A külföldön élő ukrán állampolgárok április 15-től a Dokument állami vállalat külföldi kirendeltségein csak előzetes online időpontegyeztetés alapján készíttethetnek személyi okmányokat, nem lesz többé „élő sorban állás” – közölte az rbc.ua hírportál a Paszportnij Szervisz Állampolgári Szolgáltatásnyújtó Központ Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerin április 15. után a Dokument állami vállalat külföldi részlegei Németországban (München, Berlin, Köln), Lengyelországban (Varsó, Krakkó, Wroclaw, Gdansk), Spanyolországban (Madrid, Valencia), Csehországban (Prága), Szlovákiában (Pozsony), Olaszországban (Milánó) és Törökországban (Isztambul) az állampolgárok okmányügyintézést előzetes online bejelentkezés alapján végzik.
A hivatal megjegyezte, hogy „élő sorban állással” nem lehet majd szolgáltatásokat igényelni. Az újításhoz kapcsolódóan a Dokument állami vállalat részlegei emellett növelték az előzetes regisztrációs kuponok számát és megerősítették a felhasználó-ellenőrzés lehetőségét. Ezzel egyidejűleg az iratok átvétele/kiadása érkezési sorrendben történik.
„A külföldi részlegek kiemelten dolgoznak a szolgáltatások időben történő és átlátható átvétele és az ukrán állampolgárok minőségi szolgáltatása érdekében” – jegyezte meg a Paszportnij Szervisz központ
Az elektronikus sorba való feliratkozás ingyenes, és a Dokument állami vállalat pasport.org.ua hivatalos oldalán történik.
2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban – erről tájékoztat az UKRRAIN.
2023 őszén körülbelül egymillió ukrán élt Lengyelországban. A legtöbben Dnyipropetrovszk régióból érkeztek Lengyelországba. A Gremi Personal nemzetközi munkaközvetítő ügynökség szerint a legkevesebb a kijevi és a krími lakos (kevesebb mint 1%).
A következő megyékből érkeztek a legtöbben:
Dnyipropetrovszk – 9,82%;
Hmelnickij – 6,8%;
Ivano-Frankivszk – 6,3%;
Lemberg (Lviv) – 6,05%;
Voliny – 5,79;
Rivne – 5,79%;
Harkiv – 5,29%;
Zsitomir – 5,29%;
Vinnicja – 4,53%.
Elemzők megjegyezték, hogy 2022 tavaszán a legtöbb ukrán a harcokhoz közeli megyékből érkezett Lengyelországba. 2023-2024 telén pedig a megkérdezett lengyelországi ukránok túlnyomó többsége munkaerő-migráns. Történelmileg az ország nyugati régióiból származó ukránok többsége Lengyelországban dolgozott. A háború kezdete megváltoztatta ezt, hiszen sokan kénytelenek voltak elhagyni a keleti és déli régiókat biztonsági okokból.
[type] => post
[excerpt] => 2022. február 24. után Lengyelország azon országok közé került, amelyek a legtöbb ukrán menekültet fogadták be. Mely régiókból él a legtöbb ukrán ebben az európai országban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712872200
[modified] => 1712842081
)
[title] => Ismertté vált, mely régiókból érkezett a legtöbb ukrán Lengyelországba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183867&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183867
[uk] => 183841
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 183842
[image] => Array
(
[id] => 183842
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[original_lng] => 16894
[original_w] => 630
[original_h] => 355
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/polsha-630x355jpg.webp
[width] => 630
[height] => 355
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1712831281:5
[_thumbnail_id] => 183842
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1653
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 723
[1] => 1995
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Lengyelország
[1] => statisztika
[2] => ukrán menekültek
)
)
[2] => Array
(
[id] => 183753
[content] =>
Oslo és Viken megye kormányhivatala kedden bejelentette, hogy érvényteleníti Norvégia ötödik legnagyobb városa, Drammen kizárólag ukrán menekültek befogadását engedélyező rendeletét arra hivatkozva, hogy az nem összeegyeztethető a norvég alkotmánnyal és az ország antidiszkriminációs törvényeivel.
Jonas Gahr Störe miniszterelnök törvénytelennek nevezte a február 13-án hozott rendeletet, amellyel a drammeni városvezetés szerinte túllépte a hatáskörét. Mint mondta, az országban működő 357 önkormányzat nem dönthet a befogadott menekültek nemzetiségéről, csak az emberek számáról.
