Az ukrán Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a világjárvány miatt csökkent azon gyerekek száma, akik megkapták a BCG védőoltást.
A hírt Jana Terlejeva, a Közegészségügyi Központ tuberkulózis diagnosztizálására és kezelésére szolgáló programjának koordinálásáért felelős osztályának helyettes vezetője közölte egy sajtótájékoztatón.
„A 9 hónap alatt megfigyelhető statisztikák szerint azt látjuk, hogy nem minden gyermek kapott védőoltást a szülészeti osztályon való tartózkodása alatt vagy a hazaérkezés után. A gyakorlatban a lefedettség valahol 58% körül van. Ez kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában” – mondta el.
Terlejeva felhívta a szülők figyelmét arra, hogy biztosítsák gyermekeik számára a védőoltást.
„A BCG-oltás feltétlenül szükséges, hogy megvédjük a gyermekeket a tuberkulózis generalizált vagy súlyos formáitól, amelyek ilyen kis korban nagyon gyakran súlyos következményekkel járnak, vagy akár halálhoz is vezetnek” – jelentette ki.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a világjárvány miatt csökkent azon gyerekek száma, akik megkapták a BCG védőoltást.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1636227300
[modified] => 1636198436
)
[title] => A pandémia miatt Ukrajnában jelentősen csökkent a BCG-oltással rendelkező gyerekek száma
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=78072&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 78072
[uk] => 78012
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 78013
[image] => Array
(
[id] => 78013
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[original_lng] => 77688
[original_w] => 700
[original_h] => 466
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1636191242:5
[_thumbnail_id] => 78013
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3169
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_54063759433a6af05957cde02b8e4925] =>
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Több mint 800 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban. A BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre a magyar tudósok szerint ez az első lépés. A kutatások állatkísérletekkel folytatódnak.
A BCG-oltás esetleges pozitív hatásairól a világjárvány tavaszi szakaszában jelentek meg cikkek.
Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették – mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban –, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat.
Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre Virok Dezső az SZTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense.
Elmondta, hogy találtak a BCG-oltásban és az újtípusú koronavírusban közös fehérjerészleteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki később megfertőződik a koronavírussal, akkor az immunrendszer később felismeri a fertőzést, és védekezhet ellene. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik – magyarázta a kutató.
Két nagy ága van a szerzett immunitásnak. Az egyik ágán 112, a másik, az ellenanyanyag-termeléses ágán 690 közös fehérjerészletet találtak a szegedi kutatók.
Magyarországon 1953-től a mai napig kötelezően alkalmazzák a BCG-oltást a csecsemőknél – mondta Burján Katalin, az SZTE Klinikai Mikrobiológiai és Diagnosztikai Intézet vezetője. A BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki.
Virok Dezső elmondta, a kutatócsoport által elért eredmények az első lépést jelentik a BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre.
Úgy vélte, hogy kivételes történelmi helyzetről van szó, amikor hónapról hónapra frissülnek a BCG-vel kapcsolatos kutatási adatok, amelyek világszerte gőzerővel folytatódnak.
Szegeden is tovább folynak a vizsgálatok. A számítógépes analízis során elért eredmények alátámasztására most állatokon folytatódik majd a kísérletek, amelyek várhatóan az év középére befejeződhet.
Burján Katalin elmondta, hogy BCG-ről mint vektorról is beszélnek a tudományban.
„Mivel a BCG-nek, amellyel évente több száz millió gyereket oltanak, nincsenek mellékhatásai, így remekül lehet használni, mint platformot egy későbbi koronavírus vakcinához, azzal, hogy beépítik a koronavírus tüskefehérje génjét az oltásba. Jelenleg is sok kutatócsoport foglalkozik ezzel a világon” – mondta a kutató.
A kutatók világszerte találtak összefüggést a BCG-átoltottság és a koronavírus-járvány terjedése között. Miközben egyre több kutatás ad bizakodásra okot, a WHO lehűtötte a kedélyeket. Az egészségügyi világszervezet bizonyítottság hiányára hivatkozva nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19 elleni védekezésül. Németországban azonban már az egészségügyi személyzetet oltják a BCG egy továbbfejlesztett változatával, mert ők másképp látják.
