A lengyel kormány jóváhagyta az Ukrajna állampolgárainak nyújtott segítségről szóló törvény módosítási tervezetét, ami új feltételeket támaszt Ukrajnából érkező, gyermeket nevelő menekültek pénzsegélyét illetően – számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a módosítások azt írják elő, hogy a „800 plusz” (gyerekenként havi 800 zloty) és a „Jó kezdet” (300 zloty az iskolába járó gyerekeknek) programok keretében folyósítják a kifizetéseket a tankötelezettség teljesítése mellett. Így csak azok után a gyerekek után kapnak pénzsegélyt, akik óvodába vagy iskolába járnak.
Mint Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kifejtette, hogy ilyen intézkedéseket azért vezetnek be, mert voltak esetek, amikor az ukránok megérkeztek Lengyelországba, felvették a pénzsegélyt, majd visszatértek az anyaországukba. Támogatni fogjuk Ukrajna azon állampolgárait, akik a háború elől menekülni kényszerültek, és Lengyelországban találtak menedéket, de világos és érthető szabályokat is várunk. Mindez benne van abban a törvényben, amelyet ma a kormányban elfogadtunk” – tette hozzá.
A módosítási tervezet emellett 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Megjegyzendő, hogy a törvénytervezetet a lengyel Szejmnek is támogatnia kell. Ebben az esetben július 1-jén lép hatályba.
Varsó európai megoldásban érdekelt az új kijevi mozgósítási törvény által érintett ukrán állampolgárok esetleges hazajuttatását illetően – jelentette ki kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfő-helyettes.
A politikus újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt sajtóértekezletén, melynek fő témája a kormány által aznap elfogadott, a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosítása volt.
„Amennyiben Ukrajna támogatást, segítséget kér, mi mindig (…) megadjuk” – mondta. Fontosnak nevezte, hogy az ügyet európai szinten oldják meg. „Tudom, hogy párbeszéd zajlik erről Ukrajna és Brüsszel között” – tette hozzá. Múlt szerdán Kosiniak-Kamysz azt mondta:
Varsó „már régen jelezte”, hogy „kész segíteni az ukrán félnek a katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében”.
Pénteken Jakub Dudziak, a lengyel idegenrendészeti hivatal (UdSC) szóvivője a wp.pl lengyel hírportálnak nyilatkozva elmondta: az ukrán háborús menekültek támogatásáról szóló törvény értelmében a 2022. február 24. után Lengyelországba érkező ukránok átmeneti védelemben részesülnek, ezért nem kell folyamodniuk nemzetközi védelemért.
Lengyelországi tartózkodási engedélyüket a törvény értelmében legutóbb idén június 30-ig hosszabbították meg, és további meghosszabbítás várható – jelezte az illetékes.
A kormány által elfogadott, most a parlament elé kerülő törvénymódosítás értelmében 2025. szeptember 30-ig hosszabbítanák meg a háború elől menekülő ukránok lengyelországi tartózkodási engedélyét, az újonnan érkezőknek viszont kizárólag érvényes úti okmány alapján ítélnék meg a lengyelországi ügyintézéshez szükséges személyazonosító számot (PESEL).
Az utóbbi megoldást a lengyel ombudsman bírálta.
A jogszabály új változata értelmében emellett az ukrán menekültek csak akkor részesülhetnének a lengyel családtámogatási rendszer juttatásaiból, amennyiben gyermekeik eleget tesznek az iskolalátogatási kötelezettségnek.
Lengyelország folytatja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Ez vonatkozik az útlevéllel nem rendelkező ukrán menekültekre is. A hírt a belügyminisztérium közölte – számolt be a Gazeta.
Egyelőre idén június 30-ig érvényes az ideiglenes védelem, Lengyelország azonban hosszabbításra készül.
„Megtaláljuk a módját ennek a problémának a megoldására. Bölcsen és racionálisan kell cselekednünk. Mindent, ami a lengyelországi ukránokat érinti, törvény írja elő. Folytatjuk az ukrán menekültek védelmét, amely jelenleg csak június 30-ig érvényes” – nyilatkozták.
A külföldiek legalizálásának migrációs politikájáért is felelős lengyel belügyminisztérium vezetője azt mondta, az ország meg fogja védeni a menekültek jogait, és nem adja át személyes adataikat.
„Az útlevéllel nem rendelkezők ideiglenes védelem alá esnek. Lengyelország meg fogja védeni a jogaikat, és nem adja át személyes adataikat senkinek, így Ukrajnának sem” – mondta.
