A közel 40 éve működő Péterfalvi Képtár gyűjteményéből nyílt tárlat Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály Kiállítótermében. A Tiszahát festői táját, az ott élő emberek mindennapjait bemutató portrék, csendéletek, tájrészletek, életképek – mind a kárpátaljai festőiskola neves művészei alkotásai. Az 1986-ban a néhai Bíró Andor, a Határőr Agrárcég akkori elnöke kezdeményezésére létrejött Péterfalvi Képtár György Endre, Magyarország egykori földművelésügyi minisztere, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főgondnokának a XIX. században épült nyári kastélyában kapott helyet. Nagyné, Szakadáti Rita, a Péterfalvi képtár igazgatója felszólalásában az intézmény létrehozásának történetét ismertette. A képtár kilenc kiállítási termében 250 nagy értékű képzőművészeti alkotás található. A mai kortárs művészek is igyekeznek hozzájárulni a gyűjtemény bővítéséhez. A Péterfalvi Képtár gyűjteményéből válogatott alkotásokat bemutató tárlat megnyitójának színvonalát a Beregszászi Rezeda Folkműhely táncos párja előadása emelte.
Népzenétől és jókedvű gyermekek hangjától volt hangos a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház. A Beregszászi Rezeda Folkműhely növendékei számára szerveztek hagyományőrző szüreti napot a tehetséggondozó oktatói. Az alkalom célja – a fiatalok megismertetése a magyar népi kultúrával, a kárpátaljai hagyományokkal. A szüreti mulatság kézműves foglalkozásokkal indult, melyeken kizárólag természetes alapanyagokat használtak. A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kézműves oktatói segítségével a fiatalok megismerhették a szövés és vesszőfonás alapjait, a csuhéfonás és a nemezelés fortélyait. Az alkalom végén gasztronómiai kóstolóra került sor. A program a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely immáron nyolc éve a város meghatározó magyar népi kultúrával foglalkozó műhelye, ahol magas színvonalú néptánc- és népzenei oktatás zajlik, ahol a diákok a kezdőktől a főiskolás korosztályig megtalálhatják a számukra megfelelő csoportot. A napokban a rezedások folktábort tartanak a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban, ahová számos fiatal érkezett, akikkel anyaországi és helyi mentorok foglalkoztak. A Rezeda folkműhelynek megalakulásától kezdve aktív tagja Halász Bertalan, aki a fiatalok harmónika oktatásáért felel. Mint mondja, egyre népszerűbb ez a hangszer a fiatalok körében. Az idén a népzene szekcióban a fiatalok a nyírségi dallamok mellett felcsíki énekekkel is megismerkedhettek. Az énekekhez és népdalokhoz illően a fiatalok az említett tájegységek táncaiba is betekintést nyertek a nyíregyházi Antal házaspár jóvoltából. Népi kultúránk szerves része a kézművesség, így természetesen ez sem maradhatott ki a táborból. A folk táborba elsősorban azokat a fiatalokat várták, akik már a Rezeda közösség tagjai, viszont nem zárkóztak el az érdeklődőktől sem. Aki lemaradt volna az egy hetes táborról, annak sem kell búsulni, hiszen jelenleg is tart a jelentkezés a Rezeda folkműhelybe, ahol egész évben hasonló tematikákban sajátíthatják el a népi tudást az érdeklődő fiatalok.
Színvonalas gálakoncerttel zárta a tanévet a Beregszászi Rezeda Folkműhely június 16-án. A rendezvénynek a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagyterme adott otthont.
