A kárpátaljai magyar közösség 2017-től folyamatosan küzd azért, hogy a kárpátaljai magyarokat érintő hátrányos korlátozások megszűnjenek. Békés eszközökkel – a hatályos törvényi keretek között – a nemzetközi fórumok hatására küzdelmünk részleges eredményhez vezetett.
2023-ban az ukrán parlament, a Verhovna Rada elfogadta a nemzetiségi kisebbségi törvény módosítását, melynek rendeznie kellett volna az oktatás, a nyelvhasználat, a nemzeti kisebbségi lét más területein kialakult jogszűkítéseket. A törvény alapján módosítani kellett volna azon törvényeket, melyek ezzel nem egyeznek, és még számos törvényerejű rendeletet meg kellett volna hozni ahhoz, hogy visszaállítsák azokat a jogokat, amelyek az elmúlt évtizedben csorbultak.
A törvény nem állította vissza a teljes körű anyanyelvű oktatást az oktatás minden szintjén, de nem százalékban határozza meg az ukránul kötelezően tanítandó tantárgyakat, azt az ukrán nyelv és irodalomra és Ukrajna történetére korlátozza. A törvény azért meghagyja a kiskaput és a lehetőséget az oktatási intézmény vezetői és fenntartói számára, hogy e tárgyak sorát bővíthessék, a szülők és a pedagógusok véleményét kikerülve.
Előrelépésnek számít, hogy 2024-ben ismét lehetőség nyílott arra, hogy az érettségit és egyben a felvételit is jelentő elektronikus multitesztekben a szaktárgyakból ismét az oktatás nyelvén tehettek vizsgát az érettségizők.
A 2024–2025-ös tanévben is a kísérleti óraterv alapján dolgozhatnak iskolaink, és a minisztérium levélben biztosította Szövetségünket arról, hogy ezt 2027-ig alkalmazhatjuk, majd a pilotprojekt eredményének függvényben döntenek a további lehetőségről. Addig is iskoláinkban alkalmazzuk ezt az órahálót, mely többé-kevésbé kiegyenlíti a nyelvi kompetenciákat fejlesztő órák számát, és lehetőséget biztosít az identitásmegőrző tantárgyak oktatásásra.
Ebben az évben először szerveztek országos tantárgyi versenyt román, szlovák és magyar nyelvből. A KMPSZ hozzájárult a rendezvény lebonyolításához, és az NSRI jóvoltából a győztesek magyarországi utazáson vehettek részt.
A Magyarország Bekügyminisztériumának támogatásával sikerült megvalósítani minden korábbi programunkat, a tantárgyi vetélkedőket, nyári tehetséggondozó táborainkat, pedagógusakadémiát, szórványprogramunkat stb., és már szeptemberben az iskolák megkaphatták a tankönyveket, valamint a munkafüzeteket anyanyelvből és irodalomból.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának köszönhetően tudtuk működtetni szervezetünket, iskoláinkat. Az Államtitkárság jóvoltából kaphattak támogatást a pedagógusok, a szórványban dolgozók, útiköltség-hozzájárulást a beutazó tanárok, oktatási-nevelési és étkeztetési támogatást a magyar tagozaton tanuló gyerekek. Ebben az évben is megszervezhettük a Határtalanul nyári iskolát és napközis táborokat a szórványban.
Köszönjük minden szervezetnek és intézménynek a lehetőséget, ami hozzájárult ahhoz, hogy a háború ellenére nem omlott össze a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján.
2024. december 2. Nevickén tartott fórumot a magyar kisebbség helyzetéről az Ukrán Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Bizottsága számos magas rangú ukrán és külföldi hivatalnok és a magyar kisebbség szervezeteinek részvételével. A rendezvényen a magyar szervezetek képviselői kifejtették véleményükét a magyar közösség helyzetéről, és megfogalmazták azokat a problémákat, amelyeket meg kell oldani, hogy a 2017 óta elvett vagy szűkített kisebbségi jogokat visszakapja közösségünk. A fórumon részt vett magyar szervezetek egyetértettek abban, hogy az alapkérdés az 1991-es Nemzeti kisebbségi törvényben és az 1996-ban elfogadott ukrán Alkotmányban garantált, 2014-ig biztosított kollektív jogok, a nemzetiségi kulturális autonómia visszaállítása nélkül nem lehet megnyugtatóan rendezni a magyar közösség helyzetét Ukrajnában.