A fővárostól, Oslótól 40 kilométerre fekvő Drammen polgármestere a norvég Konzervatív Párt tagja, a városi tanácsban pedig a konzervatívok egy bevándorlásellenes párttal és a Nyugdíjasok Pártjával alkotnak többséget.
Kristin Surlien, a norvég Konzervatív Párt vezető drammeni politikusa a Drammens Tidende helyi lapnak nyilatkozva meglepetésnek nevezte a kormányhivatal határozatát, és azt mondta, megvitatják, miként lehetne továbblépni.
A drammeni hatóságok által korábban közölt adatok szerint 2023-ban a településnek 103 ezer lakosa volt, közülük 31 ezren bevándorlók vagy bevándorló szülők leszármazottjai.
A statisztikai hivatal szerint a városban élő külföldiek főként lengyelek, litvánok, irakiak, pakisztániak és szomáliaiak. Az 5,5 milliós népességű skandináv ország a norvég bevándorlási hatóságok adatai szerint 2022 óta 70 800 ukrán menekültet fogadott be.
A hivatalos adatok szerint 2023-ban 877 ezer külföldi élt az országban, főként lengyelek, litvánok, svédek, szomáliaiak és németek.
Január végén 4 303 115 ukrajnai állampolgár rendelkezett ideiglenes védelemmel az Európai Unióban, míg februárban ez a szám 4 234 595-re csökkent – áll az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, munkát vállalhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A jelentés szerint az Ukrajnából érkező menekültek számára a legtöbb átmeneti védelmet biztosító jogállást Németország (1 286 580) nyújtotta, majd Lengyelország (957 200) és Csehország (385 075). A januári adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma legnagyobb mértékben Németországban (+16 430; +1,3 százalék), Lengyelországban (+5640; +0,6 százalék) és Csehországban (+3885; +1,0 százalék) növekedett.
A különleges jogállásában részesülők száma öt uniós országban csökkent: Ausztriában (-1420; -1,7 százalék), Észtországban (-550; -1,5 százalék), Franciaországban (-685; -1,1 százalék), Hollandiában (-120; -0,1 százalék) és Máltán (-20; -1 százalék).
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (35,6), Litvániában (26,5) és Lengyelországban (26) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten ugyanez a szám ezer főre 9,4 volt.
A kedvezményezettek 46 százalékát nők, 32,9 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 21,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 34 845, az elmúlt hónapban 595 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Svájcban 2023-ban 1,6 százalékos népességnövekedés volt megfigyelhető, ilyen nem fordult elő az elmúlt hatvan évben. A kimagasló növekedéshez hozzájárultak az ukrán bevándorlók is.
Svájcban az elmúlt hatvan év leggyorsabb ütemű népességnövekedését mérték tavaly, a növekedés több mint harmadát az ukrán menekültek bevándorlása okozta – jelentette csütörtökön a svájci statisztikai hivatal előzetes adatokra hivatkozva.
Svájc állandó népessége 145 400 fővel nőtt, és 2023 végére elérte a 8 960 800 főt, 1,6 százalékos növekedést mutatva az előző évben mért adatokhoz képest.
A növekedés az ukrán bevándorlók nélkül egy százalék lett volna.
A hivatal jelentése szerint a népesség tavaly tapasztalt növekedése a hatvanas évek óta mért legnagyobb. A statisztikai hivatal szóvivőjének elmondása szerint ennél nagyobb növekedést legutóbb 1963-ban mértek. 2022-ben a népességnövekedés 0,9 százalékos volt. A tavalyi évben a nettó bevándorlás 264 ezer ember érkezésével és 121 600 ember távozásával megkétszereződött és 142 300-ra nőtt, ami rekord. A bevándorlók közül 52 ezren érkeztek Ukrajnából.
Az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. februári kezdete óta csaknem 63 ezer ukrán bevándorló érkezett Svájcba. A bevándorlás régóta politikai vita tárgya az országban, ahola jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezést indított azzal a céllal, hogy a lakosságszámot 2050-ig tízmillió alatt tartsa.
