Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6ODA7czo5OiJ0YXhfcXVlcnkiO2E6MTp7aTowO2E6Mzp7czo4OiJ0YXhvbm9teSI7czo4OiJwb3N0X3RhZyI7czo1OiJmaWVsZCI7czoyOiJpZCI7czo1OiJ0ZXJtcyI7YToxOntpOjA7aTo3MTA7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 55123
[content] =>
Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.
Az amerikai Oregon állam fővárosában, Salemben temetést is rendeztek a Clark gleccsernek, hogy így szemléltessék, milyen pusztító hatással van a klímakrízis a jégtakaróra. Egy fekete szövettel letakart kis koporsó felett tartottak csendes megemlékezést, a koporsóba egy üvegcsében a Clark gleccser olvadékvizét tették. A jelképes temetést aggódó gleccserkutatók tartották a salemi parlamentépület lépcsőjén, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen gyorsan emészti fel a klímaváltozás azokat a hatalmas jégtömegeket, melyek egykor ott zsúfolódtak az Egyesült Államok északnyugati részének hegyvonulatain. Fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását – írja a The Guardian online kiadása.
„Hatalmas szomorúságot jelent ez, mert mindannyian tudtuk, hogy rossz lesz, de nem gondoltuk, hogy ennyire” – mondta Anders Carlson, az Oregoni Gleccser Intézet elnöke,
A Clark gleccser a kanadai British Columbiától a Kalifornia északi részéig elnyúló Cascade-hegységben található. Egykoron 46 focipálya méretű volt, mára azonban mindössze három pályányira zsugorodott. A gleccserek a saját súlyuk terhe alatt a gravitáció hatására mozognak, de egy bizonyos mértékű tömegvesztés után nyugvó jégfoltokká válnak. Más közeli gleccserek is „elhaltak” ilyen módon. Más hasznuk mellett a gleccserek olvadékvize tavaszonként a patakokat és folyókat táplálja, melyek vízzel látják el az alma-, körte- és szőlőültetvényeket és ivóvizet biztosítanak a hegyek alatt lévő városok számára. A kutatók becslései szerint a folyók nyárvégi vízhozama 80 százalékkal visszaeshet az évszázad végére a gleccserek zsugorodása és a hó olvadása miatt. „Ezek a gleccserek nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem ezek a víztornyaink is, ahol a vizet tároljuk” – mondta Carlson.
A gleccserek csökkenése világszintű trend a Himalájától Svájcig. Amerika északnyugati részének gleccserei nem annyira ismertek, de helyi szinten nagyon fontos szerepet játszanak, eltűnésük hatalmas veszteséget jelent. A szakértők szerint a Cascade-hegység különösen sebezhetővé válik a gleccserek olvadása miatt, ez ugyanis több problémát okoz: megnövekszik az erdőtüzek kockázata, eltűnhetnek egyes fajok, például a szivárványos pisztráng, melynek szüksége van a gleccserek által táplált patakok, folyók jéghideg vizére. Hosszú távon Amerika nyugati gleccserei szinte teljesen megsemmisülhetnek. „Az Egyesült Államok nyugati részének gleccserei tovább zsugorodnak, és az évszázad végére nagyrészt eltűnnek” – mondta Andrew Fountain, a Portlandi Állami Egyetem geológusa, aki legújabb kutatásában megállapította, hogy a Washington államban lévő Olympic-hegység jégfolyamai valószínűleg eltűnnek 2070-re.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentésén túl nem sokat lehet tenni a gleccserek megmentéséért a szakértő szerint. „Nagyon nehéz megállítani a zsugorodást. Az emberek nem is veszik észre, mennyire a gleccserekhez kötött ország vagyunk – ugyanúgy függünk tőlük, mint Svájc vagy Norvégia. Fontosak, és nekünk nagy szükségünk van rájuk” – fejtette ki Carlson.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek, fogyatkozásuk súlyosan veszélyeztetheti a régió vízellátását.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620079200
[modified] => 1620067592
)
[title] => Az évszázad végére eltűnhetnek az észak-amerikai gleccserek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=55123&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55123
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 55124
[image] => Array
(
[id] => 55124
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/glecsser.jpg
[original_lng] => 407490
[original_w] => 967
[original_h] => 544
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/glecsser-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/glecsser-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/glecsser-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/glecsser.jpg
[width] => 967
[height] => 544
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/glecsser.jpg
[width] => 967
[height] => 544
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/glecsser.jpg
[width] => 967
[height] => 544
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/glecsser.jpg
[width] => 967
[height] => 544
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1620056792:10
[_thumbnail_id] => 55124
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2073
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624691456
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626446224
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1632747781
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649662883
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652694234
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671129191
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12029
[1] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gleccserek
[1] => kutatás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 54885
[content] =>
Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a halak már hetven éve nyelik a mikroműanyagot.
1972-ben, 1953-ban és 1907-ben gyűjtött Notropis stramineus példányok a Field Múzeum gyűjteményéből.
FORRÁS: PHYS.ORG Már az 1950-es évek óta nyelik le a mikroműanyagokat a halak, ezek koncentrációja pedig folyamatosan növekedett a beleikben – írja a PhysOrg-com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
„Az elmúlt 10-15 évben közismert problémává vált, hogy műanyag van a vizekben. Valójában azonban az organizmusok azóta ki vannak téve a hatásainak, mióta felfedezték a műanyagot” – mondta Tim Hoellein, a chicagói Loyola Egyetem tudósa, az Ecological Applications című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője.
Hoellein a Field Museum ichthiológusa, vagyis halkutatója, Caleb McMahan közreműködésével vizsgálta meg a múzeum gyűjteményében lévő, az 1900-as évek óta rendszeresen begyűjtött és alkoholos üvegben tárolt halakat, a pisztrángsügér, a pettyes harcsa vagy csatorna harcsa, a feketeszájú géb és a Notropis stramineus nevű faj egyedeit.
