Az ukránok túlnyomó többsége nem hiszi, hogy a jelenlegi tárgyalások tartós békéhez vezetnek. Ugyanakkor a többség ellenzi Donbász Oroszországnak való átadását, még a biztonsági garanciákért cserében sem. Ezt bizonyítják a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legutóbbi felmérésének eredményei.
A tanulmány adatai szerint a válaszadók 71%-a nem hisz a béketárgyalások sikerében, míg 25%-uk úgy véli, hogy azok tartós békéhez vezethetnek.
Egy lehetséges kompromisszummal kapcsolatban az ukránok 62%-a kategorikusan ellenzi, hogy a teljes donyecki régiót orosz ellenőrzés alá vonják az Egyesült Államok és Európa biztonsági garanciáiért cserébe. Ugyanakkor 33%-uk kész beleegyezni egy ilyen engedménybe, bár a legtöbben bonyolult kérdésnek tartják. A felmérés a lakosság a háború hosszú távú eltűrésére való hajlandóságának csökkenését is kimutatta.
2026 márciusában az ukránok 54%-a jelentette ki, hogy kész elviselni a háborút, ameddig csak szükséges. Ugyanakkor 28%-uk csak néhány hónapig vagy fél évig volt hajlandó elviselni az orosz agressziót.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézetben megjegyezték, hogy január végéhez képest csökkent azoknak az aránya, akik hajlandóak korlátozások nélkül elviselni a háborút.
A felmérést március 1. és 8. között végezték telefonos interjúk segítségével 1003 válaszadó körében az Ukrajna által ellenőrzött területen.
A megkérdezett ukránok 70 %-a nem hiszi, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok között jelenleg az ukrajnai háború lezárásáról folyó tárgyalások tartós békéhez vezetnek – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által február 12-24. között végzett felmérés eredményeiből, számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás adatai szerint a megkérdezettek 25 %-a úgy véli, hogy a tárgyalások tartós békéhez vezetnek. A fennmaradó 5 % bizonytalan. 2026 január közepéhez képest ebben a kérdésben nem történt változás. A szociológusok megjegyzik, hogy 2026 januárjában egy további nyitott kérdést tettek fel arról, hogy miért nem hisznek az ukránok a tárgyalások sikerében – és a válaszadók ezt elsősorban Oroszországgal és annak álláspontjával magyarázták.
„Az ukránok továbbra is kritikusan viszonyulnak a jelenlegi béketárgyalásokhoz, és a legtöbbjüknek nincsenek optimista elvárásai velük szemben. Az ukrajnai gyakorlati realitások – az orosz nyomás a fronton a hatalmas veszteségeik ellenére, az orosz terror a civil lakosság ellen és a hideg télben a megfagyasztásra és áram nélkül hagyásra tett kísérletek, az orosz vezetés megalkuvást nem ismerő népirtó kijelentései és egyebek – kevés okot hagynak az ukránoknak arra, hogy higgyenek az oroszok azon szándékában, hogy a közeljövőben véget vessenek a háborúnak. Az ukránok ezen különösen azt értik, hogy ha az oroszok készek befejezni a háborút, akkor csak olyan feltételekkel, amelyek Ukrajna tényleges megadását jelentik (és semmi mást nem fogadnak el). Ugyanakkor az ukránok továbbra is nyitottak a nehéz kompromisszumokra, és készek megvitatni azokat – de nem a megadás árán” – nyilatkozta Anton Hrusecki, a KMISZ ügyvezető igazgatója.
A KMISZ saját felmérését 2026. február 12. és 24. között telefonos megkérdezés módszerével végezték, mobiltelefonszámok véletlenszerű mintáján (a telefonszámok véletlenszerű generálásával és az azt követő statisztikai súlyozással) Ukrajna összes kormányzati ellenőrzés alatt álló régiójában. Összesen 2004 válaszadót kérdeztek meg – 18 éves és idősebb ukrán állampolgárokat, akik a felmérés idején az ukrán kormány által ellenőrzött területén éltek.
Az ukránok nézetei a legfontosabb katonai szövetségesükről gyökeresen megváltoztak a háború első hónapjai óta, elismerik azonban az Egyesült Államok béketárgyalásokon való részvételének szükségességét – számolt be az rbc.ua csütörtökön a Gallup közvélemény-kutató intézet július 1. és 14. között végzett felmérésének eredményeire hivatkozva.
A jelentés szerint a kutatásból kiderült, hogy 2025-ben az ukránok csak 16%-a helyesli az amerikai vezetés tevékenységét, míg 73%-uk nemtetszését fejezi ki, ami rekordmagas érték. „Minden jóindulat, amit Washington 2022-ben, amikor a lakosság 66%-a helyeselte az amerikai vezetés lépéseit, felhalmozott, elpárolgott” – állította a Gallup.
