Andrij Szibiha, az ukrán külügyminisztérium vezetője felvetette az ukrán hadifoglyok és illegálisan fogva tartott civilek és gyermekek hazatérésének kérdését a Szentszék titkárával, Paul Richard Gallagher érsekkel megtartott találkozóján. Az ukrán diplomácia vezetője erről X közösségi oldalán számolt be, írta az Ukrinform.
„Hálámat fejeztem ki a Szentszék az ukrán nép iránti rendíthetetlen szolidaritása, humanitárius erőfeszítései és a béke, az emberi méltóság és a nemzetközi jog támogatása érdekében tanúsított következetes erkölcsi vezető szerepét illetően. Hangsúlyoztam, hogy az egyik legfontosabb humanitárius prioritásunk továbbra is az összes ukrán hadifoglyok, illegálisan fogva tartott civilek és minden deportált ukrán gyermek hazatérésének biztosítása” – jegyezte meg a megbízott miniszter.
Szibiha hangsúlyozta, hogy a teljes körű invázió kezdete óta közel 740, különböző vallású és felekezetű vallási objektum, köztük ortodox és katolikus templomok, protestáns imahelyek, mecsetek, zsinagógák és más vallási épületek sérültek meg vagy pusztultak el orosz támadások következtében. Hangsúlyozta továbbá Ukrajna vallási és kulturális örökségének védelmének szükségességét, különösen a kijevi Pecserszka Lavra elleni orosz támadás után, és felszólított a nemzetközi támogatás folytatására ezen erőfeszítések érdekében.
A diplomata tájékoztatta Gallagher érseket a harctéren kialakult helyzetről, Ukrajna békefenntartási erőfeszítéseiről és Európa növekvő szerepéről az átfogó és tartós béke előmozdításában. A két fél megvitatta azt is, hogyan lehet megakadályozni az oroszok toborzását a veszélyeztetett közösségekben, többek között Afrikában, a partnerekkel és vallási vezetőkkel folytatott párbeszéd, valamint a további humanitárius együttműködés és támogatás révén.
📕 With a shared passion for books and a deep commitment to children reading for pleasure, The Queen and author J.K. Rowling have met at the Palace of Holyroodhouse in Edinburgh.
Her Majesty and Ms Rowling discussed the importance of ensuring that young people have access to… pic.twitter.com/Yx1Xy6olqC
Ukrajna kísérleti eljárást indított a megszállt területekről származó ukrán állampolgárok dokumentumainak kiállítására – főként azok számára, akik még soha nem rendelkeztek ukrán útlevéllel. Az első lépés az ukrán diplomáciai képviseletek felkeresése az öt kijelölt ország valamelyikében. Erről Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter beszélt.
A miniszter közölte, hogy a kormány új, kísérleti eljárást indít a megszállt területeken született fiatal ukránok dokumentumainak kiadására, amelynek célja a korábbi rendszer hiányosságainak megszüntetése, mivel a gyakorlatban korábban nagyon nehéz volt ukrán útlevélhez jutni.
Mostantól azok az ukránok, akik ideiglenesen megszállt területen születtek és soha nem rendelkeztek ukrán útlevéllel, felkereshetik nagykövetségeinket és konzulátusainkat, hogy visszatérési okmányt igényeljenek Ukrajnába. Ez ingyenes lesz. Ezzel a dokumentummal visszatérhetnek Ukrajnába, ahol később kiállítják számukra az ID-kártyát és az útlevelet
– mondta a külügyminiszter.
Az eljárás egyszerűsített személyazonosítási folyamatot is tartalmaz, amelyet a kijelölt diplomáciai képviseleteken lehet elvégezni egy ukrán állampolgárságú, cselekvőképes családtag tanúvallomása alapján, akár videókapcsolaton keresztül is.
A kérelmeket az alábbi országokban lehet benyújtani:
Ukrajna fehéroroszországi nagykövetsége,
Ukrajna georgiai nagykövetsége,
Ukrajna örményországi nagykövetsége,
Ukrajna törökországi nagykövetsége, valamint az isztambuli és ankarai főkonzulátusok,
Ukrajna egyszerűsítette az ukrán személyi okmány kiadásának eljárását az Oroszország által megszállt területeken élő ukránok számára – jelentette be Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken a Facebookon.