Az alkalomra érkezett vendégeket elsőként Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője köszöntötte. A Rezeda Folkműhelyben Várady Enikő és Orosz Péter vezetésével folyó művészeti tevékenység célja, hogy a felnövekvő gyermekek minél szélesebb körben ismerjék meg a magyar népzene és néptánc, a népi kultúra csodálatos világát, s egy életre kötelezzék el magukat a magyarság értékei mellett – fogalmazott ünnepi beszédében a diplomata. „A népzene, a néptánc és a népi kézművesség, az ősi mesterségek ápolása olyan fontos célkitűzés, amely jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság kultúrájának megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához” – hangsúlyozta Gyebnár István, így folytatva: „Minden tájegységnek megvan a maga sajátos, csak rá jellemző népművészeti hagyománya, amelyek követése a közösségek fontos összetartó ereje, kovásza. A hagyományokhoz kapcsolódó kulturális értékek ápolása és bemutatása teszi az egy területen élő embereket igazi közösséggé.” A konzul kiemelte továbbá, hogy a magyar kormány fontos célja, hogy segítse a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítését, a magyarság kulturális és nyelvi értékeinek megőrzését, valamint támogassa a magyarság szülőföldjén való boldogulását. „A háború következményeinek enyhítésével egyidejűleg mindent megteszünk ezen nemzetpolitikai célok megvalósításáért, annak a lehetőségnek a biztosításáért, hogy a kárpátaljai magyar közösség minél nagyobb számban megmaradjon. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítását kiválóan szolgálja a Rezeda Folkműhelyben folyó munka” – adott hangot meggyőződésének a diplomata.
„Mi, kárpátaljai magyarok bizakodó lelkületű és hangulatú emberek vagyunk, hiszen a háború és a nehéz körülmények ellenére számos rendezvényt szervezünk megyeszerte” – emelte ki köszöntőjében Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, hozzátéve: ez arról tanúskodik, hogy az itt élő magyarság hisz a szebb jövőben, melynek egyik alappillére a békés együttélés. „Ahhoz, hogy igazán higgyünk a kárpátaljai magyarság megmaradásában, az kell, hogy gyermekeink megtanuljanak, elsajátítsanak és átéljenek mindent, ami úgy kezdődik, hogy népi vagy folk” – szögezte le Sin József, megköszönve a Rezeda Folkműhely vezetőinek kitartó munkáját.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház megbízott igazgatója felszólalásában az összefogás fontosságát hangsúlyozta: „Az összefogás minden körülmény között elvárható emberi magatartás. De különösen elvárható, sőt szükséges hadiállapot idején, amikor minden az ellen dolgozik, hogy ez az összefogás ember és ember között megszülessen. Így igaz az összefogás szükségessége a kultúrát művelő intézmények és egyesületek között is. Mi beregszászi színházi alkotóként nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy más előadó-művészeti intézménnyel szoros kapcsolatot ápoljunk. Így van ez évek óta a Sodró Együttessel, a Kárpátalja Néptáncegyüttessel és már a Rezeda Folkműhellyel is” – mondta. A beregszászi színház történetében ez a fajta összefogás más előadó-művészeti ágazattal – akár néptáncot művelő közösségekkel – nem újkeletű. „Mindig örülünk, amikor más irányból érkezik előadóművész hozzánk, akivel együtt ünnepelhetünk, együtt méltathatjuk az előadó-művészetet. Ezen törekvésünket a jövőben sem szeretnénk feladni” – húzta alá a színházigazgató.
