Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa aktívan tökéletesíti az állam függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának védelmében részt vevő külföldiek és hontalan személyek katonai szolgálatának szabályozási keretét. Ennek a rendszernek a kulcselemei a szerződéses szolgálati forma, a speciális toborzási mechanizmusok, a szociális garanciák és az önkéntesek egyszerűsített integrációja Ukrajna jogrendszerébe. 2025 novemberétől a jogalkotási kezdeményezések között szerepelnek mind a meglévő szabályozások, mind a külföldi katonák és Ukrajna állampolgárainak jogainak egyenlővé tételét célzó törvénytervezetek.
A szolgálatra való felvétel és a szerződéskötés jogi alapelvei
Ukrajna a „A katonai szolgálatról és hadkötelességről” szóló törvénye értelmében a legálisan Ukrajnában tartózkodó külföldiek és hontalan személyek csak szerződéses alapon szolgálhatnak a hadseregben közlegény, őrmesteri és altiszti beosztásban. A szerződést Ukrajna Nemzetközi Védelmi Légiójával vagy az Ukrán Fegyveres Erők más egységeivel kötik meg.
A jelöltekkel szemben támasztott követelmények többek között: büntetlen előélet, a korhatár-besorolásnak való megfelelés, egészségügyi alkalmasság, szakmai és pszichológiai kiválasztáson való részvétel, valamint megfelelő fizikai erőnlét. A fent említett törvény 21-2. cikkelye két hónapos próbaidőt ír elő. A szolgálati idő naptári időszakban megegyezik az ukrán állampolgárokra vonatkozó normákkal: közlegények esetében – 3 év; őrmesterek és altisztek esetében – 3-5 év.
A különleges időszakban (amelyet Ukrajna elnökének 2022. február 24-i, 64/2022. számú rendelete értelmében vezetettek be) a szerződés saját kérésére történő felmondása legkorábban hat hónap folyamatos szolgálat után lehetséges.
Ezt a rendelkezést a 2023. január 12-i 2863-IX. számú törvény alapján vezették be, amely Ukrajna a külföldiek és hontalan személyek szerződéses katonai szolgálatának eljárására vonatkozó jogalkotási aktusok módosításáról szól.
A 2863-IX. számú törvény kiterjesztette a szerződéses szolgálat jogát az Ukrán Nemzeti Gárdára, az Állami Speciális Szállítási Szolgálatra és más katonai alakulatokra. Ezenkívül a külföldiek közvetlenül is jelentkezhetnek katonai egységekhez, ami leegyszerűsíti a felvételi eljárást.
A toborzás és a személyi állomány kialakításának mechanizmusai
Az ukrán minisztertanács 2022. február 23-i 154. számú határozata jóváhagyta a területi toborzó és szociális támogatási központokról szóló szabályzatot, amely felváltotta a hadkiegészítő parancsnokságokat. Ezek a központok felelnek az ukrán fegyveres erők, beleértve a külföldi önkéntesek toborzásáért.
Az Ukrán Fegyveres Erők különálló egysége a külföldiek toborzásáért felelős Központ, amelyet az Ukrán Minisztertanács 2024. november 29-i, 1374. számú (módosított) határozata alapján hoztak létre. A Központ jelölteket toboroz és irányítja az alakulatokhoz. 2025-ös adatok szerint több mint 8000 külföldi önkéntes csatlakozott az Ukrán Fegyveres Erők szárazföldi erőinek egységeihez. Összesen 72 ország állampolgárai szolgálnak az Ukrán Fegyveres Erők soraiban, akiknek mintegy 40%-a dél-amerikai országból származik. A havonta számuk körülbelül 600 fővel nő (szemben a teljes körű invázió kezdetén a 100–150 fős mutatóval).
A katonai (legkevesebb 10 év) vagy rendőrségi szolgálatban szerzett tapasztalattal rendelkező önkéntesek mentesülnek a speciális kiképzés alól, és közvetlenül az egységekhez kerülnek.
Szociális garanciák és a státusz elismerése
Az ukrán fegyveres erők kötelékében szolgáló külföldieket és hontalan személyeket Ukrajna „A háborús veteránok státuszáról és szociális védelmük garanciáiról” szóló törvény értelmében a katonai állománnyal egyenértékűnek tekintik. Megkaphatják a harci cselekmények résztvevője vagy a fogyatékkal élő személy státuszát, feltéve, hogy közvetlenül részt vesznek Ukrajna védelmében az Orosz Föderáció agressziója ellen.
