Az ukránok között lényegesen több az optimista, mint a pesszimista, az állampolgároknak csak mintegy 10%-a nem hisz a győzelemben – jelentette ki hétfőn Olekszij Antipovics, a Rating Szociológiai Csoport igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Antipovics szerint az ukránok optimizmus sehová nem tűnt el. Az abszolút többségük, amikor arról kérdezik őket, hogy mit éreznek először, amikor Ukrajnára gondolnak, azt mondja: remény – tette hozzá.
„Ez a remény, ez a jövőbe vetett hit, ez a győzelembe vetett hit. Megkérdeztük, hogy hisznek-e a győzelemben. Igen, hisznek. Természetesen van bizonyos arányban, először 5%, azután 2%, majd ez 8-10%-ra nőtt, akik azt mondják, hogy nem, nem hiszek a győzelemben, minden rossz lesz” – mondta el a szakember.
A szociológus véleménye szerint van pesszimizmus, de az minimális. „Az ukránok abszolút többsége: a) hisz a győzelemben; b) reménykedik a jövőnkben, és természetesen egy megújult Ukrajnában akar élni” – jelentette ki Olekszij Antipovics.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok között lényegesen több az optimista, mint a pesszimista, az állampolgároknak csak mintegy 10%-a nem hisz a győzelemben – jelentette ki hétfőn Olekszij Antipovics.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748269740
[modified] => 1748264581
)
[title] => Az ukránok abszolút többsége hisz a győzelemben, csak mintegy 10 százalék nem hisz benne – szociológus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=243171&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 243171
[uk] => 243204
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 243172
[image] => Array
(
[id] => 243172
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[original_lng] => 23620
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/ukranok-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1748260601:2
[_thumbnail_id] => 243172
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3516
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 11659161001
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
A megkérdezett ukránok többsége szerint az orosz agresszió célja az ukrán államiság és a nemzet lerombolása.
Az ukránok kétharmada (66%) úgy gondolja, hogy Oroszország célja Ukrajna és az ukránok elpusztítása, olvasható a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által közzétett felmérési adatokban.
28%-a meg van győződve arról, hogy Oroszország vagy fizikai népirtást akar végrehajtani az ukránok ellen, 38%-a, hogy elfoglalja Ukrajna területének egészét/nagy részét, és elpusztítsa az ukrán államiságot és nemzetet.
Emellett további 14% véli úgy, hogy Oroszország a terület egészét vagy nagy részét el akarja foglalni, és bábkormányt akar létrehozni. Úgy vélik, hogy Oroszország a teljes Donbász, Herszon és Zaporizzsja régiót – 7% – el akarja foglalni, ugyanakkor az ukránok 87%-a úgy gondolja, hogy Oroszország nem akar megállni a már megszállt területeknél.
Csak 4% gondolja úgy, hogy Oroszország csak a már megszállt területek megőrzésére törekszik. És csak 3% választotta azt az opciót, hogy Oroszország Ukrajnát csak „denacializálni” és „demilitarizálni” akarja. A maradék 7% nem tudott válaszolni a kérdésre.
A felmérést 2025. február 14. és március 4. között végezték 1029 (18 éves és idősebb) válaszadó körében, akik az ukrán kormány által ellenőrzött területén éltek.
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
😱Снежный апокалипсис на Камчатке: в магазинах — пустые полки, на улицах из громкоговорителей предупреждают о возможном сходе лавин с крыш pic.twitter.com/EEcxtxH9no
Miközben az ukránok bizonyos engedményekre nyitottabbá váltak, az ország függetlenségéről továbbra sem hajlandók lemondani a háború befejezése érdekében. Egy friss kutatás szerint az ukrán társadalom mérlegel ugyan néhány kompromisszumos lehetőséget, de az orosz fennhatóság elfogadását továbbra is kategorikusan elutasítja.
Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás eredményei szerint az ukránok többsége legfeljebb részleges kompromisszumokra lenne hajlandó, de az ország politikai önállóságának korlátozását vagy jelentős területveszteséget továbbra is nagy arányban ellenzik.
A háború kitörése óta végzett kutatások azt mutatják, hogy az ukránok ragaszkodnak szuverenitásukhoz és politikai autonómiájukhoz. Egy 2022 júliusában az Oxfordi Egyetem és a London School of Economics által végzett felmérésben 1160 ukrán véleményét kérték ki arról, hogy hajlandóak lennének-e bizonyos engedményeket tenni Oroszország felé, ha ezzel életeket menthetnének meg és csökkenthetnék egy nukleáris támadás kockázatát. A válaszok egyértelműek voltak: a többség inkább az ellenállás folytatása mellett döntött.
