A belga védelmi miniszter szerint a katonai infrastruktúrát akarták feltérképezni a berepülő egységekkel – számolt be az Euronews.
Szombaton este három drónt észleltek a belgiumi Kleine Brogel légibázis felett. A hírt Theo Francken belga védelmi miniszter tette közzé az X-en. A miniszter azt írta, hogy nagy méretű, magasan repülő drónokról van szó, és hogy nem hagyományos átrepülés történt, az incidens szerinte egyértelműen a Kleine Brogel ellen irányult.
Francken hozzátette, hogy a drónok megállítását célzó zavaróeszközöket aktiválták, de az hatástalannak bizonyult, feltehetően a távolság vagy a rossz rádiófrekvencia miatt. A miniszter kifejtette, hogy egy drónt helikopterek és rendőrségi kisteherautók üldöztek, de néhány kilométer után elvesztették az eszközt. A rendőrség és a titkosszolgálat vizsgálatot indított. Francken leszögezte, hogy sürgősen, és még több pénzre van szükség a drónellenes rendszerek fejlesztéséhez.
A hét elején a valloniai Marche-en-Famenne katonai bázis felett is észleltek egy drónt, október elején pedig az Elsenborn katonai bázisról érkezett riasztás. Francken szerint ezek az akciók egyértelműen a hadsereg ellen irányulnak, és hogy a drónokkal a katonai területen található kritikus infrastruktúráról akartak információkat gyűjteni. „A katonai bázisok felett tilos drónokat reptetni” – mondta Francken, hozzátéve, hogy a hadsereg képes kell legyen a drónok kiiktatására. A miniszter hangsúlyozta, hogy szerinte az előző belga kormány kevés ellenintézkedést vezetett be, ezért a helyzetet sürgősen orvosolni kell.
Bezárt repterek, drónészlelések szerte Európában
Az elmúlt hetekben számos alkalommal észleltek drónokat az Európai Unió országainak területén. Berlinben a Berlin-Brandenburg repülőtéren péntek este egy drón miatt szünetelt a reptéri forgalom. A drónt egy szemtanú jelentette este 8 óra körül, a rendőrség ezután több mentőegységet és egy helikoptert is kiküldött, az északi kifutópályát pedig lezárták. Több repülőgépet a drezdai, a lipcsei és a hamburgi repülőtérre irányítottak át.
2025 eleje óta Németországban a biztonsági rendszerek összesen 144 drónt regisztráltak, ebből 35-öt csak a frankfurti repülőtér környékén.
Az utóbbi időben legalább tíz európai országban regisztráltak hasonló eseteket, az érintett országok közt van Litvánia, Lettország, Dánia, Norvégia, Románia, Lengyelország, Észtország, Németország és Franciaország.
Árnyékflotta
Októberben azt írtuk, hogy a szankciókat megkerülő olajszállító hajók nemcsak a környezetet, de a biztonságot is veszélyeztetik. Az EU külügyminisztereinek luxemburgi találkozójára készített munkadokumentum szerint a hajók növelik a környezeti katasztrófák kockázatát, és orosz drónok bevetését is támogathatják.
A Spiegel által ismertetett dokumentum szerint becslések szerint 600-1400 tartályhajóról van szó. „Ezek a hajók nemcsak az orosz háborús gazdasághoz járulnak hozzá, hanem jelentős veszélyt jelentenek a környezetre és a hajózás biztonságára is” – írják az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas szakértői a dokumentumban.
A szakértők emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a flotta hajói drónok indítására szolgáló platformként használhatók zavarkeltő vagy kémkedési célokra. Ez a gyanú a Dániában történt rejtélyes drónmegfigyelések után is felmerült, amelyek főként a fővárosban, Koppenhágában jelentős légiforgalmi korlátozásokhoz vezettek.
