Berlinben ismét nagyszabású áramszünet történt – körülbelül három hónappal azután, hogy egy korábbi, jelentős kimaradás sújtotta a város délnyugati részét. A hírről a Spiegel számolt be.
A Stromnetz Berlin GmbH hálózatüzemeltető közlése szerint az incidens április 18-án, 22:00 körül történt a Nikolassee városrészben, és 1 314 háztartást érintett.
Már 22:40 körül megkezdték a fogyasztók fokozatos visszakapcsolását, a teljes áramellátást pedig nagyjából 23:35-re állították helyre. A meghibásodás okai egyelőre ismeretlenek.
Az esemény idején a rendőrség megerősített járőrszolgálatot biztosított az érintett területen, hogy garantálja a lakosság biztonságát és gyorsan reagáljon az esetleges bejelentésekre.
A központ konzultációkat nyújt majd a hazatérésről és az ukrajnai szociális szolgáltatások igénybevételéről, valamint egyéb szolgáltatást is nyújt majd.
Április 14-én nyílt meg Berlinben az első európai ukrán Egységközpont, az Unity Hub Berlin, amelynek célja, hogy támogatást, információkhoz és kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító térré váljon a külföldön élő ukránok számára, számolt be az Ukrinform.
A megnyitón részt vett Denisz Uljutyin szociálpolitikai, családügyi és egységügyi miniszter, valamint Alexander Dobrindt, Németország belügyminisztere. Uljutyin háláját fejezte ki a központ helyiségeinek biztosításáért, és emlékeztetett arra, hogy Németországban él a legtöbb – 1,2 millió – ideiglenes védelem alatt álló ukrán, ezért a berlini Egységközpont megnyitása aktuális és szükséges lépés.
Feltételezések szerint az Unity Hub Berlin egyfajta modell lesz, és a munkája alapján, figyelembe véve a külföldön élő ukránok kéréseit, az Egységközpontok hálózatának további fejlesztése fog történni. Szükség esetén fontolóra veszik további központok nyitásának lehetőségét Németországban a partnerekkel együttműködve.
A berlini központ megnyitása után Ukrajna a partnerországok kormányaival közösen központok nyitását tervezi Csehországban és Svédországban.
A német belügyminiszter a maga részéről a Unity Hub Berlin megnyitását „mérföldkőnek” nevezte, mert struktúrákat teremt, ugyanakkor lehetőségeket is nyit.”
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
2026. április 15-én nyílik meg Berlinben Európa első ukrán Egységközpontja, amely konzultációkat ajánl majd a hazatéréssel és az integrációval kapcsolatban, valamint oktatási és kulturális rendezvényeket is szervez, számolt be a Szociálpolitikai Minisztérium.
A központban a Nyugdíjalap is konzultációkat nyújt majd a nyugdíjakkal, lakhatási támogatásokkal, juttatásokkal kapcsolatos kérdésekben, valamint rendszeres rendezvényeket szervez gyermekek és fiatalok számára az ukrán cserkészmodell alapján.
„Azt szeretnénk, hogy a berlini központ olyan térré váljon, ahol polgáraink fenntarthatják kapcsolatukat Ukrajnával, valamint ahol ellenőrzött információkhoz juthatnak a hazatérésükről szóló döntés meghozatalához” – nyilatkozta Denisz Uljutin tárcavezető.
A megnyitás után ez a tér tesztüzemben fog működni, és a munkájával kapcsolatos frissítéseket a hivatalos Facebook-oldalon lehet követni.
