Közös lengyel–svéd hadgyakorlat kezdődött a Balti-tengeren – közölte Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter hétfőn az X-en.
A Gotland Sentry (Gotlandi Őrszem) fedőnevű, rövid határidejű (SNEX) hadgyakorlatot – amely az első a két ország történelmében – a szeptember elején aláírt kétoldalú védelmi megállapodás szellemében rendezik meg. Ebben a felek közös balti-tengeri műveletekről és a védelmi technológiák terén folytatandó együttműködésről állapodtak meg – áll Kosiniak-Kamysz bejegyzésében.
A lengyel hadsereg műveleti főparancsnokságának (DORSZ) hétfői közleménye szerint a Gotlandi Őrszem célja, hogy demonstrálják a lengyel és a svéd fegyveres erők képességét a gyors áttelepülésre, és fejlesszék a kollektív védelmi eljárásokat.
A SNEX a katonai kiképzés „egyik legigényesebb formája, amely a tényleges harckészültséget ellenőrzi” – szögezték le.
Emlékeztettek arra, hogy a gyakorlatra Európa egyik legérzékenyebb régiójában, a Balti-tenger térségében kerül sor, amelynek stratégiai jelentősége kulcsfontosságúvá válik a jelenlegi biztonsági környezetben.
A gyakorlat bizonyítja, hogy a lengyel–svéd politikai partnerség gyakorlati műveleti intézkedésekben is megmutatkozik, e tekintetben különösen fontos a nemrég NATO-taggá vált Svédország szerepe – húzták alá a DORSZ közleményében.
Svédország tavaly lett az észak-atlanti szövetség tagja.
Vitorlás hajókra hasonlító drónokkal őrzi Dánia a Balti-tenger alatti kábeleket – írja a The Guardian. A lépésre az orosz–ukrán háború kitörése óta megszaporodott incidensek miatt volt szükség.
A saildrone nevet viselő, pilóta nélküli vízi járművek vitorlás hajókra hasonlítanak, ám adatgyűjtésen felül sok minden másra nem használhatók. Ennek ellenére igen hasznosak, mivel a műholdaknál lényegesen részletesebb képet tudnak adni a tengeren zajló tevékenységekről.
A drónokat fel lehet használni az orosz árnyékflotta ellen is, hiszen képesek azonosítani ezeket, illetve észlelni az olyan szokatlan mozgásokat, ami a tenger alatti infrastruktúra szabotálását jelezheti.
A drónok tesztelése most zajlik, ennek keretében a dán haditengerészet négy saildrone-t irányított a Balti-tengerre.
Az úszó drónok dízel-, szél- és napenergiával működnek, és több mint egy évig maradhatnak a tengeren, de átlagos bevetési idejük 100 nap. A Balti-tenger teljes lefedéséhez 10-20 vitorlás drónra lenne szükség.
Lengyelország április 1-től bekapcsolódik a balti államok légterének védelmébe. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter bejelentése szerint az ország négy F–16-os vadászgépet és 150 katonát vezényel Litvániába a légtérellenőrzési misszió keretében, amely július 31-ig tart – számolt be az Index.
Ez a mi hozzájárulásunk a szolidaritáshoz és a balti államok légterének szövetséges védelméhez
– nyilatkozta Kosiniak-Kamysz.
A védelmi miniszter a Balti-tenger közös védelmét is érintette beszédében, kiemelve a Balti Őrség hadműveletet, amely Lengyelország kezdeményezésére jött létre. „NATO-műveletként részt veszünk benne közösen. Telepítjük egységeinket, védjük területi vizeinket és tevékenykedünk a Balti-tenger térségében” – magyarázta.
A megnövelt biztonsági intézkedések különösen időszerűek, tekintettel a közelmúlt eseményeire. 2024 végén több incidens is történt a Balti-tengeren, többek között megrongálódtak a Finnország és Észtország közötti tenger alatti kommunikációs kábelek. A hatóságok feltartóztatták az Eagle S nevű hajót, amely az orosz árnyékflotta része. A nyomozás szerint a hajó személyzete további kritikus infrastruktúrák, köztük az Estlink 1 energiakábel és a BalticConnector gázvezeték megrongálását tervezte.
Külső behatás miatt megsérült egy orosz víz alatti kábel a Balti-tengeren – jelentette a Rosztelekom.
