Ausztria ismertette antiszemitizmus elleni tervét, amelyben az is szerepel, hogy a jövőben a bevándorlóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem antiszemiták.
Ausztria a héten bemutatja az antiszemitizmus ellen kialakított nemzeti stratégiáját. „Az antiszemitizmus elleni határozott fellépés kormányzati munkánk elengedhetetlen része” – hangsúlyozta akkor Gerhard Karner belügyminiszter egy közleményben.
Hétfőn meg is jelent a teljes tervezet az osztrák kormányfői hivatal honlapján: a 236 oldalas tervezetben a 2025 és 2030 közötti időszakra irányoztak elő lépéseket a zsidógyűlölet ellen.
A honlapon közzétett összefoglaló szerint 8 különböző szakterületen összesen 49 konkrét lépést indítványoztak a tervezetben. „A Hamász 2023. október 7-i terrorista támadásai óta új antiszemitizmus-hullámot tapasztalunk Európában – és Ausztriában is –, amely nyíltabb, agresszívebb és digitálisan terjed” – idézték a honlapon Alexander Pröll antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős államtitkár azzal kapcsolatos indoklását, hogy miért van szükség a lépésekre.
A svájci Die Weltwoche ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet szerint a jövőben a bevándorlóknak nyilatkozniuk kell arról is, hogy nem antiszemiták.
A nyilatkozat kötelező eleme lesz az úgynevezett integrációs nyilatkozatnak, amelyben korábban már olyan értékek mellett kellett állást fogniuk a bevándorlóknak, mint a demokrácia és a jogállamiság. Az új stratégia legfontosabb elemei között szerepel még az MI-rendszerek fokozottabb használata az online antiszemita tartalmak felderítésére, valamint egy bécsi holokausztmúzeum megvalósíthatóságának felülvizsgálata.
A Bécsi Zsidó Közösség szerint 2025 első felében 730 antiszemita incidenst jelentettek a fővárosban – ez körülbelül 10 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A cselekmények ideológiai eredete szinte egyenletesen oszlott meg: 28 százalékot a baloldalnak, 27 százalékot a muszlimoknak és 20 százalékot a jobboldalnak tulajdonítottak – írta a Die Weltwoche.
Az osztrák kormány beleegyezett abba, hogy betiltja a hidzsáb viselését a 14 év alatti lányok számára az állami és magániskolákban, számolt be az APA osztrák kiadvány.
A tilalom az óvodáskortól a nyolcadik osztályig terjedő korosztályra vonatkozik – mind az állami, mind a magánoktatási intézményekben. A korlátozás nemcsak a tanórákra, hanem az iskolai rendezvényre vonatkozik.
Szabálysértés esetén fokozatos büntetési rendszer lép életbe: először beszélgetés a tanulóval, a szülők tájékoztatása, ezt követően az oktatási hatóságok bevonása. Végső esetben 150 és 1000 euró közötti pénzbírság vagy 14 napos letartóztatás kiszabását tervezik.
Claudia Plakholm integrációs miniszterasszony elmondása szerint a gyermekek esetében a hidzsáb „korlátozza a lányok szabadságát, illetve láthatóságát, és az elnyomás szimbóluma”.
Érvek a törvény mellett és ellen
A törvény támogatói (a kormánypártok, az ÖVP, a NEOS, részben az SPÖ és a Zöldek) hangsúlyozzák:
a törvény célja a gyermekek jogainak védelme és a szülők vagy kortársak nyomásának megakadályozása;
a hidzsáb nem egy semleges ruhadarab, hanem az egyenlőtlenség szimbóluma;
Franciaországban egy hasonló tilalom nem vezetett az oktatás megtagadásához, hanem éppen ellenkezőleg – javította a lányok integrációját.
