Augusztus 22-én kezdetét vette az első alkalommal megrendezett Ugocsai Tulipán Népművészeti Tábor, amikortól magyar népi énekektől és népi hangszerektől lett hangos a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centrumának Tiszapéterfalvai Képzési Központja.
A hétfő délelőtti hivatalos tábornyitón elsőként Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója köszöntötte a vidék 9 községéből érkezett 56 résztvevőt és szüleiket. Felidézte, hogy a településen 2016 óta zajlik népzenei képzés a Kokas Banda szakmai vezetésével. „A Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda növendékei rendszeres résztvevői hazai és külföldi versenyeknek, ahol mindig kimagasló eredményeket érnek el” – húzta alá Kepics Andzselika, majd a népművészeti tábor kapcsán hangsúlyozta: „Szeretnénk egy jó tanulási és egyben kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosítani a résztvevő gyerekek számára, hiszen a hét folyamán népi játékot játszanak, népi énekeket és népdalokat énekelnek, hangszeres foglalkozásokon, szabadidejükben pedig kézműves-foglalkozásokon vesznek részt. Ehhez kívánok a gyerekeknek jó tanulást és kellemes szórakozást, az oktatóknak pedig eredményes munkát!”
Ezután Kokas Erzsébet táborvezető, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda népiének- és népijáték-oktatója bemutatta a Kokas Banda népzenei együttes oktatóit és segédoktatóit, valamint a tábor munkatársait: Kokas Erzsébet népiének-oktatót, Botos Krisztina néptáncoktatót, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda néptánctanárát, Nagy István tambura- és nagybőgőoktatót, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda gitár-tambura oktatóját, id. Kokas Erzsébet kézművest, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda munkatársát, Turjanica Emília hegedűoktatót, a Nyíregyházi Egyetem Népzene Tanszékének tanulóját, Bocskai László és Marozsi Milán néptánc- és harmonikaoktatókat, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda végzős diákjait.
A gyerekek a különböző foglalkozásokon népdalokat énekelnek, néptáncot tanulnak, népi játékokkal ismerkednek meg, hangszeres oktatásban (harmonika, hegedű, nagybőgő, tambura) lesz részük, s a megnyitót követően azonnal „munkához” is láttak.
A megnyitó végén a Kokas Banda tagjai kedvcsináló és ízelítő gyanánt nagypaládi csárdást mutattak be, melyet a tanoncok csillogó szemekkel néztek végig.
A tábor a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola szervezésében Magyarország Miniszterelnöksége és a Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósul meg.
Tiszafarkasfalva területén található a Tiszaháti Tájmúzeum, melybe belefoglaltatik a volt Fogarassy-kastély és annak egykori kápolnája, mely ma görögkatolikus kápolnaként működik. A II. Tiszaháti Szent István-napi Ünnepséget – melynek keretében az új kenyeret is megszentelték – augusztus 19-én tartották meg a Tiszaháti Tájmúzeum és a Tiszabökényi Római Katolikus Egyházközség szervezésében
A Himnusz eléneklését, illetve Szuhanics Albert tavaly elhunyt magyarországi költő Nemzeti ünnep augusztus 20. című versének elhangzását követően Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Majd átadta a szót dr. Oroszi Józsefnek, a Tiszapéterfalvai kistérség polgármesterének, aki kifejtette: kedvező külpolitikai körülmények segítették I. (Szent) Istvánt az államalapításban, melynek során a kereszténység útjára is rávezette a magyar nemzetet, a kereszténység pedig több mint ezer éven át megtartott minket, és megtart ma is. Emellett – az új kenyér ünnepe alkalmából – a kenyér fontosságára is kiért, ami – mint mondta – maga az élet.
Szűrös Mátyás beregszászi magyar konzul felidézte az államalapítás korát, amikor az addig vándorló magyarság letelepült, megváltoztatta életmódját, egyúttal pedig az eredeti vallását is. Arra emlékeztette a megjelenteket, hogy I. (Szent) István nyugati keresztény királyságot teremtett, s Európát választotta. Azóta Magyarország keresztény alapokon áll, nemzetünk keresztény kultúrával, életszemlélettel rendelkezik, s meg is kell erősíteni a keresztény alapokat, meg kell őriznünk hagyományainkat, emellett pedig Magyarországnak a szuverenitását is meg kell őriznie. Végezetül pedig felhívta a figyelmet a magyar–magyar összefogás fontosságára, s leszögezte: vigyázzunk egymásra!