„A tanévzáró gálakoncert egyfajta ünnep is egyben, egy olyan ünnep ez, amelyen hálával tekintünk vissza az elmúlt hónapokra, hogy Isten segítségével befejeztük ezt a tanévet, s minden nehézség ellenére tudtunk dolgozni” – szólt a jelenlévőkhöz Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője, aki mindenekelőtt köszönetet mondott a szülőknek az évről évre beléjük fektetett bizalomért, a támogatóknak – köztük Magyarország Kormányának –, hogy nem engedik el a kezüket, valamint a Folkműhelyben oktatóknak az áldozatos munkáért. „Nem volt könnyű évünk, de lassan, együtt túl leszünk rajta. Talán a nehézségekben egy biztos pont lehet nemzeti hagyományunk, hiszen aki ennek a forrásnak a vizét issza, annak nemcsak szíve vágyik vissza közösségéhez, de megtanulja az évek során elfogadni és tolerálni a mellette és vele élő más kultúrákat is. Kimondottan fontos ez számunkra, kisebbségi létben élők számára, hiszen sokszínű nemzeti kultúrák között élünk, s jelenleg egy olyan világban, ahol a toleranciára, egymás elfogadására, megértésére mindennél nagyobb szükség van” – fogalmazott Várady Enikő, majd Kodály Zoltán egy gondolatát idézte: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” A Rezeda Folkműhelyben immáron kilenc éve azon dolgoznak, hogy a magyar népművészet ne csak ismert, hanem beszélt nyelvvé váljon az ott tanuló diákok számára. Elmondható, hogy nagy utat jártak be az elmúlt kilenc évben, de a nehézségek ellenére is igyekeztek színvonalas oktatást nyújtani, élményt és közösséget teremteni.
Összegezve az elmúlt tanévet a folkműhely vezetője elmondta: az állandó alkalmak mellett sikeresen megtartották hagyományőrző rendezvényeiket is, köztük a közös szüretelést, farsangot, valamint a karácsonyi foglalkozásokat, ahol a népzene és néptánc mellett rendszerint kézműves-foglalkozásokkal és népmesékkel is várták a gyerekeket. Sosem maradnak el ezekről az alkalmakról az élőzenés táncházi foglalkozások sem. Több meghívásnak is eleget tettek, így a tanulók Magyarországon, Erdélyben, Felvidéken, valamint Kárpátalja több településén felléptek. A Rezeda Folkműhely növendékei kiemelkedő sikereket értek el Kárpát-medencei, országos és megyei szakmai versenyeken egyaránt, de emellett a kikapcsolódásra is volt idő, így számos táborban és tanulmányúton vettek részt. Beszédének végén Várady Enikő megjegyezte: a folkműhely egyfajta utánpótlás-nevelésként is szolgál a vidéken jelenleg működő egyetlen félhivatásos felnőtt táncegyüttesnek, a Kárpátalja Néptáncegyüttesnek.
A köszöntőket követően a Rezeda Folkműhely növendékei léptek színpadra, akik az Impressziók egy felvonásban című gálakoncertjükben mutatták be az elmúlt tanév megfeszített munkájának gyümölcsét, melyet odaadással, kitartással és lelkesedéssel tártak a nézők elé. A néptáncosok, cimbalmosok, citerások és népi vonós hangszeren játszó diákok közös műsorában a nagydobronyi, a szatmári, a galgamenti, a dél-alföldi, a bogyiszlói, a mezőföldi, a szilágysági, a zsibai, a bukovinai, a bodrogközi és a tövisháti tájegységek táncaival, valamint zenéivel kápráztatták el a közönséget.
Megtartotta hagyományos karácsonyi félévzáró ünnepségét a Beregszászi Rezeda Folkműhely. Az eseményen idén is megható műsorral készült a folkműhely apraja-nagyja. A meghitt pillanatok mellett a felkészítő tanárok táncban és zenében hozták közelebb a karácsonyi ünnepkör üzenetét.
Az esemény elején Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetét fejezte ki a szülőknek és a magyar kormánynak, hogy segítik és támogatják munkájukat. Mint fogalmazott: „A mai estén szeretnék a hála szavával élni elsősorban a szülők felé, akik támogatása nélkül nem tudnánk végezni a munkánkat; másodszor hálásak lehetünk, hogy az idei év – a nehéz körülmények ellenére – valamelyest már könnyebb volt, hiszen volt áram és víz, így emberi körülmények között tudtunk újra dolgozni.” A folkműhely vezetője elmondta, hogy a gyerekek lázasan készültek a karácsonyi műsorra, hiszen van közöttük olyan diák is, aki most lép először közönség elé.
