Az elmúlt évek során a világ számos országából érkeztek művészek a Matl Péter szobrászművész által megálmodott szobrász táborba. Tavalyihoz hasonlóan idén is a háború áll a középpontban. A pályázati kiírás szerint az a cél, hogy a művészek készüljenek a jövőre és a művészet adta lehetőségekkel érezzék kötelességüknek az életigenlést sugározni. Mert az ilyen ember könnyebben képes a megbékélésre önmagával és másokkal, és talán rászánja magát a megbocsátás keresztényi erényének gyakorlására is. Matl Péter szobrászművész minden esetben arra ösztönzi az ide érkező művészeket, hogy a jövőbe tekintsenek és a szobraik a reményt tükrözzék. A művészek nagy része visszanyúlt a mitológiához, a jelekhez, a szimbólumokhoz. Péter idén Januszt jeleníti meg, az idő, a kezdetek és a végek, az átmenetek, valamint a háború és a béke római istenét. Tervei szerint most a kétárcú Jánuszt alkotja meg háttal egymásnak, s a háború végén pedig a két szembeforduló arcot, melyet egy boltív köt majd össze. Szerhij Szbitnyev 1963-ban az oroszországi Dimitrovgradban látta meg a napvilágot, de 1983 óta az ukrajnai Harkivban él. A Harkivi Állami Formatervezési és Művészeti Akadémián végzett, később pedig itt lett tanár. Elmondása szerint az, hogy a békés Kárpátalján eltölthet két hetet, igazi feltöltődés számára, hiszen Harkivban folyamatosak a légiriadók és a támadások. Az elkészülő szobrában a férfiasságot és a hazaszeretetet szeretné megjeleníteni, ezért egy, a kezében kardot tartó angyalként ábrázoló katonát fog megformálni. A nemzetközi szobrásztáborban a korábbi években számos külföldi alkotó vett részt, a háború miatt azonban most kevesen vállalkoznak erre a feladatra. Idén az egyetlen ilyen alkotópáros a Dániából érkezett Vidabaek házaspár, akik egy Bábel tornyot építenek fel téglákból és fa lapokból. A szervezők mögött álló 10 évben mindig olyan helyszínt kellett keresniük, amely befogadta a művésztelepet. Idén azonban már a Pro Arte Munkács Civil Szervezet saját birtokán, Beregszentmiklóson fogadhatták az alkotókat, hiszen a magyar kormány támogatásának köszönhetően sikerült megvásárolni a korábban kolhozként működő elhagyatott területet, ahol elkészült a közösségi térként funkcionáló alkotóház is. Ez nagy öröm a szervezők számára, akik szerint már az is csodának számít, hogy idén sikerült megszervezni a művésztelepet. Emellett abban is reménykednek, hogy jövőre már a béke lesz a téma és a világ számos részéről érkezhetnek majd ismét alkotók Kárpátaljára.
November 27-én a Beregszentmiklósi Szoborpark területén található alkotóház ünnepélyes átadóján jelen volt Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is, aki kiemelte: „Nagyon fontos a kultúrának az éltetése egy olyan időben, amikor sok szempontból beszűkülnek a lehetőségek. Ilyen időben a kultúra a magyarság mentsvára. A kultúra az, ami meghatározza és megőrzi a közös életvitelünket, megőrzi hagyományainkat, nyelvünket és nemzetünket. Mi magunk vagyunk ennek a kultúrának a letéteményesei.”
„Ma szobrot állítani vagy szobrot dönteni hitvallás. A szoborállítás egy közösség és egy kultúra megtestesült életjele, míg a szobordöntés a rombolást hirdeti. Ez a rombolás lehet indokolt, ahogy 1956-ban a Sztálin-szobor ledöntése volt, de lehet provokáció is, ahogy ez Munkácson történt az elmúlt hónapban” – reflektált beszédében a munkácsi vár Turul-szobrának ledöntésére Szilágyi Péter. Elmondta, hogy mi, magyarok az elmúlt évszázadban számtalan kihívással néztünk szembe, azonban a jelen is egy nehéz időszak, hiszen a mostani kihívást értelemszerűen a háború jelenti. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország, sőt minden magyar számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen.
„Mindent megteszünk azért, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek működését ebben a háborús helyzetben is biztosítani tudjuk, mert továbbra is ezek a szervezetek a legfontosabb partnereink a kárpátaljai magyar közösség megtartásában” – jelentette ki a helyettes államtitkár, hozzátéve: „Nemzetünk keresztény elkötelezettségből fakadóan segít mindazoknak, akik ebben a nehéz időszakban Kárpátalján maradtak vagy itt keresnek menedéket. Magyarország megindította történetének eddigi legnagyobb humanitárius segélyakcióját a Kárpátalján maradtak és az ukrajnai menekültek megsegítésére. Ukrajna ezekben a vészterhes időkben is megtapasztalhatja a magyar nép önzetlen segítségnyújtását. Legyen ez a kölcsönös bizalom alapja a jövőre nézve is.”
