A Kárpátaljai Magyar Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetével együttműködve a közelmúltban első alkalommal szervezte meg az Idősebb generációk találkozása elnevezésű eseményt Csapon. „A szervezetünk az elmúlt harminc évben megpróbálja megszólítani a különböző életkorú, szakmájú és foglalkozású, érdeklődési körű embereket, így az idősebb generációt is igyekszik támogatni, összefogni és programokkal segíteni” – fogalmazott nyitóbeszédében Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke. A szervezők a program keretében igyekeztek kapcsolatot teremteni a generációk között is, így az unokák és a nagyszülők közös élményei témakörben rajzpályázatot hirdettek a gyerekek számára. A gyerekek itt gyűltek össze, ahol a nyugdíjasklub tagjaival közösen készítettek fonott kalácsokat. Medvei Ida, a bicskei Barátság Nyugdíjas Klub elnöke hangsúlyozta, hogy sehol máshol nem tapasztalja az összetartozás erejét úgy, mint a csapi rendezvényeken. A résztvevők előbb bemutatkoztak egymásnak, majd a nap második felében előadások sora és kötetlen baráti beszélgetések tették hangulatossá a programot. A pályázati keret lehetővé tette azt is, hogy a nyugdíjas szervezetek tagjai másnap egy közös, csapatépítő kiránduláson vegyenek részt, melynek során a vereckei emlékműhöz látogattak el. Az idősebb generáció fontos, hagyományőrző szerepet játszik a társadalom életében, ezért is van szükség arra, hogy az ehhez hasonló rendezvények által is erősítsük a nemzedékek közötti összetartozás érzést Kárpátalján.
A Kárpátaljai Magyar Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetével együttműködve első alkalommal szervezte meg az Idősebb generációk találkozása elnevezésű eseményt, melynek október 19-én a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének Rendezvényterme adott otthont.
A találkozót a Záhonyi Arany Ősz Népdalkör meghitt, az összetartozás érzését erősítő előadása nyitotta meg, majd a megjelenteket Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte. „A KMKSZ az elmúlt harminc évben megpróbálja megszólítani a különböző életkorú, szakmájú és foglalkozású, érdeklődési körű embereket, így az idősebb generációt is igyekszik támogatni, összefogni és programokkal segíteni” – szögezte le beszédében Balogh Lívia, hozzátéve, hogy napjainkban a kárpátaljai magyarság élete nagyban eltér a korábban megszokottól, hiszen az országban dúló háború miatt sokan kényszerültek elhagyni szülőföldjüket. „De itthon vannak az idősek, akiknek igényük van a közösségi életre, arra, hogy találkozzanak, beszélgessenek, amellett, hogy ellátják a feladatokat, hiszen ők azok, akik már felnevelték gyerekeiket, segítették családjaikat. A csapiakkal gondoltunk egy merészet és anyaországi segítséghez fordultunk, így az Együtt Megyerért Polgárőr Egyesülettel közösen benyújtottunk egy pályázatot a Nemzeti Együttműködési Alaphoz, s végül sikerült forráshoz jutnunk. A fő cél, hogy teret biztosítsunk a közös gondolatoknak, s egy kicsi vidámságot csempésszünk az önök életébe ezzel a mai rendezvénnyel” – fogalmazott a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke.
„Nagy öröm az, hogy ma itt összejöhetünk, találkozhatunk, s együtt méltatjuk az idősek napját. Örülünk, hogy az anyaországi és az itt élő magyarok találkozhatnak és erősíthetik a testvéri kapcsolatot, hiszen »egy vérből valók vagyunk«” – emelte ki köszöntőjében Belovics Ilona, a Kárpátaljai Magyar Nyugdíjas Szervezetek Szövetségének és a KMKSZ Csapi Alapszervezete Nyugdíjasklubjának elnöke, majd köszönetet mondott a támogatóknak, a klubvezetőknek, valamint mindenkinek, aki hozzájárult a rendezvény létrejöttéhez. „Kárpátalján sok nyugdíjasklub működik, s tíz évvel ezelőtt felmerült annak a gondolata, hogy kössünk egy szövetséget. Ebben a szövetségben igyekszünk összetartani, szeretjük egymást, erőt adunk, anyagi és lelki támaszt nyújtunk egymásnak. Ez nagyon fontos” – fűzte hozzá az időseket tömörítő szervezetek elnöke.