A Norvég Menekültügyi Tanács szerint a finanszírozás csökkentése miatt a kiszolgáltatott menekülteknek szegénységgel és lakóhelyük elhagyásával kell szembenézniük.
Két év telt el a háború kezdete óta, és a Lengyelországban és Moldovában letelepedett ukrán menekültek még mindig kihívásokkal néznek szemben. Sokuknak még az alapvető szükségletekre sem elegendőek a forrásaik, olvasható a Norvég Menekültügyi Tanács tanulmányában.
A tanulmány keretein belül több mint 1100 embert kérdeztek meg. Az eredmények azt mutatják, hogy fokozott szükség van a háború elől menekülők támogatásának megerősítésére.
A tanulmány többek között kimutatta, hogy Moldovában:
a humanitárius segélyre támaszkodik, mint fő bevételi forrásra– a válaszadók 71%-a;
a segítségnyújtás ellenére nem tudják kielégíteni az alapvető szükségleteiket – 37%;
bizonytalan jövőjét illetően – a válaszadók 43%-a.
Hasonló helyzet figyelhető meg Lengyelországban:
a munka a bevételi forrása a válaszadók 58%-ának;
80%-uk nem jut elegendő jövedelemhez saját maga és háztartása fenntartására;
bizonytalan a jövőjével kapcsolatban – 44%.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy az Ukrajnából érkező menekültek, különösen az idősek, a szomszédos európai országokban próbálnak alkalmazkodni egy új élethez. A finanszírozás csökkentése valós kockázatokat rejt magában: a kiszolgáltatott menekültek további nehézségekkel nézhetnek szembe, beleértve a szegénységet és az újbóli átköltözést.
Hogyan élnek a menekültek Lengyelországban és Moldovában
Az Ukrajnát elhagyók többsége nő, gyerek és idős személy. A lengyelországi válaszadók 57%-a, Moldovában pedig 48%-a él távol otthonától, rokonaitól és barátaitól több mint 18 hónapja.
2023-ban a felmérésben résztvevők többsége a megtakarításaira támaszkodott, 2024-ben azonban ez a mutató jelentősen csökkent, miközben a válaszadók 29%-ának továbbra is a fő bevételi forrás maradt.
„Mivel a Moldovában tartózkodó ukrán menekültek kifogynak a megtakarításaikból, egyre inkább a humanitárius segítségre támaszkodnak alapvető szükségleteik kielégítésében. Ez különösen aggasztó következtetés a moldovai humanitárius segélyek finanszírozásának csökkentésével összefüggésben” – jegyezték meg a tanulmány szerzői.
A lengyelországi válaszadók az alábbi problémák miatt jelezték, hogy a közeljövőben szándékukban áll visszatérni Ukrajnába:
önmaguk és háztartásuk eltartásához elegendő jövedelem hiánya (41%);
nem élhetnek tovább ideiglenes lakásban (30%).
A lengyelországi menekültek több mint fele (55%) szintén aggodalmának adott hangot jogi státusza és a kényszerű hazatérés miatt.
Moldovában a fő ok, amiért a menekültek haza szeretnének térni Ukrajnába, az alapvető szükségleteik kielégítésének ellehetetlenülése (38%).
A Cseh Tudományos Akadémia közvéleménykutató-intézete (CVVM) által megkérdezettek 58 százalékának az a véleménye, hogy az ország erején felül fogadott be menekülteket, 33 százalékuk szerint a befogadottak száma megfelel a kialakult nemzetközi helyzetnek, míg öt százalékuk úgy gondolja, hogy a befogadott ukrán menekültek száma alacsonyabb, mint amennyi integrációjára az ország képes lenne – adta hírül az MTI.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint április elején 339 ezer ukrán menekült élt Csehországban ideiglenes védelmi státusszal, amelyet 2022 februárja, tehát az Ukrajna elleni orosz katonai támadás megindulása óta összesen majdnem 600 ezren kértek és kaptak meg. Az ukrán menekültek majdnem fele azonban időközben visszatért Ukrajnába, vagy Nyugatra távozott.
Egy másik kérdésre válaszolva az emberek 55 százaléka úgy látja, hogy a cseh állam és társadalom sikeresen megbirkózott a menekültek befogadásának problémájával. Ez a CVVM szerint kilenc százalékkal magasabb arány, mint amekkora a 2023-as hasonló témájú felmérésben volt.
Az ukrán menekültek tartós letelepedését Csehországban a megkérdezettek 10 százaléka támogatja, 60 százalékuk az ideiglenes tartózkodás szükség szerinti meghosszabbítását látja jónak, míg 28 százalékuk azt vallja, hogy az államnak egyáltalán nem kellett volna ukránokat befogadnia.