A konferencián és a mai napon elhangzottak alapján a KMPSZ közgyűlése is kiáll amellett, hogy állítsák vissza törvényi szinten és hajtsák végre a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatási lehetőségeit:
állítsák vissza és garantálják a nemzeti-kulturális autonómiát, tehát a kisebbségek kollektív jogait;
az anyanyelv teljes körű használatát és az anyanyelvű tanulás jogát az állami oktatási intézményekben;
a nemzeti jelképek használatát;
a nemzeti ünnepek méltatását;
biztosítsák a kisebbségek igényeit az irodalom, a művészet és a médiahasználat terén;
az oktatási intézmények keretein belül biztosítsák a pedagógusok, művelődési dolgozók és más kisebbségi szakemberek képzését;
ne legyen semmilyen megkülönböztetés nemzeti kisebbségi és nyelvi alapon;
minden állampolgárnak legyen joga megválasztani az oktatás nyelvét;
a nemzeti közösségek számára állítsák vissza a nemzetiségi oktatási intézményi státuszt, amely azon intézményekre vonatkozna, melyekben legalább egy olyan osztály működik, ahol a nemzeti kisebbség nyelvén tanítanak.
A nemzetiségi iskolákban a nemzeti közösség kultúrájának megőrzése érdekében:
az oktatási folyamat nyelve lehessen a magyar;
szabadon használhassák nemzeti jelképeiket, ünnepelhessék nemzeti ünnepeiket;
kis létszámú osztályokat nyithassanak;
egy osztály esetében is lehessen líceumi képzést indítani (10–12. oszt.);
az intézmények finanszírozását teljes mértékben az állam biztosítsa;
az intézmény alapszabályában, pecsétjében, cégtábláján az intézmény neve magyarul is szerepeljen;
kötelező tárgyként tanulják az identitást megőrző tárgyakat: a népismeretet, a magyar nép történetét, földrajzát;
az iskolai dokumentációt részben anyanyelven vezethessék: az órarendet, az osztálysarkokat, tablókat, az iskolai szemeléltetőket és hirdetéseket, az iskola honlapját, az értesítőket, a bizonyítványokat;
az osztálykönyvekbe, elektronikus naplókba magyarul, a magyar helyesírás szabályai szerint is tüntessék fel a gyerekek nevét;
magyarul is lehessen vezetni a szülői értekezletek, a tanári értekezletek és egyéb rendezvények jegyzőkönyveit;
az oktatás kimeneti szakaszaiban, így a 4., a 9. és a 11. osztály végén a záróvizsgákat magyarul tehessék az általános ismereti tárgyakból, és az ukrán mellett az oktatás nyelvéből is kötelező volt vizsgázni;
biztosítsák az esélyegyenlőséget a tárgyi tudás mérésekor 2030 után is;
a magánintézmények az államilag kötelező órák oktatásáért részesüljenek dotációban;
az iskolai rendezvényeken, szülői értekezleteken, tanári értekezleteken, módszertani üléseken mindenki azon a nyelven szólalhasson fel, amelyik számára a legkomfortosabb;
a személyközi kommunikációban mindenki használhassa anyanyelvét vagy olyan közös nyelvet, melyet minden fél értett: ez lehet a magyar, az ukrán vagy más nyelv;
állítsák vissza az anyanyelvű oktatás lehetőségét a szakképzésben Kárpátalján;
szervezzenek magyar nyelvből érettségit a független vizsgaközpontokban azon tanulók számára, akik magyar tannyelven végezték középiskolai tanulmányaikat;
szervezzenek a magyar mint idegen nyelv tárgyból érettségit a független vizsgaközpontokban, ami egyenértékű lenne a többi idegen nyelv felvételi tárggyal továbbtanuláskor;
az állami és kommunális oktatási intézmények élére kinevezendő igazgatók pályáztatásánál az államnyelv ismeretét bizonyító nyelvvizsga szintjét középszintben (B2) határozzák meg, miután az államnyelv használatáról szóló törvény szerint a poszt betöltésének feltétele, hogy szabadon tudja használni az államnyelvet, ez az elvárás a másik államnyelvből, az angolból is Ukrajnában. Ennek a kritériumnak megfelel a B2-es szint.
