Kötelező arabórákat vezetnek be egy belga gimnáziumban. Az iskola igazgatója szerint ez intellektuális kihívás elé állítja a diákokat, és megmutatja, hogy intézményük mindenki felé nyitott. A terv ellenzői szerint azonban politikai döntés született.
A belga Leuven városában található Heilige-Drievuldigheidscollege (Szentháromság Kollégium Előkészítő Iskola) felsőbb éves középiskolás diákjainak arabul kell tanulniuk. Frank Baeyens, a Heilige-Drievuldigheidscollege igazgatója elmondta, ezzel az volt a céljuk, hogy intellektuális kihívás elé állítsák a diákokat egy olyan nyelvvel, amely nem tartozik az indoeurópai nyelvcsaládba – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A kötelező arabórák kritikusai szerint azonban a lépés a tömeges migráció és esetleg az iskolák iszlamizálódásának eredménye.
A belga oktatás az elmúlt években hanyatlott, a flamand oktatás a nemzetközi PISA-rangsorban mind a nyelvi, mind a matematikai készségek terén hátrébb csúszott – emlékeztet a Brussels Signal hírportál. Mint írják, a kötelező arabórák kapcsán a közösségi médiában többen megjegyezték, hogy az arab nyelvben sok változat és dialektus létezik, és úgy vélték, hogy a döntés politikai okokból született. Egyesek szerint egy olyan nyelv, mint például a kínai oktatása értelmesebb lenne, különösen gazdasági, tudományos és kulturális szempontból.
A tömeges migrációt ellenző jobboldali Vlaams Belang (Flamand Érdek) párt politikusai is megszólaltak: „Az arab nyelv kötelező az iskolában, mert »társadalmilag hasznos«?” – tette fel a kérdést Tom Van Grieken pártelnök, és hozzátette: „Biztos holland nyelvtudás és a minőségi alapfokú matematikai ismeretek társadalmilag hasznosak. Az arab nyelv nem az. Állítsuk meg az öngyűlöletet az oktatási rendszerünkben!”
A Het Nieuwsblad című belga lap arról számolt be, hogy a középiskolában hat nyelvet fognak tanítani a diákoknak: hollandot, franciát, angolt, spanyolt, németet és most már arabot is. A döntéssel kapcsolatban Baeyens azt mondta, hogy meg akarták mutatni a diákoknak, hogy egy nyelv teljesen másképp is felépíthető, sajátos írásrendszerrel és írásjegyekkel. „Nem az a cél, hogy folyékonyan beszéljenek arabul. Inkább a nyelv filozófiai és kulturális felfedezéséről van szó – ez egy gyakorlat a látókörük tágítására” – fogalmazott, és kiemelte: „Más nyelveket is fontolóra vettünk, de azt választottuk, amelyikről úgy éreztük, hogy a leginkább releváns a társadalom szempontjából.” Az igazgató szerint ez megmutatta, hogy iskolája „mindenki számára nyitott”.
A Het Nieuwsblad lapnak pedig azt is megjegyezte, hogy „van az iskolánkban egy olyan diákcsoport, amelynek az arab az anyanyelve. Ha sikerülne egy arab gyökerekkel rendelkező tanárt bevonni, aki példaképként szolgálhatna ezeknek a diákoknak, az óriási előny lenne: egy oktató, aki felsőfokú tanulmányokat folytatott, elért egy bizonyos társadalmi pozíciót, és elégedett az elért eredményeivel.” Mint mondta: „Ma túl kevés a migrációs hátterű tanár.”
