A svéd haditengerészet arról számolt be, hogy már szinte mindennapossá váltak az orosz tengeralattjáró-észlelések a Balti-tengeren, és a helyzet a jövőben még tovább romolhat.
Marko Petkovic, a svéd flotta műveleti vezetője szerint Moszkva folyamatosan erősíti jelenlétét, és az orosz hadihajók feltűnése már a mindennapi rutin része. A térség amúgy is egyre több fenyegetéssel néz szembe: gyanús dróntámadások, víz alatti infrastruktúra elleni szabotázsakciók és az orosz olajat szállító árnyékflotta tankerei is folyamatos kockázatot jelentenek – írja a The Guardian.
A brit védelmi miniszter nemrég azt is közölte, hogy egy orosz kémhajó behatolt a brit vizekre, és lézerekkel zavarta a katonai gépek pilótáit, ami véleménye szerint arra figyelmeztet, hogy Európa egy „új fenyegetettségi korszakba” lépett. Svédország közben nagyszabású NATO-tengeralattjáró-elhárító hadgyakorlatot tartott Playbook Merlin 25 néven, amelyen kilenc ország – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Államok – vett részt. Több száz katona gyakorolta a tengeralattjárók felkutatását a Balti-tenger összetett, nehéz terepén, ahol a búvóhelyek sokasága miatt különösen nehéz a felderítés.
Petkovic szerint Oroszország évente egy új Kilo-osztályú tengeralattjárót állít hadrendbe Szentpéterváron és Kalinyingrádban, és hajóit folyamatos modernizációs programon vezeti keresztül. Úgy véli, ha egyszer tűzszünet vagy fegyverszünet következik Ukrajnában, Moszkva még inkább a Balti-tengerre fókuszál majd. Januárban írtunk róla, hogy optikai kábeleket rongáltak meg a Balti-tengeren. A svéd haditengerészet szerint a NATO egyre erősebb jelenléte már látható eredményeket hoz.
A Baltic Sentry nevű művelet januári indulása óta nem történt egyetlen kábelincidens sem.
Petkovic szerint ez azt bizonyítja, hogy a szövetség hatékonyan lép fel a fenyegetésekkel szemben, és az is látszik, hogy a kereskedelmi flotta jóval óvatosabban közlekedik a térségben.
A svéd parancsnok attól is tart, hogy az orosz olajszállító árnyékflotta civil zászló alatt közlekedő tankerei akár drónok indítására is alkalmasak lehetnek.
[type] => post [excerpt] => A svéd haditengerészet arról számolt be, hogy már szinte mindennapossá váltak az orosz tengeralattjáró-észlelések a Balti-tengeren, és a helyzet a jövőben még tovább romolhat. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1765122120 [modified] => 1765093549 ) [title] => A svéd haditengerészet jelentései szerint mindennapossá váltak az orosz tengeralattjáró és hadihajó-észlelések a Balti-tengeren [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=264555&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 264555 [uk] => 264467 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 264468 [image] => Array ( [id] => 264468 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/e36c1eec54330aa083cb2c40f75efb78-ebf7df8cf9b02618911ef15136396328-1300x820-1.jpg [original_lng] => 46199 [original_w] => 1300 [original_h] => 820 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/e36c1eec54330aa083cb2c40f75efb78-ebf7df8cf9b02618911ef15136396328-1300x820-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/e36c1eec54330aa083cb2c40f75efb78-ebf7df8cf9b02618911ef15136396328-1300x820-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/e36c1eec54330aa083cb2c40f75efb78-ebf7df8cf9b02618911ef15136396328-1300x820-1-768x484.jpg [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/e36c1eec54330aa083cb2c40f75efb78-ebf7df8cf9b02618911ef15136396328-1300x820-1-1024x646.jpg [width] => 1024 [height] => 646 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/e36c1eec54330aa083cb2c40f75efb78-ebf7df8cf9b02618911ef15136396328-1300x820-1.jpg [width] => 1300 [height] => 820 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/e36c1eec54330aa083cb2c40f75efb78-ebf7df8cf9b02618911ef15136396328-1300x820-1.jpg [width] => 1300 [height] => 820 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/e36c1eec54330aa083cb2c40f75efb78-ebf7df8cf9b02618911ef15136396328-1300x820-1.jpg [width] => 1300 [height] => 820 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1765086350:12 [_thumbnail_id] => 264468 [_edit_last] => 12 [views_count] => 606 [_algolia_sync] => 561929071002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 28375 [1] => 3031647 ) [tags_name] => Array ( [0] => Balti-tenger [1] => orosz tengeralattjárók ) ) [1] => Array ( [id] => 255223 [content] =>
Közös lengyel–svéd hadgyakorlat kezdődött a Balti-tengeren – közölte Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter hétfőn az X-en.