Dr. Zubánics László történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke kifejtette: a magyarság történetében Szent István olyan kiemelkedő személyiség, akinek emléke több mint ezer esztendő elmúltával sem halványult el, sőt a mai napig időszerű és meghatározó igazodási pontot jelent. Ő volt az az uralkodó, akinek először sikerült népünket tartósan az európai fejlődéshez kapcsolni. Akkori döntését igazolta az idő, mely döntést ma sem lehet kétségbe vonni, hiszen enélkül nem állhatnánk ma itt magyarokként, és nem is emlékezhetnénk rá itt, Európa közepén, megünnepelve annak a keresztény államnak a megszületését, melynek alapjait ő rakta le. Az államalapítás előzményeiről szólva kitért István apjának, Géza nagyfejedelemnek az érdemeire, arra, hogy ő hozta meg az igazi stratégiai döntést, ő látta be, hogy nincs más választásunk, csak Európa. Géza és István elkötelezte magát a nyugati mintájú kereszténység politikai, társadalmi és államjogi berendezkedése mellett. Államférfiakként cselekedtek, mert nem azt mérlegelték, mivel uralhatják a pillanatot, hanem azt, mi a magyar nép érdeke. István – apja munkáját folytatva – keresztény, független és európai államot teremtett, mert tudta, hogy a keresztény Európa talajában csak egy keresztény állam tud meggyökerezni. Uralkodóként vasszigorral és következetesen tette meg a keresztény királyság megszervezéséhez szükséges lépéseket, de nagylelkűen gyakorolta az irgalmasságot is. Önálló államiságunknak pedig szinte minden kelléke az államalapítás időszakából eredeztethető: a hétköznapi élet szabályozásának írott jogra alapozása, az egyházi hierarchia kiépítése, az ütőképes országvédelem megszervezése, a stabil közigazgatás bevezetése.
A múltból a jelenbe térve a felszólaló leszögezte: mi itt, Kárpátalján csak akkor tudunk megfelelni az új kihívásoknak, feladatoknak, ha felelősen, együtt, közösen, igazi lokálpatriótákként keressük a kárpátaljai magyarság számára legjobb megoldásokat. Lokálpatriótákként, azaz helyi érdekeket szem előtt tartó hazafiakként számunkra a legfontosabb Kárpátalja, az itt élő emberek, magyarok és nem magyarok közösségének az érdeke, ezért a világban zajló történéseket úgy kell értelmeznünk, hogy az azokból fakadó hátrányokat kiküszöböljük, azoktól igyekezzünk megóvni a helyi társadalmat, viszont az előnyöket fordítsuk a saját közösségünk javára. Ezt követően Zubánics László hitet tett amellett, hogy a helyi társadalom vezetése, irányítása, képviselete, az önkormányzatok autonómiája csak és kizárólag a közérdek szolgálatában, a minél nagyobb közjó elérése érdekében folytatható, s kifejezte reményét, miszerint sok munkával, tisztességgel, becsülettel magunk alakíthatjuk ki azt a teret, ahol tovább építhetjük közösségünket. Majd leszögezte: nekünk ugyanazt a munkát kell folytatnunk, melyet államalapító elődeink hagyományoztak ránk, melynek alapja, hogy nem lehetünk elégedettek a tegnap sikereivel, hanem állandóan megújulva kell dolgoznunk a jövőért. Azért kell dolgoznunk, hogy kishazánk, Kárpátalja ne csak megtartsa, hanem visszahívja a fiatalokat, hiszen az ő szellemi tőkéjükre, megszerzett tudásukra itt van szükség.
Dr. Dupka György író, történész, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke, a KMMI igazgatója, a Tiszabökényi Római Katolikus Egyházközség Egyháztanácsának világi elnöke és a Szolyvai Emlékparkbizottság titkára ugyancsak megosztotta gondolatait a megjelentekkel. Weinrauch Márió ferences atya, a Tiszabökényi Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Plébánia kormányzója is szólt az egybegyűltekhez. Kobrin Mihály tiszabökényi és tiszapéterfalvai református lelkész a Miatyánk alkalomhoz illő verssora – „A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” – alapján tartott rövid szentbeszédet. Majd Kótonovics István tiszabökényi görögkatolikus áldozópap és Iván Gábor batári görögkatolikus parochus megszentelték az új kenyeret.
Az ünnepség zárásaként megkoszorúzták a tájmúzeum területén felállított, I. (Szent) István emlékére emelt kettős keresztet.
Ungvár híres szülöttje, Laudon István születésének 160. évfordulója alkalomból Laudon István sokoldalúsága címmel nyílt jubileumi tárlat a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeumban a múzeum (megbízott igazgató Rónay Andrea), az ökológiai és felekezeti stúdiumok intézete (vezető Olekszandr Bokotej) és az Ungvári Nemzeti Egyetem zoológiai múzeuma (vezető Krón Árpád) együttműködésének köszönhetően.
