Egy 15 ezer éves tibeti gleccserből vettek mintát kutatók, a befagyott jégben mindössze négy olyan vírusra bukkantak, amivel már találkozott az emberiség.
Az amerikai Ohiói Állami Egyetem kutatói a klímaváltozással kapcsolatos tanulmányukban leírták, olyan baktériumokat és vírusokat szabadíthat ki a globális felmelegedés a jégrétegekből, amivel még egyszer sem volt dolga az emberiségnek.
Zhi-Ping Zhong és csapata eddig kevésbé tanulmányozott nyugat-kínai gleccsereket figyelt meg, a jövőben azonban még részletesebb vizsgálatokat szeretnének rajtuk végrehajtani.
Tibet északnyugati részéről, körülbelül 6 200 méteres magasságból vették a mintákat, bennük összesen 33 vírust detektáltak, melyek közül 29-ről bebizonyították, hogy egyszer sem találkozott velük az emberiség.
A négy ismert vírus mind bakteriofág, ami azt jelenti, hogy baktériumokat is meg tud fertőzni, emberekre nézve azonban nem veszélyes. A tudósok úgy gondolják, több új vírus is ártalmatlan az emberre, mivel talajban és növényben élő kórokozókról van szó.
Egyetlen jelentős tulajdonságuk, hogy képesek túlélni extrém hideg körülmények között, ezért Zhi-Ping Zhong kidolgozott egy módszert, amivel a géneket más szélsőséges időjárási környezetben is keresni és azonosítani lehessen.
Forradalmasíthatja az orvostudományt a mesterséges intelligencia, a DeepMind algoritmusa segítségével sikerült a tudósoknak előrejelzniük az emberi test szinte valamennyi fehérjéjének szerkezetét. A fejlesztés segítheti új gyógyszerek, új gyógykezelések és más alkalmazások kifejlesztésének felgyorsítását – adta hírül a BBC News.
A fehérjék az élő szervezetek alapvető építőkövei, minden sejtben megtalálhatók. Szerkezetük megértése létfontosságú az orvostudományi kutatások felgyorsításában, eddig azonban csak egy részüknek volt ismert a szerkezete.
A Google által 2014-ben megvásárolt londoni székhelyű DeepMind AlphaFold programjának és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumnak (EMBL) a kutatói az algoritmussal képesek voltak előrejelezni az ember és más élőlények 350 ezer fehérjének a szerkezetét. Több mint öt éven át tartó kutatásuk eredményeit a Nature című tudományos folyóiratban mutatták be.
A globális tudományos közösség számára közzétették az AlphaFold fehérjeszerkezet adatbázist, amely az emberi proteom legteljesebb és legpontosabb képét adja, megduplázva a tudást az emberi fehérjék szerkezetéről. A proteom egy genom, sejt, szövet vagy szervezet által adott időben, meghatározott feltételek között kifejezett fehérjék (és peptidek) összessége. A fehérjék aminosavakból felépülő, meghatározott biológiai funkciójú szerves vegyületek. Az aminosav sorrendet a gének nukleotid szekvenciája kódolja. A fehérjét kódoló gének számát mintegy húszezerre becsülik.
„Hisszük, hogy az emberi proteomnak ez a legteljesebb és legpontosabb képe” – idézte Demis Hassabist, a DeepMind mesterségesintelligencia cég alapítóját és vezérigazgatóját a BBC. Hassabis elmondta, a DeepMind tervezi az adatbázis bővítését, több mint 100 millió fehérje szerkezetét akarják előrejelezni.