Az EU szakértői ezzel megerősítették, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég országa külföldi hírszerzésére hivatkozva közölt: Oroszország nem csak az olajszállításra használja árnyékflottáját, hogy finanszírozza a háborút, hanem szabotázsra és különböző kísérletekre is, amelyekkel destabilizálni akarja a helyzetet Európában. Erre példaként a tankerekről indított drónokat említette.
Kaja Kallas azt javasolta, hogy az unió még intenzívebben működjön együtt a part menti országokkal és azokkal az államokkal, amelyek zászlaja alatt a hajók regisztrálva vannak. Ideális esetben ezeknek az államoknak bele kell egyezniük abba, hogy az EU-országok haditengerészete ellenőrizhesse a hajókat.
Oroszország következetesen tagadja, hogy drónokat reptetnének az Európai Unió országai felett.
A Thales Belgium, a légvédelmi iparág egyik legnagyobb európai vállalata azt közölte, hogy egyre több drón repül el rendkívül titkos gyárai felett. Emiatt a cég határozott szabályokat követel arra vonatkozóan, hogyan lehet ezeket lelőni.
A Politico tudósítása szerint a Thales Belgium vezérigazgatója, Alen Kevren azt mondta, hogy a vállalat létesítményei felett ma többet figyelnek meg, mint néhány hónappal korábban.
Elmondása szerint az incidensek pont akkor történnek, amikor a cég igyekszik megduplázni gyártókapacitását az FZ275 irányítatlan és lézervezérelt rakéták előállításában – akár 70 ezer darabra az elkövetkező néhány évben, feltéve, hogy lesz rá egyértelmű kereslet.
Kevren hozzátette, hogy a francia multinacionális vállalat nagy erőfeszítéseket tett a létesítményekre telepített észlelőrendszerek kiépítésére. A cég szerint képesek lennének „zavaró eszközökkel” blokkolni a drónok irányításához szükséges jeleket és lelőni azokat.
A vezérigazgató szerint azonban a gond az, hogy „a törvény ezt nem engedi meg”. Az egyik aggodalom az, hogy a drón lelövése kárt okozhat vagy sérülést okozhat emberekben, ha a lezuhanó jármű bárkit eltalál.
Kevren szerint olyan országoknak, mint Belgium, most egyértelműen meg kell határozniuk, „mi a helyes eljárás” ilyen észlelések esetén, különösen azt, hogy hol ér véget a rendőrség hatásköre és hol kezdődik a vállalat felelőssége.
[type] => post
[excerpt] => A Thales Belgium, a légvédelmi iparág egyik legnagyobb európai vállalata azt közölte, hogy egyre több drón repül el rendkívül titkos gyárai felett. Emiatt a cég határozott szabályokat követel arra vonatkozóan, hogyan lehet ezeket lelőni.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1760045640
[modified] => 1760020289
)
[title] => Egy belga védelmi cég arról számolt be, hogy egyre több drónt észlelnek a titkos létesítményeik felett
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=257326&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 257326
[uk] => 257179
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 257180
[image] => Array
(
[id] => 257180
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc.webp
[original_lng] => 144778
[original_w] => 1312
[original_h] => 738
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/7innbi-c16x9x50px50p-669e77d5c068fb39db7dd25ab3ac9dfc.webp
[width] => 1312
[height] => 738
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1760009358:5
[_thumbnail_id] => 257180
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1432
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 485021588000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6060
[1] => 2561272
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Belgium
[1] => ismeretlen drón
)
)
[2] => Array
(
[id] => 252897
[content] =>
Az ukrajnai háború kezdete óta szankciók tömegével nézett szembe az Európai Unió területén élő orosz lakosság. Belgium lehet az első, amely megtöri a vízumkiadás szüneteltetését orosz állampolgárok részére.
2022. augusztus 24-én az orosz állampolgárok számára megszűnt a rövid távú schengeni vízumkérelmek elbírálása, a hosszabb tartózkodásra szóló vízumkérelmek elnyerése pedig jelentősen megnehezedett. Most azonban Belgium újraindítaná a rövid távú vízumigénylési lehetőséget — értesült az Izvesztyija a belga diplomáciai képviselet moszkvai irodájától.