Azon oktatási intézményekben, ahol működik valamely nemzeti kisebbségi nyelvű osztály vagy csoport, ott az oktatási intézmény egyik vezetője ismerje az adott kisebbség nyelvét;
a felsőfokú oktatási intézmények nemzetközi akkreditációját ismerjék el országos szinten;
biztosítsák az európai uniós nyelvek használatát a tudományos publikációk és szakdolgozatok esetén is;
minden új közoktatási törvény elfogadásánál vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi törvény rendelkezéseit;
biztosítsák a kisebbségek jelnyelvének elsajátítását az arra rászorulóknak;
az állami felsőoktatási intézményekben a szenátus dönthessen, hogy egy vagy több tantárgyat tanítsanak angolul vagy más európai uniós nyelven;
a tudományos és a tudományos-technikai tevékenységben az államnyelv mellett használhassák az angolt vagy más európai uniós nyelvet.
Az oktatási kérdésen kívül a jövőben is fenntartjuk jogaink biztosítása és helyreállítása érdekében az alábbiakat:
A nemzeti kisebbségi törvény hatásköre terjedjen ki a települések és városokon kívül a kistérségekre és járásokra, ahol az adott nemzeti kisebbség aránya eléri a törvényben elfogadott arányt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt az arányt tíz százalékban határozzák meg, miután ezt biztosította a 2012-es regionális nyelvek használatáról szóló törvény. Ezen arány növelése a nemzeti kisebbségi jogok csorbítását jelenti.
Életszerűtlennek tartjuk azt, hogy a törvényben szereplő nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogok alkalmazásáról a helyi önkormányzatok külön határozatban rendelkezzenek, hiszen ez azt jelenti, hogy a többség jóindulatán múlik, hogy alkalmazzák-e a törvényt.
Neveink latin betűs írásmódjakor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségi nyelvhasználat szabályait, mert a nevek transzkripciós átírásakor azok jelentősen torzulnak.
Biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet lehetőségét a korábbi joggyakorlat szerint: olyan egyéni választói körzetet hozzanak létre az egy tömbben élő kisebbség számára, ahol az adott kisebbség számaránya 51 vagy a fölötti százalékarányt tesz ki. Amennyiben ezt nem állítják vissza, dolgozzanak ki új eljárási rendet, hogy minden Ukrajnában elismert nemzeti kisebbség részt vehessen a parlament munkájában szavazati joggal, de legalább szószólóként.
A nemzeti kisebbségi oktatási intézmények a nemzeti kisebbség nyelvén is kiadhassák a tanulói teljesítményről szóló bizonyítványt.
A nemzeti kisebbségi nyelv használatát ne csak sürgősségi egészségügyi ellátás, de minden orvosi vizsgálat és orvosi kezelés esetén tegyék lehetővé.
A választások idején – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – biztosítsák a többnyelvű szavazólapokat.
Minden topográfiai információt (településnév, utcanévtábla) azon területeken, ahol a nemzeti kisebbség nyelve elfogadott, biztosítsanak a nemzeti kisebbség nyelvén is.
Biztosítsák a nemzeti jelképek használatának lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára.
Önálló emberjogi biztos felügyelje a nemzeti kisebbségi jogok betartását Ukrajnában.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) megtartotta XXXIII. megyei közgyűlését. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben határozottan kiálltak amellett, hogy a kárpátaljai magyarság számára biztosítsák anyanyelvi oktatási lehetőségeiket törvényi szinten, és azok megvalósítását követeljék. Az elmúlt három év a szervezet számára nemcsak a háborús helyzethez való alkalmazkodásról szólt, hanem a kárpátaljai magyarság oktatási jogaiért folytatott állandó küzdelemről is.
Az eseménynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriuma adott otthont, ahol Szilágyi Lajos, a KMPSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket, aki köszönetet mondott a kárpátaljai magyar pedagógusoknak a helytállásukért.