A kutatók 2024 decemberében és 2025 januárjában megismételték a felmérést, amely szerint az ukránok továbbra is kitartanak az ország függetlensége mellett, de néhányan bizonyos engedményeket elfogadhatónak tartanának. Egyes válaszadók például elképzelhetőnek tartják, hogy a Krím orosz ellenőrzés alatt maradjon a további emberveszteségek elkerülése érdekében.
Mások a NATO-csatlakozásról való lemondást fontolgatnák, míg egy kisebb csoport akár a Donbasz egyes részeinek átadását is mérlegelné.
A Foreign Affairs folyóiratban megjelent elemzés szerint az ukránok nagyobb hajlandóságot mutatnak a háború okozta áldozatok csökkentésére, mint két évvel ezelőtt. A lap elemzése szerint az ukránok attól tartanak, hogy ha túl sok engedményt tesznek, előbb-utóbb elveszíthetik nemzeti identitásukat és beolvadnak Oroszországba.
A háború kezdete óta számos nyugati elemző és politikus sürgette Ukrajnát, hogy engedményekkel próbálja lezárni a konfliktust. Már 2022 februárjában, az orosz invázió kezdetén egyes szakértők azt prognosztizálták, hogy Ukrajnának kevés esélye van hosszú távon ellenállni a nagyobb szomszédjának. Az ukrán hadsereg sikeres védelmi hadműveletei és a 2023 nyarán elakadt ellentámadás után azonban egyre többen javasolták a tárgyalások megkezdését.
A közvélemény-kutatások azonban következetesen azt mutatják, hogy az ukránok jelentős többsége nem támogat olyan megállapodást, amely veszélyeztetné az ország függetlenségét. 2022-ben a megkérdezettek 48%-kal kisebb valószínűséggel választották volna a tárgyalásos semlegességet a teljes politikai autonómia helyett, még akkor is, ha ezzel a háború emberi és gazdasági veszteségei csökkenthetőek lettek volna. A legutóbbi felmérés szerint ez az arány 36%-ra csökkent, ami némi elmozdulást jelez, de az orosz befolyás elutasítása továbbra is erős maradt.
[type] => post
[excerpt] => Miközben az ukránok bizonyos engedményekre nyitottabbá váltak, az ország függetlenségéről továbbra sem hajlandók lemondani a háború befejezése érdekében. Egy friss kutatás szerint az ukrán társadalom mérlegel ugyan néhány kompromisszumos lehetőség...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741298100
[modified] => 1741199243
)
[title] => Egyre több ukrán keresné a béke útját, de a szuverenitás továbbra is fontos
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=234326&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 234326
[uk] => 234709
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 234327
[image] => Array
(
[id] => 234327
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok.jpg
[original_lng] => 290246
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ukranok.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1741517968:2
[_thumbnail_id] => 234327
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 4212
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831912044002
[_oembed_81c1510eb6dc7da0798dc61e9c3fb8ec] =>
[_oembed_time_81c1510eb6dc7da0798dc61e9c3fb8ec] => 1748627148
[_oembed_48502b6798f08f181a3dbbb55f596772] =>
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
A közel 60 millió ukránból a fele Ukrajna területén kívül él, és menekültekből és a diaszpórából áll. Az elmúlt 10 évben Ukrajna lakossága 10 millióval – 32 millióra – csökkent, közölte Olekszij Csernisov miniszterelnök-helyettes és a nemzeti összetartozás minisztere a Die Weltnek adott interjújában.
Emlékeztetett arra, hogy a függetlenség időszakában 52 millió ember élt Ukrajnában. A következő 10 évben ez a szám 48 millióra csökkent. Az Oroszországi Föderáció első inváziója előtt – 45 millió. 2015-ben, a Krím annektálása után a lakosság száma 42 millióra csökkent. És most, 2024 végén az ország lakossága 32 millió volt.
A miniszter elmondása szerint az ukrán nemzet mintegy 60 millió embert számlál, de a fele Ukrajna területén kívül él, és menekültekből, a háború előtt az országot elhagyókból és a diaszpórából áll. Így körülbelül 5 millió ukrán él Európában, aki a háború miatt hagyta el az országot.
Csernisov hozzátette, hogy az ukránok egyharmada számára a hazájukba való visszatérés első tényezője – a háború vége. Szintén fontos a gazdasági és demokratikus reformok sikere az országban.