Belgium feltételekhez köti a könnyítést
Mivel hatalmas engedményt terveznek, a nyugat-európai ország kikötése az volt, hogy először meg kell növelnie a nagykövetség létszámát. Belga diplomaták az orosz lapnak adott interjúban a schengeni vízumok kiadásának felfüggesztését nem szankciókkal, hanem technikai nehézségekkel magyarázták. 2022-ben a két ország kölcsönösen kiutasította konzuli alkalmazottjait. Akkor a moszkvai belga nagykövetség 12 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánították, és kiutasították Oroszországból. A belga kormány repülőgépe vasárnap, május 1-jén oda-vissza repült Moszkvába, hogy a moszkvai belga nagykövetség orosz hatóságok által kiutasított alkalmazottai és családtagjaik visszatérhessenek Belgiumba” – közölte a külügyminisztérium a belga hírügynökséggel.
Idén korábban egy hároméves szünet után Szlovákia kezdte meg a schengeni vízumok kiadását az orosz turisták számára. A dokumentumok befogadásával most a BLS International foglalkozik.
Szlovákia az élvonalban
A szlovák külügyminisztérium kijelentette, hogy korábban nem vezettek be ilyen tilalmat, mivel Szlovákia betartja az uniós jogszabályokat. Hozzátették, hogy az EU szempontjából „soha nem született egyértelmű döntés a turisztikai vízumok kiadásának felfüggesztéséről; uniós szinten csak az úgynevezett vízumkönnyítési megállapodást függesztették fel”.
A turisztikai vízumok (turisztikai célú schengeni vízumok) kiadását a múltban hivatalosan csak a Covid–19-járvány miatt korlátozták – tájékoztatott a szlovák külügyminisztérium.
Még a nyáron határellenőrzéseket vezet be Belgium a holland, francia, luxemburgi és német szárazföldi határoknál az illegális bevándorlás letörése érdekében – írja a Reuters.
A belépési ellenőrzések ideje. Belgium nem lehet mágnes a máshol megállítottak számára. Üzenetünk egyértelmű: Belgium nem tűri tovább az illegális migrációt és a menedékkérők vásárlását – írta az X-en az illetékes belga minisztérium szóvivője.
Belgium nem az első uniós ország, amely újra bevezeti a határellenőrzéseket a belső schengeni határoknál: korábban még Németország és Hollandia is hasonló lépést tett.
Az ellenőrzéseket célzottan végzik majd a főbb bekötőutakon, például az autópályák parkolóiban, a buszforgalomban, bizonyos vonatokon és a nagy migrációs nyomást gyakorló országokból, például Görögországból és Olaszországból érkező, Schengenen belüli járatokon – közölte a belga kormány.
A február óta hatalmon lévő jobboldali kormány vezetője, Bart De Wever korábban azt mondta, hogy a bevándorlás lefékezése a kabinet egyik kulcsfontosságú prioritása lesz.
Belgiumban tavaly csaknem 40 ezer menedékkérelmet adtak be, ami 11 százalékos emelkedés 2023-hoz képest.
A belga statisztikai hivatal pénteki közlése szerint egyébként a belga lakosság több mint egyharmada nem belgiumi származású.
Az ország lakossága év elején 11,82 millió főt tett ki, ebből 4,25 millióan vagy más országból származnak, vagy nem is rendelkeznek belga állampolgársággal. A jelentés szerint a lakosság 22,1 százaléka külföldi származású, míg 13,8 százalék nem belga állampolgár.
A külföldi gyökerű lakosok fele Belgiumon kívül született, és később kapott állampolgárságot, a másik felük Belgiumban született, legalább egyik szülője viszont külföldön látta meg a napvilágot.
