Nagyszabású biztonsági intézkedésekkel készülnek a szilveszterre Németországban és Ausztriában is. Mindkét ország szervei elsősorban a nemrégiben történt magdeburgi terrortámadással indokolják a fokozott rendőri jelenlétet. Németországban évek óta nagy erőkkel vannak jelen a fegyveresek az utcákon az év utolsó éjszakáján: emlékezetes, hogy 2016-ban elszabadultak az indulatok Kölnben, migránsbandák inzultáltak, molesztáltak nőket.
Köln tanult 2016-ból és Magdeburgból is
Nagyszámú résztvevőre számítanak a német hatóságok a kölni szilveszteren: annak érdekében, hogy mindenki békésen ünnepelhessen, több száz rendőrt vetnek be az utcákon és a rendezvényeken – derül ki a német sajtó cikkeiből.
Nem titkoltan a magdeburgi terrortámadás miatt is fokozott a készültség Kölnben, még ahhoz képest is, hogy 2016 óta különösen odafigyelnek a szilveszteri utcai ünnepségekre és a szélsőséges elemekre.
Mint emlékezetes, abban az évben nőket zaklató, randalírozó migránsbandák lepték el az utcákat.
A magdeburgi események miatt most nemcsak a fegyvereseket küldik a szokottnál is nagyobb létszámban az utcákra, de a mentőszolgálatok is minden eddiginél nagyobb kapacitással készülnek.
A rendőrség különösen a frekventált bulihelyszínekre összpontosít majd, ilyen az óváros, a dóm környéke és a Rheinstrasse. Arra kérik a helyieket és a Kölnbe látogatókat, hogy maradjanak éberek, és hívják a rendőrséget, ha bármi gyanúsat észlelnek.
Nemcsak az utcákon, de a rendőrőrsökön is nagyobb lesz a rendőri jelenlét, illetve a rohamrendőrök is készenlétben állnak.
Új technológiát vetnek be az osztrákok
Minden évben szilveszter és újév napja az, amikor a legtöbb rendőr teljesít szolgálatot Ausztriában. Így lesz ez az idén is – derült ki Gerhard Karner (ÖVP) belügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Fokozott terrorveszélyről nyilatkoztak a rendőri elöljárók – a terrorkészültségi szint továbbra is 4-es az 5 fokú skálán –, de arról is beszámoltak: szilveszterkor nagy számban vetnek be rendőröket Bécs utcáin.
Az országban a fenyegetettségi szint továbbra is magas, még ha erre nincsenek is konkrét jelek: nem titkoltan a magdeburgi és az ahhoz hasonló terrortámadások miatt vannak a fegyveres erők készültségben, de – írja a Vienna.at – az illegális tűzijátékok elleni fellépést is szigorúan veszik.
Karner belügyminiszter kijelentette: az osztrák rendőrség mindent megtesz a lakosság biztonsága érdekében, a szélsőséges elemek mozgását, kommunikációját pedig kiemelten figyelik.
Sajtóbeszámolók szerint hetek óta folynak az előkészületek, az egyenruhások együttműködnek az állambiztonsági szolgálattal, valamint más különleges egységekkel is.
A bécsi szilveszterre nem csak helyi, de burgenlandi, alsó-ausztriai, salzburgi és karintiai különítményeket is bevetnek. A karácsonyi vásárokhoz hasonlóan speciális egységek és munkacsoportok tevékenykednének majd városszerte, illetve civil nyomozókat és drónokat is bevetnek majd – ez utóbbi újdonságnak számít a terrormegelőzésben Ausztriában.
2025-től az osztrák hatóságok csökkenteni akarják azoknak az ukránoknak nyújtott segélyeket, akik Ausztriába menekültek az oroszok teljes körű inváziója elől, és sajátgépjárművel rendelkeznek – számolt be a Jevropejszka Pravda a Der Standard-ra hivatkozva.
Ausztria Alapvető Társadalombiztosítási Szövetségi-Állami Koordinációs Tanácsa által elfogadott terv értelmében, ha az Ukrajnából érkező menekült gépjármű tulajdonos, megfosztják a lakhatástól és a szociális ellátásoktól.
Az osztrák hatóságok ezt a lépést azzal magyarázzák, hogy azoknak az ukránoknak, akiknek van elég pénzük autójuk biztosítására és benzin vásárlására, nincs szükségük további támogatásra.
Emellett az Ausztriában élő ukránoknak, akik 2022-ben saját autójukkal érkeztek, regisztrálniuk kell a járművet, valamint vámot és különadót kell fizetniük, írta a Der Standard.
A Der Standard ugyanakkor megjegyezte, az új rendelkezést nem minden osztrák tartományban alkalmazzák – Bécs például visszavonta az ehhez adott hozzájárulását. A többi tartomány, tette hozzá a kiadvány maga dönti el, hogyan cselekszik.
Jelenleg mintegy 37 ezer ukrán menekült él Ausztriában, akik alapvető szociális ellátásban részesülnek, és a kormány által biztosított lakásban élnek.