A gyűlés napirendi pontjainak elfogadását követően elnöki beszámolójában Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke a 2024-es évet értékelve kiemelte: „Az utóbbi időben számos egyeztetés zajlott kormányszinten az ukrán és magyar fél között, hogy milyen javításokra lenne szükség a 2017-es jogszűkítésekhez képest a kisebbségi oktatási jogokban. Bár 2023-ban némi előrelépés mutatkozott meg az oktatási törvény módosítása kapcsán, azonban mind a mai napig vannak olyan hiányosságok, amelyekben nincs előrelépés, sőt folyamatosan reagálni kell az újabb korlátozási kísérletekre.” Majd folytatva elmondta: a KMPSZ 1991-es megalakulása óta azt tartja szem előtt, hogyan lehetne a kárpátaljai magyar oktatást javítani. December 2-án az országos etnopolitikai hivatal szervezésében tartottak egy konferenciát Kárpátalján, ahol a kárpátaljai magyarság jogaival és problémáival foglalkoztak. A KMPSZ ezen a konferencián bemutatta, hogy az 1991-ben elfogadott kisebbségi törvényhez képest 2017-től milyen jogszűkítések mentek végbe. Az elnök kifejtette, hogy a jogszűkítések továbbra is élnek minden területen. A nyilatkozat elfogadásával arra szeretnék felhívni az ukrán és nemzetközi felek figyelmét, hogy a témát illetően mi a kárpátaljai magyarság álláspontja.
Az elnöki beszámoló elfogadását követően a közgyűlésre érkezett vendégek köszöntése következett. Szilágyi Lajos Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár köszöntőlevelét felolvasva tolmácsolta az államtitkár gondolatait, aki kiemelte: „A KMPSZ és a kárpátaljai magyarság példaként szolgál a Kárpát-medence minden magyar közössége számára, hiszen a legnehezebb körülmények között kell helytállniuk, egyben tartani a szétzilált magyar közösséget, és tovább működtetni a felépített intézményrendszert. Kivételes eredmény, hogy mindezek ellenére egyetlen intézmény sem zárta be kapuit Kárpátalján, és továbbra is 17 000 gyermek vesz részt az oktatásban” – fejtette ki az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a jövőben is igyekszik mindent megtenni a helyi közösségek támogatása és megtartása érdekében.
Gyebnár István, a Beregszászi Magyar Konzulátus ügyvivő konzulja köszöntőjében kifejtette: „Nehéz körülmények között él a kárpátaljai magyarság, mindezek ellenére példaértékű az, ahogy a kárpátaljai magyar pedagógusok helytállnak.” A diplomata szerint a KMPSZ a legjobban működő szakmai érdekvédelmi szervezet Kárpátalján, amely a legnagyobb erőt fogja össze. Mint mondta, a magyar kormány igyekszik mindent megtenni, hogy segítse a kárpátaljai magyarság oktatását, azonban fontos, hogy Ukrajna is biztosítsa mindezt, és megadja a kisebbségnek járó jogokat, főként, hogy az Európai Unióba igyekszik.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntve a megjelenteket kiemelte: „Miközben a világ a Megváltó születésének ünnepére készül, a karácsonyi sürgés-forgásban, az adventi vásárok közepette, nem messze határainktól apák, fiúk, testvérek indulnak el egy messzi útra, amely nem a béke kövével van kirakva. Ki gondol azokra, akik hazavárják őket, otthon maradva, és állják a sarat, amíg bírják? Nálunk erősebb nemzetek sem képesek ezt a konfliktust hatékonyan kezelni. […] A testvér nemcsak boldog békeidőben testvér, a valódi testvérség az, hogy kitartunk egymás mellett a komoly, embert próbáló időkben is.” A Kárpát-medencei testvérszervezetek nevében kifejezve szolidaritásukat kiemelte, hogy számíthat rájuk a kárpátaljai magyarság.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke szerint kalandos éveket élünk, és minden jel arra mutat, hogy az elején vagyunk a teljes világrend átalakulásának. A kárpátaljai magyarság szempontjából azonban ezek embert próbáló évek. Mint mondta, a kárpátaljai magyar oktatás bibliai helyzetben van: az egyik kezében kard, a másikban az ekeszarva. „A nehéz körülmények ellenére a pedagógusoknak tovább kell végezniük munkájukat, hinni abban, hogy az emberek többé taníthatók és jobbá nevelhetők” ‒ zárta beszédét az alelnök.
A köszöntő, lelket megerősítő gondolatokat követően Gabóda Béla, a KMPSZ Ellenőrző Bizottságának elnöke számolt be a szervezet gazdasági tevékenységéről, amelyet a jelen lévő tagság elfogadott, majd minősítették a KMPSZ tevékenységét.
