mint a szilárd gátak, amik blokkolják vagy átirányítják a légáramlatot. Úgy vélték, hogy az e csúcsok felett áramló nedves levegőhullámok megtörhetik és a sztratoszférába emelhetik a vizet. De semmilyen kutatás ez idáig nem magyarázta meg, hogy ezek a darabok hogy illeszkednek egymásba. Fotó: https://news-media.stanford.edu/wp-content/uploads/2021/09/08104746/SupercellStorms5.jpg
Megértve hogy és miért alakulnak ki a pelyhek az erőteljes viharok felett, segíthet az előrejelzőknek felismerni a hasonló fenyegető veszélyeket és pontosabb figyelmeztetéseket kiadni anélkül, hogy a Doppler-radar rendszertől függnének, amelyet a szél és jégeső kiüthet . Ráadásul a világ sok részén nem létezik a Doppler-radar lefedettség . Ha egy hurrikán jön létre, azt jól látják az űrből, de a tornádókat már nem, mert ezeket a viharok csúcsai eltakarják.
A NASA kutató-repülőgépeit most olyan eszközzel szerelték fel, amik lehetővé teszik hogy feltérképezzék a szeleket a viharok csúcsánál nagy felbontában, és 3 dimenzióban.
„Most megvan a technológiánk, hogy igazoljuk a modelleredményeinket, és hogy megnézzük, vajon realisztikusak-e?” – mondja Morgan O’Neill, a Stanford of Earth, Energy & Environmental Sciences professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A szupercellából származó tornádók a leggyakoribbak és gyakran a legveszélyesebbek. „Egy melegedő klímában, ami erősebb és intenzívebb konvekciót hoz létre, a klíma tudósokat érdekli, hogy a viharok mennyi vizet injektálnak a sztratoszférába, az ózonra gyakorolt globális hatása miatt. A pelyheket bemutató szimulációinkban a víz mélyen eléri a sztratoszférát, ahol esetlegesen több hosszú távú hatása lehet.” – mondja Leigh Orf a Wisconsin-Madison Egyetem légköri tudósa. Fotó: https://www.nssl.noaa.gov/education/svrwx101/tornadoes/types/
Ha a kutatók radarral, és lidarral meg tudják erősíteni a modelljüket, nagy előre lépés volna a súlyos időjárási események és ezek klímára gyakorolt hatásának megértésében. A jövőben a tudósok azt tervezik, hogy tanulmányozzák a zivatarfelhők üllői feletti pehelyfelhők szerepét a klímaváltozásban. A modell szerint a pelyhek másodpercenként több, mint 7.000 tonna vizet emelhetnek a sztratoszférába, 2-4-szer magasabbra, mint azt korábban becsülték. Mivel a vízgőz erőteljes üvegházgázként viselkedik ebben a rétegben, a pelyhek még jobban melegíthetik az alacsonyabb atmoszférát, emelkedő hőmérsékletek ciklusát hozva létre. Ez a víz a sztratoszférában maradhat napokig, vagy hetekig is, és az ózon pusztulásán keresztül potenciálisan hat a Földet elérő napfény mennyiségére illetve minőségére és melegíti a bolygó felszínét.
(Stanford University, American Association for the Advancement of Science/Origo)
[type] => post
[excerpt] => Amerikai kutatók jelentős lépést tettek a tornádók előrejelzésében: rájöttek, pontosan mi okozza azokat. A Stanford Egyetem tudósainak tanulmánya épp egy héttel azután jelent meg, hogy szupercella, viharok és tornádók az Egyesült Államok északkele...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1631912880
[modified] => 1631822465
)
[title] => A Stanford Egyetem tudósai rájöttek, mi okozza a tornádókat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=71696&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71696
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 71701
[image] => Array
(
[id] => 71701
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/tornado-1.jpg
[original_lng] => 102390
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/tornado-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/tornado-1-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/tornado-1-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/tornado-1.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/tornado-1.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/tornado-1.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/tornado-1.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631811669:12
[_thumbnail_id] => 71701
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1795
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631744220
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
A szakáll evolúciós szerepének megállapításáért is járt az IgNobel idén, a Nobel-díj paródiájaként ismert anti-Nobel-díjak 31. alkalommal megtartott átadásán. Az elismeréseket Harvard Egyetem Sanders Színházában adták át az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében.
