A radikális iszlamista tálibok „belügyminisztériuma” arról rendelkezett szerdán, hogy mostantól külön engedély hiányában tilos a fegyvertartás és -viselés az országban.
Az X közösségi oldalon megjelentetett rendelet hatálya kiterjed „minden tisztségviselőre, mudzsahedre (harcosra), valamint az Afganisztáni Iszlám Emírség katonáira és civiljeire”. Kivételt azok fognak képezni, akik erre a „belügyminisztériumtól” külön engedélyt kapnak.
A tálibok 2021 augusztusában kerültek ismét hatalomra Afganisztánban az amerikai vezetésű nemzetközi koalíció csapatainak kivonását követően.
Az ENSZ szerint a törvény szigorú magatartásbeli korlátozásokat vezet be és kiterjedt végrehajtási jogkörrel ruházza fel az erkölcsrendészetet.
„A törvény aggasztó képet fest Afganisztán jövőjét illetően. (…)
Az erkölcsrendészek a terjedelmes és homályosan meghatározott szabálysértésekre hivatkozva korlátok nélkül bárkit megfenyegethetnek vagy őrizetbe vehetnek” – fejtette ki a közleményben Roza Otunbajeva, az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) vezetője.
Az erény előmozdításáról és az erkölcstelenségek megakadályozásáról szóló törvény tovább korlátozza az afgán nők és lányok jogait és figyelmen kívül hagyja Afganisztán vallási sokszínűségét és újabb korlátozásokkal sújtja az újságírókat és a médiát – tette hozzá Otunbajeva.
A misszió vezetője arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben továbbra is korlátozzák az afgán nép jogait, azzal megnehezíthetik a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a tálib vezetéssel való együttműködés terén.
A közleményben pozitívan értékelik a törvény két cikkelyét, nevezetesen az árvákkal való rossz bánásmód tilalmát és egy olyan szexuális visszaélésekhez vezető gyakorlat betiltását, amelynek keretében idáig személyes szórakoztatásra használhattak fiatal fiúkat.
Az UNESCO csütörtökön közölte, hogy az Afganisztánt három éve irányító tálibok eddig 1,4 millió lányt fosztottak meg az oktatáshoz való joguktól.
„Ha hozzáadjuk ehhez a számhoz azokat, akik már a tilalmak bevezetése előtt sem jártak iskolába, akkor az országban jelenleg élők közül csaknem 2,5 millió lányt fosztottak meg a tanuláshoz való joguktól, ami az afgán iskoláskorú lányok 80 százalékát jelenti” – tette hozzá jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Az alapfokú oktatásban való általános részvétel is csökkent Afganisztánban az UNESCO adatai szerint: a tálibok hatalomra kerülése óta 1,1 millióval kevesebb lány és fiú jár iskolába.
„Egy egész generáció jövője került veszélybe” – szögezte le a szervezet. A jelentés szerint Afganisztánban 2022-ben 5,7 millió lány és fiú járt általános iskolába, 2019-ben még 6,8 millió. A beiskolázási arány csökkenése mögött a szervezet szerint két tényező állhat: a visszaesés lehet annak a döntésnek az eredménye, hogy nők nem taníthatják a fiúkat, illetve magyarázható azzal is, hogy az egyre nehezebb gazdasági környezetben a szülők nem engedik iskolába a gyerekeiket, hanem dolgoztatják őket.
„Az UNESCO-t aggasztják az egyre nagyobb arányú lemorzsolódás káros következményei, amelyek a gyermekmunka és korai házasságok számának növekedéséhez vezethetnek” – fejtette ki a szervezet.
Afganisztán az egyetlen olyan ország a világon, amely tiltja a nők közép- és felsőfokú oktatását. A 2021-ben hatalomra került tálibok azért tiltották meg a lányok hatodik osztály feletti oktatását, mert szerintük az nem felel meg az iszlám törvényeknek (saría).
Afganisztánban a kormányzó szélsőséges tálibok felfüggesztették két televízióállomás működését arra hivatkozva, hogy a műsorszórók nem tartották tiszteletben az iszlám vallás előírásait és a nemzeti hagyományokat – jelentette be kedd este az ország tájékoztatási minisztériuma.
A tárca médiatörvénnyel foglalkozó osztályának egyik tisztségviselője, Háfizullah Barakzai azt mondta, a kabuli székhelyű, 2007 óta működő Noor TV és a 2019-ben indult Barya TV ügyét bíróság fogja vizsgálni.