Kijev és Washington között fokozódott a feszültség, mióta Trump 2025-ben visszatért a hatalomba. Donald Trump és Volodimir Zelenszkij feszült találkozója az Ovális Irodában február végén egybeesett az amerikai katonai támogatás ideiglenes felfüggesztésével.
Németország megítélése épp ellenkezőleg, jelentősen javult idén. Berlin népszerűségi mutatója rekordmagas, 63%-os lett, annak ellenére, hogy Németország a háború első hónapjaiban óvatosabb álláspontot képviselt.
Oroszország népszerűségi mutatója továbbra is elhanyagolható (1%), míg Kína megítélése alacsony (8%), ahogyan az a háború kezdete óta mindig is volt.
Az amerikai vezetéssel szembeni éles rosszallás ellenére a legtöbb ukrán továbbra is úgy véli, hogy Washington jelentős szerepet játszik. A többség (70%) úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak „jelentős szerepet” kellene játszania a béketárgyalásokon, ami nagyjából összhangban van az EU-országok (75%) és az Egyesült Királyság (71%) nézeteivel.
Bár a közelmúltban tárgyalások zajlottak Törökországban, az ukránok 55%-a támogatja az ország jelentős részvételét, ami jelentősen alacsonyabb, mint az EU, az Egyesült Királyság és az USA támogatottsága.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
A háború megállítását sürgette a béketárgyalások elindításával Ukrajnában XIV. Leó pápa, aki tűzszünetet, a humanitárius jog betartását és a túszok szabadon engedését kérte a Gázai övezetben is a Szent Péter téren tartott szerdai általános audiencián.
Az egyházfő közelségét fejezte ki az ukrán népnek az utóbbi időszak újabb, súlyos háborús támadásai miatt, melyeknek célpontjai polgári és infrastrukturális létesítmények voltak.
„Közelségemről és imámról biztosítok minden áldozatot, különösképpen a gyermekeket és családjaikat. Megújítom a háború leállítását szorgalmazó erőteljes felhívást, minden párbeszédre és békére irányuló kezdeményezés támogatásával. Mindenkit arra kérek, csatlakozzon az Ukrajnában való békéért folytatott imához, és bárhol máshol is, ahol háború miatt szenvednek” – mondta XIV. Leó.
Hozzátette: a Gázai övezetben „egyre nagyobb erővel emelkedik az ég felé az édesanyák és édesapák sírása, akik magukhoz szorítják a gyermekek élettelen testét, és akik folyamatosan egyik helyről a másikra mozdulnak el egy kis ételt keresve, és biztonságosabb menhelyet a bombázások elől”.
A pápa a felelősökhöz intézett felhívást, ismételten tűzszünetet, minden túsz szabadon engedését, a humanitárius jog teljes mértékű tiszteletben tartását szorgalmazva.
Megválasztása óta ez volt XIV. Leó második általános audienciája a Szent Péter téren.
[type] => post
[excerpt] => A háború megállítását sürgette a béketárgyalások elindításával Ukrajnában XIV. Leó pápa, aki tűzszünetet, a humanitárius jog betartását és a túszok szabadon engedését kérte a Gázai övezetben is a Szent Péter téren tartott szerdai általános audienc...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1748522640
[modified] => 1748518407
)
[title] => Béketárgyalásokat és tűzszünetet kért XIV. Leó pápa Ukrajnában és a Gázai övezetben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=243454&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 243454
[uk] => 243460
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 243455
[image] => Array
(
[id] => 243455
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png
[original_lng] => 675223
[original_w] => 987
[original_h] => 499
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png
[width] => 987
[height] => 499
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png
[width] => 987
[height] => 499
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png
[width] => 987
[height] => 499
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/leo-1.png
[width] => 987
[height] => 499
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1748507608:12
[views_count] => 2406
[_thumbnail_id] => 243455
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 35024091002
[_oembed_91de98c1baf44fc54307a0a6814d9b2b] =>
[_oembed_time_91de98c1baf44fc54307a0a6814d9b2b] => 1762699978
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 83882
[2] => 11
[3] => 592
[4] => 854
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Társadalom
[4] => vallás
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1177249
[1] => 84414
[2] => 1920964
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béketárgyalások
[1] => tűzszünet
[2] => XIV. Leó pápa
)
)
[4] => Array
(
[id] => 242109
[content] =>
Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jelent meg az általa javasolt törökországi béketárgyalásokon, a Vatikán „tragikusnak” nevezte az eredményt, és közölte, hogy XIV. Leó pápa a Szentszéket kívánja rendelkezésre bocsátani a két fél számára a több mint három éve dúló háború befejezésére tett erőfeszítésekhez – írja a Politico.
A pápa azt tervezi, hogy a Vatikánt, a Szentszéket a két fél közötti közvetlen találkozó rendelkezésére bocsátja – mondta Pietro Parolin, a szentatya második számú embere.