A most átadott alkotóház kettős szerepet tölt be: gyűjti a magyarság életjelét hordozó szobrokat, továbbá teret kínál annak, hogy mindenféle alkotásban utat találjon magának a kortárs kultúra művészi igényű ága – fogalmazott Szilágyi Péter, kiemelve: az itt született alkotások segíteni fogják, hogy a helyi magyarság egyetemes érvénnyel örökítse meg értékítéletét és üzenetét a jelennek és az utókornak.
A Pro Arte – Munkács civil szervezetet 2013-ban alapították azzal a céllal, hogy megőrizze vidékünk szobrászati örökségét és a helyi magyarság kultúrájának megmaradása érdekében tovább gazdagítsa alkotásokkal Kárpátalja és a környező régiók településeit. A szervezet elnöke, Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész és társai azon dolgoznak, hogy jelenlétükkel bizonyítsák, részesei az egyetemes magyar és nemzetközi kultúrának egyaránt.
A Pro Arte – Munkács alapítói kidolgozták annak a Kárpátaljai Szoborútnak a tervét, amely a megye magyar- és ruszinlakta településeit öleli magába. Az itt elhelyezett szobrokkal elsősorban az ide látogató turisták figyelmét szeretnék felkelteni, hogy látogassanak el a félreesőbb falvakba is, fellendítve ezzel a falusi turizmust a vidéken. Ebben partnerekre találtak, hiszen támogatja az elgondolást Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, Magyarország ungvári és beregszászi külképviselete, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és más szervezetek, mecénások.
A szervezet 2014 óta nemzetközi szobrásztáborokat szervez Kárpátalján a megye szobrászati örökségének megőrzésén túl kedvező feltételek megteremtése céljából a fiatal szobrászok ötleteinek megvalósításához, lehetőséget adva nekik, hogy megtestesítsék az anyagban a modern monumentális művészeti jövőképüket. A szobrásztáborok egy olyan több évre kidolgozott program részét képezik, amelynek legfőbb szempontjai a magyar identitás és kultúra propagálása, maradandó köztéri alkotások elhelyezése Kárpátalja településein és a megyehatáron túl, határon átnyúló és egymást segítő kulturális projektek létrehozása, a falusi turizmus fejlesztése, valamint egy nemzetközi turisztikai útvonal létrehozása.
Az eddigi tíz művésztelep eredménye közel 100 köztéri alkotás, melyek többsége már Kárpátalján kívül a környező régiók településeinek terét díszíti. A Beregszentmiklósi Szoborpark a szobrok által kikövezett útvonalak – szoborutak – központjaként funkcionál a jövőben.
2020 decemberében ezen célok támogatásához csatlakozott a Zahid Finance Group Kft., amely magyar kormánytámogatásból vásárolta meg azt a területet, ahol két év munka után elkészült a Pro Arte – Munkács civil szervezet alkotóháza, mely közösségi helyszínként gyerekek és felnőttek művészeti oktatásának, kerámia, kő- és fafaragó mesteriskolának biztosíthat otthont, valamint kiállítások helyszínéül szolgálna.
Az épületben egy zeneszoba és egy állandó fotókiállítás is helyet kapott, mely bemutatja az eddigi szobrásztáborok eredményeit, s az egyik szobában megtekinthető egy ideiglenes kisplasztikai kiállítás a művésztelepek résztvevőinek alkotásaiból. A beépített tetőtérben vendégszobákat alakítottak ki, melyek a táborok idejére szállást biztosítanak a szobrászok számára.
Tarpai József, a Zahid Finance Group Kft. igazgatója köszöntőjében felidézte a kezdeti időszakot, amikor négy évvel ezelőtt bejárták azokat a helyszíneket, melyek közül az egyik potenciális otthona lehetne a Pro Arte – Munkács civil szervezet szoborparkjának és alkotóházának, valamint megfelelő helyszínül szolgálna az évente megszervezett szobrásztáboroknak egyaránt. A választás végül Beregszentmiklósra esett, ahol a hegy lábánál egy 2,5 hektáros területen, csodás környezetben ölthetnek testet a képzelet szüleményei. Az igazgató örömét fejezte ki, amiért a Munkácsy Mihály Magyar Ház, majd az Erdélyi Béla Alkotóház után hivatalosan is átadják ezt az épületet, melyet reményeik szerint a jövőben maga a szoborpark átadása követ.