„Évtizedenként legalább öt példányt vizsgáltak meg. Eltávolították emésztőszerveiket, és hogy ezekben megtalálják a műanyagrészecskéket, hidrogén-peroxiddal kezelték. „Buborékol és habzik, lebont minden szerves anyagot, de a műanyag ellenáll a folyamatnak” – fejtették ki a kutatók.
A hátramaradó műanyag szabad szemmel nem látható, csak egy sárga foltnak tűnik. Mikroszkóp alatt azonban könnyen azonosítható. Ha az apró maradványok szélei rojtosan kopottak, akkor szerves anyagról van szó, de ha nagyon simák, akkor nagy valószínűséggel mikroműanyag.
A szakértők megállapították, hogy az évszázad közepe előtt nem voltak még mikroműanyagok a halak emésztőszerveiben, az 1950-es évektől, a műanyagtermelés beindulásával azonban egyre nagyobb mennyiségben jelentek meg.
Egy vékony fonál szerű mikroműanyag szál egy hal emésztőszervéből.
FORRÁS: PHYS.ORG „Mikroműanyag származhat nagyobb, széttöredezett tárgyakból, de gyakran a ruhákból erednek. Valahányszor kimosod a harisnyádat vagy egy poliészter pólót, apró szálak szakadnak le és kerülnek bele a vizekbe” – mondta Loren Hou, a Loyola Egyetem munkatársa.
(MTI/Origo)
[type] => post
[excerpt] => Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a halak már hetven éve nyelik a mikroműanyagot.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1619993040
[modified] => 1619916091
)
[title] => A halak már hetven éve nyelik a mikroműanyagot
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=54885&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54885
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 54894
[image] => Array
(
[id] => 54894
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[original_lng] => 132109
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/halmintak.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619905291:5
[_thumbnail_id] => 54894
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1968
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] =>
[_oembed_time_0da460141b5e0cdf3771aeebb4163104] => 1619982250
[_oembed_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] =>
[_oembed_time_8031724f753143ca2cf8ddd751c1b241] => 1619982250
[_oembed_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] =>
[_oembed_time_bf894cc1d29c919638e1ddadf2e952a9] => 1623103652
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624910090
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626765348
[_oembed_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] =>
[_oembed_time_0e8fc81e7c34abdf595d0a25cfd16b01] => 1626973452
[_oembed_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] =>
[_oembed_time_c7e3eb81b8df70cd705c915fca37a252] => 1629750610
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631960578
[_oembed_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] =>
[_oembed_time_4c3b944ea87768f6d428617f46ac7049] => 1644764113
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648982584
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1654858558
[_oembed_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => It's #WorldNoTobaccoDay!
Tobacco is killing us & our ???
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
[_oembed_time_f010d5f5fecaa9ac6a0c3c0be9f3dcb5] => 1655187743
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670693611
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2462
[1] => 710
[2] => 19739
)
[tags_name] => Array
(
[0] => környezetszennyezés
[1] => kutatás
[2] => műanyagszennyezés
)
)
[2] => Array
(
[id] => 54593
[content] =>
A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben – írták a kutatók a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban.
A VGP (Vertebrate Genome Project) elnevezésű projekt első eredményei 25 faj majdnem teljes, kiváló minőségű genomja – írta Erich Jarvis, a Howard Hughes Orvosi Intézet (HHMI) kutatója. A fajok között szerepel a nagy patkósdenevér, a kanadai hiúz, a kacsacsőrű emlős és a kakapó vagy bagolypapagály.
A tanulmány ismertette a genomszekvenálás továbbfejlesztett módszerét is, amellyel pontosabb, teljesebb képet nyerhetnek a tudósok a ma élő gerincesfajok genomjáról.
„Látványos képet kapunk arról, hogyan töltötte fel a természet az összes ökoszisztémát az állatoknak ezzel a hihetetlenül változatos csoportjával” – mondta David Haussler, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem genetikus-számítástechnikusa, a tanulmány egyik szerzője.
Az első 25 genommal ezt az ígéretet kezdte teljesíteni a nemzetközi kutatócsoport. Felfedeztek többek között eddig ismeretlen kromoszómákat a zebrapinty genomjában, valamint meglepő genetikai különbségekre bukkantak a selyemmajom agya és az emberi agy között. A kutatás reményt jelenthet a veszélyeztetett kakapó és a kaliforniai disznódelfin kihalása elleni harcban.
A projekt a 2000-es évek végén indult, amikor Haussler, Stephen O’Brien genetikus és Oliver Ryder, a San Diegó-i állatkert zoológusa kitalálták, hogy egy-egy faj – az ember és néhány modellszervezet, mint az ecetmuslicák – genomjának leírása helyett készítsék el állatok tízezreinek genomját.
Akkoriban azonban a módszer drága volt és pontatlan. Az új technológiák bevezetésével vált lehetővé több ezer állat genomjának szekvenálása.
2014-ben 48 madárfaj genomját tárták fel, találtak új géneket, amelyek a vokális tanulással kapcsolatosak. Ezután fejlesztették a projektet világméretűvé, új céljuk az összes gerinces faj genomjának szekvenálása lett.
A kutatócsoport következő célja 260 genom teljes leírása, melyek a gerincesek összes rendjét képviselik, ezután – megfelelő források birtokában – további ezreket, hogy az összes gerinces család egy-egy képviselőjét feltérképezzék.
