1,3 millióról 950 ezerre csökkent azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai teljes körű orosz invázió kezdete után érkeztek Lengyelországba, jelentette ki Vaszil Zvarics, Ukrajna lengyelországi nagykövete.
„Csökkent az ukránok száma Lengyelországban. A lengyel fél által közölt adatok szerint jelenleg több mint 950 ezer ukrán állampolgár részesül ideiglenes védelemben, korábban ez a szám elérte az 1,3 milliót” – mondta Zvarics.
Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna teljes körű orosz inváziója előtt 1,5-2 millió ukrán élt Lengyelországban.
„Vagyis elég nagy számban élnek és dolgoznak itt Lengyelországban ukrán állampolgárok” – összegezte az ukrán diplomata.
Megjegyezte, hogy Lengyelország jelenleg az ukránok támogatásáról szóló törvény módosítását készíti elő azzal összefüggésben, hogy az ukrán állampolgárok számára az ideiglenes védelmi státuszt 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítsák. Zvarics hangsúlyozta, hogy a lengyel kormány folytatja az arra rászoruló ukránok támogatását. Ezzel egyidejűleg megerősítik az ilyen jellegű segítségnyújtással esetleg visszaélők ellenőrzési mechanizmusait.
Az ukrán diplomata arról számolt be, hogy Lengyelországban több mint 700 ezer ukrán él, akik a teljes körű invázió után érkeztek Lengyelországba, dolgoznak és adót fizetnek.
„Az ukránok jelenléte a lengyel piacon plusz 1%-ot jelent Lengyelország GDP-je számára. Ez hatalmas pénz. Az elmúlt két évben több mint 30 ezer ukrán tőkével működő kis- és középvállalkozást regisztráltak Lengyelországban” – hangsúlyozta Zvarics.
Elmondta, Lengyelországban nagyon tisztelik az ukránok munkáját, akik hozzájárulnak az ország gazdaságának fejlődéséhez.
A Magyarországon élő ukrán kisebbség támogatása, jogainak képviselete ma fontosabb, mint valaha, mivel a korábbi néhány ezres lélekszám után ma már egyes felmérések szerint a negyvenezret is meghaladhatja az itt élő, itt otthonra találó ukrán nemzetiségű emberek száma – emelte ki a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a #NOVAdays I. magyar–ukrán ifjúsági konferencián szombaton Budapesten.
Illés Boglárka leszögezte, Oroszország Ukrajnát érő agresszióját a magyar kormány határozottan elítéli.
Magyarország a háború kezdete óta minden idők legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, és miközben elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát, minden segítséget megad a háború elől menekülőknek – hangsúlyozta.
Az államtitkár ismertetése szerint 2022 februárja óta már több mint egymillió ember lépte át az ukrán–magyar határt; több mint ötezer ukrán gyermeknek biztosítanak mintegy 1500 magyar iskolában oktatást és a biztonságos ellátást, illetve óvodai és bölcsődei elhelyezést is nyújtanak.
Hozzátette, hogy Ukrajna területén is több mint félmillió ukrán család számára nyújtanak segítséget, többek között iskolák, kórházak, rendelőintézetek fejlesztésével, újjáépítésével.
Segítséget kell nyújtani azért is, mert a jövőt kell szem előtt tartani, amely „a gyermekeink, fiataljaink kezében van” – hangoztatta az államtitkár, aki megköszönte és méltatta Grexa Liliánának, az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójának a konferencia kezdeményezésében és szervezésében végzett munkáját.
Illés Boglárka hangsúlyozta, a kormány 2023-ban megteremtette az ukrán nemzetiségű gyermekek oktatásának jogszabályi lehetőségeit, az iskola tavaly el is indult, ehhez a magyar kormány 38 millió forinttal járult hozzá.
Kijelentette, a háborúnak mielőbb véget kell vetni, Ukrajnát pedig a háború végén újjá kell építeni és ebben hatalmas szerepe lesz a fiataloknak, többek között a mostani esemény résztvevőinek.