A státusz megadásának eljárását az ukrán Minisztertanács 719. számú határozata szabályozza, amely meghatározza az Ukrán Veteránügyi Minisztériumhoz tartozó tárcaközi bizottság hatásköreit. A harci cselekményekben való részvételre vonatkozó információkat a háborús veteránok Egységes állami nyilvántartásában rögzítik, amely hozzáférést biztosít digitális szolgáltatásokhoz, többek között a Gyija alkalmazáshoz.
A külföldi honvédek fizetése megegyezik az ukrán kollégáikéval. A szociális védelem magában foglalja a Munka Törvénykönyvének, az ukrán „A szabadságokról”, „A katonai állomány és családtagjaik szociális és jogi védelméről”, „A katonai szolgálatból leszerelt személyek és bizonyos kategóriák nyugdíjbiztosításáról” stb. törvények módosításait, amelyeket az 13646. számú törvénytervezet (első olvasatban 2025. október 22-én fogadták el) javasol.
A bevándorlási integráció és az állampolgárság felé vezető utak
Ukrajna 2025. június 18-i 4502-IX. számú törvénye módosította az állampolgárságról és bevándorlásról szóló jogszabályokat, kiterjesztve az ukrán állampolgárság megszerzésének egyszerűsített eljárását minden katonai alakulatban szolgáló külföldire.
A szerződéses szolgálat időtartama beleszámít a bevándorlási engedély megszerzéséhez szükséges folyamatos tartózkodási időbe (5 év). Külön bevándorlási kvótát állapítottak meg azok számára, akik legalább 4 hónapig (a jelenlegi 6 helyett) részt vettek a harcokban, vagy fogságban voltak.
Az Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének védelmében részt vevő külföldiek és hontalan személyek jogállásának pontosításáról szóló 14160. számú törvénytervezet (már benyújtották a parlamentbe) előírja a harci cselekmények résztvevője, a fogyatékkal élő státuszt elismerik az ideiglenes tartózkodási engedély alapjául. Ezenkívül külön dokumentumot vezetnek be a származási ország útlevelének lejárta esetén a külföldre való utazáshoz.
A fent említett jogalkotási kezdeményezések célja az Ukrajnáért harcolni kész külföldiek és családtagjaik bevándorlásának megkönnyítése, ami indokolt intézkedés a demográfiai hiány és a munkaerőhiány körülményei között. A bevándorlási kvóták emelése a népesség feltöltésének nem szokványos, de hatékony eszköze. Ezek a változások megfelelnek az integráció európai normáinak, és a külföldiek szociális védelmének.
A jogszabályok fejlődése egy átfogó rendszert hoz létre, amely motiválja a külföldi önkénteseket, biztosítja jogaikat, és elősegíti a hosszú távú integrációjukat az ukrán társadalomba.
Közzétett egy listát Ukrajna kormánya azokról az országokról, ahol a lakosság a meglévő állampolgárság lemondása nélkül igényelhet ukrán útlevelet. Az intézkedés értelmében a helyi ukrán állampolgárok is kérvényezhetik egy másik tagállam okmányait – írja az ukrajnai BBC.
A jelenleg jóváhagyott listán az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Lengyelország és Csehország szerepel. A felsorolt országok állampolgárai egyszerűsített eljárás keretében kérhetik az ukrán útlevelet.
Kijev azzal indokolta döntését, hogy a felsorolásban szereplő államokban él a legtöbb ukrán. A hírportál szerint több mint 30 országban vezethetik be az intézkedést, amelynek listája fokozatosan fog bővülni. A tesztüzem januárban kezdődik.
Miközben a világ Krímre és Ukrajnára figyel, Észtország keleti végében egy másik határon évtizedek óta állnak „kis szürke emberek”. Ők nem katonák, hanem állampolgárság nélküli civilek, akik Narvánál órákig, olykor napokig várnak arra, hogy átjussanak Oroszországba. Az útlevelük nem egy országba, hanem egy joghézagba szól, és az életük sem ide, sem oda nem tartozik igazán. A sorban állva sokan már nem orosznak, hanem európainak érzik magukat – de ezt még hivatalosan nem ismerte el senki.
Miközben 2014-ben a Krím félszigeten a határ orosz oldalán „kis zöld emberek” léptek be Kelet-Ukrajnába, hogy ott katonai akciókat hajtsanak végre, addig Észtország keleti végében, Narvában ma is „kis szürke emberek” állnak sorban órák hosszat – hogy bejussanak Oroszországba.