[type] => post
[excerpt] => A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1619908680
[modified] => 1619873219
)
[title] => Ismeretlen kromoszómákat találtak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=54593&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54593
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54594
[image] => Array
(
[id] => 54594
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg
[original_lng] => 86690
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/kromoszoma.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619862420:12
[_thumbnail_id] => 54594
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2096
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624888162
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626904835
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631329503
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648469081
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1655233293
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671723470
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 47055
[1] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kromoszómák
[1] => kutatás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 54450
[content] =>
Kapcsolatot találtak bizonyos vércsoportok és 49 féle betegség fokozott kockázata között a svédországi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint ötmillió svéd ember adataira és csaknem ezer betegségre terjesztették ki a tanulmányukat, megállapítva egyebek között, hogy a B-s vércsoport védelmet nyújthat a vesekövek ellen.
Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a nullás vércsoportú embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedés vagy vérrög, ugyanakkor nagyobb az esélyük a vérzési rendellenességekre, mint az A- vagy B-vércsoporttal rendelkezőknek. Más tanulmányok eredményei azt sugallták, hogy bizonyos vércsoportú emberek fogékonyabbak néhány fertőző betegségre.
„Még mindig nagyon kevés információ áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az RhD pozitív vagy RhD negatív vércsoportú emberek esetében fennáll-e bizonyos betegségek kockázata, vagy hogy még hány betegség állhat összefüggésben a vércsoportokkal” – mondta Torsten Dahlén, az eLife című tudományos lapban közölt tanulmány vezető szerzője.
A kutatók átfésülték a svéd egészségügyi nyilvántartásokat, több mint ötmillió ember adataira kiterjedően, és 49 betegséget hoztak összefüggésbe az AB0-rendszerrel, valamint egy továbbit az RhD-rendszerrel.
Az eredmények megerősítették, hogy az A-s vércsoportú embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki vérrög, míg a nullás vércsoportúaknál fokozottabb az esélye a vérzési rendellenességek jelentkezésének. Azt is igazolták, hogy a nullás vércsoportú nőknél nagyobb eséllyel alakul ki terhességgel összefüggő magas vérnyomás (hipertónia).
Megállapították továbbá, hogy B-s vércsoport esetén kisebb a kockázata a vesekövek kialakulásának és, hogy az RhD pozitív nőknél ugyancsak nagyobb az esélye a terhességgel összefüggő hipertóniának.
A szakemberek szerint további tanulmányokra lesz szükség az eredmények megerősítéséhez és annak meghatározásához, hogy a különböző vértípusok és csoportok miként növelik bizonyos betegségek kockázatát, vagy vannak-e alternatív magyarázatok az összefüggésekre.
[type] => post
[excerpt] => Kapcsolatot találtak bizonyos vércsoportok és 49 féle betegség fokozott kockázata között a svédországi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint ötmillió svéd ember adataira és csaknem ezer betegségre terjesztették ki a tanulmányukat, megállapítv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1619712480
[modified] => 1619658969
)
[title] => Összefüggést találtak a vércsoportok és bizonyos betegségek kialakulása között
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=54450&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54450
[uk] => 54848
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 54452
[image] => Array
(
[id] => 54452
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/vercsoport.jpg
[original_lng] => 34224
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/vercsoport-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/vercsoport-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/vercsoport-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/vercsoport.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/vercsoport.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/vercsoport.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/vercsoport.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619883788:8
[_thumbnail_id] => 54452
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 3069
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624785000
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627027699
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631291980
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1651153399
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652533695
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670267235
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 596
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Érdekes
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 46868
[1] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => betegségek
[1] => kutatás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 54393
[content] =>
Öt év alatt kilencszázezerrel emelkedett és meghaladta az ötmilliót a muszlim vallású emberek száma Németországban egy szerdán bemutatott kutatás szerint.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) Muszlim élet Németországban 2020 című kutatásában elvégzett becslés szerint 5,3-5,6 millió muszlim vallású ember él az országban, ami a 83,1 milliós lakosság 6,4-6,7 százaléka. Öt évvel korábban, 2015-ben 4,4-4,7 millióra becsülték a muszlimok számát, a népességben betöltött arányukat pedig 5,4-5,7 százalékra. A vallási közösség létszáma így 900 ezerrel, lakossági részaránya 1 százalékponttal emelkedett.
Az utóbbi fél évtizedben főleg a közel-keleti válságövezetekből érkezett menedékkérők révén emelkedett a muszlimok száma. Ennek hatására erősödött a közösség sokszínűsége – mondta a BAMF honlapján közölt összeállítás szerint Anja Stichs, a BAMF kutatóintézetének munkatársa. Kifejtette, hogy továbbra is a törökországi származásúak alkotják a legnagyobb csoportot, de már nincsenek többségben, arányuk 45 százalék. A második helyen a polgárháború sújtotta Szíriából származók állnak 13 százalékkal. A muszlim vallási közösség tagjainak élettapasztalatai igen eltérőek. Jelentős részük sok éve Németországban él vagy Németországban született, és csaknem 50 százalékuk rendelkezik a német állampolgársággal.
A németországi muszlim közösségről szóló alapismeretek rögzítését és a folyamatok követését szolgáló kutatásban azt is kimutatták, hogy döntő többségük, 79 százalékuk jónak vagy nagyon jónak értékeli a német nyelvtudását, és kétharmaduk tart fenn szoros, baráti kapcsolatot német származású emberekkel. A kevés ilyen kapcsolattal rendelkezők körében erős óhaj mutatkozik arra, hogy legyen több német származású barátjuk, ismerősük. Ezzel kapcsolatban Hans-Eckhard Sommer, a BAMF elnöke elmondta: „az elemzések megmutatják, hogy gyakran túlbecsülik a vallás hatását az integrációra”. A társadalmi beilleszkedésben a vallási hovatartozásnál sokkal fontosabbak más tényezők, például a Németországban eltöltött idő, a Németországba költözést kiváltó okok vagy a társadalmi helyzet – mondta a szövetségi hivatal vezetője.