Gyebnár István, a Beregszászi Magyar Konzulátus ideiglenes ügyvivője köszöntőjében elmondta: a magyar kormány kiemelt figyelemmel tekint a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben zajló munkára, és nagyra értékeli azt a szakmai tevékenységet, melyet az itt dolgozó oktatók fejtenek ki. Hiszen ők azért tesznek nap mint nap, hogy megszerettessék a magyar népi kultúrát a gyermekekkel.
Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője házigazdaként megjegyezte, nagy örömmel tölti el intézményüket, hogy a Rezeda Folkműhely már nem első alkalommal hozta el félévzáró karácsonyi műsorát a kollégiumba. Mint fogalmazott: a görögkatolikus egyházi hagyományok alapvetően a népi énekekre, a népi hagyományokra épülnek, és a mi magyar kultúránk is nagyon közel áll ehhez. „Amikor Krisztus megszületésének ünnepére készülünk, akkor ez a mai délután is nagyon sokat segít abban, hogy elcsendesüljünk, és testünk-lelkünk felkészüljön a befogadásra.”
Az ünnepi köszöntéseket követően a folkműhely diákjainak megható műsora következett, melyben kicsik és nagyok varázsoltak meghitt pillanatokat. A műsor során a Bimbócska csoport mezőföldi ugrós táncokat és kántáló énekeket adott elő, míg a nagycsoport nagydobronyi táncokkal lépett fel, majd a jól ismert Diótörő mesevilágát a bukovinai székelység táncaival elegyítve keltették életre. A zenész és énekes szekció vonósai, cimbalmosai és citerásai a Kárpát-medencére jellemző különböző kántáló énekeket mutatott be.
A diákok felkészülését a táncban Orosz Péter és Várady Enikő, míg a vonós hangszereken Vámosi Csaba, cimbalmon Kurendás Szilvia, citerán és népi énekekben Simon Sarolta segítette. A program során a koreográfia zenei kíséretét a Sodró zenekar szolgáltatta kiegészülve a folkműhely ügyes kis prímáspalántáival.
A rendezvény végén a diákok közös kántáló énekkel is készültek, majd előadták Ady Endre Kis, karácsonyi ének című versének megzenésített változatát is. Ezt követően a gyermekek kisebb ajándékcsomagban is részesültek a Jézuskának és Varga Sándor FIFA-menedzsernek köszönhetően.
A program támogatója a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.
A Beregszászi Rezeda Folkműhelyben idén is megtartották a szüreti hagyományőrző napot. Az esemény során a folkműhely diákjai különböző népi kézműves foglalkozásokon, népi gyermekjátékokon, táncházi alkalmon vettek részt, amelynek helyszínt a Pásztor Ferenc Közösségi Ház bíztosított. A folkműhely vezetője szerint fontos a gyerekekkel minél kisebb korban megismertetni a népi kultúrában kiemelkedő jeles napokat, ünnepeket, hiszen, ezek nemcsak az ünnepről, de egy hosszas munkafolyamat lezárásáról szóltak a paraszti kultúrában. A hagyományőrző délutánon péterfalváról érkező kézművesek foglalkoztak a gyermekekkel, akik különböző kézműves technikákat tanítottak a diákok számára. A folkműhelyben szempont, hogy olyan szakemberek oktassák a fiatalokat, akik a régi paraszti világban is alkalmazott népi kézműves technikákat ismertetik meg a gyerekekkel. A szövés, a csuhé és a gyöngyfűzés mind őseink által is kedvelt kézműves foglalkozások voltak. A program keretében táncházi alkalmat is szerveztek, melyen a Sodró zenekar tagjai húzták a talpalávalót. Az alkalom során több tájegység táncával is megismerkedtek a gyermekek. Felcsendültek rábaközi, szilágysági, nagydobronyi és szatmári dallamok és táncok, valamint a szürethez kapcsolódó népi énekek. Az eseményre nemcsak a folkműhely diákjait várták, hanem mindazokat, akik kedvet kaptak a táncházi alkalomra, vagy éppen szeretnék megismerni a folkműhely munkáját.
