A Felső-Tisza-vidék magyar közössége idén is megtartotta hagyományos augusztus 20-i ünnepségét méltatva Szent István király hagyatékát és a magyar államalapítást. Az aknaszlatinai esemény egyben központi ünnepsége a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ünnepi programsorozatának. Az országban dúló háború miatt csöndes koszorúzással és ünnepi szent liturgiával emlékeztek meg a magyar államalapításról.
Az aknaszlatinai Szent István római katolikus templomban összesereglett felső-Tisza-vidéki szórványmagyarság számára Kvascsuk András, Técsői római katolikus plébános celebrált ünnepi szent misét. A plébános üzenetében kiemelte: Szent Istvánnak köszönhető az, hogy ma itt lehetünk a Kárpát-medencében és ha a magyar nemzet továbbra is hűen őrzi példamutatásait, akkor a magyarságnak a harmadik évezredben is helye lesz Kárpátalján is. Mint fogalmazott: Szent István király az első magyar király a magyar római katolikus egyház számára, az első Márai tisztelő király is, hiszen Mária számára ajándékozza oda az országot. A magyarság számára itt, Kárpátalján nagyon fontos államalapítónk személye, hiszen mi is Szent István öröksége vagyunk. Ezért nagyon fontos megismerni az ő keresztény szellemiségi értékrendjét. Aki Krisztust választja alapul, az erős sziklára helyezi az életét, Szent István erre az alapra helyezte az országot.
A szentmisét követően az Aknaszlatinai Bolyai János Líceum növendékei ünnepi műsor keretében méltatták Szent István király hagyatékát, majd Szabó Gabriella, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke mondott köszöntőt. Az alelnök kiemelte: az egyik leglényegesebb sarokpontja a Felső-Tisza-vidéknek a szórvány megtartása. Mint fogalmazott, örömteli, hogy augusztus 20-át minden évben méltathatják, hiszen az államalapítás nagyon fontos része a magyar nemzet történetének. Szerinte a szórványt, ezt a sokszínű vidéket támogatni kell, meg kell őrizni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezek a területek fennmaradjanak.
Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke elmondta: „Ennek az ünnepségnek nemcsak történelmi és egyházi jelentősége van, hiszen a templomunk nevét is Szent Istvánról kapta. Ezen az ünnepségen megélhetjük magyarságunkat, a közösség újra találkozhat. Tehát egy közösségformáló, megtartó eseménye is ez az aknaszlatinai és a felső-Tisza-vidéki magyarságnak” – jegyezte meg. Mint fogalmazott, az esemény jelentősége abban is rejlik, hogy a szórványközösségek otthon érezhetik magukat, hiszen magyar nyelven kommunikálva erősíthetik meg nemzeti identitásukat.
A szent liturgiát és a megemlékező gondolatokat követően a résztvevők elhelyezték koszorúikat a templom udvarán található Szent István szobornál.
A hagyományokhoz híven a Felső-Tisza-vidéki magyar közösségek Aknaszlatinán gyűltek össze, hogy közösen emlékezzenek meg államalapító királyunkról a helyi Szent István Római Katolikus Templomban. Az ünnepi szent liturgiát idén Vascsuk András técsői plébános celebrálta, aki üzenetében kiemelte, hogy Szent Istvánnak köszönhető az, hogy ma itt lehetünk a Kárpát – medencében és ha a magyar nemzet továbbra is hűen őrzi példamutatásait, akkor a magyarságnak a harmadik évezredben is helye lesz Kárpátalján is. A szent liturgiát követően a helyi Bolyai János Középiskola fiataljai tartottak ünnepi műsort. Majd Szabó Gabriella a KMKSZ Felső – Tisza – vidéki Középszintű Szervezet alelnöke osztotta meg a jelenlévőkkel ünnepi köszöntőjét, amiben kiemelte, hogy mind a KMKSZ mind pedig Magyarország kormánya mindent meg tesz azért, hogy a szórványban élő maroknyi magyarság megmaradhasson. Az aknaszlatinai megemlékezés az elmúlt évtizedekben a Húsvétot és Karácsonyt követő harmadik olyan ünnepé nőtte ki magát, amikor a régen nem látott barátok és családtagok összegyűlnek. Ezért is vagyunk hálásak azért, hogy ma is tele volt szeretett templomunk ünneplő magyarokkal, emelte ki Szedlák Gyula a KMKSZ Aknaszlatinai alapszervezetének elnöke. Az ünnepi szent liturgiát és a fiatalok műsorát követően a résztvevők elhelyezték a tisztelet és a hála koszorúit a templom udvarán álló Szent Istvánt ábrázoló szobornál, bízva abban, hogy egy év múlva még több ünneplővel emlékezhetnek majd meg az államalapításról.