A BAMF kutatóintézetének adatai szerint a németországi muszlimok jellemzően fiatalok. Legnagyobb részük – csaknem 45 százalékuk – 25 év alatti, és csupán 5 százalékuk tartozik az idősek közé, a 64 felettiek korosztályába. A teljes népességet tekintve az idősek aránya több mint négyszer nagyobb, 21 százalékos.
A többi között kimutatták, hogy a németországi muszlimok 82 százaléka erősen vagy inkább vallásosnak tartja magát. Maga a vallásgyakorlás igen sokszínű, így például 70 százalék ügyel az ételekre, italokra vonatkozó előírások betartására, de csak 39 százalék imádkozik napi rendszerességgel, és a közkeletű vélekedéssel szemben a muszlim lányok és nők több mint kétharmada, 70 százaléka nem visel fejkendőt.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Öt év alatt kilencszázezerrel emelkedett és meghaladta az ötmilliót a muszlim vallású emberek száma Németországban egy szerdán bemutatott kutatás szerint.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1619643000
[modified] => 1619636073
)
[title] => Meghaladta az ötmilliót a Németországban élő muszlimok száma
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=54393&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 54393
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 54394
[image] => Array
(
[id] => 54394
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/muszlimok.jpg
[original_lng] => 318731
[original_w] => 880
[original_h] => 495
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/muszlimok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/muszlimok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/muszlimok-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/muszlimok.jpg
[width] => 880
[height] => 495
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/muszlimok.jpg
[width] => 880
[height] => 495
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/muszlimok.jpg
[width] => 880
[height] => 495
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/muszlimok.jpg
[width] => 880
[height] => 495
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619625275:10
[_thumbnail_id] => 54394
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2035
[_oembed_34e924f524e3c01b20b0f38db916813d] => Gemeinsame Erklärung zum Umgang mit #BeninBronzen in deutschen Museen – Staatsministerin Monika #Grütters: „Wichtige Wegmarke für Verständigung und Versöhnung“. #KolonialeKontexte
➡️ Zum Positionspapier: https://t.co/xCLmzBZ5y6 pic.twitter.com/uCdUrEQRGP
— BKM Kultur & Medien (@BundesKultur) April 29, 2021
[_oembed_time_34e924f524e3c01b20b0f38db916813d] => 1620064824
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625026056
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1626003089
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631375810
[_oembed_570c4e3a8086c8745363432f9df03578] => Ist Melchior in #Ulm rassistisch dargestellt? Dieser Streit um die Krippe im Ulmer Münster bewegte die Republik. Nun soll es eine Lösung geben – zumindest für 2021. https://t.co/NqQyygxxA9
— AugsburgerAllgemeine (@AZ_Augsburg) August 23, 2021
[_oembed_time_570c4e3a8086c8745363432f9df03578] => 1632078616
[_oembed_e72bafc2bba02ce7169f111fe2fca6a9] =>
[_oembed_time_e72bafc2bba02ce7169f111fe2fca6a9] => 1641058928
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648548302
[_oembed_c20d032ae1ac050f193d18de39125c3b] => Mein lieber Gott, wieso fällt es dem Bundespräsidenten so schwer zu erkennen, dass solange russische Bomben auf ??Städte fallen und Tausende Zivilisten Tag und Nacht ermordet werden, wir Ukrainer keinen Bock auf “große russische Kultur” haben. Basta https://t.co/nPYe7fup3a
— Andrij Melnyk (@MelnykAndrij) March 27, 2022
[_oembed_time_c20d032ae1ac050f193d18de39125c3b] => 1649787268
[_oembed_6b604b23c5b46f6ef7b42bff38757994] => Sehr geehrter Herr Botschafter @MelnykAndrij , wir bedauern Ihre Absage auf unsere Einladung zu dem Solidaritätskonzert der Berliner Philharmoniker für die Ukraine. Umso mehr, weil ukrainische, deutsche, russische, belarussische und weitere MusikerInnen miteinander auftreten, 1/6
— Cerstin Gammelin (@CerstinGammelin) March 27, 2022
[_oembed_time_6b604b23c5b46f6ef7b42bff38757994] => 1649787269
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652451455
[_oembed_70cf6eb6e0284da7d3de40cf447e83af] =>
[_oembed_time_70cf6eb6e0284da7d3de40cf447e83af] => 1652451455
[_oembed_4de311896dca336743c30a22af44eb69] =>
[_oembed_time_4de311896dca336743c30a22af44eb69] => 1652451455
[_oembed_61b335edea0d6677dd434a056156dc4d] => ??? It's official! The world’s first #hydrogen train, our Alstom Coradia iLint, has reached yet another historical #milestone today in #Germany. It is now in passenger operation with our partners #LNVG, @evb_ElbeWeser and @Lindeplc.
Learn more: https://t.co/DK0kcQA4cY pic.twitter.com/T5v1gdSnL2
— Alstom (@Alstom) August 24, 2022
[_oembed_time_61b335edea0d6677dd434a056156dc4d] => 1662125187
[_oembed_dee9451a87edca904be60d24bea939b4] =>
[_oembed_time_dee9451a87edca904be60d24bea939b4] => 1666946364
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671363701
[_oembed_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] =>
[_oembed_time_fd5c953585a2d4554b521d8fb7e3d455] => 1676013741
[_oembed_93d1f870733a5de042fe735a50868b1f] =>
[_oembed_time_93d1f870733a5de042fe735a50868b1f] => 1693206442
[_oembed_14059c2ae288d22405dc00428b4d2a02] => Eine Maß?kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.?? pic.twitter.com/qSzJRQbi30
— Statistisches Amt München (@StatistikMuc) September 14, 2023
[_oembed_time_14059c2ae288d22405dc00428b4d2a02] => 1696165535
[_oembed_d57d73095fe9150eb18a91a084847151] => Unsere Welt in Unordnung und wir mittendrin. Seit dem Terror-Angriff der Hamas auf Israel erleben wir in unserem Land eine neue Dimension des Hasses – auf unsere Werte, die Demokratie, auf Deutschland.