Nem katonák, hanem civilek. Nem titokban lépnek át, hanem napok óta várnak – türelemmel, csomagokkal, gyerekekkel, a szinte mindig szemerkélő észt esőben állva. A céljuk gyakran csak annyi, hogy meglátogassák a nagyszüleiket, elintézzenek valamit, vagy visszatérjenek egy múltba, amelyből jogilag sosem érkeztek meg teljesen a jelenbe.
Nem a háború, már a Szovjetunió összeomlása elég volt
Narva, Észtország legkeletibb városa hídon kapcsolódik Oroszországhoz – nemcsak térben, de időben is. Egyik oldalán az Európai Unió, a másikon Putyin Oroszországa. De nem csak ez teszi különlegessé.
A város határátkelőjénél, ahol egykor csak percekig kellett várni, ma akár tizenkét órát is eltöltenek azok, akik át akarnak kelni.
2022 óta – az ukrajnai invázió kezdete óta – a közlekedés lelassult, autók már nem mehetnek át, így az emberek gyalogosan, nagy csomagokkal küzdenek előre. Egyik délután, amikor ott jártam, a sor végén állók azt mondták, talán csak másnap hajnalra érnek át a túloldalra.
A sorban sokan „szürke útlevelesek” – hivatalosan: állampolgárság nélküli személyek, akiknek a dokumentuma nem egy országba, hanem egy joghézagba helyezi őket.
Többségük a Szovjetunió idején telepedett le Észtországban vagy már ott is született, ám az ország függetlenné válása után nem kapták meg automatikusan az észt állampolgárságot. Észtországban élnek, dolgoznak, adóznak, gyerekeik iskolába járnak – de egyik ország sem tekinti őket teljes jogú polgárának. Ők azok a „kis szürkék”, akik nem titokban lépnek át határokat, hanem hivatalos útlevelekkel – mégis a világ egyik legszűkebb mozgásterében élnek.
Kis szürke vagyok, egy UFO. Nem is vagyok földi – mondta félig nevetve Artyjom, aki már több mint tizenkét órája várt a sorban. Narvában született, sosem élt máshol, de mint mondta: „ez a világ egyetlen határa, amit átléphetek.”
Ahogy mesélte, az utóbbi években sokan lettek szürke útlevelesek azok közül is, akik Oroszországból menekültek ide – főként a 2022-es kényszersorozás elől. Ha valaki nem tud észtül, nem tudja megszerezni az állampolgárságot. Észtország ugyan nyitott a honosításra, de a B1 szintű nyelvvizsga követelménye sokak számára leküzdhetetlen akadály, különösen az idősebbeknek vagy a friss menekülteknek.
Az áhított állampolgárság
Egy másik várakozó, Elvira, huszonéves fiatal nő, már a második generációja annak, aki szürke útlevéllel él. Ő viszont változtatni akar. Aktívan tanulja az észt nyelvet, és már nem is használ orosz nyelvű beállításokat a telefonján – meg is mutatta, minden menü észtül van. „Remélem, néhány hónap múlva meglesz az állampolgárság. Már nem is olvasok oroszul.” Amikor megkérdeztem, miért vállalja ezt a hosszú sorban állást, csak annyit mondott: „A nagyszüleimet látogatom meg a nemzeti ünnep alatt.”
Elvira dolgozik is – takarítóként egy narvai gyárban. Bár egyik ország állampolgára sem, Észtországban joga van munkát vállalni, iskolába járni, orvosi ellátást kapni. Az oktatási rendszer azonban nyelvi akadályokat támaszt: mivel évekkel ezelőtt még nem tudott észtül, nem vették fel egyetemre. Oroszországba nem akart menni, Észtország viszont nem engedte. Elmondta, hogy bár orosz származásúnak tartja magát, ma már európainak érzi magát.
A balti államban ma nagyjából 60 ezer ember él ebben a szürke zónában. Ők azok, akiket nem tart nyilván egyetlen ország sem állampolgárként, de nem is idegenek abban az országban, ahol élnek. A szociális rendszerekhez hozzáférnek, de a politikai jogokból kimaradnak: nem szavazhatnak az országos választásokon, nem lehetnek köztisztviselők, és az állampolgársághoz vezető út lassú, költséges és nyelvi akadályokkal teli. A többségük – 2024-es felmérések szerint mintegy 65 százalék – mégis azt mondja: szeretné, ha egyszer teljes jogú észt állampolgár lenne.