Amikor idén a háború kitörése után időszerűvé vált az orosz és szovjet vonatkozású utcanevek megváltoztatásának kérdése, és felmerült Laudon István neve, kiderült, hogy Ungváron sokan nem tudják, ki is volt ő. Az évfordulón kívül ez szolgált a tárlat apropójául.
– A kiállítás ötlete tavaly született meg, amikor még békés életet éltünk. Majd idén, amikor Ungvár egyik utcáját Laudon Istvánról javasolták elnevezni, nagyon meglepett, hogy sok városlakó azt sem tudta, kiről van szó. Tehát nem volt kétségünk, hogy ezt kiállítást mindenképpen meg kell rendezni, és meg kell ismertetni az embereket ennek a XIX. század végi és XX. század eleji ungvári tanárnak, a filozófiai tudományok doktorának, természettudósnak, a híres egzotikus növények parkja alapítójának életútjával – jegyezte meg Ruszlana Dzsahman, a természettudományi szektor történeti és helytörténeti részlegének tudományos főmunkatársa a kiállítási galériában csütörtökön, augusztus 18-án megtartott ünnepélyes megnyitón.
– Laudon István nem hétköznapi ember volt. Sok energiát fordított hobbijaira, és maradandó nyomot hagyott maga után a kutatói körökben. Ismert tanár volt, akiről sok információt találtunk az elmúlt évtizedekben – mesélte Ruszin Valéria, a múzeum történelmi és helytörténeti osztályának vezetője. Megtudtuk, hogy Laudon István nagy borszerető, -termelő és -kereskedő volt. – A régi sajtót lapozgatva azt láthatjuk, hogy édesapjához hasonlóan ő is folyamatosan részt vett borászati kiállításokon, ahol érmeket szerzett.
A Ruszlana Dzsahman és Mihajlo Bilanics által összeállított kiállítás négy részből áll. Az első Laudon István életéről, tanulmányairól és munkásságáról szól. A kutatómunkát 10 éve kezdték. Elmondásuk szerint jelenleg könnyebb a hozzáférés a magyar forrásokhoz, ezért idén már szinte naponta fedeztek fel újdonságot Laudon István életéből, aki Laudon Sándor elemi iskolai tanító és Tarnowszky Eleonóra fiaként 1862. augusztus 20-án született Ungváron. A gimnázium 8 osztályát ugyanitt végezte, majd 4 évig volt a budapesti egyetem bölcselethallgatója. 1886 szeptemberétől az Ungvári Királyi Főgimnázium tanára, ahol 1914-ig dolgozott. Aztán behívták a hadseregbe, mert elkezdődött az első világháború. A háborúból hazatérve a gimnáziumban folytatta munkáját. Anyanyelvén kívül latin, görög és német nyelven beszélt.
A tárlat második része az utazásairól szól, mert szenvedélyes utazó volt. Bejárta szinte az egész Osztrák–Magyar Monarchiát, de megfordult Olaszországban, sőt Egyiptomban is. Utazásairól a tudós rendszeresen beszámolt a korabeli Ung című újságban.
A kiállítás harmadik része Laudon István tudományos érdeklődését mutatja be. Utazásairól gyakran hozott magával különféle botanikai anyagokat, például növényi magvakat, herbáriumot. A természettudós által készített herbáriumi lapok egy részét a helytörténeti múzeum alaptárában és az Ungvári Nemzeti Egyetem Biológiai Karának herbáriumában őrzik. Laudon Istvánt az állatvilág is érdekelte. A különböző állatok szarvaiból álló kis gyűjteményét jelenleg az Ungvári Nemzeti Egyetem Állattani Múzeumában őrzik, ahol többek között a kudu antilop, a sztyeppei kos, a hókos, a kelet-kaukázusi kecske, a sajga, a nyugat-kaukázusi kecske, a gímszarvas, a rénszarvas szarvai találhatóak. Egy nagy bogárgyűjteményt is összeállított az évtizedek során.
A külföldi utazásokról hozott ritka facsemetéket és cserjéket a kertjében ültette el. Így került a Szobránc utcai ház mögé magnóliacserje, kanadai, kínai és normandiai fenyő, óriástölgy, taxodium, gingko, japán kriptoméria, mocsári ciprus és más egzotikus növény. A Laudon-kert fennmaradt része a megyeszékhely egyetlen dendronáriuma. De Laudon István nevéhez fűződik az ungvári várhegy lábánál található, ma az Ungvári Nemzeti Egyetemhez tartozó botanikus kert létrehozása is.
