Ötezer fő részvételével rendezték meg szombaton az első franciaországi tesztkoncertet Párizsban annak felmérésére, hogy mekkora a koronavírus terjedésének kockázata a kulturális rendezvényeken. Az Indochine nevű francia rockzenekar élő koncertjén a Bercy sportcsarnokban a résztvevők szájmaszkban, de távolságtartás nélkül táncoltak csaknem két órán át.
A tudományos kísérletre több mint 20 ezren jelentkeztek, közülük 7500 embert választottak ki, és valamennyiüket az elmúlt három napban letesztelték a Bercy sportcsarnokban, majd szombat délelőtt ismét mindenkinek részt kellett vennie egy gyorsteszten. A koncertre ötezer, kizárólag negatív tesztet produkáló ember mehetett, 2500 embernek pedig otthon kellett maradnia. Egy hét múlva mind a 7500-at harmadszorra is letesztelik, és a pozitív esetek számát összehasonlítják a két csoport között.
A kísérlet arra a kérdésre keresi a választ, hogy a koncertre negatív teszttel érkezők nagyobb kockázatnak vannak-e kitéve egy táncos rendezvényen, mint a hétköznapi életben. A kísérletben 18 és 45 év közötti egészséges emberek vehettek részt, akiknél nem valószínű, hogy a betegség súlyos formája alakul ki, ha esetleg a koncerten elkapták a koronavírust.
Nagy-Britanniában és Spanyolországban már tartottak hasonló tesztkoncerteket, amelyek alapján a fertőzés kockázata nem tűnt jelentősnek.
Franciaországban az első tesztkoncertet többször is elhalasztották a járvány harmadik hulláma és az újabb országos lezárás miatt. Végül alig két nappal azelőtt rendezték meg, hogy minden 18 éven felüli előtt megnyílik a jelentkezési lehetőség a koronavírus elleni oltásra. A tesztkoncert tétje azért is jelentős, mert bár 202 nap után a színházak, mozik és koncerttermek tíz nappal ezelőtt megnyithattak, június 9-ig csak 35 százalékos kihasználtság mellett, a rá következő három hétben pedig 65 százalékig megtöltött nézőtérrel, a védőtávolság megtartása mellett működhetnek.
A nyári fesztiválszezonban engedélyezettek lesznek a zenés rendezvények maximum ötezer fő részvételével, de az egy főre jutó területnek legalább négy négyzetméternek kell lennie. A szombati tesztkoncerten viszont szándékosan nem volt védőtávolság, az emberek, bár szájmaszkot viseltek, szorosan egymás mellett táncoltak.
Franciaországban több hasonló tesztkoncert is napirenden van, amelynek megszervezésére egy úgynevezett tesztkoncert-munkacsoportot hozott létre a magánszínházak és fesztiválok producereinek országos szakszervezete, a Prodiss járványügyi szakemberekkel, tesztlaboratóriumokkal, a nemzeti zenei központtal, a párizsi önkormányzattal és a kulturális tárcával együttműködve.
A korlátozások miatt több nyári zenei fesztivál is lemondta az idei rendezvényeit, mások pedig egyelőre ülő közönség előtt és távolságtartás mellett szervezik a koncerteket.
Az első tesztkoncert eredményét június végén teszik közzé.
Exclusive: We watched @GogolBordello play a secret gig in Ukraine.
VICE World News was in attendance as the international punks and their Ukrainian-born frontman Eugene Hütz performed an exclusive set for soldiers at an undisclosed location. https://t.co/MefBXXzf9Zpic.twitter.com/q6EoBiEWVY
I never forgot the pain of watching Notre Dame burn, the anger of hearing others cheer as the spire collapsed, and the relief of seeing many of the relics be saved. Have you? pic.twitter.com/H1ZBS3Tqnj
— Napoleon Bonaparte Appreciator (@NapoleonBonabot) December 24, 2023
A csaknem 150 évvel ezelőtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.