Köszöntötte az egybegyűlteket dr. Baracsi Zsuzsanna ungvári magyar konzul is, aki örömét fejezte ki, hogy egy ilyen összetartó közösség alakult ki a helyi nyugdíjasklubok tagjaiból, akik rendkívül gazdag programokat szerveznek, őrzik az elődök hagyományait és továbbadják azokat a fiatal nemzedéknek. A diplomata felszólalása végén azt kívánta, hogy ugyanilyen aktívan és szeretetteljes közegben teljenek az elkövetkező évek is.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke hangsúlyozta: igaz a dalszöveg, mely szerint „nem az a fontos, az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal”, majd végigtekintve a jelenlévőkön elmondta, meggyőződése, hogy itt mindenkinek fiatal a szíve. „Ebben a nehéz időszakban ránk, nagyszülőkre és nyugdíjasokra hárul az a feladat, hogy továbbadjuk értékeinket, identitásunkat, hagyományainkat unokáinknak, dédunokáinknak” – tette hozzá.
A köszöntőket követően Romanov Krisztina és Bajusz Gergő, a Csapi Széchenyi István Líceum tanulói a nagyszülők szeretetéről vallottak versben, így köszöntve a jelen lévő nagymamákat és nagypapákat.
Ezután néhány mondatban bemutatkoztak a magyarországi és kárpátaljai nyugdíjasklubok vezetői. Elsőként a bicskei Barátság Nyugdíjas Klub elnöke, Medvei Ida szólt a jelenlévőkhöz. Elmondása szerint sehol máshol nem tapasztalja az összetartozás erejét ilyen magas szinten, mint a csapi rendezvényeken. Őt követte Tóth Péter, a Záhonyi Vasutas Nyugdíjas Klub vezetője, Balogh Mária, a bátyúi Együtt Nyugdíjasklub elnöke, Molnár Valéria, a nagybégányi Arany Kalász Nyugdíjasklub vezetője, Veréb Éva, a beregdédai Arany János Nyugdíjasklub vezetője, Gazdag Márta, a Kígyósi Ezüst Alkony Nyugdíjasklub elnöke, Demeter Margit, a Rafajnaújfalui Örökifjak Nyugdíjasklub vezetője, Csatáry Zsolt, a Zápszonyi Őszirózsák Nyugdíjasklub elnöke, valamint Andrejcsák Beáta, a palágykomoróci Kenguru Jótékonysági Alapítvány vezetője.
A délután hangulatát emelte a csapi nyugdíjasklub kórusának előadása, melyben ismert nótákkal elevenítették fel a helyi magyar lakodalmas népszokásokat. A lánykikérés folyamatától kezdve az éjféli menyasszonyi táncon át a menyecsketáncig minden mozzanatot bemutattak, természetesen a nagyvőfély közreműködésével.
Meglepetés-előadással készült az alkalomra a Kökény Néptánccsoport, melynek tagjai galgamenti népdalcsokorral, magyarbődi karikázóval és csárdással köszöntötték a nyugdíjasokat.
A bátyúi nyugdíjasklub tagjai vidám, viccekkel tarkított fellépése után Balogh Lívia egy virágcsokorral köszöntötte Belovics Ilonát, aki az elmúlt években fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy összetartsa a helyi nyugdíjas generációt. „Az az erő és energia, ami ma itt érzékelhető, véleményem szerint a kárpátaljai magyarság megmaradását is jelenti. Hiszen önök nem feladják, hanem kiállnak, megfogják egymás kezét, szervezik saját családjaik és ebben a nehéz időben a közösségeink életét is, s én ezt szeretném minden jelenlévőnek is megköszönni” – fogalmazott Balogh Lívia.
A rendezvény ezután baráti beszélgetésekkel folytatódott, s mindenki megkóstolta az üstben főtt ízletes babgulyást is.