A szakáll nemcsak menő és divatos, hanem egy evolúciós fejlődés eredménye: segít megvédeni a férfi érzékeny arcbőrét, arccsontjait az ütésektől. Erre a megállapításra jutott az Utahi Egyetem tudóstriója, s a furcsa tudományos felfedezésért anti-Nobel-díjjal ismerték el munkájukat.
A díjazottak között volt egy olyan tanulmány, amely azt vizsgálta, hogyan lehet jobban, olcsóbban kordában tartani az amerikai haditengerészet tengeralattjáróin lévő csótányokat, illetve díjazott lett az a kutatás is, amely arra kereste a választ, hogy biztonságosabb-e fejjel lefelé szállítani az orrszarvúkat. De kiderült az is egy tudományos módszerekkel végzett kutatásból, hogy milyen undorító a cipőre ragadt rágógumi.
A díjátadó ceremóniát a pandémia miatt már a második egymást követő évben egy 90 perces, előre felvett esemény helyettesítette.
Néhány vonása azonban megmaradt a hagyományos gálának: például az, hogy a valódi Nobel-díjasok jelentették be a díjakat.
Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas.
A szakálltanulmányban, amely az Integrative Organismal Biology című tudományos folyóiratban jelent meg, az Utahi Egyetem tudósai, Ethan Beseris, Steven Naleway és David Carrier szálas epoxikompozittal szimulálták az emberi csontot, és gyapjas, illetve lenyírt birkabőrrel helyettesítették az emberi bőrt. Az ütéseket azzal szimulálták, hogy súlyokkal dobálták a mintákat. Kiderült, hogy a gyapjas minta több energiát nyelt el, mint a lenyírt bőrű minta. A kutatók ezzel igazolták, hogy a szakáll segíthet megvédeni az arc csontjainak sérülékeny részeit, például az állkapcsot a káros ütésektől.
Az utcán eldobott, cipőre ragadó rágógumik vizsgálata a valenciai egyetem spanyol kutatóinak Nature.com tudományos portálon közzétett tanulmánya szerint igenis fontos lehet például a fertőző betegségek elleni védekezésben, illetve a kidobott rágók bioremediációjában, azaz káros környezeti hatásának csökkentésében vagy semlegesítésében.
Az amerikai haditengerészet kutatói egy olcsóbb és hatékonyabb módszert találtak a tengeralattjárókon lévő csótányok elleni védekezésre. A Journal of Economic Entomology című folyóiratban 1971-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a hagyományos módszerek, mint például a karboxidos füstölés és a korábban használt rovarirtószer nem vált be, viszont a diklórfosz nevű rovarirtószer eredményesnek bizonyult.
Egy török, német és brit tudósok által végzett kutatás megállapította, hogy az orrlégzés „jelentősen javult a csúcspontot elérő szexuális együttlétet követően”, és ez a javulás legalább hatvan percig egyenértékű volt azzal, mintha az illető orrcseppel javította volna a légzését. A közgazdasági IgNobelt Pavlo Blavatsyy kapta, aki azt fedezte fel, hogy egy ország politikusainak elhízottsága jó jelzője lehet az ország korrupciós szintjének.
A győztesek a saját maguk által egy PDF-nyomtatványból elkészíthető trófeán kívül egy tízbillió dolláros hamis zimbabwei bankjegyet is kaptak.
Marc Abrahams, a díjátadót szervező Annals of Improbable Research magazin főszerkesztője a díjátadón elmondta: a cél az, hogy a jövő évi ünnepségen már visszatérjenek a hagyományos ceremóniához a Harvardra, de sok múlik azon, hogy a világjárványt sikerül-e megfékezni, és hogy milyen utazási korlátozások lesznek érvényben világszerte.
Az amerikai matematikai közoktatás „siralmas” állapotára figyelmeztetett három matematikus, aki szerint azzal, hogy az amerikai iskolák a társadalmi igazságosságot és a sokszínűséget részesítik előnyben az érdemmel szemben, lehetővé teszik, hogy Kína váljon globális vezetővé a természettudomány, a technológia, a mérnöki tudomány és a matematika (STEM) területén.
Erről számolt be hétfőn a Breitbart News című amerikai konzervatív hírportál. A portál felidézi: az Egyesült Államokba fiatal bevándorlókként érkező matematikus Percy Deift a New York-i Egyetemről, Svetlana Jitomirskaya a Georgia Institute of Technologyról és az irvine-i University of Californiáról, illetve Sergiu Klainerman a Princeton Universityről augusztusban írt a Quillette-en arról az aggályáról, hogy a nemzet, amelyet büszkén neveznek hazájuknak, gyorsan elveszíti „domináns helyzetét” a matematikai tudományokban.