A tárlat negyedik része az általa létesített parkot mutatja be, amelynek egy része ma is látható a gyermekkórház környékén. Ott 2018 májusától egy magyarországi támogatással Kolodko Mihály által készített bronzszobor állít emléket a park alapítójának.
A kiállítás legkülönlegesebb műtárgya egy egyiptomi múmia keze, amelyet Laudon István 1896-os egyiptomi útjáról hozott. Ezt először tavaly májusban láthatta a nagyközönség.
Az okmányok, a növény- és bogárgyűjtemény, a tervrajzok, fényképek felsorakoztatása már szavak nélkül is megteszi a hatását: percek alatt egy rendkívüli életmű bontakozik ki a maga lenyűgözően szerteágazó mivoltában. Az eseményen részt vevő közönség ízelítőt kaphatott abból, hogy milyen sokrétű és tartalmas életúttal rendelkezett Laudon István.
A megnyitón jelen volt Tetyana Literáti neves helytörténész, az Elvesztett Ungvár c. sorozat szerzője is, aki közel 10 évvel ezelőtt írt cikket Laudon Istvánról. Mint mondta, érdeklődését a Szobránc utcán található háza keltette fel, amely az egyik legszebb épület a környéken.
– Sok mítosz kering Laudon Istvánról, azt mondják, hogy ő hozta be az első szakurákat Ungvárra. Még nagyon sok mindent fel kell tárni az életéből, amiben segíthetnének a leszármazottjai, akiket jómagam sem tudok hosszú évek óta megtalálni. A nyomok Budapestre vezetnek.
Nos, ki tudja, előfordulhat, hogy e cikk eljut Ungvár egykori neves szülöttje, Laudon István leszármazottjaihoz, s azok szerkesztőségünkön keresztül felveszik a kapcsolatot az életútját kutató ungvári helytörténészekkel és segítenek fényt deríteni a polihisztor életének egyes homályos részleteire, amint ez korábban nem egyszer előfordult más személyiségeket illetően. Sőt, akár kedvet kapnak és ellátogatnak ősük szülővárosába és megtekintik Laudon István jubileumi kiállítását, amely egy hónapon át látogatható az ungvári várban.
The City of Berlin refused to allow a destroyed russian tank to be displayed downtown in front of the ru Embassy. This court ruling just overturned that decision ? thanks to an appeal by lawyer & ?? Army reservist @P_O_Heinemann Danke Patrick & all involved! ?✊♥️? #DE4UAhttps://t.co/kUhGyRHX8Q
Tiszapéterfalván a Jankovics Mária Alkotótábor II. turnusa zárónapján megrendezett kiállításon a különböző képzőművészeti technikákkal készített alkotásaikat mutatták be a fiatalok.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által meghirdetett programra idén több mint háromszoros volt a túljelentkezés. Mivel az alapítvány egyetlen fiatal tehetséget sem szeretett volna elutasítani, ezért az alkotótábort idén először két turnusban valósították meg. Az elsőt Beregszászban, a Rákóczi-főiskolán augusztus 1–6. között, 32 fő részvételével, míg a másodikat az Egán Ede Szakképzési Centrum Tiszapéterfalvai Szakképzési Központjában rendezték meg augusztus 8–13. között 12 fő részvételével.
A szervezők a táborba olyan 10–17 év közötti fiatalok jelentkezését várták, akik vonzódnak a képzőművészetek, a festészet, a szobrászat, valamint a rajz iránt. A fiatal művészek a két turnus során Kárpátalja 33 különböző településének 36 tanintézményéből jelentkeztek.
A tiszapéterfalvai táborban részt vevő fiataloknak kiscsoportos foglalkozásokon, szakoktatók irányításával nyílt lehetőségük képzőművészeti készségeik fejlesztésére. A program szorosan megegyezett a Beregszászban megvalósult első turnus programjával. A gyerekek többek között megismerkedhettek a fonalgrafika, a domborművek, a korongozás, az origami, az illusztráció és különböző festészeti technikák sajátosságaival.
A tematikus és fakultatív foglalkozások mellett a résztvevők olyan előadásokon is részt vehettek, amelyek a 2022-es év érdekességeire és jubileumaira reflektáltak.
A tábor öt napja során a gyerekek művészetek iránti hajlamát több szakember segítette kibontakozni, köztük Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke, a tábor szakmai felelőse, id. Hidi Endre szobrász, keramikus, a Révész Imre Társaság egyik alapító tagja, Kalanics Éva salánki kézműves, Kovács-Nagy Gyöngyi, a II. RF KMF tanára, beregszászi kézműves, Kutasi Csaba, a II. RF KMF művészeti részlegének laboránsa és Néger Krisztina, a PADIJUN Kárpátaljai Megyei Gyermek és Ifjúsági Alkotói Palota dekorációs, ajándéktárgy-készítő és formatervező, szakkörvezető tanára. A szaktanárok munkáját főiskolai hallgatók is segítették.