A szervezők a program keretében igyekeztek kapcsolatot teremteni a generációk között is, így az unokák és a nagyszülők közös élményei témakörben rajzpályázatot hirdettek a gyerekek számára. A tíz pályázó pénteken a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének rendezvénytermében gyűlt össze, ahol a nyugdíjasklub tagjaival közösen készítettek fonott kalácsokat. A pályázati keret megengedte továbbá, hogy vasárnap a nyugdíjasszervezetek tagjai egy közös, csapatépítő kiránduláson vegyenek részt, melynek keretében a vereckei emlékműhöz látogattak el.
Az idősebb generációk kulcsszerepet játszanak a társadalomban, hiszen ők őrzik a hagyományokat és a kultúra értékeit, amelyeket átadnak a fiatalabb nemzedékeknek. Tapasztalataik és bölcsességük segítségével irányt mutathatnak a közösségek számára, emellett aktív részvételük a társadalmi életben erősíti a generációk közötti összetartozás érzését is.
Idén ötödik alkalommal rendezték meg a Keresd a békét és járj a nyomában! mottójú Radnóti Emlékmenetet, de a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel, a résztvevők biztonsága érdekében a szervezők nem a megszokott módon tartották meg az eseményt. Helyette egy megható emlékműsorral rótták le tiszteletüket a 80 éve mártírhalált halt költő előtt.
Radnóti Miklós születésének 110., halálának 75. évfordulója alkalmából Tóth Péter Lóránt versvándor 2019-ben kelt útra Borból, ahonnan Radnóti Miklós munkaszolgálatos csoportja szeptember 17-én indult el utolsó útjára. 24 nap alatt érkezett Abdára 850 km megtétele után, ebből 730 kilométert gyalog tett meg. Útja során a magyarlakta településeken „Lélek vagyok. Élni szeretnék!” címmel pódiumműsorral emlékezett a költőre és sorstársaira. A Győrtől Abdáig tartó útvonalat már nem egyedül tette meg, több százan csatlakoztak hozzá
Pintér Ildikóval, a Kazinczy Ferenc Gimnázium magyartanárával és Szabó Zsolttal, Abda polgármesterével együtt fogalmazódott meg a versvándorban a gondolat, hogy életre hívják a régi Radnóti Emlékmenetet újragondolva.
– Az idei az ötödik Radnóti Emlékmenet. A költő halálának 80. évfordulójára szerettem volna méltóképpen megemlékezni. Családom, két kisfiam van, ezért az egy hónapos utat már nem tudtam vállalni, de egy rövidebbe belefogtam. A szerbiai Cservenkától indultam, de közben a gyaloglást sérülés miatt fel kellett adnom. Az utat azonban folytattam, hogy a tervezett megemlékezéseket meg tudjuk tartani. 15 alkalommal közel ezer diákkal és felnőttel találkozhattam. A rossz idő miatt úgy döntöttünk, hogy az idén nem gyalogolunk Győrből Abdára a résztvevők biztonsága érdekében, hanem egy méltó helyszínen, a Zsinagógában emlékezünk meg Radnóti Miklósról, a munkaszolgálatosokról, a győri áldozatokról, a gyerekekről, a háború minden áldozatáról – mondta a versvándor.
Az évek során országos mozgalommá vált a megemlékezés, s idén a rossz időjárás se tántorította el a résztvevőket: az ország minden részéből érkeztek az emlékmenetre, közte Sárospatakról, Szegedről, Békéscsabáról, Balassagyarmatról, Kisvárdáról, valamint a Vajdaságból és először Kárpátaljáról. A győri Zsinagóga zsúfolásig megtelt szombaton délelőtt.
A rendezvényen Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének (KMKSZ UKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője beszédében kitért Radnóti életére, akinek nem volt szerencsésebb sorsa, mint sokaknak a XX. században, de missziója volt, hogy egy irtóztató és embertelen kor hiteles megéneklőjévé váljon.