A nagy-britanniai Nemzeti Óceánkutató Központnak (NOC), valamint Skócia legnagyobb és legrégibb független tengerkutató szervezetének (Scottish Association for Marine Science, SAMS) szakemberei a világon elsőként összegezték két 1870-es évekbeli tengeri kutatóexpedíció vízsűrűségre – sótartalomra – vonatkozó méréseit, hogy azokat párhuzamba állítsák a jelenkori adatokkal – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A brit HMS Challenger és a porosz SMS Gazelle, amelyek egymástól függetlenül hajózták körbe a Földet, hajdanán új információkkal szolgáltak a távoli közösségek életéről, valamint az óceánok fizikájáról, kémiájáról és biológiájáról. A két expedíció eredményeinek összegzése bepillantást enged abba, hogy az iparosodás milyen hatással volt a bolygó éghajlatára.
John Gould, a NOC munkatársa és Stuart Cunningham, a SAMS professzora a vízsűrűségi adatokat a sótartalomra utaló mutatókká átkonvertálva megállapította, hogy a bolygó vízkörforgásának intenzitása erősödött a globális átlaghőmérséklet emelkedésével.
A Communications in Earth and Environment című folyóiratban publikált tanulmány megerősíti, hogy az óceán magasabb sótartalmú területein erősödött a párolgás, míg a kevésbé sós területeken több eső esett.
A szakemberek szerint ez a trend visszanyúlik az 1870-es évekig, és az 1950-es éveket megelőzően 50 százalékkal enyhébb volt, mint az azt követő időszakban.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Az ősrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárja fel egy új kutatás: a Koppenhágai Egyetem szakembereinek tanulmánya a kezdetekbe, a kvark-gluon plazma nevű anyag tulajdonságaiba enged betekintést.
Mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt az univerzum jóval sűrűbb és forróbb volt, majd nagymértékben tágulni kezdett, ezt a folyamatot hívják ősrobbanásnak. Ez a gyors tágulás részecskéket, atomokat, csillagokat, galaxisokat és a ma ismert életet hozta létre, a részletek azonban máig ismeretlenek.
„Tanulmányoztuk a kvark-gluon plazma (QGP) nevű anyagot, amely az ősrobbanás első mikroszekundumában létezett. Eredményeink arról árulkodnak, hogyan formálódott a plazma az univerzum korai szakaszában” – mondta You Zhou, a Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézetének professzora.
A plazma, amely kvarkokból és gluonokból állt, az univerzum forró tágulásának hatására szétvált. A kvarkok darabjai ugyanis úgynevezett hadronokká álltak össze. Egy hadron három kvarkkal protont alkot, mely az atommagok része. „Ezek az atommagok a Földet, a minket és a körülöttünk lévő univerzumot alkotó építőelemek” – idézte Zhou-t az EurekAlert.com tudományos portál.
A QGP jelen volt az ősrobbanás első 0,000001 másodpercében, majd ezután a tágulás miatt eltűnt. A genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC) segítségével a kutatók képesek voltak a történelemnek ezen első anyagát újra megalkotni és visszakövetni, mi történt vele. Az ütköztető csaknem fénysebességgel ütközteti össze a plazma ionjait. Ennek segítségével láthatjuk, hogyan alakult a QGP az atomok magjává és az élet építőkövévé – fejtette ki You Zhou. A hadronütköztető révén a kutatók egy algoritmust is kifejlesztettek, amely lehetővé teszi egyidejűleg minden eddiginél több részecske együttes tágulásának elemzését.
Az eredmények szerint a QGP kezdetben folyékony állapotú volt, majd alakját folyamatosan változtatta. A szakemberek hosszú időn át úgy vélték, hogy a plazma gáz formában létezett, az új eredmények szerint azonban a QGP folyékony halmazállapotú volt és a vízhez hasonló puha, sima textúrával rendelkezett. „Az általunk szolgáltatott új információ az, hogy a plazma idővel megváltoztatta alakját, ami nagyon meglepő és minden ismert anyagtól eltérő” – mondta Zhou. Bár ez kis részletnek tűnik, egy lépéssel közelebb enged az ősrobbanás rejtélyének megfejtéséhez és annak megértéséhez, hogyan formálódott az univerzum az első mikroszekundumban. Húsz évbe telt, mire rájöttünk, hogy a kvark-gluon plazma folyékony volt, mielőtt hadronokká és az élet építőkövévé alakult. Ezért az új ismeret a plazma örökké változó viselkedéséről hatalmas áttörés számunkra – tette hozzá a szakember.
A tudósok eredményeikről a Physics Letters B című tudományos lapban számoltak be.