A tábor hagyományosan ünnepélyes esttel és kiállítással zárult augusztus 12-én, ahol bemutatták a fiatal tehetségeknek a hét folyamán készített munkáit, majd egy vetélkedőn a résztvevők összemérhették egymással a tábor során szerzett tudásukat.
A XII. Jankovics Mária Alkotótábor II. turnusát Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos támogatta. A gyerekek étkeztetése a Magyar Jezsuita Rendtartomány jóvoltából a Hungary Helps – Magyarország Segít Program keretében valósult meg.
A „Szól a fülemüle!” Kárpátaljai Népzene és Néptánc Tehetségkutatót idén az országban kialakult körülmények miatt rendhagyó módon egy ötnapos edzőtáborral indítják. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által szervezett program augusztus 8. és 12. között valósul meg a II. RF KMF Egán Ede Szakképző Centrum beregszászi bázisán.
A tehetségkutatóra a 7 és 16 év közötti, kárpátaljai tanintézményekben tanuló, hagyományápoló hangszeres szólisták, hangszeres együttesek, szólótáncosok és néptáncegyüttesek jelentkezhettek elektronikus úton. A programra 37 produkcióval nyújtották be jelentkezésüket az ifjú zenészek, táncosok, összesen 163 fővel. Az edzőtábor első napján seregszemlén vettek részt a fellépők, amelyen a magyarországi oktatópedagógusok szakmai tanácsait hallgatták meg, majd közös táncházra került sor. Ezt követően megnyitotta kapuit a tábor, amely egyben egy 30 órás intenzív képzés is.
Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója, a program főszervezője elmondta: „Ameddig egy nép énekel, akkor messzire hallatszik a hangja, szerintem ez most még aktuálisabb, mint valaha. A mai napon egy seregszemlét tartunk pontosan azért, mert a gyermekeknek nem volt lehetőségük úgy gyakorolni, mint korábban. Itt szakmai tanácsadást kapnak az anyaországi szakemberektől, és lehetőség van arra, hogy egy 30 órás, ötnapos képzés során gyakorolják a produkcióikat” – mondta Váradi Natália. Az igazgató azt is elmondta, hogy a táborból mindenki továbbjut majd a döntőbe, ahol a zsűri értékeli a produkciókat.
A harmincórás képzésen a következő szakemberek oktatnak: Szokolik Szabolcs – kétszeres aranysarkantyús és Fülöp Ferenc-díjas táncos, a Püspökhatvani Bene József Általános Iskola oktatója; Szokolik Melinda – kétszeres aranygyöngyös és Fülöp Ferenc-díjas táncos, a Püspökhatvani Bene József Általános Iskola oktatója; Váradi Enikő – a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének kulturális szervezője, a Rezeda Folkműhely vezetője, néptáncoktatója, a Sodró együttes művészeti vezetője; Orosz Péter – a Rezeda táncegyüttes művészeti vezetője és a Sodró együttes táncos szólistája; Budai Bence – a Ward Mária Katolikus Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium hallgatója; Nagy Albert – a Lisz Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzeneoktatója, előadóművész; Fenyvesi Attila – az Óbudai Népzenei Iskola hallgatója; Balogh Ábel – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója; Solymosi Vince – a Sárarany zenekar cimbalmosa.
A program szakmai referensei a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltsége képviseletében Váradi Enikő, valamint a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány képviseletében Kepics Andzselika.
Augusztus 12-én kerül sor a képzés záró programjára, ahol a gyerekek bemutathatják a héten megtanultakat, illetve egy közös produkciót fognak előadni. Az esemény támogatója Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzeti Tehetség Programja (Fókuszban a tehetség a klasszikus- és népzene terén). A program szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja. A VIII. „Szól a fülemüle!” tehetségkutató döntőjére október 1-jén kerül sor.
Augusztus 8-án kezdetét vette az első alkalommal megrendezett Nagyberegi Tulipán Népművészeti Tábor, melynek a Nagyberegi Tulipán Tanoda épülete ad otthont. A táborba 43 gyerek érkezett: 27 Nagyberegről, 11 Kígyósról és 5 Beregújfaluból.
A hivatalos megnyitón Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója köszöntötte a jelenlévőket és a vendégeket: Tóth Lászlót, a Nagyberegi Református Líceum lelkészigazgatóját, Nagybereg község lelkipásztorát és Kopor Zoltánt, a Szikura József Botanikus Kert igazgatóját.