– Mementóként áll ma előtted, és minden kortársad előtt az Ő élete, az Ő munkássága, az Ő sorsa. Mementóként, mely mindörökre arról mesél, milyen kegyetlen lehet ember az emberrel, ha a kor ideológiája ezt követeli. Mementóként, mely sok százezer néma halálraítélt helyett is beszél. Beszél a haláltáborokról, a Dunába lőtt emberekről, a rettegésről, beszél a gyermekáldozatokról, a drótkerítésekről, a megbélyegzésről, az éhezésről, a bombák zajáról… és beszél a fájdalomról, a meg nem élt szerelmekről, a meg nem született gyermekekről, az ünnepnapok fájó hiányáról, a búcsúzásról, a reményről, az élet törékenységéről, a béke fontosságáról.
Elmondta: Radnóti Miklós a XX. század egyik legkegyetlenebb korszakának, a fasizmusnak lett áldozatává, annak a szörnyű ideológiának, amely nemzetiségi alapon különböztette meg az embereket, és felelős több millió gyermek, fiatal és aggastyán haláláért.
– S mi sokáig azt hittük, Európa békére talált és okult a sokmillió ártatlan áldozat halálából. És ma mégis innen egy karnyújtásnyira újra légiriadók zajára ébrednek emberek, újra harci gépek szállnak fel, újra bombák szántják fel a mezőt. Ma innen egy karnyújtásnyira újra százezrekben fogalmazódik meg a kérdés, ahogy egykor Radnótiban: „Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba se érte talán?” Tudom, fiatal vagy még, és nyüzsgő életedből csak perceket szánsz arra, hogy ma emlékezz a történelem ezen, számodra távolinak tűnő időszakáról, és annak áldozatairól. De tudnod kell, hogy élnek kortársaid, magyar fiatalok, akik számára a háború közelsége a mindennapok része ma is – fejtette ki Balogh Lívia, és kitért a hadiállapot körülményei között élt hétköznapok nehézségeire, az áramkimaradásokra, az óvóhelyekre szólító légiriadókra, arra, hogy sokszor sötét, hideg osztálytermekben tanulnak talán éppen Radnótiról, hogy sok család számára megszűntek a közös ünnepek, mert a családtagok szanaszét vannak a nagyvilágban, és vannak, akik csak remélik, hogy újra láthatják hozzátartozóikat, hogy van visszaút a frontról. Végezetül megköszönte Tóth Péter Lórántnak, hogy hitelesen és következetesen gondozza Radnóti emlékét, és azoknak, akik diákként voltak jelen, hogy együtt emlékezzenek a munkaszolgálatosok kegyetlen sorsára, Radnóti Miklós életének utolsó napjaira és méltatlan halálára, s jelenlétükkel egyben a béke fontosságára is felhívták a figyelmet.
– A béke nem egy természetes állapot, óvni és vigyázni kell rá – hangsúlyozta Pintér Ildikó, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium magyartanára és hozzátette: ha összefogunk és közösen nemet mondunk az előítéletek, a kirekesztés legapróbb jeleire, akkor elkerülhetjük azt a tragédiát, ami például 1944. november 9-én Radnóti Miklós, illetve a 3 200 munkaszolgálatos halálához vezetett.
Ónody Erika, a Csapi 2. Sz. Széchenyi István Líceum magyartanára 6 diákkal érkezett a szervezők meghívására.
– Szerettünk volna részt venni a Radnóti Emlékmeneten. Nagyon fontos számunkra, hogy Radnótira emlékezzünk. Kilencedikes diákokat hoztam, akik az éven fogják tanulni Radnóti Miklós életét és munkásságát. Úgy gondoltam, hogy közelebb hozom őket ezzel Radnótihoz, igazából átérezhetik az ő életének a tragédiáját. A háború sajnos hozzánk is nagyon közel van.
A csapiak a győri zsinagógában tartott megemlékezés után megkoszorúzták Radnóti Miklós szobrát Abda határában, ahol agyonlőtték a végsőkig kimerült költőóriást 21 társával együtt.