Bár a tárca nem adott tájékoztatást arról, hogy pontosan mivel gyanúsítják a két televíziót, a tálibok 2021-es ismételt hatalomra kerülése óta számos újságíró vesztette el munkáját és több sajtóorgánum fejezte be működését, részben az anyagi fedezet hiánya miatt, részben pedig azért, mert dolgozói külföldre menekültek.
A médiában dolgozó nők számára további nehézségeket jelent a tálib kormány nőkre kirótt utazási és munkavállalási korlátozása.
Az Afgán Újságírók Központja nevű civil szervezet a döntést törvénytelennek nevezte. A szervezet a 2023-as szokásos éves jelentésében legkevesebb 168, a tálibok által a média ellen elkövetett jogsértést dokumentált. Bár ez a szám kevesebb, mint a 2022-ben rögzített 260, tavaly nyolc sajtóorgánumot tiltottak be.
Első, 1996-tól 2001-ig tartó kormányzásuk idején a tálibok szinte az összes televízió- és rádióállomás, illetve újság működését betiltották.
Az Európai Unió 61 millió euró értékű humanitárius segélyt bocsát az afganisztáni emberek és a szomszédos Pakisztánban élő afgán menekültek szükségleteinek kielégítésére – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
A brüsszeli közlemény szerint mivel az afganisztáni humanitárius helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot, az EU-támogatás segíteni fog az élelmiszerválság kezelésében közép-keleti országban, ahol a lakosság csaknem fele élelemhiányban szenved.
Az új finanszírozás egyéb szükségletek kielégítésére is szolgál majd, köztük menedék, védelem, élelmezés, egészségügyi, illetve, víz- és higiéniai ellátás biztosítására, különösen az októberben az ország nyugati részét sújtó földrengések sorozata által sújtott lakosság számára.
Közölték: az uniós támogatásból 60 millió eurót különítettek el az Afganisztánban, valamint további 1 millió eurót a Pakisztánban működő humanitárius szervezetek munkájára.
A finanszírozás az Afganisztánba visszatérő afgán menekülteket, és a befogadó közösségeket is támogatja.
A kedden megítélt segély az idén Afganisztánnak már kiutalt közel 94 millió eurós humanitárius segélyen felül érkezik az országba, beleértve a közelmúltbeli földrengések után jóváhagyott 4,5 millió eurós csomagot. Az EU afganisztáni humanitárius segélyeit kizárólag a helyszínen működő humanitárius partnereken keresztül továbbítják – tették hozzá.
Emlékeztettek: 2021 óta az EU humanitárius légihidat működtet Kabulba, amelynek célja a természet és ember okozta katasztrófákra adott humanitárius válaszlépések hiányosságainak pótlása.
Október elejéig 31 uniós segélyt szállító járat ért földet Afganisztánban, a repülőgépek több mint 1340 tonna eszközt szállítottak.
A Herát régiót októberben sújtó, többezer ember halálát okozó földrengéseket követően az EU egy második humanitárius légihidat is létrehozott.
Az első járat október 30-án szállt le Herátban, és 92 tonna alapvető készletet szállított, köztük sátrakat és egyéb, a tél átvészeléséhez szükséges eszközöket az EU Dubajban tárolt készleteiből. A tervek szerint még november elején érkezik egy második járat a dél-olaszországi Brindisiből, fedélzetén 95 tonna egészségügyi rakománnyal és egyéb eszközökkel – tették hozzá.
Az afganisztáni tálib vezetés megtiltotta, hogy az esküvőkön zenét játsszanak vagy bármi olyan tevékenységet folytassanak, amely szembemegy az iszlám értelmezésük szerinti előírásaival.
Az erény előmozdításáért és az erkölcstelenségek megakadályozásáért felelős tálib minisztérium vasárnap kiadott közleményében azt írta: a döntést először a rendezvénytermek tulajdonosaival közös tárgyaláson jelentették be.
A tálibok 2021-es hatalomra kerülésük óta már többször felhívták a rendezvényhelyszínek tulajdonosainak figyelmét arra, hogy meggyőződésük szerint a zene nem fér meg az iszlámmal.
A szűk két évvel ezelőtti hatalomátvétel után számos afgán zenész elhagyta az országot és menedéket keresett nyugati országokban.