Narva különös hely, egy határváros a szó minden értelmében. Itt a múlt, a jelen és a jövő szorosan egymásba fonódik, és a sorban állók nemcsak térben, de történetükben is két világ között rekedtek. A híd a Narva folyó felett ugyan összeköti a két partot, de nem biztosít átjárást a sorsok között. A szürke útleveleseknek az állampolgárság nemcsak okmány, hanem elismerés is, amelyre sokan egy életen át várnak.
Ukrajna „igazi demográfiai katasztrófában van”, az ukrán állampolgárságról való lemondásra irányuló kérvények százezrei várják a jóváhagyást az ukrán nagykövetségeken – jelentette ki Mikola Knyazsickij parlamenti képviselő a Velikij Lviv lembergi tévécsatorna adásában, számolt be az Unian hírügynökség.
A jelentés szerint a honatya elmondta: „Katasztrófa van, mert sok hibát követtünk el, amikor nem nyújtottunk konzuli szolgáltatásokat ezeknek az embereknek, most éppen ellenkezőleg, állítólag megpróbáljuk ellátni őket, és ennek meg is van az oka.” Szerinte „több százezer kérelmet nyújtanak be az ukrán állampolgárságról való lemondásra”. „Németországban szürke útlevelet kap az ember. Vannak olyanok, akik régóta Ukrajnán kívül tartózkodnak, és személyenként két útlevelük volt. Egyszerűen elutasítják az ukránokat. Igazi demográfiai katasztrófában vagyunk” – mutatott rá Mikola Knyazsickij.
Idén Ukrajna vezeti a legmagasabb halálozási rátával rendelkező országok listáját. Ráadásul a születési rátát tekintve Ukrajna az utolsó helyen van a világon. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) legfrissebb, a globális halálozási és születési statisztikákról szóló jelentése szerint Ukrajnában a halálozási arány 1000 főre vetítve 18,6. Ugyanakkor a születésszámot tekintve Ukrajna az utolsó, 228. helyen áll. Az országban mindössze hat élve születés jut ezer főre.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
A honosítási hatóságok arra számítanak, hogy lényegesen többen szeretnének német állampolgárrá válni. Ez a kormánykoalíció által elfogadott új szabályoknak köszönhető. A CDU/CSU szerint viszont a reform rossz: a kettős állampolgárságnak kivételnek kell maradnia.
Az új állampolgársági törvény rövidebb várakozási idővel és mindenki számára elérhető kettős állampolgársággal a héten lépett hatályba. A honosítási hatóságokhoz hetek óta számos megkeresés érkezik a jelzőlámpa-koalíció új migrációs politikájának e központi elemével kapcsolatban. Ez derült ki a Német Sajtóügynökség felméréséből, amelyet a tartományi kormányok és a városi önkormányzatok körében végzett.
A honosítási kérelmek számának várható növekedésével való megbirkózás érdekében elsősorban az eljárás digitalizálására összpontosítanak. A CDU/CSU vissza akarja fordítani a reformot, amennyiben a Bundestagban kialakult többségi helyzet ezt a következő választások után lehetővé teszi – írja a Die Welt.
Az új szövetségi állampolgársági törvény tavaszi hatályba lépésével 2024-ben várhatóan ismét jelentősen emelkedik a honosítási kérelmek és a honosítások száma – mondta Annette Kindel, a hamburgi migrációs hivatal vezetője. Tavaly 7537-en váltak német állampolgárrá a városban. Az idei év első öt hónapjában 3128 honosítás történt Hamburgban.
A belügyi szenátor szóvivője szerint a brémai migrációs hivatalhoz számos megkeresés érkezett az új szabályozással kapcsolatban, különösen a kettős állampolgárság kérdésében. Ezért feltételezhető, hogy az év második felében jelentősen megnő a kérelmek száma.
Bajorországban 2023-ban több mint 36 ezer személyt honosítottak, szemben az előző évi mintegy 28 000 honosítással. Az idei év első négy hónapjában Bajorországban mintegy 14 500 honosítás történt.
A megnövekedett kereslet egyik fő oka a 2015 óta tartó magas menekültlétszám – mondta a bajor belügyminisztérium szóvivője. Mivel az új jogi helyzet miatt további növekedés várható, a honosítási hatóságok munkatársait arra ösztönzik, hogy minden lehetőséget használjanak ki az eljárás egyszerűsítésére.
