Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. Az expedíció vasárnap drónos megfigyelést végzett a jéghegynél.
A mintegy négyezer négyzetkilométer területű A23a még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak pár hónapja mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. A jéghegy jelenleg az Antarktisz sarki áramlatain sodródik, amely az óra járásával egy irányban forog az Antarktisz körül.
Az áramlat az A23a-t az uralkodó nyugati széllel együtt a Dél-Orkney-szigetek irányába tereli, amelyek az Antarktiszi-félsziget csúcsától mintegy 600 kilométerre északkeletre találhatók.
Az A23a nagyságát és mozgását műholdas megfigyeléssel követik. A jégtömb vastagsága helyenként a 300 métert is meghaladja, tömege csaknem egymilliárd tonna, de napról napra csökken.
Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete, a tudósok saját bevallásuk szerint még sohasem láttak ilyen szélsőséges helyzetet – írta a The Guardian brit napilap online kiadása szerdán.
A jég kiterjedése várhatóan még tovább csökken, mielőtt az idei nyári olvadási szezon véget ér. Az éghajlatváltozás hatása az északi sarkvidéki tengeri jég olvadásában egyértelműen kimutatható az 1979-ig visszanyúló feljegyzésekből.
Azonban az antarktiszi jég évről évre sokkal változékonyabb, ami eddig megnehezítette a globális felmelegedés hatásának észlelését ebben a térségben. Ugyanakkor az antarktiszi tengeri jég figyelemre méltó csökkenése az elmúlt hat évben azt jelzi, hogy az óceánban jelenleg tapasztalható rekordmennyiségű hő és az időjárási mintákban bekövetkezett változások miatt az éghajlati válság végül itt is megmutatkozik.
A tudósok egy ideje már aggódnak az antarktiszi jég miatt. Az éghajlati modellek már 2014-ben azt sugallták, hogy a kontinensen található óriási nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) pusztulásra van ítélve a globális felmelegedés miatt.
A Kaliforniai Egyetem kutatói egy nemzetközi csapattal közösen tárták fel azt a szárazföldi árkot, amely 3,5 km-rel bukik a tenger szintje alá.
A Nature Geoscience című tudományos lapban írtak szerint a Denman-gleccser alatt bújik meg az a szárazföldi árok, ami 3,5 km-rel süllyed a tengerszint alá. Ezzel ez a most felfedezett kanyon lett a világ legmélyebb szárazföldi árka. De a maga 3500 méterével még mindig csak harmadakkora, mint a Mariana-árok.
Az árok mélységét csak a közelmúltban, egész pontosan 2019-ben fedezték fel. Egy nemzetközi kutatócsapat az antarktiszi kontinentális vonalak feltérképezésén dolgozott, amikor megtalálták a gleccser alatti képződményt. Ennek eredménye egyébként az Antarktisz eddigi legrészletesebb térképe lett, amit az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont oldalán egyébként bárki elérhet – írja az IFLScience.
A kanyon feltérképezése segít a kutatóknak megérteni, hogyan reagálhatnak a jégtakarók a változó éghajlatra, és a jég mely területei lehetnek sebezhetőek.
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Egészen az Antarktiszig sodor a szél az óceánokba több tonnányi mikroműanyagot. A szárazföldi közlekedésből – számítások szerint – évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a vizekbe.
Az antarktiszi jégben talált mikroműanyag rostok mikroszkóp képe. Forrás: THEGUARDIAN.COM
Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit. Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.
A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát a Nature című lap szerint. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.
Andreas Stohl, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai részlegének kutatója és a Norvég Légkutató Intézet (Norwegian Institute for Air Research – NILU) és a Bécs közelében lévő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (IIASA) munkatársai végezték az első modellszámítást a szárazföldi közlekedésből származó mikroműanyag szél általi globális terjedéséről.Eszerint mintegy 100 ezer tonnányi, 10 mikrométernél kisebb részecske kerül a világtengerekbe a gumiabroncsok kopása miatt és további 40 ezer tonnányi a fékbetétek kopása miatt.Főként az igazán apró, kevesebb mint 2,5 mikrométernyi részecskék tudnak nagyon távol jutni a szél segítségével. Ilyen méretű mikrorészecskékből 52 ezer tonna származik az abroncskopásból, további 16 ezer tonna a fékkopásból – ez összességében 68 ezer tonna 2,5 mikrométernél kisebb részecske.
A mikroműanyagok nem csak a belőlük kioldódó adalékanyagok miatt veszélyesek, hanem mert képesek megkötni a vízben lévőszerves szennyezőket, így azok koncentráltabban jutnak az élőlények szervezetébe. Forrás: FLICKR
„Ebből az összesen 140 ezer tonnányi mikroműanyagból 48 ezer tonna hóval és jéggel borított területen rakódik le” – mondta Stohl. Különösen érintett az Északi-sarkvidék és főképpen a tengeri jég.
Ezek a lerakódások a régió eleve érzékeny ökoszisztémáira és valószínűleg az ott élő emberek egészségére is nagy hatással lehetnek a szakértő szerint.A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
Vérvörös színűvé vált a hó az Antarktiszon található ukrán kutatóállomás környékén – írja az Independet.
A lap információi szerint a jelenséget az úgynevezett hóalgák okozzák, amik az Antarktisz nyári hónapjaiban a kedvező időjárási körülmények között tudnak elszaporodni és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A tudósok szerint ugyanis a vörös színű hó jóval kevesebb napfényt tükröz vissza így a jég sokkal gyorsabban olvad.
Az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium által hétfőn közzétett képeken jól látható a jelenség. A minisztérium kifejtette, hogy az algák képesek túlélni a szélsőségesen hideget is az antarktiszi télben, csírázni viszont akkor kezdenek, amikor melegebb a hőmérséklet. Az algák sejtjeiben egy vörös karotin réteg van, amely véd az ultraibolya sugárzástól, és olyan vörös foltokat hoz létre a hóban, mint a „málnalekvár” – mondta a minisztérium.
Az ilyen hó sötétebb színének köszönhetően hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is – tette hozzá a minisztérium a Facebook-bejegyzésében. „A vörös szín miatt a hó kevesebb napfényt tükröz és gyorsabban elolvad.”
Az Antarktiszon egyébként kilenc napos hőhullám vonult végig ebben a hónapban, és megdől a valaha mért legmelegebb hőmérsékletet: 18,3 °C volt az argentin Esperanza kutatóállomáson. Ennek következtében az Antarktisz hótakarójának csaknem negyede olvadt el.
?️2020 was the joint hottest year on record globally, and the hottest year ever recorded for Europe?? @CopernicusECMWF also highlighted a continued rise in CO2 concentrations.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