A közgyűlés során a KMPSZ nyilatkozatot fogadott el, melyben kiállnak a kárpátaljai magyarság oktatási jogszűkítései ellen, részletezve a 2017-ig kapott és az azóta jelentősen csorbult jogszűkítéseket. Az elfogadott nyilatkozatot a KMPSZ elküldi az ukrajnai joghatóságok mellett a nemzetközi jogvédő szervezeteknek, valamint az anyaországi partnereknek is.
Az esemény színvonalát Kacsó Zsófia, a Bátyúi Líceum diákjának verses előadása, a KMPSZ által rendezett költészet napi szavalóverseny győztese emelte, aki Mentovics Éva Advent című költeményét adta elő, valamint Püspöki Laura, az Ungvári Dayka Gábor Líceum tanulója, az „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny első helyezettje, aki alsónyéki népdalokkal kápráztatta el a közönséget.
Az esemény a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével zárult.
Erről a Facebookon tájékoztatott Ukrajna oktatási és tudományos minisztere, Okszen Liszovij.
A platform, amelyet a GIZ és SFPL által megvalósított Skills4Recovery program támogatott, az osvitaveteraniv.gov.ua oldalon érhető el.
Bemutattunk egy eszközt, amely lehetőséget ad a visszatérő védőinknek, hogy megtalálják a számukra elérhető lehetőségeket a tudásuk frissítésére azokon a területeken, amelyek érdekelték őket a szolgálat előtt, továbbá új ismeretek megszerzésére is lehetőségük van – átképzés révén
– írta a miniszter.
A platform több mint 1200 oktatási lehetőséget kínál, beleértve rövid távú tanfolyamokat, átképző programokat és teljes körű képzéseket szakmai, előképző és felsőfokú oktatási intézményekben. Emellett tartalmazza a formális és nem formális oktatási programok katalógusát, részletes információkkal az intézmények elérhetőségéről, a tanulás módjairól és a programok finanszírozásáról.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) szervezésében november 30-án immár második alkalommal rendeztek módszertani képzést a népzeneoktatásról. A program célja az volt, hogy támogatást nyújtson azoknak a Kárpátalján dolgozó pedagógusoknak, akik népzenét tanítanak, de nem rendelkeznek e területen megfelelő képesítéssel. A képzésre 47 kárpátaljai tanár jelentkezett.
A Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja 2017-es megalakulása óta szervez különböző képzéseket a vidék népművelő grémiuma számára. A hálózat fontosnak tartja, hogy olyan programokkal segítse a népművészetben tevékenykedőket, mely által szűkebb pátriánk mozgalma is fejlődést tud felmutatni. A Szovjetunió hatására Kárpátalját évtizedekre elszigetelték a magyar autentikus népzenétől és néptánctól, majd csak a 90-es évek elején indult el a kárpátaljai mozgalom, amikor egy-egy tábor alkalmával már volt lehetőség magyar népzenével és tánccal ismerkedni. A Pál családnak, és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának köszönhetően a Hagyományok Háza (HH) vezetésével 2014-ben aztán elindulhatott az első szervezett formájú mesterképzés, ahol a tanulni vágyók már mélyebben, havi szinten ismerkedhettek a népzene alapjaival. Azonban ez még mindig nem a gyermekek oktatására fókuszált, így az utóbbi években a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja megalakulását követően igyekezett olyan képzéseket létrehozni, amelyen magyarországi szakemberek bevonásával a kárpátaljai zenészeknek, kézműveseknek, táncosoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megtanulják a népzene, néptánc, népi kézművesség oktatás-módszertani alapjait, melyet aztán a különböző művészeti iskolákban, folkműhelyekben, tanodákban hasznosítani is tudnak.
A mostani alkalom már a tavaszi esemény folytatásaként jött létre, ezúttal is lehetőség volt különböző szekciókba ‒ citera, cimbalom, harmonika, brácsa, hegedű, nagybőgő, népi furulya ‒ jelentkezni és elsajátítani a különböző anyagokat. Pál Katalin, a HHHK vezetője elmondta: az első képzést még 2014-ben kezdték el a HH, a Rákóczi-főiskola és a Pro Cultura segítségével, akkor kb. 140 fő jelentkezett. Az ott részt vett táncosokból, zenészekből, énekesekből alakultak meg a későbbiekben a kárpátaljai népi zenekarok. Aztán 2018-ban szerveztek egy hangszeroktatói képzést csak pedagógusok számára, mert igény volt rá, annak a folytatása az idei képzéssorozat. „A mostani képzés alkalmával inkább a módszertanra alapozunk, hogy a különböző műhelyekben oktató pedagógusok megtanulják a helyes módszertan alapján való népzenei oktatást” – fejtette ki Pál Katalin.