A kínai marsjáró megkezdte a vörös bolygó felszínének vizsgálatát – közölte szombaton a pekingi állami média.
Az Egyesült Államok már többször juttatott kutatóberendezéseket a vörös bolygóra, Kínának – az országok sorában másodikként – ebben a hónapban sikerült először.
Kína az első olyan ország, amely már az első Mars-misszióján sikeresen telepített marsjárót a bolygóra.
A kínai marsjárót szállító öttonnás, legénység nélküli Tienven-1 – Kérdések a mennynek – nevű űrszondát tavaly július 23-án indították útjára. A Tienven-1 február 10-én, hét hónapig tartó, 55 millió kilométeres út megtétele után állt Mars körüli pályára, majd két napra rá videofelvételeket küldött a bolygóról. A leszállóegység, fedélzetén a Csu-zsung nevű marsjáróval május 15-én landolt az Utopia Planitia síkságon. Eddig a marsjáró diagnosztikai tesztelése zajlott.
Kína három hónapon át fog vizsgálódni a vörös bolygón. Mintegy 240 kilogrammos marsjáróját a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről vezérelik. A mitológiai tűzistenről elnevezett robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít és feltérképezi a környéket.
Kína az elmúlt években több milliárd dollárt fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távolabb eső oldalára.
A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Starship fully stacked at Starbase. Team is working towards a launch rehearsal next week followed by Starship’s first integrated flight test ~week later pending regulatory approval pic.twitter.com/9VbJLppswp
Többen számoltak be enyhe és mérsékelt mellékhatásokról azok a felnőttek, akiknél felváltva alkalmazták az új típusú koronavírus elleni AstraZeneca- és Pfizer/BioNTech-vakcinát – derült ki az Oxfordi Egyetem vezette kutatás előzetes eredményeiből.
A mellékhatások között hidegrázást, izomfájdalmat, fejfájást tapasztaltak gyakrabban a két különböző vakcinával beoltottak. A mellékhatások azonban nem tartottak hosszú ideig, más biztonsági kockázatot nem észleltek a kutatók.
„Ez egy nagyon érdekes eredmény, nem igazán erre számítottunk” – idézte Matthew Snape professzort, az Oxfordi Egyetem vackinafejelsztő részlege (Oxford Vaccine Group) tagját a BBC hírportálja.
Az egyetem februárban indította Com-Cov nevű tanulmányát, hogy megvizsgálják, hosszabb immunizáló hatást biztosíthat-e az, ha az oltás második dózisát másfajta vakcinából kapja meg a beoltott. Azt is tudni akarták a kutatók, hogy az oltások keverése jobb védelmet nyújt-e az új mutációk ellen, valamint lehetséges-e felcserélni az oltásokat, ha valamelyikből akadozik az ellátás.
A kutatásba 850 önkéntest vontak be, valamennyien 50 év felettiek voltak. A teljes eredményt várhatóan júniusban hozzák nyilvánosságra, az előzetes eredményeket a The Lancet című orvostudományi folyóiratban tették közzé.
Azok közül, akik az AstraZeneca vakcinájából négy hét különbséggel egy-egy adagot kaptak, minden tizedik jelentett lázat a második adag oltás után. Ha azonban egy-egy AstraZeneca- és Pfizer-oltást kaptak, ez az arány 34 százalékra emelkedett.
„Ugyanez a valós különbség volt kimutatható más tünetek, mint a hidegrázás, fáradtság, fejfájás, izomfájdalom és rossz közérzet esetében” – közölte Snape professzor.
Áprilisban a tanulmányt kiterjesztették további 1050 önkéntesre, akiknél a Moderna és a Novavax oltás kombinálását vizsgálják az AstraZeneca és a Pfizer vakcinájával.
Ontario és Quebec kanadai tartományok korábban bejelentették, hogy a közeljövőben a tervek szerint két különböző oltást adnak be egy embernek az AstraZeneca-vakcina ellátásának bizonytalansága és az oltás okozta vérrögképződéses esetek kiváltotta aggodalmak miatt.
Az óceánok legmélyebb pontjainak eddigi legpontosabb mérési eredményeit tették közzé kutatók a Geoscience Data Journal című folyóiratban.