„Egy álmodozó ember vagyok. Megálmodtam valamikor azt, hogy szobrász leszek, pedig más volt a szakmám. Aztán szobrász lettem. Megálmodtam azt is, hogy legyen egy szoborparkom, amit elkezdtem kialakítani a saját kertemben, majd a Jóisten és a magyar kormány segített abban, hogy megvásároljuk ezt a területet, s áthoztuk ide a szobrokat” – elevenítette fel meghatódva Matl Péter. Elmondta, hogy az első szobrásztábort Borzsován szervezték meg, ahol két hét alatt négy művész négy szobrot készített el, melyeket a szomszédos településeknek ajándékoztak. Mára a szoborutak több száz kilométer hosszú beutazható turisztikai látványosságot képeznek. „Nagy örömömre szolgál, hogy létrejött ez a hely, amiért hálás vagyok minden támogatónak és segítőnek” – fogalmazott a szobrász.
A felavatott alkotóházat Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke szentelte meg.
Ezt követően Matl Péter a tervekről szólva elmondta, hogy egy zenepavilont, valamint Szent Miklós tiszteletére egy ökumenikus kápolnát szeretnének építeni, mely kapcsán már a parkba szállították a Vereckei Honfoglalási Emlékmű 2. számú oltárkövét. Ezután bemutatta a szoborpark vázlatát, majd az alkotóházat.
Ha hagyományos kifliről beszélünk, akkor valószínűleg mindannyiunknak nagymamánk lekváros vagy diós kiflicskéje jut eszébe, melynek tésztája semmihez nem fogható, s igazából soha nem lehet megunni. Talán ez vezényelte Ljubov Kerecmant is, aki közel 5 éve gyűjt hagyományos kiflirecepteket.
– Az ötlet a nagymamám receptesfüzetével kezdődöt,t és szinte velem együtt fejlődött. Mindkét nagymamám nagyon szeretett és tudott sütni. 8 éves lehettem, amikor megsütöttem életem első piskótáját. Később, megfordulva Kárpátalja különböző településein, feljegyeztem a kiflisütés helyi fortélyait. A hegyvidéki falvakban általában dióval sütik, mert ott nem terem meg a szilva. Míg az alföldi járásokban szilvalekvárral készítik vagy mákkal – mesél az egyik hobbijáról a pedagógus, cukrász.
Majd felidézte, hogy tavaly augusztusban épp Beregszentmiklóson járt, ahol megismerkedett Ilonka nénivel. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy valóra váltja gyermekkori vágyát, kiflifesztivált szervez, melynek helyszínéül a várkastélyt szemelte ki. Ezt az elképzelést számos segítővel és közreműködővel vasárnap, július 11-én sikerült megvalósítania, amikor is megrendezték az első kárpátaljai kiflifesztivált, amelyen országos rekordot állítottak fel.
Bartos József, a beregszentmiklósi várkastély kapitánya örömmel adott otthont a rendezvénynek. A Munkácstól mintegy 7 km-re található beregszentmiklósi (Csinagyijevo) építészeti műemléket 2001 óta Bartos József művész, költő és zeneszerző feleségével, Tetyanával kulturális központtá alakították, ahol a pandémia előtt évente tartottak különböző feszteket.
– Minden évben megrendeztük az Ezüst Táltos Középkori Kultúra Fesztivált, a Szerelem Beregszentmiklóson elnevezésű virágfesztet stb. De a kastély örömmel várja látogatóit az év bármely napján. Gyakran megkérdezték az emberek, hogy mikor szervezünk gasztrofesztivált. Nos, ez most megtörtént, aminek nagyon örülök. Mostanáig szellemi értékeket támogattunk, a lovagi tornán a férfiasságot, az erőt, az ügyességet ünnepeltük, a virágfeszten pedig a szerelmet. Valamennyi fesztiválunkkal régi hagyományokat igyekszünk feleleveníteni. A mai sem képez kivételt, de ez a gyomor ünnepe is. A Franciaországból származó hagyomány szerint a lovagok szívesen fogyasztották a kiflit, mert ha nem volt lehetőségük étkezni, akkor a tarsolyukban lapuló édesség elfogyasztása adott erőt nekik.
Beszélgetésünket a műsorvezető hangja szakítja meg, aki színpadra szólítja a szervezőket.