A bevándorlás visszaszorítása fontos kérdése a Svájc és az Európai Unió vezetői között márciusban megkezdődött és a gazdasági kapcsolatok megerősítését célzó tárgyalásoknak. Az adatok azt is megmutatják, hogy Svájc milyen mértékben támaszkodik a bevándorlókra a lakosságszám szinten tartásához. A svájci termékenységi mutató ugyanis 2023-ben 1,33 volt, ami rekordalacsonynak számít. A hivatal becslése szerint a népesség mintegy 27 százaléka, megközelítőleg 2,416 millió ember külföldi származású.
Tavaly több mint egymillió ember nyújtott be első alkalommal menedékkérelmet az Európai Unióban. A tagállamok között jókora eltérések vannak, miközben néhány országban a kérelmek száma gyorsan emelkedett, addig Belgiumban ez a szám csökkent, az ország már kevésbé népszerű a bevándorlók közében.
2024. szeptember 1-jétől minden, a háború elől Lengyelországba menekült ukrán gyereknek a helyi iskolába kell járnia, ahol ukrán nyelvet tanítanak, és Ukrajnából érkeznek tanárok.
2024. szeptember 1-től minden ukrán gyereknek, aki jelenleg a háború miatt Lengyelországban él, a helyi iskolába kell járnia. Az erre vonatkozó törvénytervezetet a lengyel oktatási minisztérium készíti elő, és már a végső szakaszban van, jelentette be Yoanna Mucha, Lengyelország oktatási miniszterhelyettese, közölte a Ragyio Szvoboda.
Elmondása szerint a március 28-án Varsóban az ukrán kollégákkal folytatott kormányközi egyeztetések után kiderült, hogy Lengyelországban 50-60 ezer ukrán gyerek nincs bevonva a lengyel oktatási rendszerbe. Ez lényegesen kisebb szám, mint amit korábban a civil szervezetek közöltek.
„Az ukrán fél érdekelt abban, hogy kötelezzék az ukrán gyerekeket, hogy lengyel iskolába járjanak. A maguk részéről együttműködést ajánlanak, mi pedig élni fogunk ezzel az ajánlattal. Ennek a programnak a nagy része már készen van, várjuk a törvény elfogadását, majd hivatalosan is tájékoztatunk a részletekről” – mondta Yoanna Mucha.
Előzetesen ismertté vált, hogy a lengyel iskolákban speciális ukrán nyelvórákat vezetnek be az ukrán gyerekek számára. Ehhez Ukrajnából érkezett tanárokat alkalmaznak, számukra egyszerűsített eljárást vezetnek be az oklevelek nosztrifikálására. Az ukrán gyerekek európai integrációt is tanulnak majd. Az oktatási tárca úgy véli, hogy Ukrajna jövőbeni európai uniós csatlakozása fényében szükségük lesz erre a tudásra.
A kiadvány megjegyezte, hogy 2023 júniusában 975 000 ukrán menekültet regisztráltak hivatalosan Lengyelországban.
Mintegy 382 ezer ukrán menekült tartózkodik jelenleg Csehországban, közülük 123 ezernek van szerződéses munkája, és 90 százalékuk keresetéből adót, nyugdíj-, illetve egészségbiztosítást fizet – közölte a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium kedden Prágában.
„A menekültek ezzel visszaadják az államnak a nekik nyújtott segítséget” – jelentette ki sajtóértekezletén Marian Jurecka munkaügyi és népjóléti miniszter. Megjegyezte: az államkasszába így befolyó összeg ma már magasabb, mint az ukrán menekülteknek jelenleg folyósított segélyek összege.
A két évvel ezelőtti Ukrajna elleni orosz támadás után Csehország mintegy 550 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 150 ezren azóta visszatértek hazájukba, illetve Nyugatra távoztak.
A Csehországban maradt ukrán menekültek száma az utóbbi hónapokban már többé-kevésbé állandósult. A menekültek között többségben vannak a nők és a gyerekek. A cseh iskolákat ebben a tanévben több mint 50 ezer ukrán gyermek látogatja.