A Five Deeps Expedition keretében feltérképezett óceánterületek egy részét, például a csendes-óceáni Mariana-árokban található Challenger-mélységet (10 924 méter) már számos alkalommal tanulmányozták, ugyanakkor a projekt segített eldönteni néhány régóta fennálló bizonytalanságot – írja a BBC News.
Az Indiai-óceán esetében például bebizonyosodott, hogy az Indonézia partjainál lévő Jáva-árok egy szakasza a legmélyebb pontja a maga 7187 méteres mélységével, nem pedig egy Ausztráliától délnyugatra elterülő törési zóna. A Déli-óceánban új területet azonosítottak a legmélyebb pontként: a Déli-Sandwich-árok déli végénél található Factorian-mélységet (7432 méter). Az Atlanti-óceánban pedig a Puerto Ricó-i árokban lévő Brownson-mélység a legmélyebb pont (8378 méter).
A Five Deeps Expedition vezetője, Victor Vescovo akart lenni az első ember, aki lemerül a világ öt óceánjának legmélyebb pontjaihoz. és ez sikerült is neki 2019. augusztus 24-én, amikor elérte a Molloy-mélységet (5551 méter) az Északi-sarki-óceánban. A merülések mellett Vescovo csapata a vízhőmérsékletre és a sótartalomra vonatkozó méréseket végzett a különböző mélységekben, aminek nyomán korrigálták a kutatóhajó mélységméréseit, az eddigi legpontosabb adatokat szolgáltatva az óceánok legmélyebb pontjaira vonatkozóan.
A friss információk a Seabed 2030 elnevezésű nagyszabású projekthez kerülnek, amelynek célja, hogy különböző adatforrásokat felhasználva elkészítsék a világóceán mélységtérképét, amely egyebek között a navigáció, a víz alatti kábelek, a halászat és a jövőbeli klímaváltozásra vonatkozó modellek szempontjából is kulcsfontosságú.
A szervezet által a koronavírus elleni védekezéskor termelt antitestek a Covid-19-betegek vérében legalább nyolc hónapig megmaradtak a fertőzést követően, és kulcsfontosságú szerepük van a fertőzés elleni küzdelemben is – jelentették be olasz kutatók kedden.
A semlegesítő antitestek olyan ellenanyagok, amelyek a vírus (vagy más kórokozók) sejtjét bénítják meg, semlegesítik a hatásukat és blokkolják a fertőzést. A semlegesítő antitestek “a betegség súlyosságától, a betegek korától vagy más betegségek meglététől” függetlenül nyolc hónapon át megmaradtak a betegekben a milánói Szent Rafael Kórház közleménye szerint, amely arra is rámutatott, hogy ezeknek az antitesteknek a jelenléte a Covid-19-betegség kezdeti szakaszában kulcsfontosságú a kór sikeres leküzdése szempontjából.
Az olasz közegészségügyi intézet (ISS) kutatói 162 koronavírusos tünettel rendelkező beteg esetét tanulmányozták, akiket a járvány tavalyi első hulláma idején a kórház intenzív osztályán kezeltek. A vérmintákat 2020 márciusában és áprilisában vették le, majd novemberben ismételten vért vettek a betegséget túlélt páciensektől. A vizsgált esetek közül a kórban az adatok szerint huszonkilenc beteg hunyt el. A koronavírust semlegesítő antitestek jelenléte – bár idővel csökkent –, az adott időszak alatt állandó volt, és nyolc hónappal a betegség diagnosztizálása után mindössze három beteg volt, akiknek az antitest-tesztje nem lett pozitív – áll a kórháznak az ISS-sel közösen kiadott közleményben.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány annak a jelentőségét is hangsúlyozta, hogy a koronavírusból lábadozók vérében antitestek képződnek.
Azoknál, akiknél nem fejlődtek ki antitestek a fertőzés első tizenöt napja alatt, nagyobb volt a kockázata a Covid-19 súlyosabb formái kialakulásának
– olvasható a közleményben.
A vizsgált betegek kétharmada férfi volt, a páciensek átlagéletkora pedig 63 év. A betegek mintegy 57 százalékának volt már korábbi betegsége, elsősorban magas vérnyomása (44%) vagy cukorbetegsége (24%).
