Az Európai Unió Tanácsa luxembourgi ülésén kedden további egy évvel, 2025. március 5-től 2026. március 4-ig meghosszabbította az ukrajnai háború elől menekülők megsegítésére létrehozott ideiglenes védelmet biztosító menedékes státust biztosító irányelv érvényességét.
Közleményében az uniós tanács kedden emlékeztetett arra, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára válaszul az Európai Unió 2022. március 4-én léptette életbe az átmeneti védelemről szóló irányelvet. A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek az irányelv révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az Európai Bizottság most azért javasolta a jogállás érvényességének meghosszabbítását, mert véleménye szerint a polgári és más létfontosságú infrastruktúrák elleni folyamatos orosz támadás miatt a menekültek számára jelenleg nincsenek meg a biztonságos és tartós feltételek ahhoz, hogy visszatérjenek Ukrajnába.
„A végső cél az, hogy mindazok, akik Oroszország háborúja elől menekülnek, védelmet találjanak az EU-ban, és az EU-tagállamokban már ideiglenes védelemben részesülő csaknem 4,2 millió embernek a lehető legnagyobb stabilitást biztosítsák” – fogalmaztak.
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint április végén 4 198 490 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában.
A holland kormány úgy döntött, hogy további 10 millió eurót különít el azon ukrajnai állampolgárok nyelvtanfolyamaira, akik a teljes körű orosz agresszió miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, számolt be a holland kormány.
Megjegyezték, hogy a finanszírozás lehetővé teszi a holland helyi hatóságok számára, hogy 2025-ben is folytassák az ukránok nyelvtanfolyamaikat.
„A nyelvtanulás segít az ukránoknak megfelelő állást találni, amelyre Ukrajnában képezték ki őket. A nyelvtudás a helyi lakosokkal való kapcsolatteremtést és a társadalom életében való részvételt is segíti” – indokolták a döntést az ország kormányában.
Mint ismeretes, Hollandia 2023-ban 15 millió eurót, 2024-ben pedig 2 millió eurót különített el nyelvtanfolyamokra.
Lengyelországban módosításokat fogadtak el az ukrán menekülteknek nyújtott kedvezményeket illetően. Július 1-től korlátozzák a számukra biztosított juttatásokat. Az erre vonatkozó törvénymódosításokat Andrzej Duda államfő írta alá.
A dokumentum előírja, a magánszemélyeknél élő ukrán menekültek esetében eltörli a tartózkodási és élelmezési költségek kompenzációjával kapcsolatos kedvezményeket: július 1-től nem nyújtanak 300 zloty összegű egyszeri pénzbeli támogatást.
A tervek szerint megváltozik az ukránok ideiglenes tartózkodási engedélyének visszavonására vonatkozó indoklások listája. Az engedélyt abban az esetben vonják vissza:
ha ez biztonsági, nemzetvédelmi vagy közrendvédelmi okokból szükséges;
ha az polgár azon külföldiek listáján szerepel, akiknek nem kívánatos lengyelországi tartózkodása;
ha az ukrán állampolgár nem kevesebb, mint 6 hónapra elhagyja Lengyelország területét.
2025. szeptember 30-ig meghosszabbították az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Ez magában foglalja a szociális és családi ellátásokhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a társadalombiztosítási intézmények – ZUS – által biztosított ellátásokhoz való hozzáférés kiterjesztését, valamint a kollektív szálláshelyeken való tartózkodáshoz való jogot.
Változnak az iskolások támogatásának és a diákok ingyenes oktatásának feltételei is.
A Dobry Start program keretében nyújtott anyagi támogatás 300 zloty. Az iskolások szülei ezt évente egyszer kapják meg, hogy tanszereket és egyéb dolgokat vásároljanak gyermekeiknek. A kifizetés biztosítása attól függ, hogy a tanuló az egyéves iskolai felkészítő programban veszt részt, óvodába vagy iskolába jár. A törvény előírja a kulturális asszisztensi állás létrehozását az iskolákban a lengyel nyelvet nem ismerő vagy gyengén tudó külföldi gyermekek támogatására.