A kezdeményezés kritikusai (Osztrák Iszlám Vallási Közösség, jogi szakértők, ifjúsági szervezetek) kijelentették:
a tilalom sérti az egyenlőség és a vallásszabadság elvét,
az Alkotmánybíróság már 2020-ban hatályon kívül helyezett egy hasonló törvényt, mivel az diszkriminálja a muszlim nőket,
a pénzbírság formájában kiszabható büntetések megbélyegzik a gyerekeket.
A törvényjavaslatot hathetes társadalmi vitára bocsátják. Elfogadása esetén az iskolai és magánoktatásra vonatkozó törvények módosításai már a második félévben hatályba léphetnek.
Az ausztriai Alpokban sok helyen nem találkozni személyzettel a kis menedékházakban, mégis frissítő, csokoládé vagy sör várja a kirándulókat. Az osztrák becsületkasszás rendszer a túrázók bizalmára, valamint a közösségi felelősségérzetre épül, és meglepő módon gazdaságilag is működik.
Az osztrák alpesi ösvényeken járva Tirolban vagy Karintiában gyakran tűnnek fel apró, személyzet nélküli menedékházak – írta az Origo. A cikkből kiderült, hogy ezekben a helységekben nincs kiszolgálás, csak egyszerű hűtőládák, polcok, és egy persely vagy becsületkassza.
A túrázó maga választja ki, mit fogyaszt, és saját belátása szerint dobja be az árat. A kínálat jellemzően helyi
csokoládék,
ásványvizek,
üdítők
vagy házi szörpök.
Az árak ki vannak írva, a többi a vendégen múlik. Tirolban ez nem kuriózum, hanem a helyi túrakultúra szerves része: a bizalom természetes része a hegyi közösségeknek, akárcsak a tiszta ösvények és a gondozott pihenők.
Költségmentes az osztrák üzleti modell
A becsületkasszás rendszer meglepően jól illeszkedik a mai turisztikai trendekhez. A hegyi menedékházak üzemeltetői számára előny, hogy nincs szükség állandó személyzetre, nem kell napi nyitvatartással foglalkozni, és a bevételek így is fedezik a fenntartási költségeket.
A bizalomra épülő működés csökkenti az adminisztrációs terheket, miközben a helyi gazdaságnak is jót tesz: sokszor helyi termékek kerülnek a polcokra, így a bevétel részben visszafolyik a közösségbe.
Christian Stocker osztrák kancellár háromnapos nemzeti gyászt rendelt el a keddi grazi középiskolai lövöldözés miatt, amelynek legfrissebb információk szerint tíz halálos áldozata van, és az elkövető saját életét is kioltotta – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
Az LKH Graz klinika kedd esti közlése szerint az egyik súlyos sérült, egy felnőtt nő belehalt sérüléseibe a kórházban.
Fotó: MTI/AP/Heinz-Peter Bader
Grazban tartott sajtótájékoztatóján a néppárti kancellár kijelentette, hogy a három nap során félárbócra eresztik az osztrák zászlókat a középületeken, szerdán délelőtt 10 órakor pedig országosan egy perc néma csönddel is megemlékeznek az áldozatokról. „Az egész ország szolidaritása hivatott némi vígaszt nyújtani e sötét órákban e szörnyű tett áldozatai hozzátartozóinak” – hangsúlyozta Stocker.
A kancellár szóvivője korábban az APA hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az állami gyász elrendeléséhez a kabinet határozatára van szükség, amit a tervek szerint még ma meghoznak. Gerald Ortner, Stájeroroszág tartomány rendőrfőnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az elkövető egy 21 éves osztrák állampolgár volt, két lőfegyvert használt, amelyeket törvényesen birtokolt.
A grazi középiskola elleni támadásban – a legújabb fejlemények tükrében – tizenegy ember vesztette éltét, az áldozatok közül heten nők, hárman férfiak, az elkövető pedig önkezűleg vetett véget életének a tanintézmény egyik mellékhelyiségében. A rendőrség szerint a halottak mellett 11 ember megsérült, többen közülük súlyosan.
