A D-vitamin-toxicitás egy ismert és súlyos állapot, amely akkor lép fel, ha a D-vitaminból túlzott mennyiséget fogyasztanak. Kizárólag a táplálékkiegészítők okozzák, nem pedig a táplálkozás vagy a napozás, mivel a szervezet nem tudja szabályozni a kiegészítőkkel bevitt D-vitamin mennyiségét.
A BMJ Case Reports folyóiratban megjelent új tanulmányban orvosok hívták fel a figyelmet erre a problémára, miután egy kórházba került beteget kezeltek túlzott D-vitamin-bevitel miatt.
A páciens, aki egy középkorú férfi volt, visszatérő hányás, hányinger, hasi fájdalom, lábgörcsök, fülcsengés, szájszárazság, fokozott szomjúság, hasmenés tüneteit mutatta, valamint 12,7 kilót fogyott.
Ezek a leginkább veszélyeztetett csoportok
Az ajánlott D-vitamin-szint kiegyensúlyozott étrenddel, a napfénynek való kitettséggel és megfelelő mennyiségű étrend-kiegészítővel érhető el. A kiegészítők túlzott használata azonban nem tesz jót az emberi szervezetnek.
Világszerte egyre nagyobb tendenciát mutat a D-vitamin-túladagolása, ami egy olyan klinikai állapot, amely leginkább a nőket, a gyermekeket és a sebészeti betegeket érinti. Tekintettel a lassú átmenetre – körülbelül két hónap –, amely során a D-vitamin-toxicitás kialakul, a tünetek több hétig is fennállhatnak – tették hozzá az Interesting Engineering szerint.
Sokféle tünettel jár együtt a betegség
A főként a vérben lévő túlzott kalciummennyiség által okozott D-vitamin-túladagolás sokféle tünettel jár:
álmosság,
zavartság,
apátia,
pszichózis,
depresszió,
kábulat,
étvágytalanság,
hasi fájdalom,
hányás,
gyomorfekély,
hasnyálmirigy-gyulladás,
magas vérnyomás,
szívritmuszavar és
vese-rendellenességek, beleértve a veseelégtelenséget is.
Egyéb társuló tünetekről is beszámoltak, mint például keratopathia (gyulladásos szembetegség), ízületi merevség és halláskárosodás. A szerzők rámutatnak, hogy ez csak egy eset, és bár a D-vitamin-túladagolás egyre gyakoribb, még mindig meglehetősen ritka. Másrészt azonban a kiegészítő terápiák egyre népszerűbbek, és fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a D-vitamin-túladagolással vagy a kiegészítő terápiák, köztük az étrend-kiegészítők széles körű alkalmazásával járó kockázatokra.
Ez az esetjelentés még inkább rávilágít a nagyrészt biztonságosnak tartott étrend-kiegészítők potenciális toxicitására, amíg nem fogyasztják azokat biztonságos mennyiségben vagy kombinációkban – állapították meg a szerzők.
Az Egészségügyi Minisztérium szerint a háború negatív hatással van az ukránok mentális egészségére.
„Napról napra növekszik azoknak a száma, akik szenvednek mentális egészségük miatt. Még azok is szembesülnek lelki kimerültséggel, akik a háború első hónapjait kibírták, hiszen a folyamatos harcokhoz való hozzászokás a lelki egészségre is negatívan hathat” – közölte Viktor Ljasko egészségügyi miniszter.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint az elkövetkező 50 évben az éghajlatváltozás felgyorsítja majd az állatokról emberekre ugró vírusok (a zoonózis) előfordulását. A kalkulációk szerint minimum 15 000 új vírust fogunk kapni az emlősöktől. Ez az egyik első tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a globális felmelegedés hogyan változtatja meg a vadon élő állatok élőhelyeit, hogyan növeli a kórokozók cseréjére képes fajok találkozását, és számszerűsíti, hogy a vírusok várhatóan hányszor ugrálnak majd a fajok között.
A tanulmány jelentősége
Kate Jones, aki az ökoszisztémák és az emberi egészség közötti kölcsönhatásokat modellezi a University College Londonban, azt mondta, a tanulmány fontos első lépés az éghajlat és a Föld változásaiból következő kockázatok megértésében.
Egy új vírus elterjedését a fajok találkozása idézi elő, amikor a hőmérséklet emelkedése miatt az állatok hűvösebb területekre kényszerülnek. Az előrejelzések szerint ez főleg a magasan fekvő, fajokban gazdag ökoszisztémákban fordul elő, különösen Afrika és Ázsia területein, valamint az emberek által sűrűn lakott régiókban: Afrika Száhel-övezete, India és Indonézia. Abból indultak ki, hogy a bolygó ebben az évszázadban legfeljebb 2 °C-kal melegszik fel (az iparosodás előtti hőmérséklethez képest), ez alapján a fajok közötti találkozások száma 2070-re megduplázódik.