A diákok maximum három évig vehetnek részt ingyenes lengyel nyelvtanfolyamokon. A döntés azokra vonatkozik, akik 2022-2023-ban és 2023-2024-ben kezdtek el foglalkozni.
Új szabályok bevezetését tervezik a PESEL azonosítószámot kérelmező ukránok személyazonosságának igazolására. Ennek egyetlen módja a vajdaság által, a külföldi tartózkodási helyén kiállított érvényes úti okmány bemutatása, amelyet Lengyelországban és külföldön egyaránt lehet használni.
A törvény az UKR státuszú PESEL-szám igénylésének határidejét a Lengyelországba érkezéstől számított 30 napról „közvetlenül az érkezés után” határidőre csökkenti.
A különösen nehéz helyzetben lévő ukrán menekültek szállásának és élelmezésének finanszírozása július 1-től csak a helyi önkormányzattal vagy a helyi vajdasággal kötött megállapodás alapján lehetséges.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Németország nem akarja rábeszélni az ukrán menekülteket, hogy térjenek vissza a hazájukba, egy ilyen döntést egyedül kell meghozniuk – jelentette ki hétfőn Svenja Schulze német fejlesztési miniszter az RND tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a riporterek felvetették a miniszternek, hogy Ukrajnában hiányoznak a képzett szakemberek, miközben Németországban nagy számban élnek olyan ukránok, akik német közpénzekből élnek. Megkérdezték tőle, hogy Németország ennek fényében tervezi-e, hogy hazatérésre ösztönözni az ukránokat?
Schulze a válaszában hangsúlyozta, hogy az országa nem fog nyomást gyakorolni az ukránokra. „Hogy világos legyen: a nálunk menedéket találó ukránok maguk döntik el, hogy vissza akarnak-e térni az anyaországukba, és mikor” – tette hozzá.
A miniszter szerint Ukrajnában a munkaerőhiány problémája megoldható azzal is, hogy Európából visszatérnek az országba azok a menekültek, akik szakképzettséget szereztek. „Ukrajnában azonban nem ismerik el az európai országokban szerzett szakképesítést. Ezt a témát felvetjük az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián június 11-12-én Németországban” – ígérte Svenja Schulze.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Míg januárban még 4 303 115 azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek az Európai Unió valamely tagországában, addig számuk februárra 4 234 595 főre, márciusra 4 211 495 főre, április végére pedig 4 198 490 főre csökkent – derül ki az Eurostat hétfői jelentéséből.
A 2022. február 24-i orosz invázió után Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Melyik országokban él a legtöbb ukrán menekült?
Mint írják, a tagállami adatok szerint a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállással rendelkező ukrajnai menekült április végén Lengyelországban (953 930) és Csehországban (345 405) élt, ám Németországból erre a hónapra nem érkeztek adatok. Az áprilisi uniós adatok így Németország és Spanyolország esetében a márciusi adatokkal számolnak. Márciusban 1 301 790 fő élt Németországban.
Áprilisban Romániában (3275), Svédországban (1855), Bulgáriában (1780) és Szlovákiában (1250) nőtt leginkább az ukrán menekültek száma, míg a legnagyobb csökkenést Csehországban (18 970) és Hollandiában (8415) jegyezték fel.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva április végén Csehországban (31,9), Litvániában (27) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,4 volt. A kedvezményezettek 45,7 százalékát a felnőt nők, 32,8 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,5 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 35 545, az elmúlt hónapban 580 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az észtországi ukrán menekültek arra készüljenek, hogy megvonják tőlük a kerületi buszokon való ingyenes utazás jogát, olvasható Hartman Piret a régiókért felelős miniszter rendeletében, számolt be a Jevropejszka Pravda az ERR-re hivatkozva.
