Ötéves csúcsot ért el a belga hadsereg toborzása 2025-ben, csaknem 3000 új hivatásos katona csatlakozott a fegyveres erőkhöz – derült ki a belga védelmi minisztérium adataiból.
A védelmi minisztériumtól kikért adatok szerint a belga hadsereg 2993 új hivatásos katonát vett fel 2025-ben, szemben a 2021-es 2789 fővel. A legnagyobb növekedést a tisztek és az altisztek körében regisztrálták.
A felvett tisztek száma négy év alatt 352-ről 509-re emelkedett, míg az altiszteké 1017-ről 1181-re nőtt.
Az önkéntesek száma ugyanakkor enyhén csökkent.
A hadsereg tavaly 800 tartalékost is toborzott, ami hozzávetőleg kétszerese a négy évvel korábbi adatnak. A tartalékosok civil munkájuk vagy tanulmányaik mellett teljesítenek részmunkaidős katonai szolgálatot.
Nőtt a női jelentkezők száma is, különösen a magasabb rangú pozíciókban. A felvett női tisztek száma 2021 óta közel 58 százalékkal emelkedett.
A belga védelmi minisztérium korábban bejelentette, hogy 2035-ig megduplázná a hadsereg létszámát, emellett új önkéntes szolgálati évet is bevezetne.
A belga tisztségviselők szerint a növekvő nemzetközi feszültségek és a megemelt védelmi kiadások vonzóbbá tették a katonai pályát. A hadsereg nemcsak harcoló alakulatokba keres jelentkezőket, hanem mérnököket és informatikai szakembereket is toboroz.
A csapatlétszám növelése érdekében a nyugdíjkorhatárig emelné a belga hadsereg tartalékos szolgálatához tartozók maximális korhatárát a belga kormány – tájékoztatott Theo Francken védelmi miniszter bejelentését ismertetve az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán szerdán.
A kormány azon terve mellett, hogy felemeli a hadseregben való tartalékos szolgálat maximális korhatárát, Theo Francken azt is közölte, hogy hatezerről húszezerre kívánja emelni a tartalékosok létszámát.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a tartalékos katonák esetében a szolgálat felső korhatára fegyvernemenként elérő lehet Belgiumban. Aki például tengerészként kíván csatlakozni a hadsereghez, tartalékosként legfeljebb 34 éves lehet. A tiszti rang viseléséhez aktív szolgálat esetén a tartalékos nem lehet idősebb 50 évesnél.
Ezek a szigorú előírások hatalmas veszteséget okoznak a belga hadseregnek – jelentette ki Peter Buysrogge, a belga képviselőház védelmi bizottságának elnöke, aki a hírportál beszámolója szerint megerősítette: a belga kormány terve szerint az egyetlen fennmaradó korhatár a tartalékosok esetében a nyugdíjkorhatár lesz.
Belgium börtönférőhelyek bérlését mérlegeli Észtországban, hogy ott helyezze el az illegális tartózkodási státuszú elítélteket a belga büntetésvégrehajtási intézmények túlzsúfoltságának enyhítésére – írta a Le Soir belga napilap hétfőn.
Annelies Verlinden igazságügyi és Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter hétfőn kétnapos látogatásra utazott a balti államba, hogy felmérje a lehetséges együttműködés feltételeit.
A külföldi börtönkapacitások bérlése a kormány által vizsgált megoldások egyike a belga börtönök túlzsúfoltságának kezelésére. Korábban Koszovóban és Albániában is történtek már előzetes tárgyalások és helyszíni látogatások.
Verlinden szerint amennyiben azok az elítéltek, akik Belgiumban nem rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, külföldön tölthetik le büntetésüket, és ez egyszerre biztosítja az ítéletek megfelelő végrehajtását és jelentős tehermentesítést jelent a belga büntetésvégrehajtás számára.
Hozzátette: így több erőforrás juthat a fogvatartottak társadalmi reintegrációját segítő programokra.
A miniszterek közleménye szerint a belga menekültügyi hatóságok kutatóintézete, a Cedoca Észtországot olyan stabil jogállamként írja le, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, ezért alkalmas lehet együttműködésre.