Ewan Birney, az EMBL Európai Bionformatikai Intézetének igazgatója szerint az AlphaFold fehérjeszerkezet adatbázisa „az egyik legfontosabb adatgyűjtemény az emberi genom feltérképezése óta”.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Forradalmasíthatja az orvostudományt a mesterséges intelligencia, a DeepMind algoritmusa segítségével sikerült a tudósoknak előrejelzniük az emberi test szinte valamennyi fehérjéjének szerkezetét. A fejlesztés segítheti új gyógyszerek, új gyógykez...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1627076640
[modified] => 1627041326
)
[title] => Az emberi test szinte minden fehérjéinek szerkezetét előrejelzi a Deep Mind algoritmusa
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=65023&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 65023
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 65025
[image] => Array
(
[id] => 65025
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/deep.jpg
[original_lng] => 78014
[original_w] => 1067
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/deep-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/deep-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/deep-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/deep-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/deep.jpg
[width] => 1067
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/deep.jpg
[width] => 1067
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/deep.jpg
[width] => 1067
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1627030529:10
[_thumbnail_id] => 65025
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1695
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627030529
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Released video of the destruction of the observation post of the Armed Forces of Ukraine near Avdeyevka by the Russian FPV drone "Ovod". pic.twitter.com/OXKAcKoEIs
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3pic.twitter.com/JecHXVmt8l
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson kutatásokba kezdett azzal a céllal, hogy úgy módosítsák a koronavírus-vakcinájukat, hogy az csökkentse a ritkán előforduló, de veszélyes vérrögképződések kockázatát, amit az oltásoknak tulajdonítottak.
Az egyes tudósok vakcina által kiváltott immun trombotikus trombocitopéniának (VITT) nevezett kórkép lehetséges kiváló okainak nyomára bukkantak kutatók, ez pedig lehetővé teheti az oltások módosítását – mondta el egy, az ügyhöz közel álló forrás a CNBC-nek.
A kutatások még nagyon korai fázisban vannak a hírek szerint. A Johnson & Johnson csak azzal kommentálta a híreket, hogy támogat mindenféle kutatást és elemzést és együttműködik az egészségügyi hatóságokkal és a tudósokkal világszerte. Az AstraZeneca annyit tett hozzá, hogy aktívan együtt dolgozik a tudományos közösséggel és a hatóságokkal, hogy megértsék a rendkívül ritka esetben előforduló vérrögképződéses eseteket, köztük a korai felismerés lehetőségét biztosító információkkal, és a kezeléssel.
Az AstraZeneca-oltások használatát több országban is felfüggesztették tavasszal a vérrögképződéses esetek miatt, az Európai Gyógyszerügynökség hivatalos állásfoglalása, hogy lehet kapcsolat az oltás és a vérrögképződéses esetek között, de a vakcina előnyei felülmúlják az esetleges kockázatokat. A Johnson & Johnson vakcinájának alkalmazását áprilisban felfüggesztették az Egyesült Államokban, hasonlóképp trombózisos esetek miatt, végül folytatták az oltásokat, de fel kell tüntetni a mellékhatások között.
Izland mindig is különbözött progresszív nézeteivel számos szociális és gazdasági kérdésben. És nem félt kísérletezni. Az ország tudósai nemrégiben kijelentették, hogy a négynapos munkahét több éves kísérlete „hatalmas sikert aratott” az országban, és ahhoz vezetett, hogy sok társaság tért át a rövidebb munkahétre.
Valójában a tanulmány, amelyben az alkalmazottaknak ugyanannyit fizettek egy rövidebb munkanapért, 2015-től 2019-ig tartott. Szakértők szerint az esetek többségében nemhogy nem változott, némely esetekben nőtt a munkatermelékenység.
Izlandon ezek a tanulmányok, amelyeket Reykjavik városi tanácsa (az ország fővárosa) és a nemzeti kormány végzett, végül 2500 munkavállalót érintett, ami a munkaképes lakosság 1%-a. A kísérletben különböző kormányzati intézmények és szervezetek vettek részt, többek között óvodák, állami központok, szociális szolgáltatást nyújtó intézmények, valamint kórházak.