Az igazgató elmondta: „A Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola szervezésében Magyarország Miniszterelnöksége és a Nemzeti Tehetség Program támogatásával 3 helyszínen valósulnak meg táboraink a nyári programjainkon belül: Kőrösmezőn, Nagyberegen és Tiszapéterfalván. Ma itt vagyunk második helyszínünkön, Nagyberegen. A Nagyberegi Tulipán Tanoda 2021. december 6-án nyitotta meg kapuit a gyerekek előtt. A tanoda fő feladatának tartja a magyar népművészeti értékek, a népi hagyományok ápolását és a tehetséggondozást. Célunk az, hogy elsősorban azokban a kistérségekben, ahol nem működik állami zeneiskola, lehetőséget adjunk a gyerekeknek tehetségük kibontakozására, fejlesztésére.”
A gyerekek a hét folyamán népdalokat énekelnek, néptáncolnak, népi játékokkal ismerkednek meg, hangszeres oktatásban (harmonika, hegedű, tambura, nagybőgő) lesz részük, szabadidőben kézműves-foglalkozásokon vehetnek részt, valamint a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet jóvoltából a Nagyberegi Tájház udvarán népi játékokkal játszhatnak.
Kokas Erzsébet táborvezető, népiének-oktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda népi ének és népi játék oktatója bemutatta a Kokas Banda népzenei együttes oktatóit és segédoktatóit, valamint a tábor munkatársait:
Oktatók: Botos Krisztina néptáncoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda néptánctanára; Nagy István tambura- és nagybőgőoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda gitár-tambura oktatója; id. Kokas Erzsébet kézműves, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda munkatársa; Derceni-Lévai Irén kézműves, a Nagyberegi Tulipán Tanoda munkatársa.
Segédoktatók: Turjanica Emília hegedűoktató, a Nyíregyházi Egyetem Népzenei Tanszékének tanulója;
Bocskai László néptánc- és harmonikaoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda végzős diákja; Marozsi Milán néptánc- és harmonikaoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda végzős diákja.
Munkatársak: Urbán Dominika nevelő, a II. RF KMF Szakgimnázium óvodapedagógia szakának 3. évfolyamos hallgatója; Urbán Krisztina nevelő, a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola végzős diákja; Bálint Irén egészségügyi felelős.
A megnyitó végén a tábor oktatói szatmári muzsikát adtak elő.
A Nagyberegi Tulipán Népművészeti Tábor a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola szervezésében, Magyarország Miniszterelnöksége és a Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósul meg.
Immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a Jankovics Mária Alkotótábort, melynek idén is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) adott otthont augusztus 1–6. között. A táborban a grafika, a festészet alapjaival és különböző kézműves technikákkal is megismerkedhettek a fiatalok.
A szervezők a táborba olyan 10–17 év közötti fiatalok jelentkezését várták, akik vonzódnak a képzőművészetek, a festészet, a szobrászat, valamint a rajz iránt. A jelentkezési időszak alatt, 2022. február 14. és május 31. között összesen 108 diák nyújtotta be részvételi szándékát. A fiatal művészek Kárpátalja 33 különböző településéről és 36 tanintézményből jelentkeztek.
A jelentkezettek száma jól mutatja, hogy a tábor évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend és a befogadóképessége határait súrolja, hiszen az idei évben több mint háromszoros túljelentkezés volt. A tábor szervezői úgy döntöttek, hogy egyetlen fiatal tehetséget sem utasítanak el, így az idei évben először két turnusban valósul meg a Jankovics Mária Alkotótábor: az első turnus a II. RF KMF bázisán került megszervezésre augusztus 1–6. között 32 fiatal művészpalántával, a második pedig Tiszapéterfalván, a II. RF KMF Egán Ede Szakképzési Centrum Tiszapéterfalvai Szakképzési Központjában valósul meg augusztus 8–13. között.
A szervezők igyekeztek lebilincselő és a művészeti hajlamokat fejlesztő programokkal várni a táborba érkező fiatalokat. A résztvevők naponta új képzőművészeti technikákat próbálhattak ki, mindemellett a foglalkozásokat az idei év aktualitásaihoz, jubileumaihoz kötötték.
A legkisebbek először az ún. mondriani stílusú alkotások elkészítését gyakorolhatták. A módszer a 20. század egyik legismertebb absztrakt művésze, a 150. évvel ezelőtt született Piet Mondrian nevéhez fűződik. A tematikus foglalkozásokon a tanulók a Petőfi-emlékév kapcsán az illusztrációval is foglalkoztak, valamint megismerkedtek az 50 éve elhunyt Cornelis Escher munkásságával, a dombormű és a plasztikai alkotások készítésének technikájával is.