Aknaszlatinán átadták a Szent Kingáról elnevezett kápolnát, amelyet még az 1990-es évek elején önerőből kezdett el építeni egy helyi sóbányász, Horváth Gábor, akinek unokája is részt vett az ünnepségen. A kápolna rekonstrukcióját a helyi magyarokat tömörítő csoport vezetőjeként Kocserha János kezdeményezte. Az alpolgármester felszólalásában a munkálatok menetéről és Árpád-házi Szent Kinga Aknaszlatinához kötődő legendájáról beszélt. A kápolna ékessége Szent Kinga szobra, amely Gábor Emese budapesti képzőművész munkája. Az alkotás kimondottan erre az alkalomra készült a helyi és a káposztásmegyeri hívek adakozásából. A kápolnát szentmise keretében Szulincsák Sándor, Felső-Tisza-vidéki esperes szentelte fel és áldotta meg Szent Kinga szobrát. Snep Román, helyi plébános kiemelte: a kápolna és a szobor Isten ajándéka az aknaszlatinai hívek számára. Rendkívül fontos, hogy a szórványban is legyenek magyar vonatkozású emlékhelyek, amelyek az anyaországot és az itt élő magyarokat összekötik- emelte ki beszédében Buczkó István, beregszászi konzul. A Szent Kinga kápolna és szobor ezután méltán hirdeti az aknaszlatinaiak Istenbe vetett hitét és az itteni magyarság megmaradás iránti vágyát.
November 12-től, vasárnaptól korlátozzák a forgalmat az Aknaszlatina–Máramarossziget határátkelőn. A hírt az Állami Határőrszolgálat jelentette be hivatalos Facebook-oldalán.
Az információk szerint mától, 20 órától az ukrán–román átkelőn áthaladási korlátozást vezetnek be a 2,5 tonnánál nagyobb tömegű járművekre a két országot összekötő híd veszélyes állapota miatt.
Az állampolgárokat arra kérik, hogy indulás előtt vegyék figyelembe a fent említett információt.
A lengyel rendőrség titkos műveletet hajtott végre Ukrajnában, a szomszédos ország egyenruhásai öt hónapon át végeztek aknamentesítést Kijev megyében – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Wirtualna Polska című lengyel internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel rendőrség beleegyezett egy olyan titkos ukrajnai küldetésbe, amit más országok rendőrei nem mertek vállalni. Mostanra az összes lengyel rendőr elhagyta Ukrajnát, és visszatért Lengyelországba.
A lengyel misszió azután indult, hogy Ukrajna kéréssel fordult az Európai Unió ATLAS elnevezésű, a különleges terrorelhárító egységeket tömörítő rendőrségi műveleti csoporthoz. Az ukránok tűzszerészeket kértek a felszabadított területek aknamentesítésére. A lengyel belügyminisztérium vezetőjének megbízásából 98 fős csoportot hoztak létre. A misszióban voltak tűzszerészek, orvosok és harci csoportok tagjai. A lengyel tűzszerészek öt hónapig dolgoztak titokban Ukrajnában. Megtisztították az aknáktól Kijev megye területét. Az egyik első feladatuk, amint azt a kiadvány megjegyte, az egyik Kijev melletti repülőtér területének aknamentesítése volt.
Általánosságban elmondható, hogy a misszió során a lengyelek 2000 veszélyes tárgyat hatástalanítottak. Utakat és mezőket is megtisztítottak a harckocsi- és gyalogsági aknáktól. A lengyel önkéntesek közül senki nem sérült meg.