Nemzetközi konzorciumban, azaz európai uniós partnerekkel együttműködésben kárpátaljai egyházak, önkormányzatok, nonprofit és civil szervezetek, valamint vállalkozások is jogosultak projektjeik megvalósításához forrásokat pályázni az Európai Bizottság által kiírt közvetlen kezelésű alapokból. Sőt, idén előnyt is jelent, ha egy határokon átnyúló konzorciumnak van ukrajnai tagja is. Ezekről a közvetlen EU-s pályázatokban rejlő lehetőségekről tartottak tájékoztatást a Magyarországon a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) munkatársai Beregszászban, az Ortutay Elemér Magyar Görögkatolikus Szakkollégiumban október 27-én.
Az esemény szervezője, Egressy Miklós görögkatolikus pap, az M. Pokrova Jótékonysági Alapítvány vezetője elmondta: „A mai képzési nap ötlete Tusnádfürdőn született. Az idei évben meghívtak előadást tartani, ott az egyik sátorban az EU-pályázatokról tájékoztattak a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársai. Kérdésemre válaszolva elmondták, hogy Kárpátalja ebben az évben prioritást élvez, érdemes lenne nekünk is pályázni. Ekkor hívtam meg Beregszászba az iroda munkatársait, hogy tájékoztassanak erről bennünket. Itthon kapcsolataink segítségével megszólítottuk az érintetteket, hogy jöjjenek el és tájékozódjanak a lehetőségekről. Örülök, hogy körülbelül ötvenen itt vagyunk.”
Dr. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója elmondta, hogy irodájukat a magyar kormány azzal a céllal hozta létre, hogy érdekképviseleti tevékenységet végezzen és a közvetlen kezelésű uniós források elnyerésében segítse a magyar és közép-kelet-európai pályázókat. A Miniszterelnökség háttérintézményeként kezdte meg működését az MFOI budapesti központtal és brüsszeli irodával. Legfontosabb feladatuk, hogy tájékoztatást nyújtsanak a közvetlen uniós alapokról, a forráslehetőségekről és a kapcsolódó szakpolitikákról, közvetlen kapcsolatot alakítson ki a magyar társadalmi és gazdasági szereplők és az EU-s intézmények között, ennek keretében pedig személyre szabottan támogatják az ügyfeleiket, a fejlesztési és projektötletek felmerülésétől a közvetlen kezelésű forrásokra vonatkozó pályázat beadásáig.
„A mai tájékoztató nappal az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy helyi szinten van számos olyan megoldás, amely van annyira értékes, innovatív, hogy az Európai Unió támogassa. Nincs annál jobb, mint amikor ilyen tekintetben össze tudjuk kapcsolni a külhoni magyarságot az anyaországival, ezek eleve stratégiai partnerségek, amelyek aztán tovább fejlődhetnek. Elsősorban olyan projektekre kell gondolni, amelyeknek van határon átnyúló eleme, ez a mi esetünkben adott. Valamilyen módon kapcsolódnia kell a projektnek az EU szakpolitikai céljaihoz, olyan dimenziókat kell behozni, amelyek ilyen tekintetben innovatívak, ha egy ilyen módszertan mögé teszünk egy partnerséget, gyakorlatilag készen is van a projekt, elindulhat az együttműködés…” – fogalmazott az ügyvezető igazgató asszony.
Dr. Littvay-Kovács Áron jogász, projektmenedzser kiegészítésként elmondta, hogy irodájukat azért hozták létre, hogy a közvetlen uniós forrásokkal, illetve a határ menti Interreg-forrásokkal kapcsolatosan lehetséges partnereket kutasson fel, illetve a pályázat kidolgozásában, adott esetben megírásában és benyújtásában nyújtson segítséget. „Az elmúlt időszak tapasztalata az, hogy nagyon nagy az érdeklődés a külhoni magyar civil szervezetek, egyházak, önkormányzatok körében a különböző programokban való elindulásra. Például október 21-én nyílt meg a négyhatáros Interreg-program, jövő év március 14-én, illetve decemberben fog zárulni, úgyhogy ajánlom a kárpátaljai magyar szervezeteknek, önkormányzatoknak, egyházaknak és vállalkozásoknak, hogy közvetlenül keressenek meg minket, és mi segítünk olyan partnerséget kialakítani az anyaországban és a Kárpát-medence más régióiban, hogy egy ütőképes konzorciumot összehozzunk, és sikeres pályázatot tudjunk benyújtani” – javasolta az iroda projektmenedzsere.