Die vergangenen Tage offenbaren, was in unserer Gesellschaft schon lange… pic.twitter.com/6F5nEvLTml
— BILD (@BILD) October 29, 2023
[_oembed_time_d57d73095fe9150eb18a91a084847151] => 1699200124
[_oembed_4aa7e74ae85a9d428ba5782787e0fa6d] => Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden?
Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
— Gr@ntlɘr 🥨🍺 (@oida_grantler) August 14, 2024
[_oembed_time_4aa7e74ae85a9d428ba5782787e0fa6d] => 1725619269
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
)
[tags] => Array
(
[0] => 35117
[1] => 710
[2] => 24438
[3] => 1585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => demográfia
[1] => kutatás
[2] => muszlimok
[3] => Németország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 53982
[content] =>
Márciusban indult a globális óceán-biokémiai kutatási projekt (Global Ocean Biogeochemistry Array, GO-BGC) a számítógépeket, hidraulikus berendezéseket, elemeket és egy sor érzékelőt tartalmazó első 500 lebegő robotmonitor vízre bocsátásával. Az érzékelők az óceán nagyobb hányadát tudják egyenletesebben felmérni, mintha emberek gyűjtenének vízmintákat.
„Olyan helyeken is figyelni akarjuk az óceánok egészségét, ahová ember évtizedenként egyszer jutna el” – mondta Ken Johnson, a GO-BGC igazgatója, a kaliforniai Moss Landing-i Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) kutatója a Reuters hírügynökségnek. „Az óceán a klíma, a földi élet és az élelmiszerkészlet fenntarthatóságának, rengeteg ember fehérjeellátásának rendkívül fontos eleme. Eddig nem vizsgáltuk elég alaposan” – hangsúlyozta.
A kutatók szerint az új módszer segítségével átfogóbb képhez juthatnak az óceánokról és „egészségi állapotukról”.
A MBARI laboratórium kutatói kalibrálták a savasságot vagy pH-értéket, sósságot, hőmérsékletet, nyomást, oxigén- és nitrátszintet vizsgáló szenzorokat.
A méréseket a robotok 1 kilométeres mélységben végzik, az úszó műszerállomások valamivel több mint egy hétig sodródnak az áramlatokkal. Ezután leereszkednek majdnem 2 kilométeres mélységbe, majd a felszínre emelkednek, és műholdak közvetítésével küldik adataikat a partokra. A teljes utazás tíz napot ölel fel.
Az adatok, melyeket ingyen bocsátanak kutatóintézetek és iskolák rendelkezésére, segítenek pontosabb óceánmodelleket készíteni – magyarázta George Matsumoto, a MBARI oktatási vezetője.
[type] => post
[excerpt] => Márciusban indult a globális óceán-biokémiai kutatási projekt (Global Ocean Biogeochemistry Array, GO-BGC) a számítógépeket, hidraulikus berendezéseket, elemeket és egy sor érzékelőt tartalmazó első 500 lebegő robotmonitor vízre bocsátásával. Az é...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1619383320
[modified] => 1619316941
)
[title] => A Déli-óceán után a világ összes óceánján alkalmazzák az úszó robotmonitorokat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=53982&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53982
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 53983
[image] => Array
(
[id] => 53983
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[original_lng] => 107905
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/ocean.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619306278:12
[_thumbnail_id] => 53983
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1833
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624745276
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627029048
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1632298270
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649309956
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652162981
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1673793229
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 9630
[2] => 46224
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => óceánok
[2] => robotmonitor
)
)
[6] => Array
(
[id] => 53688
[content] =>
Mesterséges intelligencia segített megoldani a holt-tengeri tekercsek egyikének rejtélyét: a technológiát használva a kutatók megerősítették, hogy az Ézsaiás-tekercs nem egyetlen ember, hanem két rendkívül hasonló kézírású írnok munkája – olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon.
A több mint hétméter hosszú, héber nyelven írt Ézsaiás-tekercs Ézsaiás könyvének másolata és nagyjából az i.e. 2. században készülhetett el. A kutatók korábban nem tudták meghatározni, hogy az 54 kolumnába rendezett szöveg egy vagy több írnok munkája, mivel az egész tekercs nagyon hasonló kézírással készült.
Mladen Popovic, a Groningeni Egyetem munkatársa és kollégái mesterséges intelligenciát alkalmazva elemezték a kéziratról készített digitális felvételeket, hogy összevessék a betűk alakjának és stílusának olyan eltéréseit, amelyeket az emberi szem nem könnyen vesz észre.
A PLoS One című folyóiratban publikált eredmények szerint a tekercs két részre oszlik, amelyeket két külön írnok írt. A szakemberek szerint a két írnok kézírásának ilyen szintű hasonlósága felveti a kérdést, hogy egy olyan „sztárírnok” áll-a háttérben, aki képes volt leutánozni a kollégája kézírását, vagy a két írnok azonos képzést kapott.
Az i.e 3. és az i. sz. 1. század között íródott holt-tengeri tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket az i.sz. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől a Júdeai-sivatag néhány barlangjában, a Jerikótól 15 kilométerre délre fekvő ősi település, Khirbet Kumrán közelében.