A demográfiai összetétel régiónként jelentős eltérést mutat. Brüsszelben például csupán a lakosság 22 százaléka teljesen belga hátterű, míg Vallóniában ez az arány 64, Flandriában pedig 72 százalék. A legtöbb nem belga állampolgár is Brüsszelben él, ahol arányuk eléri a 37 százalékot.
[type] => post
[excerpt] => Még a nyáron határellenőrzéseket vezet be Belgium a holland, francia, luxemburgi és német szárazföldi határoknál az illegális bevándorlás letörése érdekében – írja a Reuters.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750500060
[modified] => 1750472974
)
[title] => Belgium határellenőrzést vezet be az illegális migráció elleni küzdelem érdekében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=246077&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 246077
[uk] => 246042
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 246043
[image] => Array
(
[id] => 246043
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[original_lng] => 134176
[original_w] => 550
[original_h] => 340
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3-300x185.jpg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1750462175:12
[_thumbnail_id] => 246043
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1490
[_oembed_fb15b3ccabfec566f5f849e11b5a296d] =>
A Whiffle nevű holland meteorológiai előrejelző szolgálat szerint Belgium az Északi-tengeren telepített szélerőműveivel szelet lop a szomszédos országok, köztük Hollandia szélturbináitól – közölte a The Brussels Times című, angol nyelvű belga hírportál kedden.
A közlés szerint a VRT belga műsorszolgáltatónak adott interjúban Remco Verzijlbergh meteorológus, a Whiffle vezérigazgatója elmondta: Belgium tengeri szélerőművei a szintén tengerbe telepített holland létesítmények szélenergiájának akár 3 százalékát is elnyelhetik – írja az MTI.
Verzijlbergh elmondta: a szélturbinákat úgy tervezték, hogy kinyerjék a szelet a levegőből.
Ha a szél erősségét a szélturbina mögött mérik, ott a szél kevésbé erősen fúj – magyarázta. Egy olyan szélenergiapark mögött tehát, ahol sok szélturbina található, lényegesen alacsonyabb szélsebesség mérhető – hívta fel a figyelmet.
A meteorológus kifejtette, a belga szélerőművek előnyben vannak a hollandokkal szemben.
A belga létesítmények ugyanis a holland turbinaparkoktól délnyugatra helyezkednek el, és mivel a szél a leggyakrabban ebből az irányból fúj, „gyakran lopnak el egy kis szelet a mieinkből” – mondta.
Verzijlbergh úgy vélekedett: jobb koordinációra lenne szükség nemzetközi szinten is annak biztosítására, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba a szélenergia területén.
„Koordinációra van szükség, hogy a kérdést egyetlen ország se kezelje oktalanul, továbbá, hogy ne alakuljon ki verseny a vízfelületért: ahol aki először épít, az kapja a legkedvezőbb szelet” – fogalmazott a holland meteorológiai szolgálat vezérigazgatója, aki hozzátette: az Északi-tengeren sorban épülnek a szélerőművek, így egyre több és több „széllopás” fordulhat majd elő.
A hírportál emlékeztetett: a szélerőművek alkalmazása kulcsfontosságú a karbonsemlegességre törekvő országok számára. Ezen cél elérésére Belgium 2030-ig hat gigawatt teljesítményű szélerőműrendszert kíván építeni az Északi-tengeren.
Egy gigawatthoz körülbelül 100 tengeri szélturbinára van szükség – tájékoztattak.
A brüsszeli és a charleroi-i repülőtéren jelentős járattörlésekre kell számítani. A belga kormány új nyugdíjpolitikája miatt szervezett sztrájk hatására súlyos fennakadásokra kell számítani az ország légiközlekedésében.
Kedden jelentős fennakadások várhatók a belga légiközlekedésben, mivel a szakszervezetek országos sztrájkot hirdettek a februárban hivatalba lépett új kormány megszorító politikái ellen. A brüsszeli nemzetközi repülőtér közleménye szerint a poggyászkezelő és biztonsági személyzet egy része is csatlakozik az ipari akcióhoz, ami több járat törlését teszi szükségessé – írta a Reuters.