A tanulmány több megdönthetetlen bizonyítékkal szolgál, hogy a következő évtizedek nemcsak melegebbek, de betegebbek is lesznek – mondja Gregory Albery, a Washington DC-i Georgetown Egyetem ökológusa és a tanulmány társszerzője.
Az előrejelzések elkészítéséhez Albery és kollégái modelleket fejlesztettek és teszteltek, és öt éven keresztül futtattak le szimulációkat. Különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kombinálták a vírusátvitel és a fajok (különösen az emlősök) eloszlásának modelljeit. A fajeloszlási modell előre jelzi, hová menekülnek az emlősök élhetőbb helyek után kutatva, és milyen közeli rokonságban állnak egymással evolúciós szempontból (a vírusok leginkább rokon fajok között terjednek).
A kutatók vizsgálták, hogy a fajok milyen messzire távolodhatnak el az eredeti élőhelyüktől, de azt nehéz megjósolni, hogy az emlősök képesek-e alkalmazkodni az új viszonyokhoz, és a vándorlás során legyűrik-e a természeti akadályokat. A denevérek az előrejelzések szerint ezektől a tényezőktől függetlenül is nagy szerepet kapnak majd a vírusok terjedésében, és a repülés miatt az élőhely-változtatással sem lesz gondjuk.
Az emlősökről az emberekre terjedő vírusok kockázatának előrejelzése bonyolult. Sok tényező csökkentheti a betegségek kialakulását, például az egészségügyi ellátás fejlesztése vagy az ember ellenállósága a vírussal szemben. Még sincs vesztegetni való idő. A Föld már több mint 1 °C-kal felmelegedett az iparosodás előtti hőmérséklethez képest, ami máris indukálta a fajok vándorlását és a betegségek terjedésének kockázatát.
A kutatók ezért felszólítják a kormányokat és a nemzetközi közösségeket, hogy fejlesszék az egészségügyi infrastruktúrát, javítsák a vadon élő állatok és a zoonózisos betegségek nyomon követésének rendszerét, felügyeletét, különösen Délkelet-Ázsiában.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
Kapcsolatot találtak bizonyos vércsoportok és 49 féle betegség fokozott kockázata között a svédországi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint ötmillió svéd ember adataira és csaknem ezer betegségre terjesztették ki a tanulmányukat, megállapítva egyebek között, hogy a B-s vércsoport védelmet nyújthat a vesekövek ellen.
Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a nullás vércsoportú embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki szív- és érrendszeri megbetegedés vagy vérrög, ugyanakkor nagyobb az esélyük a vérzési rendellenességekre, mint az A- vagy B-vércsoporttal rendelkezőknek. Más tanulmányok eredményei azt sugallták, hogy bizonyos vércsoportú emberek fogékonyabbak néhány fertőző betegségre.
„Még mindig nagyon kevés információ áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az RhD pozitív vagy RhD negatív vércsoportú emberek esetében fennáll-e bizonyos betegségek kockázata, vagy hogy még hány betegség állhat összefüggésben a vércsoportokkal” – mondta Torsten Dahlén, az eLife című tudományos lapban közölt tanulmány vezető szerzője.
A kutatók átfésülték a svéd egészségügyi nyilvántartásokat, több mint ötmillió ember adataira kiterjedően, és 49 betegséget hoztak összefüggésbe az AB0-rendszerrel, valamint egy továbbit az RhD-rendszerrel.
Az eredmények megerősítették, hogy az A-s vércsoportú embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki vérrög, míg a nullás vércsoportúaknál fokozottabb az esélye a vérzési rendellenességek jelentkezésének. Azt is igazolták, hogy a nullás vércsoportú nőknél nagyobb eséllyel alakul ki terhességgel összefüggő magas vérnyomás (hipertónia).
Megállapították továbbá, hogy B-s vércsoport esetén kisebb a kockázata a vesekövek kialakulásának és, hogy az RhD pozitív nőknél ugyancsak nagyobb az esélye a terhességgel összefüggő hipertóniának.
A szakemberek szerint további tanulmányokra lesz szükség az eredmények megerősítéséhez és annak meghatározásához, hogy a különböző vértípusok és csoportok miként növelik bizonyos betegségek kockázatát, vagy vannak-e alternatív magyarázatok az összefüggésekre.
