A nyugati légvédelem ritka biztonságos hellyé változtatta Kijevet a háborús Ukrajnában, a fővárost többféle, különböző hatósugarú légvédelmi eszközök védik – közölte hétfőn a Politico című amerikai lap, számolt be az rbc.ua hírportál.
Ahogy az amerikai kiadvány megjegyezte, Kijev légvédelmét jelenleg a németországi rövid hatótávolságú Gepard és az amerikai Avenger rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek erősítik, amelyek drónokat és cirkálórakétákat lőnek le. „Közepes hatótávolságon Ukrajna az USA-ban gyártott MIM-23 Hawks-ot, a Raytheon és a norvég Kongsberg által kifejlesztett NASAMS-ot, valamint a német IRIS-t SLM-et használja. A nagy hatótávolságú védelmet az amerikai Patriot PAC-3 és a Franciaország és Olaszország által szállított Eurosam SAMP/T rendszerek látják el” – olvasható a cikkben.
Az ENSZ szeptemberi becslései szerint jelenleg csaknem 600 ezer, Ukrajna más részeiben lakóhelyüket elhagyni kényszerült személy él Kijevben és környékén. Más nagyvárosokban is megfigyelhető a belső menekültáradat: jelenleg mintegy félmillióan vannak Dnyipropetrovszk és Harkiv megyékben. „A főváros azonban nincs teljesen biztonságban, amint azt a hétvégi támadások is mutatták. A légiriadót jelző szirénák továbbra is szinte minden nap vijjognak, az ukrán hatóságok pedig óvatosságra intik az embereket” – nyilatkozta Szerhij Popko, a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció vezetője az amerikai kiadványnak.
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
Ze względu na zmniejszenie poziomu zagrożenia, operowanie dyżurnego lotnictwa w polskiej przestrzeni powietrznej zostało zakończone, a uruchomione siły i środki powróciły do standardowej działalności operacyjnej.#WojskoPolskie na bieżąco monitoruje sytuację na terytorium… pic.twitter.com/5rlfmTFqCc
Nello scorso mese di marzo, Radio Liberty ha riferito che un sistema di difesa aerea Pantsir-S1 è stato installato sull'isola di Ryabinovy, a 3,7 chilometri dalla residenza di Putin a Valdai. Adesso questa installazione è visibile su Google Earth. #StandWithUkraine 🇮🇹 🇺🇦 pic.twitter.com/rpwevVXncQ
A világ a feje tetejére állt, és hátrafele halad, a józan ész helyett ismét fegyverekkel igyekeznek megoldani a problémákat – jelentette ki a jelenlegi közel-keleti fegyveres konfliktusról és az ukrajnai háborúról Pietro Parolin bíboros a SkyTG24 olasz hírtelevíziónak adott interjúban pénteken. Vatikáni források szerint Ferenc pápa fogadja azoknak a túszoknak a családtagjait, akiket a Hamász palesztin iszlamista szervezet hurcolt el október elején.
A Reuters hírügynökség vatikáni forrásokból úgy értesült, hogy a katolikus egyházfő szerdán, az általános audiencia előtt fogadja 12 izraeli túsz családtagját.
Pietro Parolin annyit mondott csupán, hogy dolgoznak az esetleges találkozón. A vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin hangoztatta, Ferenc pápa mély döbbenettel és értetlenséggel követi az eseményeket.
„Teljesen érthetetlen, hogy a számos területen hatalmas fejlődést elért világunkban miként haladhatunk visszafelé, (…) úgy tűnik, hogy a józan ész nem képes megoldani a problémákat. Borzalmas arra gondolni, hogy ismét a háborút használjuk megoldási eszközként a nemzetek közötti vitákban, és az erősebb joga a jog erejét helyettesíti” – mondta Pietro Parolin.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban a szentszéki államtitkár elmondta, hogy a felektől garanciákat kaptak a Gázai övezetben élő keresztények biztonságát illetően, de hozzátette, tudni való, hogy harci helyzetben nincsen különbségtétel.