A Gotland Sentry (Gotlandi Őrszem) fedőnevű, rövid határidejű (SNEX) hadgyakorlatot – amely az első a két ország történelmében – a szeptember elején aláírt kétoldalú védelmi megállapodás szellemében rendezik meg. Ebben a felek közös balti-tengeri műveletekről és a védelmi technológiák terén folytatandó együttműködésről állapodtak meg – áll Kosiniak-Kamysz bejegyzésében.
A lengyel hadsereg műveleti főparancsnokságának (DORSZ) hétfői közleménye szerint a Gotlandi Őrszem célja, hogy demonstrálják a lengyel és a svéd fegyveres erők képességét a gyors áttelepülésre, és fejlesszék a kollektív védelmi eljárásokat.
A SNEX a katonai kiképzés „egyik legigényesebb formája, amely a tényleges harckészültséget ellenőrzi” – szögezték le.
Emlékeztettek arra, hogy a gyakorlatra Európa egyik legérzékenyebb régiójában, a Balti-tenger térségében kerül sor, amelynek stratégiai jelentősége kulcsfontosságúvá válik a jelenlegi biztonsági környezetben.
A gyakorlat bizonyítja, hogy a lengyel–svéd politikai partnerség gyakorlati műveleti intézkedésekben is megmutatkozik, e tekintetben különösen fontos a nemrég NATO-taggá vált Svédország szerepe – húzták alá a DORSZ közleményében.
Svédország tavaly lett az észak-atlanti szövetség tagja.
Vitorlás hajókra hasonlító drónokkal őrzi Dánia a Balti-tenger alatti kábeleket – írja a The Guardian. A lépésre az orosz–ukrán háború kitörése óta megszaporodott incidensek miatt volt szükség.
A saildrone nevet viselő, pilóta nélküli vízi járművek vitorlás hajókra hasonlítanak, ám adatgyűjtésen felül sok minden másra nem használhatók. Ennek ellenére igen hasznosak, mivel a műholdaknál lényegesen részletesebb képet tudnak adni a tengeren zajló tevékenységekről.
A drónokat fel lehet használni az orosz árnyékflotta ellen is, hiszen képesek azonosítani ezeket, illetve észlelni az olyan szokatlan mozgásokat, ami a tenger alatti infrastruktúra szabotálását jelezheti.
A drónok tesztelése most zajlik, ennek keretében a dán haditengerészet négy saildrone-t irányított a Balti-tengerre.
Az úszó drónok dízel-, szél- és napenergiával működnek, és több mint egy évig maradhatnak a tengeren, de átlagos bevetési idejük 100 nap. A Balti-tenger teljes lefedéséhez 10-20 vitorlás drónra lenne szükség.
Lengyelország április 1-től bekapcsolódik a balti államok légterének védelmébe. Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter bejelentése szerint az ország négy F–16-os vadászgépet és 150 katonát vezényel Litvániába a légtérellenőrzési misszió keretében, amely július 31-ig tart – számolt be az Index.
Ez a mi hozzájárulásunk a szolidaritáshoz és a balti államok légterének szövetséges védelméhez
– nyilatkozta Kosiniak-Kamysz.
A védelmi miniszter a Balti-tenger közös védelmét is érintette beszédében, kiemelve a Balti Őrség hadműveletet, amely Lengyelország kezdeményezésére jött létre. „NATO-műveletként részt veszünk benne közösen. Telepítjük egységeinket, védjük területi vizeinket és tevékenykedünk a Balti-tenger térségében” – magyarázta.
A megnövelt biztonsági intézkedések különösen időszerűek, tekintettel a közelmúlt eseményeire. 2024 végén több incidens is történt a Balti-tengeren, többek között megrongálódtak a Finnország és Észtország közötti tenger alatti kommunikációs kábelek. A hatóságok feltartóztatták az Eagle S nevű hajót, amely az orosz árnyékflotta része. A nyomozás szerint a hajó személyzete további kritikus infrastruktúrák, köztük az Estlink 1 energiakábel és a BalticConnector gázvezeték megrongálását tervezte.