Országos szinten a megszólítottak kétharmada nem tartja problémásnak a befogadott ukrán menekültek integrációját a cseh társadalomba, míg 40 százalékuk szerint ez gondot jelent. Regionális és helyi szinten azonban csak az emberek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy problémákat lát a menekültek befogadásában, és a velük való mindennapi együttélésben.
A külföldön élő ukrán állampolgárok április 15-től a Dokument állami vállalat külföldi kirendeltségein csak előzetes online időpontegyeztetés alapján készíttethetnek személyi okmányokat, nem lesz többé „élő sorban állás” – közölte az rbc.ua hírportál a Paszportnij Szervisz Állampolgári Szolgáltatásnyújtó Központ Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerin április 15. után a Dokument állami vállalat külföldi részlegei Németországban (München, Berlin, Köln), Lengyelországban (Varsó, Krakkó, Wroclaw, Gdansk), Spanyolországban (Madrid, Valencia), Csehországban (Prága), Szlovákiában (Pozsony), Olaszországban (Milánó) és Törökországban (Isztambul) az állampolgárok okmányügyintézést előzetes online bejelentkezés alapján végzik.
A hivatal megjegyezte, hogy „élő sorban állással” nem lehet majd szolgáltatásokat igényelni. Az újításhoz kapcsolódóan a Dokument állami vállalat részlegei emellett növelték az előzetes regisztrációs kuponok számát és megerősítették a felhasználó-ellenőrzés lehetőségét. Ezzel egyidejűleg az iratok átvétele/kiadása érkezési sorrendben történik.
„A külföldi részlegek kiemelten dolgoznak a szolgáltatások időben történő és átlátható átvétele és az ukrán állampolgárok minőségi szolgáltatása érdekében” – jegyezte meg a Paszportnij Szervisz központ
Az elektronikus sorba való feliratkozás ingyenes, és a Dokument állami vállalat pasport.org.ua hivatalos oldalán történik.
2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban – erről tájékoztat az UKRRAIN.
2023 őszén körülbelül egymillió ukrán élt Lengyelországban. A legtöbben Dnyipropetrovszk régióból érkeztek Lengyelországba. A Gremi Personal nemzetközi munkaközvetítő ügynökség szerint a legkevesebb a kijevi és a krími lakos (kevesebb mint 1%).
A következő megyékből érkeztek a legtöbben:
Dnyipropetrovszk – 9,82%;
Hmelnickij – 6,8%;
Ivano-Frankivszk – 6,3%;
Lemberg (Lviv) – 6,05%;
Voliny – 5,79;
Rivne – 5,79%;
Harkiv – 5,29%;
Zsitomir – 5,29%;
Vinnicja – 4,53%.
Elemzők megjegyezték, hogy 2022 tavaszán a legtöbb ukrán a harcokhoz közeli megyékből érkezett Lengyelországba. 2023-2024 telén pedig a megkérdezett lengyelországi ukránok túlnyomó többsége munkaerő-migráns. Történelmileg az ország nyugati régióiból származó ukránok többsége Lengyelországban dolgozott. A háború kezdete megváltoztatta ezt, hiszen sokan kénytelenek voltak elhagyni a keleti és déli régiókat biztonsági okokból.
[type] => post
[excerpt] => 2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712872200
[modified] => 1712842081
)
[title] => Ismertté vált, mely régiókból érkezett a legtöbb ukrán Lengyelországba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183867&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183867
[uk] => 183841
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 183842
[image] => Array
(
[id] => 183842
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[original_lng] => 16894
[original_w] => 630
[original_h] => 355
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712831281:5
[_thumbnail_id] => 183842
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1502
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 723
[1] => 1995
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Lengyelország
[1] => statisztika
[2] => ukrán menekültek
)
)
[7] => Array
(
[id] => 183753
[content] =>
Oslo és Viken megye kormányhivatala kedden bejelentette, hogy érvényteleníti Norvégia ötödik legnagyobb városa, Drammen kizárólag ukrán menekültek befogadását engedélyező rendeletét arra hivatkozva, hogy az nem összeegyeztethető a norvég alkotmánnyal és az ország antidiszkriminációs törvényeivel.
Jonas Gahr Störe miniszterelnök törvénytelennek nevezte a február 13-án hozott rendeletet, amellyel a drammeni városvezetés szerinte túllépte a hatáskörét. Mint mondta, az országban működő 357 önkormányzat nem dönthet a befogadott menekültek nemzetiségéről, csak az emberek számáról.