Az államtitkár szerint mindenki, aki részt vesz ezen a mostani eseményen, nagy lépést tesz az emberek közötti kapcsolatok erősítéséért, egymás megismeréséért és ezen keresztül egymást is tudják támogatni.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára annak a reményének adott hangot, hogy a rendezvény hagyományteremtő lesz, hiszen rendkívül fontos, hogy elinduljon egy párbeszéd, aminek a háború miatt még sosem volt ekkora jelentősége.
Felidézte az ukrán–magyar kapcsolatok hagyományait, többek között megemlítve azt, amikor 2018-ben a visegrádi négyek (V4) soros magyar elnöksége idején, a keleti partnerség jegyében elindult egy európai ifjúsági párbeszédfolyamat. Hasonló lesz idén szeptemberben is, amikor a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb eseményeként európai ifjúsági konferenciát tartanak Budapesten – ismertette.
A helyettes államtitkár a jelen lévő fiatalokhoz szólva elmondta, Magyarországon ma már egy gyermek tízéves korában be tud kapcsolódni az iskolai érdekképviseletbe, kiemelve a diákparlament jelentőségét, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács számos, fiataloknak szóló kezdeményezését.
A fiatalokra soha nem lehet elegendő figyelmet fordítani, fontos és érdemes a közösségek ügyeivel foglalkozni – hangoztatta Nagy-Vargha Zsófia.
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló, az esemény kezdeményezője elmondta, tavaly decemberben fogalmazódott meg benne, hogy valamit tenni kell a hullámvölgybe került ukrán–magyar kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében, és mivel a fiatalokban van a jövő, ezért létre kellene hozni egy fórumot, ahol ukrán és magyar fiatalok találkozhatnak, eszmét cserélhetnek és elindulhat egy párbeszéd.
Hozzáfűzte, bízik benne, hogy az ifjúsági napok eseményt jövőre esetleg Ukrajnában is megtarthatják, illetve a jövőben akár a V4 országaiban élő ukrán nemzetiségekre is kiterjeszthetik.
A konferencia résztvevőit Dmitro Krichfalusi, a budapesti ukrán nagykövetség első titkára és Petei Judit, a kárpátaljai megyei adminisztráció delegációjának vezetője is köszöntötte.
A program keretében a résztvevők többek között az Országházba is ellátogatnak.
Az elmúlt hat hónapban csökkent az Ukrajnából érkező menekültek száma Észtországban – számolt be az ERR.
A cikk szerint a háború kezdete óta csaknem 160 ezer ukrán menekült érkezett Észtországba. Közülük 70 ezren más országokba költöztek át. Körülbelül 90 000 ukrán döntött úgy, hogy Észtországban marad.
A rendvédelmi és határőrségi főigazgatóság adatai szerint jelenleg csaknem 31 ezer menekült él Észtországban átmeneti védelem alatt.
„Idén a háború kezdetéhez képest csökkent a számuk. És csökkent azoknak az új embereknek a száma is, akik Észtországba érkeznek, és itt szeretnének védelmet kapni” – mondta Liis Valtu, a rendvédelmi és határőrségi főigazgatóság osztályvezetője.
Valtu megjegyezte, hogy az Orosz Föderációval vívott teljes körű háború kezdete óta sok ukrán menekült távozott Észtországon keresztül más országokba, és néhányuk hazatért. Nehéz megnevezni az Ukrajnába visszatért menekültek pontos számát – tette hozzá a tisztviselő.
„Vannak olyanok, akik korábban védelmet és tartózkodási engedélyt kaptak tőlünk, és elutaztak, más országokba költöztek, ott éltek egy ideig vagy hazatértek. De vannak köztük olyanok is, akik visszatértek Észtországba, és ismét tartózkodási engedélyt kérnek. Vagyis amikor látják, hogy itthon még mindig nehéz a helyzet, nem lehet ott biztonságban élni, visszatérnek” – mondta Valtu.
