A brit kormány még a háború kitörésének évében létrehozta a Homes for Ukraine kezdeményezést, amelynek keretein belül ingyenes vízumot biztosítottak az Ukrajnából Angliába menekült családoknak – tájékoztatott a Sky News.
Az akkor megkötött vízumok 2025 márciusáig lettek volna érvényben, azonban mivel a háború egyre csak fokozódik, Rishi Sunak kormánya úgy döntött, hogy újabb 18 hónapnyi vízumot biztosít ingyenesen az ukránoknak.
Ezáltal 2026 szeptemberéig élveznek vízummentességet az ukrán menekültcsaládok, amihez hozzátartozik, hogy biztosítanak számukra álláslehetőséget, juttatásokat, egészségügyi ellátást, valamint az oktatásban is részt vehetnek.
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
Németországban hazugságon kaptak több száz román állampolgárt, akik ukrán menekülteknek adták ki magukat, hogy felvegyék a támogatásokat – közölte az rbc.ua hírportál a Digi24 román tévécsatornára hivatkozva.
A román médium szerint a leleplezett csalók Németországban ukrán menekülteknek adták ki magukat, és támogatást követeltek. Pénzt és lakást kaptak. Elsősorban ott jelentek meg a románok, ahol a német hatóságok segítséget ajánlottak a menekülteknek. „Azt mondták a románok, hogy a konfliktusövezetből érkeztek, és támogatásra van szükségük, mint minden menekültnek. Minden feltételt megteremtettek számukra: lakhatást, élelmet és állandó támogatást” – áll a tudósításban.
Később azonban több német önkéntes is rájött, hogy a menekültek közül sokan nem beszélnek ukránul, és ez felkeltette a hatóságok figyelmét. Vizsgálat indult, és kiderült, hogy csak Németország délnyugati részén több mint 1300 olyan személy él, aki nem Ukrajna lakosa, de annak adta ki magát. Köztük sok olyan román van, aki kihasználta az ukrajnai helyzetet és a berlini hatóságok jóindulatát.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Norvégia ötödik legnagyobb városa, Drammen vezetése úgy határozott, hogy a városba ezentúl csak ukrajnai menekülteket fogadnak be, a döntés szerdán éles bírálatokat váltott ki a politikai szereplőkből, és rasszizmussal is megvádolták a városvezetést.
Az ország déli részén található város vezetése az oslói kormány előzetes figyelmeztetése ellenére szavazta meg kedden, hogy a jövőben csak ukrajnai menekülteket fogadnak be.
Jonas Gahr Störe miniszterelnök szerint a városvezetés ezzel túllépte hatáskörét. „Ez nem olyasvalami, amiről a városok dönthetnek” – mondta a balközép kormányt vezető Störe szerdán az NRK közszolgálati televíziónak nyilatkozva.
A 120 ezer lakosú Drammen mindössze 40 kilométerre fekszik a fővárostól, Oslótól. A polgármester a norvég Konzervatív Párt tagja, a városi tanácsban pedig a konzervatívok egy bevándorlásellenes párttal és a Nyugdíjasok Pártjával alkotnak többséget.
Erna Solberg, a Konzervatív Párt elnöke is bírálta a Drammenben született döntést az NTB helyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Mint mondta, egyetlen önkormányzat sem határozhat úgy, hogy csak bizonyos államokból fogad be menekülteket.
Störe szintén kitért arra, hogy egyenlőkként kell bánni minden menekülttel.
A kormánykoalícióban részt vevő Centrum Párt egyik tagja a rendőrségen feljelentést tett Drammen városvezetése ellen „intézményes rasszizmus” címén.
A 2023. december 31-i állapotoknak megfelelően 4,31 millió ukrán állampolgár rendelkezett ideiglenes védelmi státusszal Európában a 2022. február 24-i orosz invázió következtében – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Eurostatra hivatkozva.
Az Eurostat szerint a fő EU-tagországok, amelyek menekülteket fogadtak Ukrajnából: Németország (1 251 245 fő; az EU összlétszámának 29,0%-a); Lengyelország (954 795; 22,1%); Csehország (373 035; 8,7%). 2023 november végén Németországban (+15 285; +1,2%), Csehországban (+3705; +1,0%) és Spanyolországban (+ 2255 +1,2%). A szám 3 EU-országban csökkent valamelyest, mégpedig Olaszországban (-125 fő; -0,1%), Franciaországban (-245 fő; -0,4%) és Lengyelországban (-315 fő; -0,0%).