Az első tekercseket csaknem 70 éve fedezték fel beduin kecskepásztorok. 1947 és 1956 között összesen 981 szöveget tártak fel, a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe. A tekercsek jelentős része nem egybefüggő darabban, hanem apró töredékekben maradt fenn.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Mesterséges intelligencia segített megoldani a holt-tengeri tekercsek egyikének rejtélyét: a technológiát használva a kutatók megerősítették, hogy az Ézsaiás-tekercs nem egyetlen ember, hanem két rendkívül hasonló kézírású írnok munkája.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1619122800
[modified] => 1619113238
)
[title] => Mesterséges intelligencia segített megoldani a holt-tengeri tekercsek egyikének rejtélyét
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=53688&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53688
[uk] => 53916
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 53689
[image] => Array
(
[id] => 53689
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tekercs.jpg
[original_lng] => 283701
[original_w] => 983
[original_h] => 553
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tekercs-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tekercs-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tekercs-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tekercs.jpg
[width] => 983
[height] => 553
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tekercs.jpg
[width] => 983
[height] => 553
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tekercs.jpg
[width] => 983
[height] => 553
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tekercs.jpg
[width] => 983
[height] => 553
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1619267592:2
[_thumbnail_id] => 53689
[_edit_last] => 10
[translation_required] => 2
[views_count] => 2621
[translation_required_done] => 1
[_oembed_aa1e3ad874bc893762e66b4b9c75d3b6] =>
[_oembed_time_aa1e3ad874bc893762e66b4b9c75d3b6] => 1620204292
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625072674
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631323667
[_oembed_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] =>
[_oembed_time_3ac7abd4ec7af6e89f034df2ed63213e] => 1632419876
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648495068
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1653656727
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1673208871
[_oembed_6e7879fbbad31ad339389f3fa20c50a0] =>
[_oembed_time_6e7879fbbad31ad339389f3fa20c50a0] => 1690626828
[_oembed_766b8b650d61929862ea0763f813a406] => Ukraine gained advantage in war against Putin with custom-built AI: 'unprecedented testing ground' https://t.co/75PzlnDUDU
— Fox News AI (@FoxNewsAI) July 7, 2023
[_oembed_time_766b8b650d61929862ea0763f813a406] => 1690626828
[_oembed_b3f94c91abee3b7f2dd02b48ff2c396b] => Low-cost, reusable, air-recoverable unmanned aerial systems "Gremlins" program advances to Phase II. https://t.co/tSmVshtO9F pic.twitter.com/WZ4nFEy3uT
— DARPA (@DARPA) March 20, 2017
[_oembed_time_b3f94c91abee3b7f2dd02b48ff2c396b] => 1690626828
[_oembed_7d0508a497b6706193f42b9c7b8c4bcf] =>
[_oembed_time_7d0508a497b6706193f42b9c7b8c4bcf] => 1690626828
[_oembed_553e0e8f63d27ef1ab3a36a7628aa06e] => COMMENTARY: Ukraine A Living Lab for AI Warfare | Insight by Robin Fontes and @JorritKamminga | #Ukraine #AI
— National Defense (@NationalDefense) March 24, 2023
[_oembed_time_553e0e8f63d27ef1ab3a36a7628aa06e] => 1690626829
[_oembed_294f9d54cc2dd56d9a94ebbcf9bbf935] => Released video of the destruction of the observation post of the Armed Forces of Ukraine near Avdeyevka by the Russian FPV drone "Ovod". pic.twitter.com/OXKAcKoEIs
— Spriter Team (@SpriterTeam) July 4, 2023
[_oembed_time_294f9d54cc2dd56d9a94ebbcf9bbf935] => 1690626829
[_oembed_c8cf393dbf413bdf09a6263ab1dea310] => Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3 pic.twitter.com/JecHXVmt8l
— Google (@Google) February 6, 2023
[_oembed_time_c8cf393dbf413bdf09a6263ab1dea310] => 1692266247
[_oembed_2753b3b63610a928342b67860a767061] =>
[_oembed_time_2753b3b63610a928342b67860a767061] => 1700276729
[_oembed_b0092d301e30af61c667e019ba68ee87] => 👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) May 1, 2024
[_oembed_time_b0092d301e30af61c667e019ba68ee87] => 1717151397
[_oembed_06b2bb42c63cddc3bb47111d555eb519] => 👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) May 1, 2024
[_oembed_time_06b2bb42c63cddc3bb47111d555eb519] => 1719600591
[_oembed_6e4000dcec5549448a33807700e0b820] => BREAKING NEWS
The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 8, 2024
[_oembed_time_6e4000dcec5549448a33807700e0b820] => 1729402290
[_oembed_1f52f426a01d25730711291e091f0222] => @dailymail Coca-Cola has used artificial intelligence to reinvent its iconic Christmas advert. The original used real actors and two tonne trucks decked with Christmas lights, but this year's ad has been developed solely using AI, meaning that none of the shots were actually filmed on location.The company said the new commercial was an 'efficient' way of saving time and money. What do you think? #cocacola #theholidaysarecoming #AI
♬ original sound - Daily Mail - Daily Mail
[_oembed_time_1f52f426a01d25730711291e091f0222] => 1732280545
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 8792
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => mesterséges intelligencia
)
)
[7] => Array
(
[id] => 53100
[content] =>
Összesen 2,5 milliárd példány élhetett a Földön a Tyrannosaurus rexből, az egyik legismertebb dinoszauruszfajból – számolták ki a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének kutatói, akik a Science című folyóiratban publikálták csütörtökön az első „dinószámlálás” eredményét.
A rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a Berkeley kutatói kiszámították, hogy ezek az őshüllők 15 éves korukra érhették el az ivarérettséget, minden generáció mintegy 19 évig élhetett, a felnőtt állatok súlya 5,2 tonna körül lehetett, és átlagosan minden 100 négyzetkilométerre jutott egy példány 2,3 millió négyzetkilométer összterületen.
Ezekből az adatokból kiindulva a kutatók arra a következtésre jutottak, hogy a bolygón egy adott pillanatban mintegy 20 ezer T. rex élhetett, és a faj 127 ezer generáción keresztül maradhatott fenn.