Úgy vélte, hogy a Közel-Keleten terjedő háborús helyzet további menekülésre készteti a keresztény közösségi tagjait, akik már eddig is tömegesen hagyták el a térséget.
Az izraeli–palesztin konfliktus megoldása érdekében a túszok szabadon engedését sürgette, tűzszünet bevezetését, a humanitárius segélyek célba érését, valamint a sebesültek ellátását. Pietro Parolin hangoztatta, hogy a Szentszék több térségbeli országgal folytat egyeztetést a konfliktus befejezése érdekében. Megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a nemzetközi közösség együttműködésével izraeliek és palesztinok tárgyalóasztalhoz üljenek.
A bíboros elítélte a Gázában található kórházak elleni támadásokat. Kifejtette, hogy a kórházak és vallási imahelyek sértetlensége a nemzetközi jog egyik alapelőírása.
A „jelenlegi sötét és árnyakkal teli” helyzetben Pietro Parolin a remény fényének nevezte Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóját.
„Félek az antiszemitizmustól, mert olyan szörny, amely minden egyes alkalommal megpróbál újraéledni. Láttuk, milyen következményei voltak, és milyen tragédiához vezetett az utóbbi évszázadban. Olyan veszély, amely folyamatosan leselkedik, ezért a figyelmünk nem lankadhat” – mondta Pietro Parolin.
Ami az ukrajnai háborút illeti, Parolin úgy vélte, sajnos jelenleg nincsen nagy távlata a konfliktus megoldásának.
Hozzátette, Ferenc pápa nem mondott le arról, hogy ellátogasson Kijevbe, bár ennek az utóbbi időben gyengült a lehetősége.
„Ha a látogatás feltételei adottak lesznek, a pápa elutazik Kijevbe” – jelentette ki a bíboros.
Hangoztatta, hogy az izraeli–palesztin konfliktusnak nem szabad háttérbe szorítania az ukrajnai háborút. Parolin bíboros szerint a média feladata, hogy továbbra is reflektorfényben legyen az ukrajnai helyzet.
Ferenc pápa ukrajnai megbízottja, Matteo Zuppi bíboros, az olasz püspöki kar elnöke, csütörtök este a La7 televíziónak azt mondta, a Vatikán folytatja humanitárius misszióját, amellyel az Oroszországba szállított ukrán gyermekek hazatérését kívánja elérni. Úgy vélte, hogy a közel-keleti helyzet az ukrajnai háború alakulását is befolyásolhatja.
[type] => post
[excerpt] => A világ a feje tetejére állt, és hátrafele halad, a józan ész helyett ismét fegyverekkel igyekeznek megoldani a problémákat – jelentette ki a jelenlegi közel-keleti fegyveres konfliktusról és az ukrajnai háborúról Pietro Parolin bíboros a SkyTG24 ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1700317860
[modified] => 1700277874
)
[title] => A szentszéki államtitkár szerint a konfliktus a keresztények meneküléséhez vezet, és messzinek tűnik a megoldás az orosz–ukrán harctéren is
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=169372&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169372
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 169373
[image] => Array
(
[id] => 169373
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-epa20231113018-1-scaled-1.jpg
[original_lng] => 858082
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-epa20231113018-1-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-epa20231113018-1-scaled-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-epa20231113018-1-scaled-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-epa20231113018-1-scaled-1-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-epa20231113018-1-scaled-1-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-epa20231113018-1-scaled-1-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-epa20231113018-1-scaled-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1700270675:12
[_thumbnail_id] => 169373
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1837
[_oembed_cc60cf0faaf4713505ff08cd694ff272] =>
The Vatican Secretary of State is received in Kyiv by Ukrainian President Volodymyr Zelensky, to whom he conveys the Pope's solidarity and the Holy See's commitment to help find "a just and lasting peace".