Államalapító Szent István király emlékünnepének alkalmából került sor a Credo Verséneklő Együttes koncertjére a KMKSZ csapi rendezvénytermében. A Magyar Örökség Díjas együttes koncertsorozatának szervezője a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezete. A Reményik Sándor, Kányádi Sándor, Bodnár Éva, Füzesi Magda, Horváth Sándor, Tárczy Andor költők megzenésített verseiből összeállított előadás a szülőföldön való megmaradás fontosságával, az anyanyelv megőrzésével, a magyarság közös történelmi múltjának ápolásával kapcsolatos gondolatokat és érzéseket közvetített a hallgatóság felé. Ebben a nehéz időszakban igény van az erőt és reményt adó üzenetekre, fogalmazott Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű Szervezetének elnöke.
Központi szerepet játszott az ukrajnai háború témája, a békekeresés, illetve a kárpátaljai magyarság helyzetének kérdése az idei Tusványoson. A nyári szabadegyetemen idén is több kárpátaljai előadó vett részt, akik a maroknyi közösség jelenlegi helyzetéről számoltak be. A kárpátaljai magyarság idén is a KMKSZ-en keresztül képviseltette magát Tusványoson. Az első kárpátaljai vonatkozású kerekasztal beszélgetés szerdán volt, amikor „Kárpátalja híd szerepe Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése fényében” címmel Sin József, a KMKSZ alelnöke, illetve Brassói Attila, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kabinetfőnöke folytattak eszmecserét. A pénteki nemzetpolitikai kerekasztalon az elmúlt időszakban elért eredményeket vették számba és a jövőbeli kihívásokat térképezték fel a határon túli vezetők. Kárpátalja itt is kiemelt szerepet kapott. Sin József, a KMKSZ alelnöke elmondta, hogy a több mint két éve tartó háború miatt több százezer ember és vállalat költözött át Kárpátaljára Kelet-Ukrajnából. Fontos eredménynek nevezte, hogy a KMKSZ a helyzet ellenére is megtartotta intézményeit a magyar kormány támogatásának köszönhetően. Darcsi Karolina, a KMKSZ szóvivője, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Járási Középszintű szervezetének vezetője, illetve Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vezetője is több panelbeszélgetésen vett részt. A KMPSZ elnöke a pályaorientációról és a tudatos iskolaválasztásról szóló eszmecserén a jelenlegi kárpátaljai oktatási helyzetet ismertette. Szerinte a mostani nehéz helyzetben a legfontosabb, hogy, ha kis lépésekkel is, de lehessen előre haladni. Fontos például a magyar nyelvű szakképzés fejlesztése. Természetesen nemcsak a szakirányú, de a kulturális programokból is kivették a részüket a kárpátaljaiak. A Kriza János Csűrben többek között Várady Enikő, Balogh Marianna és Pál István Szalonna közreműködésével mutatták be Kárpátalja népművészetét.
„Politika női szemmel” címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a 33. Tusványoson. Az eszmecserén részt vett Kovács Elvira, a szerbiai parlament alelnöke és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja, Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője, Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, valamint Szilágyi Dóra Emese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ifjúságért felelős ügyvezető alelnöke. A beszélgetést Déri Stefi, a Megafon influenszere moderálta.
Balogh Lívia elmondása szerint a nőknek alapból nehezebb a politikai terep, és ez valamennyire meghatványozódik, ha szláv területen tevékenykednek. „2011-ben kaptam járás elnöki tisztséget. Egyik alkalommal Tiszaásványra látogattunk, és ott szóvá tettem: hol vannak a nők a gyűlésről? Azt a választ kaptam, hogy a konyhában” – mesélte az ungvári járási KMKSZ elnök, majd hozzátette, hogy „azóta sokat javult a helyzet”.
„Van rá társadalmi igény, hogy a politika még jobban emberközeli legyen, ehhez pedig kellünk mi, nők is” – húzta alá Balogh Lívia. Véleménye szerint a női vezetők jobban érzelmi alapon irányítanak, mint a férfiak és erre is nagy szükség van a politikában, mert a gyengéd női odafigyelés és törődés által azok is közelebbinek érezhetik ezt a szakmát, akik amúgy eléggé távol állnak tőle.