A menekülteken kívül még mintegy 250 ezer ukrán vendégmunkás is dolgozik cseh vállalatokban és intézményekben, így együttesen az ukránok alkotják jelenleg a legnagyobb nemzeti kisebbségi csoportot a 10,7 millió lakosú Csehországban.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
A román hatóságok még nem utaltak ki pénzügyi támogatást 2024-ben az ukrán menekültek segítésére – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a libertatea.ro román hírportál nyomán a Rendkívüli Helyzetek Főfelügyelőségre (IGSU) hivatkozva.
A jelentés szerint az ukránok által 2024 februárjában kapott összeget 2023 végéről fizették ki. 2024-ben a romániai ukrán menekülteknek még nem adtak pénzügyi támogatást. Ezt megerősítette az IGSU is. „A 2024 januári és februári kiadásokkal kapcsolatban a magasabb struktúrákban történtek lépések a szükséges források elkülönítésére az önkormányzati szervektől érkező kérések beérkezése után. Jelenleg nem lehet megbecsülni, hogy az ukrán menekültek mikor kapják meg az igényelt összegeket.
A tisztviselők megjegyezték, hogy a kifizetésekre szánt pénzeszközöket azonnal átutalják, amint megkapják az állami költségvetésből. Románia 2023-ban is késve utalta ki a pénzt az ukrán menekültek megsegítésére a költségvetés hiánya miatt.
Tavaly a román kormány felülvizsgálta a segélyprogramot és csökkentette a kifizetések összegét. 2023 áprilisáig az 50/20 program volt érvényben, amely szerint a háztulajdonosok minden menekült után napi 70 lejt (14 eurót) kaptak a szállásért és élelmezésért. Május óta a magánszemélyeknek 750 lej (150 euró), családoknak havi 2000 lej (402 euró) támogatást határozott meg a kormány. További 600 lejt (120 eurót) az étkezésért. Az ilyen támogatás 4 hónapig érvényes. Az ezt követő ellátások igénybevételéhez a felnőtteknek munkanélküliként kell regisztráltatniuk magukat vagy állásban kell lenniük, a gyerekeket pedig iskolába kell járatniuk.
Egy háromtagú ukrán menekült családnak havi 3800 lejt (764 eurót) kell kapnia a lakhatásért és ellátásért, míg egy személy havi 1350 lejt (271 eurót) kaphat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2024 februárjában csaknem 78 ezer ukrán menekült tartózkodott Romániában.
A megkérdezett ukránok 29%-a támogatja a külföldre távozott ukrán állampolgárok jogainak korlátozását (választójog, bizonyos tisztségek betöltése, gazdasági tevékenység folytatása), 68%-uk pedig ellenzi ezt a kezdeményezést – derült ki a Rating Szociológiai Csoport frissen végzett felméréséből, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A kutatás szerint a válaszadók 54%-a gondolja úgy, hogy nem szükséges korlátozni a megszállt területek lakóinak jogait, további 43%-uk ezzel ellentétes véleményen van.
A Rating Szociológiai Csoport a felmérését 2023. október 18-24-én végezte 2000 válaszadó bevonásával minden régióban, kivéve a Krím és Donbász ideiglenesen megszállt területeit, valamint azokat a területeket, ahol akkor nem volt ukrán mobilkapcsolat. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibája legfeljebb 2,2%.
Fokozatosan csökken az Ukrajnába visszatérni szándékozó migránsok aránya: míg másfél éve az ukrán menekültek mintegy 50%-a fejezte ki e szándékát, most ez az arány 26%.
A Gazdaságstratégiai Központ ügyvezető igazgatója, Hlib Vislinszkij az Ukrinform sajtótájékoztatóján közölte a felmérés adatait.
„Már három hullámban végeztünk kutatást az ukrán menekültek állapotáról és hangulatáról, valamint vissza nem térésének hatásáról Ukrajna gazdaságára. Különösen a visszatérést tervező ukránok arányában látunk jelentős negatív változásokat… Míg 2022 novemberében a megkérdezettek 50%-a határozottan tervezte a visszatérést, 2023 májusában ez már 41% volt, a 2024. év januári felmérési adatok csak 26%-os arányt mutattak” – mondta Vislinszkij.
Hozzátette: abszolút értékben ezek a számok „meglehetősen hozzávetőlegesek”, de „a dinamika szempontjából figyelembe kell venni őket”.
A szakember megjegyezte, hogy egyre több ukránnak tetszik jobban a befogadó országban az élet, különösen ha a gyerekekről van szó.