Elsőként Ljubov Kerecman köszöntötte a nagyszámban megjelent turistákat és a helyieket, majd a beregszentmiklósi polgármester üdvözölte a vendégeket, és felkísérték a színpadra a 92 éves Ilonka nénit, aki még emlékszik a régi idők kifliünnepére. A kezdetben félszeg idős néni hosszasan mesélt a beregszentmiklósi hagyományokról, hogyan sütötték anno a helyi gazdasszonyok a kiflicskéket, majd milyen jó hangulatban teltek a közös ünneplések, melyekre a környékbeliek is ellátogattak és szívesen vásárolták a krepp-papírba csomagolt édességet.
Jevhen Tiscsuk, a megyei művelődési, nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője méltatta Bartos József érdemeit, és sokéves fáradozása elismeréséül oklevelet nyújtott át a „Kalgan A” Jótékonysági Alapítvány elnökének.
A hivatalos megnyitót követően mindenki szeme láttára új rekord született. A szervezőktől megtudtuk, hogy a rekordméretű kifli készítése akkor merült fel, amikor a fesztivál szervezését egyre nagyobb érdeklődés övezte.
– Éreztük, hogy rövid idő (2–3 hét) áll rendelkezésünkre, de valami egyedivel kell előrukkolnunk. Nem tudtuk, hogy sikerül-e – meséli Ljubov Kerecman. – Múlt kedden adtuk be a jelentkezést az Ukrán Rekordok Nemzeti Regiszteréhez. Szombaton a Verhovinszkij Hlib pékségben sütöttük meg az óriáskiflit, ezért külön köszönet Iván Kohutnak és Hennagyij Biharnak, akik a rendelkezésünkre bocsátották a pékség berendezését. Katerina Kissel és Tetyana Pekarral együtt dagasztottuk, töltöttük, formáztuk, majd figyeltük a sütő hőmérsékletét, és lestük, hogy megsüljön. Sajnos a Nagybereznától idáig tartó közel 100 kilométeres úton kissé összeesett a két óriáskifli, de reméljük, ez nem befolyásolta a hosszát és nem rontott az ízén. Régi, bevált recept alapján készítettük, de a hozzávalók sokszorosát használtuk fel. Az egyik mákos, a másik pedig diós-kakaós. Súlyuk 9,1 és 8,4 kilogramm.
Az Ukrán Rekordok Könyvének hivatalos képviselője óvatosan megmérte a két óriáskiflit és kijelentette: új rekord született! A diós hossza 2,15 méter 1 mm. A korábbi rekord 73 centiméter hosszú volt. Ezt követően a jelenlévők örömére felvágták a hatalmas süteményeket, és mindenki megkóstolhatta azokat.
A sátrakban ungvári, szolyvai, nagybereznai, ökörmezői és beregszentmiklósi cukrászok kínálták portékáikat, a különböző technológiával (kovásszal, borral, vízzel stb.) dagasztott finomabbnál finomabb kifliket. Aki mostanáig úgy gondolta, hogy a kifli édesség, azt itt meggyőzték az ellenkezőjéről. Volt sonkás, házikolbászos, brinzás, fűszeres-túrós, húsos és gombás kifli, amit leginkább borhoz vagy sörhöz ajánlanak. A látogatók megkóstolhatták és vásárolhattak is belőle.
A várkertben a régi korokat idéző hintó várta két gyönyörű paripával a kocsikázni vágyókat. A hatalmas udvaron akadt hely a kirakodó vásárosok számára is. Néhány fotózónával is kedveskedtek a szervezők az emlékfényképet készítőknek. A színpadon pedig egymást váltották a műkedvelő együttesek. Többek között fellépett a helyi női énekkar, a péterfalvai Kokas Banda, a német és a ruszin kisebbség képviselői, valamint az ungvári Etüd folk-rock trió. Este pedig nemzetközi diszkó zárta az első kárpátaljai kiflifesztivált, ahol nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezte magát.
Japanese ocean adventurer Kenichi Horie, 83, is set to become the world's oldest yachtsman to sail nonstop across the Pacific Ocean alone.https://t.co/0WmbdJjCfs
"Don't let your dreams just stay as dreams. Have a goal and work towards achieving this and a beautiful life awaits." :-) Kenichi Horie: 83-year-old Japanese man on verge of becoming oldest person to sail solo across the Pacific https://t.co/k7Ic59YIvs via @CNNTravel
The Ghanaian giant reported to be the world’s tallest man
An area hospital in northern Ghana instructed 29-year-old Sulemana Abdul Samed throughout certainly one of his current check-ups that he had reached the peak of 9 ft 6in (2.89m). 1/2#ArianaNews#Ghana#tallestmanpic.twitter.com/S6D9KIqapD