Van Bossuyt hangsúlyozta: az elsődleges cél továbbra is az érintettek hazatérése a származási országukba, de ha ez nem lehetséges, Belgium a külföldön történő fogva tartás megoldását is mérlegeli.
Véleménye szerint ez a lépés egyszerre növelheti a közbiztonságot, csökkentheti a belga börtönökre nehezedő nyomást, és elrettentő hatással is járhat.
A miniszterek látogatási programjában szerepel egy találkozó Liisa-Ly Pakosta észt igazságügyi és digitalizációs miniszterrel, valamint egy tallinni börtön megtekintése. Észtországot nemzetközileg is elismerik erősen digitalizált igazságügyi és büntetésvégrehajtási rendszere miatt, és a balti állam korábban már Svédországgal is folytatott hasonló együttműködést.
A belga kormány szerint az ország összes fogvatartottjának egyharmada nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel Belgiumban. Az országban jelenleg 13 501 fogvatartott van 11 049 férőhelyes kapacitás mellett.
A belga védelmi miniszter szerint a katonai infrastruktúrát akarták feltérképezni a berepülő egységekkel – számolt be az Euronews.
Szombaton este három drónt észleltek a belgiumi Kleine Brogel légibázis felett. A hírt Theo Francken belga védelmi miniszter tette közzé az X-en. A miniszter azt írta, hogy nagy méretű, magasan repülő drónokról van szó, és hogy nem hagyományos átrepülés történt, az incidens szerinte egyértelműen a Kleine Brogel ellen irányult.
Francken hozzátette, hogy a drónok megállítását célzó zavaróeszközöket aktiválták, de az hatástalannak bizonyult, feltehetően a távolság vagy a rossz rádiófrekvencia miatt. A miniszter kifejtette, hogy egy drónt helikopterek és rendőrségi kisteherautók üldöztek, de néhány kilométer után elvesztették az eszközt. A rendőrség és a titkosszolgálat vizsgálatot indított. Francken leszögezte, hogy sürgősen, és még több pénzre van szükség a drónellenes rendszerek fejlesztéséhez.
A hét elején a valloniai Marche-en-Famenne katonai bázis felett is észleltek egy drónt, október elején pedig az Elsenborn katonai bázisról érkezett riasztás. Francken szerint ezek az akciók egyértelműen a hadsereg ellen irányulnak, és hogy a drónokkal a katonai területen található kritikus infrastruktúráról akartak információkat gyűjteni. „A katonai bázisok felett tilos drónokat reptetni” – mondta Francken, hozzátéve, hogy a hadsereg képes kell legyen a drónok kiiktatására. A miniszter hangsúlyozta, hogy szerinte az előző belga kormány kevés ellenintézkedést vezetett be, ezért a helyzetet sürgősen orvosolni kell.
Bezárt repterek, drónészlelések szerte Európában
Az elmúlt hetekben számos alkalommal észleltek drónokat az Európai Unió országainak területén. Berlinben a Berlin-Brandenburg repülőtéren péntek este egy drón miatt szünetelt a reptéri forgalom. A drónt egy szemtanú jelentette este 8 óra körül, a rendőrség ezután több mentőegységet és egy helikoptert is kiküldött, az északi kifutópályát pedig lezárták. Több repülőgépet a drezdai, a lipcsei és a hamburgi repülőtérre irányítottak át.
2025 eleje óta Németországban a biztonsági rendszerek összesen 144 drónt regisztráltak, ebből 35-öt csak a frankfurti repülőtér környékén.
Az utóbbi időben legalább tíz európai országban regisztráltak hasonló eseteket, az érintett országok közt van Litvánia, Lettország, Dánia, Norvégia, Románia, Lengyelország, Észtország, Németország és Franciaország.
Árnyékflotta
Októberben azt írtuk, hogy a szankciókat megkerülő olajszállító hajók nemcsak a környezetet, de a biztonságot is veszélyeztetik. Az EU külügyminisztereinek luxemburgi találkozójára készített munkadokumentum szerint a hajók növelik a környezeti katasztrófák kockázatát, és orosz drónok bevetését is támogathatják.