A matematikusok úgy fogalmaztak: figyelembe véve „a tekintélyelvű Kína státuszát” is, az amerikai oktatáspolitika hátrányai annyira szembetűnőek, hogy az amerikai iskolák elveszítik képességüket, hogy elit tudósokat vonzzanak annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szabadabb és demokratikusabb környezetet teremt ezeknek a tudósoknak.
A szerzők szerint az amerikai matematikai tudomány hanyatlásának egyik oka például, hogy a matematikai közoktatás kevés olyan amerikai gyereket „termelt ki”, aki készen áll a karrierre a STEM-tudományok területén. „Így egyre inkább függünk a külföldi tehetségek folyamatos beáramlásától, különösen Kínából, Tajvanról, Dél-Koreából és Indiából” – írták a matematikusok, idézve két, az oktatás helyzetét vizsgáló intézmény 2015-ös felmérését, amely szerint a STEM-tudományokat tanuló egyetemi hallgatók 55 százaléka nem amerikai állampolgár.
A szerzők ezenkívül felhívták a figyelmet a National Foundation for American Policy nevű nonprofit kutatócsoport 2017-es becslésére is, amely szerint az amerikai villamosmérnöki nappali tagozatos hallgatók 81 százaléka nemzetközi program keretében tanuló diák volt, míg ez az arány 79 százalék volt a nappali tagozatos informatikus hallgatók körében. A matematikusok szerint a legtöbb amerikai tanszéken a kar legalább kétharmada külföldi születésű. A szerzők szerint hasonló minták figyelhetők meg más STEM-területeken is.
A matematikusok szerint az amerikai matematikai tudomány hanyatlásának további oka az, hogy a nemzeti szinten történő összpontosítás a társadalmi igazságosságra és a sokszínűségre a közoktatási intézményekben „bármennyire is jó szándékból fakadt, sajnálatos módon gyengítette az érdemek és az iskolai felvétel közötti kapcsolatot”. A szerzők szerint „ez a prioritás (néha közvetve) hátrányos megkülönböztetéshez vezet bizonyos csoportok – főleg ázsiai amerikaiak – ellen”.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai matematikai közoktatás "siralmas" állapotára figyelmeztetett három matematikus, aki szerint azzal, hogy az amerikai iskolák a társadalmi igazságosságot és a sokszínűséget részesítik előnyben az érdemmel szemben, lehetővé teszik, hogy K...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1631109000
[modified] => 1631092297
)
[title] => Matematikusok: Kína válik a STEM-területek vezetőjévé, miközben az amerikai iskolák a sokszínűséget helyezik az első helyre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70684&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70684
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 70685
[image] => Array
(
[id] => 70685
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/matrek.jpg
[original_lng] => 105770
[original_w] => 1120
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/matrek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/matrek-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/matrek-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/matrek-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/matrek.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/matrek.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/matrek.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631081498:10
[_thumbnail_id] => 70685
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2080
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631107945
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
Kritikusan veszélyeztetett faj kategóriájába sorolták a galápagosi rózsaszín iguanákat környezetvédelmi szervezetek, miután egy augusztusi expedíció során az élőhelyükül szolgáló Wolf-vulkán lejtőin mindössze 50 példányt sikerült megszámolni.
A Galápagos Nemzeti Park, a Galápagos Fajmegőrzési Program, a Szigeti Élővilág Fajmegőrzési program és a Re:Wild környezetvédelmi szervezet közös expedíciója az azonosított felnőtt állatok, a fészkek és a fiatal állatok száma alapján 211-re becsülte a teljes állomány nagyságát, és egyáltalán nem talált friss szaporulatot. Az utolsó hasonló felmérést 2017-ben végezték, akkor 300-ra becsülték az állatok számát.
A ritka rózsaszín iguánák csak az aktív Wolf vulkán északnyugati lejtőjén, amelynek a 2015-ös kitörése súlyos veszélybe sodorta a fajt. A helyzet azóta csak romlott. A kutatók gyanúja szerint a területre behurcolt rágcsálók és macskák tizedelhetik a fiatal állatokat, az utolsó ilyet 2014-ben észlelték.
A friss kutatások alapján a Galápagos Nemzeti Park új fajtamegőrzési programot indított, ennek keretében a kutatók felkutatják és bekamerázzák a rózsaszín iguánák fészkeit, hogy megtudják, miért nem szaporodnak az állatok.