Az orosz megszállók csütörtökre virradó éjjel nem hajtották végre a szokásos légi támadásaikat Ukrajna ellen, elsősorban csapásmérő drónokkal, aminek az oka a romló időjárás – jelentette ki Jurij Ihnat ezredes, az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának a szóvivője egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ihnat az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva megjegyezte, hogy a mostani helyzetet a légierőben „repülésre alkalmatlan időjárásnak” nevezik. „Itt minden egyszerű. Fel lehet menni az időjárást előrejelző weboldalakra, és megnézni, mi történt vagy történik most az ország keleti részén. Ez „repülésre alkalmatlan időjárás”, ahogy a légierőben mondják” – tette hozzá, emlékeztetve, hogy ennek köszönhető a „légiriadó-csend”.
Az ezredes felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenség a vázoltak miatt nem indított tipikus légitámadásokat, és nem használt Shahedeket csütörtökre virradó éjjel. „Ezért tulajdonképpen egyáltalán nem voltak drónok a mai éjszakán. Nem látszottak a monitorainkon. Sem repülőgépek. Valójában a rossz időjárás lehetővé teszi az ukránok számára, hogy többé-kevésbé nyugodtan aludjanak. Az időjárás befolyásolja a harcok lefolyását” – hangsúlyozta Jurij Ihnat.
A megkérdezett ukránok csaknem fele meg van győződve arról, hogy Oroszország jelentős erőforrás-tartalékai miatt még sok évig tudja folytatni a háborút Ukrajna ellen – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felméréséből, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A közvélemény-kutatás adatai szerint jelenleg több ukrán gondolja úgy, hogy Oroszország hosszú évekig háborúzhat. Így 2023 februárjához képest 22 %-ról 49 %-ra nőtt azok aránya, akik úgy vélik, hogy az agresszor országnak továbbra is jelentős erőforrás-tartalékai vannak, és még sok évig folytathatja a háborút Ukrajna ellen. Ezzel szemben 67 %-ról 43 %-ra csökkent azok aránya, akik éppen ellenkezőleg, úgy gondolják, hogy Oroszország kimeríti az erőforrásait, és a háború belátható időn belül Ukrajna számára elfogadható feltételekkel érhet véget.
Ugyanakkor még azok körében is, akik úgy vélik, hogy Oroszországnak jelentős forrásai vannak egy hosszú háborúhoz, a túlnyomó többség (73 %) ellenez minden területi kompromisszumot. De 21 % támogatja néhány ukrán terület feladását a békéért cserébe.
Felmérését a KMISZ 2023. szeptember 29. és október 9. között végezte számítógépes telefonos interjú módszerével. A kutatás során összesen 1010 18 éves és idősebb válaszadót kérdeztek meg Ukrajna valamennyi régiójából, kivéve az ideiglenesen megszállt területeket.
[type] => post
[excerpt] => A megkérdezett ukránok csaknem fele meg van győződve arról, hogy Oroszország jelentős erőforrás-tartalékai miatt még sok évig tudja folytatni a háborút Ukrajna ellen – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) felméréséből.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1698100200
[modified] => 1698091197
)
[title] => Az ukránok mintegy fele szerint Oroszország még sok évig tudja folytatni a háborút Ukrajna ellen – közvélemény-kutatás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=166232&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 166232
[uk] => 166242
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 114247
[image] => Array
(
[id] => 114247
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/orosz-tank-orosz-ukran-haboru-harckocsi-orosz-hadsereg-stock-548071.jpg
[original_lng] => 197441
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/orosz-tank-orosz-ukran-haboru-harckocsi-orosz-hadsereg-stock-548071-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/orosz-tank-orosz-ukran-haboru-harckocsi-orosz-hadsereg-stock-548071-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/orosz-tank-orosz-ukran-haboru-harckocsi-orosz-hadsereg-stock-548071-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/orosz-tank-orosz-ukran-haboru-harckocsi-orosz-hadsereg-stock-548071-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/orosz-tank-orosz-ukran-haboru-harckocsi-orosz-hadsereg-stock-548071.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/orosz-tank-orosz-ukran-haboru-harckocsi-orosz-hadsereg-stock-548071.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/orosz-tank-orosz-ukran-haboru-harckocsi-orosz-hadsereg-stock-548071.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1698080398:5
[_thumbnail_id] => 114247
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1678
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] =>
[_oembed_time_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] => 1717394549
[_oembed_221dd7723a8c93b2524ed5d132dcb695] =>
[_oembed_time_221dd7723a8c93b2524ed5d132dcb695] => 1719560721
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 1985
[2] => 85053
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => közvélemény-kutatás
[2] => orosz–ukrán háború
)
)
[5] => Array
(
[id] => 166171
[content] =>
Az ATACMS rakéták támadásai befolyásolhatják az orosz megszállók azon képességét, hogy megvédjék magukat és előrenyomuljanak a fronton. Erről a brit hírszerzés számolt be.