A Spiegel által ismertetett dokumentum szerint becslések szerint 600-1400 tartályhajóról van szó. „Ezek a hajók nemcsak az orosz háborús gazdasághoz járulnak hozzá, hanem jelentős veszélyt jelentenek a környezetre és a hajózás biztonságára is” – írják az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas szakértői a dokumentumban.
A szakértők emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a flotta hajói drónok indítására szolgáló platformként használhatók zavarkeltő vagy kémkedési célokra. Ez a gyanú a Dániában történt rejtélyes drónmegfigyelések után is felmerült, amelyek főként a fővárosban, Koppenhágában jelentős légiforgalmi korlátozásokhoz vezettek.
Az EU szakértői ezzel megerősítették, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég országa külföldi hírszerzésére hivatkozva közölt: Oroszország nem csak az olajszállításra használja árnyékflottáját, hogy finanszírozza a háborút, hanem szabotázsra és különböző kísérletekre is, amelyekkel destabilizálni akarja a helyzetet Európában. Erre példaként a tankerekről indított drónokat említette.
Kaja Kallas azt javasolta, hogy az unió még intenzívebben működjön együtt a part menti országokkal és azokkal az államokkal, amelyek zászlaja alatt a hajók regisztrálva vannak. Ideális esetben ezeknek az államoknak bele kell egyezniük abba, hogy az EU-országok haditengerészete ellenőrizhesse a hajókat.
Oroszország következetesen tagadja, hogy drónokat reptetnének az Európai Unió országai felett.
A Thales Belgium, a légvédelmi iparág egyik legnagyobb európai vállalata azt közölte, hogy egyre több drón repül el rendkívül titkos gyárai felett. Emiatt a cég határozott szabályokat követel arra vonatkozóan, hogyan lehet ezeket lelőni.
A Politico tudósítása szerint a Thales Belgium vezérigazgatója, Alen Kevren azt mondta, hogy a vállalat létesítményei felett ma többet figyelnek meg, mint néhány hónappal korábban.
Elmondása szerint az incidensek pont akkor történnek, amikor a cég igyekszik megduplázni gyártókapacitását az FZ275 irányítatlan és lézervezérelt rakéták előállításában – akár 70 ezer darabra az elkövetkező néhány évben, feltéve, hogy lesz rá egyértelmű kereslet.
Kevren hozzátette, hogy a francia multinacionális vállalat nagy erőfeszítéseket tett a létesítményekre telepített észlelőrendszerek kiépítésére. A cég szerint képesek lennének „zavaró eszközökkel” blokkolni a drónok irányításához szükséges jeleket és lelőni azokat.
A vezérigazgató szerint azonban a gond az, hogy „a törvény ezt nem engedi meg”. Az egyik aggodalom az, hogy a drón lelövése kárt okozhat vagy sérülést okozhat emberekben, ha a lezuhanó jármű bárkit eltalál.
Kevren szerint olyan országoknak, mint Belgium, most egyértelműen meg kell határozniuk, „mi a helyes eljárás” ilyen észlelések esetén, különösen azt, hogy hol ér véget a rendőrség hatásköre és hol kezdődik a vállalat felelőssége.
[type] => post
[excerpt] => A Thales Belgium, a légvédelmi iparág egyik legnagyobb európai vállalata azt közölte, hogy egyre több drón repül el rendkívül titkos gyárai felett. Emiatt a cég határozott szabályokat követel arra vonatkozóan, hogyan lehet ezeket lelőni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1760045640
[modified] => 1760020289
)
[title] => Egy belga védelmi cég arról számolt be, hogy egyre több drónt észlelnek a titkos létesítményeik felett
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=257326&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 257326
[uk] => 257179
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 257180
[image] => Array
(
[id] => 257180
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc.webp
[original_lng] => 144778
[original_w] => 1312
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1760009358:5
[_thumbnail_id] => 257180
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2306
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 485021588000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6060
[1] => 2561272
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Belgium
[1] => ismeretlen drón
)
)
[5] => Array
(
[id] => 252897
[content] =>
Az ukrajnai háború kezdete óta szankciók tömegével nézett szembe az Európai Unió területén élő orosz lakosság. Belgium lehet az első, amely megtöri a vízumkiadás szüneteltetését orosz állampolgárok részére.