Kísérlet során a 40 órás munkahétről a 35 vagy 36 órásra tértek át, közölték a brit Autonomy elemző központ, és az Izlandi Fenntartható Demokrácia Egyesület (Alda) kutatói. Végeredmény mindenkit meglepett, mivel Izland munkavállalói 86%-a ugyanazért a bérért vagy rövidebb munkanapra vagy hétre váltottak át.
Ugyanakkor a kísérletben részt vevő alkalmazottak arról számoltak be, hogy most kevésbé hajlamosak a stresszre, kevésbé valószínű, hogy „kiégnek a munkahelyükön”, egészségük, és a magánélet és munka közötti egyensúly is jelentősen javult. Beszámoltak arról is, hogy több időt tudnak tölteni a családjukkal, kedvenc időtöltésükkel foglalkozni, és több idejük van az otthoni dolgaikra.
Will Stronge, az Autonomy kutatási központ igazgatója kihangsúlyozta, hogy „ez a tanulmány azt mutatja, hogy ez, a világ legnagyobb kísérlete a rövidített munkahetet illetően az állami szektorban minden tekintetben „hatalmas sikert aratott”.
„Ez azt mutatja, hogy az állami szektor megérett arra, hogy előfutárrá váljon a rövidített munkahetet illetően, és ezek az eredményeket más kormányok is felhasználhatják”, – jegyezte meg a szakértő.
Manapság számos hasonló kutatás folyik szerte a világban. Például Spanyolország is teszteli a négynapos munkahetet számos vállalatnál, részben a koronavírus járvány alatt kialakult problémák miatt. Az is ismertté vált, hogy az Unilever fogyasztási cikkeket gyártó óriáscég 20%-os munkaidő csökkentést biztosít új-zélandi alkalmazottai számára, mindemellett nem csökkenti a béreket. Májusban pedig a Platform London megbízásából készült jelentés azt mutatta, hogy a munkaidő csökkentésével csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás az Egyesült Királyságban.
Amerikai a kutatók a napokban számoltak be arról, hogy kidolgoztak egy olyan robot, ami számos ponton hasonlít a csótányokra. A szerkezetnek mérete, haladási módja és sebessége is nagyon hasonlít a háztartások rémét képező rovaréra, de ami még ennél is érdekesebb: a igazihoz hasonlóat őt sem lehet eltaposni.
A furcsa sajátosságot elsősorban annak köszönheti, hogy felépítése rendkívül egyszerű: mindössze három aprócska kis fémlemezből áll, amiket piezoelektromos kristályok mozgatnak. Mivel utóbbi rendkívül ellenálló, előbbiek pedig könnyen hajlítható és visszanyerik formájuk, így talán nem annyira meglepő a szerkezet ezen képessége.Azt ugyanakkor, hogy mindez ebben a formában mire lesz jó, egyelőre nem igazán lehet tudni. A kutatók szerint arra, hogy az aprócska robot képes legyen a legkisebb helyekre is bepréselni magát, és ott veszélyes gázok után kutatni. Ugyanakkor ehhez szenzort és áramellátást, valamint távvezérlést is rá kellene még applikálni a szerkezetre, amik azonban nem csak méretét növelnék meg, de valószínűleg az eltaposással szembeni ellenállóképességének is igen súlyosan ártanának.
Forrás: pcforum.hu
[type] => post
[excerpt] => Amerikai a kutatók kidolgoztak egy olyan robot, ami számos ponton hasonlít a csótányokra. Az aprócska robot képes a legkisebb helyekre is bepréselni magát, és ott veszélyes gázok után kutatni.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1625776200
[modified] => 1625692413
)
[title] => Megcsinálták a csótányrobotot, amit az igazihoz hasonlóan nem lehet eltaposni
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=63029&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63029
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 63030
[image] => Array
(
[id] => 63030
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/preview-dyn-shareimg.jpg
[original_lng] => 63518
[original_w] => 1280
[original_h] => 770
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/preview-dyn-shareimg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/preview-dyn-shareimg-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/preview-dyn-shareimg-768x462.jpg
[width] => 768
[height] => 462
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/preview-dyn-shareimg-1024x616.jpg
[width] => 1024
[height] => 616
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/preview-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/preview-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/preview-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1625681616:5
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1625577686
[_thumbnail_id] => 63030
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2062
[_oembed_827165484a65a9b65a3631047a37d9c6] =>
[_oembed_time_827165484a65a9b65a3631047a37d9c6] => 1625681594
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Az agy – akár felnőttkorban is – alkalmazkodik és regenerálja magát, ugyanis hatással lehetnek a folyamatra a most felfedezett új gliasejtek. A felfedezés új gyógymódok kifejlesztését is megalapozhatja.