A fakultatív foglalkozásokon kézműves technikákat, az origami és a korongozás alapjait sajátíthatták el a művészetek iránt érdeklődő fiatalok. A foglalkozásokat követően pedig különböző előadásokon vehettek részt, amelyek a 2022-es év érdekességeire és jubileumaira reflektáltak.
A fiatalok a tematikus és fakultatív foglalkozások mellett kulisszajáráson vehettek részt a Kárpátaljai Megyei Magyar Dráma Színházban.
A tábor öt napja során a gyerekek művészetek iránti hajlamát több szakember segítette kibontakozni, köztük Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke, a tábor szakmai felelőse, id. Hidi Endre szobrász, keramikus, Kalanics Éva salánki kézműves, Kovács-Nagy Gyöngyi, a II. RF KMF tanára, beregszászi kézműves, Kutasi Csaba, a II. RF KMF művészeti részlegének laboránsa és Néger Krisztina, a PADIJUN Kárpátaljai Megyei Gyermek és Ifjúsági Alkotói Palota dekorációs, ajándéktárgy-készítő és formatervező, szakkörvezető tanára. A tábor során a szaktanárok munkáját hat főiskolai hallgató is segítette.
A korábbi évek hagyományaihoz híven a program a fiatalok műveiből készült kiállítással zárult augusztus 5-én, ahol Kulin Ágnes, a tábor szakmai felelősének elmondása szerint érdekes és kreatív alkotásokat láthatott a közönség. A tábor sikerét bizonyítja többek között az is, hogy a táborozók tárlatán szebbnél szebb aprólékosan kidolgozott mű került kiállításra.
A kiállítást követően a résztvevők megmérettették a hét folyamán szerzett tudásukat, hiszen egy fergeteges vetélkedőre került sor a főiskola Gross Arnold termében.
A tábor Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulhatott meg. A gyermekek étkeztetését a Magyar Jezsuita Rendtartományon keresztül a Hungary Helps Program keretében biztosították.
2022. július 25–29. között első alkalommal rendezik meg a Kőrösmezői Tulipán Népművészeti Tábort, melynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kőrösmezői Tanszállodája ad otthont, s melyre a Tulipán Tanoda és kihelyezett szakköreinek tanulói jelentkezhettek 8-tól 16 éves korig.
40 gyerek érkezett Kőrösmezőről és Terebesfejérpatakról a táborba, melynek megnyitóján Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kiemelte, hogy a Tulipán Tanoda fő feladatának tartja a magyar népművészeti értékek, a népi hagyományok ápolását, megőrzését, átadását a felnövekvő nemzedéknek, a tehetséggondozást, ezért nemcsak az oktatási időszakban, hanem nyáron is szeretnék fejleszteni tanulóik tudását. A gyerekek a hét folyamán megismerkedhetnek a magyar nép kultúrájával, a népzene különböző stílusaival, népdalokat énekelnek, néptáncolnak, népi játékokkal ismerkednek meg, hangszeres oktatáson (harmonika, hegedű, tambura, nagybőgő) vehetnek részt, szabadidőben pedig kézműves-foglalkozásokon fejleszthetik kézügyességüket.
Kokas Erzsébet táborvezető, népi énekoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda népi ének és népi játék oktatója bemutatta a Kokas Banda népzenei együttes oktatóit és segédoktatóit, valamint a tábor munkatársait. Oktatók: Botos Krisztina néptáncoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda néptánctanára, Nagy István tambura-, nagybőgőoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda gitár-tambura oktatója, Kokas Erzsébet kézműves, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda munkatársa. Segédoktatóink: Turjanica Emília hegedűoktató, a Nyíregyházi Egyetem Népzenei Tanszékének tanulója, Bocskai László néptáncoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda végzős diákja, Marozsi Milán néptánc- és harmonikaoktató, a Tiszapéterfalvai Tulipán Tanoda végzős diákja. Munkatársaink: Keszler Mária helyi szervező, a Kőrösmezői 1. Számú Általános Iskola magyar nyelvű elemi osztályainak tanárnője, a Rahói járás magyar tannyelvű oktatási intézményeinek koordinátora, Vadas Mária nevelő, a Terebesfejérpataki P. Frangepán Katalin magyar óvoda zenei nevelője, Djácsuk Halina egészségügyi felelős.
A tábor megnyitójának keretein belül a Tulipán Népművészeti Tábor oktatói a gyerekek köszöntésére szatmári verbunkot és csárdást adtak elő.