Jelenleg mintegy 90 000 ukrán menekült tartózkodik Ausztriában, akiknek 80%-a nő és gyermek.
Ha tovább romlik a helyzet Ukrajnában, Ausztria kész menedéket nyújtani a menekülteknek, jelentette ki november 26-án Arad Benkö Ausztria ukrajnai nagykövete a Szuszpilne-nek adott kommentárjában.
A diplomata elmondása szerint az ukránok beilleszkedési motivációja miatt, különösen a nyelvtanulás és a munkaerőpiacra való bekapcsolódás miatt, a menekültek befogadása nem jelent jelentős kihívást Ausztria számára.
„Az ukrán menekültek beilleszkedése és befogadása viszonylag nem probléma, mert az ukránok nagyon meg akarják tanulni a nyelvet. Örömmel integrálódnak a piacra. Persze a menekültek 80%-a gyerekes nő, így kicsit bonyolultabb a helyzet. De úgy gondolom, hogy ha szükség van rá, Ausztria egy vendégszerető ország, és nem látok abban semmi gondot, hogy ha lesz egy új hullám, az osztrákoknak hatalmas szívük van, és szívesen fogadják az ukránokat”, mondta.
Mint ismeretes, az Orosz Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziója kezdete után az EU aktiválta az ideiglenes védelmi irányelvet, amely jogot adott az ukránoknak arra, hogy legálisan tartózkodjanak az Európai Unió területén, és alapvető szociális szolgáltatásokban részesüljenek. Egészségügyről, oktatásról és a munkához való jogról beszélünk.
Az orosz–ukrán háború harmadik teléhez közeledve jelentősen nőtt az Ausztriába érkező ukrán menekültek száma, havonta mintegy kétezren érkeznek az országba – közölte Andreas Achrainer menekültügyi koordinátor kedden az osztrák parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.
A tisztviselő szerint most 76 ezer ukrán tartózkodik Ausztriában, de egyelőre csoportjuknak csak kevesebb mint a fele (37 ezer) részesül az alapvető szolgáltatásokban. Achrainer a menekültek társadalmi integrációjának fontosságát is hangoztatta, de szólt arról is, hogy a jól képzett menekültek hatalmas lehetőséget jelentenek az osztrák munkaerőpiac számára.
A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) részéről pedig Andreas Minnich azt emelte ki, hogy Ukrajna kérdésében pártokon átívelő egységfront jött létre, amely lehetővé tette, hogy a menekültek segítésére 263 millió euró közvetlenül Ukrajnába és a szomszédos országokba áramoljon. „Ausztria továbbra is szolidáris Ukrajnával” – zárta szavait a képviselő.
Mintegy 5 millió eurót fordítanak az ukrajnai mezőgazdasági termelés helyreállítását célzó humanitárius aknamentesítési projektre.
Ausztria további 8 millió eurót különít el az ukránok humanitárius segélyére, és megerősíti elkötelezettségét az ukrán nép további támogatása mellett.
Putyin és csatlósai teljes felelősséget viselnek az általuk okozott szenvedésekért, és ez nem maradhat büntetlenül. Ausztria az első naptól fogva szilárdan kitart az ukrán nép mellett. A háború harmadik téli szezonja előtti humanitárius segélyt további nyolcmillió euróval növeli a Külügyminisztérium Külföldi Katasztrófavédelmi Alapja (AKF)
Ausztriában a nagyarányú esőzések és áradások miatt 27 ukrán gyerek nem tud hazatérni Ukrajnába. A két ország nagykövetsége figyelemmel kíséri a helyzetet – közölte Victoria Shi konzuli képviselő szeptember 16-án, hétfőn, számolt be az ukrán külügyminisztérium.
„A konzulok a két kísérővel, egy 27 gyermekből álló csoport vezetőivel tartják a kapcsolatot. Az ukrán diplomaták élelmet, és szállást is biztosítottak egy szállodában a gyerekeknek” – áll a közleményben.
A The Guardian szeptember 16-án arról számolt be, hogy Ausztriában, Lengyelországban és Romániában nyolc ember halt meg a Közép- és Kelet-Európát lefedő nagyszabású felhőszakadások és áradások következtében, további négy pedig eltűnt Csehországban.
A Boris vihar okozta heves esőzések szeptember 12. óta ötödik napja tartanak Európában. Több ezer embert evakuáltak otthonaikból.
A Reuters szerint az esőzések az elmúlt három évtized legsúlyosabb áradásaihoz vezettek Csehország és Lengyelország területén.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Az új kormányrendelet értelmében minden befogadott menedékkérőnek dolgoznia kell valamennyit szociális intézménynél, de erre lehet nemet mondani, épp csak akkor kevesebb támogatást kap az államtól.
A július 16-tól hatályos új szabályok értelmében azoknak, akik megkapják a menekült státuszt Ausztriában, dolgozniuk kell szövetségi vagy helyi szociális intézményeknél, illetve olyan vállalatoknál is teljesíthetik ezt a kötelezettségüket, amelyek foglalkoztatnak közmunkásokat, legalább ötöt. Elsősorban hajléktalan szállásokon és ápolási szolgálatoknál számítanak a munkájukra.