[type] => post [excerpt] => 2026. április 15-én nyílik meg Berlinben Európa első ukrán Egységközpontja, amely konzultációkat ajánl majd a hazatéréssel és az integrációval kapcsolatban, valamint oktatási és kulturális rendezvényeket is szervez, számolt be a Szociálpolitikai M... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775938680 [modified] => 1775949574 ) [title] => Berlinben kezdi meg működését Európa első, az ukránok egységének központja [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=279644&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 279644 [uk] => 279562 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 279533 [image] => Array ( [id] => 279533 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-130.png [original_lng] => 386965 [original_w] => 640 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-130-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-130-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-130.png [width] => 640 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-130.png [width] => 640 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-130.png [width] => 640 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-130.png [width] => 640 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-130.png [width] => 640 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1775938776:12 [_thumbnail_id] => 279533 [_edit_last] => 12 [views_count] => 928 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_b4dc6ee21e21571b321ab07bdaa87ff7] => [_oembed_time_b4dc6ee21e21571b321ab07bdaa87ff7] => 1775888700 [_algolia_sync] => 822007214002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 83884 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Humanitárius segítségnyújtás menekülteknek [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 51916 [1] => 3824375 ) [tags_name] => Array ( [0] => Berlin [1] => ukrán egység központ ) ) [3] => Array ( [id] => 274328 [content] =>
Németország történelmi lépést tett, amikor megnyitotta az első múzeumot, amely Oroszország teljes háborújáról szól. A berlini Berlin Story Bunker ad helyet ennek az innovatív intézménynek, mely a konfliktus súlyos következményeit hivatott bemutatni.
A múzeum kiállítása gazdag és sokrétű: drónok, rakétatöredékek és személyes tanúságtételek segítik a látogatókat abban, hogy mélyebb megértést nyerjenek a háború borzalmairól. A kiállítás nemcsak a fizikai rombolást, hanem a háború emberi oldalát is bemutatja, amely segíthet a látogatóknak a tragédia valóságába való betekintésben.
Ez a múzeum nem csupán egy újabb kulturális intézmény; célja, hogy felhívja a figyelmet a jelenlegi konfliktusra és annak globális hatásaira. A berlini kiállítással a német közönség számára is lehetőség nyílik arra, hogy első kézből értesüljön a háború történéseiről, és szolidaritást vállaljon a háborús övezetben élőkkel.
A múzeum megnyitása része annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amelynek célja, hogy tiszta képet adjon a háború állapotáról és a benne részt vevő emberekről. A Berlin Story Bunker egy olyan hely, ahol a látogatók nemcsak információkat szerezhetnek, hanem érzelmi kapcsolatot is kialakíthatnak a háború által érintett személyekkel.
Ez a kezdeményezés újabb lépést jelent a nemzetközi közösség egyesítésére a béke és az együttműködés jegyében, és remélhetőleg inspirálja más országokat is hasonló múzeumok létrehozására, amelyek segíthetnek a világ helyzetének jobb megértésében.
A tervezettnél egy nappal hamarabb, szerda délelőtt helyreállt az áramszolgáltatás Berlin délnyugati kerületeiben, ahol szombat hajnal óta 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben volt áramszünet, amely miatt leállt a mobiltelefon- és a fűtésszolgáltatás, a vasúti közlekedés pedig akadozott.
Kai Wegner, Berlin polgármestere elmondta, hogy a szolgáltatás visszakapcsolását délelőtt 11 órakor kezdték meg, a fogyasztókat fokozatosan kapcsolják vissza a rendszerbe.
Az akció elkövetését – amit Berlin szociáldemokrata belügyi szenátora, Iris Sprangera „baloldali terrorizmusnak” nevezett – a Vulkán nevű szélsőbaloldali aktivista csoport vállalta magára. Noha a Vulkán az erről szóló levelében azt hangsúlyozta, hogy „csak a hatalmon lévők energiaszolgáltatását akarta elvágni”, és az akció célja nem az áramszünet volt, hanem a fosszilis energiára épülő ipar elleni támadás volt, a polgármester úgy vélte, hogy az elkövetők „tudatosan vállalták, hogy kárt okoznak embereknek”.
A többnapos áramszünetre, továbbá a német hírszerzés egy korábbi, a szélsőbaloldali aktivisták jelentette kockázatot említő állásfoglalására hivatkozva több helyi politikus is olyan infrastrukturális beruházásokat követelt, amelyekkel véleményük szerint meg lehetne védeni a lakosságot a hasonló szabotázsakciók megismétlődésétől.
Berlinben bemutatták az új német–ukrán társaságot, melynek célja a két ország közötti kapcsolatok erősítése.
A hivatalos megnyitót 2024. november 29-én tartották, és a rendezvény az Institute for Foreign Relations e.V. támogatásával, a német külügyminisztérium pénzügyi hozzájárulásával valósult meg – tájékoztatott az Ukrinform hírügynökség.
A megnyitón lezajlott panelbeszélgetésen a társaság céljait és tevékenységét ismertették.