Hartman azzal indokolta döntését, hogy az Észtországba érkezett ukránoknak már nincs szükségük a bevezetett juttatásokra az új környezethez való alkalmazkodáshoz.
Az ukrán menekülteket is érinti a régiókért felelős miniszter döntése, amely szerint a megyei autóbuszvonalakon az egyszeri menetjegy maximális ára 10 euró, a 30 napos utazási jegy ára pedig 150 euró, az ukránokat is érinti.
„Kikerülnek az ukrán menekültek a kerületi autóbuszokon ingyenesen utazni jogosult személyek listájáról” – áll a határozat indoklásában.
Piret Hartman elmondta, mivel az ukránoknak ugyanolyan joguk van a szociális garanciákhoz és a különféle támogatásokhoz, mint az észt állampolgároknak, ezért az a döntés született, hogy a tömegközlekedés tekintetében a menekülteket ugyanúgy kell kezelni, mint saját állampolgáraikat.
Hartman elmondása szerint bizonyos években ez természetesen indokolt volt, így a háború miatt otthonukat elhagyók maximális segítséget kaptak az országban az új környezethez való gyorsabb alkalmazkodáshoz.
Hozzátette: ez az időszak több éve tart, és a társadalom mindent megtett annak érdekében, hogy az Észtországba érkezett ukránok munkához jussanak, lakást találjanak és elsajátítsák az észt nyelvet.
„A mai megállapodás arról szól, hogy az ukránokra ugyanazokat a szabályokat alkalmazzuk, mint az észt állampolgárokra” – mondta a miniszter.
Az ukrán menekültek ingyenes utazási jogát a kerületi buszokon a Közlekedési Minisztérium hagyta jóvá 2022. március 8-án.
1700 ukrán menekült kapott felszólítást, hogy hagyja el a szászországi Érchegységben lévő lakásukat, hogy helyet csináljanak az újonnan érkezetteknek – írja a RMX News.
A járási hivatal Zschopau, Aue és Marienberg városokban 650 lakást elfoglaló ukrán menekültnek küldött felmondólevelet, amelyben közölték, hogy júliustól nem tartózkodhatnak a lakásban, vagyis mindössze néhány hetük maradt arra, hogy új lakhelyet találjanak.
Az ukránoknak Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkező, jelenleg menekültügyi eljárás alatt álló migránsoknak kell átadniuk a helyüket.
A probléma, hogy a rendelkezésre álló menekültügyi lakások 90 százaléka foglalt – hívja fel rá a figyelmet a V4NA hírügynökség.
A levélben, amelyet az ukránok kaptak, az áll, hogy korábban figyelmeztették őket, hogy keressenek új lakásokat, és azt írták: „Ezért ezúton felszólítjuk önöket, hogy haladéktalanul keressenek maguknak saját lakhatási lehetőséget, és június 15-én 12 óráig hagyják el a rendelkezésükre bocsátott lakást, ettől az időponttól kezdve a lakás használatát visszavonjuk.”
Az ukrán háborús menekültek nem részesülnek menedékkérői ellátásban, hanem a német „állampolgári ellátást” vehetik igénybe. A státuszuk hátulütője, hogy saját maguknak kell gondoskodniuk a lakhatásukról.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Az ír kormány jóváhagyta az ukrán menekültek befogadásának új feltételeit, amelyek magukban foglalják a kifizetések részleges csökkentését.
Írország kormánya elfogadta az Ukrajnából érkező menekültek befogadásának új feltételeit, amelyek a kifizetések csökkentését és az újonnan érkezők elhelyezésére szolgáló állami központokban való tartózkodás időtartamának csökkentését írják elő, számolt be a The Irish Independent.
Az Ukrajnából érkező menekülteket, akiket állami központokban fogadtak be, 220 euró helyett heti 38,8 euró támogatást kapnak. A központból való kilakoltatást követően a 220 euró kifizetése folytatódik.