2022. augusztus 24-én az orosz állampolgárok számára megszűnt a rövid távú schengeni vízumkérelmek elbírálása, a hosszabb tartózkodásra szóló vízumkérelmek elnyerése pedig jelentősen megnehezedett. Most azonban Belgium újraindítaná a rövid távú vízumigénylési lehetőséget — értesült az Izvesztyija a belga diplomáciai képviselet moszkvai irodájától.
Belgium feltételekhez köti a könnyítést
Mivel hatalmas engedményt terveznek, a nyugat-európai ország kikötése az volt, hogy először meg kell növelnie a nagykövetség létszámát. Belga diplomaták az orosz lapnak adott interjúban a schengeni vízumok kiadásának felfüggesztését nem szankciókkal, hanem technikai nehézségekkel magyarázták. 2022-ben a két ország kölcsönösen kiutasította konzuli alkalmazottjait. Akkor a moszkvai belga nagykövetség 12 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánították, és kiutasították Oroszországból. A belga kormány repülőgépe vasárnap, május 1-jén oda-vissza repült Moszkvába, hogy a moszkvai belga nagykövetség orosz hatóságok által kiutasított alkalmazottai és családtagjaik visszatérhessenek Belgiumba” – közölte a külügyminisztérium a belga hírügynökséggel.
Idén korábban egy hároméves szünet után Szlovákia kezdte meg a schengeni vízumok kiadását az orosz turisták számára. A dokumentumok befogadásával most a BLS International foglalkozik.
Szlovákia az élvonalban
A szlovák külügyminisztérium kijelentette, hogy korábban nem vezettek be ilyen tilalmat, mivel Szlovákia betartja az uniós jogszabályokat. Hozzátették, hogy az EU szempontjából „soha nem született egyértelmű döntés a turisztikai vízumok kiadásának felfüggesztéséről; uniós szinten csak az úgynevezett vízumkönnyítési megállapodást függesztették fel”.
A turisztikai vízumok (turisztikai célú schengeni vízumok) kiadását a múltban hivatalosan csak a Covid–19-járvány miatt korlátozták – tájékoztatott a szlovák külügyminisztérium.
Még a nyáron határellenőrzéseket vezet be Belgium a holland, francia, luxemburgi és német szárazföldi határoknál az illegális bevándorlás letörése érdekében – írja a Reuters.
A belépési ellenőrzések ideje. Belgium nem lehet mágnes a máshol megállítottak számára. Üzenetünk egyértelmű: Belgium nem tűri tovább az illegális migrációt és a menedékkérők vásárlását – írta az X-en az illetékes belga minisztérium szóvivője.
Belgium nem az első uniós ország, amely újra bevezeti a határellenőrzéseket a belső schengeni határoknál: korábban még Németország és Hollandia is hasonló lépést tett.
Az ellenőrzéseket célzottan végzik majd a főbb bekötőutakon, például az autópályák parkolóiban, a buszforgalomban, bizonyos vonatokon és a nagy migrációs nyomást gyakorló országokból, például Görögországból és Olaszországból érkező, Schengenen belüli járatokon – közölte a belga kormány.
A február óta hatalmon lévő jobboldali kormány vezetője, Bart De Wever korábban azt mondta, hogy a bevándorlás lefékezése a kabinet egyik kulcsfontosságú prioritása lesz.
Belgiumban tavaly csaknem 40 ezer menedékkérelmet adtak be, ami 11 százalékos emelkedés 2023-hoz képest.
A belga statisztikai hivatal pénteki közlése szerint egyébként a belga lakosság több mint egyharmada nem belgiumi származású.
Az ország lakossága év elején 11,82 millió főt tett ki, ebből 4,25 millióan vagy más országból származnak, vagy nem is rendelkeznek belga állampolgársággal. A jelentés szerint a lakosság 22,1 százaléka külföldi származású, míg 13,8 százalék nem belga állampolgár.
A külföldi gyökerű lakosok fele Belgiumon kívül született, és később kapott állampolgárságot, a másik felük Belgiumban született, legalább egyik szülője viszont külföldön látta meg a napvilágot.