„Nem zárjuk ki, hogy a háború befejezése és a stabil béke létrejötte után az emberek körülbelül 30%-a komolyan fontolóra veszi a hazatérést. Mások valószínűleg további feltételeket szabnának. Lesz egy csoport, amely nem jön vissza. De Ukrajna számára hasznosak lehetnek: jelenleg is támogatják az ukrán társadalmat és az ukrán hadsereget”, jegyezte meg a miniszter.
A munkavállalás az egyik kulcsfontosságú tényező, amely elősegítheti az ukrán menekültek hazatérését. A visszatérés ösztönzése érdekében az államnak és a vállalkozásoknak közösen kell kidolgozniuk egy cselekvési tervet, amely új munkahelyek létrehozására, a dolgozók motivációjának növelésére és a munkabérek javítására irányul – írja az rbc.ua.
Erről Olena Suljak, az ukrán parlament Állami Kormányzási, Helyi Önkormányzati, Regionális Fejlesztési és Városépítési Bizottságának elnöke beszélt, hivatkozva az Európai Üzleti Szövetség (EBA) által készített munkaerőpiaci kutatásra.
Suljak elmondta, hogy a teljes körű orosz invázió kezdete óta körülbelül 7,5 millió ukrán hagyta el az országot, és csupán 64%-uk tervezi a hazatérést. Különösen aggasztó, hogy a legaktívabb munkaképes korú emberek hagyják el Ukrajnát, akik alapvető szerepet játszanak az ország gazdaságában. Ezen emberek visszatérése az országba továbbra is az egyik legnagyobb kihívást jelenti az állam számára.
A legfontosabb tényező a biztonság, de közvetlenül utána a lakhatás elérhetősége és a munkalehetőség állnak.
A munkavállalás mint a hazatérés egyik tényezője
Nyáron kutatást végeztek az ukránok migrációs hajlandóságáról, amelyet Ukrajnában és külföldön is elvégeztek. Ennek eredményei alapján a stabil munkalehetőséget 41% nyilatkozó említette a hazatérés egyik legfontosabb tényezőjeként. A legnagyobb hajlandóságot a távolról dolgozó ukrán migránsok mutatták, akik ukrán cégeknél dolgoznak: 70%-uk jelezte, hogy hajlandó lenne visszatérni. A munkanélküliek körében ez a szám 68%.
Suljak hangsúlyozta, hogy a stabil munkalehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik az ukránok hazatérését, csak akkor valósulhatnak meg, ha aktívan fejlesztik a vállalkozói szektort, új munkahelyeket hoznak létre.
Munkahelyek létrehozása szükséges
Suljak arról is beszélt, hogy a kormány különböző programokat indít a vállalkozások támogatására, amelyek célja új munkahelyek létrehozása. Ilyenek például a kedvezményes hitelezés és a saját vállalkozás indítását támogató támogatások.
Az Európai Üzleti Szövetség adatai szerint a magánszektor is aktívan hozzájárul a probléma megoldásához. 2024-ben a cégek 71%-a jelezte, hogy jelentős hiány van képzett munkaerőből. Erre válaszul a vállalatok 56%-a fektetett be alkalmazottaik szakmai fejlesztésébe.
Egy másik EBA-kutatás eredményei szerint a cégek 2025-ben is folytatni kívánják a munkaerő fejlesztésébe történő beruházásokat. 46%-uk tervezi növelni a munkavállalók számát, 33%-uk többet kíván költeni a képzésre és fejlesztésre, míg 24%-uk 10-15%-kal kívánja emelni a fizetéseket.
A nők munkavállalása Ukrajnában
Suljak a nők munkavállalásának problémáira is kitért, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen az európai gyakorlatok alkalmazása Ukrajnában. Jelentős különbség van a férfiak és nők foglalkoztatottsága között: míg világszerte a nők foglalkoztatottsága 50%, a férfiaké 80%, addig Ukrajnában a háború előtt a nők foglalkoztatottsága 47,8%, a férfiaké pedig 62,9% volt.
A női munkavállalók foglalkoztatását különösen a gyermekvállalás befolyásolja, ami a férfiakat nem érinti. Minél több gyermeke van egy nőnek, annál kisebb a valószínűsége, hogy visszatér a munka világába, ami közvetlen hatással van a gazdasági fejlődésre. Európában a nők 40%-a elismeri, hogy a gyermekvállalás hatással van a karrierjére. Második gyermekük születése után 47%-uk csökkenti a munkaórákat, a harmadik gyermek után pedig 70%-uk már nem dolgozik.
A 2023-2024-es tanévben Ukrajnából 19 900 diák iratkozott be lengyel egyetemekre. Az elmúlt tanév végén 45 000 ukrán állampolgár, vagyis a külföldi hallgatók teljes számának csaknem 45%-a tanult lengyel egyetemeken.