A korábbi tanulmányok eredményeitől eltérően, a SARS-CoV-2 nevű vírus elleni semlegesítő antitestek jelenléte a jelenlegi adatok szerint kölcsönös összefüggésben van a vírus hatékonyabb kézbentartásával és a páciensek túlélésének hosszabb időtartamával– jegyezték meg a szerzők. Ez történt a vizsgált esetek többségében is: a tanulmányozott betegek 79 százalékánál képződtek sikeresen semlegesítő antitestek az első két hét alatt a tünetek támadása hatására a tanulmány szerint.
Gabriella Scarlatti, a kutatás koordinátora szerint ezek a megállapítások hasznosak lehetnek mind a betegség klinikai kezeléséhez az egyes páciensek esetében, mind a világjárvány fékentartása szempontjából.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => A szervezet által a koronavírus elleni védekezéskor termelt antitestek a Covid-19-betegek vérében legalább nyolc hónapig megmaradtak a fertőzést követően, és kulcsfontosságú szerepük van a fertőzés elleni küzdelemben is – jelentették be olasz kuta...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620835380
[modified] => 1620823803
)
[title] => Koronavírus: egy olasz tanulmány szerint legalább nyolc hónapig maradnak meg az antitestek az emberi szervezetben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56159&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56159
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 56160
[image] => Array
(
[id] => 56160
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek.jpg
[original_lng] => 515969
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/antitestek.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1620813005:12
[_thumbnail_id] => 56160
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1896
[_oembed_fd920481f121f572622cdaa5b3faeeda] =>
[_oembed_time_fd920481f121f572622cdaa5b3faeeda] => 1620824589
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626406368
[_oembed_a92cfe0678e98eed466f3473ad0d0370] =>
[_oembed_time_a92cfe0678e98eed466f3473ad0d0370] => 1635804005
[_oembed_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] =>
[_oembed_time_ac3df06bd956a74b2c8274b7b9bb38bd] => 1642239093
[_oembed_3758cb260cd01449e6527c9928626b2c] =>
[_oembed_time_3758cb260cd01449e6527c9928626b2c] => 1642239094
[_oembed_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] =>
[_oembed_time_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => 1644678453
[_oembed_9e060382d54d90711b617d4fb3b3401c] =>
[_oembed_time_9e060382d54d90711b617d4fb3b3401c] => 1644678453
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] =>
A járvány hatására az egész világon nőttek a befektetések a fejlett vezeték nélküli szolgáltatásokba, a vállalatok világszerte az 5G és a Wi-Fi 6 felé fordították figyelmüket, felgyorsítva ezzel az innovációt és a digitális átalakulást – derül ki a Deloitte legfrissebb nemzetközi felméréséből.
A vírusválság miatt felgyorsult a vezeték nélküli kapcsolatok fejlesztését célzó befektetés. A válaszadók szerint ez a jövőbeli fennakadások elkerülése és új megoldások és szolgáltatások bevezetése miatt van. A megkérdezettek 50 százaléka számít arra, hogy nő az ilyen szolgáltatásaikba történő befektetések mennyisége, míg csupán kevesebb mint 25 százalékuk számolt be visszaesésről. A megkérdezettek 67 százaléka vagy próbaprojekteket indít, vagy Wi-Fi 6 megoldásokat alkalmaz, míg 58 százalékuk 5G megoldásokkal teszi ugyanezt. Sok esetben mindkét technológiát alkalmazzák egyszerre. A válaszadók 81 százaléka szerint ezek a technológiák három éven belül elengedhetetlenné válnak.
A Deloitte üzletviteli tanácsadás üzletágának szenior menedzsere a közleményben elmondta: azok a cégek, amelyek a fejlett vezeték nélküli technológiákat nemcsak figyelembe veszik vagy átgondolják, hanem infrastrukturális és innovációs stratégiájuk fontos részévé teszik, hatalmas növekedési potenciálhoz juthatnak, és ennek megfelelően a világpiacon is jobb versenyhelyzetbe kerülnek.
Az új generációs vezeték nélküli szolgáltatások lesznek a kulcsai azon technológiák bevezetésének, amelyek szükségesek a digitális transzformáció megteremtéséhez. Tízből nyolc megkérdezett vezető arra számít, hogy az új generációs vezeték nélküli hálózatok bevezetése három éven belül megváltoztatja vállalkozásukat, tízből heten pedig úgy gondolják, hogy ugyanennyi idő alatt ezek a technológiák az egész ágazatot megváltoztatják majd, az értékesítés módját is beleértve.