A fővárostól, Oslótól 40 kilométerre fekvő Drammen polgármestere a norvég Konzervatív Párt tagja, a városi tanácsban pedig a konzervatívok egy bevándorlásellenes párttal és a Nyugdíjasok Pártjával alkotnak többséget.
Kristin Surlien, a norvég Konzervatív Párt vezető drammeni politikusa a Drammens Tidende helyi lapnak nyilatkozva meglepetésnek nevezte a kormányhivatal határozatát, és azt mondta, megvitatják, miként lehetne továbblépni.
A drammeni hatóságok által korábban közölt adatok szerint 2023-ban a településnek 103 ezer lakosa volt, közülük 31 ezren bevándorlók vagy bevándorló szülők leszármazottjai.
A statisztikai hivatal szerint a városban élő külföldiek főként lengyelek, litvánok, irakiak, pakisztániak és szomáliaiak. Az 5,5 milliós népességű skandináv ország a norvég bevándorlási hatóságok adatai szerint 2022 óta 70 800 ukrán menekültet fogadott be.
A hivatalos adatok szerint 2023-ban 877 ezer külföldi élt az országban, főként lengyelek, litvánok, svédek, szomáliaiak és németek.
Január végén 4 303 115 ukrajnai állampolgár rendelkezett ideiglenes védelemmel az Európai Unióban, míg februárban ez a szám 4 234 595-re csökkent – áll az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, munkát vállalhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 286 580) nyújtotta, majd Lengyelország (957 200) és Csehország (385 075). A januári adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+16 430; +1,3 százalék), Lengyelországban (+5640; +0,6 százalék) és Csehországban (+3885; +1,0 százalék) növekedett.
A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent: Ausztriában (-1420; -1,7 százalék), Észtországban (-550; -1,5 százalék), Franciaországban (-685; -1,1 százalék), Hollandiában (-120; -0,1 százalék) és Máltán (-20; -1 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (35,6), Litvániában (26,5) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt.
A kedvezményezettek 46 százalékát nők, 32,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 845, az elmúlt hónapban 595 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Svájcban 2023-ban 1,6 százalékos népességnövekedés volt megfigyelhető, ilyen nem fordult elő az elmúlt hatvan évben. A kimagasló növekedéshez hozzájárultak az ukrán bevándorlók is.
Svájcban az elmúlt hatvan év leggyorsabb ütemű népességnövekedését mérték tavaly, a növekedés több mint harmadát az ukrán menekültek bevándorlása okozta – jelentette csütörtökön a svájci statisztikai hivatal előzetes adatokra hivatkozva.
Svájc állandó népessége 145 400 fővel nőtt, és 2023 végére elérte a 8 960 800 főt, 1,6 százalékos növekedést mutatva az előző évben mért adatokhoz képest.
A növekedés az ukrán bevándorlók nélkül egy százalék lett volna.
A hivatal jelentése szerint a népesség tavaly tapasztalt növekedése a hatvanas évek óta mért legnagyobb. A statisztikai hivatal szóvivőjének elmondása szerint ennél nagyobb növekedést legutóbb 1963-ban mértek. 2022-ben a népességnövekedés 0,9 százalékos volt. A tavalyi évben a nettó bevándorlás 264 ezer ember érkezésével és 121 600 ember távozásával megkétszereződött és 142 300-ra nőtt, ami rekord. A bevándorlók közül 52 ezren érkeztek Ukrajnából.
Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta csaknem 63 ezer ukrán bevándorló érkezett Svájcba. A bevándorlás régóta politikai vita tárgya az országban, ahola jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy a lakosságszámot 2050-ig tízmillió alatt tartsa.
A bevándorlás visszaszorítása fontos kérdése a Svájc és az Európai Unió vezetői között márciusban megkezdődött és a gazdasági kapcsolatok megerősítését célzó tárgyalásoknak. Az adatok azt is megmutatják, hogy Svájc milyen mértékben támaszkodik a bevándorlókra a lakosságszám szinten tartásához. A svájci termékenységi mutató ugyanis 2023-ben 1,33 volt, ami rekordalacsonynak számít. A hivatal becslése szerint a népesség mintegy 27 százaléka, megközelítőleg 2,416 millió ember külföldi származású.
Tavaly több mint egymillió ember nyújtott be első alkalommal menedékkérelmet az Európai Unióban. A tagállamok között jókora eltérések vannak, miközben néhány országban a kérelmek száma gyorsan emelkedett, addig Belgiumban ez a szám csökkent, az ország már kevésbé népszerű a bevándorlók közében.