A belügyminiszter, Gerhard Karner elmondta azt is, hogy azok a menedékkérők, akik nem vállalják a társadalmi munkát, 40 euró helyett csak húsz euró költőpénzt kapnak.
A kormány azt reméli, hogy a menekülteket így gyorsabban befogadja az osztrák társadalom, és nekik is könnyebb lesz beilleszkedniük.
Egy 50 fős állampolgári tanács szétosztott 25 millió eurót Marlene Engelhorn aktivista örökségéből. A pénzből 80 szervezet és egyesület kapott, azzal a céllal, hogy csökkentsék a társadalmi egyenlőtlenségeket, és több esélyt adjanak a hátrányos helyzetű csoportoknak – jelentette be Alexandra Wang, a projekt vezetője.
Az állampolgári tanács soraiba 16 és 85 év közötti embereket válogattak össze, a lehető legjobban tükrözve az osztrák társadalom összetételét. A tanács tagjai hat hétvégén keresztül egyeztettek arról, hogyan lehetne a pénzt a lehető legészszerűbben felhasználni.
A vagyon sorsáról döntő testület kiemelt ügyként kezelte a klímavédelmet: a haszonélvezők közé került az Osztrák Természetvédelmi Egyesület, amely 1,6 millió euróval a legnagyobb összegű támogatást kapta.
A környezetvédelem mellett a fenntartható lakhatással, egészségüggyel, szociális kérdésekkel, integrációval és képzésekkel foglalkozó szervezetekre esett még a választás. Vannak közöttük ismert, nagy szervezetek, de kapnak pénzt kisebb és a közvélemény előtt ismeretlen egyesületek is.
A 31 éves Marlene Engelhorn csaknem a teljes örökölt vagyonát szétosztja. Az örökös évek óta küzd azért, hogy ismét bevezessék Ausztriában a vagyoni és örökösödési adókat. Becslések szerint a jelenlegi szabályozás mellett a következő harminc évben mintegy hatszázmilliárd eurónyi vagyont fognak az országban adómentesen örökölni.
Engelhorn szerint a gazdagoknak a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk egy igazságosabb társadalom kialakításához.
A 25 millió eurót nem egy összegben fizetik ki, hanem jellemzően inkább több évre elosztva folyósítják. A szervezetek így jobban tudnak előre tervezni. A tanács ősszel jelentést is közzétesz majd a tevékenységéről – derült ki a sajtótájékoztatón.
A hírt Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának Kárpátaljai Kirendeltsége (DSZNSZ) közölte Facebook-oldalán.
„Az ukrán területek aknamentesítése több mint egy évtizedet vesz igénybe, és az ellenséges csapatok robbanásveszélyes „meglepetései” még az Állami Készenléti Szolgálat pirotechnikai szakembereire is veszélyt jelenthetnek. De a külföldi partnerek segítségének köszönhetően biztosak vagyunk abban, hogy gyors ütemben és veszteségek nélkül aknamentesítjük az ukrán földeket.
Így a minap Ukrajna Ausztriai Nagykövetségének közreműködésével a kárpátaljai pirotechnikusok egy Volkswagen Transporter négykerék-meghajtású gépkocsit kaptak, amellyel a Kelet-Ukrajnában feladatokat ellátó pirotechnikai egységek orvosi ellátását szolgálják majd.
Ausztriában a határon akarják ellenőrizni a menekültek DNS-ét, hogy elkerüljék a bevándorló családok újraegyesítését, számolt bea Krone.
Karl Neghammer osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy a teszteket „a legkisebb gyanú esetén” is alkalmazni kell. Emellett a biztonsági szervek által fokozni kell az iratok alaposabb ellenőrzését és a családtagok fokozott ellenőrzését.
„Az intenzív határvédelemnek és a nyugat-balkáni partnerekkel való együttműködésnek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudtuk határaink sebezhetőségét. Most a családegyesítés jelenti a következő kihívást, amellyel foglalkozunk: szigorú ellenőrzésekkel korlátozzuk a családegyesítést” – magyarázta Neghammer.
A kancelláriaminiszter elmondása szerint a szigorúbb DNS-vizsgálatoknak „abszolút garantálniuk kell a visszaélések elkerülését”.
Idén a menedékjog iránti kérelmek fele kiskorúaktól érkezett. Ez egyre nagyobb terhet ró az oktatási rendszerre, amivel nem tud megbirkózni vele. Különösen drámai a helyzet Bécsben, ahol jelenleg 18 ezer „újabb” diák tanul. Valójában minden tizedik gyerek nem tud németül.
Általában véve csökkent a menedékkérelmek száma. Az év első három hónapjában 6922 ilyen kérelmet nyújtottak be, ami 32%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A Belügyminisztérium ezt a csempészet elleni következetes intézkedésekkel magyarázza, akik számára Ausztria már nem vonzó a magas kockázat és a megnövekedett költségek miatt.