Tízből legalább nyolcan elengedhetetlennek tartják a vezeték nélküli szolgáltatásokat ahhoz, hogy vállalkozásuk be tudja vezetni az új technológiákat. A válaszadók 76 százaléka szerint vállalkozása versenyelőnyre tehet szert a fejlett vezeték nélküli technológiák előnyei által.
Az innováció és a digitális átalakulás a munkavállalók, ügyfelek és a partnerek számára is hatalmas előnyökkel járnak: a Deloitte felmérése azt mutatja, hogy az 5G és a Wi-Fi 6 technológiákat bevezetők számos okból használják ezeket a szolgáltatásokat úgy az irodában, mint azon kívül.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A járvány hatására az egész világon nőttek a befektetések a fejlett vezeték nélküli szolgáltatásokba, a vállalatok világszerte az 5G és a Wi-Fi 6 felé fordították figyelmüket, felgyorsítva ezzel az innovációt és a digitális átalakulást - derül ki ...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620768780
[modified] => 1620748776
)
[title] => Egy kutatás szerint a járvány felgyorsította az 5G és a Wi-Fi 6 fejlesztéseket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=56087&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56087
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 56092
[image] => Array
(
[id] => 56092
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/wifi-5g.jpg
[original_lng] => 483544
[original_w] => 1388
[original_h] => 781
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/wifi-5g-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/wifi-5g-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/wifi-5g-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/wifi-5g-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/wifi-5g.jpg
[width] => 1388
[height] => 781
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/wifi-5g.jpg
[width] => 1388
[height] => 781
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/wifi-5g.jpg
[width] => 1388
[height] => 781
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1620737977:10
[_thumbnail_id] => 56092
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1986
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Először találtak erős bizonyítékot arra, hogy a tengeri teknősökhöz hasonlóan a cápák is a Föld mágneses mezejét használva navigálnak hosszú távú utazásaik során. A szakértők eredményeikről a Current Biology című tudományos lapban számoltak be.
A cápák a mágneses mezőt természetes GPS-ként használják – mondta Bryan Keller, a Save Our Seas Foundation projektvezetője, a Floridai Állami Egyetem laboratóriumának munkatársa.
Több cápafaj hosszú utazásokat tesz meg, hogy évről évre eljusson bizonyos helyszínekre. A cápákról az is ismert, hogy érzékenyek az elektromágneses mezőkre. Ezért a tudósok régóta gyanították, hogy a két dolognak van köze egymáshoz, kihívást jelentett azonban az, hogy ezt bizonyítsák is. „Hogy őszinte legyek, meglepett, hogy sikerült. Azért nem lehetett ezt bizonyítani 50 éven át, mert a cápákat nehéz kutatni” – idézi Kellert a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatáshoz a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo) választották, amely kisméretű, így könnyebben tanulmányozható, és tudják róla, hogy évről évre visszatér egyes helyekre. „Ez bizonyítja, hogy a cápák tudják, hol van az otthon és vissza képesek navigálni oda különböző helyszínekről” – véli Keller.
Húsz fiatal, vadon elfogott pörölycápával végzett vizsgálatok során olyan mágneses körülmények közé helyezték az állatokat, mint amilyenek a kifogás helyétől több száz kilométerre lévő helyeket jellemzik. Így megjósolható volt, hogyan fognak a cápák tájékozódni, ha valóban mágneses nyomok alapján navigálnak. A szakértők szerint eredményeik más cápafajok lenyűgöző bravúrjaira is magyarázatot adhatnak. Dokumentáltak például egy nagy fehér cápát, mely Dél-Afrikától Ausztráliáig vándorolt, majd következő évben ugyanazon az útvonalon tért vissza. „Mennyire menő, hogy egy cápa megtesz egy 20 ezer kilométeres körutat a háromdimenziós óceánban és pontosan ugyanarra a helyre tér vissza? Ez elképesztő. Egy olyan világban, ahol az emberek GPS segítségével navigálnak mindenhova, ez a képesség igazán figyelemre méltó” – lelkendezett Keller.