Jelenleg a társaság több mint 100 tagot számlál, és már jelen van az interneten is. A DUG vezetősége abban bízik, hogy a jövőben a társaság helyi csoportjai is létrejönnek majd különböző németországi szövetségi tartományokban.
A német fővárosban, Berlinben megerősítik a biztonsági intézkedéseket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök érkezése előtt – számolt be a Bild, írta a Jevropejszka Pravda.
A kiadvány megjegyezte, hogy kezdetben biztonsági intézkedéseket Joe Biden amerikai elnök látogatásával kapcsolatban tervezték, de a Milton hurrikán miatt lemondta a látogatást.
Aberlini rendőrségnek nem kell eltörölnie a tervezett biztonsági intézkedéseket, mivel Zelenszkij látogatására várnak.
A rendőrök szakszervezete közölte, hogy Zelenszkij látogatása a lehető legmagasabb kockázati szinten van, „ami természetesen azt jelenti, hogy minden rendelkezésre álló embert igénybe kell vennünk a maximális biztonság biztosítása érdekében”.
Igénybe veszik a szövetségi tartományok rendőrségeinek segítséget is.
Egyelőre nem ismeretes, hogy Zelenszkij Berlin központjába a gépkocsival vagy helikopterrel érkezik a repülőtérről.
Kharkiv region. I met with the warriors of the 92nd Separate Assault Brigade named after Ivan Sirko. The fighters are holding a difficult section of the front – Lyptsi. I spoke with the commanders. The defense along their line of responsibility, the training of the warriors,… pic.twitter.com/OiOBPjHMxH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 4, 2025
Сьогодні відвідав наших поранених воїнів в одному з медзакладів Києва. Поспілкувався з бійцями, які зараз проходять лікування після тяжких поранень рук і ніг. Дякую захисникам за службу, за все, що зробили для країни. Відзначив їх державними нагородами.
Mintegy ezer rendőr vigyáz a német alkotmány életbe lépésének 75. évfordulója alkalmából megrendezett állami ünnepség meghívottjaira csütörtökön Berlinben. Májusban számos német politikus és politikai aktivisták ellen követtek el erőszakos bűncselekményeket Németország-szerte.
A rendőrség jelentése szerint csütörtök délelőtt a helyszínen nyugodt volt a hangulat. A berlini kancellária épülete előtti téren rendezett ünnepségre összesen ezeregyszáz vendég hivatalos, köztük Olaf Scholz német kancellár, tartományi miniszterelnökök, továbbá a Bundestag és más intézmények képviselői. Az esemény fő felszólalója Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök.
A kormányzati negyedben rendezett ünnepség alkalmából a Spree folyón járőrhajókra és helikopterekre is telepítettek tiszteket. A műveletben a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) és a rendőrség különleges kommandós alakulatának (SEK) berlini és alsó-szászországi alakulatai is részt vesznek.
Németország alaptörvénye, a Grundgesetz 1949. május 23-án lépett hatályba, ez a nap egyben a Német Szövetségi Köztársaság megalakulásának dátuma is.
A Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének bizonyos cikkeit, amelyek az alapjogokat, az emberi jogokat, a demokratikus jogállamot, a népszuverenitást, a szövetségi köztársasági államformát és a hatalmi ágak szétválasztását garantálják, az alkotmány értelmében soha nem lehet megváltoztatni, hogy az országban soha többé ne lehessen jogszerűen megteremteni a diktatórikus államberendezkedés jogalapjait.
Erőszakos bűncselekmények sorozata
Májusban számos német politikus és politikai aktivisták ellen követtek el erőszakos bűncselekményeket Németország-szerte: május elején Matthias Eckét, a Szociáldemokrata Párt (SDP) politikusát bántalmazták Drezdában.
Pár nappal később pedig az SDP-s Franziska Giffey gazdaság- és energiaügyért felelős szenátort érte támadás Berlinben. Yvonne Mosler zöldpárti politikust plakátok kihelyezése közben támadták meg Drezdában, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt tagját, Mario Kumpf német politikust pedig egy kelet-németországi szupermarketben ütötték arcon május 24-én. Az MTI beszámolója szerint az utóbbi időkben egyre gyakoribbá vált támadásokat Olaf Scholz német kancellár felháborítónak és gyávának nevezte.