A demográfiai összetétel régiónként jelentős eltérést mutat. Brüsszelben például csupán a lakosság 22 százaléka teljesen belga hátterű, míg Vallóniában ez az arány 64, Flandriában pedig 72 százalék. A legtöbb nem belga állampolgár is Brüsszelben él, ahol arányuk eléri a 37 százalékot.
[type] => post
[excerpt] => Még a nyáron határellenőrzéseket vezet be Belgium a holland, francia, luxemburgi és német szárazföldi határoknál az illegális bevándorlás letörése érdekében – írja a Reuters.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750500060
[modified] => 1750472974
)
[title] => Belgium határellenőrzést vezet be az illegális migráció elleni küzdelem érdekében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=246077&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 246077
[uk] => 246042
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 246043
[image] => Array
(
[id] => 246043
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[original_lng] => 134176
[original_w] => 550
[original_h] => 340
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3-300x185.jpg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1750462175:12
[_thumbnail_id] => 246043
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2200
[_oembed_fb15b3ccabfec566f5f849e11b5a296d] =>
A Whiffle nevű holland meteorológiai előrejelző szolgálat szerint Belgium az Északi-tengeren telepített szélerőműveivel szelet lop a szomszédos országok, köztük Hollandia szélturbináitól – közölte a The Brussels Times című, angol nyelvű belga hírportál kedden.
A közlés szerint a VRT belga műsorszolgáltatónak adott interjúban Remco Verzijlbergh meteorológus, a Whiffle vezérigazgatója elmondta: Belgium tengeri szélerőművei a szintén tengerbe telepített holland létesítmények szélenergiájának akár 3 százalékát is elnyelhetik – írja az MTI.
Verzijlbergh elmondta: a szélturbinákat úgy tervezték, hogy kinyerjék a szelet a levegőből.
Ha a szél erősségét a szélturbina mögött mérik, ott a szél kevésbé erősen fúj – magyarázta. Egy olyan szélenergiapark mögött tehát, ahol sok szélturbina található, lényegesen alacsonyabb szélsebesség mérhető – hívta fel a figyelmet.
A meteorológus kifejtette, a belga szélerőművek előnyben vannak a hollandokkal szemben.
A belga létesítmények ugyanis a holland turbinaparkoktól délnyugatra helyezkednek el, és mivel a szél a leggyakrabban ebből az irányból fúj, „gyakran lopnak el egy kis szelet a mieinkből” – mondta.
Verzijlbergh úgy vélekedett: jobb koordinációra lenne szükség nemzetközi szinten is annak biztosítására, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba a szélenergia területén.
„Koordinációra van szükség, hogy a kérdést egyetlen ország se kezelje oktalanul, továbbá, hogy ne alakuljon ki verseny a vízfelületért: ahol aki először épít, az kapja a legkedvezőbb szelet” – fogalmazott a holland meteorológiai szolgálat vezérigazgatója, aki hozzátette: az Északi-tengeren sorban épülnek a szélerőművek, így egyre több és több „széllopás” fordulhat majd elő.
A hírportál emlékeztetett: a szélerőművek alkalmazása kulcsfontosságú a karbonsemlegességre törekvő országok számára. Ezen cél elérésére Belgium 2030-ig hat gigawatt teljesítményű szélerőműrendszert kíván építeni az Északi-tengeren.
Egy gigawatthoz körülbelül 100 tengeri szélturbinára van szükség – tájékoztattak.
A brüsszeli és a charleroi-i repülőtéren jelentős járattörlésekre kell számítani. A belga kormány új nyugdíjpolitikája miatt szervezett sztrájk hatására súlyos fennakadásokra kell számítani az ország légiközlekedésében.
Kedden jelentős fennakadások várhatók a belga légiközlekedésben, mivel a szakszervezetek országos sztrájkot hirdettek a februárban hivatalba lépett új kormány megszorító politikái ellen. A brüsszeli nemzetközi repülőtér közleménye szerint a poggyászkezelő és biztonsági személyzet egy része is csatlakozik az ipari akcióhoz, ami több járat törlését teszi szükségessé – írta a Reuters.