A tettes indítékát egyelőre homály fedi. Gerhard Karner osztrák szövetségi belügyminiszter szerint az oktatási intézmény egyik egykori diákjáról van szó, aki nem végezte el a szóban forgó középiskolát. A tettes korábban nem volt ismert a hatóságok előtt. Elke Kahr, Graz polgármestere korábban közölte, hogy számos diák és tanár is megsebesült, sok sebesültet kórházba szállítottak. A rendőrség több egysége és a Cobra különleges egység is részt vett az akcióban, amely délelőtt 10 óra körül kezdődött a grazi Dreierschützengassén lévő középiskolánál.
A Kronen Zeitung helyi lap az elkövetőt Artur A. néven azonosította.
Egy férfinél Ausztriában leprát állapítottak meg, miután orvos ismerőse a tünetei alapján felvetette a betegség lehetőségét. A vizsgálatok a lepra legsúlyosabb típusát igazolták – írja az Index.
Még másfél évvel ezelőtt jelentkeztek a lepra tünetei egy 60 éves ausztriai férinál, a bénulás enyhe jeleivel a talpán. A Kronen Zeitung beszámolója szerint több orvosnál is járt, de hosszú ideig nem derült ki, hogy mi áll a tünetek hátterében.
A bénulás enyhe jeleivel kezdődött a talpamon. Először azt hittem, hogy magától elmúlik. De a zsibbadás idővel egyre rosszabb lett. A diagnózis teljesen váratlanul ért. Hirtelen úgy éreztem, mintha visszarepültem volna az időben
– fogalmazott a bécsi férfi.
Egy orvos barátja gyanakodott először a leprára, majd a távdiagnózis után a férfit a bécsi egyetemi kórhzában – Allgemeines Krankenhaus der Stadt Wien – is kivizsgálták, ahol beigazolódott a gyanú.
Mint kiderült, az orvosok szerint a betegség legsúlyosabb formájával küzd – a baktériumok az egész testében elterjedhetnek. A férfi úgy gondolta, hogy Európában már kihalt ez a betegség, és nemcsak őt lepte meg a diagnózis, hanem mindenki mást is a környezetében. A férfi sokat utazik munkája miatt, főleg trópusi helyekre, így egyelőre azt sem lehet tudni, hol fertőződött meg.
A diagnosztizáció után három speciális antibiotikumot kell szednie és rendszeres kontrollvizsgálatokra kell járnia. A családját is megvizsgálta az osztrák egészségügyi minisztérium, ám esetükben kizárta a fertőzésveszélyt.
Az ukrajnai menekültek jelenleg automatikusan minden osztrák szociális juttatásra jogosultak – ez a gyakorlat azonban véget érhet, jelentette az Exxpress az osztrák integrációs, család- és Európa-ügyi miniszter, Claudia Plakolm szavaira hivatkozva.
A politikus szerint a jelenlegi szabályozás szerint az ukrán menekültek különleges elbírálásban részesülnek más menedékkérőkhöz képest, amelyet igazságtalannak tart. Úgy véli, az ideiglenes védelemről szóló rendeletet fel kellene függeszteni, és az ukránoknak ugyanazon szabályok szerint kellene ellátást biztosítani, mint bármely más menedékkérőnek.
A beszámoló szerint különösen Salzburgban regisztrálnak egyre több, kárpátaljai roma családot, akik új ukrán útlevelekkel érkeznek, noha a riport szerint sem ukránul, sem oroszul nem beszélnek. Mégis teljes hozzáférést kapnak az osztrák családtámogatási rendszerhez, beleértve a gyermeknevelési támogatásokat és a társadalombiztosítást is.
Az Exxpress kiemeli, hogy míg Ausztriában minden ukrajnai menekült automatikusan jogosult szociális juttatásokra, addig például Magyarországon és Szlovákiában csak azok részesülnek hasonló támogatásban, akik a háborús övezetekből érkeznek.