Az ukrajnai pályázók által is elérhető programokról tájékoztatott Matuz János tanácsadó, Bene Dániel agrárkérdésekért felelős stratégiai tanácsadó pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások lehetőségeiről. A végén a jelenlévők kérdezhettek és megvitathatták az anyaországi szakemberekkel saját lehetőségeiket. Akik pénteken nem voltak ott, de érdeklődnek a közvetlen EU-s pályázati lehetőségek iránt, a www.mfoi.org honlapon tájékozódhatnak, illetve felvehetik a kapcsolatot a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársaival a honlapon megtalált elérhetőségeken keresztül.
Egyre nő az ideiglenes védelemben részesülő ukránok száma Európában, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az ukrajnai háború elől csaknem 4,2 millió menekült tartózkodik az Európai Unióban – számolt be az rbc.ua hírportál a schengenvisainfo.com európai uniós hírportálra hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajnából már 4 millió 155 ezer ember vesz igénybe ideiglenes védelmet Európában. 98 %-uk ukrán állampolgárságú. Három uniós ország fogadja be a legtöbb menekültet: Németország (1 175 695 fő, az összes Európába menekült ukrán 28 %-a), Lengyelország (960 550, 23 %) és Csehország (365 085, 9 %).
E hónap során 41 275 fővel nőtt az átmeneti védettséget kérők száma. Ezek az Eurostat 2023 augusztus végi adatai. A legnagyobb növekedés a menedékkérők számában a következő országokban volt: Németország (+21 830, +1,9 %), Csehország (+7545, +2,1 %); Hollandiában (+2635, +1,7 %).
Eközben néhány ország jelezte az ukránok kiutazását. Három országban csökkent az ideiglenes védelemben részesülők száma: Lengyelország (– 10 530, –1,1 %); Olaszország (–550, –0,3 %),
Franciaország (–420; –0,6 %). Általánosságban elmondható, hogy a helyi lakossághoz viszonyítva (1000 lakosra vetítve) a legtöbb ukrán menekült a következő országokban marad: Csehország (33,7), Észtország (26,2), Lengyelország (26,1), Bulgária (25,6), Litvánia (25,3). Uniós szinten ez a mutató átlagosan 9,3 ezer főre vetítve.
Időközben Svájcban tervet dolgoztak ki az ukránok hazatérésére. Akár 4000 eurót is fizetnek a háború befejezése után Ukrajnába való önkéntes távozásért.
[type] => post
[excerpt] => Egyre nő az ideiglenes védelemben részesülő ukránok száma Európában, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az ukrajnai háború elől csaknem 4,2 millió menekült tartózkodik az Európai Unióban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1697062020
[modified] => 1697057241
)
[title] => Több európai országban nő az ukrán menekültek száma az Eurostat adatai szerint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=164821&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164821
[uk] => 164823
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 160032
[image] => Array
(
[id] => 160032
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[original_lng] => 45835
[original_w] => 740
[original_h] => 415
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff-300x168.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/foto-associated-press-rect-fd57beeb633f0eb36fa86bdef5c523ff.jpeg
[width] => 740
[height] => 415
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1698754358:5
[_thumbnail_id] => 160032
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2466
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] =>
[_oembed_time_8fba0ec688c3f629fd459ecb3f849480] => 1699467093
[_oembed_1997c50e04295fe618badc2f077cca8d] =>
[_oembed_time_1997c50e04295fe618badc2f077cca8d] => 1716470718
[_oembed_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] =>
[_oembed_time_257b07263a27330f9282d8d92c7b07ff] => 1729852712
[_oembed_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] =>
[_oembed_time_126f5ddbe722c2df2cc92537a6e912de] => 1731953148
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 237295
[2] => 85053
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Eurostat
[2] => orosz–ukrán háború
[3] => ukrán menekültek
)
)
[2] => Array
(
[id] => 163657
[content] =>
Németország azonnali hatállyal visszaállította a szúrópróbaszerű határellenőrzést a lengyel és a cseh határon, miután a német kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fékezze meg a menedékkérők beáramlását. Ugyancsak ezért kényszerült hasonló intézkedésre Szlovénia is a horvát határon.