Bár a reptér nem adott meg pontos számokat, a Belga hírügynökség értesülései szerint az induló járatok legalább harminc százalékát törlik, és a beérkező gépeknél is lehetnek késések vagy egyéb fennakadások.
A Charleroi-i repülőtér, Belgium második legnagyobb légikikötője, szintén komoly lépésre kényszerült: kedden minden induló járatot törölnek, mivel a várható munkaerőhiány miatt nem tudnák garantálni a biztonságos üzemelést. A beérkező járatok viszont a tervek szerint közlekednek.
Óriássztrájkkal a belga nyugdíjreform ellen
A sztrájkot a belga szakszervezetek a február 3-án felesküdött új kormány nyugdíjreformja ellen hirdették meg. Az új szabályozás a legalább harmincöt év munkaviszonnyal rendelkező dolgozókat ösztönözné a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalásra, míg az ennél rövidebb karriert befutó, korán nyugdíjba vonuló munkavállalók büntetéssel számolhatnak. A módosítás különösen a kisebb jövedelmű dolgozók számára kedvezőtlen, mivel a korábbi rendszer karrierhossz alapján nyújtott egyszeri juttatást.
A nyolc hónapos koalíciós tárgyalások után megalakult, Bart De Wever vezette ötpárti kormány – amely konzervatívokból, centristákból és szocialistákból áll – szigorú gazdaságpolitikai irányvonalat képvisel, amely egyre nagyobb társadalmi ellenállásba ütközik.
Belgiumban 2024-ben mintegy négyezer ember választotta az eutanáziát, ami 16,6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A kérelmezők többsége 70 év feletti volt, és több mint felük rákos megbetegedésben szenvedett – írja az Index az MTI nyomán.
2024-ben Belgiumban 3991 beteg döntött az eutanázia mellett, ez 16,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – derült ki a belga eutanáziaellenőrző és -értékelő bizottság (FCEE) adataiból.
A legjelentősebb növekedés azok körében figyelhető meg, akik egyszerre több betegséggel is küzdöttek. Az eutanázia általi halálozás Belgiumban az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki.
Az FCEE eutanáziaeseteinek száma évek óta emelkedik, 2024-ben 15 százalékos növekedést regisztráltak.
Az eutanáziát kérők többsége időskorú, 72,6 százalékuk 70 év feletti, míg 43,2 százalékuk 80 évnél idősebb volt. A fiatalabb korosztályban ez az arány továbbra is alacsony, a 40 év alatti betegek csupán 1,3 százalékát tették ki. Egy kiskorú esetében is hajtottak végre eutanáziát, amellyel a 2014-es törvénymódosítás óta hatra emelkedett a kiskorúaknál történt beavatkozások e száma. A legtöbb eutanáziát kérő beteg
rákos megbetegedésben szenvedett, az összes eset 54 százalékában ez volt az alapbetegség.
Emellett egyre többen szenvedtek egyszerre több betegségben, ami az esetek 26,8 százalékát tette ki. Az idegrendszeri betegségek, például az amiotrófiás laterálszklerózis (ASL), a harmadik leggyakoribb indokot jelentették az eutanázia kérvényezésére. Az olyan kognitív zavarok, mint az Alzheimer-kór, ritkábbak voltak, és csupán az esetek 1,4 százalékát tették ki, ugyanakkor a pszichiátriai betegségek miatti eutanázia aránya is hasonló, 1,4 százalék maradt.
Az eutanáziaregisztrációs adatbázisban az orvosok azt is megjelölik, hogy a döntés mögött fizikai, pszichológiai szenvedés vagy esetleg mindkettő áll.
82,3 százalékban az orvosok mind fizikai, mind pszichológiai szenvedést jelöltek meg, míg 15,8 százalékban csak a fizikai szenvedés volt az indok. A páciensek több mint fele – 50,4 százaléka – az otthonában halt meg, 30 százaléka kórházban hunyt el, 17,6 százaléka pedig idősotthonban.
Külföldi állampolgárok is kérhetnek eutanáziát Belgiumban, az előző évhez hasonlóan a legtöbb külföldi páciens Franciaországból érkezett. 120 külföldi beteg kért eutanáziát, közülük 106 francia állampolgár volt.