A jövőben a szakértő többek között azt is vizsgálni szeretné, hogy vannak-e, és ha igen, milyen hatással vannak a cápákra az emberi forrású mágneses mezők, például a tenger alatti kábelek. Az is feltárásra vár, hogy a mágneses jeleket csak hosszú távú vándorlásaik alkalmával, vagy mindennapi viselkedésük során is használják-e ezek a fajok.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Először találtak erős bizonyítékot arra, hogy a tengeri teknősökhöz hasonlóan a cápák is a Föld mágneses mezejét használva navigálnak hosszú távú utazásaik során.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620673200
[modified] => 1620662436
)
[title] => A Föld mágneses mezejét térképként használva igazodnak el a cápák
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=55947&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55947
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 55948
[image] => Array
(
[id] => 55948
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/capak.jpg
[original_lng] => 233522
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/capak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/capak-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/capak-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/capak-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/capak.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/capak.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/capak.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1620651636:10
[_thumbnail_id] => 55948
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 1715
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cfed89f098cf6580fbe9ac8cd17165e1] =>
[_oembed_time_cfed89f098cf6580fbe9ac8cd17165e1] => 1621263770
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] =>
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel, amiről a Science Magazin is beszámoltak pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is.
A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról, valamint meghatározhatjuk rokonsági viszonyukat, ami a filogenetika tudományág legfőbb célja.
A filogenetikusok dolgát azonban megnehezíti, hogy a növényekkel és állatokkal ellentétben a baktériumok nemcsak „szüleiktől” örökölhetnek géneket (vertikális öröklődés), hanem jelentős a környezetből felvett funkcióik száma is (horizontális öröklődés) – olvasható az ELTE közleményében. Példaként említik, hogy ez által szerezhet egy baktérium antibiotikummal szembeni rezisztenciát egy, akár teljesen más fajhoz tartozó társától.
A horizontális és vertikális öröklődés együttes jelenléte miatt a kutatókban felmerült a kérdés, hogy leírható-e egyetlen családfával évmilliárdokra visszamenőleg a rokonsági viszonyok hálózata, rekonstruálható-e minden ma élő modern baktérium közös őse?
Az ELTE TTK-n működő, Szöllősi Gergely János magyar biofizikus által vezetett ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok a Bristoli és Queenslandi Egyetemmel együttműködve kísérelték meg a fenti kérdések tisztázását.
Módszerük lényege, hogy a horizontális géntranszfereket, melyeket a tudományterület eddig jellemzően zajként kezelt, és gyakran figyelmen kívül hagyott, explicit modellezték a filogenetikai rekonstrukció során. Ennek a megközelítésnek a létjogosultságát megerősítette az az eredmény, hogy a génöröklődés kétharmada vertikális, míg egyharmada horizontális volt. Ezek alapján lehetségessé vált egyetlen fával leírni a baktériumok evolúcióját, ugyanakkor fontos a horizontális komponensek figyelembevétele is.
A vertikális és horizontális öröklődést együttesen kezelő módszer segítségével sikerült az egyes gének evolúcióját visszakövetni időben, és így minden eddiginél pontosabban meghatározni a közös ős géntartalmát, ennek segítségével pedig közvetetten különböző tulajdonságait. A vizsgálat szerint ez az egysejtű, ami több mint hárommilliárd éve élt, egy pálcika formájú, kétmembrános (diderm), mozgásra és környezetének érzékelésére képes (chemotaxis), vírusok elleni védelemmel rendelkező (fejlett CRISPR/Cas rendszer), viszonylag komplex élőlény volt.
A közös őst követően a bakteriális evolúció két fő ágra vált szét, a Gracilicutesra – melyek ma is élő képviselője például a bélben élő Escherichia coli – és a Terrabacteriára – melyek közé többek között a cianobaktérium is tartozik.
A közlemény szerint a projekt megvalósításához elengedhetetlen volt az ERC GENECLOCKS és MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika kutatócsoportok mintegy 30.5 FP64 TFLOPS számítási teljesítményű HPC klasztere, melyet Szánthó Lénárd Lajos, az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék mesterszakos hallgatója tervezett, állított össze és üzemeltet az ELTE Informatikai Igazgatóság (IIG) által biztosított szerverteremben.