„A honosítások növekvő száma miatt az elmúlt években jelentősen megnövelték a személyzet létszámát” – számol be Magdeburg városának szóvivője. Szász-Anhalt tartományi fővárosában jelenleg a procedúra digitalizálásán dolgoznak, hogy csökkentsék a meglévő személyzet munkaterhelését.
[type] => post [excerpt] => A honosítási hatóságok arra számítanak, hogy lényegesen többen szeretnének német állampolgárrá válni. Ez a kormánykoalíció által elfogadott új szabályoknak köszönhető. A CDU/CSU szerint viszont a reform rossz: a kettős állampolgárságnak kivételnek... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1719740640 [modified] => 1719704024 ) [title] => Tülekednek a német állampolgárságért [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=204049&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 204049 [uk] => 204571 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 204050 [image] => Array ( [id] => 204050 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nemetorszag.webp [original_lng] => 37972 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nemetorszag-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nemetorszag-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nemetorszag-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nemetorszag.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nemetorszag.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nemetorszag.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/nemetorszag.webp [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1719734267:8 [_thumbnail_id] => 204050 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2072 [translation_required_done] => 1 [_oembed_4aa7e74ae85a9d428ba5782787e0fa6d] =>
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Ötezer útlevelet ajánlott fel szombaton a salvadori elnök „magasan képzett külföldieknek”, akik hajlandók letelepedni a latin-amerikai országban.
Az X közösségi oldalon közzétett bejelentésében Nayib Bukele azt mondta, az ajánlat tudósokra, mérnökökre, orvosokra, művészekre vonatkozik, akik megkapnák a salvadori állampolgárságot és az ezzel járó szavazati jogot is.
Jóllehet az államfő kiemelte, hogy mindez csupán az ország lakosságának 0,1 százaléka – így a felajánlott jogok nem jelentenének változást a belügyekben –, mégis jelentős hatással lenne a salvadori társadalomra és az ország jövőjére nézve.
Elmondta azt is, hogy a letelepedést azzal is könnyítenék, hogy nem vetnének ki adót és vámot az átköltöző családok eszközeire, a többi között a munkához szükséges felszerelésre.
Bukelét a februári elnökválasztáson a voksok több mint 84 százalékával választották újra, a 42 éves államfő pedig a többi között a gazdaság erőteljes fejlesztését ígérte.
A latin-amerikai ország lakosságának mintegy 30 százaléka él szegénységben.
Bukele már előző ciklusában nagy népszerűségre tett szert a bűnözés visszaszorításával, kritikusai azonban azzal vádolják, hogy az ország irányításához antidemokratikus rendelkezéseket hozott: korlátozta a állampolgári jogokat, önkényes letartóztatásokat rendelt el, az állami hatáskörök pedig összemosódtak elnöksége alatt.
A 2019 óta hivatalban lévő elnök előszeretettel gúnyolódik kritikusain, az X-en a „világ legmenőbb diktátoraként” emlegeti magát.
Gyorsabban kaphatnak német állampolgárságot a migránsok Németországban. Elfogadták ugyanis az állampolgársági törvény reformját, amely várhatóan áprilisban lép életbe.
Eszerint a korábbi 8 év helyett, már 5 év Németországban tartózkodás után megkaphatják a migránsok az állampolgárságot. Sőt, ha valaki hajlandó dolgozni és megtanulni a német nyelvet, akkor már 3 év után német állampolgárságot szerezhet.
„Lehetővé teszik a kettős állampolgárságot is, korábban erre nem volt lehetőség, tehát például, hogy ha egy gyermek itt születik Németországban, és legalább az egyik szülője a korábbi 8 év helyett legalább 5 éve itt tartózkodik Németországban, akkor a gyermek automatikusan német állampolgárrá is válhat, a kormányzópártok támogatták, illetőleg szavazták meg ezt a módosítást, hiszen ők úgy vélik, hogy ez egy lényeges lépés abba az irányba, hogy Németország színes társadalommá alakuljék” – mondta Noll Katalin, az M1 berlini tudósítója.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A moldovai hatóságok nehezen birkóznak meg az állampolgárságért folyamodó, nagyrészt orosz állampolgárok meredeken növekvő számával – közölte kedden az ország migrációs főfelügyelősége.
„A térség geopolitikai helyzete megváltozott Oroszország ukrajnai háborúja hatására, és az állampolgárságot kérelmezők számának jelentős növekedéséhez vezetett” – írta jelentésében a hivatal. Kiemelte, hogy a kérelmezők 70 százaléka az Oroszországi Föderáció, 20 százaléka pedig Ukrajna állampolgára. Konkrét adatokat viszont nem közöltek az állampolgárságot kérők számáról.