Az Eurostat azt is megállapította, hogy az egyes EU-tagországok lakosságához képest 2023 december végén ezer főre vetítve ideiglenes védelmet legtöbben a következő országokban kaptak: Csehországban – 34,5, Bulgáriában – 26,5, Észtországban – 26,3, Litvániában – 26,2 és Lengyelország – 26,0. 2023. december 31-én az Európában átmeneti védelemben részesülők több mint 98%-át ukrán állampolgárok tették ki. Közülük a felnőtt nők csaknem felét – 46,2%-ot, a gyermekek közel harmadát – 33,2%-ot, a felnőtt férfiak pedig valamivel több mint 20,6%-ot tették ki.
„A magyarországi munkalátogatás keretében olyan oktatási központokat látogattam meg, ahol a menekült gyerekek jelenleg is ukrán nyelven tanulnak” – írta Viktor Mikita.
A kormányzó ellátogatott az Ukrán Hagyományok Háza oktatási központba. A központ jelenleg magánintézményként működik, és 121 5–11. évfolyamos diáknak ad lehetőséget arra, hogy az Ukrajna Oktatási és Kulturális Minisztériumának oktatási programja szerint tanulhasson.
Viktor Mikita 520 új tankönyvet adott át a diákoknak, s megköszönte a tanintézmény munkáját. „Fő feladatunk, hogy ukrán állampolgáraink hazatérjenek szülőföldjükre. Bármennyi időt is vesz igénybe, a tanulás az alapja és a gyökere minden nemzetnek” – olvasható a bejegyzésben.
December végéig 4 312 215 volt azon ukrán állampolgárok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Decemberben, a november végi adatokhoz képest 37 585-tel nőtt az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak száma az EU-ban. A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be, ezek közül három ország, Olaszország (-125; -0,1 százalék), Franciaország (-245; -0,4 százalék) és Lengyelország (-315; -0,03 százalék) kivétel. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (+15 285; +1,2 százalék), Csehországban (+3705; +1 százalék) és Spanyolországban (+2255; +1,2 százalék) jegyezték fel.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 235 960), Lengyelország (955 110) és Csehország (369 330) biztosította. Ez a három ország a menedékes státuszok 59,8 százalékát biztosították.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a december végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (34,5), Bulgáriában (26.5), Észtországban (26.3), Litvániában (26,2) és Lengyelországban (26) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,6.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,2 százalékát nők, 33,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabbak, 20,6 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 880 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára. Az előző hónaphoz képest 160-nal többet.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => December végéig 4 312 215 volt azon ukrán állampolgárok száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1707419340
[modified] => 1707408256
)
[title] => Több mint 4,3 millió ukrajnai menekült van az EU-ban, akik ideiglenes védelmi státuszt kaptak – Eurostat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=177778&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 177778
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 175533
[image] => Array
(
[id] => 175533
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[original_lng] => 52270
[original_w] => 768
[original_h] => 512
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/ukran-menekultek-2.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1707401056:5
[_thumbnail_id] => 175533
[_edit_last] => 5
[views_count] => 977
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 237295
[1] => 574946
[2] => 1995
[3] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Eurostat
[1] => ideiglenes védelem
[2] => statisztika
[3] => ukrán menekültek
)
)
[6] => Array
(
[id] => 177229
[content] =>
Tavaly az Ukrán Nemzeti Bank bizonyos elvárásokat támasztott a külföldről érkező ukrán migránsok 2024-es visszatérésével kapcsolatban. Andrij Pisnij, a jegybank vezetője adatai szerint azonban a mai napig nem volt megfigyelhető ilyenfajta hazatérés, ellenkezőleg, a polgárok kiáramlását regisztrálták, számolt be az RBC-Ukrajine Pisnij tájékoztatójára hivatkozva.
Pisnij elmondása szerint a menekültek Ukrajnába való visszatérésére vonatkozó 2024-es előrejelzés óvatos volt, tekintettel az ország biztonsági kockázataira. De a helyzetet meghatározó kulcstényező – az ukrán állampolgárok asszimilálódása a befogadó országokban és a külföldi élethez való alkalmazkodásuk.