Erről a lengyel Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium számolt be – tájékoztat az Ukrinform.
A 2023/2024-es tanévben 19 900 fő volt a tanulmányokra felvett ukrán állampolgárok száma. Közülük 11 900-an magánegyetemeken, 7800-an állami egyetemeken, 0,2 ezren egyházi egyetemeken tanultak
– közölte a minisztérium.
Megjegyzendő, hogy a 2023-2024-es tanévben összesen 102,7 ezer külföldi hallgató tanult lengyel egyetemeken, ezek az adatok hiányosak. Az elmúlt tanév végén összesen 45 500 ukrán állampolgár tanult lengyel egyetemeken, ami a Lengyel Köztársaságban tartózkodó külföldi hallgatók teljes számának csaknem 45%-a.
[type] => post
[excerpt] => A 2023-2024-es tanévben Ukrajnából 19 900 diák iratkozott be lengyel egyetemekre. Az elmúlt tanév végén 45 000 ukrán állampolgár, vagyis a külföldi hallgatók teljes számának csaknem 45%-a tanult lengyel egyetemeken.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1731017220
[modified] => 1730985783
)
[title] => A lengyel egyetemeken a külföldi hallgatók csaknem fele ukrán
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=221271&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 221271
[uk] => 221204
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 221205
[image] => Array
(
[id] => 221205
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-52.png
[original_lng] => 917806
[original_w] => 1080
[original_h] => 540
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-52-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-52-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-52-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-52-1024x512.png
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-52.png
[width] => 1080
[height] => 540
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-52.png
[width] => 1080
[height] => 540
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-52.png
[width] => 1080
[height] => 540
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1730978583:5
[_thumbnail_id] => 221205
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3195
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_02690a22cf2cd97ada9d9cfaf05b2890] =>
Az ukránok körülbelül fele (49 %) európainak érzi magát, míg a válaszadók 45 %-a nem érzi magát annak – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szociológusok megjegyezték, a teljes körű háború 2022-es kezdete előtt a válaszadók 41 %-a érezte magát európainak, míg 49 %-a nem. Azoknak az okoknak a megnevezésekor, amelyek megakadályozzák, hogy európainak érezzék magukat, azok a válaszadók, akik nem érzik magukat európainak, leggyakrabban az alacsony életszínvonalat említik (75 %). A szociokulturális életkörülményeket 41 %, a nyelvi akadályokat 38 % említette.
További 33 % a „nem európai” tudatot nevezte meg okként, 24 % pedig a kultúra alacsony szintjét. Szintén 24 % jelezte, hogy egy másik kultúra képviselője, 6,5 % vallási hovatartozást, 9 % pedig az EU-val kapcsolatos információhiányt – jelölte meg. Az EU és Ukrajna gazdasága jelentősen eltér egymástól. Így a nominális GDP szerint Ukrajna gazdasága nem éri el az EU gazdaságának 1%-át, a vásárlóerő-paritást számolva pedig kevesebb, mint 2,5 %-át.
„Mindkét mutató csak névleges képet ad a skálakülönbségről, de még ha tudjuk is arra, hogy az ukrán gazdaság 30-40 %-a árnyékban van, a GDP-arányos lemaradás továbbra is nagyon jelentős lesz” – közölte a Razumkov Központ.
Ukrajna lakossága az EU lakosságának 7,89 %-a volt, a nominális GDP pedig mindössze 1 %-a. A lemaradás a többi között a munkatermelékenység és az ipari piacok szerkezetének különbségei miatt következett be. Ekkora lemaradás mutatkozott meg az egy főre jutó GDP mutatójában is, amely Ukrajnában 3,32-szer volt alacsonyabb, mint az EU-ban, ami megalapozta a lakosság nominális jövedelme közötti különbséget – tették hozzá a kutatók.
A Razumkov Központ a felmérést 2024. június 6. és 12. között végezte 2016 válaszadó megkérdezésével. A kutatást csak azokon a területeken végezték, amelyeket Ukrajna kormánya ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3 %-ot.
Az ukránok 2-5 millió darab be nem jelentett fegyvert tartanak maguknál – jelentette ki pénteken Bohdan Drapjatij belügyminiszter-helyettes az ukrán televízió adásában, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Drapjatij elmondta: „Többször hangoztattuk, hogy nincs olyan speciális módszer, amely választ adna arra, hogy az ukrán állampolgárok hány be nem jelentett fegyverrel rendelkezhetnek, ezért nem lehet pontos számot megnevezni. Ugyanakkor az európai partnereink szerint 2-5 millió darab nem regisztrált fegyver lehet a lakosság kezén.”