Ukrajna először használt ATACMS rakétákat Bergyanszk és Luhansk repülőterén. A hírszerzők egyelőre nem nevezik meg az oroszok végső veszteségeit a csapások után. Bergyanszkban azonban valószínűleg 9, Luhanszkban 5 orosz katonai helikopter semmisült meg.
A hírszerzők hangsúlyozzák, hogy a megszállók Bergyanszkot előrehaladott hadműveleti bázisként használják Ukrajna déli részén. A város fontos logisztikai csomópont, amelytől az Oroszországi Föderáció támadó és védekező képessége egyaránt függ.
„Ha ez beigazolódik, akkor ezek a veszteségek valószínűleg befolyásolják Oroszország azon képességét, hogy megvédje magát, és további támadó tevékenységet folytasson ebben az irányban” – tették hozzá.
Az Orosz Föderáció szerbeket toboroz katonai erőinek kiegészítésére Ukrajna elleni háborúban – közölte a The Guardian brit kiadvány. A sajtóorgánum úgy véli, hogy ezek az akciók bonyolítják a két ország viszonyát, mert a szerb törvények tiltják a külföldi háborúkban való részvételt.
Oroszország számos törvényt fogadott el, amelyek célja, hogy külföldi állampolgárokat sorozhassanak be a hadseregbe. A Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin a biztonsági kérdésekről tartott megbeszélésen, amelyre nem sokkal csapatai Ukrajna elleni támadása után került sor, kijelentette, hogy segíteni kell azoknak a külföldieknek, akik Oroszország oldalán akarnak harcolni.
A 2012 óta EU-tagjelölt Szerbia egyensúlyoz az Oroszországgal való történelmileg szoros kapcsolatok és az európai integráció vágyai között. Az országban fokozódott a feszültség az Ukrajna elleni háború miatt, ahol sok szerb szimpatizál Oroszországgal. Az oroszbarát hangulat különösen erős a szerb ultranacionalisták körében, akik az Ukrajna elleni háború kezdete után számos Moszkva-barát megmozdulást szerveztek – írta a sajtó.
A beszervezett szerbek száma még nem elég jelentős ahhoz, hogy kézzelfoghatóan befolyásolja a harci cselekmények lefolyását, Moszkva lépései a kevés nyugati szövetségese egyikével, Szerbiával való viszony megromlásához vezethetnek – véli a kiadvány.
A toborzási terv vezetője a szerb Davor Szavicsics volt, aki évekig harcolt az első orosz csoport tagjaként, amely 2014-ben megszállta Ukrajnát. Kapcsolatban áll a Wagner magánalakulattal is. A Fontanka orosz kiadvány arról számolt be, hogy korábban Szíriában harcolt együtt a wagneristákkal.
A BBC orosz nyelvű szolgálata, amely a múlt héten számolt be először a szerb toborzási programról, azt közölte, hogy birtokába jutott egy privát felvétel Szavicsics meg nem nevezett moszkvai tisztviselőkkel való találkozójáról, amelyen Szavicsics azt mondta, hogy közel 1000 szerb állampolgárt tervez toborozni, hogy megalakítsa saját zászlóalját a 106. légideszant hadosztály keretein belül.
A toborzás megronthatja a Moszkva és Belgrád közötti kapcsolatokat. Többek között 2023 januárjában Olekszandr Vučić szerb elnök dühösen reagált a nemzeti televízióban, miután egy orosz híradóban szerb önkénteseket mutattak be, akik Wagner csapatokkal együtt készülnek harcolni Ukrajna ellen.