A német határellenőrzést átmenetinek nevezte a német belügyminiszter. A helyszíni kontroll „rugalmas” lesz, viszont „haladéktalanul hatályba lép” – mondta Nancy Faeser. Hozzátette: az ellenőrzések váltakoznak a különböző határátkelőkön az embercsempészet visszaszorítása érdekében, ugyanakkor az a cél, hogy a „lehető legkevésbé befolyásolják az emberek életét és a gazdaságot”.
Az év első nyolc hónapjában Németországban 204 ezren kértek menedéket, 77 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában – emlékeztetett a Politico. Emiatt egyre többen követelik a menekültáradat feltartóztatását. Másrészt a német vezetés a közelgő, október 8-i bajor és hesseni választások miatt is kénytelen keményebb hangot megütni a menekültválság kezelésében.
A német kancellár egy hétvégi bajorországi kampányrendezvényen arra utalt, hogy a menekültek tömege összefüggésbe hozható azzal a vesztegetési botránnyal, amely során kiderült: a lengyel konzulátusok több százezer ideiglenes munkavállalási vízumot adtak ki kenőpénzért cserébe. A hírek alaposan megtépázták a bevándorlóellenes lengyel kormány nimbuszát.
„Nem akarom, hogy Lengyelország egyszerűen átsegítse az embereket a határon, és utána számonkérje a mi menekültügyi politikánkat” – jelentette ki Olaf Scholz Nürnbergben, aki a kétes vízumkiadások tisztázását követelte Varsótól.
A határ lezárásával fenyegetőzik Varsó
A kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság, PiS tagjai dühösen reagáltak Scholz azon felvetésére, hogy a határválság összefügg a korrupciós vízumbotránnyal. „Tartózkodjon olyan kijelentésektől, amelyek kárt okoznak a két ország kapcsolatának” – erre szólította fel a német kancellárt Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter.
A határellenőrzés visszaállítása különösen kényes kérdés Lengyelországban, nem sokkal az október 15-i parlamenti választások előtt. Hónapokkal korábban – hangsúlyos németellenes retorikával – a lengyel kormánypárt jóvátételt követelt Berlintől a náci Németország bűneiért.
Varsó most válaszként még azt is fontolóra vette: „lezárja” a német határt, hogy elrettentse a migránsokat a visszatéréstől Lengyelországba.
A Berlin és Varsó közötti verbális párbajnak belpolitikai okai is vannak. A szúrópróbaszerű ellenőrzések tovább szíthatják az országok közötti feszültséget. A lengyel kormánypárt például elveszítheti a támogatottságát azok körében, akik a PiS Berlinnel szembeni konfrontatív megközelítését okolják az eddig zökkenőmentes határátlépés megszüntetéséért.
Választási tét a határellenőrzés
Ausztria és Magyarország, illetve Ausztria és Szlovénia határán már évek óta rendszeres az ellenőrzés az osztrák oldalon, aminek hatályát rendre meghosszabbítják. Májusban a kontrollt visszaállították a szlovák–magyar határon is.
A cseh belügyminiszter már napokkal a német intézkedés bevezetése előtt közölte: együttműködnek a német hatóságokkal az embercsempészet ellenőrzésében, Berlinnek azonban hasonló rugalmasságot nem sikerült kialakítania Varsóval.
Scholz és Faeser egyaránt a szociáldemokrata párt, az SPD tagja, amelynek hanyatlik a támogatottsága, ezért a migráció kérdésében egyre keményebb hangot kénytelen megütni. Faeser ráadásul a párt színeiben a választásokon a hesseni miniszterelnök tisztségére pályázik.