A helyreállítási munkálatok folyamatban vannak, és az incidensnek egyelőre nincs hatása az előfizetőkre – közölte az állami tulajdonú vállalat. A finn média korábban arról számolt be, hogy az ország parti őrsége felügyeli a Finn-öbölben egy orosz hajó által egy távközlési kábelen végzett javítási munkálatokat. Nem világos, hogy a kár mikor keletkezett.
A Balti-tengeren egyre gyakrabban fordulnak elő kábelsérülések, Svédország, Norvégia és Finnország is hasonló esetekről számolt be az elmúlt hónapokban. A NATO nemrégiben fokozta megfigyelési műveleteit, miután a Finnország és Észtország közötti tenger alatti kábelek szabotázsának gyanúja felmerült.
Mivel naponta több ezer hajó halad át rajta, a Balti-tenger a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala. Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete – és ezzel együtt a Kreml elleni nemzetközi energetikai szankciók – óta a nyugati nemzetek aggodalmukat fejezték ki, hogy a balti kikötőkből orosz olajat szállító úgynevezett árnyékflotta a hajók kora és a nem megfelelő biztosítás miatt biztonsági és környezeti kockázatokat okozhat.
Finnország jelenleg vizsgálja a legutóbbi, decemberi incidenst, amikor az Eagle S nevű hajó – amelyet az árnyékflotta tagjaként azonosítottak – állítólag december 25-én horgonyával négy adatkábelt és egy áramvezeték-kapcsolatot szakított ki a tengerfenékről.
Egy dán fregatt és egy mentőhajó, illetve egy német aknaszedőhajó érkeztek Észtország partjaihoz, Tallinba. Hamarosan egy francia aknaszedő is csatlakozik hozzájuk, és még több NATO-hajót várnak. A Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű NATO-művelet egyik parancsnoka szerint a hajóraj végül várhatóan 6-7 hajóból áll majd – írja a Guardian.
Erik Kockx elmondása szerint a hajóraj első körben amolyan biztonsági kameraként funkcionál majd. Ha bármi történne a Balti-tengeren, biztos, hogy a NATO-hajók látják – adott esetben pedig képesek megtenni a szükséges lépéseket.
A legutóbbi eset, ami a NATO-t a Balti-tengeri jelenlétének megerősítésére ösztönözte karácsonykor történt: megsérült a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 energiavezeték, illetve négy egyéb kábel. A gyanú szerint a kárt egy olajtanker okozta, amely – aligha véletlenül – 100 kilométeren keresztül vonszolta a leeresztett horgonyát a tengerfenéken.
A tanker a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózik, tulajdonosa egy dubaji cég, de egy indiai cég menedzseli, a kapitánya grúz, a legénysége grúz és indiai. A gyanú szerint része lehet Oroszország árnyékflottájának, amellyel a nyugati szankciókat igyekszenek kijátszani.
A Balti-tengeren a közelmúltban megrongálódott víz alatti áram- és kommunikációs kábeleket valószínűleg „tengeri baleset” és nem orosz szabotázs okozta – jelentette vasárnap a Washington Post (WP) több amerikai és európai hírszerzési tisztviselőre hivatkozva.
A víz alatti infrastruktúrát az elmúlt hetekben sújtó incidensek sorozatával kapcsolatban mostanra konszenzus alakult ki a nyugati hírszerző közösségben, és nem találtak bizonyítékot rosszindulatú tevékenységre – jelentette az amerikai lap.
A nyugati országok által összegyűjtött „lehallgatott kommunikáció és más titkos hírszerzési adatok” arra utaltak, hogy a balesetek mögött tapasztalatlan legénység és rosszul karbantartott hajók állnak – vetették fel a vizsgálatokban részt vevő három ország tisztviselői.
Meg nem nevezett amerikai tisztviselők a lapnak elmondták, hogy minden esetben „egyértelmű magyarázat” merült fel, ami arra utal, hogy a károk véletlenek voltak. Egy európai tisztviselő szerint a kezdeti állítások, miszerint Oroszországnak köze volt a balesetekhez, mostanra „ellenbizonyítékokkal” találkoztak, amelyek ennek ellenkezőjére utalnak.
A vizsgálatok három, az elmúlt 18 hónapban a Baltikumban történt, orosz kikötőkbe tartó és onnan induló hajókkal kapcsolatos incidensre összpontosítottak, köztük a Newnew Polar Bear konténerszállító hajónak tulajdonított, 2023 októberében a Finn-öbölben történt földgázvezeték-szakadásra, valamint két kábel megrongálására, amelyet állítólag a Yi Peng 3 ömlesztettáru-szállító okozott novemberben.