A menekültek idén várhatóan nem térnek vissza Ukrajnába
Szerhij Nyikolajcsuk, a Nemzeti Bank elnökhelyettese is megjegyezte, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos kockázatok csak nőnek. Idén kismértékű növekedést jósol az ukrán menekültek számát illetően, de már jövőre a biztonsági kockázatok csökkenése esetén mintegy 400 ezer ember visszatérése várható. Emlékeztetőül, tavaly októberben a jegybank körülbelül 100 000 menekült hazatérését jósolta 2024-re, és körülbelül 700 000-t 2025-re.
Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének adatai szerint 2023 végén 6,357 millió ukrán menekült volt a világon, ebből 5,954 millió Európában, 0,404 millió pedig a kontinensen kívül.
Ukrajna szeretné, ha állampolgárai hazatérnének
Ukrajna előzetes megbeszéléseket folytat az EU illetékeseivel a jövőbeli migrációs szabályokról, remélve, hogy jövőre több állampolgára tér haza, és támogathatja országa gazdaságát. Mint azt a Politico írta, az EU migrációs miniszterei január 25-én 4 millió európai ukrán új védelmi rendszeréről tárgyaltak. Ukrán tisztviselők azt próbálják meghatározni, hogy 2025 márciusa után milyenek lesznek az EU migrációs szabályai, különösen, ha az EU elkötelezi magát a menekültek támogatása mellett, amíg nincs vége a háborúnak. Kijev ugyan nem fordult az EU-hoz hivatalos kéréssel a menekültek hazatérésének ösztönzésére, de vannak olyan információk, amelyek szerint az ukrán részről némi nyomás nehezedik az állampolgárok hazatérésére vonatkozó jövőbeni szabályok megerősítésére.
Az emberek a gazdasági növekedés hajtóereje
A World Migration Report 2022 adatai szerint Ukrajna a háború kezdete előtt a nyolcadik helyen állt a világon a külföldön munkát vállaló állampolgárok számát tekintve: 5,5–6 millió fő, ebből több mint 1,5 millióan Lengyelországban dolgoztak. Ha az ukránok nem térnek haza, az jelentősen érintheti az ország gazdaságát, amely a GDP 2,7-6,9 százalékát veszítheti évente – jegyezték meg a jelentés készítői. A kényszermenekültek többsége Lengyelországban és Németországban talált menedéket, számolt be a Forbes Ukraine.
Az EU még nem döntötte el, hogy mit fog kezdeni az ukrán menekültekkel
Ezzel egy időben az EU kétszer is meghosszabbította az ideiglenes védelemről szóló irányelvet. Az uniós országokból háború elől menekülő ukránok most 2025 márciusáig meghosszabbítják tartózkodási engedélyüket. Tekintettel az irányelv időtartamára, amely korlátozza a menekültek EU-ban való tartózkodásának idejét, jövőjük ezen időpont után továbbra is bizonytalan.
Az irányelv értelmében ez az utolsó hosszabbítás, amely 2025 márciusáig tart. A jogi védelem érdekében elfogadott irányelv három évre szól, amely jogot biztosít az ukránoknak, hogy az EU területén tartózkodjanak, dolgozzanak és szociális szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Egyre több kétség merül fel e menekültek jövőjét illetően 2025 márciusa után. Ez a kérdés először hivatalosan egy január 24-i találkozón vetődött fel, amelyen a migrációért felelős uniós kormányok képviselői vitatták meg ezt a problémát.
Az ukrán hatóságokkal ebben a kérdésben párbeszédet folytató Európai Bizottság Ilva Johansson európai biztoson keresztül megerősítette, hogy az ukrán fél befolyásolja hivatala kezdeményezéseinek alakulását. Johansson elmondta, hogy az Európai Bizottság addig nem tesz javaslatot, amíg nem kap támogatást Ukrajnától és az EU tagállamaitól, közölte a Szabadság Rádió, az ukrán menekültek 2025 márciusa utáni kilátásairól szóló kérdésére válaszolva.
Johansson elmondása szerint konkrét megoldásokat még nem dolgoztak ki, de van idő arra, hogy minden érdekelt fél számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Hangsúlyozta, hogy az EU-tagállamok és Ukrajna álláspontja nélkül semmilyen lépést nem tesznek.
A január 24-i találkozón az uniós miniszterek megvitatták, hogy államaik készek-e segítséget nyújtani a menekülteknek, ameddig csak kell. Nicole de Moor, a belga kormány képviselője, amely jelenleg az Európai Unió Tanácsának elnöke, megerősítette, hogy az európai országok eltökéltek a menekültek támogatása mellett.