A moldovai állampolgárság iránti kérelmek számának meredek növekedésére hivatkozva a hivatal kérte a kormányt, hogy a jelenlegi húsz nap helyett hat hónapot biztosítson neki a kérelmek elbírálására.
A szovjet időkben még 4,3 millió lakosú Moldovai Köztársaság népessége mostanra mintegy 2,5 millióra csökkent, nem számítva ebbe bele a hivatalosan hozzá tartozó, de orosz ellenőrzés alatt álló szakadár Dnyeszter melléki területen élőket, rajtuk kívül pedig körülbelül egymillióan hagyták el az országot jobb megélhetés reményében.
Maia Sandu moldovai elnök több ízben kinyilvánította, hogy országa Ukrajna mellett áll a háborúban, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Oroszország agressziója más országokat is elérhet.
Tavaly 48 482 személy szerzett belga állampolgárságot, háromnegyedük nem uniós országból származik – olvasható a Myria belga szövetségi migrációs központ jelentésében.
Az adatok szerint a marokkóiak alkotják az új belga állampolgárok többségét, a teljes létszám 10 százalékát, őket követik a szíriaiak, az irakiak és az afgánok. Az állampolgárságot megszerző törökök száma jelentősen megugrott az előző évekhez képest, 2022-ben mintegy 1800-an kaptak honosítási papírokat.
Minden negyedik új belga állampolgár, 12 249 fő, az EU tagállamaiból származik: 2791 román, 1727 lengyel, 1636 olasz és 1433 holland személy állampolgárságra irányuló kérelmét fogadták el tavaly.
A Myria aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a gyermekek jogait nem mindig ismerik el kellőképpen az állampolgárság megszerzésére és elvesztésére irányuló eljárásokban. A testület azt javasolta, hogy a belga állampolgársági törvényben (CNB) szerepeljen egy olyan záradék, amely valamennyi eljárás során a gyermekek érdekeit helyezi előtérbe.
Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy diszkriminatív, ha az írni-olvasni nem tudó személyekre írásbeli nyelvtudási követelményeket írnak elő a belga állampolgárság megszerzéséhez.
Sürgették a szövetségi kormányt, hogy haladéktalanul módosítsa a CNB analfabétákra vonatkozó rendelkezéseit.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Az orosz hadvezetés toborzásba kezdett az Oroszországba érkezett bevándorlók körében – közölte a brit katonai hírszerzés hétfőn.
Mint írták, az orosz katonai toborzók azokat a vendégmunkásokat kezdték el toborozni, akik a közép-ázsiai országokból érkeztek Oroszországba. A toborzást a bevándorlási hivatalokban és mecsetekben folytatják, főként tádzsik és üzbég nyelvet beszélők körében. A magas fizetésen kívül a katonai szolgálatért cserébe arra is lehetőséget biztosítanak nekik, hogy fél-egy év alatt juthassanak hozzá az orosz állampolgársághoz a szokásos öt év helyett.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 8 May 2023.
A britek szerint valószínűsíthető, hogy közülük jó néhányan csatlakoznak majd az orosz hadsereghez, de ha így tesznek, akkor a legveszélyesebb frontszakaszokra fogják küldeni őket.
Végül azt is hozzátették: a toborzókampány része az orosz védelmi minisztérium azon célkitűzésének, amelynek értelmében 400 ezerre akarják növelni az Ukrajnában harcoló önkéntes katonák számát. Minderre azért lenne szükség, mert az orosz kormányzat vonakodik elrendelni egy újabb sorozási hullámot – írták a brit hírszerzők.
The Republic of #Tuva will transfer 3,000 horses to the #Russian troops to establish logistical chains for supplying the front. This was announced by the head of the Republic, Vladislav Khovalyg, of the United Russia party. pic.twitter.com/5N4qY9xotd
The Republic of Tuva will transfer 3,000 horses to the Armed Forces of the Russian Federation to establish logistics chains for supplying the front. Head of the Republic of Tuva Vladislav Khovalyg said.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
Kharkiv region. I met with the warriors of the 92nd Separate Assault Brigade named after Ivan Sirko. The fighters are holding a difficult section of the front – Lyptsi. I spoke with the commanders. The defense along their line of responsibility, the training of the warriors,… pic.twitter.com/OiOBPjHMxH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 4, 2025