Annak ellenére, hogy az emlősöket már nagyon sok kutatásnak vetették alá, még mindig várnak ránk új információk. Most a tudósok két új gliasejttípust találtak egerek agyában – számolt be a ScienceAlert tudományos magazin.
A gliasejtek fontos támogató szerepet játszanak a szervezetben. A központi idegrendszer neuronjait többfajta nem ingerlékeny sejt támogatja, amelyeket együtt neurogliának (glia) nevezünk. Ezek a gliasejtek általában kisebbek a neuronoknál, számuk azonban azokét 5-10-szeresen meghaladja. Az agyban és a gerincvelőben egyfajta támaszként szolgálják a neuronokat biztos szerkezetet és védelmet adva.
Úgy tűnik, hogy a most felfedezett új gliasejtek hatással lehetnek arra, ahogy az agy – akár felnőttkorban is – alkalmazkodik és regenerálja magát.
A svájci Bázeli Egyetem kutatói által vezetett kutatás során az agy ventrikuláris-szubventrikuláris zónáját tanulmányozták, ami minden gerinces állatnál és az embernél is megtalálható. Kifejlett egerekben multipotens idegi őssejteket vizsgáltak, amelyekből különböző típusú agyszövetek alakulhatnak ki. Felfedeztek egy „aktivációs kapcsolót”, és ennek hatására a zónában az alvó őssejtek gliasejtekké fejlődnek. Tehát az őssejtekből nemcsak neuronok, hanem gliasejtek is képesek kifejlődni, ezt bizonyítják a mostani eredmények.
A kutatás szerint a most felfedezett két új gliasejt valahogy részt vesz az agy plaszticitásában és regenerációjában is, de ezt az eredményt még további vizsgálatokkal kell alátámasztani.
Érdekes megállapítása volt az agykutatóknak az is, hogy az egyik gliasejttípust nem az agyszövetben, hanem az agykamra falán találták meg, ami arra utalhat, hogy ez az új sejttípus képes lehet érzékelni az agy más területeiről érkező jeleket.
A mostani tanulmány jelentős lépés lehet a gliasejtek keletkezésének jobb megértéséhez, hiszen fontos lenne pontosan tudni, hogy miként alakulnak az őssejtek gliasejtekké, és hogy meddig tarthat felnőttkorban ez a folyamat.
Az eredmények mindenesetre arra utalnak, hogy a gliasejtek kialakulása felnőttkorban is sokkal gyakoribb, mint azt korábban gondolták, ez pedig új gyógymódok kifejlesztését is megalapozhatja. Ha jobban megértjük az új sejttípusok működését, akkor talán az idegrendszer károsodásainak javítására is fel tudjuk használni.
Botrányba torkollott az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA (Food and Drug Administration) csaknem húszéves Alzheimer-gyógyszer kutatása. A biztató eredmények mellett is a felügyelet ellenőrző bizottsága a gyógyszer engedélyeztetése ellen voksolt, majd felmondott. A tanácsosoknak az úgynevezett gyorsított vizsgálati eljárással volt problémája, amit eddig csak a rákgyógyszerek esetében alkalmaztak.
Az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA (Food and Drug Administration) június 7-én, csaknem húsz év elteltével új gyógyszert hagyott jóvá az Alzheimer-kór kezelésére. Az újonnan engedélyezett szer ráadásul teljesen új módon hat, és esélyt nyújt arra, hogy a betegség valódi okát, ne pedig csak a tüneteit tudjuk kezelni.