A tartományban az SPD támogatottsága 19 százalékra esett vissza – a szélsőjobboldali AfD 16 százalékon áll –, miközben országos szinten a német kormánypárt, az SPD a szavazók 17 százalékának a támogatását tudhatja maga mögött az AfD 21 százalékával szemben.
Az átfogó helyett a szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel Berlin megkerülhette azt az uniós kötelezettséget, hogy a kontroll bevezetése előtt egy hónappal tájékoztassa az Európai Bizottságot a schengeni övezetben életbe léptetett intézkedésről.
Szlovén ellenőrző pontok
A szlovén–horvát határon ugyan „schengeni módon”, ellenőrzés nélkül lehet közlekedni, a szlovén oldalon azonban közvetlenül a határ mellett rendőri ellenőrző pontokat állítanak fel, ahol találomra állítanak le járműveket – jelentette a horvát Index.
Az intézkedést Ljubljana Olaszország mintájára vezette be, ahol hasonló ellenőrző pontokkal próbálják megfékezni az illegális migrációt.
Ez „nem a bizalmatlanság jele, hanem válasz egy folyamatban lévő jelenségre, amely Európát fenyegeti” – reagált megértően a szlovén intézkedésre a horvát házelnök.
„A rendőri ellenőrző pontok szlovéniai felállítása a horvát határ mentén nem a schengeni övezet felszámolását jelenti, hanem az embercsempészek tevékenységének fokozott nyomon követését” – csillapította a kedélyeket a horvát belügyminiszter is, aki hasonló, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket lengetett be Horvátország területén is.
A szlovén külügyi államtitkár egyébként napokkal korábban még úgy nyilatkozott: kormánya nem fontolgatja az ellenőrzés bevezetését a horvát határon.
Már évek óta komoly vita tárgyát képezi világszerte az óraátállítás. A szakértőket is megosztja ez a téma, van, aki pártolja, még mások inkább eltörölnék ezt a szokást.
Egy biztos sokakat meg szokott viselni az átállás. Eredeti célja a természetes fény jobb kihasználása volt, valamint az energia spórolás. Sokan azonban manapság azt hangoztatják, hogy napjaink energiatakarékos technológiái már lehetővé teszik, hogy ne keljen az óraátállítással is számolni.
Ettől függetlenül idén is lesz őszi óraátállítás, a téli időszámítás kezdete október 29-e, ekkor kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat.
Számos országban, beleértve az Európai Uniót is, folyamatban vannak a viták az óraátállítás jövőjéről. Az Európai Parlament 2019-ben szavazott arra, hogy 2021-től megszűnik az óraátállítás az EU-ban, de a döntés végső megvalósítása az egyes tagállamok kezében van, és sok országban még mindig folynak erről a tárgyalások. Magyarország esetében is kérdéses, hogy mi lesz az óraátállítás jövője – írja a Naphíre.
Az Európai Unió egymillió eurós humanitárius segélyt juttat Pakisztánnak a lakosság megsegítésére a monszun okozta áradásokat követően – közölte az Európai Bizottság hétfőn Brüsszelben.
Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos a közleményben kiemelte, hogy az elmúlt hetekben Pakisztánt sújtó áradások közvetlenül vagy közvetve mintegy 900 ezer embert érintenek.
Elmondta, az uniós finanszírozás segít kielégíteni az érintettek legsürgetőbb szükségleteit a monszun által leginkább sújtott Beludzsisztán, Szindh, Pandzsáb és Haibar-Pahtúnhva tartományokban. A segélyből támogatják majd a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek lakhatását, valamint az alapvető szolgáltatások, köztük az ivóvíz-szolgáltatás helyreállítását és a higiéniai és egészségügyi ellátások biztosítását.
A hétfőn bejelentett finanszírozás kiegészíti az év elején Pakisztán számára elkülönített, a konfliktusok és az éghajlatváltozás okozta katasztrófák által sújtott lakosság megsegítésére szánt 16,5 millió eurós humanitárius segélyt – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
Az EU az 1990-es évek óta támogatja Pakisztánt, 2016 óta több mint 136 millió eurót különített el humanitárius segítségnyújtásra az ország számára. Pakisztán a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárás által leginkább sújtott országok egyikének számít.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2025-ig hosszabbítsák meg azoknak az ukránoknak az ideiglenes védelmét, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt uniós országokban tartózkodnak.