Július 23–30. között hetedik alkalommal szervezték meg a Nyárádmente Fesztivált Nyárádszeredán, melynek keretében tartották meg a Magyarok Kenyere program székelyföldi búzaösszeöntését is. Idén a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes vendégszerepelhetett a fesztiválon.
A közel egyhetes fesztiválon számtalan különleges koncert és szórakozási lehetőség várta a nyárádmentieket, valamint a fesztiválozni vágyókat. Az eseményen ünnepélyes keretek között tartották meg a Kárpát-medencei magyar gazdák ünnepét, a búzaösszeöntést a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének koordinálásával. A programon felszólaló politikusok, civil és egyházi szervezetek vezetői a kárpátaljai magyarokért is szót emeltek.
„Ez az esemény a Nyárádmente Fesztivál egyik fénypontja is, és olyan üzenetet hordoz a nyárádmentiek számára is, amely erőt ad a következő nehéz időszakban, mert a kenyér nem hiányozhat az asztalról” – szögezte le köszöntőjében Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere.
A tizenharmadik éve indított búzaösszeöntési program „a magyar gazdák lelkéből fakad”, és minden ilyen nap öröm, „mert hitet adhat egymásnak, hogy minden nehézség közepette talpon maradjunk” – kezdte beszédét Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke. A tavalyi szörnyű aszály ellenére ezer tonna gabona gyűlt össze, és ezt az eredményt idén lényegesen meg lehet haladni, nemcsak mennyiségben, hanem lelkesedésben, mert egyre több gazda, szervezet kapcsolódik be, így tudnak kenyeret biztosítani a rászorulóknak. A politikus beszélt többek között a jövő évi európai parlamenti választásról is, melyet sorsdöntőnek nevezett. Köszöntve a kárpátaljaiakat elmondta: „A kárpátaljai magyarság óriási küzdelemben áll helyt, és határozott hittel segíti azokat, akik a háború borzalmai elől menekülnek.” Mint mondta: a tavalyi évben a program révén közel 100 millió forint segítséget is tudtak nyújtani a kárpátaljai magyaroknak.
A köszöntéseket követően kezdetét vette a Nyárádmente Fesztivál néptánctalálkozójának programja, melyen többek között kiemelt fellépő volt a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes.
Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Néptáncegyüttes művészeti vezetője elmondta: „Megtisztelő volt számunkra, hogy Nyárádszereda önkormányzata felkérte a táncegyüttesünket, hogy részt vegyünk az eseményen. A táncegyüttes először jár Erdélyben. Mindig nagy örömmel megyünk el a határon túli területekre is, jó volt megtapasztalni mindazt a szeretetet és támogatást, amit a nyárádszeredaiaktól kaptunk. Ezek a fesztiválok egyben elősegítik a magyar–magyar kapcsolatok erősítését is, melyekre ezekben a nehéz időkben nagy szükség van.”
A fesztivál során a Rezeda Néptáncegyüttes szilágysági regrutabállal és nagydobronyi táncokkal lepte meg a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a produkciókat.