Az Alzheimer-kór, vagyis a demencia az elbutulás egyik gyakori oka, csak az USA-ban legalább hatmillió embert érint, és gyakorisága minden jel szerint néhány éven belül akár a duplájára is nőhet. A betegség oka az agy egyes részeiben kóros fehérjék, többek között az úgynevezett béta-amiloidok lerakódása. Eddig csak a tüneteit, vagyis az elbutulást tudtuk kezelni, de azt sem igazán hatásosan. A legutóbbi, erre a célra szolgáló szert 2003-ban engedélyezte az FDA, és a legtöbb gyógyszergyár fel is hagyott ilyen irányú kutatásaival, mivel az esetek nagy részében mellékvágányra jutottak.
Most azonban, úgy tűnik, mégis felcsillant valamilyen remény. Az amerikai Biogen vállalat ugyanis elnyerte a hatóság engedélyét egy új gyógyszer alkalmazására. Az új szer hatóanyaga egy jelenleg más betegségek kezelésében igen sokat kutatott és rendkívül ígéretes módszer, a monoklonális antitestek csoportjába tartozó aducanumab. A kezelés nem kevesebbet ígér, mint a béta-amiloid-lerakódás megállítását, sőt, visszafordítását. Mivel jelenleg úgy gondoljuk, hogy legalább részben ez felel az Alzheimer-kór kialakulásáért, elviekben jogos a lelkesedés, amelyet például az amerikai Alzheimer Társaság is mutatott a gyógyszerrel kapcsolatban.
A valóság azonban valószínűleg nem ennyire egyszerű. A gyakorlatban ugyanis a szer használata képalkotó eljárásokkal valóban javulást mutatott a betegek agyában, ezt azonban nem követte minden esetben a tünetek egyértelmű javulása – írja az Index. Emiatt a gyártó 2019-ben már egyszer félbe is szakította a klinikai vizsgálatokat, és le is mondott a szerről, majd – nem kis meglepetésre – a múlt héten jelentette be, hogy az FDA mégiscsak engedélyezte. Az eljárás sem volt szokványos, ugyanis úgynevezett gyorsított vizsgálattal hagyták jóvá a szert. Ezt az eljárást általában a rák elleni gyógyszerek esetében alkalmazzák, de itt kivételt tett a hatóság. Tette mindezt annak ellenére, hogy a saját szakértői bizottsága a szer engedélyezése ellen voksolt. A hatóságnak elviekben nem kötelező követnie a külsős tanácsadókból álló panel ajánlását, de azért ritkán van arra példa, hogy felülbírálja. Az eset botrányba torkollt, a szakértői panel tagjai sorra mondanak le tisztségükről. Eddig hárman tettek így: dr. Aaron Kesselheim, a Harvard Egyetem professzora, dr. David Knopman, a Mayo Klinika neurológusa, illetve dr. Joel Perlmutter, a Washington University ideggyógyásza.
Ez Amerika történetének legbotrányosabb gyógyszerengedélye – írta lemondólevelében Kesselheim a CNBC által megszerzett dokumentum alapján. A gyártó, vagyis a Biogen részvényeinek értéke mindenesetre legalább harmincnyolc százalékot emelkedett a szer engedélyezése óta. A kezelés ára meglehetősen borsos, évi ötvenhatezer dollár (tizenötmillió forint) körül alakul majd, de a gyártó ígéretet tett rá, hogy legalább négy éven át nem emel árat.