Külső behatás miatt megsérült egy orosz víz alatti kábel a Balti-tengeren – jelentette a Rosztelekom.
A helyreállítási munkálatok folyamatban vannak, és az incidensnek egyelőre nincs hatása az előfizetőkre – közölte az állami tulajdonú vállalat. A finn média korábban arról számolt be, hogy az ország parti őrsége felügyeli a Finn-öbölben egy orosz hajó által egy távközlési kábelen végzett javítási munkálatokat. Nem világos, hogy a kár mikor keletkezett.
A Balti-tengeren egyre gyakrabban fordulnak elő kábelsérülések, Svédország, Norvégia és Finnország is hasonló esetekről számolt be az elmúlt hónapokban. A NATO nemrégiben fokozta megfigyelési műveleteit, miután a Finnország és Észtország közötti tenger alatti kábelek szabotázsának gyanúja felmerült.
Mivel naponta több ezer hajó halad át rajta, a Balti-tenger a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonala. Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete – és ezzel együtt a Kreml elleni nemzetközi energetikai szankciók – óta a nyugati nemzetek aggodalmukat fejezték ki, hogy a balti kikötőkből orosz olajat szállító úgynevezett árnyékflotta a hajók kora és a nem megfelelő biztosítás miatt biztonsági és környezeti kockázatokat okozhat.
Finnország jelenleg vizsgálja a legutóbbi, decemberi incidenst, amikor az Eagle S nevű hajó – amelyet az árnyékflotta tagjaként azonosítottak – állítólag december 25-én horgonyával négy adatkábelt és egy áramvezeték-kapcsolatot szakított ki a tengerfenékről.
Egy dán fregatt és egy mentőhajó, illetve egy német aknaszedőhajó érkeztek Észtország partjaihoz, Tallinba. Hamarosan egy francia aknaszedő is csatlakozik hozzájuk, és még több NATO-hajót várnak. A Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű NATO-művelet egyik parancsnoka szerint a hajóraj végül várhatóan 6-7 hajóból áll majd – írja a Guardian.
Erik Kockx elmondása szerint a hajóraj első körben amolyan biztonsági kameraként funkcionál majd. Ha bármi történne a Balti-tengeren, biztos, hogy a NATO-hajók látják – adott esetben pedig képesek megtenni a szükséges lépéseket.
A legutóbbi eset, ami a NATO-t a Balti-tengeri jelenlétének megerősítésére ösztönözte karácsonykor történt: megsérült a Finnországot Észtországgal összekötő Estlink 2 energiavezeték, illetve négy egyéb kábel. A gyanú szerint a kárt egy olajtanker okozta, amely – aligha véletlenül – 100 kilométeren keresztül vonszolta a leeresztett horgonyát a tengerfenéken.
A tanker a Cook-szigetek zászlaja alatt hajózik, tulajdonosa egy dubaji cég, de egy indiai cég menedzseli, a kapitánya grúz, a legénysége grúz és indiai. A gyanú szerint része lehet Oroszország árnyékflottájának, amellyel a nyugati szankciókat igyekszenek kijátszani.
A Balti-tengeren a közelmúltban megrongálódott víz alatti áram- és kommunikációs kábeleket valószínűleg „tengeri baleset” és nem orosz szabotázs okozta – jelentette vasárnap a Washington Post (WP) több amerikai és európai hírszerzési tisztviselőre hivatkozva.
A víz alatti infrastruktúrát az elmúlt hetekben sújtó incidensek sorozatával kapcsolatban mostanra konszenzus alakult ki a nyugati hírszerző közösségben, és nem találtak bizonyítékot rosszindulatú tevékenységre – jelentette az amerikai lap.
A nyugati országok által összegyűjtött „lehallgatott kommunikáció és más titkos hírszerzési adatok” arra utaltak, hogy a balesetek mögött tapasztalatlan legénység és rosszul karbantartott hajók állnak – vetették fel a vizsgálatokban részt vevő három ország tisztviselői.