Nancy Faeser belügyminiszter a hatóságok „rendkívüli éberségét” ígéri. A rendőrség Neukölln negyedben betiltott egy bejelentett palesztinbarát tüntetést, hogy csökkentse az eszkaláció mértékét.
A tavalyi szilveszteri zavargások után a német főváros most egy erődítményre hasonlít: több mint 4000 rendőr gondoskodik az utcák biztonságáról. És nemcsak arról, hogy ne ismétlődjenek meg a tavalyi gyújtogatások, hanem arról is, nehogy az Izrael-ellenes hangulatkeltés újabb zavargásokhoz vezessen.
Emlékezetes, hogy tavaly Németországban számos sérülést okoztak a tűzijátékok és petárdák szilveszter éjszakáján, az igazi botrányt azonban az váltotta ki, hogy Berlin Schönefeld városrészében különböző – főként migrációs hátterű – csoportok egymást támadták petárdákkal, majd a rendőröknek és a tűzoltóknak estek.
A berlini tűzoltóság 38 támadást regisztrált tavaly szilveszter éjszakáján, 15 mentőápoló megsérült, közülük egyet kórházba kellett szállítani. A berlini rendőrség akkor azt mondta, hogy a támadások intenzitása „nem hasonlítható a korábbi évekhez”.
Most még feszültebb a helyzet amiatt, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása óta Németországban számos agresszív palesztinpárti tüntetést tartottak, az antiszemita incidensek száma pedig drámaian megnőtt.
Megteltek a menedékkérőket és az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekült embereket befogadó központok Berlinben – írta szerdán a Tagesspiegel című berlini lap a tartományi menekültügyi hivatal (LAF) adatai alapján.
A befogadóközpontok kapacitása „kvázi nulla” – mondta a hivatal szóvivője. Kimutatásuk szerint az év eleje óta 9936 menedékkérő érkezett a tartományi rangú német fővárosba, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük mintegy 11 ezer ukrajnai menekültről is gondoskodni kellett, a tavaly érkezett bő húszezer után.
Az utóbbi időszakban hetente nagyjából ezer menedékkérő – többnyire szíriai, török, afganisztáni, grúz és moldovai állampolgár – és 350 ukrajnai menekült érkezett. Az év végéig további 9-10 ezer emberre lehet számítani.
A hatóságok a többi között azt tervezik, hogy kibérelnek egész szállodákat és hosteleket, közösségi szállássá alakítják a 2008-ban bezárt tempelhofi repülőtér egy újabb hangárját, menedékkérőket és ukrajnai menekülteket helyeznek el egy bezárt ideggyógyászati klinika épületeiben is, amelyeket az eredeti tervek szerint le kellene bontani.
További gond, hogy a hivatalt túlterhelik az adminisztrációs feladatok. Naponta csupán nagyjából 120 embert tudnak nyilvántartásba venni, az érkezők így általában nagyjából tíz napot, esetenként csaknem három hetet kénytelenek várakozni regisztrációjukra. Ezért a befogadóállomások, közösségi szállások kapacitása mellett a LAF személyi állományát is bővíteni kell – írták.
Hasonlóan a helyzet számos további tartományban, és a menekültügy a 2015-2016-os időszak után ismét a belpolitika egyik fő témája Németországban. Az október 8-i helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Hessenben és Bajorországban is bekerült a kampány fő témái közé. Ezt jelzi például, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) listavezetője elővette elődje, Horst Seehofer elsőként 2016-ban megfogalmazott követelését, miszerint Németországnak évi 200 ezer főben korlátoznia kell a befogadható menedékkérők számát.
A testvérpárt Keresztényszociális Unióban (CDU) egyre több szakpolitikus, köztük Michael Stübgen Brandenburg tartományi belügyminiszter alapvető reformot sürget. Elképzelésük szerint szakítani kell azzal a felfogással, hogy mindenkinek lehetőséget kell adni menedékjog iránti kérelem benyújtására, és helyette az úgynevezett intézményi garancia megoldását kell alkalmazni. Ez azt jelentené, hogy egy szakhatóság révén az állam döntene arról, hogy a területén kívül tartózkodó menedékkérők közül kiket fogad be és hogyan helyez el. A kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – elutasítják a CDU/CSU javaslatát, felfogásuk szerint Németország területére lépni és menedékjogot kérni alapvető emberi jog.