Váradi Enikő, a HHHK kulturális szervezője, a képzés koordinátora megjegyezte: „A mostani alkalomra közel 47 pedagógus jelentkezett Kárpátalja több járásából. Igyekeztünk úgy alakítani a képzés anyagát, hogy mindenképpen segítse a tanárok munkáját itthoni tevékenységük során. A háborút követően sajnos káderhiány alakult ki, ebből adódóan sok műhely, művészeti iskola, tanoda nem szerette volna megszakítani a munkát, de sok esetben ismét olyan pedagógusok kerültek a népzenei oktatás palettájára, akik addig komolyzenei oktatással foglalkoztak. Ezért fontosnak tartottuk, hogy segítsük az itthoni mozgalmat, és újra megfelelő mederbe tereljük a szakmai tevékenységet. Hiszen az elmúlt közel 15 évben egy nagyon pozitív előrelendülés indult el a kárpátaljai népművészetben, amiről az anyaországi kollégák sokszor úgy vélekedtek, hogy a gyerekmozgalom Kárpátalján fejlődik a legdinamikusabban. Sajnos a háború mindenre pusztító hatással van, de a hálózat feladata többek között az is, hogy felmérje az igényt, és segítse a pedagógusokat. Fontos számunkra a pedagógusok visszajelzése is, így a képzése végén közösen értékeljük a programot, és várjuk az ő visszajelzésüket, ahol elmondhatják, hogy mire lenne még szükségük.”
Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, citeraoktató már évek óta rendszeresen jár ki Kárpátaljára segíteni a helyi mozgalmat a különböző képzések, mentorprogramok alkalmával. Mint mondta: nagy öröm látni azt, hogy honnan indultak a pedagógusok és hol tartanak jelenleg. Mindez nagyon motiváló, és kihívás is, hogy minden alkalommal újra és újra valami plusztöbblettel gyarapíthassa tudásukat.
A programnak helyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosított, az esemény támogatója a Csoóri Sándor Program volt. A képzés során Pál Katalin a citera szekció számára módszertani segédanyagot ajándékozott, melyből minden műhelyből érkező citeraoktató hazavihetett egy csomagot. A szervezők a program folytatását tervezik a jövő évben is.
A hírt Miroszlav Bileckij, a megyei katonai közigazgatási hivatal elnöke közölte.
„Krausz úr a háború kezdete óta támogatja hazánkat. A találkozó során megköszöntem az ukrán gyermekek támogatását célzó humanitárius és oktatási kezdeményezéseket.
A fizikai Nobel-díjassal és Dmitro Taranenkóval, a Bátyúi kistérség vezetőjével közösen megvitattuk a gyermek- és ifjúságfejlesztési központ létrehozásának projektjét. A tervek szerint vezető szakértők, tanárok, előadók, köztük külföldiek is, tehetséges ukrán és magyar gyerekeket képeznének majd nemzetközi matematika, fizika és informatika, majd később kémia és biológia olimpiákon való részvételre.
A központ területén sportkomplexum, park, játszótér, kollégium kialakítását is tervezik. A jövőben egy egész gyerekváros nő majd ki itt.
Ez egy nagyon progresszív kezdeményezés, aminek köszönhetően itt, Kárpátalján is képezhetünk majd fiatal zseniket.
Számos jogi és műszaki kérdés áll előttünk, tervezők keresése, együttműködési megállapodás aláírása a terv sikeres megvalósítása érdekében.
Krausz Ferenc elmondta, hogy kezdeményezését a magyar kormány és a Nobel Alapítvány is támogatja.
Köszönjük ezt az érdekes találkozást! Biztos vagyok benne, hogy közösen egyedülálló projektet tudunk megvalósítani gyermekeink számára!”
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács szerdán közzétett tanulmánya szerint a tagállamoknak ideje áttérniük a vészhelyzeti intézkedésekről a hosszú távú megoldásokra a menekült ukrajnai gyermekek számára biztosított oktatás estében.