A múlt héten megválasztott XIV. Leó világossá tette, hogy az ukrajnai béke elérése lesz pápaságának egyik fő prioritása. Vasárnap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel, és a Szent Péter téren mondott első vasárnapi áldásában „a szeretett ukrán nép szenvedéseire” utalt.
A keleti egyház képviselőivel tartott szerdai audiencián Leó „teljes szívéből” tárgyalásokra szólította fel a két vezetőt. „A Szentszék mindig készen áll arra, hogy segítsen szemtől szembe összehozni az ellenségeket” – mondta a pápa.
Csütörtökön, első pápai posztjában az X-en XIV. Leó békére szólított fel: „Szeretném, ha ez a békeköszöntés visszhangozna szívetekben, családjaitokban, és minden ember között, bárhol is legyenek, minden nemzetben és az egész világon.”
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
A béketárgyalások előestéjén az Oroszországi Föderáció fokozhatja offenzíváját a frontvonalon – fejtette ki véleményét Ivan Timocsko katonai szakértő, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékosi tanácsának elnöke a „24 csatorna” adásában, amelyet az Unian szemlézett.
„A debalcevoi példa egykor ezt mutatta. Emlékezzünk a csecsen háborúkra is. Mindig, amikor tárgyalásokra került sor, Oroszország katonai és politikai vezetése igyekezett minél nehezebb helyzetet teremteni az ellenség számára a frontvonalon. Azért, hogy demonstrálják elszántságukat, agresszivitásukat – és hogy megmutassák, hogy képesek az irányításra” – mondta Timocsko, hozzátéve, hogy most már nem érdemes abban reménykedni, hogy az orosz hadsereg enyhíti a nyomást, vagy akár abbahagyja.
Ugyanakkor Timocsko szerint Moszkva egyelőre egyetlen 2023-ra és 2024-re kitűzött stratégiai célt sem ért el, az előretörésük a fronton pedig csak taktikai siker.
A tárgyalások kérdése most aktívan napirenden van, de a tárgyalási folyamatnak nincsen meghatározott helyszíne, diplomáciai szinten egyik fél sem jegyezte be jegyzőkönyvbe javaslatait. Nincs meg a bizottságok összetétele, nincs körvonalazott elképzelés a szövetségeseink javaslatainak megfelelően. Ez tehát egy nagyon komoly, elhúzódó folyamat lesz. Hónapokig vagy évekig is elhúzódhat – részletezte a katonai szakértő.
A szociológusok kísérletet végeztek, és három csomagot ajánlottak fel a válaszadóknak a lehetséges béke-megállapodásokról, a kísérlet szemléltető jellegű, mivel sokkal több lehetőség is van – közölte kedden az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológisi Intézet (KMISZ) felmérésére hivatkozva.
A kutatás adataiból kiderült, hogy jelenleg megszállt területek felszabadításának és a NATO-csatlakozás elhalasztásával, de az EU-csatlakozással járó lehetőséget 38% támogatja, a többség – 54% – számára ez a lehetőség kategorikusan elfogadhatatlan.
Ugyanakkor, ha Ukrajna NATO-tagságot kap (az EU-tagság mellett), a jelenleg megszállt területek felszabadításának elhalasztása mellett is csak 47% hajlandó támogatni ezt a lehetőséget, 38% pedig kategorikusan ellenzi.
És ha Ukrajna a NATO- és EU-tagságon kívül legalább Herszon és Zaporizzsja megyéket is fel tudja szabadítani, akkor 57% beleegyezne egy ilyen lehetőségbe (bár többnyire „nehéz kompromisszumként”, hiszen a többi terület továbbra is orosz ellenőrzés alatt maradna). Ez a lehetőség kategorikusan elfogadhatatlan 33% számára.
A KMISZ a felmérést 2024. június 20–25-én készítette 2008 válaszadó bevonásával. A mintavételben nem szerepeltek olyan területek lakosai, amelyeket átmenetileg nem ellenőriznek Ukrajna hatóságai.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A szociológusok kísérletet végeztek, és három csomagot ajánlottak fel a válaszadóknak a lehetséges béke-megállapodásokról, a kísérlet szemléltető jellegű, mivel sokkal több lehetőség is van.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721765220
[modified] => 1721747387
)
[title] => Az ukránok csak szigorú feltételek mellett készek valamilyen béke-megállapodást támogatni Oroszországgal – KMISZ
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=208845&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 208845
[uk] => 208855
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 208846
[image] => Array
(
[id] => 208846
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukrn.jpg
[original_lng] => 17139
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukrn-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukrn-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukrn.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukrn.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukrn.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukrn.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/ukrn.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1721737745:2
[_thumbnail_id] => 208846
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3415
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508472512000
[_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