Az egyhetes fesztivál ideje alatt több koncerttel, színházi előadással és rengeteg szórakoztató programmal várták a fesztiválozókat.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely a nehézségek ellenére sikeres tanévet zárt, illetve egyben első alkalommal bocsátott ki végzős csapatot. A műhelyben idén is tanévzáró gálakoncerttel mutatták be a diákok az elmúlt évben elsajátított, táncos, zenei és énekes anyagokat.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely megalakulása óta azt a célt tűzte ki, hogy ne csak megismertesse a Beregszász és környéki fiatalokkal a magyar népi kultúrát, hanem értő és használó közösséget formáljon, ahol a diákok számára a népi kultúra saját nyelvként, kifejezőeszközként szolgál. „Azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek tovább is tudják adni ezt a »nyelvet«” ‒ mondta köszöntőjében Várady Enikő, a Rezeda Folkműhely igazgatója. Visszaemlékezve a kezdetekre elmondta: „2016-ban tizenhat szemű csillogó kisgyermekkel találkoztunk először, amikor megalakult a Rezeda Néptáncegyüttes, akkor még nem sejtettük, hogy később egy teljes műhely jön létre, kielégítve ezáltal a helyi népzenekedvelők igényeket. Belevágtunk valamibe, amiről elmondhatom, hogy jól tettük, hiszen olyan fantasztikus csoport született, akikről biztosan tudom, hogy a célt sikerült elérnünk. Nemcsak ismerik, de már beszélik is ezt a különleges, őseink által ránk hagyományozott nyelvet.” Mint mondta: a háború sajnos átírta az elképzeléseiket, mindezt a felnőttcsoport sínylette meg a legjobban, hiszen a csapat jelentős része külföldre került, mindössze néhányan maradtak itthon. „De így sem adtuk fel, és ma ők négyen jelképezik az elmúlt nyolc év kemény munkájának lezárását” – hangzott el.
Dr. Erdei Péter beregszászi magyar vezető konzul elmondta: öröm látni, hogy Kárpátalján sok fiatal foglalkozik népi hagyományaink megőrzésével és elsajátításával. Ékes bizonyítéka mindez annak, hogy a Rezeda Folkműhelyben a kedvezőtlen körülmények ellenére is ötven gyermek táncol, énekel és zenél. Mint mondta: a magyar kormány lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a továbbiakban is a kárpátaljai magyar kultúrát és a helyi közösségeket.
Szilágyiné Tóth Gabriella, a folkműhely alapítótagja elmondta: „Örömmel tölt el, hogy a műhely remek úton halad, és ennyi csillogó szemű gyermek, ifjú sajátíthatja el magas szinten a népi kultúrát. Az élet engem egy másik színtérre vitt, az óvodába, de ettől függetlenül a folkműhelyre mindig szeretettel gondolok, és amiben tudok, segítek majd. Öröm látni, hogy Enikő, Péter és a többiek a nehézségek ellenére sem hagyták abba az elkezdett munkát” ‒ fogalmazott Gabriella, a műhely egykori oktatója.
Babják Edit, a Beregszászi Kistérség Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője köszöntőjében megjegyezte: a Rezeda Folkműhely évek óta demonstrálja a népi hagyományok és a néptánc közösségformáló erejét. Kiemelte, hogy a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben évek óta minőségi oktatás zajlik, amelyért köszönet illeti a műhelyben oktató pedagógusokat. Köszönetet mondott, hogy a Rezeda Folkműhelyben nemcsak ápolják és elhívatott munkával őrzik kulturális örökségünket, de a műhely Beregszász városát is népszerűsíti határon innen és túl.
Huszár Péter, a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának helyettes vezetője köszönetet mondott a folkműhelyben oktató pedagógusoknak, hogy az elmúlt nyolc évben elhivatottan végzik munkájukat. Mint mondta: „A Rezeda Folkműhely nemcsak színvonalas oktatásáról ismert, hanem mindarról a különleges közösségi létről is, amely jellemzi a műhelyt. Nem szabad hagyni, hogy hagyományaink feledésbe merüljenek, hiszen mindezek rólunk szólnak.”
A köszöntőket követően a gálakoncert következett, melynek helyszínt a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház biztosított. A műsor alatt mezőföldi, viski, nagydobronyi, szilágysági, bonchidai táncokat láthattunk a folkműhely különböző korcsoportú fiataljai által, a népzenészek és énekespalánták pedig dél-dunántúli, mezőségi, bogyiszlói, szatmári és még sok érdekes más tájegység zenéjével varázsolták el a közönséget.