Egyre több cikk, publikáció és kutatási eredmény jelenik meg
arról, hogy kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az
országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori
BCG-védőoltást a XX. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel
alkalmazzák, ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot
dr. Ruppert Mihály a Semmelweis.hu oldalon. Eszerint, ha a megfigyelés
helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb
helyzetű országok közé sorolható. A járványtani megfigyelés bizonyítására a
következő napokban, hetekben a világ számos pontján kezdődnek klinikai
vizsgálatok.
A Covid-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává
vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok
között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírussal összefüggő megbetegedési
és halálozási mutatókban. Annak okát, hogy egyes országokban rendkívül magas,
máshol pedig meglepően alacsony a koronavírus okozta megbetegedések és
halálozások aránya, már számos kutató keresi. Újabb kutatási eredmények
felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az
egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – az eltérő
oltási gyakorlat is szerepet játszhat.
Dr. Ruppert Mihály leírása szerint egy friss kutatás során
azt találták, hogy a tuberkulózis, azaz a tbc megelőzésére kifejlesztett
védőoltás, a BCG alkalmazása fordított összefüggést mutat a Covid-19-fertőzöttséggel,
illetve a betegség lefolyásával. Azokban az országokban, ahol a BCG-oltási
programot felfüggesztették (Spanyolország, Franciaország) vagy egyáltalán nem
volt kötelező (USA, Dél-Hollandia, Olaszország), a vírusfertőzés meglehetősen
nagy arányban követeli a betegek életét.
Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának
a BCG-oltás, amit néhány napos korukban meg is kapnak. Viszont az 1954 előtt
születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva. Ez az a
korosztály, amelyikre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés.
Ám nemcsak az 1954-ben és azután született babák kaptak vakcinát, hanem az
iskolások nagy része is, ezenkívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy
területen, ahol a tbc jobban elterjedt, tehát valószínűleg az 1954 előtt
születettek egy része is megkapta a védőoltást. A kötelező BCG-t
újszülöttkorban a mai napig élete első hetében minden gyereknek beadják.
A pontos mechanizmus, amelyen keresztül a BCG-vakcináció a
tbc mellett a Covid-19 és egyéb felső légúti vírusfertőzésekkel szemben is
védelmet nyújtana, jelenleg kevésbé ismert. Bizonyos állatkísérletes adatok a
BCG-oltás hatását azzal hozzák összefüggésbe, hogy a vakcina olyan gyulladásos
mediátorok képződését segíti elő, amelyek a nem specifikus vírusellenes
immunitás hatékonyságát fokozzák. Ennek igazolására további alapkutatások
szükségesek.
A BCG-oltás nemcsak a tbc elleni immunitást alakítja ki
valamilyen mértékig, hanem immunrendszerünk szabályozását is befolyásolja:
például a húgyhólyagrák kezelésében is használják a BCG-oltóanyagot, mivel az
immunrendszer válasza miatt a ráksejtek ellen is képes hatékonyan fellépni. „A
kutatási eredményeink szerint a BCG-vakcinának a veleszületett immunrendszerre
kifejtett hatása összhangban van azokkal a tapasztalatokkal, miszerint az oltás
előnyei meghaladják a tbc-vel szembeni védelmet. Ezek az immunrendszeri hatások
rendkívül érdekesek és további kutatásokat tesznek szükségessé” – olvasható az
idézett tanulmányban.
Tavaly szeptemberben, tehát még jóval a koronavírus-járvány
kitörése előtt több mint 1300 olyan indonéziai résztvevő bevonásával végeztek
vizsgálatot, akik tbc-s beteggel élnek egy háztartásban, és azt találták, hogy
a BCG-oltás hatékonyabb és hosszabb ideig tartó védelmet nyújt, mint ahogy
eddig hitték.
– Azt is felfedeztük, hogy a védőhatás összefüggött a különböző
patogén baktériumokra adott veleszületett immunválasz jobb hatékonyságával, ami
arra utal, hogy a BCG-oltás a vakcináknál ismert hagyományos mechanizmuson túl
is fokozza a veleszületett immunsejtek aktivitását – mondta erről a kutatás
vezetője. – A BCG-oltás hatásmechanizmusának pontosabb megértése segíthet új,
még hatásosabb és biztonságosabb védőoltások kifejlesztésében. Eredményeink
alátámasztják, hogy a fertőzéssel szemben ellenálló személyek valóban immunissá
váltak, és nem a véletlennek köszönhető, hogy nem fertőződtek meg – tette
hozzá.