Csökken az ideiglenes védelmet biztosító menedékstátusszal rendelkező ukránok száma az Európai Unióban. Márciusban 4 211 495 voltak, húszezerrel kevesebben, mint februárban, és közel százezerrel kevesebben, mint januárban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak. A jelentés szerint a legtöbb ukrajnai menekült március végén Németországban (1 301 790) élt, majd Lengyelországban (955 520) és Csehországban (364 375). A február végi adatokhoz képest márciusban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (plusz 15 210; plusz 1,2 százalék), Hollandiában (plusz 4705; plusz 4 százalék) és Bulgáriában (plusz 3475; plusz 7,6 százalék) növekedett. A különleges jogállásában részesülők száma az előző hónaphoz képest öt uniós országban csökkent a legjelentősebben, nevezetesen
és Lengyelországban (mínusz 1680; mínusz 0,2 százalék).
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 965, az elmúlt hónapban 120 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Az ideiglenes védelmi státusszal rendelkezők száma januárban tetőzött, akkor érte el először a 4,3 milliót. Decemberben még 4,2 millió ukrán menekült tartózkodott az EU-ban, és hasonlóan a jelenlegi álláshoz, akkor is Németországban, Lengyelországban és Csehországban tartózkodtak a legtöbben.
A holland hatóságok új szabály bevezetését tervezik az ukrán menekültekre vonatkozóan, a foglalkoztatottaknak fizetniük kell a szállásért az önkormányzati befogadó-helyeken – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a hilversumsnieuws.nl holland kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Hilversum településen hamarosan az ukránokat felkérik, hogy fizessenek lakhatási hozzájárulást. Erik van der Burgh menekültügyi államtitkár kezdeményezte a kötelező járulékok bevezetését az menekülteket befogadó körzetekben élő, munkával rendelkező ukránoktól. A minisztérium az önkormányzatokra vonatkozó szabályozást dolgoz ki, amely várhatóan ez év végéig meg is valósul.
Hilversum önkormányzata úgy döntött, hogy felkérik a 18 éves és annál idősebb ukrán menekülteket, hogy addig az időpontig önként fizessenek lakhatási díjat. Két befogadó-központról van szó a városban. „Szeretnénk megismertetni a befogadó-állomások lakóit tartózkodásuk költségeivel, és fenntartani a támogatást az ukránok fogadásához” – tájékoztatott a helyi önkormányzat.
Eddig a járulékok önkéntes alapúak voltak, így senki sem tudta ellenőrizni, hogy a menekültek közül ki fizette be azokat. A fizetés elmulasztásának nincs következménye. „A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket levélben tájékoztatják erről a döntésről, és lehetőséget kapnak arra, hogy a lehetőségeiknek megfelelő hozzájárulást fizessenek” – magyarázták a holland illetékesek.
A lengyel kormány jóváhagyta az Ukrajna állampolgárainak nyújtott segítségről szóló törvény módosítási tervezetét, ami új feltételeket támaszt Ukrajnából érkező, gyermeket nevelő menekültek pénzsegélyét illetően – számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a módosítások azt írják elő, hogy a „800 plusz” (gyerekenként havi 800 zloty) és a „Jó kezdet” (300 zloty az iskolába járó gyerekeknek) programok keretében folyósítják a kifizetéseket a tankötelezettség teljesítése mellett. Így csak azok után a gyerekek után kapnak pénzsegélyt, akik óvodába vagy iskolába járnak.
Mint Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kifejtette, hogy ilyen intézkedéseket azért vezetnek be, mert voltak esetek, amikor az ukránok megérkeztek Lengyelországba, felvették a pénzsegélyt, majd visszatértek az anyaországukba. Támogatni fogjuk Ukrajna azon állampolgárait, akik a háború elől menekülni kényszerültek, és Lengyelországban találtak menedéket, de világos és érthető szabályokat is várunk. Mindez benne van abban a törvényben, amelyet ma a kormányban elfogadtunk” – tette hozzá.
A módosítási tervezet emellett 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Megjegyzendő, hogy a törvénytervezetet a lengyel Szejmnek is támogatnia kell. Ebben az esetben július 1-jén lép hatályba.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Varsó európai megoldásban érdekelt az új kijevi mozgósítási törvény által érintett ukrán állampolgárok esetleges hazajuttatását illetően – jelentette ki kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfő-helyettes.