A produkciókat követően a folkműhely igazgatója átadta a ballagó diákok számára a jelképes okleveleket, sajnos a teljes csapat nem tudott jelen lenni, így 4 fő vehette át a tanulmányaik befejezését szimbolizáló oklevelet. A diákok is meglepetéssel készültek Várady Enikő és Orosz Péter néptánctanárok számára. Elbúcsúzva tőlük visszaemlékeztek az elmúlt nyolc év legszebb pillanataira, melyet kisebb történetbe öntve meséltek el.
A folkműhely közel ötven diákja a nehézségek ellenére is színvonalas gálaműsorral örvendeztette meg a szülőket, hozzátartozókat.
A program a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a magyar kormány támogatásával valósult meg.
November 9-én tartották meg az immár hagyományos szüreti napot a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben. A szervezők kézműves-foglalkozásokkal, ügyességi játékokkal, táncházzal és a szürethez kötődő népi játékokkal, népdalokkal várták a fiatalokat.
A rendezvény elején a műhely oktatói előadást tartottak a szüretről és az ahhoz kötődő szokásokról a diákoknak. Ezt követően a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja jóvoltából kézműves-foglalkozásokra került sor, melynek során a hálózat kézművesei oktatták a gyerekeknek. Danku Margit péterfalvai csuhéfonó különböző technikákat mutatott be a csuhéfonás kapcsán, Nagy Rita péterfalvai kézműves a fonaltechnikákat ismertette meg a diákokkal, míg Horvát Erika szintén Péterfalváról a gyöngyfűzés rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Papp Viktória beregszászi kézműves által a gyerekek egy vidékünkön kevésbé ismert, kihalófélben lévő kézművestechnikával, a kötélveréssel ismerkedhettek. Ezt követően a gyerekek az általuk hozott őszi termésekből a kézművesek segítségével terméskiállítási alkotásokat készítettek.
A program második felében Orosz Péter és Várady Enikő, a műhely néptáncoktatói tartottak népi gyermekjáték-foglalkozást, valamint táncházat a fiatalok számára, illetve meséltek a szüreti hagyományokról és a vidékünkre jellemző szokásokról. A táncház során mezőföldi, szilágysági, magyarbődi, tyukodi táncokkal és népdalokkal ismerkedtek a gyermekek, valamint a szürethez kapcsolódó népi énekekkel. A program talpalávalóját a Sodró együttes zenészei biztosították: Szilágyi Gergely hegedű, Vida Sándor harmonika, valamint Boda Márton nagybőgő. Az eseményen a gyerekek számára lehetőség nyílott ügyességi játékokon is részt venni Orosz Péter koordinálásával, ahol csoportokba verbuválódva mérték össze erejüket.
Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „Minden évben megszervezzük a hagyományőrző szüreti napunkat, amikor a gyerekekkel felelevenítjük a szüreti hagyományokat, valamint rendhagyó módon kézműveseket is hívunk. Az idei éven nehezítette a programot a légiriadó, amely sokszor az oktatási mindennapokat is megnehezíti. Ennek ellenére végül mégis sikerült megszervezni a programot. Ezeken az alkalmakon kötetlenebb formában igyekszünk elterelni a figyelmüket és a gondolataikat a jelen körülményeiről, s olyan jó látni, hogy felhőtlenül tudnak örülni a közösségben való együttlétnek. Külön jelentőséggel bír, hogy ilyenkor a műhely minden korosztályú csoportja – a legkisebbektől a legnagyobbakig – részt vesz a programon, s így egymástól is tanulhatnak a diákok, valamint jobban megismerhetik egymást.”
A hagyományőrző szüreti napon közel hatvan gyermek táncolt, kézműveskedett, zenélt és énekelt együtt. A program támogatója a Csoóri Sándor Alap volt.
A Beregszászi Rezeda Folkműhely diákjai farsang alkalmával a különböző népek és nemzetiségek hagyományaival és kultúrájával ismerkedtek. A folkműhely oktatói – idén rendhagyó módon – a magyar népszokások mellett a világ népeinek viseletét és táncait is megismertették a farsangolókkal.