Meg nem nevezett amerikai tisztviselők a lapnak elmondták, hogy minden esetben „egyértelmű magyarázat” merült fel, ami arra utal, hogy a károk véletlenek voltak. Egy európai tisztviselő szerint a kezdeti állítások, miszerint Oroszországnak köze volt a balesetekhez, mostanra „ellenbizonyítékokkal” találkoztak, amelyek ennek ellenkezőjére utalnak.
A vizsgálatok három, az elmúlt 18 hónapban a Baltikumban történt, orosz kikötőkbe tartó és onnan induló hajókkal kapcsolatos incidensre összpontosítottak, köztük a Newnew Polar Bear konténerszállító hajónak tulajdonított, 2023 októberében a Finn-öbölben történt földgázvezeték-szakadásra, valamint két kábel megrongálására, amelyet állítólag a Yi Peng 3 ömlesztettáru-szállító okozott novemberben.
A legutóbbi incidens december végén történt egy feltehetően orosz kötődésű olajszállító tartályhajóval, az Eagle Sz-szel, amely állítólag áthúzta horgonyát a Finnországot és Észtországot összekötő EstLink 2 áramkábelen. A finn hatóságok a hajó fedélzetére léptek és lefoglalták, a nyomozók szerint a hajó egyik horgonya hiányzott.
A NATO Balti Őrszem (Baltic Sentry) néven új missziót indít, amelyben hadihajók, repülőgépek és drónok vesznek részt, célja pedig a Balti-tenger alatti infrastruktúra – például az energiavezetékek és kommunikációs kábelek – védelmének megerősítése. Mark Rutte NATO-főtitkár a térségbeli tagállamok tanácskozását követő helsinki sajtótájékoztatón jelentette be a kezdeményezést kedden – számolt be az MTI.
Ez a katonai tevékenység része annak a folyamatban levő erőfeszítésünknek, amelynek célja, hogy fokozzuk a balti-tengeri jelenlétünket és a szövetségünk számára fontos területek ellenőrzését – mondta Rutte. Azt is közölte: egy új kezdeményezés keretében újfajta technológiákat is bevonnak a balti-tengeri műveletbe. Ennek értelmében tengeri drónok kisebb flottáját hozzák létre, amellyel hatékonyabb lesz a felderítés és az elrettentés.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy szerte a szövetség tagállamaiban tapasztalják, hogy destabilizáló kampányok folynak kibertámadások, merényletek és szabotázs formájában. E kampány része lehetett a Balti-tenger alatti vezetékek megrongálása is – jegyezte meg, kiemelve, hogy az internetforgalom 95 százalékát tenger alatti kábeleken keresztül biztosítják.
A helsinki tanácskozáson részt vevő Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Svédország vezetői előzetesen jelezték: úgy látják, további incidensekre kell felkészülniük az európai országoknak a Balti-tengeren. A térség államai magas készültségben vannak azóta, hogy több tenger alatti vezeték megrongálódott az ukrajnai háború három évvel ezelőtti kirobbanása óta. Legutóbb a finn rendőrség által elfogott Eagle S tartályhajóval kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy horgonyával szándékosan megrongált egy áramvezetéket és több telekommunikációs kábelt.
Mark Rutte leszögezte: a NATO ellenfeleinek tisztán kell látnia azt, hogy a katonai szövetség nem fog beletörődni a számára kulcsfontosságú infrastruktúra elleni támadásokba, és mindent meg fog tenni azért, hogy vissza tudjon vágni.
A Balti-tenger körüli szövetségesek közös közleményükben úgy fogalmaztak, fenntartják maguknak a jogot arra, hogy a nemzetközi joggal összhangban lépéseket tegyenek minden olyan gyanús hajóval szemben, amely kijátssza a szankciókat, és fenyegetést jelent a biztonságra, az infrastrukturális létesítményekre és a környezetre. Kifejtették, hogy Oroszország úgynevezett árnyékflottája különösen nagy veszélyt jelent a tengeri és a környezeti biztonságra, illetve jelentős támogatást biztosít Oroszország Ukrajna elleni törvénytelen agressziójának.
A helsinki tanácskozás előtt Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy a német haditengerészet kész hozzájárulni a balti-tengeri infrastruktúra védelméhez, és Németország kész felelősséget vállalni a saját erőforrásai bevetésével. Hozzátette: ez természetesen azt jelenti, hogy német hajókkal fogják garantálni a biztonságot a Balti-tengeren. Korábban már a két új tagállam, Finnország és Svédország is jelezte, hogy hadihajóival részt fog venni a balti-tengeri jelenlétet erősítő misszióban.