Jelenleg 4 millió ukrán áll ideiglenes védelem alatt az EU-ban
Az ukrán menekültek ideiglenes védelméről szóló uniós irányelvnek 2024 márciusáig kellett volna érvényben lennie. Az Európai Bizottság 2025. március 3-ig javasolta meghosszabbítani ezt a határidőt. Több mint 4 millió Ukrajnából származó emberről van szó, aki védelmet kapott az EU egész területén. Az EB úgy véli, hogy az irányelv folytatása lehetővé teszi ezeknek az embereknek a további támogatását, és biztonságot nyújt számukra.
Az Európai Bizottság rámutatott, hogy az ukránok ideiglenes védelmének okai továbbra is fennállnak, ezért annak meghosszabbítása szükséges válasz az ukrajnai instabil helyzetre, amely lehetetlenné teszi az EU-ban átmeneti védelmet igénybe vevők biztonságos és végleges visszaküldését, áll a az Európai Bizottság honlapján szeptember 19-én, kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatban – írja a Szlovo i Gyilo.
Az ukránok 2025-ig élhetnek az unióban
Az Európai Bizottság javaslatát az EU Tanácsának jóvá kell hagynia.
Ez a döntés azt jelenti, hogy minden EU-s országban tartózkodó ukrán 2025-ig továbbra is a tagországokban élhet, tanulhat és dolgozhat.
Az ideiglenes védelemről szóló irányelvnek köszönhetően az ukránok megkapták a törvényes jogot, hogy az Európai Unió területén tartózkodjanak, hozzáférjenek a tartózkodási helyük szerinti egészségügyi és szociális szolgáltatáshoz, valamint támogatást is kaphatnak.
Az ukránokat most is szívesen látják Európában, ugyanúgy, mint a háború első heteiben – az Európai Bizottság elnöke.
Szeptember 13-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javasolta az ukránok ideiglenes védelméről szóló irányelv hatályának meghosszabbítását.
Ursula asszony „Az Unió helyzete az Európai Parlamentben” című jelentésében hangsúlyozta, hogy az ukránokat most is ugyanolyan szívesen látják Európában, mint a háború első heteiben. Az elnök megjegyezte, hogy ilyen speciális uniós mechanizmust most először alkalmaztak az ukránok menedékjogának biztosítására. Az EU pedig az Ukrajnának nyújtott támogatás részeként 12 milliárd eurót biztosított a fizetések és nyugdíjak kifizetésére.
43 milliárd euró a második világháború óta a legnagyobb migrációs válságra
Európa összesen több mint 43 milliárd eurót költött ukrán menekültekre. Ezt a számot a Reintegrációs Minisztérium nevezte meg a Kieli Világgazdasági Intézetre hivatkozva. A számítás magában foglalja a készpénzes fizetést, a lakhatást, az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, valamint az ukrán menekültek élelmiszerrel és alapvető szükségleti cikkekkel való ellátását. A kiadások tekintetében Lengyelország és Németország volt az élen 12, illetve 11 milliárd eurós kiadással.
Az ENSZ szerint ez a legnagyobb migrációs válság Európában a második világháború óta.
Okszana Csopak
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2025-ig hosszabbítsák meg azoknak az ukránoknak az ideiglenes védelmét, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt uniós országokban tartózkodnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1695476700
[modified] => 1695470382
)
[title] => Mi lesz az ukrán menekültekkel az EU-ban?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=162571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162571
[uk] => 162181
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 162183
[image] => Array
(
[id] => 162183
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/247.webp
[original_lng] => 80484
[original_w] => 1199
[original_h] => 799
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/247-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/247-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/247-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/247-1024x682.webp
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/247.webp
[width] => 1199
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/247.webp
[width] => 1199
[height] => 799
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/247.webp
[width] => 1199
[height] => 799
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1695459582:12
[_thumbnail_id] => 162183
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3201
[_oembed_be36f5d3433d43f2eecd62fd1bd3c156] =>
We're donating €14 million to purchase school buses to bring Ukrainian children safely to school.