Ez azt jelenti, hogy két és fél millió év alatt összesen két és fél milliárd T. rex élt a földön.
A berkeley-i kutatók is elismerték, hogy becslésük meglehetősen nagy hibaszázalékot tartalmaz: az összes valaha élt Tyrannosaurus rex száma minimálisan 140 millió, maximálisan 42 milliárd, ennek átlagát határozták meg mintegy két és fél milliárdban, az időszak pedig, amelyben a gigantikus állatok Észak-Amerikát rótták, 1,2 milliótól 3,6 millió évig terjed.
Szakértők szerint ha a T. rexből csak 2,5 millió élt volna – és nem 2,5 milliárd –, valószínűleg soha nem tudtuk volna meg, hogy valaha is
A T. rex volt minden idők legnagyobb húsevő szárazföldi állata. A faj valószínűleg akkor halt ki, amikor egy aszteroida csapódott be Mexikó területén, kipusztítva a Földön hajdan létező fajok háromnegyedét.
(MTI/ANSA/AP/Origo)
[type] => post
[excerpt] => A rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a Berkeley kutatói kiszámították, hogy ezek az őshüllők 15 éves korukra érhették el az ivarérettséget, minden generáció mintegy 19 évig élhetett, a felnőtt állatok súlya 5,2 tonna körül lehetett, és á...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1618773720
[modified] => 1618704625
)
[title] => Érdekes kutatás: hány T. rex élhetett a Földön?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=53100&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53100
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53103
[image] => Array
(
[id] => 53103
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tyrannosaurus-rex-trex.jpg
[original_lng] => 625131
[original_w] => 2500
[original_h] => 1562
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tyrannosaurus-rex-trex-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tyrannosaurus-rex-trex-300x187.jpg
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tyrannosaurus-rex-trex-768x480.jpg
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tyrannosaurus-rex-trex-1024x640.jpg
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tyrannosaurus-rex-trex-1536x960.jpg
[width] => 1536
[height] => 960
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tyrannosaurus-rex-trex-2048x1280.jpg
[width] => 2048
[height] => 1280
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/tyrannosaurus-rex-trex.jpg
[width] => 2500
[height] => 1562
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618693826:5
[views_count] => 1974
[_thumbnail_id] => 53103
[_edit_last] => 5
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1625103200
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627003974
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631563777
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1649145377
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652195657
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671261180
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 27989
[1] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dinoszauruszok
[1] => kutatás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 52968
[content] =>
Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat, ugyanakkor felélesztették az ilyen kísérletekkel kapcsolatos etikai aggályokat.
A kutatók emberi őssejteket juttattak be makákóembriókba, amelyek fejlődését 20 napig tanulmányozták – írja a BBC News.
Ilyen kevert fajú embriókat, vagy más néven kimérákat korábban is létrehoztak már a szakemberek, egyebek között juh- és sertésembriókba ültetve emberi sejteket. A mostani tanulmányt, amelynek eredményeit a Cell című folyóiratban publikálták, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora vezette, aki 2017-ben részt vett az első ember-sertés hibrid létrehozásában. A mostani kutatás hozzájárulhat a szűkösen rendelkezésre álló beültethető szervek problémájának megoldására és segíthet jobban megérteni az emberi fejlődés korai szakaszát, a betegségek kialakulásának és az öregedésnek a folyamatát. A professzor szerint a tanulmányuk megfelelt az ilyen jellegű kutatásokra vonatkozó jelenlegi etikai és jogi irányelveknek.
Néhány kutató azonban aggályainak adott hangot a kísérlettel kapcsolatban, mondván, hogy bár most 20 nap után elpusztították az embriókat, mások azonban megpróbálhatják majd hosszabb ideig tanulmányozni a hibrideket. Ezek a szakemberek a részben emberi kimérák létrehozásával kapcsolatos kérdések nyilvános megvitatását sürgetik.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1618611540
[modified] => 1618607831
)
[title] => Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=52968&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52968
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 52969
[image] => Array
(
[id] => 52969
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg
[original_lng] => 281930
[original_w] => 967
[original_h] => 544
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg
[width] => 967
[height] => 544
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg
[width] => 967
[height] => 544
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg
[width] => 967
[height] => 544
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/labor.jpg
[width] => 967
[height] => 544
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618597032:12
[_thumbnail_id] => 52969
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1724
[_oembed_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] =>
[_oembed_time_8fad5455c89dda3c1d89d8a3657d3baf] => 1621301731
[_oembed_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => What else is hiding in there?
Posted by ScienceAlert on Wednesday, June 16, 2021
[_oembed_time_4903df431a8a7e5ae55287bc94da10df] => 1624743184
[_oembed_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] =>
[_oembed_time_8f02979ea5213888ecc1f5a60e4fe713] => 1627785555
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1631272938
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648445558
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652181111
[_oembed_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] =>
[_oembed_time_71ef4b3458b15c230a7941e2f3f8637c] => 1661883906
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1672428369
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 598
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Tudomány
)
[tags] => Array
(
[0] => 710
[1] => 28782
[2] => 45067
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kutatás
[1] => orvostudomány
[2] => sejtek
)
)
[9] => Array
(
[id] => 52244
[content] =>
Már több kutató is azon dolgozik, olyan vakcinákat hozzanak létre, amelyek jelenleg még denevérekben lévő, de később akár emberekben is megjelenő koronavírus ellen is védenek majd – jelentette be Pardi Norbert, az University of Pennsylvania biokémikus kutatója, Karikó Katalin közvetlen munkatársa a Parameter.sk-nak.