Alzheimer-kórban világszerte nagyjából harmincmillióan szenvednek. A betegséget a német neurológus, Alois Alzheimer írta le elsőként, egy ötvenegy éves nőbeteg kezelése során 1907-ben, és a kórkép, illetve szövődményeinek kezelésére manapság évente ezermilliárd dollár körüli összeget költenek a világon. Az új szer jóváhagyását üdvözölte, sőt lobbizott is érte a kanadai és az amerikai Alzheimer Társaság is, több, a klinikai vizsgálatokban részt vevő beteg, illetve családtagjaik pedig a betegek tüneteinek javulásáról számoltak be, a szakértők szkepticizmusa ellenére.
A denevérek elkülönítik magukat, „otthon maradnak” a barlangjaikban, ha nem érzik jól magukat, hogy ne érintkezzenek más fajokkal, és ezzel vélhetően számos járvány kialakulását előzték már meg – állítják szerdán megjelent tanulmányukban izraeli tudósok.
A The Times of Israel beszámolója szerint a Tel-avivi Egyetem kutatói öt nílusi repülőkutyát fertőztek meg, majd nyomon követték a denevérek viselkedését, és azt találták, hogy az állatok a gyulladás legapróbb tüneteinek jelentkezése esetén fajtársaiktól is elkülönülnek. A tudósok műholdas nyomkövetővel, gyorsulásmérővel, infravörös kamerával kísérték figyelemmel az állatokat, és vérvizsgálatokkal ellenőrizték az állapotukat.
A vizsgálat eredményeképpen a tudósok megállapították, hogy ez az elkülönülés jelentősen csökkenti annak lehetőségét, hogy a denevérekben előforduló kórokozók akár közvetlenül, akár más fajok közbeiktatásával emberre is átterjedjenek. „Azt figyeltük meg, hogy a beteg denevérek távol tartják magukat a kolóniától, és nem hagyják el a barlangot. Ez arra enged következtetni, hogy ember csak akkor találkozhat beteg denevérrel, ha behatol az élőhelyükre vagy elpusztítja azt” – fogalmazott Joszi Jovel, a Tel-avivi Egyetem idegtudományi kutatásvezetője.
A kutatásban szintén részt vevő Maja Vejnberg arra mutatott rá, hogy a denevérek nagyon közösségi állatok, a beteg egyedek mégis természetük ellenére távol tartják magukat a többi állattól. Kiemelte, hogy ez teljesen idegen viselkedés ezektől az állatoktól, mert az evolúció arra tanította meg őket, hogy együtt maradva nagyobb biztonságban vannak a ragadozóktól, így ösztöneiknek azt kellene diktálniuk, hogy leplezzék fertőzöttségüket, és a csoporttal maradjanak. „Teljesen világosan kiderült, hogy a beteg állatok eltávolodnak társaiktól, és még hátrálnak is, ha más denevérek közelednek hozzájuk” – mondta el Vejnberg a The Times of Israelnek, hozzátéve, hogy minden, amit az emberek a koronavírus-járvány kezdete óta csinálnak, a társadalmi távolságtartás, a karantén és az elkülönülés a denevérekre ugyanúgy jellemző.
Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését.
A kis termetű basenji, amelynek egyik sajátossága, hogy nem tud ugatni, ma is együtt él és vadászik néhány afrikai törzs tagjaival – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A BMC Genomics című folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutyafajták családfájának törzsénél elhelyezkedő basenji genomja torzítatlan referenciaként fog szolgálni a különböző fajták jövőbeli összehasonlításakor. A tanulmányt vezető Richard Edwards, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem munkatársa szerint a basenji genetikai térképe segíthet meghatározni a háziasítást és a későbbi tenyésztést kísérő genetikai változások idejét és irányát.