Elmondása alapján a politikai pálya egy stabil és támogató családi háttérrel sokkal könnyebb, mint ezek nélkül, hisz össze kell egyeztetni a dolgokat, de ez más szakmákban is így van, nem csak a politikusoknál.
Véleménye szerint a háború kitörése óta Kárpátalján egyre több úgymond „férfi szerep” hárul a nőkre, hisz alig találni egy szerelőt, vagy akár olyan férfi segítséget, amely akkor jön a legjobban, ha például egy hűtőt be kell vinni a házba. „Van olyan ismerősöm, aki az áramfejlesztő beindítását a férjétől tanulta meg, aki videohívásban instruálta párját” – mesélte Balogh Lívia.
Szilágyi Dóra Emese szerint az ifjúságtól elvárják, hogy lázadók legyenek, ezért szervezetével azon dolgoznak, hogy változást érjenek el, például a nők politikai szerepvállalásával kapcsolatos sztereotípiák legyűrésében. Tapasztalata szerint a Magyar Ifjúsági Értekezletben egyre több aktív női tag van. Hozzátette, hogy bár nem híve a kötelező női kvótának, egyelőre szükség van rá mint mankóra.
Csöbör Katalin szerint Magyarországon nincs kötelező kvóta a nőkre, a parlamentben csak 13 százalék a női képviselők aránya. A Fideszt is vádolják a kevés női tag miatt. Magyarországon már 1917-ben felmerült a nők választójoga, amit 1919-ben meg is kaptak, megelőzve Svájcot (1971) és az USA-t (1920).
Kovács Elvira elmondta, hogy a VMSZ ifjúsági és nyugdíjas fórumai már korábban megalakultak, a Női Fórumot pedig 2009-ben hozták létre. Eleinte csak férfiak vettek részt a gyűléseken, de ez mára megváltozott. Szerbiában a női kvóta bevezetése sikeres volt, a parlamenti képviselők majdnem 40%-a nő. Kovács Elvira szerint a nők szociálisan érzékenyebbek, ezért fontos, hogy mindkét nem együtt politizáljon. Ő például várandósan is részt vett a parlamenti üléseken, és bár kapott negatív megjegyzéseket, úgy látja, hogy most jó irányba haladnak a dolgok.
Hagyományőrző néptáncosok és népdalénekesek fellépésével kezdődött a Nemzeti Művelődési Intézet által meghirdetett és a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület által támogatott szakkörök közös kiállítása Szürtében, az egyesület nemrég elkészült rendezvénytermében. Balogh Lívia alelnök köszöntőjében kiemelte: a szakkör csoportok és az általuk készített alkotások nagy értéket képviselnek, hiszen erős közösségmegtartó erejük van. A kiállításon 20 település szakkörösei mutatkoztak be, akik anyaországi szakemberek oktató videóikon keresztül sajátíthatták el a különböző hagyományos mesterségeket 2021 óta. A téglásiak a gyöngyfűzést, ezt követően a papírfonást választották. Legutóbb pedig a makramét. Troszkánics Emese azokat a gyertyákat mutatja, amelyet a nagygejőci szakkör tagjai készítettek a 2023-24-es évadban. Most ezeket hozták el a kiállításra. Persze a korábbi években ők is készítettek más kézműves termékeket a program keretében. Kárpátalján újdonság a baba-mama horgolás szakkör. Egyedül Nagydobronyban alakult meg. Az itt készült használati tárgyak, vagy játékok különlegessége az, hogy egyediek és kizárólag természetes alapanyagokból készültek. A résztvevők titkos szavazással ezt a darabot választották a kiállítás legszebb alkotásává. Valamennyi szakkörvezető a lelkiismeretes és eredményes szervezési munkáért oklevelet és ajándékcsomagot kapott. A csapiak is, akik a kereten szőtt termékeiket hozták el a kiállításra. A csapatból többen tagjai a Kökény néptáncegyüttesnek, amely szintén fellépett az ünnepségen. A szakkör program három évvel ezelőtti beindítása a COVID járvány és a háború kitörése ellenére sikertörténetté vált Kárpátalján. A csapatok száma folyamatosan nőtt és egyre több fajta kézműves foglalkozás indult. A bemutatóra elküldött darabokból a zsűri előzetesen kiválasztotta azt a 10 tárgyat, amelyek a Szakkör program külhoni régióinak közös kiállításán, Lakiteleken a Nemzeti Művelődési Intézet székházában egész nyáron megtekinthetőek lesznek. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület Szürtében már korábban létrehozott egy játszóteret, amelyet nemrég felújítottak. Kótyuk Zsolt, helyi református lelkész, az egyesület egyházi alelnöke avatta fel és adta át a gyerekeknek.