„A Wagner képviselői miért hívogatnak embereket Szerbiából, ha tudják, hogy ez ellentétben van a szabályainkkal?” – mondta az elnök arra a törvényre utalva, amely tiltja a szerbek külföldi konfliktusokban való részvételét.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter is óva intette a szerbeket attól, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez. Több mint kéttucatnyi szerb nacionalista ellen indult büntetőeljárás.
[type] => post
[excerpt] => Az Orosz Föderáció szerbeket toboroz katonai erőinek kiegészítésére Ukrajna elleni háborúban – közölte a The Guardian brit kiadvány. A sajtóorgánum úgy véli, hogy ezek az akciók bonyolítják a két ország viszonyát, mert a szerb törvények tiltják a ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1697807220
[modified] => 1697735853
)
[title] => The Guardian: Oroszország szerbeket toboroz az Ukrajna elleni háborúba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=165797&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165797
[uk] => 165728
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 165729
[image] => Array
(
[id] => 165729
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg
[original_lng] => 74537
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/2889507.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1697725056:5
[_thumbnail_id] => 165729
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1583
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5c3525ae22086e79803a5c0df5eb1c9e] =>
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 October 2023.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
A lány, aki nyitva tartotta a szemét címmel kedden magyar nyelven is megjelent az Európai Bizottság gyerekkönyve, amely azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel az ukrán gyerekek a befogadó országok iskoláiban küzdenek.
Mára csaknem negyvenezerre nőtt azoknak az ukrajnai menekülteknek a száma akik eddig menedéket kaptak Magyarországon. Közülük több mint ötezer gyerek, akiknek hátra kellett hagyniuk az egész életüket, sokszor családjukat, barátaikat, iskolájukat, mindent, ami számukra kedves. A könyv arra ösztönzi az olvasókat, hogy tartsák nyitva a szemüket, figyeljenek a gyerekekre, akiknek a saját hazájukban dúló háború okozta nehézségekkel kell megküzdeniük a befogadó országokban – közölte a kiadvány kommunikációjával megbízott ügynökség kedden az MTI-vel.
A gyermekkönyv elkészítése során az Európai Bizottság egy neves ukrán illusztrátorral, Anna Sarvirával működött együtt. A könyv magyar verziója egy fiatal ukrán lány történetét meséli el, aki új, magyarországi iskolájában egy kivételesen éleslátó lánnyal találkozik. A két lány kapcsolatán keresztül mutatja be a könyv, milyen fontos odafigyelni másokra, támogatni őket nehéz helyzetükben.
A hét és tíz év közötti gyerekeknek, valamint szüleiknek és a pedagógusoknak szánt kötet az együttérzésről és a szolidaritásról szól. Olyan eszköz kíván lenni, amely a fiatalok számára is érthetőbbé teszi a háború összetett hatásait, és segíti az erről folytatott kommunikációt a gyerekekkel.
A közlemény idézi Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosának szavait, aki szerint egy befogadóbb, együttérzőbb és igazságosabb társadalom kialakításához kiemelten fontos elfogadni a háborúk elől menekülők jogait, és megérteni azt, hogy min mennek keresztül. A történetmesélés erejével már egészen fiatal korban meg lehet erősíteni az empátia és a szolidaritás érzéseit a gyermekekben, amelyek segítségével talán egy mindenki számára szebb jövőt lehet teremteni.
A könyv az Európai Bizottság Tartsd nyitva a szemed! elnevezésű kampányának folytatása, amely az áldozatok jogaira hívta fel a figyelmet az Európai Unión belül. Ennek célja, hogy az áldozatok tisztában legyenek az őket megillető jogokkal, valamint azzal, hogy hova fordulhatnak segítségért. A könyv ugyanis azt is hangsúlyozza, hogy a háború elől menekülő emberek különleges támogatást és figyelmet igényelnek, mivel közülük többen is olyan háborús bűncselekmények áldozatai lehetnek, amelyek alapján az EU egyéb jogokat is biztosít nekik.