A február 17-ei eseményen a műhely diákjai kisebb műsorral készültek, a különböző csoportok bemutatták egymásnak az elmúlt időszakban elsajátított népi játékokat, táncokat, népdalokat. Ezt követően görög, kelta és belga táncokkal ismerkedtek a fiatalok, majd ügyességi játékok és parasztolimpia várta a lelkesedő nemzetek „nagyköveteit”, hiszen a farsangi jelmez témája a különböző népek viselete volt.
A farsangi szokások nemcsak a magyar folklórhagyományokban lelhetők fel, hanem Európa számos országában, valamint a tengerentúlon is. Persze országonként eltérő hagyományjegyekkel bír az bajor-osztrák eredetű farsang szó, a latin országokban karneválként jelenik meg, azonban jelentése mindkettőnek ugyanabban gyökerezik, ami nem más, mint a húshagyókedd. Ez a kifejezés nemcsak a magyar nyelvben, de több ország nyelvében is a farsangot jelölő kifejezés alapjául szolgál. A Föld különböző országaiban zajló farsangi ünnepségeknek van egy közös vonatkozása, mégpedig a megjelenési formájuk ezeknek a tél végi ünnepi vigasságoknak: maszkos, álarcos, jelmezes. A magyaroknál a busó maszkok a legnépszerűbbek, az olaszoknál a velencei karneválban ismert jelmezesek, míg a braziloknál szintén különböző jelmezeseket láthatunk a karnevál során. A farsangi időszak egyben a tél végét és a tavasz kezdetét, a bőség és a termékenység időszakának kezdetét is jelölte, amelynek eredete az ókori pogány hiedelemvilágra vonatkoztatható vissza, azonban mégis beépült az egyetemes keresztény kultúrkörbe is, hiszen vízkereszttől húshagyókeddig tart.
A Rezeda farsangi mulatságának programjáról Várady Enikő, a Rezeda Folkműhely vezetője elmondta: „A farsangi mulatságot már hagyományos programként szervezzük meg évről évre a műhely fiataljai számára. Célunk azon túl, hogy a fiatalokat megismertetjük a farsangi szokáskultúrával, egyfajta nevelési forma is, hiszen a műhely kicsinyei és nagyjai ilyenkor tudnak igazán együtt lenni egy közösségként. A hétköznapok során nincs lehetőség arra, hogy megismerjék egymást a különböző csoportokba járó fiatalok. Ilyenkor arra is törekszünk, hogy az élmények mellett egy igazi közösségé kovácsoljuk őket, amihez viszont elengedhetetlenek a személyes, közös játékszerű élmények megélése. Az esemény során a tanárokkal is a megszokottól kicsit eltérőbb formában találkoznak, hiszen ilyenkor mi is jelmezbe öltözünk, és részt veszünk a programokban velük együtt. Bár nincs könnyű helyzetben a korlátozások miatt a mi munkánk sem, de igyekszünk minden lehetőséget megragadni, hogy a fiatalok számára közösségi alkalmakat teremtsünk, hiszen az egyre individuálisabbá váló társadalomban mindezekre nagy szükség van. Idén kicsit túlléptünk a magyar hagyományokon, és megismerkedtünk a világ más népeinek farsangi szokásaival, ugyanis számtalan más országban is jelen van ez az ünnep.”
Az alkalom során számtalan ötletes jelmez kelt éltere: japán gésán, mexikói őslakosokon át, az európai és ázsiai nemzetek színes kavalkádjával bezáróan. A legötletesebb jelmezek viselői értékes ajándékokkal gazdagodtak. A farsangi mulatság során lehetőség volt tombolára is, melynek nyereményeit a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete biztosította.
Az élőzenei kíséretet a Sodró együttes biztosította, akik által a hagyományos magyar néptánc sem maradt el a palettáról.