Kylie Cairns, az egyetem munkatársa szerint eredményeik segíthetik a kutyafajták kialakulásának, a háziasítás folyamatának és a betegségeknek a jobb megértését. A basenji genomja továbbá kulcsfontosságú viszonyítása alap lesz egyebek között a farkasok és dingók esetében. „Nagyon sok ember nincs tisztában azzal, hogy a legtöbb kutyafajta az elmúlt 200-300 évben jelent meg” – mondta a szakember. Egy olyan ősi fajta, mint a basenji genomja bepillantást enged a korai tenyésztési folyamat fejlődésébe és abba, hogy az ember miként formálta a háziasított kutyákat az elmúlt néhány ezer évben.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1622671860
[modified] => 1622624693
)
[title] => Egy ősi kutyafajta genetikai térképe segítheti a kutyák evolúciójának jobb megértését
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=58633&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58633
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 58634
[image] => Array
(
[id] => 58634
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kutya2.jpg
[original_lng] => 399544
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kutya2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kutya2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kutya2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kutya2-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kutya2.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kutya2.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/kutya2.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1622613894:10
[_thumbnail_id] => 58634
[_edit_last] => 10
[views_count] => 5502
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Németországban a lakosság több mint 40 százaléka a koronavírus-világjárvány után is viselne szájat és orrot takaró maszkot, hogy megelőzzön fertőzéseket – mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.
Az Augsburger Allgemeine című lap a hírportálján a felmérést ismertetve kiemelte, hogy sok ázsiai országban már jóval az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) megjelenése előtt a mindennapok része volt a maszkviselés, és a világjárvány révén Németországban is meggyökeresedhet. Ezt jelzi a Civey közvélemény-kutató társaság felmérése, miszerint a lakosság legnagyobb csoportja, 44,7 százaléka a pandémia után is viselne maszkot, például influenzajárvány idején. A lakosság 41,9 százaléka tartósan szakítana a maszkviseléssel. A bizonytalanok aránya 13,4 százalék – mutatta ki a felmérés.
Az Augsburger Allgemeine összeállítása szerint a SARS-CoV-2 terjedésének lassítását szolgáló fertőzéshigiéniai szabályok – maszkviselés, társas távolságtartás, gyakori kézmosás és szellőztetés – egy sor további vírus terjedését is megakadályozták Németországban. Így például az influenzajárvány 2020-2021-es szezonja jóformán elmaradt, az ugyancsak cseppfertőzéssel terjedő norovírust pedig harmadannyi ember szervezetében mutatták ki tavaly, mint a koronavírus-világjárvány előtti utolsó évben, 2019-ben
A leghatásosabb óvintézkedések között számon tartott maszkviselést főleg az idősek tennék napi rutinná: a 65 feletti megkérdezettek 54,1 százaléka mondta azt, hogy a világjárvány után is visel majd maszkot egészsége védelméért. A maszkviselést leginkább elutasító csoport a fiatal felnőtteké: a 18-29 éves korosztály tagjainak 50,5 százaléka a SARS-CoV-2-fertőzés veszélyének elmúltával végleg letenné a maszkot.
Pártok szerinti bontásban leginkább a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek táborában erős a maszkviselés iránti elkötelezettség, 54,5 százalék, illetve 53,3 százalék. Az állami gyámkodásként és a szabadság korlátozásaként is értelmezett maszkviselési kötelezettség önkéntes, mindennapi gyakorlattá alakítását leginkább (61,1 százalék) az SPD-vel kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) hívei utasítják el.
Ist Melchior in #Ulm rassistisch dargestellt? Dieser Streit um die Krippe im Ulmer Münster bewegte die Republik. Nun soll es eine Lösung geben – zumindest für 2021. https://t.co/NqQyygxxA9
Mein lieber Gott, wieso fällt es dem Bundespräsidenten so schwer zu erkennen, dass solange russische Bomben auf ??Städte fallen und Tausende Zivilisten Tag und Nacht ermordet werden, wir Ukrainer keinen Bock auf “große russische Kultur” haben. Basta https://t.co/nPYe7fup3a
Sehr geehrter Herr Botschafter @MelnykAndrij , wir bedauern Ihre Absage auf unsere Einladung zu dem Solidaritätskonzert der Berliner Philharmoniker für die Ukraine. Umso mehr, weil ukrainische, deutsche, russische, belarussische und weitere MusikerInnen miteinander auftreten, 1/6
??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