A BCG egyébként nem úgy működik, mint a többi oltás, nemcsak
a tbc ellen véd, hanem a betegség egyik szövődményét, az agyhártyagyulladást is
meg lehet vele előzni. Egy dán antropológuspár, Peter Aaby és Christine Benn
szerint a tbc elleni vakcina úgy fejti ki a hatását, hogy „edzi” az
immunrendszert, és így nemcsak a tuberkulózist okozó baktérium, hanem egyes
vírusok ellen is védelmet nyújt.
Németországban is feltűnt, hogy a volt NDK területén
lényegesen kevesebb a koronavírus-fertőzött és a fertőzés következtében
bekövetkezett elhalálozás, mint a nyugatnémet tartományokban, ahol a védőoltás
nem kötelező. Német, ausztrál és holland tudósok ezért az egészségügyi
személyzet oltását és tesztelését kezdték meg a BCG-oltás egy modernizált,
továbbfejlesztett változatával, a VPM1002-vel. A német Max Planck Intézet által
továbbfejlesztett BCG-vakcinát, a VPM1002-t először az egészségügyi
személyzeten, majd a második körben az időseken tesztelik. A Robert Koch
Intézet 50-80 százalékos védettséget vár a régi-új oltóanyagtól a
koronavírussal szemben.
Ausztráliában négyezer orvost, ápolót és egyéb egészségügyi
dolgozót immunizálnak a következő hetekben egy kontrollcsoporttal végzett
klinikai vizsgálat során, és a tesztet a WHO is támogatja. Hollandiában már a
múlt héten megkezdődtek a tesztek, első körben ezer egészségügyi dolgozót
oltanak be a BCG-vel vagy placebóval, és ugyanazt fogják vizsgálni, mint az
ausztrálok. Az Exeteri Egyetemen is bejelentették, hogy BCG-oltóprogramokat
indítanak az idősek körében, hogy azt vizsgálják, megvédi-e őket a vakcina a
betegségtől.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs
bizonyíték arra, hogy a tuberkulózis ellen gyermekkorban beadott védőoltás
megvédené az embereket a Covid-19 nevű vírussal szemben, olvasható a szervezet
honlapján. Ezért bizonyítottság hiányában a WHO nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19
elleni védekezésül. „Embereken és állatokon végzett kísérletek egyaránt
bizonyítják, hogy a BCG-vakcinának a célzott betegségen kívül hatása van az
immunrendszerre, de ezeket nem írták körül alaposan, és a klinikai jelentőségük
sem ismert” – olvasható közleményükben, vagyis nem ellenzik, csupán keveslik a
bizonyítékokat.
A WHO brit, francia és kínai kutatások alapján április 11-én
frissítette a Covid-19-cel, a koronavírussal, a SARS-CoV-2-vel és a BCG-vel
kapcsolatos tudományos adatbázisait és a klinikai kísérletek leírását
tartalmazó adattárait. Eközben három olyan dokumentumot találtak, amelyeknek a
szerzői összehasonlították, miként folyik le a Covid-19 betegség az olyan
országokban, ahol rutinjelleggel alkalmazzák a BCG-oltást, illetve ahol nem.
Azt tapasztalták, hogy ahol a csecsemők megkapják a BCG-vakcinát, onnan kevesebb
igazolt fertőzöttet jelentettek. „Ezek a kutatások azonban jelentős eltéréseket
mutatnak az ország népesedési jellemzői, az elvégzett koronavírus-tesztek
aránya és a járványnak az adott országban érvényes szakasza miatt” – olvasható
a WHO közleményében, amely ezért nem javasolja a BCG-oltást a koronavírus
elleni védekezésben.
Evidens, hiszen nem is arra fejlesztették ki. Mi azonban
bizonyítottság hiányában is bizakodhatunk, mivel azon országok közé tartozunk,
ahol a lakosok kötelezően be voltak és vannak oltva ezzel a régi-új, ígéretes
vakcinával. Kivéve esetleg a nagyon időseket, akik ezért most talán veszélyben
lehetnek.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