65 buses are currently on the way, with more to come.
An additional 205 buses have been offered by public and private partners in 11 countries via #EUCivPro.#StandWithUkraine
— European Commission (@EU_Commission) July 26, 2023
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „Az Unió helyzete az Európai Parlamentben” elnevezésű jelentésében javasolni fogja az EB-nek a háború miatt az Európai Unióba távozó ukránok védelmi idejének meghosszabbítását.
Az Európai Bizottság vezetője elmondása szerint Oroszország teljes körű fegyveres agressziójának kezdete óta 4 millió ukrán talált menedéket az Európai Unióban.
„Szeretném elmondani nekik, hogy most is ugyanolyan szívesen látják őket, mint azokban a sorsdöntő első hetekben. Hozzáférést biztosítottunk számukra a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és még sok máshoz. Ez volt Európa válasza a történelem hívására. Ezért büszkén jelenthetem be, hogy a bizottság felajánlja az ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítását” – mondta von der Leyen.
Ez a döntés előzetesen azt jelenti, hogy az EU-ban tartózkodó ukránok 2025-ig továbbra is az EU-országokban élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak.
Megjegyezte, hogy az EU speciális mechanizmusa által biztosított ideiglenes védelmet először alkalmazták az ukránok menedékjogának biztosítására.
Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy idén az Ukrajna támogatásának részeként az EU 12 milliárd eurót biztosított a bérek és nyugdíjak kifizetésére.
Az orosz tömegtájékoztatási eszközök hamis információkat terjesztenek arról, hogy az európai uniós tagországokban tartózkodó hadköteles korú ukrán menekülteket állítólag deportálják, hogy az ukrán fegyveres erők soraiba mozgósíthassák őket – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ közlésére hivatkozva.
A központ jelentésében megjegyezte, hogy az orosz propagandaforrások arról számoltak be, hogy Ausztria és Németország belügyminisztériumai állítólag elkezdték számba venni az Ukrajnából érkezett hadköteles korú menekülteket, hogy deportálják és mozgósítsák őket az fegyveres erők soraiba. Ez azonban nem más, mint félretájékoztatás.
Az Eurostat 2023 júniusának végén valóban összeszámolt azokat az ukránokat, akik ideiglenes védelmet kaptak az Európai Unió tagországaiban. Ez azonban az összkép megértése, nem pedig a mozgósítás érdekében.
Megjegyzendő, hogy a diplomáciai képviseletek nem deportálhatnak ukránokat mozgósítás céljából a fegyveres erők soraiba. Így az Állami Határszolgálat csak azokat a hadköteles férfiakat küldheti vissza Ukrajnába, akik a hadiállapot idején illegálisan próbálják átlépni a határt, illetve azokat, akiknek nincs alapjuk menekültstátusz megszerzésére.
Ugyanakkor csak a következő jogsértések szolgálhatnak a kitoloncolás alapjául: ki nem fizetett bírságok, lejárt vízum, érvénytelen meghívó, a vízum kiállításakor eltitkolt büntetett előélet, a közrend megsértése, illegális tartózkodás az adott országban.
Az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságai csaknem 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki első alkalommal nem uniós állampolgároknak tavaly, a jogosultságok legtöbbjét munkavállalás céljából biztosították – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
A jelentés szerint tavaly mintegy 3,7 millió tartózkodási engedélyt adtak ki, 26 százalékkal, 753 445-tel többet mint 2021-ben, ami 2009 óta a legtöbb, a koronavírus-világjárvány előtti időszakot is jelentősen felülmúlja. A tagállami hatóságok mintegy 3 millió ilyen engedélyt adtak ki 2019-ben – jegyezték meg.
A tagországok közül Németországban nőtt a legnagyobb mértékben, 190 százalékkal az első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma 2021-hez képest. A német hatóságok a 2021-es 185 570 engedélyhez képest, tavaly 538 690 ilyen jogosultságot biztosítottak.