[type] => post [excerpt] => A NATO Balti Őrszem (Baltic Sentry) néven új missziót indít, amelyben hadihajók, repülőgépek és drónok vesznek részt, célja pedig a Balti-tenger alatti infrastruktúra – például az energiavezetékek és kommunikációs kábelek – védelmének megerősítése. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1736935800 [modified] => 1736887355 ) [title] => A NATO bejelentette, hogy új missziót indít a balti országokban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=229406&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 229406 [uk] => 229350 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 229351 [image] => Array ( [id] => 229351 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [original_lng] => 65457 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4284862.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1736880155:5 [_thumbnail_id] => 229351 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2246 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 831911408002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1637390 [1] => 28375 [2] => 59476 [3] => 10230 ) [tags_name] => Array ( [0] => Balti Őrszem [1] => Balti-tenger [2] => Mark Rutte [3] => NATO ) ) [8] => Array ( [id] => 229317 [content] =>
Carl-Oscar Bolin svéd védelmi miniszter közölte, hogy károsodást találtak egy másik kábelen a Balti-tengeren, a Svédország és Litvánia közötti Nordbalton. Erről a svéd SVT számolt be.
A miniszter szerint a károkat valószínűleg a Yi Peng 3 nevű kínai hajó okozta. A hajó november 17-én és 18-án elszakította és megrongálta a Svédországot és Litvániát, Németországot és Finnországot összekötő kábeleket.
A hatóságok nyomozást indítottak az incidens kapcsán. Véleményük szerint a hajó szándékosan okozta a kárt, mivel a kapitányt orosz titkosszolgálatok toborozták. December 25-én egy másik elektromos kábel is megszakadt, amely Észtországot és Finnországot kötötte össze, és amelyet az Eagle S tankhajó vágott át, amely gyaníthatóan az oroszok „árnyékhajóflottájához” tartozik.
A svéd médiában közzétett információk azt mutatják, hogy nem vehetjük készpénznek, ami a Balti-tenger környékén történik. Nagyon komolyan kell vennünk ezeket a szabotázs eseteket, vagy a szabotázs kísérleteket az infrastruktúra ellen. És ez azt mutatja, hogy a NATO gyors reakciója szükséges a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében, valamint az egész infrastruktúra, az energiapiac és az árstabilitás védelme érdekében
– kommentálta az incidenst a litván energiaügyi miniszterhelyettes, Arnoldas Pikžirnis az LRT-nek adott interjújában.
A NATO a hét végéig körülbelül 10 hajót indít el a Balti-tenger víz alatti infrastruktúrájának védelmére, számolt be a Politico és a Yle.
Megjegyezték, hogy a hajók áprilisig a tengeren maradnak, és az energetikai és adathordozó kábelek közelében helyezkednek el, hogy megakadályozzák a szabotázs kísérleteit.
A Finn-öblöt továbbra is finn és észt hajók őrzik. Más országok hajói a Balti-tengeren fognak állomásozni. A hajók elsősorban elrettentésként működnek, és nem akadályozzák más hajók áthaladását a nemzetközi vizeken.
A NATO szerepvállalásának fokozásáról az elmúlt hónapokban több balti-tengeri incidens után döntöttek. Legutóbb karácsonykor vágtak el egy Finnország és Észtország közötti energetikai, valamint négy távközlési kábelt.
Észtország saját tengeri hadműveletet indított a Finnországot és Észtországot összekötő Estlink-2 energetikai kábel védelmére.
[type] => post [excerpt] => A NATO a hét végéig körülbelül 10 hajót indít el a Balti-tenger víz alatti infrastruktúrájának védelmére, számolt be a Politico és a Yle. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1736506260 [modified] => 1736441674 ) [title] => A NATO körülbelül 10 hajót küld a kábelek védelmére a Balti-tengeren [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=228910&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 228910 [uk] => 228713 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 228714 [image] => Array ( [id] => 228714 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [original_lng] => 218834 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-20.png [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1736434475:12 [_thumbnail_id] => 228714 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2253 [_oembed_3e3cfb65488be12a14940e59ce17bda4] =>