Február elején csökkentett támogatásokat vezetnek be az Írországba érkező új ukrán menekültek számára. A hírt az Irish Independent közölte.
Új szabályokat fogadtak el Írországban az ukrán menekültek tartózkodására vonatkozóan, amelyek csak az újonnan érkezettekre vonatkoznak majd. Konkrétan 90 napra korlátozzák az állam ingyenes lakhatási idejét, és a háború elől menekülteknek járó heti kifizetéseket 220 euróról 38,80 euróra csökkentik.
A miniszter szerint az ukrán menekültek csak addig kapnak alacsonyabb támogatást, amíg állami lakásban élnek. Amint önállóan bérelnek lakást, magasabb szociális segélyben részesülnek majd.
Bulgáriában a kormány 2025 márciusáig meghosszabbította az ukrán menekültek ideiglenes védelmét. Erről a Novinite számolt be.
Az Európai Bizottság határozatának megfelelően a Miniszterek Tanácsa bejelentette a kitelepített ukránok ideiglenes védelmének folytatását Bulgária területén. A 2024. március 4-től hatályos meghosszabbítás egy évre szól, és az ukrajnai konfliktus elől menekülő menekültek támogatására irányuló folyamatos elkötelezettséget tükrözi.
Az ideiglenes védelem mechanizmusa az Ukrajnából érkező menekülteknek ugyanolyan jogokat biztosít a munkához, a szociális és egészségügyi ellátáshoz, valamint az oktatáshoz, mint az uniós országok állampolgárai számára. A védelmet az EU irányelve rögzíti.
A lett társadalom támogatja az ukrán menekülteknek nyújtott segítséget, de a legtöbben nem szeretnék, hogy az állam a háború után is az országban tartsa őket a demográfiai vagy munkaerőpiaci problémák megoldására – írja az RBC Ukraine.
A lettek véleményét a Norstat kutatóközpont által az LSM-mel együttműködésben végzett felmérés keretében vizsgálták egy január 2. és 11. között végzett felmérésben. A felmérésben 1006 válaszadó vett részt.
Véleményüket a következő állítással kapcsolatban fejezték ki: Az országnak törekednie kell arra, hogy a háború után az ukrán menekülteket megtartsa, hogy enyhítse a lett demográfiai és munkaerő-problémákat.
A megkérdezettek 6 százaléka „határozottan egyetértett” ezzel az állítással, további 14 százalékuk pedig „valamelyest egyetértett”. Semleges álláspontot a válaszadók 31 százaléka képviselt. „Részben nem ért egyet” a válaszadók 24 százaléka, és 17 százalékuk „nem ért egyet” azzal, hogy az ukránokat hosszú ideig Lettországban kellene tartani. A 40–49 évesek inkább ellenezték a menekültek hosszú távú tartózkodását, 23 százalékuk „határozottan nem értett egyet”.
A belügyminisztérium adatai szerint jelenleg 32 ezer ukrán állampolgárt tartanak nyilván a lett településeken. A háború ideje alatt nőtt az ukránok támogatottsága Lettországban, az ország lakosainak több mint a fele adományozott már számukra.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A lett társadalom támogatja az ukrán menekülteknek nyújtott segítséget, de a legtöbben nem szeretnék, hogy az állam a háború után is az országban tartsa őket a demográfiai vagy munkaerőpiaci problémák megoldására.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1706199900
[modified] => 1706156806
)
[title] => A lett többség nem szeretné, ha az országban maradnának az ukrán menekültek a háború után
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=176524&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 176524
[uk] => 176529
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 176525
[image] => Array
(
[id] => 176525
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[original_lng] => 76761
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/lettorszag.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1706173265:2
[_thumbnail_id] => 176525
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1748
[_oembed_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] =>
[_oembed_time_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] => 1717767098
[_oembed_94adc106c027725f1e7e5612afe80640] =>
[_oembed_time_94adc106c027725f1e7e5612afe80640] => 1719436302
[_oembed_a78ebb2ed1e1f419fd8e8b454a80cd91] =>
[_oembed_time_a78ebb2ed1e1f419fd8e8b454a80cd91] => 1720074407
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 83884
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 12448
[2] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => Lettország
[2] => ukrán menekültek
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 70
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 82890
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 70
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 82890
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)