A 46 tagországot számláló Európa Tanács a gyermekek világnapja alkalmából közzétett tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnából érkezett menekült gyerekek milliói szembesülnek nyelvi akadályokkal a befogadó államban biztosított oktatás során. A menedéket nyújtó országok számára a legjelentősebb kihívást pedig a korlátozott iskolai kapacitás és az iskolát nem látogató gyermekek számontartása jelenti.
Ezer nappal az ukrajnai háború megkezdését követően ideje áttérni a vészhelyzeti megoldásokról a fenntarthatóbb, hosszú távú mechanizmusokra – írta tanulmányában az Európa Tanács, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok területén menedéket kapott ukrajnai gyermekek mintegy 50 százaléka nem jár iskolába. A fogadó országokban iskolába beiratkozott gyerekek 60 százaléka még mindig Ukrajnából közvetített online órákon vesz részt – tájékoztattak.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború elől elmenekült gyermekek gyakran szenvednek traumától, pszichés szorongással küzdenek, vagy az instabilitás érzésével szembesülnek. Ezen kihívásokat az ukrajnai gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének szavatolása mellett szükséges orvosolni – áll a tanulmányban, mely hatékony stratégiákat mutat be az érintett gyermekek helyi iskolákba való integrálására, a beiratkozás személyre szabására és az osztályok elhelyezésének rugalmassá tételére, miközben védi a kulturális identitáshoz való jogukat az ukrán kultúrával és nyelvvel való kapcsolatuk megőrzése mellett.
A tanulmány arra ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék az iskoláztatást a gyermek számára azáltal, hogy felhívják a szülők, vagy a gyámok figyelmét ennek előnyeire. Elegendő férőhely biztosításának szükségességégét hangsúlyozza az iskolákban és elegendő számú tanár alkalmazását. A befogadó állam oktatási rendszerébe be nem került ukrajnai gyermekek azonosítására szólít fel, és szorgalmazza, hogy az oktatási intézmények alkalmazzanak személyre szabott tanulási terveket a rögzített tanterv helyett. A tanulmány végezetül befogadó környezet kialakítását tartja szükségesnek, miközben kiemeli a gyerekeknek kulturális identitása megőrzésének fontosságát.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola november 13-án, a magyar nyelv napján ünnepelte a Filológia Tanszék jubileumát egy különleges visszatekintő rendezvény keretében, amelyet a főiskola átriumában tartottak. Az eseményen méltatták az angol, magyar és ukrán tanárképzés hosszú múltra visszatekintő fennállását. A résztvevők között kárpátaljai és magyarországi partnerek, valamint a tanszék egykori végzősei is jelen voltak.
A rendezvény fő célja az elmúlt évek eredményeinek megünneplése, valamint a főiskolai egység jelenlegi és volt oktatóinak, hallgatóinak köszöntése volt.
Az eseményt Ferku Szilveszter mesterszakos hallgató előadásában Vári Fábián László – a tanszék nyugalmazott oktatója – versével nyitották meg, aki az Útban Törökország felé című művet adta elő. Ezt követően dr. habil. Beregszászi Anikó, a tanszék vezetője mondott köszöntőt, amelyben kiemelte a tanszék fontos szerepét a régió kulturális életében. Mint aláhúzta: „26 éve vagyok ezen a tanszéken, végigjártam a szamárlétrát. Ma itt állva azt kell mondanom, a tanszék nemcsak képzést kínál, de közösséget is épít. Ékes bizonyítéka ennek a mai nap s számos sikeres végzett hallgató.”
Ezt követően köszöntötték a megjelenteket, köztük a külképviseletek vezetőit, a főiskola vezetőségét, külhoni és kárpátaljai partnerintézmények delegációit s a már végzett hallgatókat, akik ellátogattak a jubileumi ünnepségre.
Majd Bocskor Andrea korábbi európai parlamenti képviselő, egykori végzett hallgató emlékezett vissza főiskolai éveire, méltatta tanárait s az intézményt, amelynek, mint mondta: „oly sokat köszönhet”.
A következőkben Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője is beszédet mondott, hangsúlyozva a főiskola jelentőségét a kárpátaljai magyarság megőrzésében. A magyar nyelv napjának apropóján kiemelte: „Anyanyelvem magyar, de ukránul is megtanultam, hiszen arra is szükségem volt. Majd elsajátítottam az angolt is. Később, egy dél-amerikai kaland során a spanyol nyelvet is elkezdtem elsajátítani. […] Mandátumom alatt, remélem, meglesz az ötödik nyelv, a francia is.”