A legutóbbi incidens december végén történt egy feltehetően orosz kötődésű olajszállító tartályhajóval, az Eagle Sz-szel, amely állítólag áthúzta horgonyát a Finnországot és Észtországot összekötő EstLink 2 áramkábelen. A finn hatóságok a hajó fedélzetére léptek és lefoglalták, a nyomozók szerint a hajó egyik horgonya hiányzott.
A NATO Balti Őrszem (Baltic Sentry) néven új missziót indít, amelyben hadihajók, repülőgépek és drónok vesznek részt, célja pedig a Balti-tenger alatti infrastruktúra – például az energiavezetékek és kommunikációs kábelek – védelmének megerősítése. Mark Rutte NATO-főtitkár a térségbeli tagállamok tanácskozását követő helsinki sajtótájékoztatón jelentette be a kezdeményezést kedden – számolt be az MTI.
Ez a katonai tevékenység része annak a folyamatban levő erőfeszítésünknek, amelynek célja, hogy fokozzuk a balti-tengeri jelenlétünket és a szövetségünk számára fontos területek ellenőrzését – mondta Rutte. Azt is közölte: egy új kezdeményezés keretében újfajta technológiákat is bevonnak a balti-tengeri műveletbe. Ennek értelmében tengeri drónok kisebb flottáját hozzák létre, amellyel hatékonyabb lesz a felderítés és az elrettentés.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy szerte a szövetség tagállamaiban tapasztalják, hogy destabilizáló kampányok folynak kibertámadások, merényletek és szabotázs formájában. E kampány része lehetett a Balti-tenger alatti vezetékek megrongálása is – jegyezte meg, kiemelve, hogy az internetforgalom 95 százalékát tenger alatti kábeleken keresztül biztosítják.
A helsinki tanácskozáson részt vevő Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői előzetesen jelezték: úgy látják, további incidensekre kell felkészülniük az európai országoknak a Balti-tengeren. A térség államai magas készültségben vannak azóta, hogy több tenger alatti vezeték megrongálódott az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta. Legutóbb a finn rendőrség által elfogott Eagle S tartályhajóval kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy horgonyával szándékosan megrongált egy áramvezetéket és több telekommunikációs kábelt.
Mark Rutte leszögezte: a NATO ellenfeleinek tisztán kell látnia azt, hogy a katonai szövetség nem fog beletörődni a számára kulcsfontosságú infrastruktúra elleni támadásokba, és mindent meg fog tenni azért, hogy vissza tudjon vágni.
A Balti-tenger körüli szövetségesek közös közleményükben úgy fogalmaztak, fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a nemzetközi joggal összhangban lépéseket tegyenek minden olyan gyanús hajóval szemben, amely kijátssza a szankciókat, és fenyegetést jelent a biztonságra, az infrastrukturális létesítményekre és a környezetre. Kifejtették, hogy Oroszország úgynevezett árnyékflottája különösen nagy veszélyt jelent a tengeri és a környezeti biztonságra, illetve jelentős támogatást biztosít Oroszország Ukrajna elleni törvénytelen agressziójának.
A helsinki tanácskozás előtt Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy a német haditengerészet kész hozzájárulni a balti-tengeri infrastruktúra védelméhez, és Németország kész felelősséget vállalni a saját erőforrásai bevetésével. Hozzátette: ez természetesen azt jelenti, hogy német hajókkal fogják garantálni a biztonságot a Balti-tengeren. Korábban már a két új tagállam, Finnország és Svédország is jelezte, hogy hadihajóival részt fog venni a balti-tengeri jelenlétet erősítő misszióban.
[type] => post [excerpt] => A NATO Balti Őrszem (Baltic Sentry) néven új missziót indít, amelyben hadihajók, repülőgépek és drónok vesznek részt, célja pedig a Balti-tenger alatti infrastruktúra – például az energiavezetékek és kommunikációs kábelek – védelmének megerősítése. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1736935800 [modified] => 1736887355 ) [title] => A NATO bejelentette, hogy új missziót indít a balti országokban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229406&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 229406 [uk] => 229350 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 229351 [image] => Array ( [id] => 229351 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [original_lng] => 65457 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1736880155:5 [_thumbnail_id] => 229351 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2108 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 831911408002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1637390 [1] => 28375 [2] => 59476 [3] => 10230 ) [tags_name] => Array ( [0] => Balti Őrszem [1] => Balti-tenger [2] => Mark Rutte [3] => NATO ) ) [7] => Array ( [id] => 229317 [content] =>
Carl-Oscar Bolin svéd védelmi miniszter közölte, hogy károsodást találtak egy másik kábelen a Balti-tengeren, a Svédország és Litvánia közötti Nordbalton. Erről a svéd SVT számolt be.