A Kőrösmezői Tulipán Népművészeti Tábor a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola szervezésében, Magyarország Miniszterelnöksége és a Nemzeti Tehetség Program támogatásával valósul meg.
Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója Forrás: Kárpátalja hetilap
A szilvalekvár megfelelő elkészítése az egyedülálló hagyomány kihalásának veszélye miatt került a szellemi kulturális örökség listájára.
A hírt az ukrán kulturális és információs politikai minisztérium honlapján közölték. „A Nemzeti Lista mára három új elemmel egészült ki, amelyek az ukrán kultúrát a maga gazdag sokszínűségében képviselik, bemutatva mind az ukrán hagyományos mesterségeket, mind a krími tatár és a magyar népek hagyományos ételeit. A legfontosabb azonban az, hogy ez egy újabb bizonyítéka az ukrán kultúra és az ukrán közösségek életének és fejlődésének, még a háború ellenére is” – olvasható a jelentésben.
A közkedvelt és nagy sikernek örvendő Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábort, közismertebb nevén, jurtatábort a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) idén immár huszonhetedik alkalommal rendezte meg július 11. és 15. között a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban.
A szervezők, ahogy az eddigi években megszokhattuk, különféle izgalmas, a magyar hagyományokat előtérbe helyező programokkal várták a tábor résztvevőit. Idén harmincöt résztvevője volt a tábornak, akik izgalmas kalandokban, érdekes és nem mindennapi foglalkozásokon vehettek részt.
A tábor tematikája minden évben változik, idén azonban a szervezők úgy döntöttek, hogy időrendi sorrendben ismertetik a résztvevőket a magyar történelem érdekes momentumaival.
Az első nap ismerkedős programokkal telt, ahol a gyerekek jobban megismerkedhettek egymással, hiszen Kárpátalja számos vidékéről érkeztek táborozók. Emellett különböző kézműves-foglalkozásokon vettek részt: rongyból babát készítettek, szőttek-fontak, gyertyát merítettek, valamint felépíthették a tábor nevét is adó hagyományos magyar jurtát. A nap további részében Kész Barnabás történész, a tábor mindenkori vezetője online előadást tartott a heraldika rejtelmeiről, majd a csoportok a szerzett tudással nekiláttak, hogy elkészítsék saját csapatcímerüket. Miközben a gyerekek dolgoztak, Kész Margit néprajzkutató, a tábor főszervezője tartott ismertető előadást a honfoglaló magyarok életmódjáról.
A tábor többi napja is hasonlóan tartalmas programokkal telt. A gyerekek íjászkodtak, lovagoltak, agyagoztak és más kézművesprogramokon vehettek részt. Interaktív előadások keretében betekintést nyerhettek elődeink mindennapjaiba. Megismerkedhettek a lovagi erényekkel, a lovagi tornákkal, valamint bővíthették tudásukat a trubadúr költészet, lovageposzok és sok egyéb érdekes téma kapcsán.
A tábor során tartott foglalkozásokat és előadásokat erre szakosodott szakemberek vezették. Az agyagozást Hidi Endre keramikus oktatta, aki nemcsak tudásával, de jó humorával, történeteivel is tanította és szórakoztatta a gyerekeket. Kalanics Éva a gyöngyfűzés és rongybabakészítés mesterségét mutatta be. Kész Réka a történelmi előadások mellett a nemezeléssel ismertette meg a résztvevőket, valamint az íjászkodás mesterségét sajátíthatták el tőle. Ilosvay Borbála a fonal megmunkálásának különféle módjait ismertette a táborozók körében.
Prófusz Marianna népművész előadásában pedig a gyerekek hallhattak a szövésről és fonásról, a kender megmunkálásáról és feldolgozásáról, továbbá megismerhették a fonáshoz kapcsolódó különféle eszközöket.
A táborvezetők és kézművesek munkáját öt nevelő is segíti, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola diákjai, akik tábori pedagógiai gyakorlatukat végezték.
A kreatív játékok és kézműves-foglalkozások – amelyek a résztvevők magyar történelemben és hagyományainkban való jártasságát erősítette – mellett a hét végéig a táborozóknak csapatok szerint egy-egy, a történelemhez vagy néprajzi ismeretekhez kapcsolódó előadást kellett elkészíteniük, melyet a záró estén a tábortűznél mutathattak be.
A táborozóknak lehetőségük volt összemérni a hét folyamán szerzett tudásukat, ami alapján elmondható, hogy mindenki nagyon ügyesen teljesített.
A gyerekek megannyi élménnyel és tudással gazdagodva, friss barátságokat kötve, valamint a tábor során készített alkotásaikkal térhettek haza.
A tábor megvalósulását Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.