A hírvivő, úgynevezett mRNS típusú vakcinák a legígéretesebbek a koronavírus elleni vakcinák fejlesztésében. Az eljárás kidolgozójáról, Karikó Katalinról az utóbbi időben sokat lehetett olvasni. A Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docensét március 15-én Széchenyi-díjjal tüntették ki. Közvetlen munkatársáról, Pardi Norbertről kevesebbet hallani, pedig neki is elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy tömegeket oltottak be a Pfizer–BioNTech vakcinával.
Pardi Norbert a Parameter.sk podcastműsorában elmondta, hogy mióta a brit vírusmutáns is megjelent Magyarországon, a legtöbb embert az érdekli, hogy vajon a vakcinák ez ellen is maximális védelmet nyújtanak-e.
„Semmilyen szinten nem csökken a védettség az angol mutánssal szemben” – emelte ki a beszélgetésben Pardi Norbert, az University of Pennsylvania biokémikus kutatója a Pfizer–BioNTech vakcinára utalva.
Hangsúlyozta, hogy a többi mutánssal szemben is jelentős védettséget ad a vakcina. A mellékhatásokról szólva örvendetesnek nevezte, hogy gyakorlatilag 50 millió emberből senki nem halt meg, mindössze néhány száz ember szorult orvosi ellátásra túlzott allergiás reakciók miatt.
Pardi Norbert azt a szóbeszédet is határozottan cáfolta, hogy az mRNS vakcinájuk képes megváltoztatni a genetikai állományt. Az RNS-alapú vakcinák nagy előnye, hogy nem képesek megváltoztatni a DNS-t. A bevitt RNS viszonylag rövid ideig, mindössze néhány napig van jelen a szervezetben, ezután eltűnik – mondta.
A kutató ismételten kiemelte, hogy egyetlen biztos módja van a koronavírus-járvány elleni védekezésnek. „Mindenképpen javaslom az oltást” – hangsúlyozta, és a konkurens Szputnyik V vakcinát is dicsérte. Egy rangos szakmai lapban olvasta a humán kutatási eredményt a vakcináról, melyről csak azt mondhatja, hogy alapvetően egy nagyon jó vakcináról van szó.
Sokakban felmerül, hogy ha megkapják az oltást, vajon meddig lesznek védettek a koronavírussal szemben. A kutató erről is beszélt.
„Nem vagyok benne biztos, hogy évente kell újabb vakcinákat adni. Elképzelhető, hogy több évig is védve leszünk” – hangsúlyozta Pardi Norbert, aki szerint nem kétséges, hogy lesz újabb járvány, mindez csak idő kérdése, ám 99 százalékban biztos abban, hogy ez nem fog felkészületlenül érni bennünket.
„Már többen munkálkodnak olyan koronavírus elleni vakcina kidolgozásán, amely jelenleg még denevérekben lévő koronavírus ellen védenek. Ezekből ugyanis később humán vírus lehet” – fogalmazott a kutató.
[type] => post
[excerpt] => Már több kutató is azon dolgozik, olyan vakcinákat hozzanak létre, amelyek jelenleg még denevérekben lévő, de később akár emberekben is megjelenő koronavírus ellen is védenek majd – jelentette be Pardi Norbert, az University of Pennsylvania biokém...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1618169160
[modified] => 1618092349
)
[title] => Már dolgoznak a jelenleg még denevérekben lévő koronavírus ellen védő vakcinán
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=52244&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52244
[uk] => 52512
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 52245
[image] => Array
(
[id] => 52245
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/denever-1.jpg
[original_lng] => 50869
[original_w] => 976
[original_h] => 549
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/denever-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/denever-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/denever-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/denever-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/denever-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/denever-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/denever-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1618292828:8
[_thumbnail_id] => 52245
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2309
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3aa9974ccca0c6f903f21eec50de72fe] =>
[_oembed_time_3aa9974ccca0c6f903f21eec50de72fe] => 1618158368
[_oembed_80fd718b00a208b48a60ed7696c0d35b] =>
[_oembed_time_80fd718b00a208b48a60ed7696c0d35b] => 1618158368
[_oembed_1bf3a40650aa926e1c6784d74f2c771b] =>
[_oembed_time_1bf3a40650aa926e1c6784d74f2c771b] => 1618158369
[_oembed_d8379c36e5da186b191d73f4ae52d426] =>
[_oembed_time_d8379c36e5da186b191d73f4ae52d426] => 1632339109
[_oembed_8bb07ef8081125da7621d254a2e5647e] =>
[_oembed_time_8bb07ef8081125da7621d254a2e5647e] => 1632339109
[_oembed_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] =>
[_oembed_time_bcc62742340edf0641a1b87d45db78eb] => 1634615157
[_oembed_fbf2db2dc636be836b5d2786cebdb0cb] =>
[_oembed_time_fbf2db2dc636be836b5d2786cebdb0cb] => 1640467996
[_oembed_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] =>
[_oembed_time_5e31d0699f9f60d9daa9e1b16d03a676] => 1645687760
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1648585344
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1652285470
[_oembed_8db1938d031522e997906beddb469c84] => Back to the Oval.
Thanks to Doc for the good care, and to all of you for your support. pic.twitter.com/Cfzn1zAKJF
— President Biden (@POTUS) July 27, 2022
[_oembed_time_8db1938d031522e997906beddb469c84] => 1659170601
[_oembed_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] =>
[_oembed_time_f61fcafe2e8c6a336fe93ec785bcb926] => 1663400824
[_oembed_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] =>
[_oembed_time_a6e36d65930d25978858799c42d4989e] => 1665989089
[_oembed_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] =>
[_oembed_time_cc9623b59665c49a624a604d7d5663f4] => 1665989089
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1670616172
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 4383
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1228
[1] => 710
)
[tags_name] => Array
(
[0] => koronavírus
[1] => kutatás
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 80
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 710
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 80
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 710
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
kutatás (9 Oldal)