Nagyszabású biztonsági intézkedésekkel készülnek a szilveszterre Németországban és Ausztriában is. Mindkét ország szervei elsősorban a nemrégiben történt magdeburgi terrortámadással indokolják a fokozott rendőri jelenlétet. Németországban évek óta nagy erőkkel vannak jelen a fegyveresek az utcákon az év utolsó éjszakáján: emlékezetes, hogy 2016-ban elszabadultak az indulatok Kölnben, migránsbandák inzultáltak, molesztáltak nőket.
Köln tanult 2016-ból és Magdeburgból is
Nagyszámú résztvevőre számítanak a német hatóságok a kölni szilveszteren: annak érdekében, hogy mindenki békésen ünnepelhessen, több száz rendőrt vetnek be az utcákon és a rendezvényeken – derül ki a német sajtó cikkeiből.
Nem titkoltan a magdeburgi terrortámadás miatt is fokozott a készültség Kölnben, még ahhoz képest is, hogy 2016 óta különösen odafigyelnek a szilveszteri utcai ünnepségekre és a szélsőséges elemekre.
Mint emlékezetes, abban az évben nőket zaklató, randalírozó migránsbandák lepték el az utcákat.
A magdeburgi események miatt most nemcsak a fegyvereseket küldik a szokottnál is nagyobb létszámban az utcákra, de a mentőszolgálatok is minden eddiginél nagyobb kapacitással készülnek.
A rendőrség különösen a frekventált bulihelyszínekre összpontosít majd, ilyen az óváros, a dóm környéke és a Rheinstrasse. Arra kérik a helyieket és a Kölnbe látogatókat, hogy maradjanak éberek, és hívják a rendőrséget, ha bármi gyanúsat észlelnek.
Nemcsak az utcákon, de a rendőrőrsökön is nagyobb lesz a rendőri jelenlét, illetve a rohamrendőrök is készenlétben állnak.
Új technológiát vetnek be az osztrákok
Minden évben szilveszter és újév napja az, amikor a legtöbb rendőr teljesít szolgálatot Ausztriában. Így lesz ez az idén is – derült ki Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Fokozott terrorveszélyről nyilatkoztak a rendőri elöljárók – a terrorkészültségi szint továbbra is 4-es az 5 fokú skálán –, de arról is beszámoltak: szilveszterkor nagy számban vetnek be rendőröket Bécs utcáin.
Az országban a fenyegetettségi szint továbbra is magas, még ha erre nincsenek is konkrét jelek: nem titkoltan a magdeburgi és az ahhoz hasonló terrortámadások miatt vannak a fegyveres erők készültségben, de – írja a Vienna.at – az illegális tűzijátékok elleni fellépést is szigorúan veszik.
Karner belügyminiszter kijelentette: az osztrák rendőrség mindent megtesz a lakosság biztonsága érdekében, a szélsőséges elemek mozgását, kommunikációját pedig kiemelten figyelik.
Sajtóbeszámolók szerint hetek óta folynak az előkészületek, az egyenruhások együttműködnek az állambiztonsági szolgálattal, valamint más különleges egységekkel is.
A bécsi szilveszterre nem csak helyi, de burgenlandi, alsó-ausztriai, salzburgi és karintiai különítményeket is bevetnek. A karácsonyi vásárokhoz hasonlóan speciális egységek és munkacsoportok tevékenykednének majd városszerte, illetve civil nyomozókat és drónokat is bevetnek majd – ez utóbbi újdonságnak számít a terrormegelőzésben Ausztriában.
2025-től az osztrák hatóságok csökkenteni akarják azoknak az ukránoknak nyújtott segélyeket, akik Ausztriába menekültek az oroszok teljes körű inváziója elől, és sajátgépjárművel rendelkeznek – számolt be a Jevropejszka Pravda a Der Standard-ra hivatkozva.