A koronavírust nem biológiai fegyverként fejlesztették ki. Erre a következtetésre jutottak az amerikai tudósok, derült ki a koronavírus eredetére vonatkozó hivatalos tanulmányból, amelyet augusztus 27-én tettek közzé.
„Úgy véljük, hogy a vírust nem biológiai fegyverként fejlesztették ki” – áll szinte szó szerint a tanulmány szövegében, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Hírszerző Szolgálata igazgatójának hivatalos honlapján tettek közzé.
Mindazonáltal, amint azt a dokumentum is kimondja, hiányzik a kutatásban résztvevő amerikai hírszerző szolgálatok egységes, egyeztetett következtetése. Valójában, ahogy ezt kimondja a dokumentumban is: „A vélemények eltérőek”.
A koronavírus mesterséges eredetéről és állatról emberre való átterjedéséről szóló közismert hipotéziseket a hírszerző szolgálatok egyaránt „életképesnek” minősítik.
Ezen kívül a Nemzeti hírszerzés jelentésében külön fejezetet kapott a kínai kutatásban való részvétel kérdése. Az amerikai különleges szolgálatok felhívták a figyelmet Kína „tartózkodására”, ami véleményük szerint „akadályozza a vírus eredetének kivizsgálását”.
Néhány nappal ezelőtt, augusztus 26-án azonban Peking az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) fordult azzal a kéréssel, hogy ellenőrizzék az amerikai laboratóriumokat a koronavírus kiszivárogtatását illetően. Ezzel a kínai kormány továbbra is a vírus vuhani laboratóriumból való kiszivárgásáról szóló vádak valószínűtlenségére utal.
Augusztus 24-én az amerikai titkosszolgálatok jelentést nyújtottak be Joe Biden amerikai elnöknek a koronavírus eredetét illetően, amely nem tartalmaz egyértelmű következtetéseket. A vizsgálat elsődleges feladata az volt, hogy válasz találjon a kérdésekre: a koronavírus állatról emberre terjedt át vagy annak terjedésének eredete – egy vuhani laboratóriumból való kiszivárgás.
Mint ismeretes, az Egyesült Államokban leginkább a koronavírus mesterséges létrejöttének verzióját népszerűsítették. Idén május 20-án az Egyesült Államok Képviselőháza szakbizottsága „közvetett bizonyítékokat” hozott fel annak kapcsán, hogy az új típusú SARS-CoV-2 koronavírus a Vuhani Viruszológiai Intézetből származik.
Március végén az Egészségügyi Világszervezet jelentést tett közzé a Covid-19 eredetét vizsgáló szakértők kínai útjának eredményeiről. Megjegyezendő, hogy a szakemberek nem tudtak egyértelmű, egységes következtetést levonni.
A dokumentumnak megfelelően a legvalószínűbb verziónak a koronavírus állatok közötti terjedését tekintik, a legvalószínűtlenebbnek – a laboratóriumból való kiszivárgását.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A koronavírust nem biológiai fegyverként fejlesztették ki. Erre a következtetésre jutottak az amerikai tudósok, derült ki a koronavírus eredetére vonatkozó hivatalos tanulmányból, amelyet augusztus 27-én tettek közzé.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1630351020
[modified] => 1630322473
)
[title] => Az USA-ban nyilvánosságra hozták a SARS-CoV-2 koronavírus eredetének legújabb verzióját
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=69458&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69458
[uk] => 69142
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 69143
[image] => Array
(
[id] => 69143
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-46-1.jpg
[original_lng] => 494558
[original_w] => 1140
[original_h] => 640
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-46-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-46-1-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-46-1-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-46-1-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-46-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 640
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-46-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 640
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/1-46-1.jpg
[width] => 1140
[height] => 640
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1630311673:12
[_thumbnail_id] => 69143
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1866
[_oembed_7b46135fb94aedd2a25caab0032841c4] =>
[_oembed_time_7b46135fb94aedd2a25caab0032841c4] => 1630340231
[_oembed_430528bb205ae2e1e8f42ab7c1987237] =>
[_oembed_time_430528bb205ae2e1e8f42ab7c1987237] => 1630340231
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1630931086
[_oembed_150689eb538b26c731503ab30c5bafb7] =>
Посольство України в США разом з парнерами продовжує допомагати у боротьбі з перебігом та наслідками захворювань на...
Vaccinated, pre-flight tested Europeans will again be able to travel to the US from November, just as vaccinated Americans are today allowed to travel to the EU. https://t.co/XPwtvlMBWw…
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
