A találékony ukrán katonák kidolgozták a „duplázz rá” módszert. Ennek a lényege, hogy a déli melegben felmelegszik a talaj és a benne rejtőzködő, nem fémanyagú aknák. Késő délután, amikor a drón visszatér ugyanarra a terepszakaszra, a hőmérséklet csökkenésével az aknák anyagának hőmérséklete másképpen változik, mint a környező talajé. Így a hőkamerás kép, amelyet két különböző időpontban rögzítettek ugyanarról a területről, sok mindent elárulhat.
Korunkban mind a gyalogsági, mind a harckocsik elleni aknákat – hogy a megtalálásukat nehezítsék – jelentős részben nem fémből, hanem fából, műanyagból, kerámiából készítik.
A területfelszabadító ellentámadás egyik legnagyobb akadálya az oroszországi megszállók által elaknásított, akár fél magyarországnyi területű, az ezer kilométeres frontvonal mentén kialakított zóna. Ebben több millió robbanószerkezet lehet elrejtve, egyes szakaszokon négyzetméterenként akár 5-6 darab is.
Ukrajna a világ leginkább elaknásított országává vált.
A háború befejezését követően több évtizedre lesz szükség, hogy megtisztítsák a mezőket-erdőket, a termőföldeket az alattomos, évtizedek múltán is működőképes szerkezetektől.
A drónos aknakeresésnek van anyagi vonzata is. Egy ilyen drón, felszerelve a szükséges szenzorokkal, legfeljebb pár ezer dollárba kerül. Egy aknamentesítő monstrum több százezer dollárt kóstálhat. És a hatvantonnás aknamentesítő járgány mozgatása sem egyszerű, míg a drón szétszedve egy-két bőröndben elhelyezhető, személyautóval, terepjáróval akár több is szállítható egyszerre.
Ukrajnában a hazájukért harcoló emberek egyre inkább felismerik: a helyzet olyan fordulatot vehet, amelyben előbb-utóbb csökken a nemzetközi támogatás mértéke, magukra lesznek utalva.
Tartanak tőle, hogy a messze legnagyobb katonai és anyagi segítséget nyújtó Egyesült Államokban a jövő évi elnökválasztás után visszatérhet a Fehér Házba a republikánus Donald Trump, aki radikálisan visszaveheti az Ukrajnának nyújtott katonai-gazdasági-pénzügyi segítséget.
Kijevben abban bíznak, ha a hivatalos amerikai kormány segítség csökkenne vagy elapadna, akkor is lesznek olyan magánvállalkozások, amelyek segítenek az ukránoknak az ellenállásban. Ilyen lehet a Draganfly cég, amely 1998-ban indult kis drónok építésével. Ugyan őket a kormány választotta ki, de minthogy magáncégről van szó, nem lehetetlen, hogy akkor is folytatják az ukránokkal a pilótaoktatási, felszerelésszállítási programot, ha esetleg a (jövendőbeli) vezetés mérsékelné Ukrajna támogatását. Ma már a Smithsonian Intézet úgy emeli ki a Draganflyt, mint az első olyan „közszolgálati” drón építőjét, amely emberéleteket ment meg.
Cameron Chell a Draganfly elnök-vezérigazgatója szerint jelenleg ezer ukrán drónkezelő pilótát képeznek ki, szerelnek fel – és a betanított drónpilóták számát növelni akarják.
A Draganfly drónjai más célokra is felhasználhatók, akárcsak a mesterségesintelligencia-ügyekben, a drónok felhasználásának szélesítésében igen jártas ukrán fiatalok által kieszelt eszközök, alkalmazások. Kijevben a sajtó nagy teret szentel a fiatal ukránok találékonyságának, akik a drónépítésben új, szokatlan, kis költségű, polgári forrásokból is hozzáférhető eszközökkel segítik a fegyveres harcot.
Mi a szerepe a mesterséges intelligenciának (MI) a drónvilágban? A drónépítők, -alkalmazók korábban áthághatatlannak tartott alapszabálya így hangzik: embernek kell lennie a láncban – angol szakkifejezéssel human-in-the-loop. Vagyis a felfegyverzett drón nem kaphat a beépített MI-elemek alkalmazásával olyan szabadságot, hogy önállóan dönthessen emberéletekről. A terroristák kiiktatására használt nagy méretű drónok esetében ez több évtizedes gyakorlat. Az USA hadseregében az ilyen, a Hellfire rakéták módosított (a járulékos veszteségeket mérsékelő) változatát indító parancsot csak a valamelyik légi támaszponton ülő drónkezelő csapat parancsnoka adhat ki – miután a több csatornából, a többi között a helyszín közelében lévő ügynöktől kapott információk alapján felmérte a helyzetet. És még az ember feltétlen bekapcsolásával is megtörténik, hogy a dróntámadások félresikerülnek, a terroristák helyett ártatlan – például a terroristákéhoz hasonló kocsiban utazó – emberek esnek áldozatul a dróncsapásoknak.
A harctéren valamivel könnyebb a helyzet, mert az önállóan a csapásmérésről döntő, a célterület fölé érkező drón egy meghatározott körzetben működhet, ahol elvben csak az ellenség katonái, felszerelése lehetnek. Ebben a körzetben mozoghat a drón, keresve a megfelelő célpontot (cirkáló, bolyongó üzemmódban), majd amikor megleli, célba veszi és „öngyilkos módon” (kamikaze drón) belecsapódik. Vélhetően a drón számítógépének MI-része dönt a cél kiválasztásáról, miután a programozók megadják a lehetséges célok (például ellenséges harckocsik) főbb jellemzőit, alakját, mozgását, sebességét.
Exemple concret de l’engagement de la France au soutien de l’Ukraine avec Delair et son PDG : plus de 150 drones sélectionnés par l’Ukraine, financés par la France et déjà en cours de livraison.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Ukrajina prožila již třetí Vánoce ve válce. Zatímco mnozí z nás trávili vánoční svátky v hojnosti, vojáci 10. ukrajinské brigády v zákopech bránili svou zem. Dobrovolníci Paměti národa si za tu dobu na Donbase vyslechli desítky příběhů statečných lidí, kteří jsou za svou zemi… pic.twitter.com/CAHMCRngSP
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