Ausztria Alapvető Társadalombiztosítási Szövetségi-Állami Koordinációs Tanácsa által elfogadott terv értelmében, ha az Ukrajnából érkező menekült gépjármű tulajdonos, megfosztják a lakhatástól és a szociális ellátásoktól.
Az osztrák hatóságok ezt a lépést azzal magyarázzák, hogy azoknak az ukránoknak, akiknek van elég pénzük autójuk biztosítására és benzin vásárlására, nincs szükségük további támogatásra.
Emellett az Ausztriában élő ukránoknak, akik 2022-ben saját autójukkal érkeztek, regisztrálniuk kell a járművet, valamint vámot és különadót kell fizetniük, írta a Der Standard.
A Der Standard ugyanakkor megjegyezte, az új rendelkezést nem minden osztrák tartományban alkalmazzák – Bécs például visszavonta az ehhez adott hozzájárulását. A többi tartomány, tette hozzá a kiadvány maga dönti el, hogyan cselekszik.
Jelenleg mintegy 37 ezer ukrán menekült él Ausztriában, akik alapvető szociális ellátásban részesülnek, és a kormány által biztosított lakásban élnek.
Jelenleg mintegy 90 000 ukrán menekült tartózkodik Ausztriában, akiknek 80%-a nő és gyermek.
Ha tovább romlik a helyzet Ukrajnában, Ausztria kész menedéket nyújtani a menekülteknek, jelentette ki november 26-án Arad Benkö Ausztria ukrajnai nagykövete a Szuszpilne-nek adott kommentárjában.
A diplomata elmondása szerint az ukránok beilleszkedési motivációja miatt, különösen a nyelvtanulás és a munkaerőpiacra való bekapcsolódás miatt, a menekültek befogadása nem jelent jelentős kihívást Ausztria számára.
„Az ukrán menekültek beilleszkedése és befogadása viszonylag nem probléma, mert az ukránok nagyon meg akarják tanulni a nyelvet. Örömmel integrálódnak a piacra. Persze a menekültek 80%-a gyerekes nő, így kicsit bonyolultabb a helyzet. De úgy gondolom, hogy ha szükség van rá, Ausztria egy vendégszerető ország, és nem látok abban semmi gondot, hogy ha lesz egy új hullám, az osztrákoknak hatalmas szívük van, és szívesen fogadják az ukránokat”, mondta.
Mint ismeretes, az Orosz Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziója kezdete után az EU aktiválta az ideiglenes védelmi irányelvet, amely jogot adott az ukránoknak arra, hogy legálisan tartózkodjanak az Európai Unió területén, és alapvető szociális szolgáltatásokban részesüljenek. Egészségügyről, oktatásról és a munkához való jogról beszélünk.
Az orosz–ukrán háború harmadik teléhez közeledve jelentősen nőtt az Ausztriába érkező ukrán menekültek száma, havonta mintegy kétezren érkeznek az országba – közölte Andreas Achrainer menekültügyi koordinátor kedden az osztrák parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.
A tisztviselő szerint most 76 ezer ukrán tartózkodik Ausztriában, de egyelőre csoportjuknak csak kevesebb mint a fele (37 ezer) részesül az alapvető szolgáltatásokban. Achrainer a menekültek társadalmi integrációjának fontosságát is hangoztatta, de szólt arról is, hogy a jól képzett menekültek hatalmas lehetőséget jelentenek az osztrák munkaerőpiac számára.
A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) részéről pedig Andreas Minnich azt emelte ki, hogy Ukrajna kérdésében pártokon átívelő egységfront jött létre, amely lehetővé tette, hogy a menekültek segítésére 263 millió euró közvetlenül Ukrajnába és a szomszédos országokba áramoljon. „Ausztria továbbra is szolidáris Ukrajnával” – zárta szavait a képviselő.