Bár a reptér nem adott meg pontos számokat, a Belga hírügynökség értesülései szerint az induló járatok legalább harminc százalékát törlik, és a beérkező gépeknél is lehetnek késések vagy egyéb fennakadások.
A Charleroi-i repülőtér, Belgium második legnagyobb légikikötője, szintén komoly lépésre kényszerült: kedden minden induló járatot törölnek, mivel a várható munkaerőhiány miatt nem tudnák garantálni a biztonságos üzemelést. A beérkező járatok viszont a tervek szerint közlekednek.
Óriássztrájkkal a belga nyugdíjreform ellen
A sztrájkot a belga szakszervezetek a február 3-án felesküdött új kormány nyugdíjreformja ellen hirdették meg. Az új szabályozás a legalább harmincöt év munkaviszonnyal rendelkező dolgozókat ösztönözné a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalásra, míg az ennél rövidebb karriert befutó, korán nyugdíjba vonuló munkavállalók büntetéssel számolhatnak. A módosítás különösen a kisebb jövedelmű dolgozók számára kedvezőtlen, mivel a korábbi rendszer karrierhossz alapján nyújtott egyszeri juttatást.
A nyolc hónapos koalíciós tárgyalások után megalakult, Bart De Wever vezette ötpárti kormány – amely konzervatívokból, centristákból és szocialistákból áll – szigorú gazdaságpolitikai irányvonalat képvisel, amely egyre nagyobb társadalmi ellenállásba ütközik.
Belgiumban 2024-ben mintegy négyezer ember választotta az eutanáziát, ami 16,6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A kérelmezők többsége 70 év feletti volt, és több mint felük rákos megbetegedésben szenvedett – írja az Index az MTI nyomán.
2024-ben Belgiumban 3991 beteg döntött az eutanázia mellett, ez 16,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – derült ki a belga eutanáziaellenőrző és -értékelő bizottság (FCEE) adataiból.
A legjelentősebb növekedés azok körében figyelhető meg, akik egyszerre több betegséggel is küzdöttek. Az eutanázia általi halálozás Belgiumban az összes haláleset 3,6 százalékát teszi ki.
Az FCEE eutanáziaeseteinek száma évek óta emelkedik, 2024-ben 15 százalékos növekedést regisztráltak.
Az eutanáziát kérők többsége időskorú, 72,6 százalékuk 70 év feletti, míg 43,2 százalékuk 80 évnél idősebb volt. A fiatalabb korosztályban ez az arány továbbra is alacsony, a 40 év alatti betegek csupán 1,3 százalékát tették ki. Egy kiskorú esetében is hajtottak végre eutanáziát, amellyel a 2014-es törvénymódosítás óta hatra emelkedett a kiskorúaknál történt beavatkozások e száma. A legtöbb eutanáziát kérő beteg
rákos megbetegedésben szenvedett, az összes eset 54 százalékában ez volt az alapbetegség.
Emellett egyre többen szenvedtek egyszerre több betegségben, ami az esetek 26,8 százalékát tette ki. Az idegrendszeri betegségek, például az amiotrófiás laterálszklerózis (ASL), a harmadik leggyakoribb indokot jelentették az eutanázia kérvényezésére. Az olyan kognitív zavarok, mint az Alzheimer-kór, ritkábbak voltak, és csupán az esetek 1,4 százalékát tették ki, ugyanakkor a pszichiátriai betegségek miatti eutanázia aránya is hasonló, 1,4 százalék maradt.
Az eutanáziaregisztrációs adatbázisban az orvosok azt is megjelölik, hogy a döntés mögött fizikai, pszichológiai szenvedés vagy esetleg mindkettő áll.