A tárcavezető közlése szerint minisztériuma kezdeményezésére született meg a kormányhatározat. Ennek értelmében először valamely kijelölt nagykövetséghez vagy konzulátushoz kell fordulniuk, ahol egyszerűsített eljárásban kaphatnak személyazonosító okmányt az Ukrajnába való visszatéréshez.
„Mostantól azok az ukránok, akik ideiglenesen megszállt területen születtek, és soha nem rendelkeztek ukrán útlevéllel, nagykövetségeinkhez és konzulátusainkhoz fordulhatnak személyazonosító okmány igényléséért, amely lehetővé teszi számukra a visszatérést Ukrajnába. Az okmány kiállítása díjmentes lesz” – emelte ki Szibiha.
Közölte, hogy az igazolás kiállításához egyszerűsített személyazonosítási eljárást vezetett be a kormány. „Ezt mostantól valamelyik nagykövetségünkön vagy konzulátusunkon lehet elvégezni egy cselekvőképes, ukrán állampolgárságú családtag tanúvallomása alapján, akár távolról, videókapcsolaton keresztül is” – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint a kísérleti programban a minszki, a georgiai, az örményországi, a kazahsztáni, és a törökországi ukrán nagykövetség, valamint az isztambuli és az antalyai főkonzulátus vesz részt.
„Tisztában voltunk az ideiglenesen megszállt területeken élő ukránok problémájának nagyságrendjével, amely az elhúzódó megszállásból és az Oroszországgal szomszédos országokon keresztüli kiutazás nehézségeiből fakad, különösen a fiatalok esetében, akik 1991 után születtek” – hangsúlyozta a miniszter.
Szavai szerint az ukrán konzulok mozgásterét a hatályos jogszabályok korlátozták, mivel azok pontosan meghatározták azokat az eseteket, amelyekben kiadható a személyazonosságot igazoló, Ukrajnába való visszatérésre szolgáló okmány. Emellett a törvényben előírt személyazonosítási és állampolgárság-ellenőrzési eljárás olyan feltételeket teremtett, amelyek miatt sok, megszállás alatt felnőtt fiatal számára rendkívül nehéz volt ilyen dokumentumhoz jutni – magyarázta Szibiha.
Az ellenőrzése alá vont ukrán területeken Oroszország tömegesen kényszeríti a lakosságot arra, hogy orosz állampolgárságot vegyen fel és orosz útlevelet szerezzen be – tette hozzá az UNIAN hírügynökség.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy gyakorlatilag teljes mértékben befejeződött a donyecki és luhanszki területek, valamint a herszoni és zaporizzsjai területek lakóinak orosz útlevelekkel való ellátása.
Putyin emellett méltatta az orosz belügyminisztérium azon munkatársait, akik a szóban forgó ukrán területeken dolgoznak. Kijelentette, hogy ezekben a régiókban javult a gyilkosságok, fegyveres rablások és lakásbetörések felderítési aránya, valamint csökkent az utcai bűnözés szintje – idézte fel az UNIAN.
Jelenleg hozzávetőleg nyolcmillió ukrán állampolgár él vagy tartózkodik kényszerűen külföldön – jelentette ki Andrij Szibiha az ukrán parlamentben tartott kormányzati kérdések óráján.
A külügyminiszter szerint a külföldre távozott ukránok nagy száma már nemcsak társadalmi, hanem nemzetbiztonsági kihívást is jelent az ország számára. Hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célja a hazatérés ösztönzése, ugyanakkor ehhez elsősorban megfelelő biztonsági feltételeket kell teremteni Ukrajnában.
Szibiha elmondta, hogy a kérdést folyamatosan egyeztetik nemzetközi partnereikkel, ugyanakkor nem minden befogadó ország érdekelt az ukrán állampolgárok visszatérésében. Mint rámutatott, az ukránok jelentős mértékben hozzájárulnak a fogadó országok gazdaságához, magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek, és sok esetben sikeresen beilleszkedtek új környezetükbe.
A miniszter szerint ezért Ukrajnának a jövőben komoly erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy állampolgárai visszatérjenek hazájukba.