A politikus újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt sajtóértekezletén, melynek fő témája a kormány által aznap elfogadott, a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosítása volt.
„Amennyiben Ukrajna támogatást, segítséget kér, mi mindig (…) megadjuk” – mondta. Fontosnak nevezte, hogy az ügyet európai szinten oldják meg. „Tudom, hogy párbeszéd zajlik erről Ukrajna és Brüsszel között” – tette hozzá. Múlt szerdán Kosiniak-Kamysz azt mondta:
Varsó „már régen jelezte”, hogy „kész segíteni az ukrán félnek a katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében”.
Pénteken Jakub Dudziak, a lengyel idegenrendészeti hivatal (UdSC) szóvivője a wp.pl lengyel hírportálnak nyilatkozva elmondta: az ukrán háborús menekültek támogatásáról szóló törvény értelmében a 2022. február 24. után Lengyelországba érkező ukránok átmeneti védelemben részesülnek, ezért nem kell folyamodniuk nemzetközi védelemért.
Lengyelországi tartózkodási engedélyüket a törvény értelmében legutóbb idén június 30-ig hosszabbították meg, és további meghosszabbítás várható – jelezte az illetékes.
A kormány által elfogadott, most a parlament elé kerülő törvénymódosítás értelmében 2025. szeptember 30-ig hosszabbítanák meg a háború elől menekülő ukránok lengyelországi tartózkodási engedélyét, az újonnan érkezőknek viszont kizárólag érvényes úti okmány alapján ítélnék meg a lengyelországi ügyintézéshez szükséges személyazonosító számot (PESEL).
Az utóbbi megoldást a lengyel ombudsman bírálta.
A jogszabály új változata értelmében emellett az ukrán menekültek csak akkor részesülhetnének a lengyel családtámogatási rendszer juttatásaiból, amennyiben gyermekeik eleget tesznek az iskolalátogatási kötelezettségnek.
Lengyelország folytatja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Ez vonatkozik az útlevéllel nem rendelkező ukrán menekültekre is. A hírt a belügyminisztérium közölte – számolt be a Gazeta.
Egyelőre idén június 30-ig érvényes az ideiglenes védelem, Lengyelország azonban hosszabbításra készül.
„Megtaláljuk a módját ennek a problémának a megoldására. Bölcsen és racionálisan kell cselekednünk. Mindent, ami a lengyelországi ukránokat érinti, törvény írja elő. Folytatjuk az ukrán menekültek védelmét, amely jelenleg csak június 30-ig érvényes” – nyilatkozták.
A külföldiek legalizálásának migrációs politikájáért is felelős lengyel belügyminisztérium vezetője azt mondta, az ország meg fogja védeni a menekültek jogait, és nem adja át személyes adataikat.
„Az útlevéllel nem rendelkezők ideiglenes védelem alá esnek. Lengyelország meg fogja védeni a jogaikat, és nem adja át személyes adataikat senkinek, így Ukrajnának sem” – mondta.
A Norvég Menekültügyi Tanács szerint a finanszírozás csökkentése miatt a kiszolgáltatott menekülteknek szegénységgel és lakóhelyük elhagyásával kell szembenézniük.
Két év telt el a háború kezdete óta, és a Lengyelországban és Moldovában letelepedett ukrán menekültek még mindig kihívásokkal néznek szemben. Sokuknak még az alapvető szükségletekre sem elegendőek a forrásaik, olvasható a Norvég Menekültügyi Tanács tanulmányában.
A tanulmány keretein belül több mint 1100 embert kérdeztek meg. Az eredmények azt mutatják, hogy fokozott szükség van a háború elől menekülők támogatásának megerősítésére.
A tanulmány többek között kimutatta, hogy Moldovában:
a humanitárius segélyre támaszkodik, mint fő bevételi forrásra– a válaszadók 71%-a;
a segítségnyújtás ellenére nem tudják kielégíteni az alapvető szükségleteiket – 37%;
bizonytalan jövőjét illetően – a válaszadók 43%-a.