A közleményben felszólították a szóban forgó tulajdonosokat, hogy vegyék komolyan és mihamarabb alkalmazzák a szabályt.
Noha Afganisztánban a magas költségek miatt kevesen tartják rendezvényteremben az esküvőjüket, Kabulban több ilyen hely tulajdonosa külön figyelmet fordít arra, hogy az iszlám szokásokhoz híven a rendezvényeken a férfiak és a nők külön termekben legyenek, a nőknek szánt helyiségben pedig csak nők szolgálhatnak fel és fényképezhetnek.
„Ha nem lehet zenét játszani az esküvőkön, akkor mégis (hangulatában) mennyiben különbözik egy esküvői ünnepség egy halotti tortól?” – kérdezte egy kabuli rendezvényterem neve elhallgatását kérő tulajdonosa a dpa német hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
A járványos gyermekbénulás elleni országos oltási kampányt indítanak Afganisztánban. A kampánnyal a cél 9,4 millió ötévesnél fiatalabb gyermek beoltása, hogy fel lehessen számolni a betegséget az országban – közölte a hatalmon lévő iszlamista tálibok irányította egészségügyi minisztérium.
Az ország harmincnégy tartományából harmincegyet érint a négy napig tartó oltási kampány. A fennmaradó három tartományban elhalasztották az intézkedést a hideg miatt – mondta az egészségügyi minisztérium szóvivője. Tavaly két gyermeknél diagnosztizálták a poliovírus egy agresszívabb változatát, az idén viszont még senki nem fertőződött meg az országban – jelentette ki a szóvivő.
Az afganisztáni és pakisztáni oltási kampányok megvalósítását számos esetben nehezíti, hogy a helyiek összeesküvés-elméletei szerint a gyermekbénulás elleni vakcina meddőséget okoz, illetve az oltást beadó egészségügyi személyzet kémekből áll.
Az oltást végző egészségügyi dolgozók sok esetben szélsőségesek támadásainak esnek áldozatául. A tálibok az augusztus 15-i hatalomátvétel előtt megtiltották az oltást az általuk irányított területeken. Az ENSZ azonban a tálib vezetőkkel folytatott tárgyalása során elérte, hogy országszerte folytassák a gyerekek beoltását.
A járványos gyermekbénulás egy vírusos megbetegedés, amely a központi idegrendszert támadja meg. A múltban a gyermekhalálozások, az akut lebénulás és az egész életen át tartó rokkantság egyik fő okozója volt.
A beszámolók szerint a tálibok megfenyegették a fogamzásgátló gyógyszereket árusító gyógyszerészeket, miközben afgán szülésznők és aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy nagyon sok nő élete kerülhet veszélybe.
A tálib harcosok leállították a fogamzásgátlók árusítását Afganisztán két nagyvárosában, azt állítva, hogy azok használata a muszlim lakosság ellenőrzésére irányuló nyugati összeesküvés. A The Guardian értesülései szerint a tálibok házról házra járnak, bábákat fenyegetnek, és utasítják a gyógyszertárakat, hogy vegyék le a polcaikról a fogamzásgátló gyógyszereket és eszközöket.
„Kétszer jöttek a boltomba fegyverrel, és megfenyegettek, hogy ne tartsak fogamzásgátló tablettákat. Rendszeresen ellenőriznek minden kabuli gyógyszertárat, és mi már nem áruljuk a termékeket” − mondta egy gyógyszertár tulajdonosa.
Egy névtelenséget kérő helyi szülésznő elmondta, hogy többször megfenyegették. Elmondása szerint egy tálib parancsnok azt mondta neki, hogy „nem mehetsz, és népszerűsítheted a népességszabályozás nyugati koncepcióját. Ez egy felesleges munka.”
Kabulban és Mazar-i-Sharifban más gyógyszerészek is megerősítették, hogy utasítást kaptak arra, hogy ne tartsanak készleten fogamzásgátló gyógyszereket.
Ez a tálibok legújabb támadása a nők jogai ellen, akik 2021 augusztusi hatalomra kerülésük óta megszüntették a lányok hozzáférését a felsőoktatáshoz, bezárták az egyetemeket a fiatal nők előtt, a nőket elüldözték a munkahelyükről, és korlátozták őket abban, hogy elhagyhassák otthonukat. A fogamzásgátló szerek forgalmazása korlátozása jelentős csapás lesz egy olyan országban, amelynek egészségügyi rendszere amúgy is törékeny.