Példaként említette Svájc gyakorlatát, ahol már működik egy külön program az ukrán menekültek hazatérésének támogatására. Az ukrán kormány hasonló kezdeményezésekről tárgyal más országokkal és európai intézményekkel is, beleértve az esetleges pénzügyi ösztönzők és támogatási mechanizmusok kialakítását.
Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső Tanácsban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a külügyminiszter elmondta: „Számunkra ez valóban biztonsági kihívássá válik. Egyenesen kijelentjük, hogy megtesszük a szükséges intézkedéseket, kidolgozzuk a szükséges lépéseket az ukránok hazatérésének ösztönzésére vagy megfelelő feltételek megteremtésére. Ez a fő stratégiai cél.”
Szibiha megjegyezte, hogy ehhez meg kell teremteni a feltételeket, elsősorban az ukrajnai biztonsági feltételeket. Hozzátette, hogy ezt a kérdést Kijev partnereivel tárgyalják. „Azt is látjuk, hogy nem minden ország érdeklődik az ukránok visszatérése iránt, figyelembe véve állampolgáraink hozzájárulását a gazdaságuk fejlődéséhez, képzettségük szintjét, alkalmazkodóképességüket ezekben az országokban. Ezért valójában továbbra is harcolnunk kell népünk visszatéréséért” – jegyezte meg.
Az ukrán diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy már vannak precedensek, elsősorban Svájcban, ahol egy speciális programot vezettek be a hazatérés ösztönzésére. Bern például az útdíjból származó pénzt különíti el ideiglenes lakbérre a hazájukba való visszatérés után. „Vagyis ez a folyamat elindult. Kommunikálunk mind az európai intézményekkel, mind az egyes fővárosokkal arról, hogyan, beleértve anyagi és pénzügyi támogatást is, támogassuk az ukránok jövőbeli vagy jelenlegi hazatérését” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Jelenleg 8 millió ukrán kényszerül arra, hogy külföldön tartózkodjon, de Ukrajna harcolni fog az állampolgáraiért, annak ellenére, hogy nem minden ország érdekelt a hazatérésükben – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a Legfelső ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1780087680 [modified] => 1780075186 ) [title] => Ukrajna küzdeni fog a külföldön lévő 8 millió ukrán hazatéréséért – Szibiha [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=285407&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 285407 [uk] => 285410 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 282081 [image] => Array ( [id] => 282081 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [original_lng] => 84288 [original_w] => 1140 [original_h] => 713 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large-1024x640.jpg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/236109-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 713 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1780065183:3 [_thumbnail_id] => 282081 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1071 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Oroszország azt javasolta Ukrajnának, hogy a fogolycsere-listákba olyan gyermekeket is bevonjanak, akik az ideiglenesen megszállt területeken élnek – erről Andrij Szibiha külügyminiszter számolt be a Brüsszelben, az ukrán gyermekek hazatéréséért létrehozott nemzetközi koalíció ülésén.
Szibiha szerint a javaslat elfogadhatatlan, és hangsúlyozta a gyermekek szabadságának sérthetetlenségét.
Az ukrán gyermekek visszatérése a békefolyamat alapvető eleme kell legyen. Ma hivatalosan is kijelentem: az ukrán gyermekek sorsa soha nem lehet semmilyen kompromisszum része. Oroszország már felvetette, hogy gyermekeket is bevonjon a cserelistákba, de ez elfogadhatatlan. A gyermekek szabadsága feltétel nélküli
– fogalmazott a miniszter.
Szibiha szerint a Kreml azért igyekszik háttérbe szorítani az ukrán gyermekek ügyét, mert tisztában van azzal, hogy a deportálások nemzetközi jog szerint bűncselekménynek minősülnek. Oroszország célja, hogy a kérdés lekerüljön a nemzetközi napirendről és a tárgyalásokról.
Ukrajna kész szakértői csoportot küldeni Finnországba, hogy megossza tapasztalatait és segítsen a légtér védelmében a drónincidensek után – közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi platformon.
A bejelentés azután hangzott el, hogy Szibiha Brüsszelben találkozott finn kollégájával, Elina Valtonennel. A miniszter szerint Ukrajna kész hozzájárulni a légtérbiztonság megerősítéséhez, különösen a közelmúltban történt drónesetek miatt.