2021-hez képest tavaly Csehországban csökkent a legnagyobb mértékben a kiadott tartózkodási engedélyek száma, ahol 28 százalékos visszaesés mellett 53 809 ilyen engedélyt állítottak ki 2022-ben. Szlovákiában 6 százalékkal 27 441-re, majd pedig Magyarországon 1 százalékkal 57 286-ra esett vissza a nem uniós állampolgároknak első alkalommal biztosított tartózkodási engedélyek száma.
Az uniós statisztikai hivatal közölte, a legtöbb engedélyt tavaly foglalkoztatás céljából adták ki. Az ilyen jogosultság az összes engedély 42 százalékát tette ki, mintegy 1,6 milliót, ami 243 617-tel, azaz 18 százalékkal több a 2021-es adatoknál.
A tartózkodási engedélyeket továbbá családi okokból (24 százalék), nemzetközi védelem biztosítása (21 százalék), valamint oktatásban való részvétel céljából (13 százalék) adták ki a tagországok.
A nemzetközi védelem biztosítása céljából kiadott engedélyek száma 37 százalékkal, az oktatási célból kiadott engedélyek száma 33 százalékkal, a családi okokból biztosított tartózkodási engedélyek számra pedig 26 százalékkal volt több 2022-ben, mint a megelőző évben.
Az uniós országok közül Németország biztosította a legtöbb, 538 690 első alkalommal kiadott tartózkodási engedélyt nem uniós állampolgárok számára, ami az EU-ban kiadott összes engedély 15 százalékát tette ki.
Németországot Spanyolország (457 412), majd Olaszország (337 788) és Franciaország (324 200) követi.
A munkavégzés céljából kiadott tartózkodási engedélyek legtöbbjét Spanyolországban (145 314), Németországban (81 795) és Olaszországban (66 791) adták ki. Családi okokból Németország (188 367), Spanyolország (168 804) és Olaszország (131 275) biztosította a legtöbb ilyen jogosultságot.
„Egyéb okokból”, köztük főként nemzetközi védelem biztosítására Németország (198 456) és Olaszország (114 256) adott ki tartózkodási engedélyt. A legtöbb oktatással kapcsolatos engedélyt Franciaország biztosította (104 777), majd Németország (70 072) és Spanyolország (58 636) – közölte az uniós statisztikai hivatal.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Fizetőssé válik a belépés 2024-től az Európai Unió tagországaiba minden olyan ukrán állampolgár számára, aki vízummentes beutazásra jogosult – közölte szombaton az rbc.ua hírportál az Európai Unió hivatalos honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a jövő évtől a 30 európai uniós tagország bármelyikébe való beutazás speciális ETIAS engedéllyel történik. A vízummentességet élvező ukrán állampolgárok számára ez kötelező beutazási feltétel. Ezt a dokumentumot csatolni kell az útlevélhez, és legfeljebb három évig vagy az útlevél lejáratáig érvényes, attól függően, hogy melyik következik be előbb.
Ha valaki új útlevelet kap, új ETIAS beutazási engedélyt is be kell szereznie. Ezzel az összes európai ország területére korlátozás nélkül beléphet rövid távú tartózkodásra – akár 90 napig bármely 180 napos időszak alatt. Ugyanakkor a határon továbbra is ellenőrizhetik a beutazás feltételeinek betartását, még akkor is, ha van engedély.
Az ETIAS kiadásához ki kell töltenie a jelentkezési lapot az ETIAS hivatalos webhelyén vagy az azonos nevű mobilalkalmazáson keresztül. Az engedélykérés hét euróba kerül. Az ETIAS megszerzéséhez az ukránoknak biometrikus útlevelet kell benyújtaniuk az illetékes állami hatóságok által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szabványainak megfelelően. Ha más típusú útlevéllel rendelkezik, vízumra lesz szükségük az olyan európai országokba történő belépéshez, amihez ETIAS szükséges.
Az ETIAS-t legkésőbb 96 órával az Európai Unióba tervezett határátlépés előtt be kell szerezni, függetlenül attól, hogy milyen közlekedési eszközt kíván igénybe venni az ukrán állampolgár.
