Array
(
[count_posts] => 2
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjM2NDI0NDt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 160567
[content] =>
Tárgyalásokat sürgetett a kenyai elnök kedden Nairobiban, az első afrikai klímacsúcson a globális szén-dioxid-adó bevezetésről. William Ruto szerint a klímaváltozás „könyörtelenül felemészti” az afrikai GDP-t, illetve ellehetetleníti a kontinens országainak gazdasági fejlődését.
„Mindenkinek fizetnie kell a tőle származó szemét után” – jelentette ki ki Ruto.
Az elnök szerint a több mint 1,3 milliárd lakosú afrikai kontinens GDP-növekedése abszolút összegének évi 5-15 százalékát veszíti el a klímaváltozás hatásai miatt, ami mélységes frusztrációt vált ki abban a térségben, amely – mint fogalmazott – a legkevésbé okozója ennek a globális problémának.
Afrika 54 országának „gyorsan zöldülnie kell, mielőtt iparosodni, és nem fordítva, ellentétben azzal a luxussal, amit (a gazdagabb országok) megengedhettek maguknak”.
„Afrika gazdaságának zöld pályára állítása a legmegvalósíthatóbb, legigazságosabb és leghatékonyabb módja annak, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró világot“– fogalmazott.
A klímacsúcs nyitó beszédeiben egyértelmű felhívások hangzottak el a globális pénzügyi rendszerek átalakítására, amelynek hiányában az afrikai országok ötször annyi kamatot fizetnek a kölcsönök után, mint mások.
Afrika több mint harminc országa tartozik a világ legeladósodottabb országai közé – mutatott rá Soipan Tuya, Kenya környezetvédelmi minisztere.
John Kerry, az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja elismerte, hogy a kontinens országai „súlyos és igazságtalan” adósságtehertől szenvednek. Elmondta azt is, hogy a világnak a klímaváltozás által leginkább sújtott 20 országa közül 17 Afrikában van, miközben a világ húsz leggazdagabb országa – köztük hazája, az Egyesült Államok – felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékáért.
A felszólalók szerint a klímapolitika finanszírozása kulcsfontosságú, ám a gazdagabb államok még mindig nem teljesítették a fejlődő országoknak tett ígéretüket, miszerint erre a célra évente százmilliárd dollárt biztosítanak számukra. Ugyanis, az afrikai kontinens rendelkezik a világ megújuló energiaforrásainak 60 százalékával, és a zéró vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz szükséges ásványi anyagok több mint 30 százalékával.
A világ második legnagyobb esőerdejét és legváltozatosabb élővilágát is magáénak tudó kontinens értékei miatt szükség volna az afrikai GDP felértékelésére – jelentette ki az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke. Akinwumi Adesina szerint megújuló energiaforrásai mellett viszont Afrikának a földgázkészleteit is ki kellene aknáznia. „Adjanak teret a növekedéshez!” – mondta. Ruto ezzel szemben bírálta a fosszilis energiahordozóktól való „függőséget”, mondván, országa felhasznált energiájának jelenleg több mint 90 százalékát megújuló energiaforrásokból nyeri.
A kedden kezdődött, háromnapos klímacsúcs végén a tervek szerint az afrikai álláspontot összefoglaló nyilatkozatot adnak ki a szeptember második felében esedékes klímaügyi ENSZ-konferencia és a november végén az Egyesült Arab Emírségekben megrendezendő COP28 környezetvédelmi ENSZ-csúcstalálkozó előtt.
A kenyai kormány és az Afrikai Unió (AU) által közösen megrendezett csúcs szervezői több száz millió dollárnyi üzleti megállapodást szeretnének bejelenteni az esemény végére, és a találkozón Afrikát a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetések célpontjaként, nem pedig az árvizek, aszályok és éhezések sújtotta földrészként igyekeznek bemutatni.
[type] => post
[excerpt] => Tárgyalásokat sürgetett a kenyai elnök kedden Nairobiban, az első afrikai klímacsúcson a globális szén-dioxid-adó bevezetésről. William Ruto szerint a klímaváltozás „könyörtelenül felemészti” az afrikai GDP-t, illetve ellehetetleníti a kontinens o...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1694025720
[modified] => 1694008692
)
[title] => Az afrikai országok határozott fellépést követelnek a klímaválság ellen
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=160567&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 160567
[uk] => 160676
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 160569
[image] => Array
(
[id] => 160569
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/6e735fd7-cbd6-4a29-9b06-3117267031dd.jpg
[original_lng] => 63073
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/6e735fd7-cbd6-4a29-9b06-3117267031dd-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/6e735fd7-cbd6-4a29-9b06-3117267031dd-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/6e735fd7-cbd6-4a29-9b06-3117267031dd-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/6e735fd7-cbd6-4a29-9b06-3117267031dd.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/6e735fd7-cbd6-4a29-9b06-3117267031dd.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/6e735fd7-cbd6-4a29-9b06-3117267031dd.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/6e735fd7-cbd6-4a29-9b06-3117267031dd.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1694079577:8
[_thumbnail_id] => 160569
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1756
[_oembed_2e1d133e144c3b7e3b6bf17c3d0404e0] =>
[_oembed_time_2e1d133e144c3b7e3b6bf17c3d0404e0] => 1694014926
[_oembed_95bb1b5934cad29bb580aa4a08a692a6] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 645415
[1] => 364244
[2] => 645416
)
[tags_name] => Array
(
[0] => afrikai klímacsúcs
[1] => aktív tárgyalások
[2] => William Ruto kenyai elnök
)
)
[1] => Array
(
[id] => 125637
[content] =>
A háború ellenére is folytatódik a hazai termékek exportja. Az idén augusztusban érvénybe lépett úgynevezett tengeri gabona folyosó több mint 10 millió tonna ukrán élelmiszer szállítását tette lehetővé Afrikába, Ázsiába és Európába. A hivatalos adatok szerint az export több mint 60%-a az EU országaiba irányul a nyugati határ kárpátaljai ellenőrző pontjain keresztül. Ukrajnának Magyarországgal van a legtöbb közös határátkelője, ezért jelenleg is aktív tárgyalások folynak az Európával határos átkelők kapacitásának növeléséről.
aktív tárgyalások (1 Oldal)