A miniszter szerint a károkat valószínűleg a Yi Peng 3 nevű kínai hajó okozta. A hajó november 17-én és 18-án elszakította és megrongálta a Svédországot és Litvániát, Németországot és Finnországot összekötő kábeleket.
A hatóságok nyomozást indítottak az incidens kapcsán. Véleményük szerint a hajó szándékosan okozta a kárt, mivel a kapitányt orosz titkosszolgálatok toborozták. December 25-én egy másik elektromos kábel is megszakadt, amely Észtországot és Finnországot kötötte össze, és amelyet az Eagle S tankhajó vágott át, amely gyaníthatóan az oroszok „árnyékhajóflottájához” tartozik.
A svéd médiában közzétett információk azt mutatják, hogy nem vehetjük készpénznek, ami a Balti-tenger környékén történik. Nagyon komolyan kell vennünk ezeket a szabotázs eseteket, vagy a szabotázs kísérleteket az infrastruktúra ellen. És ez azt mutatja, hogy a NATO gyors reakciója szükséges a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, valamint az egész infrastruktúra, az energiapiac és az árstabilitás védelme érdekében
– kommentálta az incidenst a litván energiaügyi miniszterhelyettes, Arnoldas Pikžirnis az LRT-nek adott interjújában.
A NATO a hét végéig körülbelül 10 hajót indít el a Balti-tenger víz alatti infrastruktúrájának védelmére, számolt be a Politico és a Yle.
Megjegyezték, hogy a hajók áprilisig a tengeren maradnak, és az energetikai és adathordozó kábelek közelében helyezkednek el, hogy megakadályozzák a szabotázs kísérleteit.
A Finn-öblöt továbbra is finn és észt hajók őrzik. Más országok hajói a Balti-tengeren fognak állomásozni. A hajók elsősorban elrettentésként működnek, és nem akadályozzák más hajók áthaladását a nemzetközi vizeken.
A NATO szerepvállalásának fokozásáról az elmúlt hónapokban több balti-tengeri incidens után döntöttek. Legutóbb karácsonykor vágtak el egy Finnország és Észtország közötti energetikai, valamint négy távközlési kábelt.
Észtország saját tengeri hadműveletet indított a Finnországot és Észtországot összekötő Estlink-2 energetikai kábel védelmére.
[type] => post [excerpt] => A NATO a hét végéig körülbelül 10 hajót indít el a Balti-tenger víz alatti infrastruktúrájának védelmére, számolt be a Politico és a Yle. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1736506260 [modified] => 1736441674 ) [title] => A NATO körülbelül 10 hajót küld a kábelek védelmére a Balti-tengeren [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=228910&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 228910 [uk] => 228713 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 228714 [image] => Array ( [id] => 228714 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [original_lng] => 218834 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1736434475:12 [_thumbnail_id] => 228714 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2101 [_oembed_3e3cfb65488be12a14940e59ce17bda4] =>
A svéd Telia telekommunikációs cég svéd leányvállalata sikeresen helyreállította a Balti-tenger alatt futó kommunikációs kábelt, amely összeköti Litvániát és Svédországot. A kábel körülbelül két héttel ezelőtt sérült meg. Erről az LRT tájékoztatott.
A cég képviselői elmondták, hogy a Balti-tenger alatt haladó forgalom sikeresen helyreállt. Hozzátették, hogy ezen a csatornán haladt a nemzetközi internetes forgalom közel egyharmada, de a lakosság nem tapasztalt semmilyen zavart a kábel meghibásodása miatt.
„Több internetkapcsolatunk is van Litvániában, amelyek nagy sávszélességgel rendelkeznek, így a felhasználók biztosak lehetnek benne, hogy a kapcsolat még a legnehezebb körülmények között is működni fog” – mondta a Telia műszaki igazgatója, Andrius Šemeškavičius.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