Hasonló helyzet figyelhető meg Lengyelországban:
a munka a bevételi forrása a válaszadók 58%-ának;
80%-uk nem jut elegendő jövedelemhez saját maga és háztartása fenntartására;
bizonytalan a jövőjével kapcsolatban – 44%.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy az Ukrajnából érkező menekültek, különösen az idősek, a szomszédos európai országokban próbálnak alkalmazkodni egy új élethez. A finanszírozás csökkentése valós kockázatokat rejt magában: a kiszolgáltatott menekültek további nehézségekkel nézhetnek szembe, beleértve a szegénységet és az újbóli átköltözést.
Hogyan élnek a menekültek Lengyelországban és Moldovában
Az Ukrajnát elhagyók többsége nő, gyerek és idős személy. A lengyelországi válaszadók 57%-a, Moldovában pedig 48%-a él távol otthonától, rokonaitól és barátaitól több mint 18 hónapja.
2023-ban a felmérésben résztvevők többsége a megtakarításaira támaszkodott, 2024-ben azonban ez a mutató jelentősen csökkent, miközben a válaszadók 29%-ának továbbra is a fő bevételi forrás maradt.
„Mivel a Moldovában tartózkodó ukrán menekültek kifogynak a megtakarításaikból, egyre inkább a humanitárius segítségre támaszkodnak alapvető szükségleteik kielégítésében. Ez különösen aggasztó következtetés a moldovai humanitárius segélyek finanszírozásának csökkentésével összefüggésben” – jegyezték meg a tanulmány szerzői.
A lengyelországi válaszadók az alábbi problémák miatt jelezték, hogy a közeljövőben szándékukban áll visszatérni Ukrajnába:
önmaguk és háztartásuk eltartásához elegendő jövedelem hiánya (41%);
nem élhetnek tovább ideiglenes lakásban (30%).
A lengyelországi menekültek több mint fele (55%) szintén aggodalmának adott hangot jogi státusza és a kényszerű hazatérés miatt.
Moldovában a fő ok, amiért a menekültek haza szeretnének térni Ukrajnába, az alapvető szükségleteik kielégítésének ellehetetlenülése (38%).
A Cseh Tudományos Akadémia közvéleménykutató-intézete (CVVM) által megkérdezettek 58 százalékának az a véleménye, hogy az ország erején felül fogadott be menekülteket, 33 százalékuk szerint a befogadottak száma megfelel a kialakult nemzetközi helyzetnek, míg öt százalékuk úgy gondolja, hogy a befogadott ukrán menekültek száma alacsonyabb, mint amennyi integrációjára az ország képes lenne – adta hírül az MTI.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint április elején 339 ezer ukrán menekült élt Csehországban ideiglenes védelmi státusszal, amelyet 2022 februárja, tehát az Ukrajna elleni orosz katonai támadás megindulása óta összesen majdnem 600 ezren kértek és kaptak meg. Az ukrán menekültek majdnem fele azonban időközben visszatért Ukrajnába, vagy Nyugatra távozott.
Egy másik kérdésre válaszolva az emberek 55 százaléka úgy látja, hogy a cseh állam és társadalom sikeresen megbirkózott a menekültek befogadásának problémájával. Ez a CVVM szerint kilenc százalékkal magasabb arány, mint amekkora a 2023-as hasonló témájú felmérésben volt.
Az ukrán menekültek tartós letelepedését Csehországban a megkérdezettek 10 százaléka támogatja, 60 százalékuk az ideiglenes tartózkodás szükség szerinti meghosszabbítását látja jónak, míg 28 százalékuk azt vallja, hogy az államnak egyáltalán nem kellett volna ukránokat befogadnia.
Országos szinten a megszólítottak kétharmada nem tartja problémásnak a befogadott ukrán menekültek integrációját a cseh társadalomba, míg 40 százalékuk szerint ez gondot jelent. Regionális és helyi szinten azonban csak az emberek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy problémákat lát a menekültek befogadásában, és a velük való mindennapi együttélésben.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