Fennállásának tízedik évfordulóját ünnepelte a hétvégén a csapi nyugdíjas klub. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Csapi Alapszervezete tíz esztendővel ezelőtt szükségesnek érezte, hogy létrehozza a nyugdíjasklubját, hiszen már akkor is volt itt egy nagyon erős, szépkorúakból álló összetartó közösség. Az eseményen elsőként Belovics Lena, a szervezet vezetője megható beszédében felidézte az elmúlt éveket és köszönetet mondott a KMKSZ vezetőségének és az anyaországnak a fáradhatatlan támogatásért. Születésnap lévén köszöntésekből sem volt hiány. Papp Ferenc, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja külön köszönetet mondott azért, hogy a jelenlévők igazi magyar emberekként nevelték fel gyermekeiket, majd anyák napja alkalmából boldog, vidám és hosszú életet kívánt minden édesanyának és nagymamának. A rendezvényre a Bicskéről érkezett delegáció nevében Némethné Horváth Nikoletta elmondta, hogy mindig öröm számukra Csapra érkezni, mert nagyon szeretik ezt a közösséget. Baksa Dávid, a Csapi Református Gyülekezet vezető lelkésze pedig Isten áldását kérte a jelenlévőkre. Balogh Lívia, a KMKSZ Csapi Alapszervezetének elnöke így fogalmazott: Köszönjük a kitartó helytállást, a példamutató energiát. Beszédét követően pedig a születésnap és anyák napja alkalmából gyönyörű virágcsokrokkal és díszoklevelekkel köszönte meg a nyugdíjasklub munkáját. A csapi Kökény Néptánccsoport meglepetés előadással készült az eseményre. Elsőként magyarbődi népdalokat énekeltek, majd bökönyi asszonycsárdással köszöntötték a nyugdíjasklub tagjait. A tánccsoport első próbája 2013.április 15-én volt. Azóta többször átformálódott a csapat, viszont az elmúlt években a Hagyományok Háza Hálózat mentor programjának köszönhetően új táncokat tudnak tanulni és fejlődni. A jó hangulatú ünneplés, a közösségben már hagyománnyá vált bogrács főzéssel zárult.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Csapi Alapszervezetének Nyugdíjasklubja május 5-én.
A KMKSZ ungvári járási rendezvénytermében megtartott esemény résztvevőit elsőként Belovics Ilona, a csapi nyugdíjasklub elnöke köszöntötte. Megható beszédében felidézte a klub életében történt meghatározó történéseket, megjegyezve: „Hálásak vagyunk a Jóistennek, hogy van egy ilyen erős és megbízható közösségünk, van egy csodálatos rendezvénytermünk, ahol második otthonra találtunk, s hogy az anyaország támogatását élvezhetjük.” Belovics Ilona ezután köszönetet mondott a Bicskéről érkezett vendégeknek, akik elfogadva a meghívást együtt ünnepeltek velük, továbbá minden „szorgos kéznek”, akik segédkeztek az alkalom megszervezésében, valamint Balogh Líviának, a KMKSZ Csapi Alapszervezete elnökének, aki tíz évvel ezelőtt ötletgazdája volt a nyugdíjasklub újjáélesztésének. „Úgy gondolom, hogy a nyugdíjaskor az élet koronája, hiszen most derül ki, hogy mit gyűjtögettünk össze az életünk során: a megbecsülést, a szeretetet, a családot. Szeretjük a korunkat, szeretjük egymást, és nagyon örülünk, hogy az ilyen összejöveteleken felvidíthatjuk és biztathatjuk egymást, s jókat beszélgethetünk” – mondta Lena néni.