Minden tizennegyedik afgán nő terhességgel összefüggő okok miatt hal meg, és ebben az országban hal meg a legtöbb nő szülés közben.
A tálibok kabuli közegészségügyi minisztériuma nem adott ki hivatalos nyilatkozatot az ügyben. A Kabul utcáin járőröző tálib harcosok azt mondták a lap által megszólaltatott forrásoknak, hogy a fogamzásgátlás és a családtervezés nyugati téma.
A tálibok megtiltották, hogy a nők hazai és külföldi civil szervezetnek dolgozzanak Afganisztánban egy szombati rendelet szerint. Ezzel nem csak az ott dolgozó nők vesztik el megélhetésüket, de a segítségre szorulók is magukra maradnak.
Az egyetemek látogatásának tilalma után szombaton azt is megtiltották a tálibok az afgán nőknek, hogy civil szervezeteknél vállaljanak munkát. Azzal érvelnek, hogy az ilyen szervezeteknél dolgozó nők megsértik a sariját azzal, hogy nem hordanak hidzsábot – jelentette a BBC.
A csatorna több olyan nővel is beszélt, akiket érint a tiltás. Volt, aki arról számolt be, hogy ezzel ellehetetlenül az élete, mert ő volt a kereső, és nem tudja ellátni családját, más jelezte, mindig eleget tett a tálibok szigorú öltözködési előírásainak, de volt olyan nő is aki megkérdőjelezte a tálibok képviselte “iszlám erkölcsöket”, mivel így nem tudja fizetni számláit és etetni gyerekeit.
A tálibok azzal fenyegetik az érintett szervezeteket, hogy a továbbra is alkalmaznak nőket, akkor bevonják működési engedélyüket. Az ugyanakkor nem világos, hogy az ENSZ helyben dolgozó különböző szervezeteit is érinti-e a lépés. Ezek a szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a segélyezési és fejlesztési programok végrehajtásában Afganisztánban.
A BBC arra is figyelmeztet, hogy ha a civil szervezeteknél csak férfiak dolgozhatnak, akkor a nők teljesen elesnek bármiféle segítségtől, hiszen a mostanitól független más tálib szabályok értelmében a férfiak nem dolgozhatnak nőkkel. Megnőhet így a gyermekhalandóság kockázata is.
Még egy afgán imám is arról beszélt – név nélkül –, hogy a tálibok nem törődnek az iszlám értékekkel. Az iszlám soha nem állította, hogy a férfiak tanulhatnak, a nők pedig nem, ahogy azt sem, hogy a férfiak dolgozhatnak, a nők pedig nem.
Afganisztánban a tálib kormány kedden megtiltotta a nőknek, hogy magán- és állami egyetemekre járjanak – számolt be a 24.hu a New York Times-ra hivatkozva. A hírt az oktatásügyi tárca is megerősítette.
A Talibán kormányzása a 2001 előtti hagyományokat folytatja, az elmúlt húsz év emberi- és szabadság jogi vívmányai pedig szisztematikusan épülnek le az országban.
A tálib vezetés a győzelem utáni napokban ígéretet tett arra, hogy a lányok is részt vehetnek az oktatásban, melyet az új tanév kezdetekor is megerősítettek. Amikor a nyugati forgatócsoportok már várták a sulik előtt a kendőben érkező kislányokat, váratlanul reggel Kandahárból érkezett az ukáz, hogy egyelőre nem kezdődhet meg számukra a tanítás a hatodik osztály felett.
Ekkor a tisztviselők közölték: több időre van szükségük ahhoz, hogy tervet készítsenek ahhoz, hogy az iszlám törvényeknek megfelelően nyithassák újra az iskolákat a lányok számára. Sok középiskolás korú lány reménykedett abban, hogy iskoláik újra megnyílnak, mivel az egyetemek továbbra is engedélyezték a nők számára az órák látogatását. A keddi döntés azonban minden reményt eloszlatott.
A hatalomba való visszatérésük után a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítve az iszlám szigorú előírásait, kizárva őket így a közéletből és az oktatásból. A nők oktatási, munkavégzési és egyéb szabadságjogaiért tüntetők megmozdulásait sorra elfojtották. Mindemellett a nők sérelmére elkövetett, felderítetlenül maradt, gyilkosságok száma növekedett.