A kötet már tizenhárom nyelven érhető el, a magyar mellett angolul, franciául, hollandul, bolgárul, horvátul, csehül, észtül, lettül, lengyelül, románul, szlovákul és ukránul. A könyvet iskolákban, könyvtárakban és közösségi szervezeteken keresztül fogják terjeszteni, de digitálisan is elérhető a Tartsd nyitva a szemed kampány weboldalán.
[type] => post
[excerpt] => A lány, aki nyitva tartotta a szemét címmel kedden magyar nyelven is megjelent az Európai Bizottság gyerekkönyve, amely azokra a nehézségekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel az ukrán gyerekek a befogadó országok iskoláiban küzdenek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1697627280
[modified] => 1697577960
)
[title] => Magyarországon is megjelent a gyerekkönyv mely segíti az Ukrajnából menekült gyerekek beilleszkedését az iskolákban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=165590&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165590
[uk] => 165745
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 165591
[image] => Array
(
[id] => 165591
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1.jpg
[original_lng] => 125161
[original_w] => 1200
[original_h] => 1200
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1-768x768.jpg
[width] => 768
[height] => 768
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1-1024x1024.jpg
[width] => 1024
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1.jpg
[width] => 1200
[height] => 1200
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1.jpg
[width] => 1200
[height] => 1200
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/a-lany-aki-nyitva-tartotta-a-szemet1.jpg
[width] => 1200
[height] => 1200
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1697703890:3
[_thumbnail_id] => 165591
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2401
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 84007
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Magyarország segít
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 31922
[1] => 85053
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gyerekkönyv
[1] => orosz–ukrán háború
[2] => ukrán menekültek
)
)
[8] => Array
(
[id] => 165606
[content] =>
A Wall Street Journal kiadvány közölte, Ukrajna első esetben alkalmazta a nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat. Forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok titokban szállított közel 160 kilométeres hatótávolságú rakétákat Ukrajnának.
Maximum 165 km-es hatótávolsággal rendelkezik az MGM-140A ATACMS Block 1 alapváltozatával, 950 darab M74 típusú bombából álló kazettás robbanófejjel.
Időközben az orosz hadsereg újabb fotósorozatot tett közzé a bergyanszki repülőteret támadó rakéta roncsairól. Ez az MGM-140A ATACMS Block 1. A jelölések jól láthatóak a rakétatesten.
Egyre nő az ideiglenes védelemben részesülő ukránok száma Európában, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az ukrajnai háború elől csaknem 4,2 millió menekült tartózkodik az Európai Unióban – számolt be az rbc.ua hírportál a schengenvisainfo.com európai uniós hírportálra hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajnából már 4 millió 155 ezer ember vesz igénybe ideiglenes védelmet Európában. 98 %-uk ukrán állampolgárságú. Három uniós ország fogadja be a legtöbb menekültet: Németország (1 175 695 fő, az összes Európába menekült ukrán 28 %-a), Lengyelország (960 550, 23 %) és Csehország (365 085, 9 %).
E hónap során 41 275 fővel nőtt az átmeneti védettséget kérők száma. Ezek az Eurostat 2023 augusztus végi adatai. A legnagyobb növekedés a menedékkérők számában a következő országokban volt: Németország (+21 830, +1,9 %), Csehország (+7545, +2,1 %); Hollandiában (+2635, +1,7 %).
Eközben néhány ország jelezte az ukránok kiutazását. Három országban csökkent az ideiglenes védelemben részesülők száma: Lengyelország (– 10 530, –1,1 %); Olaszország (–550, –0,3 %),
Franciaország (–420; –0,6 %). Általánosságban elmondható, hogy a helyi lakossághoz viszonyítva (1000 lakosra vetítve) a legtöbb ukrán menekült a következő országokban marad: Csehország (33,7), Észtország (26,2), Lengyelország (26,1), Bulgária (25,6), Litvánia (25,3). Uniós szinten ez a mutató átlagosan 9,3 ezer főre vetítve.
Időközben Svájcban tervet dolgoztak ki az ukránok hazatérésére. Akár 4000 eurót is fizetnek a háború befejezése után Ukrajnába való önkéntes távozásért.