82,3 százalékban az orvosok mind fizikai, mind pszichológiai szenvedést jelöltek meg, míg 15,8 százalékban csak a fizikai szenvedés volt az indok. A páciensek több mint fele – 50,4 százaléka – az otthonában halt meg, 30 százaléka kórházban hunyt el, 17,6 százaléka pedig idősotthonban.
Külföldi állampolgárok is kérhetnek eutanáziát Belgiumban, az előző évhez hasonlóan a legtöbb külföldi páciens Franciaországból érkezett. 120 külföldi beteg kért eutanáziát, közülük 106 francia állampolgár volt.
Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta Belgiumba menekült ukrajnaiak mintegy harmada talált munkát, foglalkoztatásuk Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű részében a legmagasabb – írta a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap pénteken.
A 2022 februárjában kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat elérhető legfrissebb, novemberi adatai szerint az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta Belgium 120 550 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekülteknek.
A napilap tájékoztatása szerint Belgium déli, francia nyelvű régiójának foglalkoztatásért felelős regionális szolgálata (Forem) közölte, az ukrajnai háború kezdete óta 5263 ukrajnai állampolgár regisztrált álláskeresőként Vallóniában.
A munkát találó ukránok több mint negyede dolgozott legalább egy napot, azaz összesen 1393-an találtak munkát. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 746 ukrajnai dolgozik vallóniai munkahelyeken.
A Forem szerint a munkára regisztrált ukránok mintegy 30 százaléka férfi, 70 százalékuk nő volt. Közölték továbbá, hogy a munkakeresést a mobilitás problémája bonyolíthatja. Amíg Vallónia egyes távolabbi területeire nehéz az eljutás, addig „Brüsszelben más a helyzet” – áll a foglalkoztatásért felelős vallon hivatal jelentésében.
A napilap beszámolója szerint Brüsszelben, az Actiris munkaügyi hivatal adatai szerint 2022 februárja óta 5698 munkakereső ukrán állampolgárt regisztráltak. Közel egyharmaduk, 1755 fő (30,8 százalék) talált munkát a belga fővárosban.
Flandriában, az ukrajnai háború kezdete óta mintegy 20 ezer ukrajnai állampolgárságú regisztrált munkakeresőről számolt be a VDAB flamand foglalkoztatási hivatal. A legfrissebb adatok szerint valamivel több mint felük (53 százalék) talált munkát az ország északi régiójában, és 35 százalékuk még mindig dolgozik.
Belgiumban december 1-jén, vasárnap lépett életbe a szexmunkások szociális garanciáiról szóló törvény, amely hivatalos foglalkoztatást, valamint szülési szabadsághoz és a nyugdíjhoz való jogot írja elő – számolt be az АР ügynökség, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
Az új jogszabály előírja: Belgiumban a szexmunkások hozzáférhetnek az egészségbiztosításhoz, a fizetett szabadsághoz, az anyasági ellátáshoz, a munkanélküli segélyhez és a nyugdíjhoz.
A jogszabály szabályokat állapít meg a szexmunkások munkaidejére, bérére és a biztonsági intézkedésekre.
Például Belgiumban a szexmunkát végző munkáltatóknak mostantól engedélyt kell beszerezniük, szigorú biztonsági protokollokat kell követniük, és meg kell felelniük a követelményeknek, többek között nem lehetnek elítélve szexuális erőszakért vagy emberkereskedelemért.
Ezenkívül tiszta fehérneműt, óvszert és higiéniai termékeket kell biztosítaniuk, és segélyhívó gombokat kell elhelyezniük a szexmunkások munkahelyén.
Belgiumban továbbra is engedélyezett a szabadúszó szexmunka, de harmadik felek szabályellenes foglalkoztatásáért vagy a hatályos jogszabályok megsértését törvény előírta büntetés jár.
A világon elsőként fogadta el a belga parlament a szexmunkások szociális garanciáiról szóló törvényt, amely minden más munkavállalóval egyenlővé teszi őket.