„Fontos és mindig számítunk az önök véleményére, hiszen a megélt évek tapasztalatával helyükre tudják tenni a dolgokat, tudják, mi a jó, amit továbbadhatnak, s mi a rossz, amit el kell kerülnie a következő generációnak” – szólt a nyugdíjasklub tagjaihoz Papp Ferenc ungvári magyar konzul, aki egy kifejlett fához hasonlította az öregkort, hiszen az „erős, van tartása, és sokat látott, akárcsak egy idősebb személy, s ahogyan a fa tartja leveleit, úgy tartják ők a családot, a gyerekeket, az unokákat, a rokonokat egyben”. A magyar diplomata külön köszönetet mondott azért, hogy a jelenlévők igazi magyar emberekként nevelték fel gyermekeiket, majd anyák napja alkalmából boldog, vidám és hosszú életet kívánt minden édesanyának és nagymamának.
Ezután Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének, valamint Csapi Alapszervezetének elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A jubileumi évforduló kapcsán felelevenítette a nyugdíjasklub alapításának körülményeit: „Ebben a kicsi városban meglepően sok aktív nyugdíjas él, így tíz évvel ezelőtt Molnár Kati néni vállalta el az ő összefogásukat és vezetésüket, akitől később Belovics Lena néni vette át a stafétát – mindezért nagyon hálásak vagyunk nekik. Mára pedig olyan jól sikerült összefogni ezt a közösséget, hogy az alapszervezetünk legerősebb közösségévé vált, s a megyében is ők a legnagyobb és legaktívabb nyugdíjasklub, s mi erre nagyon büszkék vagyunk!” – hangsúlyozta Balogh Lívia, hozzátéve: „Köszönjük a kitartó helytállást, a példamutató energiát! További aktív, békés nyugdíjaséveket kívánunk szeretettel!”
Köszöntőjét követően Balogh Lívia díszoklevelet adott át a klub öt tagjának, tízéves fennállásuk alkalmából a nyugdíjasok életét szépítő, gazdagító sokoldalú tevékenységük elismeréseként, majd egy anyák napi verssel és egy-egy szál rózsával köszöntötte a teremben helyet foglaló édesanyákat és nagymamákat.
A rendezvényre Bicskéről érkezett delegáció nevében Némethné Horváth Nikoletta osztotta meg gondolatait az egybegyűltekkel. Elmondta, számukra feltöltődés, amikor itt lehetnek Csapon, hiszen nagyon szeretik a helyieket és a várost. Ezután Medvei Ida, a bicskei Barátság Nyugdíjas Klub elnöke Dsida Jenő Én hívlak élni versével köszöntötte a csapi nyugdíjasklub tagjait.
Baksa Dávid, a Csapi Református Gyülekezet vezető lelkésze a 92. zsoltár 13–16. verséből – „Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain. Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, és hirdetik: »Igaz az Úr, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!«” – és a Példabeszédek könyve 16. fejezetének 31. verséből vett igeszakasszal – „Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található” – köszöntötte a jelenlévőket, majd imádságban kérte Isten áldását életükre.
Az elhangzott felemelő gondolatok után a csapi nyugdíjasklub kórusának előadása örvendeztette meg a közönséget. Ezúttal Demjén Ferenc Kell még egy szó, valamint az ismert Hétre várom a nemzetinél, János, legyen fenn a János-hegyen és a Legyen a Horváth kertben című dalokat énekelték el.
Meglepetés-előadással készült az alkalomra a Kökény Néptánccsoport, melynek tagjai magyarbődi népdalcsokorral és bökönyi asszonycsárdással köszöntötték a nyugdíjasokat.
A program ezután közös ebéddel folytatódott, majd megtekintették a nyugdíjasklub korábbi rendezvényeiről készült videóanyagot, s végül megkóstolták a bicskeiek által főzött bográcsgulyást, miközben a hétköznapi problémákat kicsit félretéve önfeledten beszélgettek az élet dolgairól.