A belügyminiszter-helyettes szerint a lakosságnál lévő fegyverek problémájának kezelésében segíthet a Legfelső Tanács által elfogadott törvény, amely a civilek fegyver-, lőszer- és trófeafegyverek bejelentési jogáról szól. „Ez a törvény 2024 novemberében lép hatályba. Előírja, hogy egy hónapon belül azoknak a civileknek, akik fegyvert találtak vagy nincs megfelelő fegyvertartási engedélyük, fel kell venniük a kapcsolatot az Nemzeti Rendőrség szerveivel, és minden fegyvert be kell jelenteniük” – hangsúlyozta Bohdan Drapjatij.
A belügyi tárcavezető-helyettes aláhúzta, hogy december 25. után a fegyvert találó állampolgárnak haladéktalanul jeleznie kell azt a hatóságoknak a 102-es vagy a 112-es telefonszámon, és a fegyvert be kell jelenteni a rendőrségen, ha meg akarja őrizni azt – tette hozzá, megjegyezve, hogy elsősorban a harci pisztolyok, a gépkarabélyok és a vadászfegyverek bejelentés-kötelesek.
Koningin Máxima bezoekt de Sint Salvatorkerk waar de ‘Vrijheidsklok’ wordt onthuld, gezegend en geluid. Een Nederlandse klokkengieterij heeft de nieuwe klok gegoten waarbij ze Russisch wapenmateriaal gebruikte, dat is ingezet in de oorlog in Oekraïne. https://t.co/SPdrSr3CAVpic.twitter.com/jgsjFGWldM
Az Oroszország Föderáció által elindított háború miatt eltűnt hozzátartozóikat kereső ukránoknak lehetőségük lesz külföldön elvégezni a DNS-vizsgálatot. Erről az ukrán belügyminisztérium különleges körülmények között eltűnt személyek hivatalának Telegram-csatornája számolt be.
A tesztelés a következő országokban lesz elérhető: Moldova, Románia, Bulgária, Magyarország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia. A DNS-mintákat az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága (MKZB) fogja gyűjteni.
A mintagyűjtésre való feliratkozáshoz meg kell adni az eltűnt személyről szóló információkat egy speciális hivatkozáson, vagy fel kell hívnia az ukrajnai MKZBt a (068) 791-00-00 telefonszámon (Telegram, Viber, WhatsApp üzenetküldők is elérhetők).
Március végén a megkérdezett ukránok 83 %-a hitt Ukrajna győzelmében az Oroszország elleni háborúban és csak 11 % válaszolta, hogy nem hisz benne, 6 % pedig nem tudott dönteni – derült ki a Razumkov Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a győzelemben hívők 22 %-a gondolja úgy, hogy ez még az idei év vége előtt megtörténik, míg 2023 február-márciusában még 50 % vélekedett úgy, hogy 2023 vége előtt jön a győzelem. További 34,5 % gondolta úgy, hogy 1-2 éven belül lesz győzelem (2023 február-márciusban 26 % volt). Hogy 3-5 évet kell várni a diadalra, 17 % hitte, míg 7 % több mint 5 évre taksálta a győzelmet, 4 % és 1 %, hogy a győzelem az „életében aligha” fog megtörténni, 0,8 % és 0,4 % pedig, hogy soha nem lesz ukrán győzelem. Többen vannak, akik nem tudják, hogy pontosan mikor számíthatnak győzelemre (21 %, illetve 15 %).
Arra, hogy mi tekinthető győzelemnek, a győzelemben hívők relatív többsége (45,5 %) azt válaszolta, hogy győzelemnek tekinthető az orosz csapatok kiűzése Ukrajna egész területéről és a határok visszaállítása a 2014 januári állapotoknak megfelelően. További 23 % győzelemnek tartaná az orosz hadsereg megsemmisítését és a felkelés/összeomlás elősegítését Oroszországon belül. 11 % győzelemnek tekinti a 2022. február 23-i status quo helyreállítását, 9 % az orosz csapatok kivonását Ukrajna egész területéről, kivéve a megszállt Krímet, és 6 % a háború befejezését, még akkor is, ha az orosz hadsereg azokon a területeken marad, amelyeket a teljes körű invázió következtében (2022. február 24. után) foglaltak el.
A felmérést a Razumkov Központ 2024. március 21. és 27. között végezte 2020 válaszadó bevonásával az ukrán kormány által ellenőrzött területeken. A kutatást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozta.