Ezután Mándy Dávid Lajos főiskolai hallgató Monti csárdás című hegedű-előadása következett. Gazdag Vilmos tanszékvezetőhelyettes ezután részletesen bemutatta a tanszék múltját és jelenét számadatokkal, majd kitért a különböző szakok és képzési kínálatok fejlődésére is. A Filológia Tanszék az intézmény egyik legrégebbi egysége, 1998-ban alakult Nyelvészeti Tanszék néven. Jól mutatja a fejlődést az is, hogy jelen tanévben a jubiláló tanszék hét képzési programot felügyel, amelyek nappali és levelező képzési formában is elérhetők, s ezáltal ezen a kampuszon van a legtöbb hallgató is az intézményben.
Az informatív összefoglaló után ismét a diákok előadása következett: elsőként Leszja Ukrajinka, majd Pavlo Ticsina versét adták elő magyar és ukrán nyelven.
Az ünnepi program pódiumbeszélgetéssel folytatódott, ahol a főiskola részéről Orosz Ildikó elnök, Csernicskó István rektor, Beregszászi Anikó tanszékvezető, valamint a partnerek közül Kecskés Judit, a Miskolci Egyetem docense és Vraukó Tamás professzor vetettek számot Csordás László moderálásával a tanszék kezdeti időszakáról, majd a jelenlegi működési és kutatói tevékenységéről.
A program részeként az Összukrán Hallgatói Shakespeare-fordítói Verseny 3. helyezést elért díjazottja, Rotkovszka Viktória főiskolai hallgató is bemutatta munkáját, majd magyar és ukrán népdalokat hallgathattak meg a résztvevők.
Ezután ismét pódiumbeszélgetésre került sor, a jelenlegi oktatók s egykori, már végzett hallgatók részvételével.
Az esemény záróakkordja a magyar nyelv napjához kapcsolódó irodalmi összeállítás volt, melynek különlegessége, hogy olyan verseket alkalmaztak színpadra, melyeket egykori és jelenlegi oktatók, hallgatók munkáiból válogattak össze.
A nagyszabású esemény méltóképpen megkoronázta a Filológia Tanszék jubileumának megünneplését.
2025-től általános katonai alapképzésen vesznek részt a felsőoktatási intézmények harmadéves hallgatói. Ezt Mihajlo Vinnickij oktatási és tudományos miniszterhelyettes mondta a Novina.LIVE-nek adott interjújában.
Emlékeztetett arra, hogy elfogadták azokat a jogszabály-módosításokat, amelyek 2025-től kötelezik a felsőoktatási intézményekben a kombinált katonai alapképzés bevezetését: „Nyilvánvalóan nem elsőévesekről beszélünk, mert ők többnyire 17 évesek. Valószínűleg a 3. évfolyamról beszélünk, mert ezek már felnőtt fiúk.”
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek abszolút nincs köze a mozgósításhoz, mert a mozgósítási életkor 25 évtől van.
„Csupán arról van szó, hogy a felsőoktatásban végzett ember tudjon bánni a fegyverekkel, tudja, hogy szükség esetén hol kell gyülekezni, hogyan védekezhet, hogyan nyújthat elsősegélyt” – tette hozzá.
Ukrajnában véget ért a 2024-es felvételi kampány – jelenti az Oktatási és Tudományos Minisztérium.
„Október 31-én volt az elektronikus kabinetek és a jelentkezések benyújtásának utolsó napja. A 2024-ben bejegyzett összes kabinet leállt, és többé nem lehet belépni” – áll a minisztérium közleményében.
A minisztérium megjegyezte, hogy jövőre minden jelentkezőnek új elektronikus fiókot kell létrehoznia, még akkor is, ha ebben vagy a korábbi években regisztrálta azt.
A több mint 100 000 doktori képzésre jelentkező személy több mint 90 százaléka katonakorú, már mesterdiplomával rendelkező férfi – közölte az Oktatási és Tudományos Minisztérium sajtószolgálata.
Azok az iskolások, akik ebben a tanévben a 4., 9. és 11. osztályban fejezik be tanulmányaikat, mentesülnek az állami záró attesztáció (DPA) letétele alól.
A vonatkozó határozatot már megszavazta Ukrajna Legfelső Tanácsa. Összesen 258 parlamenti képviselő hagyta jóvá.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