A törvény célja, hogy véget vessen a 2022-ben létrejött „szürke zónának”, amikor Belgiumban dekriminalizálták a szexmunkát anélkül, hogy a szexmunkásoknak bármilyen garanciát adtak volna a védelemre vagy a munkajogokra.
[type] => post
[excerpt] => Belgiumban december 1-jén, vasárnap lépett életbe a szexmunkások szociális garanciáiról szóló törvény, amely hivatalos foglalkoztatást, valamint szülési szabadsághoz és a nyugdíjhoz való jogot írja elő.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733176080
[modified] => 1733140246
)
[title] => Belgium elsőként a világon vezetett be szociális garanciákat a szexmunkások számára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=224454&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 224454
[uk] => 224428
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 224429
[image] => Array
(
[id] => 224429
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/dfe257d-2024-12-01-193809.jpg
[original_lng] => 83380
[original_w] => 1440
[original_h] => 810
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/dfe257d-2024-12-01-193809-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/dfe257d-2024-12-01-193809-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/dfe257d-2024-12-01-193809-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/dfe257d-2024-12-01-193809-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/dfe257d-2024-12-01-193809.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/dfe257d-2024-12-01-193809.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/dfe257d-2024-12-01-193809.jpg
[width] => 1440
[height] => 810
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1733133047:12
[_thumbnail_id] => 224429
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2874
[_oembed_f8b0364880ab083760a06ad0160139b1] =>
Deze week al bijna 140 gedetineerden vervroegd vrijgelaten om overbevolking gevangenissen aan te pakken https://t.co/S6zwX48uWu#vrtnws
A különböző emberek és közösségek közötti békés együttélést és Belgium ennek megvalósítására tett kísérletét méltatta Ferenc pápa pénteken Brüsszelben, ahol Fülöp belga király és Matild királyné fogadta audiencián az egyházfőt.
A laekeni királyi kastélyban elmondott beszédében Ferenc pápa kiemelte Belgium földrajzi elhelyezkedését, amely, mint mondta, „híddá teszi” Európa népei között, és „magától értetődően válik az európai intézmények székhelyévé”.
Belgium történelme arra szólítja Európát, hogy térjen vissza az útjára, fedezze fel újra valódi identitását, és ismét fektessen be a jövőbe, nyitva az élet és a jövő felé a demográfiai tél és a háború gyötrelmeinek leküzdésével – fogalmazott.
Figyelmeztetett arra is, hogy a békét sosem lehet örökre megszerezni, „megtartása örökké tartó, fáradhatatlan küzdelem, amelyhez nagy türelem szükséges”.
Ferenc pápa reagált az egyházat ért bírálatokra
Beszédében a pápa kitért két súlyos, az egyházat érintő bírálatra is. Szégyennek nevezte a gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseket, és határozott vizsgálatot, illetve az áldozatok meghallgatását sürgette.
Felidézte továbbá a Belgiumban az 1950-estől egészen a hetvenes évekig sokszor előfordult kényszerített örökbeadásokat is, amelyek során leányanyák – nem ritkán vérfertőzésből vagy nemi erőszakból fogant – csecsemőit idegen családoknak adták örökbe, megrendítőnek nevezve az eseteket.
Befejezésképp a pápa reményre szólított fel, amely, mint mondta, „isteni ajándék a szívekben”.
Ferenc pápa csütörtök este érkezett a belga fővárosba. A délutáni órákban Leuvenbe utazik tovább, az ottani katolikus egyetem alapításának közelgő 600. évfordulójára. A mintegy 11 milliós Belgiumban a Vatikán adatai szerint körülbelül nyolcmillió római katolikus él.
"È un'autobiografia, ma le autobiografie, per me, sono per ringraziare Dio, per il bene che ha fatto nella mia vita. Il vero protagonista è il Signore". Spera, l'autobiografia di Papa Francesco, è in tutte le librerie e store on-line. #papafrancesco#papa#libro#inlibreria#spera
