A béketárgyalások előestéjén az Oroszországi Föderáció fokozhatja offenzíváját a frontvonalon – fejtette ki véleményét Ivan Timocsko katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékosi tanácsának elnöke a „24 csatorna” adásában, amelyet az Unian szemlézett.
„A debalcevoi példa egykor ezt mutatta. Emlékezzünk a csecsen háborúkra is. Mindig, amikor tárgyalásokra került sor, Oroszország katonai és politikai vezetése igyekezett minél nehezebb helyzetet teremteni az ellenség számára a frontvonalon. Azért, hogy demonstrálják elszántságukat, agresszivitásukat – és hogy megmutassák, hogy képesek az irányításra” – mondta Timocsko, hozzátéve, hogy most már nem érdemes abban reménykedni, hogy az orosz hadsereg enyhíti a nyomást, vagy akár abbahagyja.
Ugyanakkor Timocsko szerint Moszkva egyelőre egyetlen 2023-ra és 2024-re kitűzött stratégiai célt sem ért el, az előretörésük a fronton pedig csak taktikai siker.
A tárgyalások kérdése most aktívan napirenden van, de a tárgyalási folyamatnak nincsen meghatározott helyszíne, diplomáciai szinten egyik fél sem jegyezte be jegyzőkönyvbe javaslatait. Nincs meg a bizottságok összetétele, nincs körvonalazott elképzelés a szövetségeseink javaslatainak megfelelően. Ez tehát egy nagyon komoly, elhúzódó folyamat lesz. Hónapokig vagy évekig is elhúzódhat – részletezte a katonai szakértő.
A szociológusok kísérletet végeztek, és három csomagot ajánlottak fel a válaszadóknak a lehetséges béke-megállapodásokról, a kísérlet szemléltető jellegű, mivel sokkal több lehetőség is van – közölte kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológisi Intézet (KMISZ) felmérésére hivatkozva.
A kutatás adataiból kiderült, hogy jelenleg megszállt területek felszabadításának és a NATO-csatlakozás elhalasztásával, de az EU-csatlakozással járó lehetőséget 38% támogatja, a többség – 54% – számára ez a lehetőség kategorikusan elfogadhatatlan.
Ugyanakkor, ha Ukrajna NATO-tagságot kap (az EU-tagság mellett), a jelenleg megszállt területek felszabadításának elhalasztása mellett is csak 47% hajlandó támogatni ezt a lehetőséget, 38% pedig kategorikusan ellenzi.
És ha Ukrajna a NATO- és EU-tagságon kívül legalább Herszon és Zaporizzsja megyéket is fel tudja szabadítani, akkor 57% beleegyezne egy ilyen lehetőségbe (bár többnyire „nehéz kompromisszumként”, hiszen a többi terület továbbra is orosz ellenőrzés alatt maradna). Ez a lehetőség kategorikusan elfogadhatatlan 33% számára.
A KMISZ a felmérést 2024. június 20–25-én készítette 2008 válaszadó bevonásával. A mintavételben nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.