A felek emellett áttekintették az ukrajnai békefolyamat helyzetét, valamint Európa szerepét ebben. Szó esett az EU-csatlakozási tárgyalásokról is, amelyek esetében Szibiha a tárgyalási fejezetek mielőbbi megnyitását sürgette.
A külügyminiszter tájékoztatása szerint a megbeszélés során a közép-ázsiai, dél-kaukázusi és közel-keleti fejlemények is napirendre kerültek.
Ukrajna készen áll az együttműködésre Japánnal a pilóta nélküli légi eszközök és drónrendszerek területén, és felajánlja, hogy megosztja a teljes körű háború során, Oroszország ellen szerzett harci tapasztalatait.
Erről Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter beszélt a Kyodo Newsnak adott interjújában.
A külügyminiszter szerint Ukrajna kész átadni Japánnak a drónok harctéri alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait, amelyeket közvetlenül a fronton szerzett. Szibiha hangsúlyozta, hogy Kijev nyitott az együttműködésre a japán fél készségétől függően.
A növekvő biztonsági kihívások közepette Japán kormánya, Szanae Takaiči miniszterelnök vezetésével, az ország védelmi képességeinek megerősítésén dolgozik. Tokióban a jelenlegi biztonsági helyzetet a második világháború óta a legsúlyosabbnak nevezik.
Források szerint a drónokkal kapcsolatos együttműködési tárgyalások az ukrán fél kezdeményezésére kezdődtek.
Az oroszországi őrizetben lévő ukrán hadifoglyok több mint 90%-át kínzásnak és bántalmazásnak vetetik alá – jelentette ki kedden Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Szibiha megjegyezte: „Háborús foglyainkat ott (az Oroszországi Föderációban fogva tartva – a szerk.) abszolút embertelen körülmények között tartják fogva megfelelő orvosi ellátás és a családjukkal való kommunikáció lehetősége nélkül. Mindannyian kritikus fizikai és pszichológiai kimerültség állapotában térnek vissza.”
Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ukrán hadifoglyok 90%-át kínozza Oroszország. Úgy vélte, Ukrajna főügyészsége több mint 175 000 háborús bűncselekményt regisztrált. Mint hangsúlyozta, az Oroszországi Föderáció számára a háborús bűncselekmények a háború vívásának eszközei, és kiemelte, hogy a törvény ott szűnik meg érvényesülni, ahol az orosz megszálló megjelenik.
„Oroszország illegálisan tart fogva és erőszakkal visz el civileket, köztük gyerekeket is. Oroszország szándékosan rombolja a civil infrastruktúrát. Az emberi élet nem értékes az agresszor számára” – tette hozzá Andrij Szibiha.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Ukrajna megkezdte egy nemzeti csoport megalakítását, amely a lehetséges 30 napos tűzszünet megfigyelésére szolgáló akciók algoritmusán dolgozik – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: az ukrán delegáció közvetlenül a szaúd-arábiai Dzsiddából való hazatérése után beszámolt Volodimir Zelenszkij elnöknek az amerikai féllel folytatott találkozó eredményéről. „Már ténylegesen megkezdtük a nemzeti csapat kialakítását, amely megfelelő cselekvési algoritmusokat dolgoz ki egy esetleges tűzszünet megfelelő ellenőrzésére. Ez egy rendkívül összetett folyamat” – tette hozzá.
Az ukrán diplomácia hozzátette, hogy a frontvonal ma több mint 1300 kilométer hosszú. Mindenekelőtt Ukrajnának vannak negatív tapasztalatai a minszki folyamaton belül, amikor az Orosz Föderáció 25-ször sértette meg a tűzszüneti rendszert, ezért fontos felkészülni egy terrorista ország esetleges provokációira.
Ezért most minden arra fog irányulni, hogy az ukrán fél készen álljon a megfelelő csapatokkal, a megfelelő fejlesztésekkel, modalitásokkal. Úgy értem, ideértve a jövőképet az Ukrajna igazságos békéjét célzó megállapodással vagy akciótervvel kapcsolatban. Természetesen az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciacsomag paramétereit és terjedelmét