A támogatások csökkentése nem érinti az Ukrajnából érkező menekültek gyermekenkénti ellátását, amely összege havi 140 euró.
Az újonnan érkező ukrán állampolgárok legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak az állami központokban, ezt követően el kell költözniük. Kivételt csak azok képeznek, akik bizonyos orvosi ellenjavallatokkal rendelkeznek.
Több lépcsőben csökkentették az írországi ukránok szociális ellátásait.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Norvégia igyekszik kezelhetőbbé tenni az ukrán menekültáradatot. A Norvég Bevándorlási Igazgatóság (UDI) megkezdi azon ukránok menedékkérelmének egyéni elbírálását, akik a nagyszabású háború kitörése idején nem éltek hazájukban, számolt be az NRK.
Amint azt Emilia Enger Mel igazságügyi és a rendkívüli helyzetek minisztere elmondta, körülbelül 800-1000 embernek ajánlhatják fel Norvégia elhagyását.
„Az újdonság az, hogy az esetek egyéni mérlegelésével kezdjük. Ez úgy történik, hogy felmérik azt a helyzetet, amelybe a személy került. Többek között azt, hogy honnan jött” – jelentette be Mel.
Megjegyezte, hogy azon ukránok közül, akiknek jelenleg menedékkérelmét vizsgálják, 370 (47%-a) hadköteles korú, 18 és 60 év közötti férfi.
Az igazságügyi tárca ugyanakkor levelében leszögezte, hogy annak a veszélye, hogy az Oroszország elleni háborúba küldik őket elvileg nem ad alapot a Norvégiában való élethez.
„A hmobilizáció és a katonai szolgálat háború idején önmagában nem alapot ad a menedékjog megszerzésére Norvégiában. Ezt azonban minden esetben egyedileg kell értékelni” – áll a minisztérium közleményében.
Mel szerint Oslo úgy látja, hogy Norvégia sokkal több menedékkérőt fogad be, mint északi szomszédai.
„Ezért megerősítettük az ellenőrzést. Mára ez az arány 60 százalékról 35 százalékra csökkent, és továbbra is mérlegeljük a további erősítés lehetőségét” – foglalta össze.
Megjegyezték, hogy 2022 márciusa óta több mint 77 000 ukrán kért kollektív védelmet Norvégiában.
Az EU-tagállamok lakosai támogatják a humanitárius segítségnyújtást és menedékadást az ukrán menekültek számára.
Az Európai Unió lakosainak abszolút többsége egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani a háború áldozatainak, és be kell fogadni az ukrán menekülteket az uniós országokba. Ezt bizonyítják az Eurobarométer felmérés adatai.
Az EU-tagállamok lakosainak 87%-a egyetért a háború által érintett ukránok humanitárius támogatásával, 83%-a pedig a háború elől menekülők Európai Unión belüli fogadásával.
Emellett az uniós polgárok 72%-a támogatja az orosz kormánnyal, cégekkel és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, 70%-uk pedig egyetért azzal, hogy Ukrajnának nyújtsanak pénzügyi támogatást.
Tízből hat európai egyetért azzal, hogy Ukrajna EU-tagjelölti státuszt kapjon, és uniós finanszírozást biztosítson katonai felszerelések vásárlásához és Ukrajnának való szállításához.
A közelmúltbeli válságok közül Oroszország Ukrajna elleni inváziója volt a legnagyobb hatással az uniós polgárok jövőképére (42%). Ezt követi a világjárvány és egyéb egészségügyi válságok (34%), valamint a gazdasági és pénzügyi válság (23%).
Az Európai Unió 15 fő problémája között az ukrajnai háború az uniós lakosok szerint a második helyen áll.
A felmérés április 3. és 28. között zajlott. Az EU 27 országából 26 399-en vettek részt rajta.
